KISKÖREI VÁSÁRHELYI PÁL ÁLTALÁNOS ISKOLA

Átírás

1 : 06/ , 06/ , 06/ KISKÖREI VÁSÁRHELYI PÁL ÁLTALÁNOS ISKOLA 3384 KISKÖRE, SZÉCHENYI ÚT 42. PEDAGÓGIAI PROGRAM

2 : 06/ , 06/ , 06/ TARTALOM A.) NEVELÉSI PROGRAM I. Pedagógiai alapelveink, az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka céljai, feladatai, eljárásai 04. II. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 09. III. Egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 11. IV. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok 16. V. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai 17. VI. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység 22. VII. Az intézmény döntési folyamatban tanulói részvételi rendje 24. VIII. A szülők, a tanulók és a pedagógusok együttműködésének formái 26. IX. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata 29. X. Az iskolaváltás valamint a tanuló átvételének szabályai 33. B.) HELYI TANTERV I. A választott kerettanterv 42. II. Mindennapos testnevelés 46. III. A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei 48. IV. A tanulók esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések 50. V. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének-, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékelésének és minősítésének követelményei és formái 56. VI. A tanulók fizikai állapotának mérése és módszerei 68. VII.. Az otthoni (tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai 69. C.) A PEDAGÓGIAI PROGRAMMAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK I. A pedagógiai program érvényességi ideje 72. II. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata III. A pedagógiai program módosítása IV. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala D.) A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA 73. MELLÉKLETEK 1.Alapító okirat 2

3 : 06/ , 06/ , 06/ AHOGY MA TANULUNK, OLYAN LESZ A HOLNAP. Szent-Györgyi Albert A nevelőtestületének PEDAGÓGIAI PROGRAMJA az iskola nevelőtestülete szeptember 01. napján fogadta el. 3

4 : 06/ , 06/ , 06/ Az intézmény működésének törvényi alapja évi CXC törvény a köznevelésről 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 110/2012. (VI. 4.) Korm. Rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 51/2012. (XII. 21.)EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről (mellékletei a kerettantervek, óraszámok) 32/2012.(X.8.) EMMI rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról A. NEVELÉSI PROGRAM I. PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK, AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA CÉLJAI A Kiskörei Vásárhelyi Pál Általános Iskolában tanító pedagógusok mindennapi nevelő és oktató munkájukban az alább felsorolt pedagógiai alapelveket szeretnék érvényre juttatni: 1. Iskolánkban olyan légkört kívánunk biztosítani, ahol tanulóink otthon érezhetik magukat. Ezért: a tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk, a gyerekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe, a tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük, diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük, minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban, az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk: tanuló és tanuló, tanuló és nevelő, szülő és nevelő, nevelő és nevelő között. 4

5 : 06/ , 06/ , 06/ Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése a legfontosabb pedagógiai feladat. Nevelőink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a rájuk bízott gyermekekből. Ennek érdekében: a tervszerű nevelő és oktató munka a tanulók alapkészségeit fejleszti, és számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltséget nyújt iskolánk olyan - az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó ismereteket közöl, melyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását és eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben az iskola oktató tevékenységének célját a gyermeki személyiség széleskörű fejlesztésében látjuk fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák, az egyéni tanulás módszereit szeretnék elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen törekszünk a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre segítünk diákjainknak észrevenni és értékelni a jót - megelőzni, felismerni a rosszat törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására szeretnénk tanulóinkat megismertetni nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel és hagyományaival, hogy mindezek megbecsülése révén tápláljuk a gyermekekben a haza, a szülőföld iránti szeretetet. 3. Iskolánk - elsősorban a szülőkkel ápolt kapcsolatok révén - folyamatosan részt kíván venni lakóhelyünk életében. Ennek érdekében: rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hogy iskolánk életéről, tevékenységéről, eredményeiről minél többet megismerhessenek a szülők, valamint községünk érdeklődő polgárai ápoljuk és bővítjük eddigi kapcsolatainkat a közeli városban található iskolákkal és közművelődési intézményekkel, helyi üzemekkel nevelőink fontos feladatnak tartják, hogy iskolánk - eddigi hagyományaihoz híven - továbbra is képviseltesse magát a különféle községi rendezvényeken, illetve a tanulók számára szervezett községi szintű megmozdulások szervezésében és lebonyolításában maga is részt vegyen. 5

6 : 06/ , 06/ , 06/ Eszményeinkben olyan tanuló képe él, aki a közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen egyesíti magában az alábbi tulajdonságokat: humánus erkölcsös fegyelmezett művelt kötelességtudó érdeklődő, nyitott kreatív, alkotó becsüli a szorgalmas tanulást, a munkát képes a problémák érzékelésére és megoldására gyakorlatias képes eligazodni szűkebb és tágabb környezetében jó eredmények elérésére törekszik (játékban, munkában, tanulásban) van elképzelése a jövőjét illetően becsüli a tudást öntevékenyen, aktívan vesz részt a tanulásban ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit képes tudását tovább fejleszteni és önállóan ismereteket szerezni tudását folyamatosan gyarapítja, bővíti képes az értő olvasásra, gondolatait helyesen és szabatosan tudja megfogalmazni szóban és írásban a mindennapi életben felhasználható képességekkel rendelkezik ismeri, tiszteli, óvja, ápolja: nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket a természet, a környezet értékeit más népek értékeit, hagyományait az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit a társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik az emberi és a természeti környezetben ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat ismeri és betartja a különféle közösségek (család, iskola, társadalom) együttélését biztosító szabályokat ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott formáit és módszereit viselkedése udvarias beszéde kulturált társaival együttműködik szüleit, nevelőit, társait szereti és tiszteli képes szeretetet adni és kapni szereti hazáját 6

7 : 06/ , 06/ , 06/ megérti, tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket szellemileg és testileg egészséges, edzett egészségesen él szeret sportolni, mozogni megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott. Tudjuk, hogy ezen tulajdonságok mindegyikét nem vagyunk képesek kialakítani minden egyes hozzánk járó tanuló személyiségében. Nevelőink mindennapi nevelő és oktató munkája azonban arra irányul, hogy a lehető legtöbb diákunk rendelkezzen végzős korára minél több itt felsorolt személyiségjeggyel. Az alapelvek megfogalmazása meghatározza a célokat is. Mégis a célok kijelölésénél gondolnunk kell arra is, hogy nevelési programunk része a minőségbiztosítási rendszer. Mivel leegyszerűsítve a minőség nem más, mint a célnak való megfelelés nagyon fontos, hogy milyen célokat tűzünk ki magunk elé, mit akarunk elérni. A célt pontosan és világosan kell meghatározni, mert csak így tudjuk megállapítani az adott tevékenység eredményességét. Cél: az a végső állapot, amelyet a neveléssel, mint tevékenységgel el kívánunk érni. Feladat: azok a tennivalók, amelyeket a cél felé való haladás érdekében el kell végezni Pedagógiai munkánk alapvető feladata, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklődésre és aktivitásra építve a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos alábbi értékeket tanulóin el sajátítsák, ezek képviselete váljon bennük meggyőződéssé és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat. Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Az állatok és növények védelme szeretet. Fogékonyság az élő és élettelem természet szépsége iránt. Az ember testi és lelki egészsége. Az egészségmegőrzés fontossága. Az egészséges, kulturált életmód és a testmozgás iránti igény. Az önellátás képességének kialakítása. Az egészség védelem / az egészségre káros szokások elutasítása, a balesetek megelőzése /. Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye. Felelősség vállalás saját sorsának alakításáért. Nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására. Fogékonyság az emberi kapcsolatokra. A család tisztelete, a szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete. Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása, Fegyelem önfegyelem. Közösségi érzés áldozatvállalás. Törekvés az előítéletmentesség, a konfliktusok kezelésére. A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önművelésre, önálló tanulás képességeinek kialakítására. 7

8 Klebelsberg Intézményfenntartó Központ : 06/ , 06/ , 06/ A szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete és megóvása. A nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeink, hagyományaink, jelképeink tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet. A kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség- és közösségvállalás. A hazánkban élő kisebbségek és más népek nemzeti jogainak tisztelete kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása. Az alkotmányosság a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az emberek egyenlőségének elismerése. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységre. Törekvés a demokrácia érvényesítésére. Az iskolában folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elősegíts. Ezt szolgálják a nevelési program különböző fejezeteiben később meghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelések. Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek. Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatók: 1. Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. 2. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen, szülőkön, felnőtt környezeten, segítőkön, stb. keresztül érvényesül. Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha diákjaink: minden tantárgyból megfelelnek az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott, és a helyi, speciális tantervben meghatározott, a töretlen továbbhaladást biztosító feltételeknek.(természetesen elsődleges célunk az, hogy tanulóink többsége a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek.) rendelkeznek olyan bővíthető biztos ismeretekkel, jártasságokkal, készségekkel, képességekkel, amelyek képessé teszik őket arra, hogy a középiskolás követelményeknek a későbbiekben megfeleljenek ismerik a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét illetően sikerül a bukások számát csökkenteni, a túlkorosságot visszaszorítani nő közösségi aktivitásuk, kreativitásuk, kitartásuk közösségi- és magántulajdon fogalmának tisztázása, azok értéke. megbecsülésük, védelmük. Csökkenjen a lopások, rongálások száma! 8

9 : 06/ , 06/ , 06/ II. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK Iskolánk pedagógiai programja a NAT-ban és a kerettanterv-ben leírt és képviselt értékekre, valamint a helyi sajátosság-okból adódó hagyományokra és szükségletekre épül. Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1. A tanulók erkölcsi nevelése. Az alapvető erkölcsi értékek/becsületesség, őszinteség, családszeretet, egymásiránti tisztelet, szülők és nevelők tisztelete, idősek megbecsülése stb. / megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. 2. A tanulók értelmi nevelése. Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A megismerési vágy fejlesztése, tapasztalati és értelmező tanulás elsajátítása. 3. A tanulók közösségi nevelése. Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása, kompromisszumkészség fejlesztése. Empátia, tolerancia kialakítása, vitakészség fejlesztése. Konfliktuskezelés. 4. A tanulók érzelmi nevelése. Hűség, önzetlenség, megértés, tapintat, együttérzés, humorérzék, figyelmesség iránti igény felébresztése és elmélyítése. Értékfeltárás. 5. A tanulók akarati nevelése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, a kötelességtudat kialakítása. Felelősségvállalás a saját sorsának alakításáért. Önismeret. 6. A tanulók nemzeti nevelése. Az iskola a szülőfalu és a haza múltjának és jelenének megismerése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének kialakítása. 9

10 : 06/ , 06/ , 06/ A tanulók állampolgári nevelése. Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása, a másság elfogadása. 8. A tanulók munkára nevelése. Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása, egészséges arányuk megtalálása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. Bármely területen tisztességesen, szakértelemmel végzett munka szükségessége és megbecsülése. Életúttervezés. 9. A tanulók testi nevelése. A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. A saját személyiség kibontakozásának igénye/önbizalom, önbecsülés /. A mindennapi feszültség-levezetés módszereinek megismertetése / relaxáció /, gyakoroltatása. 10. A tanulók esztétikai nevelése Nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására. Fogékonyság az élő és élettelen természeti szépségek iránt. A giccs és az igazi érték közötti különbség felismertetése. Igényesség kialakítása az öltözködés, megjelenés, saját környezetünk formálására. Tudatosítani, hogy a jó ízlés nemcsak az anyagiak függvénye. 11. A tanulók természet- és környezetvédelmi nevelése A természetnek, mint egységes egésznek a megfigyelése és megismerése. A szűkebb és tágabb földrajzi környezet ökológiai problémáinak megismerése. A Tisza folyó, a Tisza-tó állat- és növényvilágának megismertetése. A tározó, a vízierőmű működéselvének tanulmányozása, megismerése. A környezet- és természetvédelem formáinak ismertetése. 10

11 : 06/ , 06/ , 06/ III. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Az egészségnevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata. Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai: - a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében, - tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmódot szolgáló tevékenységi formákat, az egészségbarát viselkedésformákat, - a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében foglalkoznak az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel. a táplálkozás, az alkohol- és kábítószer fogyasztás, dohányzás, a családi és kortárskapcsolatok, a környezet védelme, az aktív életmód, a sport, a személyes higiénia, a szexuális fejlődés. mentálhigiénia Az iskolai egészségnevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: - a mindennapi testedzés lehetőségének biztosítása: testnevelés órák; játékos, egészségfejlesztő testmozgás az első-negyedik évfolyamon; az iskolai sportkör foglalkozásai (kézilabda, labdarúgás); tömegsport foglalkozások; teniszezés, gyógytestnevelés, úszásoktatás, táncoktatás, - A biológia, földrajz, testnevelés, egészségtan (modul 6. és 8. osztály), kémia tantárgyak, valamint az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott ismeretek, - az egészségnevelést szolgáló tanórán kívüli foglalkozások: szakkörök, táborok, sportversenyek, kézilabda, labdarúgás, Vásárhelyi diáknap keretében egész napos sportversenyek, - - az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, fogorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele: évente egy alkalommal előadás a drogokról, az AIDS ről a 7. és 8. osztályosoknak a tanulók egészségügyi és higiéniai szűrővizsgálatának megszervezéséhez. 11

12 : 06/ , 06/ , 06/ Testi-lelki egészség megőrzése és megbecsülése Az iskolák egyik alapvető feladata, hogy a gyermekeket és ifjakat a betegségek, balesetek elkerülésére, az egészség megőrzésére és az egészséges állapot megbecsülésére neveljék. Ennek eredményeként alakulhat ki a helyes egészségfelfogás, amely az egészséges életmód alapja. Az egészség a testi, lelki és szociális jólétet, a szociális biztonságot jelenti. Ennek megfelelően a tanterv is e három területen foglalkozik az egészségneveléssel. Csupán a pedagógiai tervezés érdekében különítjük el e területeket. A fiatalok életvitelüket minták követésével is alakítják ezért különösen jelentős a pedagógus, a pedagógusközösség életmódja. A pedagógusok felelősségét tudatosítani kell. Az iskola, mint élettér is befolyásolja a gyerekek és fiatalok egészségi állapotát, ezért az iskolai környezetnek meghatározó szerepe van az egészségnevelésben. Az egészségnevelés célja, a jártasságok, készségek kialakítása, a magatartás befolyásolása, a felkészítés a környezet egészséget veszélyeztető hatásainak kivédésére és a testi-lelki, szociális jólétet megteremtő életvitel kialakítására. Az egészségnevelés azonban együttműködést kíván az iskolán kívüli közösségekkel is. Alapvető a családdal való együttműködés, a kezdeményezés tudatos vállalása. Lényeges az egészségügyi hálózat lehetőségeinek felhasználása. Részletes egészségnevelési feladatok 1. Higiénés magatartásra nevelés 1. 1 Személyi higiénére nevelés. (Mindennapos testápolás, egészséges öltözködés, fogápolás, hajápolás, serdülőkori higiénés problémák.) 1. 2 A tisztaság iránti tartós igény kialakítása Környezet higiénére való nevelés. (A közvetlen tanulói környezet, az iskola higiénéje, a lakás, a lakókörnyezet higiénéje, a település higiénéje.) 2. Egészséges táplálkozásra nevelés 2. 1 Táplálkozás-élettani jelentősége, a tápanyagok elhelyezkedése a táplálékpiramisban Korszerű táplálkozástechnika megismertetése, testtömegindex- számítás A táplálkozás napi és évszakos ritmusa Megfelelő étkezési szokások kialakítása. (Az étkezések higiéniája, az étkezések esztétikája, az étkezések társas jellege.) 2. 5 Különböző csoportok (életkor, nem, kulturális környezet) eltérő táplálkozási sajátosságai. 12

13 : 06/ , 06/ , 06/ Egészséges mozgásfejlődés 3. 1 Rendszeres testmozgás, testedzés biztosítása A sportolás életszükségletté tétele A mozgás esztétikuma, örömszerző funkciói Erőnlét, terheléstűrés, fittség, állóképesség egyéni fejlesztése. 4. Baleset megelőzés, betegségek elkerülése, az egészség megóvása 4. 1 Felkészítés a balesetveszélyes helyzetek felismerésére, elkerülésére az iskolában, a háztartásban, a közlekedésben Elsősegély-nyújtási ismeretek Beteggondozás A gyógyításba és gyógyulásba vetett bizalomra nevelés A szűrővizsgálatok, a prevenció jelentőségének megismertetése. 5. Mentálhigiéné, krízisprevenció 5. 1 A lelki egészség megóvására nevelés A perszonalizációs és szocializációs folyamatok segítése Problémamegoldó, konfliktuskezelő, konfrontációtűrő-képesség fejlesztése Pozitív jövőkép kialakulásának támogatása. 6. Függőséghez vezető szokások megelőzése 6. 1 A függőséghez vezető motívumok, veszélyhelyzetek felismertetése Az egészséget veszélyeztető élvezeti szerek elutasítására nevelés. 7. Harmonikus kapcsolatok kialakítására nevelés 7. 1 Folyamatos, reális önismeretre nevelés A társas kapcsolatokra való nyitottság fejlesztése Elfogadó, toleráns magatartásra nevelés Konstruktív érdekérvényesítésre való felkészítés Felelős, örömteli párkapcsolatra nevelés. 8. Családi életre, társsá, szülővé nevelés 8. 1 Nemi szerepvállalásra való felkészítés Családtervezésre, gyermekgondozásra, gyermeknevelésre való felkészítés A család harmonikus életvitelének megtervezésére, megszervezésére való felkészítés A családi szerepek megélésére való nevelés Harmonikus életvitel megteremtésének képességére való nevelés. 13

14 : 06/ , 06/ , 06/ Elsősegélynyújtás rendje Az utasítás célja 1. Az elsősegélynyújtás eljárásainak, az elsősegélynyújtó képzés és felkészítés rendjének, valamint az elsősegélynyújtás személyi és tárgyi feltételeinek szabályozása. Az elsősegélynyújtás rendje 2. Az elsősegélynyújtás céljának megvalósítása érdekében miden, a Vásárhelyi Pál Általános Iskolában foglalkoztatott munkavállaló és tanuló köteles az emberi életet és az egészségi állapotot veszélyeztető helyzetben a balesetek megelőzését minden eszközzel elősegíteni. A munkavállaló köteles megadni a bajbajutott embertársának a tőle elvárható módon az elsődleges segítséget, a munkáltató által biztosított elsősegélynyújtásra rendszeresített eszközökkel. 3. Az elsősegélynyújtást a munkahelyen valamennyi dolgozó, de kiemelten a kijelölt vagy a leghamarabb elérhető kiképzett elsősegélynyújtó köteles elvégezni. Az elsősegélynyújtásnál közreműködők a jelenlévő legmagasabb egészségügyi szakképesítéssel rendelkező személy utasításai szerint kötelesek eljárni. 4. Ha az ellátásra szoruló környezete nem biztonságos, akkor gondoskodni kell a veszélyforrás megszüntetéséről (pl. az elektromos berendezés feszültség-mentesítése, gázömlésnél a gáz elzárása, ajtók és ablakok kinyitása, mérgező anyaggal szennyezett ruházat levétele). Munkabalesetnél az elsősegélynyújtás és az esetleg szükséges műszaki mentés érdekében a helyszínt csak a mentéshez indokolt mértékben szabad megváltoztatni. 5. Az elsősegélyre szoruló személyt lehetőleg a kijelölt elsősegélyhelyen kell ellátásban részesíteni. Ha az ellátásra szoruló személyt az állapota miatt nem lehet az elsősegélyhelyre juttatni, a kiképzett elsősegélynyújtót telefonon vagy személyesen értesíteni kell. Az értesítést követően az elsősegélynyújtó köteles az őt tájékoztató személyt utasítani a megérkezéséig teendő intézkedésekre. 6. (1) Az elsősegélynyújtás kivitelezése során a szakszerű ellátás megtételét követően írásban rögzíteni kell az eseményt a Munkahelyi baleseti naplóban. A feljegyzés az alábbiakat kell, hogy tartalmazza: a) a sérült/beteg neve, születési dátuma, anyja neve, TAJ-száma b) az esemény rövid leírása c) az alkalmazott elsősegély rögzítése, pontos dokumentálása 14

15 : 06/ , 06/ , 06/ d) intézkedések e) az ellátást végző neve, elérhetősége Az elsősegélynyújtás tényéről, a sérült állapotáról az elsősegélynyújtó köteles az ellátásban részesített munkavállaló közvetlen munkahelyi felettesét értesíteni. Ha szükségessé válik a beteg mentőknek vagy orvosnak történő átadása, akkor az elsősegélynyújtónak feladata tájékoztatni az ellátás részleteire kiterjedően az átvevő egészségügyi szakembert. Az elsősegélynyújtó képzés minimális tárgyi feltételei: a) kötözéshez, sebellátáshoz, törésrögzítéshez szükséges anyagok MSZ I-IV. mentődoboz tartalmának megfelelően, b) szemléltető anyagok, eszközök, plakátok, c) oktatási segédletek. A mentődobozok beszerzéséhez alapvető ajánlás: MSZ I fő MSZ II fő MSZ III fő MSZ IV. 101 fő Az elsősegélynyújtásra kijelölt helyiségekben el kell helyezni elsősegélynyújtási-szabályzatot vagy előiratot, a mentéshez szükséges fontosabb telefonszámokat. 15

16 : 06/ , 06/ , 06/ IV. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulók közösségben illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1. A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása. Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. 2. A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében. A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heteronóm - a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró - személyiségének lassú átalakulásától az autonóm - önmagát értékelni és irányítani képes - személyiséggé válásig. 3. Az önkormányzás képességének kialakítása. A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. 5. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek. 6. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. 16

17 : 06/ , 06/ , 06/ A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása. V. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg. a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, különbözeti, osztályozó vizsgák lebonyolítása, kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, a tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, nyíltnap részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása. Az osztályfőnököt az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. 17

18 Az osztályfőnök feladatai és hatásköre Klebelsberg Intézményfenntartó Központ : 06/ , 06/ , 06/ Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: digitális napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban. szemléltető anyagok készítése felkészítés tanulmányi versenyekre kapcsolattartás a szülőkkel (pl. az osztály szülői munkaközösségének segítése; problémás gyermek esetében családlátogatás) Fogadóóra Nyílt nap Mentori feladatok Ösztöndíjpályázatok készítése Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alsó tagozat első két évében a tanulók közt tapasztalható különösen jelentős egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése: 18

19 : 06/ , 06/ , 06/ A leendő elsőosztályos gyerekek óvodai fejlődésének nyomon követése. Az iskolaérettségi vizsgálatok eredményei alapján megfelelő írás- olvasási tanítási módszer kiválasztása. 1.o. év eleje: a tanulók képességének felmérése a Nevelési Tanácsadó szakemberei segítségével, valamint fejlesztő pedagógus és az osztálytanítók segítségével. Bemeneti mérések felvétele, eredmények elemzése (DIFER, TKV I., MSSST) A mérés eredményei tükrében a problémás területek- egyénre szabott- fejlesztésének megkezdése. Kooperatív tanítási módszerek fokozatos bevezetése a frontális osztálymunka mellé. Ellenőrző mérések beiktatása a tanév során. Magatartási problémákkal, figyelemkoncentrációs zavarral küzdő tanulók kiszűrése, véleményezése, szakemberhez irányítása. Kimeneti mérések felvétele, eredmények elemzése (TKV II.) 2.o. év eleje: a tanulók képességének felmérése a Nevelési Tanácsadó szakemberei segítségével (ellenőrző mérés) A bemeneti és később a kimeneti mérés eredményeinek értékelése A mérés értékelése Fejlesztési terv készítése (egyénre szabott) Fejlesztő pedagógus bevonása Többszöri ellenőrző mérés a tanév során Differenciált osztálymunka, egyénre szabott feladatok, korrepetálás Magatartászavar, beilleszkedési zavar kezelése elbeszélgetéssel, követendő mintaadással, szituációs helyzetgyakorlatokkal. Együttműködés a szülőkkel (gyakori konzultáció, nevelési tanácsadás, családlátogatás, stb.) Hatékony tanulási stratégiák kialakítása Tanulók motivációjának folyamatos fenntartása Iskolai fegyelem, figyelem, kötelességérzet kialakítása A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása: Motiváció fenntartása: egyéni feladatadással, interaktív tábla alkalmazásával, kirándulások szervezésével, könyvtárlátogatással stb. Páros tanulás, tanuló párok és a csoport munka bevezetése a tanítási tanulási folyamatba. 19

20 : 06/ , 06/ , 06/ Önálló tanulási módszerek kialakítása (vázlatkészítés, gondolattérkép, mozaikszavas módszerek alkalmazása) Ismeretszerzési formák bemutatása, alkalmazása (könyvek, újságok, TV, internet, egyéni tapasztalatok) Helyes magatartásformák bemutatása, gyakoroltatása élethelyzetben (szituációs helyzetgyakorlatok) Az 5-6. évfolyam feladatai: az alsó és felső tagozat közötti átmenet segítése kompetenciamérés lebonyolítása A 7-8. évfolyam feladatai: pályaválasztás előkészítése iskolaválasztással kapcsolatos teendők ellátása ballagtatás, ballagás megszervezése, lebonyolítása kompetenciamérés lebonyolítása 20