» Közlekedésbiztonsági nap iskolások számára. » Hogyan tovább 2009-ben? Közlekedésbiztonsági tervek egy sikeres esztendő után

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "» Közlekedésbiztonsági nap iskolások számára. » Hogyan tovább 2009-ben? Közlekedésbiztonsági tervek egy sikeres esztendő után"

Átírás

1 A Nemzeti Közlekedési Hatóság szakmai lapja, az Autóvezető különszáma » Közlekedésbiztonsági nap iskolások számára» Hogyan tovább 2009-ben? Közlekedésbiztonsági tervek egy sikeres esztendő után» Gondolatok az új KRESZ-ről» Nyelvészeti szakvélemény a közúti közlekedés szabályairól A gyermekek oktatása játékos formában került lebonyolításra, a hatóság munkatársai a hangsúlyt az információ játékos formában, interaktív módon történő átadására helyezték. A 2008-as év minden bizonnyal a hazai közlekedésbiztonsági krónikák legfényesebb oldalainak egyikére kívánkozik, ugyanis az elmúlt év valóban számottevő sikereket hozott. Egy egyszerűen szerkesztett, a hétköznapi ember számára is jól érthető, világos szabályokat tartalmazó gyűjtemény megalkotását sürgetjük, amelyet egyszeri átolvasás után is meg lehet érteni.

2 TARTALOM A szabályok betartatása életeket ment Közlekedésbiztonsági nap óvodások számára Közlekedésbiztonsági nap iskolások számára A évi közlekedésbiztonsági sikerekről és a Közúti Közlekedésbiztonsági Akcióprogram időarányos alakulásáról Közlekedésbiztonsági Napok Pécs Közlekedésbiztonsági Napok Kecskemét Közlekedésbiztonsági Napok Eger Közlekedésbiztonsági Napok Budapest A Közlekedésbiztonsági Napok összegzése Hogyan tovább 2009-ben? Közlekedésbiztonsági tervek egy sikeres esztendő után Gondolatok az új KRESZ-ről Nyelvészeti szakvélemény a közúti közlekedés szabályairól Levélcím: NKH Autóvezető szerkesztősége 1389 Budapest, Postafiók 102. Cím: 1066 Budapest, Teréz körút 62. Telefon: Fax: A lap megjelenik évente hat alkalommal. A kiadvány ingyenes. IMPRESSZUM Az NKH szakmai lapja, az Autóvezető különszáma 2009/2. szám Felelős kiadó: Horváth Zsolt Csaba elnök Főszerkesztő: Ötvös Nándor Szerkesztők: Polcz Kornélia, Hima Tamás, Holló Péter, Ipolyi-Keller Imre és Váczi Vincent A Közlekedébiztonsági Szemle hírei a honlapon olvashatóak. Készült az Poremba Nyomdában, felelős vezető Poremba Krisztián HU ISSN

3 VARJÚ Krisztián A szabályok betartatása életeket ment Interjú Horváth Zsolt Csabával, a Nemzeti Közlekedési Hatóság elnökével Az utóbbi évek egyik legörömtelibb közlekedésbiztonsági tapasztalata, hogy csökkent a halálos balesetek száma, holott amikor a zéró tolerancia lehetősége még csupán terítékre került, nagyon sokan úgy érezték: ez az álom felesleges teher számukra. Az idő múlásával azonban bizonyossá vált, több száz ember életét mentette meg a közlekedési szabályok immár következetesen szigorú betartatása. Szerencsére olyannyira fontos lett a közlekedés biztonsága, hogy a Nemzeti Közlekedési Hatósághoz és a hatóság első emberéhez, Horváth Zsolt Csabához, az NKH elnökéhez került e feladat egy jelentős részének kimunkálása. AUTÓVEZETŐ: Vajon mi késztette arra a közlekedési hatóságot, hogy minden korábbinál eltökéltebben foglalkozzon a közlekedésbiztonsággal? H.Zs.Cs.: Alapvetően két olyan szervezet foglalkozott eddig ezzel az üggyel a rendőrség egy meghatározott részlege és a közlekedési hatóság, amelyeknek meghatározó súlya van a közlekedésbiztonság alakulásában. Most némileg erősödött, felértékelődött a mi szerepünk, hiszen a jogszabályalkotás előkészítésében végre markáns szerep jutott a hatóságnak. Emellett a kormány 2007 végén döntést hozott egy közlekedésbiztonsági akcióprogram megalkotásáról, ami azért fontos, mert ezzel végre olyan helyzetet teremtettek, melynek köszönhetően évekre előre pontosan lehet tudni, hogy mikor mit ki fog tenni és miből. Tehát egy olyan közlekedésbiztonsági programsorozatról van szó, aminél nem csak a feladatok, de a hozzárendelt források is ismertek. Ritka ez a helyzet, szakemberként igazán örülhetünk neki. AUTÓVEZETŐ: Tehát az anyagi forrás biztosított, de mi a helyzet a szellemi forrással? Gondolom, a Nemzeti Közlekedési Hatóság készült erre a feladatra, és rendelkezik olyan szakmai stábbal, amelynek kialakult, megfellebbezhetetlen szakmai koncepciója van. H.Zs.Cs.: Igen, ez így van, de azért igazságtalan lennék, ha ezt a sikert 02 kizárólag a közlekedési hatóságnak tudnánk be. Hiszen csak a közlekedési tárcán belül is dolgozik négy másik szervezet, amely a munkát segítette. Ehhez hozzá kell venni az igazságügyi minisztériumot, a rendőrséget és bizonyos mértékben az OBB-t is. Ebből is látszik, egy olyan jellegű akcióprogram alakult ki, amit két miniszter fogadott el, és amelyben mindenkinek megvan a maga pontosan meghatározott feladata. A közlekedési hatóságnak persze kiemelt szerepe van, hiszen az egész program koordinálását mi látjuk el. AUTÓVEZETŐ: A puding próbálja az evés, szokták mondani. Ebben az esetben is érdekes lenne megtudni, hogy ha elkészül egy akcióprogram, azt mikor, kik és hogyan fogják végrehajtani. Ez ugyanis nem mindegy, sok múlhat rajta. Van-e már konkrét ütemezés, megvannak-e már a felelősök, és milyen időintervallumot terveztek a megvalósításra? H.Zs.Cs.: Minden megvan hetekre, hónapokra lebontva, mind az idei évre, mind pedig szakmai koncepció szintjén a jövő esztendőre. Jelenleg pedig arra vagyunk kíváncsiak, hogy a 2008-as év feladataiból mi hogyan valósult meg, és az elért eredményeket hogyan értékeljük. Abban a kellemes helyzetben vagyunk, hogy a számonkérést előbb-utóbb el lehet indítani, noha a program valójában egy kicsit csúszott, hiszen a miniszterek csak a tavalyi év végén fogadták el. Ez pedig azt jelenti, hogy egy 3 éves programot 26 hónap alatt kell végrehajtani. AUTÓVEZETŐ: A közlekedésbiztonság nagyon tág fogalom. Milyen szándékok mentén alakult ki ez a program, és az áprilisban megtartott közlekedésbiztonsági napnak mi volt a vezérfonala? H.Zs.Cs.: Az NKH közlekedésbiztonsági rendezvénysorozatának elsődleges célja egyrészt megismertetni a szakmai közönséget azzal, hogy már valóban létezik egy államilag koordinált program, másrészt pedig

4 hogy megmutassuk, melyik irányba fogunk elmozdulni. A zéró toleranciával és az objektív felelősséggel eljutottunk egy bizonyos határig. Az mégsem lehet cél, hogy mindig, mindenki ellenőrizve legyen, és akkor majd senki nem fogja elkövetni ezeket a cselekményeket. Ehelyett el kell indulni a megelőzés irányába, amit a képzéssel és az oktatással lehet elérni. Ez az a terület, ahol a közlekedési hatóság az élen jár, meg kell változtatni a képzés rendszerét, meg kell változtatni azokat a jogszabályokat, amelyeket tanítunk vagy taníttatunk. És szigorúbban kell venni bizonyos infrastrukturális elemek kiépítését, valamint a járművek műszaki biztonságát is. AUTÓVEZETŐ: A fiatalok azt hihetnék ezek után, hogy kizárólag szimulátorban fogunk tanulni vezetni a jövőben? H.Zs.Cs.: Az utakon közlekedő éves korosztály autósai már kívülről fújják az internetet. Ők azok, akik készség szinten használják ezeket az eszközöket, ami azt jelenti, hogy a képzés módjának ehhez kell igazodnia. Jelenleg azonban az 1975-ben megalkotott ősrégi KRESZ-t oktatjuk. Olyan közlekedési jogszabálygyűjteményt kérünk számon, amit jogászok készítettek jogászoknak. Nagyon nehéz ennek a nyelvezete, nehéz megtanulni, nehéz levizsgázni, még a kérdéseket is nehéz megérteni. Emiatt néhány, a magyar nyelvben járatos szakembert felkértünk, hogy nézzék át, fordítsák le magyarról magyarra, hogy érthetővé váljanak a jogszabályok. Emellett az internetre is támaszkodni kívánunk, hiszen valóban léteznek szimulációs feladatok, szimulációs lehetőségek. Valamennyi oktatással foglalkozó szervezet és hatóság felelőssége, hogy megfelelően módon használja a technikai újdonságokat. Egy általunk készíttetett felmérés szerint az emberek 88%-a támogatta, hogy használjuk ki a technikai lehetőségeket az oktatásban és a vizsgáztatásban egyaránt. Ez azonban nem kötelező, aki nem kíván élni a lehetőséggel, annak megmarad az oktatás hagyományos módja. AUTÓVEZETŐ: Három évvel ezelőtt kísérleti jelleggel bevezették az elektronikus vizsgáztatási módszereket a közlekedési szabályok oktatásánál. Ennek a kísérletnek az eredménye közrejátszik abban, hogy miképpen fogják megvalósítani a jövőben ezt a programsorozatot? H.Zs.Cs.: Ez a kísérlet ma már valóság. A kérdés már csak az, hogy mire lesz még kiterjesztve, milyen vizsgáknál használjuk a számítógépet, vagy melyiknél maradjon meg a klasszikus módszer. Az új módszernek természetesen megvannak az előnyei, például a hallgató nem tudja befolyásolni a vizsga menetét, gyorsan megkapja az eredményt, ráadásul pontos, objektív statisztikát is lehet belőle készíteni. AUTÓVEZETŐ: Mióta vállalkozási alapon működik a KRESZ oktatása, illetve a gépjárművezető-képzés, azóta jelen vannak a rablóhalak a piacon, akik alákínálnak egymásnak, és szinte semmilyen minőségű szolgáltatást nem nyújtanak. Nem mellékesen lényegesen több cég foglalkozik KRESZ-oktatással itthon, mint Szlovákiában és Ausztriában. H.Zs.Cs.: Akkor van jogunk és lehetőségünk a piacot megszűrni, hogyha ki lehet alakítani egy olyan, jogszabályokon alapuló feltételrendszert, ami valóban a jövőbe mutat. Magyarországon ezernél több vállalkozás foglalkozik ezzel a képzési formával. Ha azt nézzük, hogy évente körülbelül százezer hallgató kerül ki az utakra, végig kell gondolni, hogy cégenként száz hallgatóból megélhet-e egy iskola? Ezen a területen tehát lesznek változások. Kell is változás, ám ehhez olyan szabályrendszer kell, amely támogatja a technológiai változásokat. AUTÓVEZETŐ: Az ezen a területen dolgozó cégeket valamilyen módon fogják-e minősíteni? H.Zs.Cs.: Magas szakmai kritériumok lépnek életbe, azonban figyelembe kell venni a hallgatók igényeit is. Ha nekik igényük van egyfajta oktatási módra, közlekedési szituációk bemutatására, akkor erre meg kell teremteni a feltételeket. Persze konfliktusok mindig lehetnek. Biztosan lesznek olyanok, akik szerint tanulni csak iskolapadban lehet, és aki nem így sajátítja el a tudást, az nem fogja megtanulni a szabályokat. A világ azonban már túlhaladta ezt a gondolkodást, de azt is látni kell, hogy képzési intézményekre mindenképpen szükség lesz. A lényeg, hogy mindennek átláthatónak kell lennie a jövőben. AUTÓVEZETŐ: Az oktatás tematikája is változik? Sokan azt mondják, hogy túl sok a műszaki kérdés a vizsgákon. Sokkal nagyobb szükség lenne arra, hogy vészhelyzet esetén például tűzben mindenki tisztában legyen azzal, mit kell tenni a bajban. Változik-e a régi, berögződött oktatási metódus a jövőben? H.Zs.Cs.: Változnia kell, és pont erre céloztam azzal, hogy a hallgatók jelezték, nekik nagyjából mire van szükségük. Most már nem elég, hogy például három ábrából kiválasztjuk a helyeset, hanem hozzá kell tenni, hogy a másik két válasz esetében milyen esemény fog történni, és hogy lehet azt kivédeni. Évente nagyjából százezer friss jogosítvánnyal rendelkezőt engedünk az utakra. A KRESZ a bizalom elvére épül, abban bízunk, hogy a frissen kikerült vezető tudja, mit kell tennie, és ennek megfelelő módon fogok én is cselekedni. A hétköznapi közlekedésben mindemellett az együttműködés elvének is érvényesülnie kell. AUTÓVEZETŐ: Súlyosabb szabálysértési esetekben másodbüntetésként megkapják az autósok az utánképzés kötelezettségét. Ennek a rendszerét is át fogják alakítani, vagy ez 03

5 szervesen része marad a gépjárművezető-oktatásnak? H.Zs.Cs.: A kettőt nem szabad egymástól elválasztani, de azt sem szabad megengedni, hogy a kettőt szoros egységként kezeljük. Aki utánképzésben vett részt, az eleve rendelkezik valamilyen tudással, és valamilyen ok miatt kerül úja a hatóság látókörébe. AUTÓVEZETŐ: A KRESZ akkor változna jó irányba, ha a közúti jelzőtáblák rendszerét is átgondolnák. A mai amerikai rendszer, amit meghonosítottunk, nagyon kevés információt tartalmaz. Máshol Európában sokkal részletesebben tájékoztatják az autóst a táblák. Ez a merev rendszer oldódik majd? H.Zs.Cs.: A jelenleg hatályos KRESZ 30 évvel ezelőtt született, azóta rengetegszer volt átalakítva, és nagyon sok minden fontosat nem szabályoz. A kérdés az, hogy valóban a KRESZben kell-e szabályozni a táblák kihelyezésének kérdését, és ezt mindenkinek meg kell-e tanulnia? AUTÓVEZETŐ: Az új M0-áson egészen másképp van berendezve az útszakasz, mint a korábbiak. Mindenütt fényvisszaverő prizmák vannak elhelyezve, és egészen mások az útbútorok, mint korábbiak, sokkal igényesebbek és legfőképpen biztonságosabbak. Erre is figyelemmel lesz a hatóság ebben a programban? H.Zs.Cs.: Természetesen így van, az infrastruktúra kialakítására és az eszközökre is sokkal jobban oda fogunk figyelni, mint korábban. Ez a közlekedésbiztonság és mindannyiunk érdeke. KARANCSI Zoltán, Nemzeti Közlekedési Hatóság, Járművezető Vizsgáztatási és Utánképzési Főosztály Közlekedésbiztonsági nap óvodások számára Budapest XV. kerület, Vácduka téri Óvoda Az ifjúsággal történő foglalkozásban társadalmi szinten hatékonyabb szerepvállalásra van szükség a közlekedésbiztonságra nevelés területén is. A Nemzeti Közlekedési Hatóság célja, hogy a járművezetők képzése során a közlekedésbiztonsági szempontok előtérbe kerüljenek, a biztonságos közlekedésre nevelés a lehető legkorábban megkezdődjön. Ennek szellemében tettünk eleget a Budapesten a Vácduka téri Óvoda vezetője általi felkérésnek és szerveztünk közlekedésbiztonsági napot az oviban június 9-én. A rendezvényen hatvanöt gyerek, négy óvodapedagógus és két járművezető-vizsgabiztos vett részt. Mind szakmailag, mind emberileg nagy kihívást jelentett ez a vizsgabiztosoknak, hiszen ilyen kicsiknek még nem tartottak közlekedésbiztonsági előadást és versenyt sem. A vizsgabiztosok első mondatait még érdeklődve és csendben figyelték, de ezt követően partnereket látva a kollégákban számtalan 04 kérdéssel bombázták őket. Az első percek elteltével tehát az ovisok gondoskodtak a jó hangulatról és a feszültségoldásról, nem beszélve a szakmai dolgok megbeszéléséről. A vizsgabiztos urak nem győztek válaszolni a rájuk zúduló kérdésekre. Mosolyogva válaszoltak az olyan váratlan és érdekes kérdésekre is, mint például: Miért van rajtad nyakkendő, színházba mentek? Ti most már itt fogtok lakni? Természetesen azért maradt idő a közlekedés egyszerű, de fontos szabályainak megbeszélésére is. A gyerekek rendkívül hamar fölfogták és megértették a különböző szabályokat és azok fontosságát, és a maguk egyszerű módján meg is magyarázták azokat. Ezt követően került sor a külső programra, amely kerékpáros ügyességi verseny volt, természetesen az ő szintjükhöz alkalmazkodva. Legalábbis az elgondolás szerint, mert az első néhány versenyzőt elnézve bizonyságot nyert, hogy ezek az ovisok jóval többre képesek a kerékpárjaikkal, mint amire számítani lehetett. Olyan gyorsan megértették a szabályokat és tartották be azokat, hogy az példaértékű lehetne a felnőttek körében is. Lenyűgözőek voltak és persze nagyon ügyesek. Természetesen a verseny végén nem maradt el az eredményhirdetés, amire rendhagyó formában került sor, hiszen ezen a napon mindenkit győztesként ünnepeltek. Nem volt olyan ovis, aki ne kapott volna valamiféle jutalmat. Az ajándékok olyan apró, de hasznos dolgokból álltak, mint a fényvisszaverő, mosolygós öntapadó matrica, fényvisszaverő mellényke, ami egyben kulcstartó és természetesen a nélkülözhetetlen NKH logós póló. A rendezvény végén a gyerekek tapsolva, integetve, búcsúztak. A vizsgabiztosok mosolyogva viszonozták a köszönést, bízva abban, hogy kis barátaik a játékos formában átadott információkra még sokáig emlékezni fognak.

6 KARANCSI Zoltán, Nemzeti Közlekedési Hatóság, Járművezető Vizsgáztatási és Utánképzési Főosztály Közlekedésbiztonsági nap iskolások számára Beszámoló a Nemzeti Közlekedési Hatóság által a budapesti Homoktövis Általános Iskolában szervezett közlekedésbiztonsági rendezvényről június 11-én a főosztály szervezésében a budapesti Homoktövis Általános Iskolában újabb, gyermekek számára kialakított NKH Közlekedésbiztonsági nap került megrendezésre. A rendezvényen 221 gyerek, 14 pedagógus és 8 vizsgabiztos vett részt A program ünnepélyes megnyitóval vette kezdetét, amelyet az iskola igazgató asszonya és a hatóság képviselői tartottak. A megnyitón hangsúlyt kapott a közlekedésbiztonság fontossága és a gyerekek szerepe a biztonságos közlekedés terén. tályonként vettek részt a közlekedésbiztonsági nap elméleti részén. Fontos megjegyezni, hogy ez az oktatás játékos formában került lebonyolításra, a hatóság munkatársai a hangsúlyt az információ játékos formában, interaktív módon történő átadására helyezték. Ennek elősegítésére a kiemelkedő aktivitású gyerekeket apró ajándékokkal (NKH logós kulcstartó, fényviszszaverő matrica stb.) jutalmazták meg. Az elméleti rész (80 perc) le- Ezt követően a gyerekek és tanáraik az NKH vizsgabiztosainak kíséretében elvonultak az előre kijelölt tantermekbe, ahol elkezdődött az úgynevezett elméleti oktatás és tesztlap-megoldás. A gyerekek oszbonyolítását követően a tanulók az udvarra vonultak, ahol már várta őket az előre felállított három darab kerékpáros-ügyességi pálya. A több ügyességi pályát a tanulók nagy létszáma indokolta. Az első pályán a két ötödik osztály, a másodikon a két hatodik osztály, a harmadikon pedig a két hetedik és nyolcadik osztály versenyzett. A versenyek befejeztével a gyerekeket újabb program várta az iskola udvarán rendőr-motorok kerültek 05

7 kiállításra. Természetesen ezekre a motorokra föl lehetett ülni és ki lehetett próbálni őket. A legnépszerűbbnek a kék lámpa és a sziréna működtetése bizonyult, de a motoros rendőrjárőrökhöz intézett kérdésáradat is jelentős volt. Ezt követte a mentők részéről egy rohamkocsi bemutatója és egy gyors elsősegély tanfolyam is, melyet a defibrillátor bemutatása zárt. A bemutatók sorát a Demény-fivérek motoros kaszkadőr show-ja zárta, amely nem csak a gyerekeket, de a pedagógusokat és a vizsgabiztosokat is ámulatba ejtette. Az pedig, hogy ők is felülhettek ezekre a speciális motorkerékpárokra, csak (?) hab volt a tortán. A Közlekedésbiztonsági napot az eredményhirdetés és a díjak átadása zárta. A díjak úgy kerültek összeállításra, hogy összhangban legyenek a közlekedésbiztonsági nap céljával, így szerepelt köztük fényvisszaverő eszköz, kerékpárszerelő és karbantartó készlet, kerékpár felszerelési anyag és NKH logós póló is. De az igazi elismerést a kupák jelentették, amihez természetesen oklevelek is jártak. Az iskola pedagógusainak és a gyerekek egybehangzó véleménye szerint is egy nagyon jól sikerült, hangulatos és nem utolsósorban hasznos nap volt a június 11-i Közlekedésbiztonsági nap. A hatóság munkatársaitól úgy váltak el a gyerekek és a pedagógusok, hogy bármikor szívesen viszontlátják őket. Köszönet illeti a szervezésben és a végrehajtásban aktív és önzetlen szerepet vállaló vizsgabiztos kollégákat. Továbbá külön köszönetet érdemel Demény László vizsgabiztos kolléga, aki megszervezte, hogy a bemutatón díjazás nélkül lépjenek föl a motoros kaszkadőrök. 06

8 GÉGÉNY István A évi közlekedésbiztonsági sikerekről és a Közúti Közlekedésbiztonsági Akcióprogram időarányos alakulásáról Interjú Óberling Józseffel AUTÓVEZETŐ: Tisztelt Óberling Úr! Mielőtt rátérnénk az akcióprogram témakörére, bemelegítésként engedjen meg egy kérdést. Mi a véleménye a hazai közlekedésbiztonsági helyzet elmúlt évi alakulásáról? Ó.J.: A 2008-as esztendő egyike volt a legsikeresebb éveknek, amelyet a hazai közlekedésbiztonság vonatkozásában valaha is feljegyeztek. Csak hogy a két legfontosabb adatot említsem: az elmúlt évben mintegy 7%-kal csökkent a személysérüléses közúti közlekedési balesetek száma a év adataihoz képest, de ami még ennél is fontosabb, 1000 alá egészen pontosan 996 főre sikerült leszorítani a közúti balesetek halálos áldozatainak a számát. És erre az elmúlt negyven évben nem volt példa. Ezek a kétségkívül jelentős eredmények még a nemzetközi porondon is figyelemre méltóak. Bár Magyarország ma még korántsem tartozik a legfejlettebb közlekedési kultúrával rendelkező európai országok közé, ugyanakkor jó érzés a közösségi közlekedésbiztonsági kimutatások sorában azt látni, hogy hazánk ban egyike volt azoknak a tagállamoknak, amelyek a közúti tragédiák visszaszorítása terén a legnagyobb eredményt érték el. Ugyanakkor hozzáteszem: az elmúlt évi sikerek alapvetően csak azok számára okoztak igazán nagy meglepetést, akik nem hitték el, hogy gyakorlatilag többletpénz biztosítása nélkül is jelentős közlekedésbiztonsági eredményeket lehet elérni. Ennek a területe pedig nem más, mint a szabályozási háttér megfelelő módosítása. A közlekedésbiztonságban jártas szakemberek előtt már évek óta jól ismert más tagállamok gyakorlata, amely szerint a jogszabályi háttér megfelelő módosításával nagy sikerek érhetők el. Gyakorlatilag ez történt hazánkban is, mert tavaly sem a járműpark minősége, sem a közlekedési infrastruktúra, sem az ellenőrző hatóságok létszáma, sem pedig azok eszközparkja nem változott számottevően, mégis csaknem 20%-kal csökkent a közúti tragédiák száma. Ennek oka tehát alapvetően a évi jogszabályi módosításokban keresendő. Tavaly januárban szigorodott a pontrendszer, ismételten bevezették a zéró tolerancia elvét az ittas vezetőkkel szemben, emelkedtek a helyszínbírság tételei, de a legnagyobb eredményt kétséget kizáróan a május óta működő objektív felelősség hozta, mely azt a helyzetet valósította meg, hogy bizonyos szabályszegések elkövetése esetén nincs menekvés. AUTÓVEZETŐ: Elegendőnek tartja az elmúlt évben bevezetett intézkedéseket ahhoz, hogy az említett sikerek a továbbiakban is megismétlődjenek? Ó.J.: Véleményem szerint a szabályozási háttér elmúlt évi módosítása kevés lesz ahhoz, hogy a 2008-as sikerek hasonló ütemben tovább folytatódjanak. Az objektív felelősség hatása a jövőben is érzékelhető lesz, de a sikerek lendülete az idő előrehaladtával valószínűleg megtörik. Éppen ezért a megkezdett törekvéseket mindenképpen folytatni kell, 07

9 egyrészt a jogalkotás, másrészt pedig az ellenőrzések fejlesztése terén. Az idén megkezdődő nagyszabású automata sebességellenőrző program nyilvánvalóan meghozza a maga hatását. Ugyanakkor, ami a sikeres folytatáshoz egyszerűen nélkülözhetetlen: vissza kell nyúlni az alapokhoz, a közlekedő emberhez, ugyanis a közlekedésbiztonság javításának egyik legnagyobb potenciálja az oktatásban és a járművezető-képzés rendszerének reformjában rejlik. Itt lép be a rendszerbe a Nemzeti Közlekedési Hatóság a maga feladatrendszerével és felelősségi körével. AUTÓVEZETŐ: Magyarország hatályos közúti közlekedésbiztonsági akcióprogramja 2008-ban vette kezdetét. Mit hozott az első esztendő? Melyek a legelső észrevételei, mit mutatnak az eddigi tapasztalatok? Ó.J.: A Közúti Közlekedésbiztonsági Akcióprogram egy három éves komplex intézkedéscsomag, amely a közlekedésbiztonság javítására irányul. Az akcióprogram a es évek célirányos közlekedésbiztonsági irányelveit, akcióit és feladatait tartalmazza, míg az akcióprogramban vázolt beavatkozási területek részletes feladatokra történő bontása egy másik anyagban, az éves intézkedési tervekben olvasható. 08 A kérdésre válaszolva: az akcióprogramban rögzített feladatok túlnyomó többségének teljesítése egy évnél hosszabb időszakot ölel át, így befejezett területekről és konkrét tapasztalatokról ma még nemigen lehet beszélni. Egyelőre az jelenthető ki, hogy az egyes akciók végrehajtása megkezdődött, a feladatok végrehajtása pedig folyamatos. Olyan nagy volumenű munkálatok kezdődtek meg és folytatódnak napjainkban, mint pl. a járművezető-képzés reformja, az új KRESZ előkészítése vagy végrehajtási oldalról nézve a Nemzeti Közlekedési Hatóság ellenőrzési tevékenységének korszerűsítése, valamint új automata sebességmérő eszközök telepítése. AUTÓVEZETŐ: Ön szerint mi indokolta az új akcióprogram bevezetését? Ó.J.: Közlekedésbiztonsági programok már a rendszerváltás előtti évtizedekben, a 70-es és a 80-as években is léteztek. A jelenlegi akcióprogram közvetlen elődjét, a Nemzeti Közlekedésbiztonsági Programot (továbbiakban: NKP) 1993-ban adták ki. Az NKP megfelelt a rendszerváltást közvetlenül követő évek elvárásainak, ugyanis komplexitásában kívánta a közúti közlekedésbiztonság helyzetét javítani, s azt hirdette, hogy a tevékenység hátterében a legfelsőbb politikai szint áll. Az NKP-n azonban igencsak hamar túlfutott az idő, hiszen módosításának igénye már a 90-es évek második felétől felmerült. Ettől függetlenül év végéig az NKP hatályban maradt, s csak a 2261/2007. (XII.29.) Kormányhatározat kihirdetésével vesztette el mandátumát. Az NKP egyik legnagyobb kritikája az, hogy határozatlan időre hirdették meg, s mint azt ma már tudjuk, ez nem volt helyénvaló. A közúti közlekedés, valamint annak társadalmi környezete ugyanis évek alatt olyan jelentős változásokon megy át, hogy a hasonló végtelenített programok egyszerűen nem hozhatnak eredményt. Az élet bizonyította be, hogy ma már a konkrét időtartamra szóló és lehetőleg mennyiségi célkitűzéseket tartalmazó közlekedésbiztonsági programoknak van helyük. Ezt támasztja alá az Európai Unió Fehér Könyve is elhíresült céljának, a közúti halálesetek számának 2010-ig történő 50%-os mérséklésének a meghirdetésével. De a közösségi program mellett az egyes tagállamok közlekedésbiztonsági programjai is azonos, vagy hasonló mennyiségi célkitűzéseket tartalmaznak. Az NKP másik hiányossága, hogy nem tudta követni az időközben bekövetkezett változásokat, és mai léptékkel mérve kevés konkrét feladatot tartalmazott. Ezért is érett meg a váltásra. Beszédes adat, hogy a jelenleg hatályos akcióprogram aktuális intézkedési terve már önmagában is több konkrét feladatot tartalmaz, mint a 14 évig működő NKP. AUTÓVEZETŐ: Mely ismérvekben foglalhatóak össze az akcióprogram sajátosságai a korábbi évtizedek hasonló normáihoz képest? Ó.J.: A működésének immár második évébe lépő akcióprogram számos ponton tér el a korábbi általában ugyancsak kormányhatározatok által kihirdetett programoktól. Egyik legfőbb sajátossága, hogy határozott időre szól, azaz 2010-ben mindenképpen befejezi küldetését, azt követően pedig amennyiben a jelenlegi szabályozási háttér nem változik egy újabb három éves akcióprogram kerülhet kiadásra. Az is sajátosság, hogy a három éves perióduson belül konkrét feladatok meghatározásával éves intézkedési tervek kerülnek kiadásra. Szintén új elem, hogy a program annak 4. fejezete konkrét, nevesített akciókat tartalmaz, időpontokkal, a felelősök megjelölésével, a potenciális eszközökön túl a sikerkritériumok és a kockázatok meghatározásával. Az egyes feladatok végrehajtásához szükséges költségeket és az együttműködő partnerek megnevezését pedig az éves intézkedési tervek tartalmazzák. Az akcióprogram tehát egy komplex és integrált közlekedésbiztonsági program, amelynek további erénye, hogy lehet tudni sőt mi több ellenőrizni azt, mit is tesznek a különböző szervek, szervezetek és intézmények a meghatározott cél elérése érdekében. Ezzel a visszacsatolás,

10 a számonkérhetőség lehetősége teremtődött meg. Az akcióprogram kidolgozásának fő felelőse egyébként a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium (továbbiakban: KHEM) volt, de a tervezési munkálatokban jelentős szerepet játszottak a KHEM háttérintézményei, különösen a Nemzeti Közlekedési Hatóság és a Közlekedéstudományi Intézet, továbbá pl. az ORFK-OBB oldaláról más közlekedésbiztonsági szakértők. Egyébként ez így is van rendjén, egyrészt mert a közlekedésbiztonság közös ügy, másrészt pedig a 2261/2007 (XII.29.) Kormányhatározat a koordinátori feladatok végrehajtásával a KHEM-et bízta meg. AUTÓVEZETŐ: Melyek az akcióprogram főbb beavatkozási területei? Ó.J.: A Közúti Közlekedésbiztonsági Akcióprogram kiadását részletes helyzetelemzés előzte meg, amely során a program készítői a hazai és a nemzetközi folyamatokat, a már bevált legjobb gyakorlatokat egyaránt figyelembe vették. Mindezek birtokában határozták meg azokat a beavatkozási területeket és konkrét feladatokat, amelyek az elkövetkezendő három évben végrehajtásra kerülnek. A feladatok úgynevezett pillérstruktúrában foglalták össze. Az akcióprogram egyes fejlesztési pillérei egyben a közúti közlekedésbiztonság javításának legfontosabb területeit jelentik. Az egyes pilléreket az emberi tényező, az infrastruktúra, a szabályozás, az ellenőrzés, valamint a baleset-megelőzési tevékenységek támogatása képezi. Jól látható, hogy a pillérek meghatározásával az akcióprogram igazán komplex jellegűvé vált, mert hatása a közúti közlekedésbiztonság gyakorlatilag valamennyi területére kiterjed. Ha rangsorolni kívánjuk az egyes pilléreket, úgy gondolom, hogy az első helyen az emberi tényezőt kell kiemelni, melynek oka, hogy a közúti balesetek és azon belül a tragédiák alapvetően az emberi magatartás valamely hiányosságára vezethetők vissza. Ugyanakkor a többi négy pillér is nélkülözhetetlen a közlekedésbiztonság javításához, mert elégtelen szabályozási háttér és kedvezőtlen infrastruktúra mellett, továbbá közúti ellenőrzések és megfelelő preventív tevékenység hiányában sikerekről, azt hiszem, aligha beszélhetnénk. A pillérekbe sorolható feladatok számos minisztérium, szerv, szervezet, hatóság és intézmény feladatát képezi, s a koordinációval kapcsolatos feladatokat a KHEM látja el. Fontos még megjegyezni, hogy az egyes szaktárcák közötti hatékony munkamegosztást a tárcaközi bizottság hivatott teljesíteni. Ez a bizottság a közelmúltban már létrejött, és soron következő ülése információm szerint éppen a közeljövőben várható. AUTÓVEZETŐ: Melyek a évi legmeghatározóbb közlekedésbiztonsági akciói? Ó.J.: Az akcióprogram első két évének konkrét feladatait a évi intézkedési tervben foglalták össze, amely nem kevesebb, mint 77 konkrét feladatot tartalmaz. Ebből már látható, hogy nagyon nehéz egykét területet kiemelni a többi közül, tekintettel arra, hogy valamennyi jelölt feladatra igencsak szükség van. A teljesség igénye nélkül említem meg tehát az emberi tényező területéről az óvodai és általános iskolai közlekedésre-nevelési program kidolgozását, valamint a gépjárművezető-képzés és vizsgáztatás reformját, mely a évi feladataink szerves részét képezi. A járművezető-képzés rendszerének újragondolásába egyébként az olyan elemek is beletartoznak, mint az autósiskolák objektív minősítési rendszerének kidolgozása, mely munkálatai jelenleg is folynak. Az infrastruktúrapillérben nevesített feladatok mindegyike a KHEM hatáskörébe tartozik. E területen kiemelhető az a tevékenység, mely az utak és azok környezetének a biztonságosabbá tételére irányul, de a balesetveszélyes helyek és gócok megszüntetése mellett a közlekedési munkamegosztás felülvizsgálata is feladatként jelentkezik. A szabályozás területét kiemelten fontosnak tartom a évben. Az ide sorolt feladatok megvalósítása általában több évre terjed ki, és olyan nagy volumenű kérdésekre terjed ki, mint pl. a KRESZ felülvizsgálata és módosítása, a műszaki szabályozás fejlesztése, a forgalmi rendek felülvizsgálata, a láthatóság kérdésköre, s nem utolsósorban az unióban egységes forgalomszabályozás rendszerének hazai kialakítása. Az ellenőrzés oldaláról a legfőbb közúti gyilkosok, azaz a gyorshajtás, az ittas vezetés és a biztonsági öv használatának elmulasztása elleni fellépés mellett az NKH ellenőrzési tevékenységének a korszerűsítése emelhető ki, míg a prevenció területén is számos feladat jelentkezik (pl. a baleset-megelőzés új irányító rendszerének kialakítására 2010-re javaslatot kell tenni, s ennek az előkészítése már idén is komoly feladatot jelent). AUTÓVEZETŐ: A Nemzeti Közlekedési Hatóság tevékenysége mennyiben kapcsolódik az akcióprogram végrehajtásához? Ó.J.: A Nemzeti Közlekedési Hatóság tevékenységének minden eleme a közúti közlekedésbiztonság javításának az ügyét szolgálja, így az akcióprogramban gyakorlatilag munkánk egyik alapdokumentuma testesül meg. A közlekedésbiztonsági szemléletet már a hatóság kettős pillérstruktúrája is hűen jelzi. Szakmai berkekben közismert, hogy a hatóság tevékenységének egyik pillérét az ellenőrzés, a másik pillérét pedig a közlekedésigazgatás képezi, mindezek tetején 09

11 pedig mintegy háztetőként - a közlekedésbiztonság intézménye áll. De hogy konkrétumokat is említsek: az akcióprogramban rögzített feladatok sorából, a szabályozási pillérből ki szeretném emelni a járművezetőképzés, valamint az új KRESZ módosítására irányuló tevékenységünket. Már második éve tartanak a járművezető-képzés reformjának a munkálatai, amely napjainkban a hatóság egyik legfontosabb feladatát képezi. Az új típusú képzési és vizsgáztatási rendszer kidolgozásával azt szeretnénk elérni, hogy a képzés befejeződését és az eredményes vizsga letételét követően kizárólag azok a járművezetők vehessenek részt a közúti forgalomban, akik elméletben és gyakorlatban egyaránt képzettek, megfelelően tudják a járműveket kezelni, és képesek azzal biztonságosan közlekedni. Önmagában a hatóságok általi fenyegetettséget, a közúti ellenőrzések végrehajtását és a szankciók alkalmazását nem tartom elégséges eszköznek. Véleményem szerint az embert, mint a leggyengébb láncszemet már a kezdetekben olyanná kell formálni, hogy a képzést követően - amikor a forgalomba önállóan kikerül - alkalmassá váljon a biztonságos közlekedésre, s jogkövető járművezetői magatartást tanúsítson. Alapvetően nem a lexikális, a mindennapi közlekedésben nehezen alkalmazható ismereteket kívánjuk megkövetelni majd a jelöltektől, hanem azt akarjuk, hogy a közlekedésbiztonság szempontjából igazán releváns szabályokat tökéletesen megismerjék, és azokat hiánytalanul alkalmazzák. Ilyen szempontból tehát valamivel kevesebb ismeretanyagot kívánunk megtaníttatni a jövőben, de a kevesebb mégis több, hiszen a súlyozott területek előtérbe helyezésével a biztonságosabb közlekedési környezet kialakítását, ezáltal emberi életek megmentését érhetjük el. 10 Ehhez azonban olyan közlekedési szabályok kellenek, amelyeket jól meg lehet tanítani, jól meg lehet tanulni, és lehet hozzá alkalmazkodni. Ezért a KRESZ átfogó reformjára véleményünk szerint elengedhetetlenül szükség van. Fontos kritérium, hogy a leendő új jogszabálynak egyértelműnek és könnyen értelmezhetőnek kell lennie. Ezt többek között az is indokolja, hogy ma már 8 általános iskolai végzettség sem kell a vezetői engedély megszerzéséhez, és a bonyolult nyelvezet egyértelműen az értelmezhetőség rovására válik. A régi KRESZ további foltozgatásának személy szerint már csak azért sem vagyok a híve, mert az 1975-ös hatályba lépést követően a szabályozás már 14 alkalommal módosult, s ebből következően a rendelkezések áttekinthetősége ma már nehezen követhető. Itt jegyzem meg, hogy az NKH egyébként továbbra is fenntartotta megbízását a Közlekedéstudományi Intézet irányában, tehát a munkálatok folytatódnak, és szándékaink szerint az új KRESZ tervezetét ez év őszén be kívánjuk nyújtani a szaktárcához a megfelelő egyeztetések és a hatályba lépéshez szükséges teendők megtétele végett. Álláspontom szerint a fentiek alapvető feltételei annak, hogy az elmúlt évre jellemző balesetszám és áldozatszám csökkenés fenntartható legyen, és a nemzeti közlekedésbiztonsági céljaink a személysérüléses balesetek és az abban meghalt személyek számának 30 %-os csökkentése 2010-ig teljesíthetőek legyenek. AUTÓVEZETŐ: Az NKH ellenőrzési rendszerének a korszerűsítése az akcióprogram feladatai között szerepel. Mit jelent ez konkrétan? Ó.J.: A hatóság ellenőrzési gyakorlatának korszerűsítésével, módosulásával kapcsolatban alapvetően két területet lehet kiemelni. Az első a komplex ellenőrzési módszer témaköre, a másik pedig a központi közlekedési igazgatási rendszer megvalósítása. Közismert, hogy a közúti közlekedésről szóló évi I. törvény módosítása következtében az úthasználati díj megfizetésének az ellenőrzése a hatóság feladatkörébe került át, s ezzel párhuzamosan gyakorlatilag ez év elejétől kezdtük el alkalmazni a komplex ellenőrzési módszerünket. Ennek alapját az az egyszerű a nemzetközi gyakorlatból egyébként jól ismert elv képezi, hogy aki magatartásával egy szabálysértést megvalósít, attól nagy valószínűséggel más szabálysértés elkövetése is várható. Jellemzően tehát azokat a járművezetőket vonjuk ellenőrzés alá, akik az úthasználati díj meg nem fizetése miatt egy szabályszegést már megvalósítottak, azaz velük szemben az eljárás mindenképpen indokolt. A leállítást követően ezeket a járművezetőket, valamint járműveiket részletesen ellenőrizzük, és tapasztalataink szerint ellenőreink sok esetben más szabályszegést is megállapítanak. Azokat pedig, akik az úthasználat díját rendben megfizetik, általában csak indokolt esetben vonjuk ellenőrzés alá. Hozzá kívánom tenni, hogy ebben az évben a Magyar Közút Nonprofit Zrt. országszerte közös ellenőrzési helyeket fogunk kijelölni, ahol az erők és eszközök megfelelő koncentrálásával közös ellenőrzésekre kerül majd sor. Ezzel az ellenőrzési tevékenységünkkel le kívánjuk fedni a teljes hazai közúthálózatot. A több szempontból megfelelőnek talált helyszíneket egyébként a Magyar Közút Nonprofit Zrt. teszi alkalmassá az ellenőrzések elvégzésére. A közös ellenőrzések mellett természetesen önálló tevékenységre is sor kerül majd az adott helyeken. A helyszínek megválasztása korántsem egyszerű feladat, ugyanis ügyelni kell a forgalom zavartalanságára, biztonságára, továbbá az ellenőrzés-

12 ben részt vevő személyek akár ellenőr, akár járművezető - testi épségének védelmére. Kísérleti jelleggel már végeztünk ilyen ellenőrzéseket. A Nógrád, valamint Bács-Kiskun megyékben szerzett kezdeti tapasztalatok igen jók, így a folytatásra minden bizonnyal sor kerül. Az ellenőrzési tevékenységünkkel kapcsolatos másik jelentős változás lényege az úgynevezett KÖKIR programban rejlik, amely a Központi Közlekedési Igazgatási Rendszer megnevezés rövidítése. A júliustól bevezetésre tervezett program lényege, hogy a műszaki és környezetvédelmi felülvizsgálatok végrehajtását zárt rendszerré kívánjuk tenni. Ennek megfelelően a vizsgaállomások bizonyos ellenőrzési műszerei össze lesznek kapcsolva a hatóság informatikai gerinchálózatával, azaz a mért értékek megfelelőségét immár nem a helyszínen állapítják meg. Ez a gyakorlatban úgy néz ki, hogy a vizsgálatra vitt járművet az állomáson a forgalmi rendszáma alapján regisztrálják, így az a hatóság nyilvántartási rendszerben azonosításra kerül. Ebből többek között már látható az adott gépjármű előélete. Ezt követően pl. a kipufogógáz elemzése, vagy a lengéscsillapító, illetve a fékhatásfok mérése során nem a helyszínen eljáró vizsgabiztos állapítja meg, hogy a mért érték az előírásoknak megfelel-e, erre ugyanis a hatóság központi informatikai rendszerében kerül sor. Ez a rendszer gyakorlatilag kizárja a szubjektivitást a vizsgáztatás rendszeréből, így reményeink szerint a jövőben kevesebb füstös járművel találkozhatunk majd a közutakon. A központi közlekedési igazgatási rendszerhez való csatlakozás valamennyi vizsgaállomással szemben alapkövetelmény lesz, így a későbbiekben csak az a vizsgaállomás fog műszaki vizsgálatokat végezni, amely e követelményeknek maradéktalanul eleget tesz. AUTÓVEZETŐ: A gazdasági válság mennyiben veszélyezteti az idei akciók végrehajtását? Ó.J.: A gazdasági válság hatásával véleményem szerint mindenképpen számolni kell. Az akcióprogram egy indikatív pénzügyi tervet tartalmaz, mely a feladatok végrehajtására évente mintegy 2,2 milliárd Ft forrásszükségletet jelöl meg. Ez a keretösszeg azonban nem elégséges arra, hogy valamennyi közlekedésbiztonsági feladat végrehajtásához megteremtse a financiális hátteret, ugyanis az akcióprogram nem az egyes szaktárcákhoz kötődő alapfeladatokat, hanem az azokon túlnyúló többlettevékenységeket tartalmazza. Az egyre szűkülő büdzsé pedig nyilvánvalóan olyan megszorításokról is fog rendelkezni, mely a közlekedésbiztonsági alapfeladatok körét érinti. A válság és recesszió másik hatása a műszaki vizsgálatok számának a visszaesése. Ez azért gond, mert a baleset-megelőzés pénzügyi hátterét, egyik legfőbb forrását a 188/1996. Kormányrendelet alapján az NKH jármű-műszaki vizsgálattal kapcsolatos tevékenysége képezi. Aki pedig a világgazdasági válság eseményeit nyomon követi, az láthatja, hogy a legérzékenyebb hatások az építőipar mellett éppen az autószektorban jelentkeznek. Ennek egyik következménye, hogy világszerte, így hazánkban is jelentősen visszaesett az új gépjármű értékesítések száma. Mindezek mellett sajnos azt is tapasztaljuk, hogy a már forgalomba helyezett gépjárművek egy részét sem viszik el az időszakos műszaki vizsgálatra, holott arra jogszabály kötelez. Ennek két oka lehetséges: az egyik, hogy az érintettek nem használják az autóikat, a másik pedig ami sajnos sokkal valószínűbb lejárt műszaki érvényességgel közlekednek az utakon. Ennek a közlekedésbiztonsági és egyéb kockázatáról azt hiszem nem kell sokat beszélni. Mindenesetre reális a veszély arra, hogy a műszaki vizsgák számának visszaesése jelentős bevételcsökkenést fog eredményezni, ami azt valószínűsíti, hogy a közeljövőben egyes közlekedésbiztonsági feladatok végrehajtását sajnos el kell halasztani. AUTÓVEZETŐ: Jelenleg a évi intézkedési tervek ismertek. Mit lehet tudni a 2010-es évi intézkedési tervről, az abban foglalt főbb feladatokról? Ó.J.: A Közúti Közlekedésbiztonsági Akcióprogram utolsó évének feladatait tartalmazó évi intézkedési terv kidolgozása már megkezdődött. Az NKH az elmúlt hetekben a Közlekedéstudományi Intézetet bízta meg a munkálatok elvégzésével, de a feladatok kidolgozásában más szervek és szervezetek szakértői is bevonásra kerülnek. Az új intézkedési terv kidolgozását tudományos igényű helyzetelemzés előzi meg, melyben a évi folyamatok és tapasztalatok is elemzésre kerülnek. Előfordulhat ugyanis, hogy a közlekedésbiztonság további jelentős javítása érdekében már most olyan új intézkedéseket kell megfogalmazni az előző év tapasztalatainak birtokában, amelyek az eredeti akcióprogramban nem, vagy csak érintőlegesen szerepeltek. Mindezek alapján a évi intézkedési terv feladatainak meghatározásakor rugalmasak szeretnénk lenni, azzal együtt természetesen, hogy az új terv szellemiségében és tartalmiságában egyaránt az akcióprogramhoz szervesen kötődni fog. Az intézkedés tervezetének elkészülése május végére várható, azt követően pedig megtesszük a szükséges lépéseket a terv mielőbbi elfogadása érdekében. 11

13 Közlekedésbiztonsági Napok Pécs, március 18. Beszámoló a március 18-án Pécsett megrendezett közlekedésbiztonsági konferenciáról március 18-án került sor a Nemzeti Közlekedési Hatóság által szervezett Közlekedésbiztonsági Roadshow negyedik rendezvényére. Ezúttal az előadók a dél-dunántúli régióba látogattak el, és a Pécsett tartott konferencián Horváth Zsolt Csaba elnök és Óberling József mellett Mocsári Tibor, a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ (KKK) főmérnöke, Dr. Nagyszokolyai Iván, a BME Gépjárművek Tanszék adjunktusa, Horváth László, a Magyar Autóklub Jármű Műszaki Üzletágának igazgatója is felszólalt, a régiót pedig Árki Sándor, a Magyar Közút Kht. Baranya megyei igazgatója és Dr. Kovács Zoltán ezredes, a Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság főkapitány-helyettese képviselte. A hatóság stratégiája Horváth Zsolt Csaba, az NKH elnöke a hatóság stratégiája és a Közúti Közlekedésbiztonsági Akcióprogram közti összefüggésről tartott bevezető előadást. A prezentáció során ismertette a hatóság küldetését, kihangsúlyozva a fejlődés irányait mind a szervezeti felépítés és működés, mint a hatósági tevékenységek tekintetében. Fő szempontként fogalmazta meg az ügyfélközpontú egyablakos ügyintézés, a szolgáltatói jelleg, a látható hatósági munka, a társszervezetekkel és szomszédos országokkal való együttműködés és az 12 integrált ellenőrzés megvalósítását. Kiemelt stratégiai célként jelent meg mind a halálos kimenetelű, mind a súlyos és enyhébb közúti balesetek számának csökkentése és a hatóság azon törekvése, hogy a hazai forgalomirányítás központjává váljon. Az előadás további részében a Közúti Közlekedésbiztonsági Akcióprogram előzményeinek, célrendszerének és szerkezetének ismertetésére került sor. Utóbbi kapcsán az elnök kifejtette, hogy az akcióprogram az emberi tényező, az infrastruktúra, a szabályozás, az ellenőrzés és balesetmegelőzési tevékenységek támogatásának öt alappillérén nyugszik. Ezek együtthatásaként valósulhat meg a fő cél, a közúti balesetekben elhunytak számának 2010-ig 30%-kal való csökkentése. Akcióprogram a közút biztonságáért Óberling József előadásában a es Közúti Közlekedésbiztonsági Akcióprogramot ismertette, melynek célja a halálos közúti balesetek számának 30%-os mérséklése. A jelenlegi baleseti tendencia előzményeként mutatta be az elmúlt 30 év hazai közúti baleseti statisztikáit. Ennek tanulsága, hogy az abszolút csúcs 1990-re tehető, továbbá től ismét enyhébb emelkedés volt tapasztalható a közúti balesetek számában. Ezt követően az igazgató a közlekedésbiztonság pillérei szerinti bontásban ismertette a balesetekhez vezető hiányosságokat. Kiemelte a szabályozás átláthatóságának problematikáját, amely a már 14-szer módosított KRESZ újraalkotását teszi szükségessé. A gépjárművezető-képzés és vizsgáztatás szintén komoly reform elé néz, és ugyanez az igény a közúti ellenőrzések kapcsán is. A technikai korszerűsödés mellett komoly szerepe van a koordinációnak és a kampányoknak is. Óberling József előadása végén összefoglalta a pillérek megerősítését szolgáló akciókat (komplex közúti ellenőrzés, időszakos műszaki vizsgálat stb.). Regionális körkép A dél-dunántúli régió, azaz Baranya, Somogy és Tolna megye forgalombiztonsági tevékenységét Árki Sándor, a Magyar Közút Kht. Baranya megyei igazgatója ismertette. Előadását a három megye legfontosabb közúti adataival indította, így beszámolt az autóutak, főutak és mellékutak összesített hosszáról - e tekintetben Somogy megye rendelkezik a leghosszabb hálózattal -, a jelzőlámpák számáról, ahol Baranya megye a legellátottabb, illetve a 2004 és 2008 októbere közötti baleseti statisztikákról. A legszerencsésebb helyzetben Tolna megye van, hiszen a személysérüléses balesetek száma folyamatosan csökken; 2004-ben

14 Árki Sándor - a Magyar Közút Kht. Baranya megyei igazgatója még 381 esetet regisztráltak, 2008 októberéig bezárólag pedig már csupán 217 esettel kellett számolni. Somogy és Baranya megye adatai sokkal ingadozóbbak, azonban megfigyelhető, hogy a 2008-as év számukra is kedvezőbben alakult. Szintén örömteli hír, hogy a halálos kimenetelű balesetek részaránya a 2008-as év 10 hónapjában volt a legalacsonyabb. A statisztikák áttekintését követően az igazgató a baleseti adatgyűjtés ismertetésére tért át, ahol a megyei rendőr-főkapitányságok, a Magyar Közút Kht. megyei igazgatóságai és a KSH együttműködése képezi a régió közlekedésbiztonsági intézkedéseinek alapját. Ezt követően a forgalmi rend felülvizsgálatának módszertana került bemutatásra, amelyet a régióban területi elv alapján öt évre felbontva végeznek a főutak és mellékutak tekintetében. Indokolt esetben rendkívüli felülvizsgálatokra is sor kerülhet (halálos kimenetelű balesetek után vagy a baleseti helyzet változása esetén). A régió feladatai közé tartozik a baleseti góckutatás is, amelyre eddig egy kétszer három éves közlekedésbiztonsági program ( , ) keretében került sor. E programok homlokterében a helyszíni vizsgálatokat követően az útkereszteződések forgalmi biztonsága, a gyalogos és kerékpáros forgalom biztonsága, a települések forgalmi csillapítása, az optikai vonalvezetés javítása, illetve a beavatkozások hatásának vizsgálata állt. Az előadás zárásaképpen Árki Sándor a régió fentiek szellemében tett intézkedéseire hozott példákat, így mindhárom megye esetében kedvező hatású csomóponti szabályozásokról, forgalomcsillapító művekről (gyalogosvédő középszigetek a gyalogátkelési pontokon, sávelhúzások) lehetett tudomást szerezni. A Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ munkássága Mocsári Tibor, a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ (KKK) főmérnöke az intézmény feladatairól, működéséről és eredményeiről nyújtott átfogó képet. Előadását a közlekedési infrastruktúra finanszírozásának kérdéskörén belül az útpénztár előirányzat elmúlt évekbeli alakulásának ismertetésével nyitotta, amelyből kiderült, hogy 2004 és 2009 között a működési kiadások szinte töretlenül növekedtek (100 milliárd forintról 175 milliárd forintra), a felhalmozási kiadások viszont nagyobb szórást mutatnak, a 2008-as évi csúcshoz (131,8 milliárd forint) képest 2009-ben az összeg várhatóan 108 milliárd forint körül alakul. Az útpénztár évi javaslatából világossá vált, hogy a kiadásokon legnagyobb mértékben osztozkodó területek az országos közutak karbantartása (18%) és üzemeltetése (25%), valamint az útés hídfelújítások (24%). A főmérnök előadásának két fő témáját a KKK közlekedésbiztonsági beavatkozásainak, illetve Közúti Biztonsági Infrastruktúra Menedzsment ismertetése alkotta. Az első téma keretében különböző, a közlekedésbiztonsággal kapcsolatos pályázatok kerültek ismertetésre, amelyek lebonyolításával a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium bízta meg a KKK-t. A pályázatok fókuszát az országos közúthálózat olyan belés külterületi szakaszainak újratervezése és átépítése képezi, amelyek beavatkozás híján fokozott baleseti potenciált rejtenek. A pályázatok elbírálásának fő szempontjai a forgalmi és baleseti adatok, a tervezett beavatkozás megvalósíthatósága és az önkormányzati önrész volt ben a lakott területekre vonatkozó pályázaton 156-ból 83 önkormányzat 153 projektje nyert, amelyek 2008-ban kerültek (illetve 2009-ben kerülnek) megvalósításra. A projektek többsége új gyalogátkelőhelyek létesítésére vonatkozott, de szép számmal kerültek kihelyezésre sebességmérők, valamint több gyalogátkelőt, településkaput és jelzőlámpás csomópontot is átalakítottak ban az országos közutak átkelési szakaszain a forgalom csillapítására, a gyalogosok védelmének növelésére alkalmas beavatkozásokra kiírt pályázatra érkezett 161 projekt közül 58 önkormányzat 94 projektje került jóváhagyásra, amelyek elsősorban buszöblök létesítése, áthelyezése és sebességkorlátra figyelmeztető berendezések kihelyezése céljából készültek. Megvalósításukra idén kerül sor Mocsári Tibor - a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ főmérnöke 13

15 júniusában újabb pályázat-kiírások várhatóak, ezek közül az egyik témája megegyezik a 2008-aséval, de az eszközrendszert bővíti, míg a másik a balesetveszélyes csomópontok átépítésére vonatkozik. Külterületi beavatkozások kapcsán a főmérnök 77 helyszínen végzett átalakításokról számolt be, amelyek aktív burkolatprizmák elhelyezését, sávbővítéseket stb. foglaltak magukban, és összköltségük 467 millió forint volt. Az összesítő adatsorokat követően pedig a Megyeri hídhoz kapcsolódó intézkedésekre tért ki, amelyekben a KKK egy forgalomcsillapító javaslatok gyűjtésére végzett felmérés elvégzésével játszott szerepet. Mocsári Tibor előadásának másik fő témája a 2008-ban elfogadásra került Közúti Biztonsági Infrastruktúra Menedzsment EU-s Irányelv volt, amelynek hazai bevezetésére két év áll rendelkezésre. Ennek legfontosabb pontjai a közúti biztonsági hatásvizsgálat, a közúti biztonsági audit, a közúti biztonsági felülvizsgálat, illetve a közúthálózat közlekedésbiztonsági besorolása és kezelése. A főmérnök előadását az e területeken jellemző hiányosságok és feladatok összegzésével zárta. 14 Technológia a közlekedésbiztonság szolgálatában Dr. Nagyszokolyai Iván, az Autótechnika folyóirat főszerkesztője a BME Gépjárművek Tanszékének képviseletében azokról a közlekedésbiztonság javulását elősegítő lehetőségekről tartott részletes előadást, amelyek a gépjárműtechnikában rejlenek. A járművek ütközésekkel szembeni ellenálló-képességének fejlődését bemutató történeti képsorokat követően tért rá arra, hogy mit tehet az autótechnika az utasok védelme érdekében. Előadása során először azzal a kérdéssel foglalkozott, hogy a példaként szerepeltetett egyes országokban milyen előírások vonatkoznak az új autók forgalomba hozatalára elektronikus biztonsági felszereltség tekintetében. Ezt követően tért rá a berendezések ismertetésére. Kihangsúlyozta, hogy a közlekedésbiztonságot szolgáló gépi eszközök csak kombinált, komplex rendszerben hatékonyak. A rendszernek vannak passzív elemei (érzékelés a bennülők és a gyalogosok védelmére), aktív elemei járműstabilizálás, fékezés, járműdinamika), vannak vezetőtámogató asszisztensek (radar, ultrahang, videó alapú környezetértékelés), illetve kommunikációs eszközök (navigáció, jelzőrendszerek, car-to-x kommunikáció). A korszerű gépi berendezések sorában helyezkedik el a sávelhagyás-figyelmeztetés (LDW Lane Departure Warning), a gumiabroncsnyomásfigyelés, az ultrahangos objektumérzékelő, a tolatókamera, a parkolási segéd, az oldallátó kamera, az éjjellátó képernyő, az adaptív fényszórók, a holttér-figyelés, az ACC adaptív sebesség-szabályozás, a videóalapú objektum-felismerés, az ABS, a kitörésgátlás (ESP funkció), az integrált aktív kormány, a kármérséklő rendszerek (CBMS) stb. E technikai megoldások szemléletes ábrákkal, fotókkal és illusztrációkkal kerültek bemutatásra. A gépkocsivezetők szemével Horváth László, a Magyar Autóklub Jármű Műszaki Üzletágának igazgatója Magyar Autóklub a közlekedés biztonságáért címmel tartott előadást a szervezet közlekedésbiztonságra vonatkozó tevékenységéről és eredményeiről. Bevezető gondolatként az igazgató felvázolta az Autóklub feladatait és céljait, amelyek között első helyen szerepel a társadalmi közreműködés és az autósok érdekképviselete. Ehhez adódik hozzá a klubtagok körében végzett véleményfelmérés, amely pl. a közlekedésbiztonság javításában is nagyon hasznos, gyakorlati támpontokat adhat. Ezt követően be is számolt Horváth László - a Magyar Autóklub műszaki igazgatója a közlekedésbiztonsági vizsgálati és oktatásai tevékenységük tapasztalatairól (pl. mobil műszaki ellenőrzések, általános iskolások oktatása, illetve a már jogosítvánnyal rendelkezők továbbképzése). A balesetek általános okainak felderítése kapcsán megjegyezte, hogy a statisztikák az emberi tényező dominanciáját hangsúlyozzák. A járművezetők körében végzett felmérés eredményeinek tolmácsolása során pedig az derült ki, hogy a megkérdezettek az alábbi tényezőket tekintik felelősnek a közlekedés biztonságának veszélyeztetésében: a közlekedési kultúra hiányosságai, az elégtelen vezetőképzés, a burkolati jelek minősége, láthatósága, illetve ellentmondásos értelmezhetősége, halmozott közúti jelzőtáblák, elégtelenül előrejelzett forgalomkorlátozások, ésszerűtlen sebességkorlátozások, a közúti ellenőrzés hiánya. A járművezetők a konfliktusok megoldását az ellenőrzés fokozásában, illetve a közúti partnerségben látták. Előadását az igazgató a felmérés tapasztalatai alapján megfogalmazott javaslatokkal zárta, továbbá kihangsúlyozta, hogy a Magyar Autóklub felajánlja együttműködését a közlekedésbiztonság javításáért.

16 Közlekedésbiztonsági Napok Kecskemét, március 26. Beszámoló a március 26-án Kecskeméten megrendezett közlekedésbiztonsági konferenciáról március 26-án Kecskemét fogadta a Nemzeti Közlekedési Hatóság nagyszabású közlekedésbiztonsági turnéját. A dél-alföldi régiót érintő szakmai találkozón a regionális helyzetkép és eredmények ismertetéséért Vakulya Ottó, a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság rendészeti igazgatója és Széll Péter, a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács titkárságvezetője felelt. Mellettük Lovas Károly Róbert, a Nemzeti Közlekedési Hatóság főigazgatója, Érsek István, a hatóság Képzési és Vizsgáztatási Főosztályának vezetője, Dr. Palkovics László, a BME tanára, Tóth István, a Magyar Autóklub főtitkár-helyettese és Nagy Zoltán, a Magyar Közút Kht. forgalomtechnikai és kezelési osztályvezetője szólalt fel a közlekedésbiztonság országos és általános vonatkozásai kapcsán. Stratégiai célok a közlekedésben Lovas Károly Róbert, a Nemzeti Közlekedési Hatóság főigazgatójának előadása a hatóság stratégiájának szemléltetésére irányult. A hatóság küldetésének és jövőképének ismertetését követően a legfontosabb stratégiai célra, a balesetek számának csökkentésére tért ki, ahol a fő hangsúlyt a közlekedő ember kapja. A közlekedésbiztonság alapjaként az intézményfejlesztést, a közlekedésigazgatást és az ellenőrzést nevezte Lovas Károly Róbert - a Nemzeti Közlekedési Hatóság elsőfokú hatósági főigazgatója meg. További fő célként fogalmazta meg a hatóság láthatóságának javítását, illetve az integrált ellenőrzést valamennyi közlekedési ágban. Utóbbi szemléltetésére a 2008-as évi közúti ellenőrzések eredményeit is ismertette, majd áttért a baleseti rizikófaktorok összefoglalására. A fő három faktor a járművek elégtelen karbantartottsága, az elégtelen pihenőidő, illetve a túlrakott járművek. A társhatóságokkal való együttműködés, valamint a nemzetközi kooperáció stratégiai céljának ismertetését követően a főigazgató újabb fő célként nevezte meg a hatóság azon törekvését, hogy a hazai forgalomirányítás központjává váljon; ennek jelszavai a közhitelesség, hozzáférhetőség, átláthatóság, elérhetőség. Az előadás további részében a Közúti Közlekedésbiztonsági Akcióprogram előzményeinek, illetve a nemzetközi és hazai törvénykezés által kijelölt helyének ismertetésére került sor. Az akcióprogramok összegzését követően előadását a baleset-megelőzés jövőjének felvázolásával zárta. Gondolatok a közlekedésbiztonsági akcióprogramról A Nemzeti Közlekedési Hatóság Képzési és Vizsgáztatási Főosztályának képviseletében Érsek István tartott előadást a es Közúti Közlekedésbiztonsági Akcióprogramról. Elsőként a célkitűzéseket összegezte, amelyeknek az első helyén a halálos kimenetelű balesetek 2010-ig történő 30%-os csökkentése áll. A hosszú távú hazai baleseti statisztikák szerint az éves adatok komoly ingadozást mutatnak, a legmagasabb érték 1990-re tehető, míg napjainkban komoly csökkenés figyelhető meg a halálos kimenetelű balesetek számában. Ezt követően Érsek István a közlekedésbiztonság öt pillérének, az emberi tényező, az infrastruktúra, a szabályozás, az ellenőrzés és a baleset-megelőzési tevékenységek támogatásának helyzetelemzésével folytatta előadását. Az emberi tényezők részletesebb ismertetése során kitért az olyan ki- 15

17 Érsek István a Nemzeti Közlekedési Hatóság képzési és vizsgáztatási főosztályvezetője 16 emelt kockázati tényezőkre, mint a sebesség nem megfelelő megválasztása, a biztonsági öv használatának mellőzése, az alkohol vagy kábítószer hatása alatt történő gépjárművezetés, a védtelen közlekedők helyzete, továbbá kiemelte a képzési és vizsgáztatási rendszerek fejlesztésének fontosságát. Ennek alapeleme a korszerű technikák, illetve utóbbi kapcsán az elektronikus ügyintézés bevezetése, valamint a Biztonságos Közlekedésre Felkészített Közúti Járművezetők (BKFJK) projektje, amelyben fontos szerep jut a minőségmenedzsmentnek is. A képzési és vizsgáztatási rendszer jogi kereteinek rövid áttekintését követően Érsek István összefoglalta azokat a pontokat, ahol változtatásokra van szükség. A jogszabályi háttér, a tananyag, az elméleti képzés tanterve, a tanintézetek érdekeltsége a közlekedésbiztonságban, nyilvánosság a minőségi adatok tekintetében, korszerű műszaki és gyakorlati ismeretek, korszerű oktatástechnológia, hatósági számítógépes vizsgáztatás, kezdő jogosítvány intézménye, utánképzési rendszer, szakemberképzés, illetve a nemzetközi best practise átültetése tartoznak a fejlesztésre szoruló területek közé. Előadását főosztályvezető az egységes EU-s hivatásos járművezetői képzési rendszer, illetve az elektronikus képzés és vizsgaszervező rendszer bevezetésének gondolatával zárta. Közlekedésbiztonság a dél-alföldi régió rendőri szerveinek tükrében A dél-alföldi régió rendőri szerveinek évi baleset-megelőzési tevékenységét Vakulya Ottó rendőralezredes, rendőrségi tanácsos, főkapitány-helyettes és a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság rendészeti igazgatója ismertette. Előadását három fő téma köré csoportosította: bevezetésképpen a évi országos eredményekről adott egy átfogó képet, amit a dél-alföldi régió baleseti helyzetképének elemzésével folytatott, végül ezek tükrében mutatta be a baleset-megelőzési tevékenység fő irányait és kihívásait. Az országos kitekintés során kiderült, hogy 2008 a baleseti statisztikák szempontjából hosszú idő óta az egyik legeredményesebb év volt: 50 nap telt el halálos kimenetelű balesetek nélkül; 2001 óta nem regisztráltak ilyen kevés személyi sérüléses balesetet, sőt, 1968 óta nem volt ilyen alacsony a halálesetek száma sem. Vakulya Ottó a sikert a jelentős jogszabályai változásokkal ( objektív felelősség, zéró tolerancia, szigorított büntetőpontrendszer, helyszíni bírságolások szabályainak változása) és a közúti ellenőrzések gyakoriságának növekedésével indokolta, továbbá arra hivatkozott, hogy a közlekedésbiztonság ügye a legmagasabb politikai szinten is kiemelt támogatást kapott. Meglátása szerint a Nemzeti Közlekedésbiztonsági Stratégia célkitűzései elérhető közelségbe kerültek, azonban a jövőbeni sikerek további erőfeszítéseket igényelnek. A dél-alföldi régió baleseti statisztikáinak áttekintése során kiderült, hogy évi helyzethez képest 6,1%-kal csökkent a balesetek száma (2444-ről 2293-ra), és ezen belül a halálos kimenetelű balesetek részarányában figyelhető meg a legnagyobb előrelépés (-13,7%). A balesetek fő okai közt az elsőbbségi jog meg nem adása, a gyorshajtás, illetve a kanyarodás szabályainak megszegése szerepelt. Szerencsére az ittas vezetés mint elsődleges baleseti tényező ről 2008-ra 5,1%-kal szorult vissza, ami a halálos kimenetelű balesetek részarányában 38,7%-os (!) csökkenést jelent. A tavalyi évben kezdeményezett közigazgatási eljárások száma volt, amely több, mint egy milliárd forintnyi bírság kiszabásához vezetett. A régió közútjain elhunytak száma 142 fő volt, erre alapozva hangsúlyozta Vakulya Ottó a megelőzés fontosságát, amely az alábbi fő tényezőkre irányul: a sebességtúllépés, az ittas járművezetés, illetve a passzív biztonsági eszközök (pl. biztonsági öv) használatának elmulasztása. A sebességtúllépés visszaszorítását a gyakoribb és kiszámíthatatlanabb ellenőrzés, a megkerülhetetlen szankcionálás és annak időhatékonysága szolgálja. Az igazgató kiemelte, hogy nem a bírságok növelése a cél, hanem a nevelő hatás és annak közvetett eredménye - a halálos balesetek csökkenő száma. A gyorshajtás utáni második legveszélyesebb tényező az ittas vezetés, amely az európai utakon évi százezer halálesetben játszik szerepet. Ezt pedig a biztonsági öv mellőzése követi, amely gyermekek esetében akár hétszeres rizikófaktort is jelenthet. A rendőrség az közlekedésbiztonság iskolai oktatásával, valamint intenzív közkapcsolatok és a média segítségével kívánja folytatni megelőző tevékenységét. E három fő tényezőn túl az igazgató előadása zárásaképpen további területeket is megnevezett; a balesetmegelőzés új irányai és kihívásai a motorkerékpárral közlekedők és a fiatal járművezetők körében, az öregedő népesség, valamint a kime-

18 rültség esetei. Az első két területen különösen fontos a párbeszéd és az oktatás-nevelés szerepe, és a fiatalok esetében az üzenetet az általuk használt nyelvezet szerint kell megfogalmazni. A népesség öregedéséből, illetve a fáradságból fakadó rizikó csökkentésére pedig megfelelő jogszabályi környezetet és stratégiát kell kialakítani. A Magyar Közút Kht. forgalombiztonsági tevékenysége A Magyar Közút Kht. képviseletében Nagy Zoltán FKO osztályvezető tartott előadást a társaság forgalombiztonsági tevékenységéről, amelyet azzal az örömteli hírrel indított, hogy a korábbi évekhez képest 2008-ban látványosan csökkent a közúti személysérüléses balesetek száma. A pozitív trend a dél-alföldi régió esetében is megfigyelhető a legnagyobb csökkenés Bács-Kiskun megyében következett be, utána Békés megye következett, végül pedig Csongrád megye, jóllehet utóbbiban volt eleve legalacsonyabb a halálesetek száma. Ettől függetlenül az országos adatok továbbra is azt mutatják, hogy hazánk útjain évente egy kisebb falunyi ember veszti életét. A régiós statisztikák szerint a személysérüléses balesetek 91%-át járművezetői, 8%-át gyalogos és egyéb hibák és mindösszesen 1%-át okozzák jármű- és pályahibák. Így világossá válik, hogy a balesetek 99%-a emberi tényezőre vezethető vissza, de a közlekedésbiztonsági kutatások szerint ezek 25-30%-ában a közúti infrastruktúra kialakítása és állapota is szerepet játszik. Ezért nagyon fontos a forgalmi rend meghatározása. Az előadó felhívta a figyelmet arra, hogy a szükséges legkevesebb jelzéssel, de egyértelműen és kellő távolságból látható, felismerhető módon kell kialakítani e rendet, és a szabályozás akkor jó, ha az óvatos, körültekintő vezető ösztönös magatartása leköveti azt. Kiemelt figyelmet érdemelnek a forgalmi csomópontok, hiszen a balesetek egyharmada útkereszteződésekben következik be. Kialakítástól függően a közlekedési lámpa vagy körforgalom jelentheti a megoldást. A sebességkorlátozás és forgalomcsillapítás a közlekedésbiztonság további fontos területei. Az előadó kiemelte a települési kapuzatok és a gyalogosokat védő eszközök (elhúzások, tereptárgyak, jelzések) fontosságát, majd rátért az építkezési beavatkozások részletezésére. Az utóbbiak önkormányzati pályázatok keretében elsősorban csomóponti és kisköltségű beavatkozásokat takarnak. E beavatkozások célja, hogy minél kevesebb olyan baleset következzék be, amely úthibákra vezethető vissza. Finanszírozásuk az útpénztár egy meghatározott százalékából és egyes kiemelt szabálysértések bírságából történik. Nagy Zoltán előadását néhány megvalósított beavatkozás bemutatásával és a Magyar Közút Kht. közútbiztonság iránti elhivatottságának hangsúlyozásával zárta. Befektetés a jövőbe Befektetés a jövőbe címmel tartott előadást Széll Péter a Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács képviseletében. Beszámolója során a közlekedési infrastruktúrával és közlekedésbiztonsággal összefüggő eredményeket és a jövőre vonatkozó pályázati lehetőségeket foglalta össze. A nyertes pályázatok megvalósításának keretét a as Új Magyarország Fejlesztési Terv Dél- Alföldi Operatív Program biztosítja (45,677 milliárd forint), illetve hazai decentralizált forrásokból finanszírozzák a Területi kiegyenlítést szolgáló önkormányzati fejlesztések támogatása programot. Az operatív program közlekedési infrastruktúra-fejlesztéseinek előterében a térségi elérhetőség javítása - a közúti elérhetőség javítása és a kerékpáros hálózat fejlesztése -, illetve a közösségi közlekedés korszerűsítése állnak. A meghirdetett pályázati kiírások közül belterületi utakra vonatkozóan 211 pályázat érkezett be, ebből 27 vált támogatott projektté (pl. bajai belterületi utak építése, kalocsai belterületi utak felújítása stb.). A kerékpárút-hálózat fejlesztése kapcsán a 74 beküldött pályázat közül 21 nyert támogatást, így a régió 400km-es meglévő hálózata további 100km kerékpárúttal bővül. A közösségi közlekedés fejlesztésére 55 pályázat érkezett, ebből 23 került kiválasztásra (komplex fejlesztések, buszmegálló-öblök, pályaudvarok létesítése). A közúti elérhetőség javítására kiírt pályázat eredményeként a Magyar Közút Kht. anyagi támogatásban részesült. A es Regionális Akcióterv szintén foglalkozik a közlekedési infrastruktúra fejlesztésével, így 15,1 milliárd forint 100%-os támogatású pályázati keretet biztosít az elérhetőség állami kezelésű utakon keresztüli javítására, illetve az önkormányzati tulajdonú belterületi közutak fejlesztésére. Emellett további 1,58 milliárd forintot szán a kerékpárforgalmi hálózat javítására, jelen esetben 90%-os támogatási aránnyal. A közösségi közlekedés fejlesztésére pedig újabb 2,376 milliárd forintot biztosít szin- Széll Péter - a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács titkárságvezetője 17

19 tén 90%-os támogatási arány mellett. A területi kiegyenlítést szolgáló önkormányzati fejlesztések támogatása (TEKI) 2008-as eredményei között 24 projekt tartható számon, amelyek a tájékoztatást elősegítő információs rendszerek fejlesztésére vonatkoztak, illetve további 70 projekt nevesíthető a közbiztonságot szolgáló fejlesztések megvalósítása, a közlekedésbiztonság és bűnmegelőzés területén. A 2 jogcím mentén 45 Bács-Kiskun megyei település részesült támogatásban. Széll Péter a különféle projektek összegzésével, illetve a további információ elérhetőségének biztosításával zárta előadását. A Magyar Autóklub a közlekedésbiztonság elkötelezett híve A Magyar Autóklub képviseletében Tóth István főtitkárhelyettes tartott előadást, melynek témáját az autóklub közlekedésbiztonságra vonatkozó tevékenységének ismertetése képezte. Bevezetésképpen röviden áttekintette a szervezet történetét, amelyből szintén kiderült, hogy a 108 éves, érdekvédelmi szervezetként alakult klub 130 ezer taggal és 480 ezer assistance szerződéses partnerrel rendelkezik, és fő céljai közt mindig is első helyen szerepelt a közlekedésbiztonság, amelyet szervezeti felépítése is híven tükröz, és aminek a különféle szolgáltatások közt műszaki, segély-, szállítószolgálat is kitüntetett helye van. A járművezető-képzés, a vezetéstechnikai pálya működtetése, az Életút - program, a gyermekoktatás és a Ki a mester a keréken projekt alkotják a közlekedésbiztonsági üzletág tevékenységét. A klub évente 3500 járművezetőt képez, az ben üzembe helyezett tanpályáját pedig 3000-ren veszik igénybe. Az Életút program keretében évi településen egy mobil vezetéstechnikai pálya felállítása mellett rendeznek programokat minden 18 korosztály számára gyermekeknek, felnőtteknek és időseknek egyaránt. A gyermekoktatásra a klub Berda utcai telephelyén és a budapesti iskolákban kerül sor, illetve évente kerül megrendezésre a Ki a mester két keréken? egy országos gyermekkerékpáros vetélkedő, ahol a legjobbak egy nemzetközi versenyre is továbbjutnak. Az Autóklub továbbá a nemzetközi információszolgáltatást és az évszaknak megfelelő tájékoztatást is fontos tevékenységének tekinti. Zárszóként röviden ismertette azokat a közlekedéssel kapcsolatos kiemelt kérdéseket, amelyekkel az Autóklub rendszeresen foglalkozik, és amelyekre javaslatokat tesz (az M0 mihamarabbi befejezése, a parkolás megfelelő kereteinek biztosítása, az országos és fővárosi rendezési tervek véleményezése stb.). Biztonsági rendszerek a tehergépjárművekben A Budapesti Műszaki Egyetem Gépjárművek Tanszékének képviseletében megjelent Palkovics László a tehergépjárművek biztonsági rendszerének fejlesztését és az ebben megmutatkozó tendenciákat ismertette. Előadását az energia, környezetvédelem és közlekedésbiztonság hármas kérdésével indította. A klímaváltozás, az olaj és nyersanyagok Dr. Palkovics László - a BME tanára árának növekedése, illetve mindezek mellett a társadalmi elvárások és nemzetközi követelmények teremtik meg a fejlődés szükségességét, valamint a forgalom növekedése és az EU kitűzött közlekedésbiztonsági céljai is mind ezt alapozzák meg. Becslések szerint a vezetőtámogató rendszerek (DAS Driver Assistance Systems) segítségével a balesetek 40%-a elkerülhető lenne. Az európai törvénykezés ezért erősen támogatja a vezetőtámogató rendszerek terjesztését a tehergépjárművek körében, így a buszok és teherautók kapcsán különböző határidőkhöz kötődően teszi kötelezővé az ESP (kitörés-gátló), a biztonsági fékkel párosított ACC és a sávtartó segéd homologizációját. Palkovics László előadását egyes biztonsági berendezések, pl. az elektronikus fék felépítésének és működési elvének áttekintésével folytatta, majd összehasonlító elemzéseket mutatott a berendezésekkel támogatott, illetve a nélkülük vezetett járművek biztonsági tulajdonságairól. Ezt követően áttért az automatizált vezetéstámogató rendszerek ismertetésére. Az ACC (Automatic Cruise Control) alapvető funkciói a sebesség és követési távolság szabályozása, míg a CMS (Collision Mitigation System ütközésmérséklő rendszer) a vezetőt figyelmezteti a veszélyre, illetve, ha a baleset már elkerülhetetlen, fékezéssel akár 50%-kal mérsékli az ütközési energiát. Érzékelővel felszerelt változata objektum-felismerésre is alkalmas. A videórendszerek KRESZ-táblafelismerést, sávérzékelést, éjszakai és objektumérzékelést végeznek. Előadása összefoglalásaképpen Palkovics László kitért arra a tényre, hogy e biztonsági rendszerek akkor a leghatékonyabbak, ha külső rendszerekkel párosulnak pl. a közúti infrastruktúra hatékonyabb kihasználásával vagy ITS-ek (Intelligens Közlekedési Rendszerek) bevezetésével.

20 Közlekedésbiztonsági Napok Eger, április 2. Beszámoló a április 2-án Egerben megrendezett közlekedésbiztonsági konferenciáról A Nemzeti Közlekedési Hatóság által szervezett Közlekedésbiztonsági Roadshow utolsó előtti találkozójára Egerben került sor április 2-án. Ezúttal az előadók az észak-magyarországi régió közlekedési szakemberei számolhattak be a közelmúlt tapasztalatairól és eredményeiről, illetve a jövőre vonatkozó terveikről. A rendezvény állandó előadói közt szólalt fel Óberling József és Horváth László, a Magyar Autóklub üzletág igazgatója. Hozzájuk csatlakozott Dr. Czifra József nyugalmazott közlekedési ügyész is, illetve a régió képviseletében Szerencsi Gábor, a Magyar Közút Kht. Heves Megyei Igazgatóságának igazgatója, Dr. Juhász István dandártábornok, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság főkapitánya, Szabó János, a Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatója és Dr. Szabó György, az Északmagyarországi Regionális Fejlesztési Tanács elnöke tartott előadást. Az alábbiakban a konferencián elhangzott előadások közül kerül sor egyes prezentációk átfogó ismertetésére. A hatóság stratégiája Óberling József a hatóság stratégiája és a Közúti Közlekedésbiztonsági Akcióprogram közti összefüggésről tartott előadást. A prezentáció során ismertette a hatóság küldetését, kihangsúlyozva, hogy az NKH a közlekedés-igazgatás központi szer- veként a piaci szereplők működését szabályozza, felügyeli és ellenőrzi, valamint a keretrendszerek definiálásával iránymutatást biztosít ügyfeleinek a közlekedésbiztonság magas szinten tartása érdekében. Elsődleges szempont az ügyfélközpontú egyablakos ügyintézés megvalósítása, az állampolgárok korszerű kiszolgálását adaptív és átlátható módon biztosítja. Fontos továbbá a látható hatósági munka, a társszervezetekkel és szomszédos országokkal való együttműködés és az integrált ellenőrzés megvalósítása. Utóbbi fő területei a gépjárművek műszaki állapota, a vezetési és pihenési idő betartása, a veszélyes áruk fuvarozása és a környezetvédelmi vizsgálatok. Óberling József kiemelt stratégiai célként fogalmazta meg a balesetek számának csökkentését és a hatóság Óberling József azon törekvését, hogy a hazai forgalomirányítás központjává váljon. Az előadás további részében a Közúti Közlekedésbiztonsági Akcióprogram előzményeinek, célrendszerének és szerkezetének ismertetésére került sor. Utóbbi kapcsán a volt igazgató kifejtette, hogy az akcióprogram az emberi tényező, az infrastruktúra, a szabályozás, az ellenőrzés és balesetmegelőzési tevékenységek támogatásának öt alappillérén nyugszik. Végezetül Óberling József összefoglalta a pillérek megerősítését szolgáló akciókat (komplex közúti ellenőrzés, időszakos műszaki vizsgálat stb.), amelyeknek együtthatásaként valósulhat meg a fő cél, a közúti balesetekben elhunytak számának 2010-ig 30%-kal való csökkentése. A közlekedésbiztonság büntetőjogi védelméről Dr. Cifra József nyugalmazott közlekedési ügyész a közlekedés biztonságának büntetőjogi védelméről tartott előadást. A téma ismertetését a törvénykezés történeti áttekintésével kezdte, ezt követően pedig áttért a védett jogi tárgyak tagozódásának bemutatására. A szabálysértések elkövetésénél két alapesetet különített el a szándékos és a gondatlanságból eredő elkövetést, amelyek más és más következményeket vonnak maguk után. A közlekedés biztonságára vonatkozó jogi procedúrák fontos 19

a rendőrség további lehetőségei első sorban

a rendőrség további lehetőségei első sorban Óberling József r. ezredes rendőrségi főtanácsos ORFK Közlekedésrendészeti Főosztály vezetője Magyarország közlekedésbiztonsági helyzetének értékelése, a rendőrség további lehetőségei első sorban a halálos

Részletesebben

Van-e összefüggés a közúti közlekedés biztonsága és a termékhamisítás között?

Van-e összefüggés a közúti közlekedés biztonsága és a termékhamisítás között? Berzai Zsolt r. alezredes ORFK Közlekedésrendészeti Főosztály Autópálya-felügyeletei és Balesetmegelőzési Osztály kiemelt főreferens Tel.: +36-1443-5690 E-mail.: berzaizs@orfk.police.hu Van-e összefüggés

Részletesebben

A hazai közlekedésbiztonsági helyzet alakulása a jogszabály-változások tükrében, a továbblépés lehetőségei

A hazai közlekedésbiztonsági helyzet alakulása a jogszabály-változások tükrében, a továbblépés lehetőségei Dr. Halmosi Zsolt r. vezérőrnagy rendőrségi főtanácsos országos rendőrfőkapitány-helyettes rendészeti főigazgató A hazai közlekedésbiztonsági helyzet alakulása a jogszabály-változások tükrében, a továbblépés

Részletesebben

A közúti közlekedés biztonsága

A közúti közlekedés biztonsága Óberling József r. ezredes rendőrségi főtanácsos ORFK Közlekedésrendészeti Főosztály vezetője A közúti közlekedés biztonsága Közlekedésfejlesztés Magyarországon, aktualitások konferencia Balatonföldvár,

Részletesebben

Közlekedésbiztonsági célok és eredmények, egy hatékonyabb és korszerűbb ellenőrzési rendszer a közúti közlekedési szabályok megtartása érdekében

Közlekedésbiztonsági célok és eredmények, egy hatékonyabb és korszerűbb ellenőrzési rendszer a közúti közlekedési szabályok megtartása érdekében Óberling József r. ezredes rendőrségi főtanácsos ORFK Közlekedésrendészeti Főosztály vezetője Közlekedésbiztonsági célok és eredmények, egy hatékonyabb és korszerűbb ellenőrzési rendszer a közúti közlekedési

Részletesebben

A kerékpározás jelene és jövője

A kerékpározás jelene és jövője A kerékpározás jelene és jövője Marasztó Zoltán Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Közúti Infrastruktúra Főosztály Közúti Osztály Halálos kimenetelű kerékpáros balesetek száma Ország Év Fő Ausztália 2009

Részletesebben

Győr Biztonságban az iskolák környékén

Győr Biztonságban az iskolák környékén Győr Biztonságban az iskolák környékén Komplex probléma komplex megoldás keresés Statisztikai adatok megvizsgálása Kerekasztal beszélgetések releváns szakemberekkel Kérdőíves információgyűjtés Infrastruktúra,

Részletesebben

A rendőrség és az ORFK-OBB szerepe a gyermekek és a kerékpárosok közlekedésbiztonságának fejlesztésében

A rendőrség és az ORFK-OBB szerepe a gyermekek és a kerékpárosok közlekedésbiztonságának fejlesztésében Kiss Csaba r. alezredes ORFK- Autópálya-felügyeletei és Balesetmegelőzési Osztály vezetője, ORFK OBB főtitkára A rendőrség és az ORFK-OBB szerepe a gyermekek és a kerékpárosok közlekedésbiztonságának fejlesztésében

Részletesebben

A kerékpárosok közlekedésbiztonsága és a Közúti Közlekedésbiztonsági Akcióprogram

A kerékpárosok közlekedésbiztonsága és a Közúti Közlekedésbiztonsági Akcióprogram Gégény István ORFK Országos Balesetmegelőzési Bizottság A kerékpárosok közlekedésbiztonsága és a Közúti Közlekedésbiztonsági Akcióprogram Közlekedésbiztonsági konferencia Békés, 2011. július 22. A kerékpározás

Részletesebben

Ennek kapcsán 1992. november 24 én megalakult az Országos Baleset megelőzési Bizottság, majd sora egymás után a megyei és

Ennek kapcsán 1992. november 24 én megalakult az Országos Baleset megelőzési Bizottság, majd sora egymás után a megyei és Veszprém, 2013. április 17. Gradvolt Szilveszter r. őrnagy Pécs VBB. Titkára I. Pécs Városi Baleset megelőzési Bizottság bemutatása Aközlekedésről szóló 1988. évi I. tv. a közlekedési propaganda tevékenységet

Részletesebben

A KÖZLEKEDÉSI KULTÚRA NAPJA

A KÖZLEKEDÉSI KULTÚRA NAPJA A KÖZLEKEDÉSI KULTÚRA NAPJA A közlekedésbiztonság aktuális kérdései A biztonság tudomány KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. Közlekedésbiztonsági Központjának szervezésében megvalósuló szakmai

Részletesebben

A kerékpározás szerepe a közlekedési tárca munkájában

A kerékpározás szerepe a közlekedési tárca munkájában A kerékpározás szerepe a közlekedési tárca munkájában Schváb Zoltán Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedési helyettes államtitkár Kerékpáros Közlekedésbiztonsági Nap Közlekedésfejlesztési Koordinációs

Részletesebben

Kerékpáros balesetek és a forgalom Helyzetelemzés és következtetések. László János Magyar Kerékpárosklub

Kerékpáros balesetek és a forgalom Helyzetelemzés és következtetések. László János Magyar Kerékpárosklub Kerékpáros balesetek és a forgalom Helyzetelemzés és következtetések László János Magyar Kerékpárosklub Kiindulás Országos és Budapesti adatok Tanulságok és feladatok Kiindulás Közös nevező Adatok korlátai

Részletesebben

Baleset-megelőzés a XXI. században, a hazai tendenciák tükrében

Baleset-megelőzés a XXI. században, a hazai tendenciák tükrében Kiss Csaba r. alezredes ORFK Közlekedésrendészeti Főosztály Autópálya-felügyeletei és Balesetmegelőzési Osztály vezetője, az ORFK-OBB főtitkára Baleset-megelőzés a XXI. században, a hazai tendenciák tükrében

Részletesebben

A műszaki vizsgálatról

A műszaki vizsgálatról A műszaki vizsgálatról A Nemzeti Közlekedési Hatóság a kormány kijelölése alapján felelős többek között a közúti járművek műszaki megvizsgálásáért is. A járművek műszaki megvizsgálásáról rendelkező jogszabályok

Részletesebben

Győr közlekedésbiztonsági stratégiája Save Our Lives nemzetközi projekt. Pausz Ferenc GRSP Magyarország Budapest, 2015. május 08

Győr közlekedésbiztonsági stratégiája Save Our Lives nemzetközi projekt. Pausz Ferenc GRSP Magyarország Budapest, 2015. május 08 Győr közlekedésbiztonsági stratégiája Save Our Lives nemzetközi projekt Pausz Ferenc GRSP Magyarország Budapest, 2015. május 08 Közép Európa a sikerért SOL( Save Our Lives ) SOL Countries, Partners Austria

Részletesebben

Óberling József r. ezredes rendőrségi főtanácsos ORFK Közlekedésrendészeti Főosztály vezetője

Óberling József r. ezredes rendőrségi főtanácsos ORFK Közlekedésrendészeti Főosztály vezetője Óberling József r. ezredes rendőrségi főtanácsos ORFK Közlekedésrendészeti Főosztály vezetője megváltozik a közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegések köre; bizonyos esetekben a bírság kiszabására

Részletesebben

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár A közlekedésbiztonság aktuális

Részletesebben

Az országos közúthálózaton elvégzett közúti biztonsági felülvizsgálat gyakorlati tapasztalatai

Az országos közúthálózaton elvégzett közúti biztonsági felülvizsgálat gyakorlati tapasztalatai Az országos közúthálózaton elvégzett közúti biztonsági felülvizsgálat gyakorlati tapasztalatai SZAKMAI PÁRBESZÉD A KÖZLEKEDÉSBIZTONSÁGÉRT (a KTI Közlekedésbiztonsági Központ és a KTE Közlekedésbiztonsági

Részletesebben

Szentes Város Önkormányzata Jegyzője Polgármesteri Hivatal Műszaki Osztály 6600 Szentes, Kossuth tér 6. 63/510-300

Szentes Város Önkormányzata Jegyzője Polgármesteri Hivatal Műszaki Osztály 6600 Szentes, Kossuth tér 6. 63/510-300 Szentes Város Önkormányzata Jegyzője Polgármesteri Hivatal Műszaki Osztály 6600 Szentes, Kossuth tér 6. 63/510-300 Ikt.sz.: 07-3556-20, 25, 26/2005. E.a: Cseuz András Tárgy: Interpellációkra adott válaszok

Részletesebben

mindennapi közlekedési mód népszerűsítése

mindennapi közlekedési mód népszerűsítése Szuppinger Péter REC 2013.05.08. Szentendre Integrált közlekedéstervezés és a kerékpározás Miért integrált? Cél: Miért kerékpározás, integrált? mint mindennapi közlekedési mód népszerűsítése Tapasztalat:

Részletesebben

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár Tartalom 1. A hazai közúti

Részletesebben

Kiss Csaba r. alezredes ORFK OBB OBB főtitkf. Motorkerékp. Európai Motorkerékpárosok Fóruma Budapest, 2014. március 5.

Kiss Csaba r. alezredes ORFK OBB OBB főtitkf. Motorkerékp. Európai Motorkerékpárosok Fóruma Budapest, 2014. március 5. Kiss Csaba r. alezredes ORFK OBB OBB főtitkf titkára Motorkerékp kpárosok közlekedk zlekedésbiztonsága Európai Motorkerékpárosok Fóruma Budapest, 2014. március 5. Miért kell kiemelten foglalkozni a motorkerékp

Részletesebben

ÉLET ÚTON. Berta Tamás. KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. Berta Tamás

ÉLET ÚTON. Berta Tamás. KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. Berta Tamás ÉLET ÚTON KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. Előzmények NFM Járművezető képzés megújítása KTI Feltáró vizsgálatok A közlekedésre nevelés megvalósulásának vizsgálata az általános iskolákban

Részletesebben

A közlekedés helyzete és az állami költségvetés

A közlekedés helyzete és az állami költségvetés KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON AKTUALITÁSOK Balatonföldvár, 2012. május 15-17. A közlekedés helyzete és az állami költségvetés Dr. Kovács Árpád Elnök Költségvetési Tanács Múltidézés A rendszerváltozás

Részletesebben

A közlekedésbiztonság az egészségügy szemszögéből nemzetközi kitekintés

A közlekedésbiztonság az egészségügy szemszögéből nemzetközi kitekintés TÖBBMILLIÓ ÉLET MEGMENTÉSE A közlekedésbiztonság az egészségügy szemszögéből nemzetközi kitekintés CSELEKVÉSEK ÉVTIZEDE A KÖZLEKEDÉSBIZTONSÁGÉRT 2011-2020 Dr. Pusztai Zsófia WHO Magyarországi Iroda 2015.

Részletesebben

Mennyit ér a biztonság?

Mennyit ér a biztonság? Mennyit ér a biztonság? Eredeti, utángyártott és hamisított alkatrészek Az alkatrészek másodlagos felhasználása Előadó: Kovács Tamás főosztályvezető Nemzeti Közlekedési Hatóság A közlekedési hatóságok

Részletesebben

TERVEZET. A nemzeti fejlesztési miniszter. rendelete

TERVEZET. A nemzeti fejlesztési miniszter. rendelete TERVEZET A nemzeti fejlesztési miniszter 2012. ( ) NFM rendelete a közúti közlekedés biztonságát és környezetvédelmét szolgáló kutatási, fejlesztési és koordinációs feladatok végrehajtására kijelölt szervezetekről,

Részletesebben

A közutakon alkalmazott kerékpáros átvezetések a forgalomtechnikus szemével. Mocsári Tibor főmérnök

A közutakon alkalmazott kerékpáros átvezetések a forgalomtechnikus szemével. Mocsári Tibor főmérnök A közutakon alkalmazott kerékpáros átvezetések a forgalomtechnikus szemével Mocsári Tibor főmérnök 2010. szeptember Kerékpáros Vasúti ájárók Közlekedésbiztonsági forgalombiztonsága Nap - NKH - KKK, szakmai

Részletesebben

PROGRAMTERV. Ismeretanyag Módszerek Eszközök. Magyarázat szemléltetés játék. Magyarázat, szemléltetés, szituációs játék

PROGRAMTERV. Ismeretanyag Módszerek Eszközök. Magyarázat szemléltetés játék. Magyarázat, szemléltetés, szituációs játék PROGRAMTERV Ismeretanyag Módszerek Eszközök 1. Bevezetés, tervismertetés, foglalkozások célja STOP Közlekedj okosan! 1-3. rész Átkelés az úttesten 2. A gyalogos közlekedéssel összefüggő legfontosabb rendőri

Részletesebben

MAKÓ VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL FROM THE MAYOR OF MAKÓ

MAKÓ VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL FROM THE MAYOR OF MAKÓ MAKÓ VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL FROM THE MAYOR OF MAKÓ Ikt.sz.: 1/468-1/2011/I. Üi.: Dr. Debrey Attila/Kovács Gábor Makó Város Önkormányzat Képviselő-testülete MAKÓ ELŐTERJESZTÉS Tárgy: A gyermekek védelmére

Részletesebben

Bűnmegelőzés. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy

Bűnmegelőzés. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy Bűnmegelőzés Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A bűnmegelőzés fogalma - az állami szervek - önkormányzati szervek - társadalmi szervezetek - gazdasági társaságok - állampolgárok és csoportjaik minden olyan tevékenysége,

Részletesebben

Andragógia 2009-2013 Oktatási szolgáltatás

Andragógia 2009-2013 Oktatási szolgáltatás Andragógia 2009-2013 Oktatási szolgáltatás, Infrastruktúra Andragógia 2009-2013 Oktatási szolgáltatás 5,00 4,50 4,00 3,50 3,00 2,50 2,00 1,50 1,00 0,50 0,00 T F T F T F T F T F T F 6. 7. 8. 9. 10. 11.

Részletesebben

ATTAC: A"rac&ve Urban Public Transport for Accessible Ci&es Vonzó közösségi közlekedés az elérhető városokért

ATTAC: Arac&ve Urban Public Transport for Accessible Ci&es Vonzó közösségi közlekedés az elérhető városokért ATTAC: A"rac&ve Urban Public Transport for Accessible Ci&es Vonzó közösségi közlekedés az elérhető városokért 2011. Január 2013. december Az Európai Unió Délkelet- Európai Transznacionális EgyüMműködési

Részletesebben

Nemzeti Útfelújítási Program 2009-2020 (NÚP)

Nemzeti Útfelújítási Program 2009-2020 (NÚP) Nemzeti Útfelújítási Program 2009-2020 (NÚP) Simon Attila főosztályvezető KKK Útfenntartási és Üzemeltetési Főosztály Budapest 2008. május 14. A forgalmi teljesítmény változása 1998-2006. között Forgalmi

Részletesebben

Évszakváltás a közlekedésben

Évszakváltás a közlekedésben Évszakváltás a közlekedésben A közlekedésben a téli időszak tudatos felkészülést igényel. Megváltoznak az út- és látási viszonyok, amelyekhez a gyalogosoknak és a járművezetőknek egyaránt alkalmazkodniuk

Részletesebben

Végrehajtott közúti ellenőrzések száma ábra

Végrehajtott közúti ellenőrzések száma ábra Veszélyes árúk közúti szállításának ellenőrzése 28-ban A veszélyes áruk szállítása jelentőségének növekedésével, összetett kockázati viszonyaival évek óta egyre preferáltabbá válik az Európai Uniós és

Részletesebben

üzemeltetési feladatai

üzemeltetési feladatai Az országos közúthk thálózat fenntartási, üzemeltetési feladatai Ercsey GáborG műszaki stratégiai igazgató A közlekedk zlekedés s helyzete, jövője j je ma Magyarországon gon Balatonföldv ldvár, 2008. május

Részletesebben

Önkormányzatának Közlönye

Önkormányzatának Közlönye 2013. május 24. XXIII. évfolyam 4. szám HEVES MEGYE Önkormányzatának Közlönye I. Közgyűlési határozatok 2. 2 I. Közgyűlési határozatok 42/2013. (V.24.) közgyűlési határozat A Heves Megyei Közgyűlés a 2013.

Részletesebben

Intelligens európai városi közlekedés: Budapest közlekedési rendszerének megújítása

Intelligens európai városi közlekedés: Budapest közlekedési rendszerének megújítása Közlekedésfejlesztés Magyarországon Aktualitások Balatonföldvár, 2012. május 15-17. Intelligens európai városi közlekedés: Budapest közlekedési rendszerének megújítása Kerényi László Sándor főosztályvezető

Részletesebben

Szervezetfejlesztés Nagykőrös Város Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0035 számú pályázat alapján

Szervezetfejlesztés Nagykőrös Város Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0035 számú pályázat alapján Szervezetfejlesztés Nagykőrös Város Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0035 számú pályázat alapján ÁROP 2007-3.A.1. A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése a Közép-magyarországi régióban című

Részletesebben

Fejér Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelősége alaptevékenysége, feladat- és hatásköre

Fejér Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelősége alaptevékenysége, feladat- és hatásköre Fejér Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelősége alaptevékenysége, feladat- és hatásköre A Fejér Megyei Kormányhivatal, így a Közlekedési Felügyelőség SZMSZ-ének hatályos szövegét a 3/2013. (I.8.)

Részletesebben

B kategóriás vizsgázók (fő)

B kategóriás vizsgázók (fő) Az Európai Uniós projektek gyakorlati hasznosítása a hazai gépjárművezető képzés fejlesztésben Ipolyi-Keller Imre Budapest, 2010. február 12. 1 A Module Close To projekt Történnek balesetek, de nem velem.

Részletesebben

Magyarország mozgásban. Nemzeti Közlekedési Napok 2013

Magyarország mozgásban. Nemzeti Közlekedési Napok 2013 Magyarország mozgásban Nemzeti Közlekedési Napok 2013 Börzsei Tibor vezérigazgató TARTALOM ÁAK Zrt. története számokban Amire büszkék vagyunk HU-GO elektronikus útdíjszedési rendszer Átalakulásunk Céljaink

Részletesebben

Kerékpár éghajlati teszt

Kerékpár éghajlati teszt Benchmarking Kerékpár éghajlati teszt supported by www.trendy-travel.eu A kiadvány tartalmáért az egyedüli felelősség a szerzőket terheli, és nem szükségszerűen tükrözi az Európai Közösség álláspontját.

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2015. június 18-i ülésére

ELŐTERJESZTÉS. a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2015. június 18-i ülésére VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-012 E-mail: mokelnok@vpmegye.hu Szám:02/182-6/2015. ELŐTERJESZTÉS a Veszprém Megyei Önkormányzat

Részletesebben

A gépjárművezető képzés jelentősége a közúti közlekedésbiztonság szempontjából

A gépjárművezető képzés jelentősége a közúti közlekedésbiztonság szempontjából Erős Pillérek Javuló Közlekedésbiztonság Közlekedésbiztonsági konferencia A gépjárművezető képzés jelentősége a közúti közlekedésbiztonság szempontjából Dr. Juhász János KTI Közlekedéstudományi Intézet

Részletesebben

Mindent tudni akarok...

Mindent tudni akarok... Mindent tudni akarok... Műszaki vizsga. A gépjármű tulajdonosok közül, egyesek számára örök talány, a többség azonban ismeri a menetét. Személygépkocsit, gépjárművet tulajdonolni kötelezettséggel is jár.

Részletesebben

BELLA standardok bevezetésével kapcsolatos gyakorlati tapasztalatok a Zala Megyei Kórházban intézeti koordinátori szemmel.

BELLA standardok bevezetésével kapcsolatos gyakorlati tapasztalatok a Zala Megyei Kórházban intézeti koordinátori szemmel. BELLA standardok bevezetésével kapcsolatos gyakorlati tapasztalatok a Zala Megyei Kórházban intézeti koordinátori szemmel. Bognárné Laposa Ilona (Zala Megyei Kórház) Intézetünk sikerrel pályázott a GYEMSZI

Részletesebben

1. A döntési mechanizmus korszerűsítése

1. A döntési mechanizmus korszerűsítése ÁROP-1.A.2. A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése A Várpalotai Polgármesteri Hivatal szervezetfejlesztése Megbízó: Várpalota Város Önkormányzata 1. A döntési mechanizmus korszerűsítése 1b) a polgármesteri

Részletesebben

Célegyenesben a Bubi. Dalos Péter MOL Bubi Üzemeltetési Főmunkatárs Budapesti Közlekedési Központ. Magyar CIVINET első találkozója 2014. június 12.

Célegyenesben a Bubi. Dalos Péter MOL Bubi Üzemeltetési Főmunkatárs Budapesti Közlekedési Központ. Magyar CIVINET első találkozója 2014. június 12. Dalos Péter MOL Bubi Üzemeltetési Főmunkatárs Budapesti Közlekedési Központ Magyar CIVINET első találkozója 2014. június 12. 1 A Bubi előkészítésének folyamata és a kapcsolódó kerékpárosbarát fejlesztések

Részletesebben

II. Békési Kerékpáros fesztivál Kerékpáros szakmai nap a közlekedésbiztonság jegyében Békés 2011.07.22.

II. Békési Kerékpáros fesztivál Kerékpáros szakmai nap a közlekedésbiztonság jegyében Békés 2011.07.22. II. Békési Kerékpáros fesztivál Kerékpáros szakmai nap a közlekedésbiztonság jegyében Békés 2011.07.22. Infrastruktúra fejlesztés és közlekedésbiztonság Sztaniszláv Tamás főtanácsos KKK Hálózatfejlesztési-

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ MUNKAVÉDELMI STRATÉGIÁJA A HAZAI MUNKAVÉDELMI NEMZETI POLITIKA MEGALKOTÁSA

AZ EURÓPAI UNIÓ MUNKAVÉDELMI STRATÉGIÁJA A HAZAI MUNKAVÉDELMI NEMZETI POLITIKA MEGALKOTÁSA TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése AZ EURÓPAI UNIÓ MUNKAVÉDELMI STRATÉGIÁJA A HAZAI MUNKAVÉDELMI NEMZETI POLITIKA MEGALKOTÁSA

Részletesebben

Lesz-e Tarlós-bringa Budapesten?

Lesz-e Tarlós-bringa Budapesten? Lesz-e Tarlós-bringa Budapesten? Október vége van, 2013 októberéé, és jövő tavasszal, ha igaz, Budapesten is beindul a közbicikli rendszer, BUBI néven. Tud róla? Tudja, hogy mi is ez? Érdekli? Szeretné

Részletesebben

47 sz. főút - 4415 j. út Hódmezővásárhely, Kálvin János tér, jelzőlámpás csomópont átépítése kétsávos turbó típusú körforgalmú csomóponttá 2009. A Kálvin János téri csomópont Hódmezővásárhelyen, a 47 sz.

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Szám: 194/2009-SZMM E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről Budapest, 2009. január 2 Vezetői összefoglaló

Részletesebben

Rónai Gergely. fejlesztési főmérnök BKK Közút Zrt.

Rónai Gergely. fejlesztési főmérnök BKK Közút Zrt. ITS fejlesztés Budapesten Rónai Gergely fejlesztési főmérnök BKK Közút Zrt. A fővárosi ITS kezdetei Nemzeti Közlekedési Napok 2013 - ITS fejlesztés Budapesten 2 ITS fejlesztések szervezeti háttere Budapest

Részletesebben

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ALELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-020, Fax: (88)545-025 E-mail: mokalelnok@vpmegye.

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ALELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-020, Fax: (88)545-025 E-mail: mokalelnok@vpmegye. Szám: 14/349-3/2011. VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ALELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-020, Fax: (88)545-025 E-mail: mokalelnok@vpmegye.hu ELŐTERJESZTÉS a Veszprém Megyei

Részletesebben

Mi az a BringaAkadémia? És mire tanítják ott a bringásokat?

Mi az a BringaAkadémia? És mire tanítják ott a bringásokat? Mi az a BringaAkadémia? És mire tanítják ott a bringásokat? Nem! Sajnos a BringaAkadémia épülete nem hasonlít a Lomonoszov Egyetemre. És a londoni olimpia kerékpáros stadionjára sem. Bár, azért az jó lenne

Részletesebben

Szakmai tevékenységünk az elmúlt egy hónapban feladatellátási területenként

Szakmai tevékenységünk az elmúlt egy hónapban feladatellátási területenként Beszámoló a Református Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Debreceni Tagintézményének Hajdúnánási Óvodában 2015 januárjában végzett munkájáról Tartalom Rövid bemutatkozás... 3 A Hajdúnánási

Részletesebben

Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) 2014-2020

Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) 2014-2020 Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) 2014-2020 Gecse Gergely Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Közlekedési Infrastruktúra Főosztály 2013. november 14. Integrált Közlekedésfejlesztés

Részletesebben

kérdései (szabályok, építés, bontás, munkavégzés az állványokon) (szabályok, építés, bontás, munkavégzés az állványokon)

kérdései (szabályok, építés, bontás, munkavégzés az állványokon) (szabályok, építés, bontás, munkavégzés az állványokon) A konferencia programja: A cél a teljes energiahatékony beruházások összeállításánál alkalmazott komplex gondolkodás előtérbe helyezése, nemcsak a technológia, hanem a munkavédelem és a munkaügy oldaláról

Részletesebben

Közlekedj tudatosan! Fenntartható közlekedést ösztönző szemléletformáló kampány Győrben. Polgári István stratégiai csoportvezető

Közlekedj tudatosan! Fenntartható közlekedést ösztönző szemléletformáló kampány Győrben. Polgári István stratégiai csoportvezető Közlekedj tudatosan! Fenntartható közlekedést ösztönző szemléletformáló kampány Győrben Polgári István stratégiai csoportvezető Győr Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Településfejlesztési Főosztály

Részletesebben

kompetencia-alap vel ZÁRÓKONFERENCIA HEFOP-3.1.3

kompetencia-alap vel ZÁRÓKONFERENCIA HEFOP-3.1.3 A munkaerő-piaci esélyek javítása a kompetencia-alap alapú oktatás bevezetésével vel ZÁRÓKONFERENCIA HEFOP-3.1.3 3.1.3-05/1. 05/1.-2005-10-0421/1.00421/1.0 A Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális

Részletesebben

Az infrastruktúra rendelet aktuális kérdései

Az infrastruktúra rendelet aktuális kérdései Az infrastruktúra rendelet aktuális kérdései Mocsári Tibor főmérnök, osztályvezető 2014. március 26. Szombathely, KTE-KTI Szakmai Roadshow TARTALOM 176/2011. (VIII. 31.) Korm. rendelet Tanulmányterv Közúti

Részletesebben

START Tőkegarancia Zrt. Hírlevél - 2007/1. szám

START Tőkegarancia Zrt. Hírlevél - 2007/1. szám Hírlevél - 2007/1. szám Hírlevél - 2007/1. szám 2 Tisztelt Olvasó! KÖSZÖNTŐ Ön Magyarország első befektetési tőkegarancia termékeket kínáló pénzügyi szolgáltatójának, a Start Tőkegarancia Zrt-nek havi

Részletesebben

Útépítési szerződések magyarországi filozófiája Szilágyi András beruházási vezérigazgató helyettes 2009.

Útépítési szerződések magyarországi filozófiája Szilágyi András beruházási vezérigazgató helyettes 2009. Útépítési szerződések magyarországi filozófiája Szilágyi András beruházási vezérigazgató helyettes 2009. Honnan indultunk... A Nemzeti Autópálya Rt. létrehozásáról a 2117/1999 (V.26.) Kormányhatározat

Részletesebben

6. NAPIREND Ügyiratszám: 1/396-10/2015 ELŐTERJESZTÉS. Az Integrált Településfejlesztési Stratégia (ITS) jóváhagyása. Dobó Zoltán polgármester

6. NAPIREND Ügyiratszám: 1/396-10/2015 ELŐTERJESZTÉS. Az Integrált Településfejlesztési Stratégia (ITS) jóváhagyása. Dobó Zoltán polgármester 6. NAPIREND Ügyiratszám: 1/396-10/2015 ELŐTERJESZTÉS a Képviselő testület 2015. szeptember 18-i nyilvános ülésére Tárgy: Előterjesztő: Előkészítette: Megtárgyalja: Meghívandók: Az Integrált Településfejlesztési

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A 2013. ÉVI BŰNÖZÉSRŐL

TÁJÉKOZTATÓ A 2013. ÉVI BŰNÖZÉSRŐL TÁJÉKOZTATÓ A 2013. ÉVI BŰNÖZÉSRŐL 2014 Legfőbb Ügyészség Budapest, 2014 Kiadja: Legfőbb Ügyészség (1055 Budapest, Markó utca 16.) Felelős szerkesztő és kiadó: Dr. Nagy Tibor főosztályvezető ügyész Tartalomjegyzék

Részletesebben

LAKÁSVISZONYOK, 1999 2003

LAKÁSVISZONYOK, 1999 2003 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL LAKÁSVISZONYOK, 1999 2003 (ELŐZETES ADATOK) BUDAPEST, 2004 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2004 Készült a Központi Statisztikai Hivatal Társadalomstatisztikai főosztályának

Részletesebben

KTI-KTE SZAKMAI PÁRBESZÉD A KÖZLEKEDÉSBIZTONSÁGÉRT SZEGED ÉLET ÚTON A BIZTONSÁGOS KÖZLEKEDÉSRE FELKÉSZÍTÉS PROGRAMJA

KTI-KTE SZAKMAI PÁRBESZÉD A KÖZLEKEDÉSBIZTONSÁGÉRT SZEGED ÉLET ÚTON A BIZTONSÁGOS KÖZLEKEDÉSRE FELKÉSZÍTÉS PROGRAMJA KTI-KTE SZAKMAI PÁRBESZÉD A KÖZLEKEDÉSBIZTONSÁGÉRT SZEGED ÉLET ÚTON A BIZTONSÁGOS KÖZLEKEDÉSRE FELKÉSZÍTÉS PROGRAMJA Tóth Viktória tudományos s.munkatárs Közlekedésbiztonsági Központ KTI Közlekedéstudományi

Részletesebben

TANTERV Egy iskola Egy polgárőr mozgalomhoz

TANTERV Egy iskola Egy polgárőr mozgalomhoz EduSoft Közlekedésbiztonsági Oktatási és Számítástechnikai Szolgáltató Kft. J Ó V Á H A G Y V A: Budapest, 2007. június Dr. Túrós András elnök sk. ORSZÁGOS POLGÁRŐR SZÖVETSÉG TANTERV Egy iskola Egy polgárőr

Részletesebben

A betartható és betartandó sebességhatárok megállapításával a közlekedési morál javulását szeretné elérni a GKM.

A betartható és betartandó sebességhatárok megállapításával a közlekedési morál javulását szeretné elérni a GKM. A KRESZ 2007. évi módosítása megteremtette annak a lehetőségét, hogy a sebességhatár - a belterületi szabályozáshoz hasonlóan - külterületen, a közúthálózat egyes elemein is felemelésre kerülhessen az

Részletesebben

Beszámoló IKT fejlesztésről

Beszámoló IKT fejlesztésről Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0010 Beszámoló IKT fejlesztésről Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon Kecskemét Tartalomjegyzék

Részletesebben

Mintacím szerkesztése

Mintacím szerkesztése Mintacím szerkesztése Mintacím szerkesztése Az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség Nonprofit Kft. (OHÜ) bemutatása Budapest, 2012. május 16. Az Mintacím OHÜ külső szerkesztése működési modellje Nemzetgazdasági

Részletesebben

Ipari városok megújulása, városfejlesztési stratégia, köztérfejlesztés, átmeneti (alternatív) iparterület használat

Ipari városok megújulása, városfejlesztési stratégia, köztérfejlesztés, átmeneti (alternatív) iparterület használat IPARI VÁROS - IPARVÁROSOK ÉS VÁROSI IPARTERÜLETEK MEGÚJULÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI Borsod-Abaúj-Zemplén megye meghatározó ipari városainak példáján keresztül Ipari városok megújulása, városfejlesztési stratégia,

Részletesebben

E l ő t e r j e s z t é s. a Lengyeltóti Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2010. december 14-i ülésére

E l ő t e r j e s z t é s. a Lengyeltóti Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2010. december 14-i ülésére Lengyeltóti Város Polgármestere 8693. Lengyeltóti, Zrínyi u.2. E l ő t e r j e s z t é s a Lengyeltóti Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2010. december 14-i ülésére Napirend: Közlekedési csomópontok

Részletesebben

MAGYAR SZABVÁNYÜGYI TESTÜLET. 2009. június 24. 1

MAGYAR SZABVÁNYÜGYI TESTÜLET. 2009. június 24. 1 MAGYAR SZABVÁNYÜGYI TESTÜLET 2009. június 24. 1 MŰSZAKI TARTALMÚ JOGSZABÁLYOK EGYSZERŰSÍTÉSE, SZABVÁNYOK MEGISMERTETÉSE ÁROP-1.1.3-2008-0002 azonosító számú projekt A projekt az Európai Unió támogatásával,

Részletesebben

Az előirányzatok fejezeti szintű levezetését az alábbi táblázat mutatja be.

Az előirányzatok fejezeti szintű levezetését az alábbi táblázat mutatja be. 11. cím Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok A cím alcímként négy országos hatáskörű szervet, a Nemzetbiztonsági Hivatalt, az Információs Hivatalt, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatot (a továbbiakban együtt:

Részletesebben

A regionális hálózatépítés fejlesztési eredményei a Dél-dunántúli régióban

A regionális hálózatépítés fejlesztési eredményei a Dél-dunántúli régióban A regionális hálózatépítés fejlesztési eredményei a Dél-dunántúli régióban Csizmazia Sándorné szakmai vezető TÁMOP 3.2.2.Dél-dunántúli RHK Garay János Általános Iskola és AMI Záró konferencia a Dél-dunántúli

Részletesebben

PAKS NPP GENERAL OVERVIEW OF THE WWER-440 TECHNOLOGY

PAKS NPP GENERAL OVERVIEW OF THE WWER-440 TECHNOLOGY PAKS NPP GENERAL OVERVIEW OF THE WWER-440 TECHNOLOGY October 2012 Vietnami szakemberek képzése a paksi atomerőműben Bodnár Róbert, Kiss István MVM Paksi Atomerőmű Zrt. Attila Szőke Head of Section Paks

Részletesebben

Közlekedésbiztonság, mint a tömegközlekedés legfontosabb minőségi eleme

Közlekedésbiztonság, mint a tömegközlekedés legfontosabb minőségi eleme Közlekedésbiztonság, mint a tömegközlekedés legfontosabb minőségi eleme Balesetek és következményeik Prevenciós eszközök, módszerek a BKV Zrt-nél Előadó: Berhidi Zsolt BKV Zrt., Forgalombiztonsági és Üzemeltetési

Részletesebben

Nőtt a súlyos munkabalesetek száma Csongrád megyében is

Nőtt a súlyos munkabalesetek száma Csongrád megyében is Nőtt a súlyos munkabalesetek száma Csongrád megyében is Munkavédelmi nyílt napot tartanak a partnerség jegyében a Munkahelyi balesetben megsérültek és elhunytak nemzetközi emléknapja alkalmából Kedvezőtlenül

Részletesebben

ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése

ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése Budapest, 2010. március 25. XV. LOGISZTIKAI FÓRUM 1 ChemLog küldetése Regionális hatóságok,

Részletesebben

ÉLELMISZERLÁNC-BIZTONSÁGI STRATÉGIA

ÉLELMISZERLÁNC-BIZTONSÁGI STRATÉGIA ÉLELMISZERLÁNC-BIZTONSÁGI STRATÉGIA Jordán László elnökhelyettes 2015. január 5. A növényvédelem helye az élelmiszerláncban Élelmiszer-biztonság egészség Élelmiszerlánc-biztonság Egészség gazdaság - környezet

Részletesebben

Döntés-előkészítő javaslat kidolgozása a kerékpározással kapcsolatos feladatok koordinációját ellátó központi szervezet létrehozására

Döntés-előkészítő javaslat kidolgozása a kerékpározással kapcsolatos feladatok koordinációját ellátó központi szervezet létrehozására Döntés-előkészítő javaslat kidolgozása a kerékpározással kapcsolatos feladatok koordinációját ellátó központi szervezet létrehozására Tóth Judit, TRENECON COWI Kovács László. IFUA Horvath &Partners Célkitűzés

Részletesebben

Települések közlekedésbiztonsága. Pausz Ferenc -GRSP Magyarország Egyesület Berta Tamás KTI Nonprofit Kft., Közlekedésbiztonsági Központ

Települések közlekedésbiztonsága. Pausz Ferenc -GRSP Magyarország Egyesület Berta Tamás KTI Nonprofit Kft., Közlekedésbiztonsági Központ Települések közlekedésbiztonsága Pausz Ferenc -GRSP Magyarország Egyesület Berta Tamás KTI Nonprofit Kft., Közlekedésbiztonsági Központ Közlekedésbiztonság lakott terület Meghaltak száma / 10000 gépkocsi

Részletesebben

A SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG 2013. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉNEK ÉRTÉKELÉSE

A SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG 2013. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉNEK ÉRTÉKELÉSE A SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG 2013. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉNEK ÉRTÉKELÉSE Kiemelt célkitűzések A polgárok szubjektív biztonságérzetét befolyásoló jogsértésekkel szembeni fellépés; Időskorúak

Részletesebben

Prevenciós program. anno 1999

Prevenciós program. anno 1999 Prevenciós program anno 1999 Vízimentők Magyarországi Szakszolgálata Egyesületünk egyik fő feladatának tekinti a vízibalesetek számának csökkentését. Baleset-megelőzési előadásaink során felhívjuk a figyelmet

Részletesebben

Tisztelt Oktató! Tisztelt Pedagógus Kolléga!

Tisztelt Oktató! Tisztelt Pedagógus Kolléga! Tisztelt Oktató! Tisztelt Pedagógus Kolléga! Az alábbi kérdőívben állításokat fogalmaztunk meg a pedagógusok, oktatók elégedettségére vonatkozóan. Örömünkre szolgálna, ha észrevételeivel, javaslataival

Részletesebben

A magyar közvélemény és az Európai Unió

A magyar közvélemény és az Európai Unió A magyar közvélemény és az Európai Unió A magyar közvélemény és az Európai Unió 2016. június Szerzők: Bíró-Nagy András Kadlót Tibor Köves Ádám Tartalom Vezetői összefoglaló 4 Bevezetés 8 1. Az európai

Részletesebben

Közvilágítás energiatakarékos korszerűsítése Szarvas Városban

Közvilágítás energiatakarékos korszerűsítése Szarvas Városban Közvilágítás energiatakarékos korszerűsítése Szarvas Városban A projekt bruttó összköltsége: 166.817.040.- Ft, 100%-os támogatási intenzitás mellett. Megvalósítási időszak: 2015.02.02-2015.05.29. Projektazonosító:

Részletesebben

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2006. MÁRCIUS 16-I ÜLÉSÉRE

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2006. MÁRCIUS 16-I ÜLÉSÉRE E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2006. MÁRCIUS 16-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM: 775/2006. MELLÉKLETEK: 1 DB TÁRGY: Beszámoló a Baranyai PedagógiaiSzakszolgálatok és Szakmai Szolgáltatások

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓS TERV 2012.

KOMMUNIKÁCIÓS TERV 2012. KOMMUNIKÁCIÓS TERV Tanulj tőlünk- Tanulunk tőled! TÁMOP 3.1.7-11/2-2011-140 KOMMUNIKÁCIÓS TERV 2012. A kommunikáció tervezése része a TÁMOP 3.1.7 projekt szakmai tervezésének. A szakmai feladatok alapján

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar EU PROJEKTMENEDZSER. szakirányú továbbképzési szak

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar EU PROJEKTMENEDZSER. szakirányú továbbképzési szak Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar EU PROJEKTMENEDZSER szakirányú továbbképzési szak Az EU projektmenedzser képzés a projektek sikeres előkészítésével, menedzselésével, végrehajtásával, és

Részletesebben

Tájékoztató. a Széchenyi Programiroda Szolgáltató és Tanácsadó Nonprofit Kft. Heves megyei tevékenységéről

Tájékoztató. a Széchenyi Programiroda Szolgáltató és Tanácsadó Nonprofit Kft. Heves megyei tevékenységéről Ikt. szám: 49-28/2015/222 Ügyintéző: Macz Orsolya Heves Megyei Önkormányzat Közgyűlése Helyben Tájékoztató a Széchenyi Programiroda Szolgáltató és Tanácsadó Nonprofit Kft. Heves megyei tevékenységéről

Részletesebben

Tárgy: Tájékoztató a munkaerőpiaci esélynövelés programjának 2006. évi megvalósulásáról a megyei fenntartású közoktatási intézményekben.

Tárgy: Tájékoztató a munkaerőpiaci esélynövelés programjának 2006. évi megvalósulásáról a megyei fenntartású közoktatási intézményekben. Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Művelődési, Kisebbségi, Ifjúsági és Sport Bizottságának Elnöke Szám. 125/2007. Előterjesztés a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Művelődési, Kisebbségi,

Részletesebben

» Magyarország közlekedésbiztonságának alakulása 2008-ban. » Közlekedésbiztonsági Napok 2009. » Hogyan tovább Európa?

» Magyarország közlekedésbiztonságának alakulása 2008-ban. » Közlekedésbiztonsági Napok 2009. » Hogyan tovább Európa? A Nemzeti Közlekedési Hatóság szakmai lapja, az Autóvezető különszáma 2009. 1 2 3 4 5 6» Magyarország közlekedésbiztonságának alakulása 2008-ban» Közlekedésbiztonsági Napok 2009» Hogyan tovább Európa?»

Részletesebben