HELYI VIZSGASZABÁLYZATA. A Kecskeméti Humán Középiskola, Szakiskola és Kollégium

Átírás

1 A Kecskeméti Humán Középiskola, Szakiskola és Kollégium Szent-Györgyi Albert Egészségügyi és Szociális Szakközépiskola és Szakiskolája HELYI VIZSGASZABÁLYZATA Kecskemét 2011.

2 Tartalom Oldal 1. Általános szabályok Vonatkozó jogszabályok Alapelvek A szabályzat hatálya Értelmező rendelkezések 3 2. A vizsgázók köre Osztályozó vizsga Különbözeti vizsga Javító vizsga 4 3. A vizsgák szervezésének szabályai Osztályozó vizsgák szervezése A diagnosztikus értékelések időpontjai Különbözeti vizsga szervezése Dokumentáció Eredményhirdetés 7 4. Melléklet 8 2

3 1. ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK 1.1. Vonatkozó jogszabályok évi LI, törvény a közoktatásról 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 100/0997. (VI. 13.) Kormányrendelet az érettségi vizsga szabályzatának kiadásáról 20/2007 (V. 21.) SZMM rendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól 1/2011. (I. 7.) NEFMI rendelet az egészségügyért felelős miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítsek szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról A szabályzat célja: az intézményegység minden képzésére vonatkozóan, a törvényi szabályozások alapján, az iskola sajátosságainak megfelelő vizsgáztatási/pedagógiai értékelési rendszer kialakítása. (Az érettségi és szakmai vizsgára vonatkozóan a vizsgaszabályzatok érvényesek.) 1.2. Alapelvek Szükségesség elve: az iskola minden képzési szerkezetének, a tanulók jogviszonyainak és törvényi kötelezettségeinek és lehetőségeinek, valamint tanórai hiányzásaiknak következtében a tanítási órákon kívüli pedagógiai értékelések szükségessé válnak. Egységes elbírálás elve: az iskola egységes elveket és szabályokat fogalmaz meg és alkalmaz a vizsgára kötelezett vagy jelentkezett tanulók pedagógiai értékelésére A szabályzat hatálya A szabályzat rendelkezéseit január 1-től kell alkalmazni. (A pedagógia program következő módosítása során be kell építeni az intézményegység szakmai programjába.) 1.4. Értelmező rendelkezések Osztályozó vizsga: adott tantárgy/modul követelményei elsajátítását mérő pedagógiai értékelési forma, ahol a vizsgázó teljesítményét 1-5-ig terjedő osztályzattal értékeli a vizsgabizottság. Különbözeti vizsga: akkor kell szervezni, ha a tanuló más iskolából lép át a fogadó iskolába és nem tanulta a fogadó iskola szakmai programjába foglalt tantárgyat/modult. Javító vizsga: adott tantárgy/modul követelményeinek elégtelen teljesítésekor (tanév végi osztályzat, a csak félévig tanult tantárgy/modul esetében a félévi osztályzat, illetve modulzáró vizsga) egy alkalommal megismételhető vizsga az intézményegység vezetője által meghatározott időpontban (jellemzően augusztus, vagy a modulzáró vizsgát követően és a félévig tanult tantárgy esetében a vizsgát követő 2 hónapon belül) 3

4 Diagnosztikus értékelés: a tanuló tudásszintjének megállapítása, segítségnyújtás a hiányosságok feltárásával a tanulmányi követelmények elsajátításához. Diagnosztikus értékeléseket kell szervezni azoknak a magántanulóknak, akik nem vesznek részt a tanítási órákon, illetve a szaktanár megítélése szerint nem szereznek elegendő számú és súlyú érdemjegyet az adott értékelési ciklusban. Továbbá a tanítási órák látogatása alól felmentetteknek. 2. A VIZSGÁZÓK KÖRE 2.1. Osztályozó vizsga: A felsőbb évfolyamba lépéshez szükséges osztályzatai megállapításához, vagy egy adott tantárgyból az osztályzat megszerzéséhez a tanulónak osztályozóvizsgát kell tennie, ha előrehozott érettségire kíván jelentkezni, de még nem teljesítette az adott tantárgy tanulmányi vizsgakövetelményeit; nem szerezte meg a helyi tantervben előírt osztályzatot. a jogszabályban megengedett időnél többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozóvizsgát tehet, külföldi tartózkodás, magántanulói státusz miatt az intézményegység vezetője határozatban elrendelte számára az osztályozóvizsga letételét; felmentették a kötelező foglalkozásokon való részvétel alól, de osztályozóvizsga letételére kötelezték, tanulmányi idejének megrövidítését engedélyezték (egy vagy több tantárgyból, illetve valamennyi tantárgyból), a tanórákon nem tanult tantárgyból osztályozóvizsga letételére engedélyt kapott Különbözeti vizsga: a tanuló más iskolából lépett át, és az előzőekben nem tanult tantárgyakból/modulokból (pl. idegen nyelv, szakmacsoportos alapozó tantárgyak) vizsga letételére kötelezte az intézményegység vezetője, előzetesen megszerzett tudásának beszámítása céljából Javító vizsga: adott tantárgyból(gyakból)/modulból(okból) elégtelen osztályzatot kapott tanulók tehetnek javítóvizsgát a vonatkozó törvényi rendelkezések értelmében. 4

5 3. A VIZSGÁK SZERVEZÉSÉNEK SZABÁLYAI 3.1. Osztályozó vizsgák szervezése: Osztályozó vizsga évente 3 vizsgaidőszakban tehető: a félévi értékelés időpontja: január első hete. Tanév végi értékelés időpontja: június első hete, végzős tanuló esetében április első hete. A vizsgák időpontjáról az intézményegység vezető írásban értesíti az osztályozó vizsgára kötelezett tanulót, tanköteles magántanuló esetén a szülőt, a vizsga időpontja előtt legalább három héttel. Aki tanulmányi idejének megrövidítése céljából, illetve tanórán nem tanult tantárgyból kíván osztályozó vizsgát tenni, a következő augusztusi javító vizsgaidőszakra is kérheti osztályozó vizsgája megszervezését a fenti időpontokon kívül. Egy vizsgaidőszakban legfeljebb 2 évfolyam tananyagából tehető osztályozó vizsga. Az osztályozó vizsga letételét az intézményegység vezető engedélyezi. Az osztályozóvizsgára jelentkezési kérelmet a januári vizsgaidőszakra előző év december 1-ig, az áprilisi vizsgaidőszakra február 1-ig; a júniusi vizsgaidőszakra április 1-ig, az augusztusi vizsgaidőszakra június 1-ig lehet beadni az intézményegység vezetőjének címezve. Az osztályozó vizsgákon a számonkérés formája: szóban, vagy írásban, vagy mindkét módon, illetve gyakorlatban lehetséges. A tanuló vizsgabizottság előtt ad számot tudásáról. (11/1994. MKM rendelet 21 ). Az osztályozóvizsga követelményeit az iskola nevelőtestülete határozza meg. A vizsga részletes követelményeiről a tanuló minimum a vizsga előtt 3 héttel tájékoztatást kap szaktanárától. (A tantervi követelmények az intézményegység honlapján folyamatosan megtekinthetők.) Az osztályozóvizsga helye az intézményegység, amellyel a tanulónak tanulói jogviszonya van. (Amennyiben a tanuló független vizsgabizottság előtt kíván osztályozó vizsgát tenni, a közoktatási törvény szabályai szerint kell eljárni.) Az osztályozó vizsgán a tanuló köteles igazolni személyazonosságát személyigazolványa/diákigazolványa bemutatásával. Az osztályozóvizsga napján a tanuló mentesül a tanórák látogatásának kötelezettsége alól. A vizsgák típusát a melléklet tartalmazza. 5

6 Az osztályozóvizsga a vizsgázó számára díjtalan. Az osztályozóvizsga nem ismételhető meg. Az írásbeli vizsga időtartama tantárgyanként és évfolyamonként 45 perc. A szóbeli és gyakorlati vizsga időtartama legfeljebb 35 perc tantárgyanként: felkészülési idő: legfeljebb 20 perc (kivéve az idegen nyelv, ahol nincs felkészülési idő), felelet legfeljebb 15 perc. Egy napon legfeljebb három vizsgát lehet tenni (a vizsga formájától és a tantárgyaktól függetlenül) a tanulónak. A gyakorlati vizsgán a vizsgafeladathoz kapcsolódó elméleti ismeretekről is számot kell adni a vizsgázónak (kompetencia részei: valamely feladat ellátáshoz szükséges ismeretek, készségek és viszonyulások a viszonyulást/beállítódást az osztályozó vizsgán nem tudjuk mérni). A vizsgabizottság kérdező tanára lehetőleg az a tanár legyen, aki a tanulót tanította. Az elnöki teendőket az intézményegység vezető vagy megbízottja látja el. Ha a vizsgázó az első feladatát nem tudja teljesíteni, a szaktanár javaslatára még egy tételt/faladatot húzhat. Végső osztályzatát a két felelet alapján kell megállapítani, úgy, hogy közepesnél jobb osztályzatot nem kaphat. Azt a vizsgázót, aki akár az írásbeli, akár a szóbeli, akár a gyakorlati vizsgán figyelmeztetés ellenére meg nem engedett eszközt használ, az intézményegység vezető a vizsgabizottság elnöke javaslatára a vizsga folytatásától eltilthatja. A történtekről jegyzőkönyvet kell készíteni, amit az érintett vizsgázóval is alá kell íratni. Ha a vizsgázó indokolatlanul megszakítja a vizsgát, a vizsga sikertelennek minősül. A vizsgázó javítóvizsgát tehet. Az önhibán kívüli; indokolt vizsgamegszakítás esetén módot kell adni a tanulónak a vizsga megismétlésére az adott javító vizsgaidőszakban. Ha a vizsgázó nem jelenik meg az osztályozó vizsgán, csak orvosi igazolás bemutatása mellett tehet az adott tantárgyból osztályozó vizsgát az adott javító osztályozó vizsga időszakban. Sikertelen osztályozóvizsga esetén a tanulónak 2 hónapon belül javítóvizsgát kell tennie (kivéve, ha a tanév II. félévében is tanulja a tanuló az adott tantárgyat). Amennyiben a tanév végi osztályozó vizsgaidőszakban tett sikertelen osztályozó vizsgát a tanuló, az az évi augusztusi vizsgaidőszakban tehet javító osztályozó vizsgát. Amennyiben a tantárgyat/modult csak egy félévig tanulja a tanuló és sikertelen a javító osztályozó vizsgája is, tanulmányait csak az adott félév/modul megismétlésével folytathatja. Tanköteles tanuló javító osztályozó vizsgát tehet az adott tanévet követő augusztusi javítóvizsga időszakban is az intézményegység vezető engedélyével. Különösen méltányolandó esetben a javító osztályozó vizsga egy alkalommal megismételhető az intézményegység vezető engedélyével. Ha a tanuló osztályozóvizsgával teljesítette a képzési követelményeket, a vizsga után nyilatkoznia kell: nem kívánja tovább tanulni az adott tárgyat idegen nyelv esetén az órarend függvényében más nyelvet kíván tanulni 6

7 Ha a tanuló a tantárgyat továbbra is tanulni szeretné, vagy más tantárgyat kíván tanulni, úgy ezek számára a pedagógiai program szerint választott tantárgynak minősülnek, és a tanórára járás és a követelmények teljesítése kötelező. Ha a tanuló a tantárgyat nem kívánja tovább tanulni, az így keletkező lyukas órákon jogszerű tartózkodási helye a könyvtár, illetve az aula. Az iskola épületét lyukas órán elhagyni nem lehet A diagnosztikus értékelések időpontjai: november és március hónap első fele. A számonkérés formáját szóban/írásban/gyakorlatban határozhatja meg a szaktanár. A számonkérés a szaktanár előtt történik. A dolgozatok/feleletek időpontjáról az osztályfőnök írásban értesíti az osztályozó vizsgára kötelezett tanulót, tanköteles tanuló esetén a szülőt Különbözeti vizsga szervezése: a különbözeti vizsgákat az augusztusi javítóvizsga időszakban, ha a tanuló a tanév megkezdése után nyert felvételt, illetve levelező képzésben vesz részt: - a tanuló és a szaktanár által együttesen meghatározott időben lehet szervezni. A tanuló vizsgabizottság előtt ad számot tudásáról. (11/1994. MKM rendelet 21 ). A vizsgák időpontjáról az intézményegység vezető írásban értesíti a tanulót, tanköteles tanuló esetén a szülőt a vizsga időpontja előtt legalább három héttel Dokumentáció A vizsgákról (minden típusáról) jegyzőkönyvet kell vezetni. A vizsga eredményét a törzslapba és a bizonyítványba a megfelelő záradékkal be kell vezetni Eredményhirdetés Az eredményhirdetésnek legkésőbb az utolsó vizsgát követő 2. napon meg kell történnie. 7

8 Melléklet Az értékelés százalékos arányai %-os határok 0-40%-ig 41%-55%-ig 56%-75%-ig 76%-90%-ig 91%-100%-ig osztályzat A vizsgáztatás rendje tantárgyanként/modulonként (=a vizsga típusa) tantárgy Magyar nyelv és irodalom Történelem és társadalmi ismeretek Társadalomismeret és etika Idegen nyelv Matematika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Testnevelés és sport Fizika vizsga típusa írásbeli szóbeli gyakorlati (2. sz. melléklet) 8

9 Földrajz Biológia Kémia ha az írásbeli teljesítmény 40% alatt van ha az írásbeli teljesítmény 40% alatt van ha az írásbeli teljesítmény 40% alatt van Informatika Egészségfejlesztés Pszichológia Anatómia Általános kórtan Állapot megfigyelés Kommunikáció-önismeret Környezetkultúra Elsősegély Életpálya építés Szakmai kommunikáció (latin) ha az írásbeli teljesítmény 40% alatt van megfelelt / nem felelt meg a minősítés ha az írásbeli teljesítmény 40% alatt van 9

10 Gondozástan Környezettan Szociálpszichológia-mentálhigiéne Társadalomismeret szociálpolitika Környezetkultúra Szakmai kommunikáció Életmód Az érettségire épülő szakmai képzése vizsgáztatási rendje a tantárgy jellege, tartalma szerint szakmai elméleti tartalom (tantárgy, tananyagegység, modul) szakmai gyakorlati tartalom (tantárgy, tananyagegység, modul) azoknak a tantárgyaknak/tananyagegységeknek/moduloknak az esetében, amelyekből a szakmai vizsgán írásbeli vagy interaktív vizsgát kell tenni és a feladatprofilban jellemzően írásbeli tevékenységek vannak felsorolva vizsga típusa írásbeli/interaktív szóbeli gyakorlati 10

11 KÖVETELMÉNYSZINTEK ATLÉTIKÁBÓL 2. sz. melléklet Táv 60m (sec) 260m-1 nagy kör (sec) Cooper-teszt (m) Nem Fiú Lány Fiú Lány Fiú Lány Évf ,0 9,9 9,8 9, ,5 10,3 10,2 10, ,0 10,8 10,7 10, ,0 12,0 11,8 11,7 11, ,1 12,1 11, Táv Függeszkedés-mászás (sec) Medicinlabda hajítás hátra 4 kg-os (m) Medicinlabda hajítás hátra 3 kg-os (m) Fekvőtámasz (db) Nem Fiú Lány Fiú Lány Fiú Lány Évf

12 5 Végig 12,0 10,0 9,0 Végig 18,0 15,0 12, /4 rész Végig 15,0 12,0 ¾ részig Végig 18,0 15, Félig 3/4 rész 18,0 15,0 Félig ¾ rész ¾ rész ¾ rész Mászv a félig 3/4 rész 18,0 2 fogás félig félig félig Táv Távolugrás (cm) Magasugrás (cm) Súlylökés (cm) Nem Fiú Lány Fiú Lány Fiú (6kg) Lány (4kg) Évf

13 KÖVETELMÉNYSZINTEK ATLÉTIKÁBÓL Táv 60m (sec) 100m (sec) 200m (sec) Nem Fiú Lány Fiú Lány Fiú Lány Évf Táv 400m (sec) m (perc) 800m (perc) Cooper-teszt (m) Nem Fiú Lány Fiú Lány Fiú Lány Évf : 40 5: 30 5: 20 5: 15 3: 15 3: 10 3: 05 3:

14 : 55 5: 45 5: 35 5: 30 3: 30 3: 25 3: 20 3: : 15 6: 05 5: 55 5: 50 3: 50 3: 45 3: 40 3: : 40 6: 30 6: 20 6: 15 4: 10 4: 05 4: 00 3: : 41 6: 31 6: 21 6: 16 4: 11 4: 06 4: 01 3: Táv Távolugrás (cm) Magasugrás (cm) Súlylökés (cm) Nem Fiú Lány Fiú Lány Fiú (5kg) Lány (4kg) Évf