I. Bevezetés...3 I. 1. A szociális szolgáltatástervezési koncepció célja...4 I. 2. A szolgáltatástervezései koncepció feladata...4 II. Helyzetkép...

Átírás

1

2 TARTALOMJEGYZÉK I. Bevezetés...3 I. 1. A szociális szolgáltatástervezési koncepció célja...4 I. 2. A szolgáltatástervezései koncepció feladata...4 II. Helyzetkép...5 II. 1. Általános jellemzők...5 II. 2. Demográfiai adatok...5 II. 3. Foglalkoztatottság, munkanélküliség...8 II.4. A Társulás gazdasági helyzete...9 II. 5. Szociális támogatások...9 II. 6. Egyes ellátotti csoportok jellemzői...10 III. Jogszabályi keretek változása...13 III. 1. Alapszolgáltatások...14 III. 2. Szakosított ellátások...15 III. 3. Szociális foglalkoztatás, munka-rehabilitációs tevékenység...16 IV. A Társulás keretében ellátott szociális szolgáltatások jellemzői, változásai a években...16 IV. 1. A Társulás fenntartásában működő intézmények bemutatása...17 IV. 2. Szociális alapszolgáltatások...18 IV. 3. Szakosított ellátások...27 V. A szociális szolgáltatások finanszírozásának helyzete...31 V.1. A finanszírozás törvényi háttere...31 V. 2. A Társulás fenntartásában működő intézmények finanszírozása...32 VI. SWOT analízis...34 VII. A szolgáltatástervezési koncepció tapasztalatai...34 VIII. Civil szervezetek...34 IX. A kistérség területén működő egyéb szociális intézmények, szolgáltatók...35 X. A szociális szolgáltatások fejlesztési szükségletei...40 X. 1. A szociális törvény módosításából adódó feladatok...41 X. 2. A szociális szolgáltatások tervezett fejlesztései, prioritásai...42 X. 3. A fejlesztések forrásai...46 XI. Várható eredmények

3 I. Bevezetés A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló, többször módosított évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) 92. (3)-(10) bekezdése rendelkezik a társulások szociális szolgáltatástervezési koncepció készítési, illetve felülvizsgálati kötelezettségéről. Az Szt. 92. (3) bekezdése szerint a legalább kétezer lakosú települési önkormányzat, illetve a megyei önkormányzat a településen, illetve a megyében, fővárosban élő szociális rászorult személyek részére biztosítandó szolgáltatási feladatok meghatározása érdekében szolgáltatástervezési koncepciót készít. Amennyiben a települések egyes szociális feladataikat társulás keretében látják el, a szolgáltatások tekintetében a szolgáltatástervezési koncepciót a társulás készíti el. A szolgáltatástervezési koncepció tartalmát a helyi önkormányzat, illetve a társulás kétévente felülvizsgálja és aktualizálja. Az Szt. 92. (5) bekezdése előírja, hogy a társulás által készített koncepciónak illeszkedni kell a megyei, fővárosi önkormányzat által elkészített koncepcióhoz, illetve többcélú társulás esetén a kistérség területének összehangolt fejlesztését biztosító tervekhez, programokhoz. A Csongrád Megyei Önkormányzat szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálatára év végén került sor, mely elfogadása évben valósult meg. Jelen koncepció felülvizsgálatát megelőzte a megyei koncepció áttanulmányozása, cél az ahhoz való illeszkedés. A szolgáltatástervezési koncepciónak a különböző szolgáltatások fejlesztésére, a szükséges tárgyiszemélyi feltételek biztosítására, a szakmai feladatok ellátására és teljesítésre- egy átgondolt, megalapozott fejlesztési elképzelésre érdemes épülnie. Ebben a tekintetben egy olyan eszköz, amelyből kidolgozott szociális szolgáltatási stratégia, operatív program, megvalósításra váró tervek valósulhatnak meg. A szociális szolgáltatástervezési koncepció tehát olyan elengedhetetlen szakmai dokumentum a szociális ellátás területén, amely: - meghatározza a településeken, a kistérségekben, a megyékben, illetve a fővárosban élő szociálisan rászoruló személyek részére biztosítandó szolgáltatási feladatokat, fejlesztési elképzeléseket. - bevezetése egy olyan rendszer kiépülését hivatott szolgálni, amelyben megvalósulhat a tervezési szintek (települési, kistérségi, megyei) egymásra épülése, teret nyerhet a szükségletekre irányuló feladatellátás, és a szociális problémákat átfogóbban lehet kezelni. Csongrádi Kistérség Többcélú Társulása (Továbbiakban: Társulás) a 34/2006. (XII. 20.) CsKTT. sz. határozatával jóváhagyta Csongrádi Kistérség Többcélú Társulása szociális szolgáltatástervezési koncepcióját. A koncepció felülvizsgálatát 52/2009. (VII.30.) CsKTT. sz. határozatával fogadta el. A koncepció alapvetően elérte célját, hiszen összeállításával először készült kistérségi szinten teljes körű áttekintés a szociális szolgáltatásokról, s olyan elemzés, amely kiterjedt a társadalmigazdasági környezetre, s a más ágazatokkal való kapcsolódási pontokra. A koncepció megfogalmazta a szolgáltatások fejlesztésének rövid távú elképzeléseit intézményi és társulási szinten is. A tervezett fejlesztések a évben túlnyomórészt megvalósultak, valamint a társulási feladatellátás lehetőségeit kihasználva megállapodás alapján további szolgáltatások kerültek kistérségi feladatellátásba. Az Szt. a koncepció kétévenkénti aktualizálását írja elő, ennek célja az eltelt időszakban a szociális szolgáltatások terén bekövetkezett változások bemutatása, s a jövőkép ennek megfelelő korrekciója. 3

4 A felülvizsgálat során elsősorban az elmúlt két évben történt kapacitásbeli változásokra, valamint a jogszabályok folyamatos változásaira, jelentős módosításainak az ellátórendszerre gyakorolt hatására helyeztük a hangsúlyt. A koncepció felülvizsgálatának elkészítésekor az egyik legfontosabb alapelv a Csongrádi Kistérség Többcélú Társulása szociális ellátórendszer pontos, hiteles, lehetőség szerint naprakész adatokkal történő bemutatása, amelynek alapja a szociális intézmények számára megküldött adatlapok alapján nyert ténymegállapítások, adatok. Az Szt. 92. (4) bekezdése a koncepció legfontosabb tartalmi elemeit meghatározza, melyek beleépítése a koncepcióba alapvető fontosságú: a) a lakosságszám alakulását, a korösszetételt, a szolgáltatások iránti igényeket, b) az ellátási kötelezettség teljesítésének helyzetét, az ütemtervet a szolgáltatások biztosításáról, c) a szolgáltatások működtetési, finanszírozási, fejlesztési feladatait, az esetleges együttműködés kereteit, d) az egyes ellátotti csoportok (idősek, fogyatékos személyek, hajléktalan személyek, pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek) sajátosságaihoz kapcsolódóan a speciális ellátási formák, szolgáltatások biztosításának szükségességét. A fejlesztés stratégiai céljainak és forrásainak meghatározásánál figyelembe vettük az eltelt két évben történt változásokat, a megvalósult, illetve elhalasztott beruházásokat, és a várható EU-s forrásokat. A koncepcióban szereplő földrajzi elhelyezkedésre, a egészségügyi helyzetre vonatkozó adatok túlnyomórészt nem változtak, ugyanakkor a szociális intézményrendszer és szolgáltatások terén jelentős változások következtek be, összhangban a koncepcióban megfogalmazottakkal. Ennek megfelelően e felülvizsgálat a korábbi alapkoncepcióval együtt értelmezendő, együtt használandó, illetve az eltéréseknél a felülvizsgálati koncepció a mérvadó. A fejlesztések középpontjában továbbra is a segítségre szoruló emberek állnak, akiknek színvonalas ellátása feltételezi az emberi értékek tiszteletben tartását, a segítők és segítettek együttműködését. I. 1. A szociális szolgáltatástervezési koncepció célja - meghatározni a szociális szolgáltatások fejlesztésének alapelveit, irányait, céljait, amelyeket a társulás a szociális szolgáltatások fejlesztése során követ, - részletezni azokat a konkrét célkitűzéseket, amelyeket a szociális szolgáltatások biztosítása során érvényesíteni kíván a társulás, - elősegíteni a szociális törvény által bevezetésre került új típusú intézmények feladatainak ellátást, - a szociális ellátórendszer kistérségi szintű bemutatása, illetve a társulási formában történő feladatellátás, valamint tapasztalatainak bemutatása. I. 2. A szolgáltatástervezései koncepció feladata - Világítson rá a kistérségben működő szociális ellátórendszer hiányosságaira. - Információk biztosítása egyéb fejlesztési koncepciók, programok, tervek kidolgozásához és megvalósításához. - Segítse információkkal a döntéshozókat, illetőleg a szolgáltatások biztosításában résztvevőket. - Adjon kellő alapot a szociális szolgáltatások fejlesztésének operatív programjaihoz. 4

5 II. Helyzetkép II. 1. Általános jellemzők A Társulást alkotó települések: Csongrád Város, Felgyő Község, Csanytelek Község, Tömörkény Község. A települések közötti együttműködés a többcélú társulási forma létrehozását megelőzően is több éves múltra tekint vissza, 1990-ben Csongrád és Térsége Területfejlesztési Önkormányzati Társulást hoztak létre. Területfejlesztési társulás megalakulására július 30-án került sor, együttműködésüket továbbfejlesztve március 29-től, mint Csongrádi Kistérség Többcélú Társulása működik. A Csongrádi kistérség Csongrád megye északnyugati részén, a Tisza magyarországi szakaszának alsó folyásánál - Budapesttől 109 km-re, Szegedtől 38 km-re, Bács-Kiskun és Jász-Nagykun- Szolnok megyék találkozásánál helyezkedik el. Csongrád és kistérsége természeti erőforrások tekintetében a megye egyik legjobb adottságú területe. Jól hasznosítható, értékes termőfölddel, előnyös klimatikus viszonyokkal rendelkezik, amelyek kedvező feltételeket teremtenek a szántóföldi és a kertészeti növénykultúra termesztéséhez. A térség bővelkedik a felszíni és felszín alatti vizekben is. II. 2. Demográfiai adatok A társulás lakosságszáma továbbra sem emelkedik, csökkenés tapasztalható a vizsgált éveket viszonyítva, a népszámlálási adatok alapján a korcsoportonkénti megbontásban a kistérség településenkénti népességszáma az alábbiak szerint alakult: Kor Össz Csongrád ffi nő össz Csongrád ffi nő össz Csongrád ffi nő össz

6 Csongrád Csongrád Felgyő ffi nő össz ffi nő össz ffi nő össz Felgyő ffi nő össz Felgyő Felgyő Felgyő Tömörkény ffi nő össz ffi nő össz ffi nő össz ffi nő össz Tömörkény ffi nő össz Tömörkény Tömörkény Tömörkény ffi nő össz ffi nő össz ffi nő össz ffi Csanytelek nő össz Csanytelek ffi nő össz Csanytelek ffi nő

7 össz ffi Csanytelek nő össz ffi Csanytelek nő össz Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás Az össznépességhez viszonyítva magas a 60 év feletti lakosság aránya, az aktív korosztály száma összességében a kistérségben csökkenő tendenciát mutat. Az idősek száma és aránya az elmúlt évtizedek során fokozatosan nőtt. Az élettartam meghosszabbodásával ez az arány további emelkedő tendenciát mutat, amely új feladat elé állítja a szociális ellátórendszert. 25,0 20,0 15,0 10,0 5,0 Születési ráta Halálozási ráta 0,0-5,0 Vándorlási különbözet -10,0-15,0-20,0-25,0 Csanytelek Csongrád Felgyő Tömörkény Kistérség Összesítve Az 1000 főre vetített népességváltozás a kistérségben (KSH évi adatok) A KSH előzetes adatai szerint 2011 januárjában folytatódott a születésszám csökkenése, a halálozások száma viszont magasabb volt, mint az előző években. A kistérséget alkotó településeken jellegzetes a kiterjedt és sűrűn lakott tanyavilág. Csanytelek Csongrád Felgyő Tömörkény Kistérség Belterület km 2 1,77 10,51 1,35 1,12 14,75 Külterület km 2 32,94 163,38 75,38 52,79 324,49 Összes 2 terület 34,71 173,89 76,73 53,91 339,24 Forrás: KSH évi adatok Csongrád megyében a külterületi lakosok aránya meghaladja a 9%-ot, legmagasabb arányban a mórahalmi (38,6%), kisteleki (28,9%) és csongrádi kistérségekben. A térségben jelentős a külterületen élő lakosság száma, a személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatások szervezése kapcsán a szolgáltatások, információk, ellátások eljuttatása a külterületen élők számára kiemelt fontosságú. 7

8 II. 3. Foglalkoztatottság, munkanélküliség A regisztrált munkanélküliek száma továbbra is emelkedő tendenciát mutat, lényegesebb munkahelyteremtő beruházás az elmúlt közel két évben sem települt a térségbe. Településenként a regisztrált dec dec dec dec dec. munkanélküliek száma Csongrád Felgyő Csanytelek Tömörkény Összesen: Forrás: Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ, Csongrádi kirendeltsége A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal adatai alapján a nyilvántartott álláskeresők száma az elmúlt években folyamatosan emelkedik március végén már csaknem 25 ezer álláskeresőt tartottak nyilván a megyei munkaügyi kirendeltségek, az egy évvel korábbinál közel 18%-kal többet. A bejelentett betöltetlen álláshelyek száma ugyanakkor jelentősen visszaesett, március végén alig több mint 800 volt a megyében. Az elhelyezkedési esélyek így jelentősen romlottak, egy üres álláshelyre az egy évvel korábbi 15-tel szemben már 31 álláskereső jutott december december december december december Álláskeresési segély Közhasznú foglalkoztatás Forrás: Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ, Csongrádi kirendeltsége A Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ, Csongrádi kirendeltsége által kapott adatok alapján az alkalmi munkavállalói könyvvel rendelkezők száma: júniusában: fő, december 31.-én: fő, december 31.-én : fő. A fenti adatokból jól látszik, hogy az alkalmi munkavállalói könyvvel történő munkavégzés növekvő tendenciát mutatott az elmúlt években napjától az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás megszűnt, helyette az az egyszerűsített módon létesíthető munkaviszony került bevezetésre, melynek nyilvántartása az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal ( napjától Nemzeti Adó-és Vámhivatal) feladata lett. Egyszerűsített módon létesíthető munkaviszony létrejöhet mezőgazdasági, továbbá turisztikai idénymunkára vagy alkalmi munkára. Tekintettel a fenti adatok alapján bemutatott foglalkoztatási viszonyokra az aktív lakosság körében fontos a preventív munka erősítése, a fiatal korosztály segítése mind az oktatás, mind a munkába való elhelyezkedés terén. A munkaerőpiaci helyzet alakulása nagy hatással van a szociális ellátások iránti igényekre. A foglalkoztatási arány javítása különösen fontos, hiszen a munkanélküliség közvetlenül érinti a 8

9 szociális ellátórendszert, ráadásul az egyre kedvezőtlenebb demográfiai folyamatok mellett fontos, hogy az aktív korú lakosság anyagi értelemben is képes legyen az ellátásra szoruló társadalmi csoportok megsegítésére. II.4. A Társulás gazdasági helyzete A csongrádi kistérség a település számot tekintve az ország egyik legkisebb térsége. A kistérség gazdasági szerkezete nem homogén. Míg a kistérség községeiben túlnyomórészt a mezőgazdaság dominál, Csongrádon a mezőgazdaság és az élelmiszeripar kialakult humán és műszaki infrastruktúrával rendelkezik. A kistérség és a város mérete, jellemzői jelenleg a vidékfejlesztési irányt is lehetővé teszik, emellett az iparfejlesztést is érdemes és fontos megemlíteni, mely elősegíti a kistérség versenyképességének növelését, magasabb szintű foglalkoztatottság és jövedelmek elérését. A csongrádi kistérség vállalkozási struktúrája a kilencvenes években átalakult. A régi nagyvállalatok kisebb gazdasági társaságokká alakultak, így a kistérségre többnyire kis- és középvállalkozások a jellemzőek. A térségében élő közel 25 ezer lakosnak az önkormányzati intézmények és a vállalkozások nyújtanak sokrétű szolgáltatást. II. 5. Szociális támogatások A jogosult részére jövedelme kiegészítésére, pótlására pénzbeli szociális ellátás nyújtható. Egyes szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások egészben, vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújthatók. Az ellátások alapvető célja, hogy a jogosult személy, vagy család az egy főre jutó havi jövedelmének alacsony szintjét ellensúlyozza. A Szt január 1-jén az alábbi szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátási formákat határozza meg: - időskorúak járadéka - bérpótló juttatás - rendszeres szociális segély - lakásfenntartási támogatás - ápolási díj - átmeneti segély - temetési segély - köztemetés - közgyógyellátás - egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság - adósságkezelési szolgáltatás - energiafelhasználási támogatás Az ellátások tekintetében a legjelentősebb változás a január 1-től bevezetett aktív korúak ellátása, amelynek célja a rendszeres szociális segélyen lévő, tartósan munkanélküliek munkára ösztönzése és foglalkoztathatóságának javítása az Út a munkába nevű program által, melyet január 01. napjától a rövid-és hosszútávú közfoglalkoztatás váltott fel. 9

10 II. 6. Egyes ellátotti csoportok jellemzői Időskorúak, nyugdíjasok Az életkorral összefüggő, egymással összehasonlítható előrejelzések szerint, az elkövetkező évtizedekben Magyarország népességének nagysága, és életkor szerinti összetétele drámai változásokon fog keresztül menni az alacsony termékenységi ráta, a várható élettartam folyamatos növekedése következtében. Ennek a gazdaság fejlődésére, a munkaerőpiacra gyakorolt jelentős közgazdasági hatásai várhatók. Emellett olyan társadalmi hatásokkal is számolni kell, amelyek többek között a családösszetételben, az együttélési formákban, a szociális ellátásban, az egészségügyi ellátásban mutatkoznak majd meg. Részben e kedvezőtlen társadalmi-demográfiai folyamatok, részben a gazdasági válság hatására az elmúlt két évben több olyan kormányzati intézkedés született, amely közvetlenül érintette az időskorú népességet és a nyugdíjasokat január 1-től bevezetésre került a rehabilitációs járadék, tól szigorodtak az előrehozott nyugdíj és a rokkantnyugdíj melletti munkavégzés szabályai, ben 62 évre, évtől fokozatosan 62-ről 65 évre emelkedik a nyugdíj korhatár, júliusától megszűnt a 13. havi nyugdíj, helyette bevezetésre került az úgynevezett nyugdíj prémium rendszere, ben változatlan maradt a nyugdíjminimum összege. Az öregedés természetes folyamat. Az időskor elfogadása sok ember életében krízishelyzetet okoz. A magyar átlagcsalád szinte megoldhatatlan feladat elé kerül, amikor idős hozzátartozója ápolásra szorul, aki állandó odafigyelést igényel. A családokat akár anyagilag is megterheli az idős ember gondozása, a hozzátartozók sokszor nem tudják vállalni ezt a tevékenységet, mert az egyik kereső kiesése a család elemi szükségleteinek kielégítését veszélyeztetheti. Az anyagiakon túlmenően az idősek gondozása egyéb problémákkal is együtt jár fizikailag, szellemileg és pszichésen is igen megerőltető lehet. A családok által el nem látott idősgondozási feladatok az államra és a nem állami szereplőkre hárulnak. Az alapszolgáltatások megszervezésével az intézmények segítséget nyújtanak a rászorulóknak saját otthonukban, és lakókörnyezetükben önálló életvitelük fenntartásában, valamint egészségi állapotukból, mentális állapotukból vagy más okból származó problémáik megoldásában. Az idősek mindennapjait, biztonságérzetét a szociális alapszolgáltatások ( pl. étkeztetés, házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, idősek nappali ellátása) igénybe vétele jelentősen megkönnyíthetik, segíthetik. Azokról a rászorultakról, akik önmaguk ellátására nem, vagy csak folyamatos segítséggel képesek, egzisztenciális problémáik és napi életvezetésük egyedüli megoldását sok esetben csak az intézményi ellátási formák jelentik. A tartós bentlakást biztosító idősek otthonában az egészségügyi ellátáson kívül nagyon fontos szerepe van a szociális gondozásnak is, melynek célja és feladata a gondozásra szoruló ember szükségleteihez igazodó segítségnyújtás, melynek mértékét és fajtáját mindenkor a segítségre szoruló ember testi, lelki és szociális állapota határozza meg. 10

11 Fogyatékkal élő személyek Az elmúlt két évben a fogyatékkal élő személyeket érintő több új jogszabály megalkotására és meglévő jogszabályok módosítására is sor került január 1-jétől megszűnt a támogató szolgáltatás fenntartási kötelezettsége a 10 ezer főnél nagyobb településeken. A támogató szolgáltatás és a közösségi ellátások finanszírozásának rendjéről szóló 191/2008. (VII. 30.) Korm. rendelet alapján a támogató szolgálat nem kötelező önkormányzati feladat, utána nem jár állami normatíva, a szolgáltatóknak szeptember 1-ig pályázni kellett évekre vonatkozó támogatás elnyerésére. A fogyatékkal élők támogatása, szociális ellátórendszerbe történő bevonása kiemelt szerepet kap mind a kistérség, mind a kistérséget alkotó települések vonatkozásában. A fogyatékkal élő személyek esetén kiemelt feladat az infrastrukturális háttér kialakítása fizikai és infokommunikáció területén is. A fogyatékkal élő népességre vonatkozóan továbbra is kevés adat áll rendelkezésünkre. A évi népszámlálás önkéntes adatszolgáltatás keretében gyűjtött információkat a lakossági rétegről, e szerint számuk fő, a népesség 5,7 %-a. Továbbra is a népszámlálási adatokra tudunk támaszkodni e kérdéskör esetén is. Fogyatékos népesség száma a csongrádi kistérségben a fogyatékosság típusa szerint Mozgássérült Alsó, felső Egyéb testi Gyengén Egyik Összesen végtag hiány fogyatékos látó szemére vak Forrás: Népszámlálási adat Fogyatékos népesség nemek és korcsoportok szerint a csongrádi kistérségben Férfi Nő x Összesen Forrás: Népszámlálási adat A csongrádi kistérségben a fogyatékosság jellege szerint az alábbi arányt állapíthatjuk meg: testi fogyatékosok és a mozgássérültek 44,25 %, értelmi fogyatékosok 6 %, vakok-és gyengénlátók 16,9 %, hallásfogyatékosok 8,4 %, egyéb fogyatékosságban szenvedők 24,45 %. Összesen: 100 % Forrás: Fogyatékosügyi Program A csongrádi kistérség adatait figyelembe véve, a fogyatékos személyek 34 %-a az általános iskolát nem fejezte be, befejezett alapfokú iskolázottsággal csak 39 %-uk rendelkezik. A fogyatékos személyek 4 %-a rendelkezik egyetemi, főiskolai végzettséggel a kistérségben. A társadalmi hátrányok csökkentésére a nemzetközi gyakorlatnak megfelelõen az óvodák és az iskolák egy részében a kilencvenes években vezették be az integrált oktatást, amelynek keretében egy-egy gyermekcsoportban néhány tanulási nehézséggel vagy egyéb hátránnyal induló gyermek oktatása is folyik. 11

12 Az alapfokú oktatási intézményekben a fogyatékkal élő gyermekek száma a következőképpen alakul: Csongrádi Óvodák intézményeiben 2009/2010-es tanévben:26 fő 2010/2011-es tanévben: 35 fő Csongrádi általános iskolák intézményeiben 2009/2010-es tanévben: 125 fő 2010/2011-es tanévben: 132 fő A csongrádi bölcsődékben 1 fő fogyatékos gyermek ellátásról gondoskodnak. Fogyatékos személyeket foglalkoztatnak az intézményben: 1 fő tanár (rokkant nyugdíjas), 1 fő számítástechnikus (rokkantsági járadékos), 1 fő biztonsági őr (rokkant nyugdíjas). Forrás: Fogyatékosügyi Program A kistérségben a fogyatékos személyek ellátása a támogató szolgáltatás és a fogyatékos személyek nappali ellátása által oldható meg. A támogató szolgáltatás január 1. napjától kikerült az alapszolgáltatási körből, működtetésére a Szociális Ellátások Intézménye sikeresen pályázott. A harmadik életévüket betöltött, önellátásra részben képes fogyatékosok napközbeni gondozása, foglalkoztatása és nevelése a fogyatékosok nappali ellátásával valósul meg, mely az Szt a alapján a tízezer főnél több állandó lakosú települési önkormányzat kötelező feladata július 01. napjától Csongrádon új szolgáltatásként indult a Szociális Ellátások Intézménye által a fogyatékos személyek nappali ellátása. Ezzel a feladattal Csongrád Város Önkormányzata az Szt. által előírt kötelező feladatait teljes körűen teljesítette. A nappali ellátás a Csongrád, Síp u. 3. sz. alatt működik, 24 fő ellátása biztosított. Ellátási területként a kistérséget alkotó települések közigazgatási területén élők kerültek meghatározásra. Pszichiátriai betegek Az utóbbi évek szociális igazgatásában jellemző változás, hogy új ellátási formák bevezetésével - közösségi ellátás előtérbe kerültek a pszichiátriai és szenvedélybetegek, hangsúlyozottabbá vált ezen problémákkal küzdő személyek közösségi integrálódása, pszicho-szociális rehabilitációja. A pszichiátriai gondozásban részesültek száma Csongrád megyében az elmúlt években folyamatosan emelkedett. A mentális betegségekkel kapcsolatban jelenleg nagy az információhiány mind az érintettek és hozzátartozóik, mind a lakosság körében. A tudatlanság legfőbb veszélye, hogy a tünetek, problémák ismeretének hiányában a felismerés, az egyén önbelátása is elmarad, amely éppen ennél a betegségcsoportnál a gyógyulás egyik kritikus feltétele lehet. A pszichiátriai betegek döntő többsége otthon, családi környezetben él. Számukra a szülői, családi támogatás általában élethossziglan tart. Sokszor az eltartó család a segítő évek alatt összeomlik, rokkantnyugdíjassá válik, tehát a szociális ellátórendszert igénybe vevők száma növekszik. A települési önkormányzatok számára fontos feladat a közösségi pszichiátriai ellátás, mint szociális alapszolgáltatás biztosítása, ugyanakkor január 1-jétől megszűnt a közösségi ellátások fenntartási kötelezettsége a 10 ezer főnél nagyobb településeken. A támogató szolgáltatás és a közösségi ellátások finanszírozásának rendjéről szóló 191/2008. (VII. 30.) Korm. rendelet alapján a közösségi ellátás nem kötelező önkormányzati feladat, utána nem jár állami normatíva, a szolgáltatóknak szeptember 1-ig pályázni kellett évekre vonatkozó támogatás elnyerésére. A pszichiátriai betegek részére nyújtott közösségi ellátás január 1. napjától kikerült az alapszolgáltatási körből, működtetésére a Szociális Ellátások Intézménye sikeresen pályázott. 12

13 Szenvedélybetegek A szenvedélyek, függőségek alapvetően kétfélék lehetnek: kémiai addikciók (alkohol-, drog-, nikotinfüggőség), továbbá viselkedéses vagy anyag nélküli addikciók (pl. játékszenvedély, munkamánia, kóros vásárlás, kleptománia, internetfüggőség). Az alkoholizmus és a kábítószer használat az egészség, a szociális kapcsolatok súlyos veszélyeztető és károsító faktora. Az alkoholfogyasztással és kábítószer fogyasztással összefüggő problémák a legsúlyosabb közegészségügyi gondok közé tartoznak, amelynek számos egészségi és társadalmi következménye ismert. A települési önkormányzatok fontos feladataként jelentkezik a szenvedélybetegek szociális alapszolgáltatás keretében való segítése, ugyanakkor január 1-jétől megszűnt a közösségi ellátások fenntartási kötelezettsége a 10 ezer főnél nagyobb településeken. A szenvedélybetegeknél ez mind a közösségi alapellátást, mind a részükre nyújtott alacsony küszöbű ellátást érinti. További problémát jelent, hogy Csongrád megyében tartós, bentlakást nyújtó szociális intézményi ellátás egyáltalán nem áll a rendelkezésükre, emiatt a szenvedély beteg emberek a pszichiátriai betegek otthonaiba és az idősek otthonaiba kerültek elhelyezésre, amely szakmailag nehezen feldolgozható, ráadásul sokszor jelent súlyos konfliktusforrást az ellátottak körében, valamint az ellátottak és az ott dolgozók között. A csongrádi kistérségben nem megoldott a szenvedélybetegek ellátása, bár nem is kötelező feladat az önkormányzatoknak. Hajléktalan személyek Az ellátási szemléletű meghatározás szerint, hajléktalan az, aki éjszakáit közterületen vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségben tölti. Az igazgatási szemléletű meghatározás szerint, hajléktalan az, aki bejelentett lakcímmel nem rendelkezik, kivéve, ha bejelentett lakcíme a hajléktalanszállás. A hajléktalan ember nem rendelkezik kapcsolati tőkével, amely átsegítené a problémákon. A kapcsolati tőke hiányában nehezebben jut munkához, nehezebben jut lakhatási lehetőséghez, nehezebben jut élelmiszerhez, ruhához, mindazokhoz a javakhoz, amelyek a túléléshez szükségesek. A hajléktalanellátó rendszer feladata a hajléktalanok felkutatása, ellátása, fejlesztése, az önálló életvitelhez szükséges képességek helyreállítása, habilitáció, rehabilitáció. A kialakult gyakorlat szerint a hajléktalanellátó rendszer elemei az utcai szociális munka, a krízisvonal, az étkeztetés, a nappali melegedő, az éjjeli menedékhely, az átmeneti szállás, a hajléktalanok rehabilitációs intézménye, a hajléktalanok otthona. Csongrád megyében nincs tartós, bentlakást nyújtó hajléktalanok otthona. A Családsegítő Szolgálat kapcsolatban áll a környékben működő hajléktalan ellátást biztosító intézményekkel, ezért szükség esetén Szentesre, Vásárhelyre, illetve Kecskemétre tudják a hajléktalan személyeket irányítani. A Szociális Ellátások Intézménye által biztosított Családsegítő Szolgálatnak 4-5 fő lakcím nélküli személyről van tudomása, akiknek lakhatásuk megoldott. A hajléktalan személyek közül két fő heti két alkalommal megy a családsegítő szolgálathoz pékárú adományért. Egy fő igénybe veszi a szociális étkeztetést és nappali ellátást, mely által lehetősége van a tisztálkodásra, illetve ruháinak mosására is. III. Jogszabályi keretek változása A szociális törvény megalkotása óta számos jelentős módosításon ment keresztül, párhuzamosan a vonatkozó végrehajtási rendeleteivel. Tekintettel arra, hogy már a helyzetkép megítélését is alapvetően befolyásolja a szociális törvény elmúlt két évben hatályba lépett módosítása, indokolt 13

14 először áttekinteni a szociális szolgáltatások rendszerét, valamint az önkormányzatok feladatellátási kötelezettségének változását. A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások szabályozása terén jelentős változás következett be - módosult A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. tv., - módosult A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I. 07.) SzCsM. rendelet, - módosult A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999. (XI. 24.) SzCsM. rendelet, - módosult A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993. (II. 17.) Kormányrendelet, - módosult a 340/2007. (XII. 17.) Kormányrendelet A személyes gondoskodás igénybevételével kapcsolatos eljárásokban közreműködő szakértőkre, szakértői szervekre vonatkozó részletes szabályokról, - módosult a 36/2007. (XII. 22.) SZMN rendelet A gondozási szükséglet, valamint az egészségi állapoton alapuló szociális rászorultság vizsgálatának és igazolásának részletes szabályairól. III. 1. Alapszolgáltatások január 1-jén az Szt-ben meghatározott szociális alapszolgáltatások a következők: - falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás - étkeztetés - házi segítségnyújtás - családsegítés - jelzőrendszeres házi segítségnyújtás - közösségi ellátások - támogató szolgáltatás - utcai szociális munka - nappali ellátás. Az alapszolgáltatások körében bekövetkezett változások áttekintése: január 1-jétől a házi segítségnyújtás igénybevételi eljárásában évben bevezetett szociális rászorultság vizsgálata kikerült, helyette az igénybevételi jogosultság megállapítására bevezetésre került a gondozási szükséglet vizsgálata. A gondozási szükségletet a kijelölt városi jegyző által felkért 3 tagú szakértői bizottság állapítja meg. A házi segítségnyújtást a napi gondozási szükségletnek megfelelő időtartamban, de legfeljebb napi 4 órában lehet nyújtani. A házi segítségnyújtás ha az igénylő egészségügyi állapota, személyi körülményei a szolgáltatás halaszthatatlan biztosítását teszik szükségessé a szolgáltató intézményvezetőjének döntése alapján legfeljebb 3 hónapos időtartamra biztosítható január 1-jétől kezdődően a szolgáltatás igénybevételének feltételeként az étkeztetést és a házi segítségnyújtást megelőzően jövedelemvizsgálatot kell végezni a lakóhely szerint illetékes jegyzőnek. - A jövedelemvizsgálatot étkeztetés esetében a szolgáltatást igénybe venni kívánó személy az ellátás igénylését megelőzően, házi segítségnyújtás esetében az intézmény, szolgáltató vezetője a gondozási szükséglet megállapítását követően kell kérelmeznie január 1-jétől nem kötelező önkormányzati faladat a főnél nagyobb településen a támogató szolgáltatás és a közösségi ellátás nyújtása. 14

15 január 1-jétől az idősek nappali ellátása esetében az étkezés megszervezése nem része az ellátásnak, a többi nappali ellátási formánál ez a szolgáltatási elem megmaradt január 1-jétől nem kötelező önkormányzati feladat a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás biztosítása január 1-jétől az étkeztetésnél és a házi segítségnyújtásnál megszűnik a jegyzői jövedelemvizsgálat augusztus 17-étől a házi segítségnyújtás esetében a szolgáltatás iránti kérelem alapján az intézményvezető, ennek hiányában a jegyző által felkért szakértő végzi el az igénylő gondozási szükségletének vizsgálatát és megállapítja a gondozási szükséglet mértékét január 01. napjától a jövedelemvizsgálat elvégzésére az intézményvezető jogosult. - Az intézményvezetőnek az ellátást igénybevevővel továbbra is megállapodást kell kötni, de a megállapodást napjától nem kell a fenntartónak 15 napon belül megküldeni. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, a közösségi ellátások és a támogató szolgáltatás pályázati rendszerben, központi támogatásból finanszírozott ellátás lett. A pályázati úton történő finanszírozás részletei kormányrendeletben kerültek szabályozásra. III. 2. Szakosított ellátások január 1-jén az Szt-ben meghatározott szociális szakosított ellátási formák a következőek: - ápolást-gondozást nyújtó intézmények - rehabilitációs intézmények - átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények - lakóotthonok A szakosított ellátások körében bekövetkezett változások áttekintése: január 1-jétől az idősek átmeneti elhelyezését, a korábban főnél nagyobb települések kötelezettsége helyett a főnél nagyobb településeknek kell működtetni január 1-jétől bevezetésre került a gondozási szükséglet vizsgálata az idősotthoni ellátás vonatkozásában. A napi 4 órát meghaladó átlagos gondozási szükséglet esetén vehető igénybe a tartós bentlakásos idősotthoni ellátás. Amennyiben a gondozási szükséglet fennáll, de nem haladja meg a napi 4 órát, házi segítségnyújtás igényelhető. A jogszabályokban meghatározott gondozási szükséglet fennállását a szociális szakértői szerv (az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet, továbbiakban: ORSZI) állapítja meg. Kiegészítő szabályként az idősek otthonába az ellátásra jogosult személlyel az ellátás igénylésekor legalább egy éve együtt élő házastársa, élettársa, testvére és fogyatékos közeli hozzátartozója gondozási szükséglet hiányában is felvehető január 1-jétől kezdődően a szolgáltatás igénybevételének feltételeként az ellátást megelőzően jövedelemvizsgálatot kell végezni a lakóhely szerint illetékes jegyzőnek január 1-től a szociális törvény idősotthoni elhelyezés szabályai kiegészültek az ellátás halaszthatatlan egészségi állapot vagy személyes körülményekre való tekintettel biztosításának lehetőségével határozott időre, legfeljebb három hónapra gondozási szükségletre vonatkozó szakvélemény gondozási szükséglet vizsgálat - nélkül, az intézményvezető döntése alapján. Ebben az esetben a jövedelemvizsgálatot az intézmény vezetője a gondozási szükséglet vizsgálatának kezdeményezésével egyidejűleg kérelmezi a jegyzőnél augusztus 17-jétől az idősotthoni ellátás iránti kérelem alapján az intézményvezető végzi el az ellátást igénylő gondozási szükségletének vizsgálatát és megállapítja a napi gondozási szükséglet mértékét, azaz e tekintetben megszűnik az ORSZI szerepe. 15

16 január 01. napjától a jövedelemvizsgálat elvégzésére az intézményvezető jogosult. - az intézményvezető dönt a soron kívüli elhelyezésre vonatkozó kérelmek esetében az igények kielégítésének sorrendjéről - Az intézményvezetőnek az ellátást igénybevevővel továbbra is megállapodást kell kötni, de a megállapodást napjától nem kell a fenntartónak 15 napon belül megküldeni. A tartós, bentlakást nyújtó intézményeket érintő egyéb jogszabályi változások a következők: január 1-jétől a bentlakást nyújtó intézmény esetén az intézmény férőhelyeinek 10 %- áig az a személy is ellátható, aki az intézmény külön jogszabályban meghatározott ellátási területén nem rendelkezik bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel; január 1-jétől a szakorvosi ellátás mellett a sürgősségi ellátáshoz való hozzájutásról is gondoskodni kell; január 1-jétől módosult az intézményekben az eseti és a rendszeres gyógyszerkészletre vonatkozó előírás A működést engedélyező szerv az intézményvezetővel és a fenntartóval szemben is amennyiben szabálytalanságot észlel január 1-jétől szociális igazgatási bírságot szabhat ki. III. 3. Szociális foglalkoztatás, munka-rehabilitációs tevékenység A megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatásának jogi és finanszírozási keretei az elmúlt években sokat változtak. A változás iránya: az állami támogatás mértékének folyamatos csökkenése, a támogatás feltételéül szabott követelmények teljesítésének szigorítása. A szociális foglalkoztatás szabályai az elmúlt években többször változtak, a legújabb jogszabályi változások szerint a normatív támogatást pályázati úton történő, központi finanszírozás váltotta fel. A Piroskavárosi Idősek Otthonában évben történt változás, hogy az intézmény a munkarehabilitációs tevékenységre állami támogatást nem kapott. A munka rehabilitációs foglalkoztatásra pályázni kellett, az intézmény pályázatát a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal nem fogadta be. Idős otthonban a foglalkoztatási forma szakmailag már nem preferált tevékenység. Emiatt a Piroskavárosi Idősek Otthona vonatkozásában a Csongrád Megyei Közigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala Sz02/247-7/2010. sz. határozat alapján visszavonta a 9 fő munkarehabilitációs szociális foglalkoztatását engedélyező működési engedélyt, mely november 23. napján jogerőssé vált év első félévében a lakók térítés nélkül, önkéntesen vehettek részt munka-rehabilitációs tevékenységben. IV. A Társulás keretében ellátott szociális szolgáltatások jellemzői, változásai a években A évben elkészített koncepcióban szereplő jövőkép alapvető pillére volt, hogy a térség önkormányzatai felismerték a kistérségi feladatellátásban rejlő előnyöket, így már a évben több szociális szolgáltatást a Csongrád Város Önkormányzata által fenntartott Szociális Ellátások Intézményével kötött megállapodás alapján kistérségi területen láttak el. A évben a Kistérség fenntartásába kerültek a szociális intézmények, a Piroskavárosi Rehabilitációs Kft. kivételével, ugyanakkor a Kft-ből jogutódlással kivált az idősotthoni ellátás és társulási fenntartásba került. 16

17 A Szociális Ellátások Intézménye március 7-én kelt átadás-átvételi megállapodás alapján került a Csongrádi Kistérség Többcélú Társulása fenntartásába, ezt követően kezdődött meg a működési engedélyeztetés. A Piroskavárosi Idősek Otthona, a Gondozási Központ Rózsafűzér Szociális Otthon, a Remény Szociális Alapszolgáltató Központ március 14-én kötött átadás-átvételi megállapodással került a társulás fenntartásába. A tényleges társulási fenntartású feladatellátás a működési engedélyeztetés jogerőre emelkedésével, az egyes intézményeknél eltérő időpontokban történt. A szociális törvény 86. (1) bekezdésében meghatározottak alapján a települési önkormányzat köteles biztosítani - étkeztetést, - házi segítségnyújtást, - állandó lakosainak számától függően a (2) bekezdés szerinti szociális szolgáltatásokat, - a fentiekben nem említett szociális szolgáltatásokhoz- különös tekintettel a családsegítéshezvaló hozzáférést. Az a települési önkormányzat, amelynek területén - kétezer főnél több állandó lakos él, családsegítést, - háromezer főnél több állandó lakos él, a családsegítést és idősek nappali ellátását, - tízezer főnél több állandó lakos él, családsegítést, idősek nappali ellátását, jelzőrendszeres házi segítségnyújtást és a nem említett nappali ellátásokat, továbbá december 31-éig támogató szolgáltatást és közösségi ellátásokat, - harmincezer főnél több állandó lakos él, a fenti szerinti szociális szolgáltatásokat és átmeneti elhelyezést nyújtó ellátást, - ötvenezer főnél több állandó lakos él, a fenti szociális szolgáltatásokat és utcai szociális munkát köteles biztosítani. A támogató szolgáltatás és a közösségi ellátások január 1-jétől nem kötelező önkormányzati feladatok. IV. 1. A Társulás fenntartásában működő intézmények bemutatása Szociális Ellátások Intézménye integrált szervezeti formában működik. Az intézmény székhelye: 6640 Csongrád, Vasút u. 92. ápolást-gondozást nyújtó idősek otthona: Gondviselés Háza Csongrád átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény: Szociális Ápoló Otthon Az intézmény telephelyei: 6640 Csongrád, Fő u. 64.: étkeztetés, házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, idősek nappali ellátása II. sz. Idősek klubja-, pszichiátriai személyek közösségi ellátása, támogató szolgáltatás, tanyagondnoki szolgáltatások I.-IV. körzet 6640 Csongrád, Gr. Apponyi u. 5.: étkeztetés, idősek nappali ellátása I. sz. Idősek klubja 6640 Csongrád, Síp u. 3.: családsegítés, gyermekjóléti szolgáltatás, fogyatékos személyek nappali ellátása 6645 Felgyő, Széchenyi út 2.: tanyagondnoki szolgáltatás V. körzet 6640 Csongrád, Széchenyi u. 29.: Gyermekek Átmeneti Otthona (2011. április 01. napjától) Az intézmény nyitva álló helyiségei: 6645 Felgyő, Széchenyi út 2.: étkeztetés, házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, közösségi ellátás, támogató szolgáltatás, tanyagondnoki szolgáltatás, családsegítés, gyermekjóléti szolgáltatás 17

18 6647 Csanytelek, Volentér J. tér 2.: jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, közösségi ellátás, támogató szolgáltatás 6646 Tömörkény, Ifjúság u. 8.:jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, közösségi ellátás, támogató szolgáltatás, családsegítés, gyermekjóléti szolgáltatás 5474 Tiszasas, Fő u. 13.: jelzőrendszeres házi segítségnyújtás Az intézmény szolgáltatásait érintő jelentős változások évhez képest: Csongrád város külterületén, illetve Felgyőn 5 tanyagondnoki szolgálat működik, július 01. napjától bevezetésre került a fogyatékos személyek nappali ellátása, augusztus 16. napjától a 6645 Felgyő, Széchenyi út 2. sz. alatti telephely működési engedélye jogerős, április 01. napjától a Gyermekek Átmeneti Otthona átkerült a Szociális Ellátások Intézményéhez. Piroskavárosi Idősek Otthona tiszta profilú intézmény, ápolást, gondozást nyújtó idősek otthona. Az intézmény székhelye: 6640 Csongrád, Szent Imre u. 19. Remény Szociális Alapszolgáltató Központ integrált szervezeti formában működik. Az intézmény székhelye: Az intézmény telephelyei: 6647 Csanytelek Kossuth u. 39.: Idősek otthona, idősek nappali ellátása, házi segítségnyújtás, étkeztetés 6647 Csanytelek Kossuth u. 34.: családsegítés 6647 Csanytelek Radnóti u. 2.: gyermekjóléti szolgáltatás Gondozási Központ Rózsafűzér Szociális Otthon integrált szervezeti formában működik Az intézmény székhelye: Az intézmény telephelyei: IV. 2. Szociális alapszolgáltatások 6646 Tömörkény, Ifjúság u. 8.: Idősek Otthona, 6646 Tömörkény, Szabadság tér 1.: Idősek nappali ellátása házi segítségnyújtás 6646 Tömörkény, Petőfi u. 9/a.: étkeztetés Az alapszolgáltatások megszervezésével kapcsolatos feladatok hangsúlyozottan szerepelnek a szociális törvényben, hiszen ezzel biztosítható, hogy a szociálisan rászorulók saját otthonukban és lakókörnyezetükben kapjanak segítséget önálló életvitelük fenntartásában, valamint egészségi állapotukból, mentális állapotukból vagy más okból származó problémáik megoldásában. Fontos, hogy a komplex gondozás érdekében az alapszolgáltatást nyújtó együttműködjön az ellátási területén működő szociális, gyermekjóléti-gyermekvédelmi, egészségügyi, oktatási intézményekkel, a munkaügyi szolgáltatókkal és az érdekvédelmi szervezetekkel. A Társulás keretében ellátott szociális alapszolgáltatások főbb jellemzői 1. Étkeztetés Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről gondoskodunk, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen koruk, egészségi állapotuk, fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, szenvedélybetegségük, vagy hajléktalanságuk miatt. Az étkeztetés biztosítása minden települési önkormányzat kötelező feladata. A társulás fenntartásában működő intézmények mindegyike biztosítja ezen szolgáltatást. Az igénybevevők száma folyamatosan növekszik. 18

19 Szociális Ellátások Intézménye Korcsoportok éves éves éves éves éves éves összesen: Remény Szociális Alapszolgáltató Központ Korcsoportok éves éves éves éves éves éves összesen: Gondozási Központ Rózsafűzér Szociális Otthon Korcsoportok éves éves éves éves éves éves összesen: Forrás: Intézményi adatszolgáltatás Az ellátásban várakozók nincsenek, az étkeztetést igénybe vevők száma évről-évre jelentősen növekszik. A működési engedélyek határozatlan időre szólóak minden intézmény esetében. A Szociális Ellátások Intézménye vonatkozásában a feladatot 2 fő látja el. A Gondozási Központ tekintetében a feladatot 1 fő látja el, napi 8 órában. A Remény Szociális Alapszolgáltató Központ vonatkozásában 0, 5 fő, szakképzett személy látja el a feladatot napi 2 órában. 2. Házi segítségnyújtás A házi segítségnyújtás az étkeztetés mellett az egyik legfontosabb alapszolgáltatás, amelyet minden települési önkormányzatnak kötelezően biztosítani kell. A házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást. A házi segítségnyújtás igénybevételét megelőzően az intézményvezetőnek vizsgálni kell a gondozási szükségletet, melynek megfelelő időtartamban, de legfeljebb napi négy órában kell nyújtani. A Szociális Ellátások Intézménye a szolgáltatást Csongrád és Felgyő közigazgatási területén biztosítja, a Remény Szociális Alapszolgáltató Központ Csanytelek község területén, a Gondozási Központ Rózsafűzér Szociális Otthon Tömörkény területén látja el a feladatot. Szociális Ellátások Intézménye Korcsoportok éves éves éves éves éves éves összesen:

20 Remény Szociális Alapszolgáltató Központ Korcsoportok éves éves éves éves éves éves összesen: Gondozási Központ Rózsafűzér Szociális Otthon Korcsoportok éves éves éves éves éves éves összesen: Forrás: Intézményi adatszolgáltatás Ellátásra várakozók általában nincsenek, de jelenleg a Gondozási Központ Rózsafüzér Szociális Otthonnál 1 fő várakozik házi segítségnyújtásra. A Társulás kereteiben működő szolgáltatások működési engedélye határozatlan időre szól, a Szociális Ellátások Intézménye: 81 fő, a Gondozási Központ Rózsafüzér Szociális Otthon: 9 fő, míg a Remény Szociális Alapszolgáltató Központ: 27 fő ellátását tudja biztosítani. A Remény Szociális Alapszolgáltató Központ decemberéig ideiglenes működési engedéllyel rendelkezett 33 fő vonatkozásában a hiányzó személyi feltételek miatt. Csanyteleken az ellátást átlagosan an veszik igénybe, ezért 27 fő ellátására kérelmeztük a házi segítségnyújtást, mely működési engedély december 21. napjától határozatlan időre szól. A csongrádi intézményben 9 fő, Csanyteleken 3 fő, Tömörkényen 1 fő látja el a feladatot. 3. Családsegítés A családsegítés feladata a szociális és mentális problémák miatt veszélyeztetett, illetve krízis helyzetbe került személyek, családok életvezetési képességének megőrzése, krízishelyzetek megelőzése, valamint megszüntetésének elősegítése. A családsegítő szolgálat családgondozói feladatokat lát el, ellátásokat közvetít és szervezési tevékenységet végez. Családsegítő szolgáltatást a kistérségben a Szociális Ellátások Intézménye, valamint a Remény Szociális Alapszolgáltató Központ biztosít. A Szociális Ellátások Intézménye a szolgáltatást Csongrád, Felgyő, Tömörkény ellátási terültén biztosítja január elsejétől a Csongrád Város Önkormányzata által fenntartott Szociális Ellátások Intézménye és a Társulás között létrejött megállapodás alapján történt a feladatellátás Csongrádon, Tömörkényen és Felgyőn, március 7-i feladat átadás-átvételi megállapodás megkötésével a Társulás látja el a feladatot az összes település vonatkozásában, a fenntartásában működő két intézmény által. Az ellátottak kor szerinti összetétele: Szociális Ellátások Intézménye Korcsoportok éves éves éves éves összesen: