Római jog XI. a zálogjog tartalma. A kötelmek biztosítékai (2) ius distrahendi (2) ius distrahendi. ius distrahendi (3) lex commissoria

Átírás

1 Római jog XI. A kötelmek biztosítékai (2) a zálogjog tartalma A zálogjog funkciója kettős: a követelés biztosítása, a követelés kielégítése. Ennek megfelelően alakulnak a záloghitelező jogai: a) a zálogtárgy birtoklásának ill. birtokba vételének joga (ius possidendi), b) a zálogtárgy eladásának joga (ius venditionis, ius distrahendi). ius distrahendi a) a záloghitelező eleinte csak akkor adhatta el a zálogtárgyat, ha azt a felek előre kikötötték (pactum dedistrahendo) - de a klasszikus jogban már külön kikötés nélkül is megillette a zálogtárgy eladásának a joga (ius distrahendi). Az eladási jog tehát a zálogszerződés esetleges alkotórészéből annak természetes alkatrészévé lett, melyet mindenelzálogosításba bele kellett érteni. Ezt követően a záloghitelező eladási jogát külön megállapodással ki kellett zárni (pactum de non distrahendo). Justini anus szeri nt az eladási jog már a zálogsze rződé s lényege s alkatrésze, tehát ki se m zárható, s a pactum de non distrahendonak csupán az a jelentősége, hogy az eladás előtt az adóst háromszor kellett értesíteni é s felszólítani teljesítésre. ius distrahendi (2) Az eladás nem volt formaságokhoz kötve, s történhetett magánúton is, de a záloghitelezőnek bona fide kellett eljárnia, vagyis törekednie kellett reális vételár elérésére. Erre tekintettel sem ő, sem az adós nem vehette meg a zálogtárgyat. A hitelező eljárása körüli esetleges későbbi viták elkerülése érdekében éppen ezért szokásos volt a zálogtárgy árverés útján való értékesítése. Eladás esetén a vevő a záloghitelezőtől a traditioval a res nec mancipi felett quiritar, a res mancipi felett bonitar tulajdonjogot szerzett. A vevő vel szemben a záloghitelező csak eladási jogáért felelt. Az eladással az elzálogosító tulajdonjoga, valamint a dolgot terhelő későbbi jogok (szolgalmak, zálogjogok) megszűntek. ius distrahendi (3) A vételárból a követelés és járulékainak kifizetése után maradt felesleget (superfluum, hyperocha) ki kell adni az elzálogosítónak, illetőleg ha van, a rangsorban következő záloghitelezőnek. Ha viszont a vételár nem fedezi a teljes követelést, a hitelező követelési joga (nem a zálogjoga!) a többlet erejéig fennmarad. Justinianus adósvédelmi indíttatású rendelkezése szerint az eladás csak az adós (esetleg háromszori) értesítése utáni két év elteltével történhetik meg. lex commissoria A klasszikus kor végéig megvolt annak a lehetősége is, hogy a hitelező eladási jogát mellékegyezménnyel kizárják, és abban állapodjanak meg, hogy ha az adós nem teljesít, a záloghitelező, értékére tekintet nélkül, a zálogtárgy tulajdonát kapja meg követelése fejében. (lex commissoria) A lex commissoria kikötését azonban Constantinus érvénytelennek (semmisnek) nyilvánította, az adósra hátrányos, kizsákmányoló volta miatt.

2 a zálogjogok találkozása A jelzálogjog intézménye lehetővé teszi, hogy ugyanaz a dolog több különböző hitelező javára legyen zálogul lekötve. Ilyenkor egy dolgon több zálogjog találkozik, melyek egymáshoz való viszonyát rendezni kell. A zálogjogok konkurenciája különböző módokon állhat elő: A) több zálogjog egy dolgon keletkezhetik olymódon, hogy a záloghitelezők különböző auktoroktól szereztek zálogjogot (pl. az eladó után a vevő is elzálogosítja a dolgot). Ilyenkor az actio Publiciana elvei szerint döntendő el, melyik zálogjog hatályos a másikkal szemben. Ba) előfordul, hogy az elzálogosító egy ügylettel több hitelező ré-szére együttesen rendel zálogjogot. Ebben az esetben a hite-lezők követelésük arányában szerzik meg a zálogjogot a zá-logtárgy megfelelő eszmei hányadán. Bb) egy napon, de különböző ügyletekkel létesített zálogjogok közül a birtokló záloghitelező joga erősebb. a zálogjogok találkozása (2) Bc) ha az adós ugyanazt a dolgot eltérő időpontokban kötötte le jelzálogul különböző hitelezőknek, akkor a zálogjogok között rangsor keletkezett: a korábbi zálogjog a rangsorban megelőzte a későbbit (q ui prior tempore, potior iure). A prioritás eldöntése szempontjából tehát döntő jelentősége volt az elzálogosítások időpontjának. A csalárd antedatálások (adós összejátszik egy későbbi hitelezőjével) megakadályozása végett Leo császár akként rendelkezett, hogy a közokiratban vagy a három szavahihető tanú jelenlétében készült magánokiratban létesített zálogjog (pignus publicum ill. pignus q uasi publicum) a rangsorban megelőzi a nem ilyen módon létesített zálogjogokat. Ezzel tkp. elérte azt, hogy ettől fogva az elzálogosításokat okiratokbaneszközölték, hiszen senki sem kockáztatta azt, hogy egy későbbi zálogjog a rangsorban az övét formai okból megelőzze. privilégizált zálogjogok A prioritás elve a későbbiek során áttörést szenvedett néhány privilégizált zálogjog esetében, melyek keletkezésük idejétől függetlenül megelőzték a többi zálogjogot, éspedig egymás közt az alábbi sorrendben: a) első helyen állt Caracalla óta a fiscus törvényes jelzálogjoga adókövetelése biztosítására az adókötelezett egész vagyonán; b) ezt követte (a justinianusi jogban) a feleség törvényes zálogjoga a hozománykiadás stb. iránti követelése biztosítására a férj vagyonán; c) végül annak a zálogjoga, aki a zálogtárgy e dolog megszerzése, fenntartása vagy kijavítása végett adott kölcsönt (versio in rem). d) pignus publicum a záloghitelezők viszonya A különböző rangsorú zálogjogok egymáshoz való viszonya a következő: a) bármelyik záloghitelező (a rangsorban hátrább álló is) érvényesítheti jogát harmadik személyekkel szemben. b) a rangsorban előbb álló záloghitelező érvényesítheti jogát a rangsorban hátrább állóval szemben, tehát tőle is követelheti a zálogtárgy kiadását. c) a ius distrahendi-t csak a rangelső gyakorolhatja, ha tehát a z álogtárgyat e gy rangsorban h átrá bb á lló adta e l, ez zel u gyan me gszünteti a saját é s az utána követke zők zálogj ogát, de az e lad ás nem hatályos a ran gsorban előbb állóval szemben, ez tehát a zálogtárgyat a vevőtől is e lperelhet i (aki c supán az ela dó ellen f ordu lhat). d) a rangelső részéről eszközölt eladás esetén a vételárfelesleget a rangsorban következők kapják ranghelyüknek megfelelően. e) a rangelsőbb zálogjog megszűnése esetén (pl. mert az adós tartozását kifizette), a következő zálogjog érvényesül. a záloghitelezők viszonya - ius offerendi f) a rangsor első helyén álló záloghitelezőt a hátrább álló kifizetheti (ranghelymegváltás: ius offerendi), s ezzel - annak zálogjogát, egyszersmind az adós elleni követelését is megszerzi, saját követelésével azonban marad korábbi ranghelyén. - amennyiben a kielégítést a rangelső nem fogadná el, az bírói letétbe helyezhető. A ranghely megváltás értelme az, hogy a hátrább álló hitelező így megakadályozhatja a zálogtárgy kedvezőtlen időben és módon történő értékesítését, remélvén, hogy azt őmaga majd olyan áron tudja eladni, melyből eredeti követelése is kitelik. a zálogjog keletkezése Zálogjog három módon keletkezik: a) jogügyleti úton, azaz a hitelező és az elzálogosító szerződésével, illetőleg végintézkedéssel, b) magistratusi vagy bírói határozattal, c) jogszabályi rendelkezés alapján. 1a. Az ügyleti úton történő zálogjog alapítás fő esete a zálogszerződés, éspedig a kézizálog-s zerződés (contractus pigneraticius) és a jelzálog-szerződés (pactum hypothecae). Az előbbi ún. reálszerződés, utóbbi egy konszenzuálszerződés. b. A végintézkedéssel történő zálogalapítás leggyakoribb esete az, amidőn az örökhagyó a hagyományos vagy más szinguláris részeltetett javára rendel jelzálogjogot az örökség egészén vagy az abba tartozó egyes dolgokon a juttatás örökös általi kifizetésének biztosítására.

3 a zálogjog keletkezése (2) 2. Hatósági intézkedés létesíti a zálogjogot a praetori birtokbautalásoknál (pignus praetorium) és a cognitios eljárásbeli vagyoni végrehajtás esetében (pignus in causa indicati captum). Bírói zálogjog (pignus iudiciale) keletkezik az osztóperbeli ítéletben a volt társtulajdonos követelése biztosítására. 3. Zálogalapító tényállás lehet a jogszabály rendelkezése is. Az így keletkezett zálogjog az ún. törvényes (értsd: törvényi) jelzálog, melyek egy részénél a törvény feltételezi a felek hallgatólagos megegyezését (tacita hypotheca legalis). hypotheca legalis Ez fennállhat bizonyos követelések biztosítására az adós meghatározott vagyontárgyain (hypotheca legalis specialis), egész vagyonán (hypotheca legalis generalis). A) A speciális törvényi jelzálog esetei a következők: a) A ház vagy l akás bé rbeadójának külön kiköté s nélkül i s jelzálogjoga van a bérlő (inquilinus) lakásba vitt i ngóságain (itt i s: invecta et illata), melyek elvitelét bérhátralék vagy egyéb tartozás e setén a bérbeadó e rőszakkal is megakadályozhatja. Tartozása kiegyenlítése után viszont a bérlő inte rdictum de migrando útján követelheti dolgai ki adását; b) A mezőgazdasági ingatl an bérbe adójának jelzálogjoga van a bé rlő által beszedett gyümölcsökön a haszonbé r-követelés biztosítására; c) Egy Kr.u. II. sz.-beli senatusconsultum értelmében a házépíté sre vagy tatarozásra adott kölcsön biztosítására a hitelezőnek jelzálogjoga van az épületen. hypotheca legalis (2) B) Egyetemes törvényi jelzálogjoga van: a) Caracalla óta a fiscusnak adókövetelése vagy val amely szerződésből folyó követelése biztosítására az adókötelezett ill. adós egész vagyonán; b) Constantinus óta a gyámság vagy gondnokság alatt állónak a gyámi ill. gondnoki ügyvitelből megillető követelései biztosítására utóbbiak egész vagyonán; c) Justinianus rendelkezése szerint a feleségnek a hozomány vi sszakövetelési, a donatio propter nuptias megfizetése i ránti, továbbá a férjére bízott különvagyona kezeléséből ere dő követelései biztosítására a férj vagyonán; d) Justini anus óta a hagyományosnak a neki juttatott hagyomány kiadása i ránti követelése biztosítására az örökös által megsze rzett hagyatéki javakon. a zálogjog átruházása A zálogjog elidegeníthető és átörökíthető jog, de járulékos jellegéből következően csak a biztosított követeléssel együtt szállhat át más jogosultra. (Ne m kivétel a subpignus esete se m, mert az alzáloghitelezőre ne m a főzálogjog száll át, hane m ő csak a főzálogos hitelezőt megillető ius vendendit gyakorolja). Áts zállás esetén a záloghitelező helyébe több jogosult is léphet (pl. az örököstársak), de ez nem eredményezi a zálogjog megosztását, hanem valamennyi részkövetelésre a zálogtárgy egészében szolgál biztosítékul. a zálogjog megszűnése A) megszűnik a zálog olyan okokból, melyek az idegen dologbeli jogokat általában megszüntetik: a) ha a zálogtárgy megsemmisül, állaga átalakul (pl. specificatio folytán) vagy forgalmon kívülivé válik; b) confusio esetén, vagyis ha a záloghitelező a zálogtárgy tulajdonosa lesz vagy megfordítva, a zálogtárgy tulajdonosa a záloghitelező utódjává válik; c) a záloghitelező lemondásával, mely alakszerűtlen ügylet. Erre többnyire amiatt kerül sor, mert az adós egyéb biztosítékot nyújt, pl. kezest állít. Lemondásnak minősült az is, ha egy ingatlan elidegenítésekor írásbeli hirdetmény útján jelentkezésre felszólított záloghitelezők, bár az adott helység lakosai, nem jelentkeztek. a zálogjog megszűnése (2) B) A zálogjog sajátos megszűnési okai: a) a biztosított követelés teljes megszűnése (ha a követelé s c sak részben szűnik me g, a zá logj og osztat lanu l fenn marad a hátralé kra, tová bbá akkor is, ha a követe lé s natura lis ob ligatiová le sz - p l. elévülés, kereset-kon szumpció miatt); b) a ius distrahendi gyakorlása mely ne m c supán az e lad ást f oganat osító hite lez ő zá logj ogát szüntet i me g, hanem a ran gsorban után a követ kezőkét is; c) a dolog zálogmentességének elbirtoklása (usucapio libertatis) ha valaki e gy d olgot az azt terh elő zálogj ogról nem tudva j óhisze műen és valamely é lők közt i ü gylet, mint t itulus a lapján szerz ett me g (tehát ne m öröklé ssel), és azt a longi temporis praescriptióhoz me gkívánt id őn át (10 ill. 20 év) birt okolja, ma ga a z álogjog enyé sz ik e l. Ha a szerzé s tit ulus né lkül történt, a megszűnés 30 év múlva követ kezik be ; d) a zálogkereset elévülése ha a z áloghite lez ő az őt illető zá logj ogot olyankor, a mid őn a zá logtárgy egy harmadiknál van, 30 éven át, ha ped ig ma gán ál az e lzálogosít ó adósnál vagy örökösein él, 40 éven keresztül nem érvén yesítette.

4 a fizetőkészség biztosítása A kötelem teljesítése függ egyrészt az adós a fizetőképességétől, másrészt szubjektív fizetőkészségétől. Az adósi teljesítőkészség (fizetőkészség) növeléséről a felek előzetesen, a szerződés megkötése alkalmával gondoskodhattak, kötbér (poena conventionalis) kikötésével, vagy foglaló (arrha) adásával. a kötbér (poena conventionalis) A kötbér (másként szerződéses bírság) az a pénzösszeg, melyet az adós arra az esetre ígér a hitelezőnek, ha tartozását egyáltalán nem vagy késedelmesen ill. nem kellően teljesítené = ún. valódi kötbér, mely tehát lényegét tekintve nem más, mint kárátalány, vagyis a szolgáltatáshoz főződő és a kötelemszegéssel sérelmet szenvedett hitelezői érdek (interesse) pénzben történő előzetes megállapítása. A kötbér, melynek kikötése stipulatioval történik, és a delictualis adós által fizetendő poena a névazonosság ellenére egymástól lényegesen különbözik: a) a delictumot elkövető terhére a poenát a törvény írja elő, míg a kötbért a felek állapítják meg, b) a delictualis poena-tartozás a tettes halálával megszűnik, a kötbér fizetési kötelezettség ellenben átmegy az adós örököseire. a kötbér értelme A szolgáltatási kötelezettség neki felróható me gsérté se esetén az adós természetesen külön kikötés nélkül is, pusztán a törvény alapján tartozik a hitelezőnek okozott kárt megtéríteni. Ahhoz azonban, hogy kárának megtéríté sét a hitelező követelhesse, bizonyítania kell: a) a szerződésszegéssel összefüggő kárának nagyságát, b) továbbá azt, hogy a szerződésszegés az adósnak felróható, vagyis többnyire az adós vétkességét. Mindkét körülmén y bizon yításának terhe a h itelezőre nehezedik, így őt adan dó eset ben hátrány érhet i pu sztán amiatt, h ogy te lje s kára na gyságát va gy az adós vét kessé gét ne m tudj a bebiz on yítan i, melyne k következményeit a zután viseli ( bizonyítási szükséghelyzet). Ezeken a nehézségeken segít a kötbérkikötés: ahhoz, hogy a kikötött kötbért követelhesse, a hitelezőnek csupán a kötbérkikötés tényét és a kötelemszegés (nemteljesítés vagy nem kellő teljesítés) fennforgását kell bizonyítania. a kötbér funkciói A hitelező igénye a kötbérre attól függ, hogy mi volt a kötbérkikötés célja. a) amennyiben a kötbért nemteljesítés esetére kötötték ki, a hitelező vagylagosan követelheti a kötbért, éspedig tekintet nélkül az adós vétkességére, vagy perelhet az alapszerződés keresetével kártérítésre, amihez persze a kár nagyságán kívül az adós vétkességét is bizonyítani tartozik. Utóbbi keresetre éppen ezért olyan kor kerül sor, amidőn a h itelező kimutatható kára a kötbér össz egét me gha ladj a. A két kere set a zon ban együtte sen nem in díthat ó. H a mégis erre kerülne sor, az adós a későbbi kereset ellen exceptia dolival védekezhet. alternatív kötbér kötbér vagy kártérítés a kötbér funkciói (2) b) Ha a kötbért nem kellő teljesítés (leggyakrabban adóskésedelem) esetére kötötték ki, a szerződési alapkereset és a kötbérre irányuló kereset együttesen, halmozva indítható: a hitelező az alapkeresettel követeli a szolgáltatást (ill. az annak kimaradása miatti kártérítést), a kötbérkikötés alapján pedig a késedelmi kötbér megfizetését. késedelmi kötbér kötbér + teljesítés c) A kötbér kiköthető arra az esetre is, ha a nemteljesítésből, vagy nem szerződésszerű teljesítésből eredő kár nehezen volna megállapítható - kártérítési kötbér A felek tulajdonképpen közös megegyezéssel állapítják meg a kártérítést előre, meghatározott összegben. Az alapkövetelés teljesítése eredetileg nem jön szóba emellett. Justin ianu snál a h itele ző követelh eti a köt bér össz egét me gha lad ó biz onyított kárát is. kötbér + (kártérítés) a kötbér funkciói (3) d) teljesítési (nem valódi) kötbér A valódi kötbértől (mely egy már fennálló kötelemhez kapcsolódik, mint az adós elsődleges kötelezettségének kiegészítése) különbözik az ún. nem valódi kötbér, melynél arról van szó, hogy a jogi kötelezettséget valaki terhére egyedül a kötbérkikötés teremti meg. Ekkor a poena co nvent ionalis a rra szolgál, h ogy ve le bárme ly magatartá st ki lehet kén yszeríteni, fe ltéve h ogy az ne m j ogellene s vagy erkölc stelen, főleg pedig olyan kötelezettségek teljesítését, melyek egyébként perelhetetlenek (pl. a harmadik személy terhére vagy javára szóló kötelezett ségvállalásokat). A közvetett kén yszer abban áll, hogy ha az érvén yesíthetetlen kötelezettséget a fe lvá llaló nem telje sít i, kötele s a kiköt ött köt bért me gfizetn i. Ellentét ben teh át a va lódi kötbérre l, itt hián yz ik a kötelmi alap kere set, csupán a stipulatio poenae alapján lehet pereln i. kötbér

5 a kötbér kikötése A kötbért általában stipulatioban kötötték ki (poenae stipulatio), s külön a stipulatiobóleredő keresettel érvényesíthető (actio ex stipulatu) Az alapkötelem utólagos (a kötbér esedékessé válása utáni) teljesítésének elfogadása a kötbér követelhetőségét megszüntette. A kötbérnek lehet szerepe a peres eljárásban is: biztosíthatja a felek tárgyaláson való megjelenését, a vál asztott bí ró ítéletének elfogadására szoríthatják egymást vele a felek. a foglaló - arrha 1. A foglaló (arrha confirmatoria) a szerződés megkötésének jeléül valamelyik szerződő fél részéről a másiknak átadott dolog vagy pénzösszeg, melyet ő a szerződés teljesítése után tartozik visszaadni, vagy a szolgáltatásba beszámítani. Azon túl, hogy elsődlegesen a szerződéskötés bizonyítéka, egyben biztosítéka is annyiban, hogy a teljesíteni vonakodó fél a kártérítésen felül még az adott foglalót is elveszti, a kapott értékét pedig kétszeresen tartozik megtéríteni. A foglalóadás görög szokása Rómában már a köztársaság korában meghonosodott. Maga az intézmény, elnevezéséből következtethetően közel-keleti eredetű. (a héber arrha szó gyűrűt jelent, a foglaló szokásszerű, feltehetően eredeti tárgyát). a foglaló - arrha (2) 2. Rómában a posztklasszikus kortól az adásvételnél a vevő foglaló adásával, az eladó annak elfogadásával hozza magát kötelezettségbe, persze nem a szolgáltatásra, hanem csupán a tekintetben, hogy szerződésszegése esetén a vevő az adott foglalót elveszti, eladó pedig a kapottat többszörösen, esetleg büntetéspénzzel tetézve tartozik visszaadni (arrha poenalis) A nemteljesítésből származó károk megtérítése nyitva marad, perelhető. Szerződésszerű teljesítés esetén a foglaló beszámítandó ill. visszaadandó. a bánatpénz Élesen megkülönböztetendő a foglalótól a bánatpénz (arrha poenitentialis): ez a szerződéskötésnél adott vagy kikötött fix büntetési összeg (poena), melynek megfizetésével a szerződő fél az egyoldalú elállás jogát biztosítja magának, ha a szerződéskötést utóbb megbánná. Ez egy facultas alternativa a szerződő fél javára. A bánatpénz követelhető, de az alperes választhat, hogy megfizeti a bánatpénzt, vagy teljesít. A bánatpénz tehát nemhogy erősítené, inkább lazítja a kötelmet, s a szerződés felbontása miatt károsodó fél nem is igényelheti a bánatpénz összegét meghaladó kára megtérítését. a kötelem megszűnése A kötelem megszűnik ha a hitelező megkapja, ami neki az adóstól jár, vagyis ha a kötelezettséget teljesítik. Egyébként is megszűnik a kötelezettség ha az adós valamiféle más okból megszabadul kötelezettségétől. A kötelem megszűnésére vezető okok járhatnak erősebb és gyengébb hatással: a. Vannak olyan megszűnési okok, mikor egyes esetekben az adós a jog erejénél fogva ipso iure szabadul, úgy hogy a bíró minden további nélkül, hivatalból az obligatiot megszűntnek kell, hogy tekintse. Ezen megszűnési okok általában a ius civile alapján hatnak, vagyis fennforgásuk esetén az alperes egyszerűen tagadhatja az intentioban megfogalmazott kötelezettséget. a kötelem megszűnése (2) b. Más esetekben az obligatio fennmarad, de azáltal válik erőtlenné, hogy a praetor a hitelező keresetét denegálja (nem ismeri el), vagy gyakrabban a civiljogilag megálló intentioval szemben exceptiot ad. Ezért nevezzük ez ebbe a csoportba tartozó megszűnési okokat per exceptionem (ope exceptionis) okoknak. Ezek mindig a ius honorarium alapján hatnak.

6 a kötelem megszűnése (3) A kötelem normális megszűnési módja, hogy megvalósul az amiért létrehozták, eléri célját, az adós teljesít. Maga a megvalósult szolgáltatás azonban a római jognak csak egy fejlettebb szakaszában szüntette meg minden további nélkül a kötelmet. 1. A formák uralta ősi jog a hitelező materiális kielégítését még nem tartotta elegendőnek a kötelem feloldására. Ahogy csak precíz formák betartásával jöhetett létre egy ügylet, úgy is szűnhetett csak meg. Az egyes szerződéses formáknak megvolt az ellenaktusa. Így a nexumnak a ne xi liberati o va gy s oluti o per aes et li bram, me ly a nexum f ormaságai között (5 tanú, mérlegtartó, előbb tényleges majd színleges lemérés, ünnepélyes feloldó f ormula elmondása) ment végbe. A sti pul ati onak az acceptil ati o v olt a z e llenü gylete - u gyanolyan ké rdé s- felelet f ormában ment vé gbe, mint a stipul ati o. A litterál-kontraktusok között is v olt megfelelő ellenaktus. a kötelem megszűnése (4) Mindezen formák eleinte bizonyára a valóságos teljesítés kísérő formaságai voltak. A kötelemfeloldó hatály azonban ezen ügyletekben volt, és nem a teljesítésben, így a teljesítés nélkül is joghatályosak voltak, de nélkülük a teljesítés nem szüntette meg a kötelmet. 2. A praetor áttörte ezt az elvet, és a formaságok betartása nélkül teljesítőnek a rosszhiszemű hitelező ellen kifogást adott (exceptio doli generalis). 3. A köztársaság vége felé elismerésre jutott az az elv, hogy a teljesítés önmagában is megszünteti a kötelmet. Ezek után már csak a teljesítés könnyebb bizonyíthatósága miatt vitték végbe ezeket a korábbi feloldó ügyleteket. imaginaria solutio De a klasszikus korban is felhasználták ezeket az ügyleteket, ha a felek célja az volt, hogy a kötelmet valóságos teljesítés nélkül szüntessék meg. Pl. a hozomán yadás tart ozás-elen gedéssel úgy ment végbe, hogy a h ozomán yren delő a h ozomán yt kap ó férj t artozá sát acceptil ati oval me gszüntette. Az ilyen célra használt formális megszüntető ügyletet nevezzük imaginaria solutionak (képletes teljesítés). Az kötelemszüntető aktusok közül csak a stipulatio feloldó ügylete, az acceptilatio maradt fenn hosszabb ideig. Mivel ez csak verbál-kötelmek megszüntetésére volt alkalmas, a más módon keletkezett ügyleteket előbb át kellett alakítani szóbeli szerződéssé és azután megszüntetni. Elsősorban egymással gyakori üzleti kapc solat ban álló kereskedők elszámolásainál v olt szokásos az ún. stipul ati o Aquiliana