XÁNTUS JÁNOS IDEGENFORGALMI GYAKORLÓ KÖZÉPISKOLA ÉS SZAKKÉPZŐ ISKOLA VIZSGASZABÁLYZAT

Átírás

1 XÁNTUS JÁNOS IDEGENFORGALMI GYAKORLÓ KÖZÉPISKOLA ÉS SZAKKÉPZŐ ISKOLA VIZSGASZABÁLYZAT

2 Az Intézmény vizsgaszabályzata a Pedagógiai Programban meghatározott vizsgák rendjét és eljárási módszereit tartalmazza. Vonatkozó hatályos jogszabályok: - 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet és mellékletei a nevelési-oktatási intézmények működéséről évi LXXIX. törvény a közoktatásról - 100/ (VI.13) korm. rendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról - 1/2005. (I.21.) OM rendelet az érettségi vizsga részletes követelményeinek módosításáról - 40/ (V.24) OM rendelet az érettségi vizsga részletes követelményeiről - 26/1997. (VII. 10) MKM rendelet a Két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelvének kiadásáról - 41/2007. (XII.22.) OKM rendelet - 307/2006. (XII.23. ) korm. rendelet az Oktatási Hivatalról - 20/ (V.21) SZMM rendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről I. FELVÉTEL A KÖZÉPISKOLA 9. ÉVFOLYAMÁRA A középfokú beiskolázás rendjét részletesen A Xántus János Idegenforgalmi Gyakorló Középiskolába történő jelentkezés rendje és a felvételi eljárás szabályai című belső szabályzat tartalmazza. A középiskolai tanulmányok megkezdésének alapfeltétele a sikeres felvételi vizsga. A jelentkezőknek az egységes követelmények szerint szervezett központi írásbeli vizsgán és szóbeli meghallgatáson kell részt venniük. Az írásbeli vizsga Központilag szervezett, egységes, általános, magyar nyelv és matematika tantárgyakból. A szóbeli meghallgatás A Felvételi Bizottság a tanulók legfontosabb személyiségjegyeit, érzelmi világát, kommunikációs készségét, viselkedéskultúráját vizsgálja. A jelentkező tanulók elbírálásának szempontjai és arányai - hozott pontszám 20 % (Az iskola Pedagógiai Programjában meghatározott tantárgyak eredménye alapján) - írásbeli vizsga eredménye 60 % - szóbeli vizsga eredménye 20 % A tanulók elbírálásánál figyelembe kell venni az általános iskolai tanulmányi eredményeket, a központi felvételi vizsga írásbeli eredményét és a jelentkező szóbeli teljesítményét. 2

3 A Szóbeli Felvételi Bizottság tagjai A szóbeli meghallgatást az Intézmény igazgatója által kijelölt három tagú bizottság végzi, egységes pontozási elvek alapján. A bizottság munkájában részt vesz a Diákönkormányzat képviselője is. Besorolás a nyelvi csoportokba A szóbeli meghallgatást követően a haladó és középhaladó angol nyelvi osztályba / csoportokba jelentkező tanulók egy 45 perces szintfelmérő nyelvtani tesztet oldanak meg írásban. A nyelvtani teszt nem része a felvételi vizsgának, kizárólag a nyelvi csoportba történő besorolás megkönnyítését szolgálja. II. TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK Amennyiben a szaktanár a tanév során valamilyen ok miatt nem tudja a tanuló teljesítményét értékelni, minősíteni, akkor azt a tanév során szervezett vizsga keretében- a tanulmányok alatti vizsgán- kell megtennie. A tanulmányok alatti vizsgák fajtáit a nevelési oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI.18.) MKM rendelet ai sorolják fel. A tanulmányok alatti vizsgák eljárási szabályait a Rendelet 9. számú melléklete tartalmazza. OSZTÁLYOZÓ VIZSGA Az Intézmény osztályozó vizsgát a tanítási év során bármikor szervezhet. Osztályozó vizsgát kell tennie teljesítményének értékelése céljából a tanulónak, ha a tanítási év során jogszabályban meghatározott mértékű igazolt és igazolatlan hiányzást gyűjtött össze, s emiatt félévi vagy év végi osztályzatát nem tudta a szaktanár megállapítani. Az osztályozó vizsgához vezető hiányzás mértéke 250 óra, illetve egy adott tantárgyból a tanítási órák több mint 30 % - a. Osztályozó vizsgát kell tennie továbbá félév és a tanév utolsó hetében a tanulónak, ha - az Intézmény igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól a Kt. 7. (1)-(2) bekezdései szerint, mint magántanulót, - felmentést kapott kérelmére - a kötelező tanórai foglalkozások látogatása alól a Kt. 69. (2) bekezdése szerint sajátos helyzete miatt, - engedélyt kapott arra, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak abban az esetben is, ha előrehozott érettségi vizsgát kíván tenni olyan tantárgyból, amelynek a tanítása az Intézmény helyi tanterve szerint csak magasabb évfolyamon fejeződik be. Ilyenkor a hiányzó év/évek tananyagából kell az írásbeli érettségi vizsgák megkezdéséig osztályozó vizsgát tennie. Az előrehozott érettségi vizsgára bocsájtás feltételei gimnáziumi osztályokban a 2012/2013. tanévtől: legkorábban a 12. év végén; 3

4 11. évi szintvizsga eredménye legalább 75%-os; ehhez közeli, de ezt el nem érő eredmény esetén, a célnyelven tanító tanárok többségi javaslata alapján; a végső döntés az igazgató hatásköre. szakközépiskolai osztályok számára a 2012/2013. tanévtől: legkorábban a 12. év végén; 11. évi szintvizsga eredménye legalább 60%-os; Ehhez közeli, de ezt el nem érő eredmény esetén, a célnyelven tanító tanárok többségi javaslata alapján; a végső döntés az igazgató hatásköre. Sikeres osztályozó és előrehozott érettségi vizsga esetén az adott tantárgyból a tanulmányok megrövidítésére is engedélyt kap a tanuló. Az osztályozó vizsgát megismételni, eredményén javítani nem lehet. A tanítási év végén osztályozatlan tanuló nem tehet osztályozó vizsgát, csak javítóvizsgát. Ha a szabályosan megtartott javítóvizsgája elégtelen, tanévet kell ismételnie. KÜLÖNBÖZETI VIZSGA Különbözeti vizsgákra tanévenként legalább kettő vizsgaidőszakot kell kijelölni. Iskolaváltoztatás vagy külföldi tanulmányok magyarországi folytatása feltételeként írhatja elő az Intézmény a különbözeti vizsga letételét. Abból a tantárgyból vagy tantárgyrészből kell különbözeti vizsgát tennie a tanulónak, amelyet az Intézmény a megkezdeni tervezett évfolyamtól alacsonyabb évfolyamon tanított, s amely tantárgy, tananyag ismerete feltétele a sikeres továbbhaladásnak, a magasabb évfolyamra lépésnek. A különbözeti vizsga tantárgyainak, tartalmának meghatározása során mindig egyedileg kell az Intézmény vezetőjének határozatot hoznia a jelentkező tanuló ügyében. JAVÍTÓVIZSGA Ha a tanuló tanév végén a tantárgyak számától függetlenül- elégtelen osztályzatot kap, javítóvizsgát tehet. Javítóvizsga letételével folytathatók a tanulmányok akkor, ha a tanuló az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról igazolatlanul távol marad, vagy azt nem fejezi be, illetve az előírt időpontig nem teszi le. Javítóvizsga az augusztus 15-től augusztus 31-ig terjedő időszakban szervezhető. Ha az osztályozó vagy különbözeti vizsgára a tanév közben kerül sor, s a tanuló elégtelen minősítést szerez, a vizsgát követő három hónapon belül kell a javítóvizsga időszakot kijelölni. 4

5 PÓTLÓ VIZSGA Abban az esetben, ha a tanuló önhibáján kívül nem tudja teljesíteni az osztályozó vizsga vagy a vele azonos módon lebonyolított különbözeti vizsga követelményeit, a teljes vizsga anyagából, vagy a nem teljesített vizsgarészből pótló vizsgát tehet. FÜGGETLEN VIZSGABIZOTTSÁG ELŐTT ZAJLÓ VIZSGA A közoktatási törvény 11. (1) bekezdés o pontja a tanuló alapvető jogaként mondja ki, hogy tanulmányai során tehet az Intézménytől, annak pedagógusaitól független tanulmányok alatti vizsgát, amely osztályozóvizsga és javítóvizsga lehet. A független vizsgabizottság előtt letehető tanulmányok alatti vizsgát az Oktatási Hivatal szervezi. A tanuló kiskorú tanuló esetén a szülője aláírásával a félév, illetve a szorgalmi idő utolsó napját megelőző harmincadik napig, amennyiben hiányzás miatt nem értékelhető és osztályozó vizsga letételére kap engedélyt, az engedély megadását követő három napon belül jelentheti be, ha független vizsgabizottság előtt kíván vizsgát tenni. A tanuló amennyiben a tanév végén valamely tantárgyból / tantárgyakból megbukott, s javítóvizsgát tehet, a bizonyítvány átvételét követő tizenöt napon belül kérheti, hogy a javítóvizsgát független vizsgabizottság előtt tehesse le. Akkor is, ha a tanuló független vizsgabizottság előtt ad számot tudásáról, magasabb évfolyamra jutásáról a vizsgabizottság által adott osztályzat figyelembevételével az Intézmény dönt. A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK SZERVEZÉSÉNEK LEGFONTOSABB ALAPELVEI A tanulmányok alatti vizsgák követelményeit, részeit és az értékelés rendjét az Intézmény Helyi Tanterve határozza meg és a szokásos módon nyilvánosságra hozza. Egy vizsganapon egy vizsgázó vonatkozásában legfeljebb két írásbeli vizsgát lehet megtartani. A vizsgák között pihenőidőt kell a vizsgázók részére biztosítani. A vizsgázónak az írásbeli vizsgák megválaszolásához rendelkezésre álló idő vizsgatárgyanként 45 perc, magyar nyelv és irodalom és idegen nyelvű vizsga esetén 60 perc. Szóbeli vizsga egy vizsgázónak egy vizsganapra legfeljebb három vizsgatárgyból szervezhető. A vizsgáztatás időtartama 10 percnél nem lehet több. 5

6 A tanulmányok alatti vizsgán a közoktatási törvény 30. (9) bekezdésének hatálya alá tartozó tanulónál a vizsga során lehetővé kell tenni mindazon mentességek, kedvezmények érvényesítését, amelyet a tanuló megfelelő vizsgálat, szakértői vélemény alapján kapott. A vizsgán történt bármely szabálytalanság esetén az érettségi vizsgaszabályzatban leírtaknak megfelelően kell eljárni. A tanulmányok alatti vizsgán elért eredmény csak akkor támadható meg, ha az Intézmény nem a Pedagógiai Programban meghatározott követelményeket kéri számon, vagy a vizsgáztatás során olyan eljárási hiba történt, amely vélhetőleg a tanuló teljesítményét hátrányosan befolyásolta. III. HELYI VIZSGÁK Az Intézmény a két tanítási nyelvű középiskolai osztályokban saját vizsgarendszert alakított ki ún. helyi vizsgákat - melyek a szintfelmérést szolgálják. A vizsgák anyagát a Helyi Tanterv határozza meg. Az idegen nyelvi vizsga esetén a kétszintű érettségi vizsga formai és tartalmi követelményrendszere és vizsgaszabályzata az irányadó. SZINTVIZSGA AZ ELSŐ IDEGEN NYELVBŐL A 9. OSZTÁLY VÉGÉN A vizsga írásbeli és szóbeli részből áll. Az írásbeli és szóbeli vizsga általános követelményszintje a középszintű érettségi vizsga (B1) szintjéhez igazodik, az induló szint figyelembevételével. Az írásbeli és szóbeli vizsga anyagának összeállítását az Intézmény tanáraiból álló bizottság végzi. Az írásbeli vizsga lebonyolítása, a dolgozatok javítása az Intézmény szaktanárainak a feladata (javítókulcs és osztályzási normatíva alapján). A szóbeli vizsgáztatást a felkért vizsgabizottság végzi. A tanulók év végi osztályzatát befolyásolja a vizsgán nyújtott teljesítmény, egy jeggyel ronthatja/javíthatja, így súlyozó szerepe nő. SZINTVIZSGÁK A tanév rendjében meghatározott időpontokban az Intézmény az alábbi szintvizsgákat szervezi: - a 11. évben: matematika (középszint) magyar nyelv és irodalom (középszint) első idegen nyelv (emelt szint) - a 12. évben: történelem (közép- és emelt szint) második idegen nyelv (közép- és emelt szint) 6

7 - a 13. évben: vendéglátó-idegenforgalmi alapismeretek első idegen nyelven az idegenforgalmi szakközépiskolai osztályokban (középszint) A szintvizsgák a kétszintű érettségi vizsgaszabályzatban foglaltak szerint kerülnek megszervezésre és lebonyolításra. A vizsgák lebonyolításáért a közismereti és a szakmai igazgatóhelyettesek a felelősek. Az írásbeli feladatlapok összeállítását a munkaközösségek végzik. A feladatlapokat a szaktanárok javítják és értékelik. A szintvizsga eredménye, mint egy nagydolgozat eredménye kerül beszámításra a félévi vagy év végi osztályzatba (súlyozása: 2). IV. KÖZTES VIZSGÁK A FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉSI (IDEGENFORGALMI SZAKMENEDZSERI) TAGOZATON, ILLETVE A FELNŐTTKÉPZÉSI (TANFOLYAMI) KÉPZÉSBEN. A képzés eredményességének mérésére és a képzési folyamat szakaszainak lezárásaként köztes vizsgákat szervez az Intézmény a felsőfokú szakképzési (idegenforgalmi szakmenedzseri) tagozaton, illetve a felnőttképzési (tanfolyami) képzésben. A köztes vizsgák időpontjait a tanév rendje tartalmazza. A felsőfokú szakképzési (idegenforgalmi szakmenedzseri) tagozaton a félévi vizsgák lebonyolításában a BGF Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskolával kötött megállapodás és az idegenforgalmi szakmenedzser tagozat Tanulmányi és Vizsgaszabályzatában foglaltak szerint kell eljárni. V. ÁLLAMI VIZSGÁK AZ ÉRETTSÉGI VIZSGA A két tanítási nyelvű gimnáziumi és idegenforgalmi osztályokban a 13. év végén a 100/1997(VI.3.) Korm. rendelet szabályai szerint és a Két tanítási nyelvű iskolák irányelveiben foglaltak szerint tesz a tanuló - a kötelezően előírt és a választható vizsgatantárgyakból rendes írásbeli és szóbeli érettségi vizsgát. A vizsga menetét és időpontját az Érettségi Vizsga Vizsgaszabályzata határozza meg. Az érettségi vizsga Intézményen belüli rendjének és ütemezésének felelőse a közismereti igazgatóhelyettes. 7

8 SZAKMAI (KÉPESÍTŐ) VIZSGA Az intézmény szakmai vizsgát jogosult szervezni: iskolarendszerű szakképzésben; iskolarendszeren kívüli (tanfolyami) szakképzésben. A szakmai vizsga rendjéért és ütemezéséért a szakmai igazgatóhelyettes a felelős. A vizsga részeit és a tantárgyak felsorolását a szakképzésért felelős miniszter határozza meg; mindezeket a szakmai és vizsgáztatási követelmények tartalmazzák. A szakmai vizsga részei: írásbeli; szóbeli; gyakorlati. A szakmai vizsga nyelve: felsőfokú szakképzési (idegenforgalmi szakmenedzseri) tagozaton: magyar nyelv; felnőttképzési (tanfolyami) tagozaton: magyar nyelv. A szakmai vizsga iratairól, az iratkezelés szabályairól és a záradékokról a 20/ (V.21) SZMM rendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről rendelkezik. Az állami vizsgák alapján a Intézmény bizonyítványt állít ki a végzettségről. Záradék A Vizsgaszabályzat összhangban van a Xántus János Idegenforgalmi Gyakorló Középiskola és Szakképző Iskola Szervezeti és Működési Szabályzatával és Pedagógiai Programjával. Ennek alapján az Intézmény Vizsgaszabályzatát jóváhagyom. Budapest, december 10. Dr. Nagy B. József Igazgató 8

9 9