Összefüggések: NAT- Irányelv - Kerettantervek. Felkészülés az SNI tanulók nevelésének további feladataira

Átírás

1 Összefüggések: NAT- Irányelv - Kerettantervek Felkészülés az SNI tanulók nevelésének további feladataira Kıpatakiné Mészáros Mária tudományos munkatárs Oktatáskutató és Fejlesztı Intézet

2 Mit kezdjünk - kezdhetünk a jogszabályokkal, a jogszabályok gyakorlatra vonatkozó üzeneteivel? Hogyan kezeljük az intézményi feladatok kérdéseit? Mit tudunk kezdeni a NAT, az Irányelvek és a kerettantervek iskolai gyakorlatra vonatkozó elvárásával, hatásaival? Hogyan viszonyuljunk az integrációs és inklúziós szemlélet meghonosításának igényéhez, és/vagy a gyógypedagógiai intézményekben folyó tevékenységekhez a pedagógiai gyakorlatban?

3

4 1. A tantervkészítés a tervezés, az értékelés és a megvalósítás átfogó, hosszú távú, ciklikusan ismétlıdı folyamata. 2. Lehet nagy- vagy kisléptékő 3. Sok szereplıje van - köztük szakmapolitikusok és tudósok 4. Összhangban kell lennie az értékeléssel, a tanárképzéssel és a tankönyvekkel/taneszközökkel. 5. A tanterv megvalósítása során kölcsönösen hat egymásra a tanári tevékenység és az iskolafejlesztés 6. Kulcsszereplıi a pedagógusok

5 Alap: SLO (Holland Tantervfejlesztési Intézet) munkatársai, Alapkérdések, amelyeket minden tantervfejlesztési folyamat esetében el kell dönteni. A centralizáció és a decentrelazió kérdésköre - sok országban ingaként hol az egyik, hol a másik oldalra csap át. Az értékelés szerepe és az értékelés összehangolása a tantervvel. A komplex folyamat SLO pókháló

6 Egyensúlyteremtés a tartalom, a diák és a társadalom között (3 S: subject, student, society). Egy jó tantervnek három kérdésre kell választ adnia: 1) Mit kell megtanulnia a diáknak? 2) Miért kell megtanulnia? Miért éri meg neki személyesen ha megtanulja? 3) Miért jó a társadalomnak, ha megtanulja? 6

7 Általános, nemzetközi szintő - az EU által megfogalmazott nyolc kulcskompetenciát tartalmazó keretrendszer. EU 2006: A Kulcskompetenciák az egész életen át tartó tanuláshoz Európai referenciakeret december 18-i európai parlamenti es tanácsi ajánlás melléklete. l/pdf/ll-learning/keycomp_hu.pdf Kıpataki - OFI, 1051 Bp., Dorottya u. 8. 7

8 SUPRA nemzetközi, összehasonlító MACRO nemzeti, állami szint (pl. nemzeti programok, vagy alaptanterv, átfogó célkitőzések) MESO iskolai (pl. iskolai szintő helyi tanterv) MICRO - osztálytermi szint (pl. tankönyvek, oktatási segédletek, taneszközök, iskolán belüli egységek - munkacsoportok, munkaközösségek, pedagógusok tervei) NANO egyéni, személyes szint - egy tanulón belüli is a különféle tantárgyak, vizsgák, tanulási célok szerint elkülönülı tanulási utak, módszerek. 8

9

10 Amirıl beszélünk Forrás: Dézsi Betti:Tanulmány az Országos Fogyatékosügyi Portálhoz, 2004 Oktatáskutató és Fejlesztı Intézet 10

11

12 A képzés tartalmáról A jó iskoláról, az iskola minıségérıl Az iskolai végzettség megszerzésének helyszínérıl A tanulók (sajátos nevelési igényő, tehetséges, hátrányos helyzető stb.) tanulók helyérıl, támogatásáról

13 A nemzeti köznevelésrıl szóló évi CXC. Törvény Az új Nemzeti Alaptanterv 2013 szeptemberétıl felmenı rendszerben lép életbe Elınye: a kompetenciákat, a differenciálás módszertani alapelveit, a fejlesztési követelményeket megfogalmazó részek, a metodikai kultúra korszerősége. Sajátos nevelési igényő gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényő tanulók iskolai oktatásának irányelve 8/2012. (10. 8.) OM rendelet Kerettantervek

14 a kapott óraszámok 90%-ára, megadott iskolatípusra és- fokozatra, a NAT közmőveltségi tartalmai alapján, figyelembe véve a sablonban kifejtett fejlesztési területeket és kulcskompetenciákat.

15 Bevezetés Általános összefoglaló a NKT és a NAT alapján Az adott iskolatípus/fok céljai, feladatai szakaszokra is bontva (1-2. évfolyam és 3-4. évfolyam) Fejlesztési területek nevelési célok az adott iskolatípusban/fokon A NAT -ban megfogalmazott fejlesztési területek nevelési célok lebontása az életkori sajátosságok és az iskolatípus/fok céljai alapján; hangsúlyok (melyiknek milyen jelentısége van az adott szakaszban) Hogyan jeleníti meg a kerettanterv ezeket akár a fejlesztésükhöz szükséges tevékenységekben, akár az ismeretekben 15

16 A kulcskompetenciák az adott iskolatípusban/fokon A NAT-ban megfogalmazott kulcskompetenciák lebontása az életkori sajátosságok és az iskolatípus/fok céljai alapján; hangsúlyok (melyiknek milyen jelentısége van) Kifejteni, hogyan jeleníti meg a kerettanterv ezeket akár a fejlesztésükhöz szükséges tevékenységek, akár az ismeretek vonatkozásában. A tantárgyakhoz való viszony, a tantárgyközi kapcsolatok A tanulási elméletek eredményeinek hasznosítása az iskolai gyakorlatban 16

17 Pedagógiai eljárások, módszerek rövid leírásuk, kapcsolatuk a fejlesztési területekkel és a kompetenciafejlesztéssel lehetıségek felvázolása, példákon keresztül differenciálás; sajátosságok megjelenítése (SNI, tanulási esélyegyenlıség) Szervezési és munkaformák rövid leírásuk, kapcsolatuk a fejlesztési területekkel és a kompetenciafejlesztéssel differenciálás; sajátosságok megjelenítése (SNI pl.); tanulási esélyegyenlıség megjelenítése 17

18 Értékelési elvek, szempontok és eljárások Mőveltségterületek és a tantárgyi rendszer A tantárgyi rendszer és az óraszámok kialakítása 18

19 Évfolyamonként Oktatáskutató és Fejlesztı Intézet Az egyes mőveltségterületi tantárgyak nagyobb átfogó témaegységeit, témaköreit nevezi meg. Órakeret Tematikai egység/ Fejlesztési cél A tematikai egység az adott tantárgyi terület sajátosságaitól függıen lehet konkrét téma: pl. Arany János: Toldi, Relációk, függvények, sorozatok, de lehet tevékenység vagy képességterület is: pl. Szóbeli szövegek megértése és alkotása, Gondolkodási, megismerési módszerek. A tevékenységre épülı mőveltségterületek tantárgyaiban a tematikai egységek fejlesztési célként jelennek meg. A javasolt óraszám Elızetes ismeret, tevékenység A témakör elsajátításához, azaz sikeres tanításához és tanulásához szükséges kulcsfogalmak, képességek, ismeretelemek, szabályok megnevezése a témakör sajátosságainak megfelelıen.

20 Nevelésioktatási célok Kulcskompetenciák: anyanyelvi kommunikáció; idegen nyelvi kommunikáció; matematikai kompetencia; természettudományos és technikai kompetencia; digitális kompetencia; szociális és állampolgári kompetencia; kezdeményezıképesség és vállalkozói kompetencia; esztétikai-mővészeti tudatosság és kifejezıképesség; a hatékony, önálló tanulás. Fejlesztési területek: az erkölcsi nevelés; nemzeti azonosságtudat, hazafias nevelés; állampolgárságra, demokráciára nevelés; az önismeret és a társas kultúra fejlesztése; a testi és lelki egészségre nevelés; a családi életre nevelés; felelısségvállalás másokért, önkéntesség; fenntarthatóság, környezettudatosság; pályaorientáció; gazdasági és pénzügyi nevelés; médiatudatosságra nevelés; a tanulás tanítása. Tantárgyi fejlesztési feladatok: az adott tematikai egység tanítási-tanulási folyamatában hangsúlyos, kiemelt fejlesztési feladatok megnevezése (pl. kompetencia, képességterület, tevékenység, gondolkodási mővelet, ismeret).

21 Tartalmak Tanulói tevékenységek Pedagógiai eljárások, módszerek, szervezési- és munkaformák Kapcsolódási pontok Taneszközök A tematikai egység konkrét tartalmi összetevıi A tematikai egység elsajátításához szükséges tanulói tevékenységek megnevezése. A tematikai A Nemzeti egység alaptanterv tanításában mőveltségterületei, domináns tanári eljárások, illetve módszerek konkrét megnevezése. tantárgyak.

22 Fogalmak További különleges feltételek A tematikai egység kulcsfogalmai vastagon szedve, illetve a fogalmi gondolkodás fejlesztéséhez szükséges fogalmi mőveltség összetevıinek jelzése. Személyi: A szaktanári képesítéstıl eltérı szakértelem igényének jelzése: pl. könyvtáros tanár, múzeumpedagógus, túravezetı. Tárgyi: Az alapfelszereléstıl eltérı, a tematikai egység tanításához, tevékenységeihez szükséges taneszközök jelzése. A fejlıdés várható eredményei vagy a továbbhalad ás feltételei Az eredményes továbbhaladás feltételeként megfogalmazottak alapul szolgálnak a következı évfolyamok tartalmainak elsajátításához, azaz feltételei annak, hogy a képzési rendszerben a tanuló eredményesen továbbhaladhasson. Megjegyzés: az elsı és a második évfolyamot a közoktatási törvény értelmében egy képzési szakasznak tekintjük.

23 1. Az iskolavezetés, a tanárképzés, a tananyag és az értékelés szerepe. 2. Annak tudatosítása, hogy az új helyi tanterv írása (a változás) miért jó a peadagógus számára. 3. Képzési, támogatási rendszer NEM konkrét tanácsok a pedagógusok számára, hanem képessé tenni ıket, hogy aktívan vegyenek részt a tantervkészítésben megvalósításban - továbbfejlesztésben. 4. A pedagógus jelentısége: a helyi tanterv a tantermi, tanórai munkában változást okoz minden tanórán érezteti hatását. 5. Az iskolavezetı személye - csak olyan fejlesztés válhat sikeressé, melyet az iskolavezetı támogat. 23

24 Mert sok szereplı együttmőködését igényli. Mert az érdekeltek közti viszony is sérülékeny. Mert minden fejlesztés egyedi. Mert az érintettek bevonása, véleményük és elképzeléseik figyelembevétele nagy és szokatlan kihívás. Mert a helyi fejlesztık gondolkodásának segítésére is igény van. Mert fontos tisztázni, mit tekintünk kudarcnak, és azt is, mi állhat a kudarcok mögött. Mert a tantervfejlesztést támogató rendszerek és módszerek folyamatos fejlesztésére is szükség van. 24

25 25

26 26

27 A pedagógusok a kulcsai bármilyen tantervfejlesztésnek: kapcsolat a gyakorlattal, beágyazódás a pedagógusok munkájába akik aktív résztvevık. Nincs tantervfejlesztés pedagógus- (és iskola) fejlesztés nélkül Nincsenek gyors megoldások, néhány pontban összefoglalható receptek. Hosszú távú folyamatokról van szó. Sok-sok erıfeszítéssel és sok könnyel jár. Sok egyéb tényezı befolyásolja a tantervfejlesztés sikerét, ezekkel mind foglalkozni kell.

28 28

29 Hogyan lehet minıségi kapcsolatot teremteni a nemzeti és helyi tanterv között? Hogyan tudjuk biztosítani a tantervek és irányelvek a tanulási folyamatra gyakorolt érdemi hatását? Hogyan valósíthatjuk meg a tantervfejlesztésben érintett csoportok (pedagógusok, diákok, szülık, szakmapolitikusok, fejlesztık, tanácsadók) együttmőködését? Hogyan érhetjük el, hogy az érintett felek magukénak érezzék az új tanterveket? 29

30 Iskolai alapú tanterv (helyi tanterv) kapcsán a pedagógusok képzése és motivációjának megteremtése. A támogatórendszer kiépítése, hogy az iskoláknak ne csak lehetısége, hanem képessége is legyen saját tanterv készítésére.

31 Szakmai önmővelés és önfejlesztés Tájékozottság a munkát segítı, pedagógiai és pszichológiai szakirodalomban (ismeret komponens), Képesség az önálló ismeretszerzésre és a tudás folyamatos fejlesztésére, Törekvés a tudásunk pedagógiai munkában történı kritikai és konstruktív felhasználására, A folyamatos szakmai fejlıdés igénye, törekvés a saját pedagógiai tevékenység önreflektív elemzésére (nézet és attitőd komponens).

32 Mit kell megtanulnia a diáknak? Miért kell megtanulnia? Miért éri meg neki személyesen ha megtanulja? Miért jó a társadalomnak, ha megtanulja? 32

33