13. Önkormányzati szociális feladatok

Átírás

1 13. Önkormányzati szociális feladatok Önkormányzati kötelezettségek Kötelező feladatok: Települési önkormányzat: alapszolgáltatások egyes típusai Vállalható feladatok: nem mehet az alapfeladatok rovására kikötheti az önkormányzat, hogy csak saját lakosaira szolgáltat Települési lakosságszám és típus szerinti különbözőségek

2 Ellátási kötelezettség Cél: Önkormányzati mozgástér növelése lakosságszám határok változnak egyes alapszolgáltatások állami feladatba kerültek évtől (támogató szolgáltatás, közösségi ellátások, től jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, 2012-től utcai szociális munka) Települési önkormányzat - két alapszolgáltatás kötelező: étkeztetés, házi segítségnyújtás gondozási szükséglet alapján, meghatározott óraszámban Állandó lakosainak számától függő ellátások, vagy azokhoz való hozzájutás különös tekintettel a családsegítéshez való hozzáférés biztosítása.

3 Ellátási kötelezettség (1) A személyes gondoskodás megszervezésére köteles szervek A települési önkormányzat köteles biztosítani az a.) étkeztetést, b.) a házi segítségnyújtást, c.) állandó lakosainak számától függően az alábbi szociális szolgáltatásokat 2000 fő felett családsegítés + a.) és b.) 3000 fő felett + idősek nappali ellátása + a.) és b.) fő felett a fentieket + egyéb nappali, felett a fentieket + átmeneti elhelyezés A fővárosi kerületi önkormányzat köteles biztosítani a fenti szociális szolgáltatásokat. Az állam a kormányrendeletben megjelölt fenntartó útján (2011-től MIK, 2012-től SZGYF) köteles gondoskodni 30 ezer főnél nagyobb állandó lakosságszámú településeken a fogyatékos személyek gondozóháza, a pszichiátriai betegek és szenvedélybetegek átmeneti otthona megszervezéséről és fenntartásáról, a fővárosban a pszichiátriai betegek, a szenvedélybetegek, fogyatékos személyek szakosított ellátásának a megszervezéséről és fenntartásáról, a megye területén a szakosított ellátások megszervezéséről és fenntartásáról, azzal, hogy a megyei jogú város területére is kiterjedően köteles gondoskodni azokról az ellátásokról, amelyek megszervezésére a megyei jogú város nem köteles.

4 Ellátási kötelezettség (2) A fővárosban - ha a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzat másként nem állapodik meg - a fővárosi önkormányzat gondoskodik a hajléktalanok éjjeli menedékhelyének és átmeneti szállásának megszervezéséről és fenntartásáról. A megyei jogú város saját területén köteles az alapszolgáltatási feladatokat, éjjeli menedékhelyet, hajléktalan személyek átmeneti szállását, idősek otthonát, valamint amennyiben a lakossági szükségletek indokolják hajléktalanok otthonát és hajléktalan személyek rehabilitációs intézményét megszervezni és fenntartani. Az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv azonban a megyei jogú város lakosainak ellátását erre hivatkozva nem tagadhatja meg. Az ellátási kötelezettséggel nem rendelkező önkormányzat a helyi rendeletében meghatározhatja, hogy csak saját települése lakosai részére biztosítja az ellátást. A szociális szolgáltatást a helyi önkormányzat, illetve a társulás más helyi önkormányzattal vagy társulással kötött megállapodás útján is biztosíthatja. A megállapodásban rögzíteni kell a szociális szolgáltatás igénybevételére vonatkozó szabályokat és az ellátottak után fizetendő hozzájárulás mértékét.

5 Kikre terjed ki az ellátási kötelezettség? A települési önkormányzatok ellátási kötelezettsége a település lakosságára, valamint a településen életvitelszerűen tartózkodó hajléktalanokra terjed ki, kivéve, ha az intézményt társulás keretében más önkormányzattal közösen tartják fenn, vagy az intézménnyel nem rendelkező önkormányzattal kötött szerződésben a fenntartó az ellátást más önkormányzat lakosaira kiterjedően is vállalta. Ha az intézmény ellátási területe a fenntartó önkormányzat illetékességi területét meghaladja, az intézmény keretében nyújtott szolgáltatásokat eltérő megállapodás hiányában valamennyi beutalt részére azonos feltételekkel kell biztosítani. A megyei fenntartó, illetve a fővárosi önkormányzat által fenntartott szakosított ellátást nyújtó intézmények ellátási területe az egész megyére, illetve a fővárosra kiterjed.

6 Kötelezettség teljesítése A helyi önkormányzat ellátási kötelezettségének a szociális szolgáltatást nyújtó a.) saját szolgáltató, intézmény fenntartásával, vagy b.) szolgáltatót, intézményt fenntartó önkormányzati társulásban történő részvétellel, vagy c.) szolgáltatót, intézményt működtető fenntartóval létrejött - a szociális szolgáltatás nyújtásának a helyi önkormányzattól vagy a társulástól történő átvállalásáról szóló megállapodás, illetve ellátási szerződés megkötésével tehet eleget.

7 Helyi rendeletalkotás A szolgáltatásokról, azok igénybevételéről, a fizetendő térítési díjakról a helyi önkormányzat, vagy ha a fenntartó önkormányzati társulás vagy többcélú kistérségi társulás, akkor a társulási megállapodásban erre kijelölt települési önkormányzat a társulási megállapodásban meghatározottak szerint rendeletet alkot. A rendeletben szabályozza a személyes gondoskodás formáit; az ellátás igénybevételére irányuló kérelem benyújtásának módját; azt, hogy az intézményvezető milyen esetekben köteles külön eljárás nélkül ellátást nyújtani; azt, hogy külön eljárás keretében milyen esetekben biztosítható ellátás; az ellátás megszüntetésének eseteit és módjait; a személyes gondoskodásért fizetendő térítési díjak mértékét, a fizetésre kötelezettek körét, a térítési díj csökkentésének, illetve elengedésének eseteit és módjait; az intézményvezető és az ellátást igénybe vevő között kötendő megállapodással összefüggő kérdéseket;

8 Kötelezettség ellenőrzése Szociális hatóság = Szociális és Gyámhivatal feladata az önkormányzati ellátási kötelezettség teljesítésének folyamatos figyelemmel kísérése (Szt. 90/A..) Ha az önkormányzat ellátási kötelezettségének különösen fenntartói feladatának, szolgáltatástervezési koncepció elkészítésének nem tesz eleget, felszólítja az önkormányzatot határidő kitűzésével a feladat teljesítésére.

9 Szerződéses szociális ellátások Helyi önkormányzat, társulás, állami szerv egyházi, vagy nem állami fenntartóval kötött írásos szerződése (Szt ) Szerződésnek tartalmaznia kell: az egyházi, állami fenntartó nevét, székhelyét és adószámát; a szociális ellátás formáját, az ellátásban részesítendők körét, számát; az egyházi, nem állami fenntartó nyilatkozatát a jogszabályok és szakmai követelmények, nyilvántartási kötelezettségek betartására, a személyi térítési díj csökkentése eseteit, a szolgáltatásért járó ellenértéket, a jogorvoslatot, beszámoltatást, tájékoztatást szerződésszegés eseteit, szerződésbontást. A helyi önkormányzat képviselő-testülete az ellátási szerződés megkötését, a szerződés módosítását, illetve megszüntetését nem ruházhatja át.