Mi a teendőnk? A helyi tantervek felülvizsgálata az új kerettanterveknek való megfelelés érdekében

Átírás

1 Mi a teendőnk? A helyi tantervek felülvizsgálata az új kerettanterveknek való megfelelés érdekében Dr. Dobszay Ambrus Tartalomfejlesztési és Módszertani Központ igazgató

2 A tartalmi szabályozás új dokumentumai évi CXC. Tv. a nemzeti köznevelésről 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek. nevelésének irányelve 51/2012. (XII. 21) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásáról 4/2013. (I. 11.) EMMI rendelete a két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelvének kiadásáról

3 Közeledő határidő Nkt ) Az iskola március 31-ig felülvizsgálja a pedagógiai programját, annak érdekében, hogy a kerettantervről szóló jogszabály, valamint e törvény rendelkezéseinek megfeleljen.

4 A tantervi szabályozás három szintű és kétpólusú Kormányrendelet május 16. NAT Miniszteri rendelet, kerettantervek december* KT KT Pedagógiai program/ helyi tanterv március 31. HT HT HT Bizonyos kerettantervi csoportok (pl.: nemzetiségi oktatás kerettantervei) várhatóan februárjában jelennek meg.

5 A tartalmi szabályozás rendszere NAT a tartalmi követelményeket is meghatározó központi alaptanterv Kerettantervek részletes, tantárgyra és évfolyamokra vonatkozó követelményeket meghatározó tanterv Erre épülnek a TANKÖNYVEK Helyi tantervek a helyi sajátosságoknak, az iskola arculatának megfelelően kialakított, a kerettantervekben meghatározottakat figyelembe vevő tanterv

6 FEJLESZTÉSI TERÜLETEK Az erkölcsi nevelés Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Állampolgárságra, demokráciára nevelés Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése A családi életre nevelés A testi és lelki egészségre nevelés Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Kulcskompetenciák és kiemelt fejlesztési területek nevelési célok a Nemzeti alaptantervben KULCSKOMPETENCIÁK Anyanyelvi kommunikáció Idegen nyelvi kommunikáció Matematikai kompetencia Természettudományos és technikai kompetencia Digitális kompetencia Szociális és állampolgári kompetencia Fenntarthatóság, környezettudatosság Pályaorientáció Gazdasági és pénzügyi nevelés Médiatudatosságra nevelés A tanulás tanítása Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség A hatékony, önálló tanulás

7 Kerettantervek készítése Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet 2012 márciusától közel 180 szakember bevonásával a TÁMOP keretében (pedagógiai szakértők, tantervfejlesztők, gyakorló pedagógusok és intézményvezetők) műveltségterületi és tantárgyi bizottságok; a természettudományok területén együttműködve az MTA bizottságaival; több mint négyezer oldalas dokumentum összeállítása történt meg. Még kiadatlan kerettantervek: a nemzetiségi nyelv és irodalom és nemzetiségi népismeret kerettantervei (54+30 db két nyelven) szakiskolai kerettantervek a sajátos nevelési igényű tanulók kerettantervei a civil kezdeményezésű kerettantervek

8 Civil kerettantervek Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet A kezdeményezés az OFI-n kívülről származik, az alkotó szerkesztői munka az OFI-n belül folyik, gazdája a minisztérium (OÁT) Például: Családi életre nevelés, Jelenismeret, Sakk, Sakk-logika, Készségfejlesztő sakk, Nemzeti lovaskultúra, Bejárható Magyarország, Pénzügyi-gazdasági kultúra, Vállalkozzunk!

9 A kerettantervi rendszer új elemei a Nemzeti alaptanterv fejlesztési területeinek nevelési céljainak és kulcskompetenciáinak beépítése a tantárgyi tartalmakba; az iskolaszerkezetből adódó különbségek nyílt vállalása mellett az egységesítés szempontjainak érvényesítése is (óraszámok, nyelvtanulás, szakiskola); a képzési tartalmakba ágyazott kompetencia-fejlesztés (Az ismeret vagy kompetencia vita meghaladása); a választási lehetőségek, pl. emelt szintű vagy más szempontú feldolgozási alternatívák felajánlása;

10 Egységes struktúrájú kerettantervek iskolatípusonként és pedagógiai szakaszonként Alsó tagozat Felső tagozat Négy évfolyamos gimnázium Hat évfolyamos gimnázium Nyolc évfolyamos gimnázium Szakközépiskola Szakiskola (külön projektben) Egyéb speciális képzések (AJP, Sportiskola, NYEK, Spec.Mat.) Bevezetés (óratervekkel) Kötelező tantárgyak (minimális óraszámmal) Emelt óraszámú kerettantervek Szabadon választható kerettantervek

11 2011. évi CXC. tv. 6. melléklet alapján évfolyamok a tanuló heti óraszáma az osztályok heti időkerete Az osztályok időkerete az egyházi iskolákban és a 6- és 8 évfolyamos gimnáziumban, SNI esetben magasabb. (a tv. CB, CC, valamint D és E oszlopai) A napi/heti tanulói terhelés korlátait a 110/2012 Korm. rendelet ai tartalmazzák.

12 Tematikai egység/ Fejlesztési cél Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Az egyes műveltségterületi tantárgyak nagyobb átfogó témaegységeit, témaköreit nevezi meg. A tematikai egység az adott tantárgyi terület sajátosságaitól függően lehet konkrét téma: pl. Relációk, függvények, sorozatok, de képességterület is: pl. Szóbeli szövegek megértése és alkotása, Gondolkodási, megismerési módszerek. A tevékenységre épülő műveltségterületek tantárgyaiban a tematikai egységek fejlesztési célként jelennek meg. Órakeret A javasolt óraszám Előzetes tudás A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai A témakör elsajátításához, azaz sikeres tanításához és tanulásához szükséges kulcsfogalmak, ismeretelemek, szabályok, képességek megnevezése a témakör sajátosságainak megfelelően. Az adott tematikai egység tanítási-tanulási folyamatában hangsúlyos, kiemelt fejlesztési feladatok megnevezése az adott két évfolyamonként meghatározott sajátos tantárgyi fejlesztési célok, feladatok alapján. Követelmények Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcs. pontok A tematikai egység tartalmi elemeinek és/vagy fejlesztési feladatainak megjelenítése a tematikai egység sajátosságainak megfelelően (a cella két oszlopra is bontható, ha a tantárgy vagy a tematikai egység sajátosságai ezt indokolják). Tantárgyak, konkrét tudáselemekkel részletezve. Kulcsfogalmak/ fogalmak A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén A tematikai egységben előforduló kulcsfogalmak, illetve a fogalmi gondolkodás fejlesztéséhez szükséges fogalmi műveltség összetevőinek jelzése. Az adott ciklus végén (az adott tantárgyban) elvárható legfontosabb tudás- és képességelemek.

13

14 also/index_alt_isk_also.html

15 Kötelező minimális óraszámok 1 4. évfolyamon Tantárgyak 1. évf. 2. évf. 3. évf. 4. évf. Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek 2 Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

16

17 Kötelező minimális óraszámok 5 8. évfolyamon Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf Idegen nyelv Matematika Erkölcstan Tört., társ. és államp. Ismeretek Természetismeret Fizika 2 1 Kémia 1 2 Biológia egészségtan 2 1 Tantárgyak 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf. Földrajz 1 2 Ének-zene Dráma és tánc / Honés népismeret 1 Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

18 Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom I. Idegen nyelv II. Idegen nyelv 9. évf. Kötelező minimális óraszámok 4 osztályos gimnázium 10. évf. 11. évf. 12. évf Matematika Etika 1 Tört., társ. és államp. ismeretek Fizika Kémia 2 2 Biológia egészségtan Földrajz 2 2 Tantárgyak 9. évf. 10. évf. Ének-zene 1 1 Vizuális kultúra Dráma és tánc / Mozgóképk. és m évf. 12. évf. Művészetek 2 2 Informatika 1 1 Életvitel és gyakorlat 1 Testnevelés Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

19 A hat- és nyolcévfolyamos gimnázium sajátossága A történelem oktatása 7. osztályban kezdődik. A második idegen nyelvé szintén. Ugyanakkor ez a Nat alapján erősen ajánlott. Óraszáma a 7-8. évfolyamon a teljes szabad órakeretet lefedi (3-3 óra). A latin nyelv megalapozására javasolt 5-6. ben a Latin örökségünk. Utána évfolyamos latin tanterv választható, de a szabad órakeretben annak tartalma/órakerete módosítható (pl. 2 órás vagy csak 10. osztályig tartó változatok.) Ezek saját tantárgynak minősülnek.

20 Szakközépiskolai kerettantervek A tantárgyak jelentős részében a gimnáziumi óraszámmal azonos közismereti tantárgyi óraszámok. Szakmai tárgyak: óra. A szabadon választott órakereten osztoznak a szakmai és közismereti tárgyak.

21 Szakiskola és Nat Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet A rendelkezésre álló időkeret harminchárom százaléka a Nemzeti alaptantervben meghatározottak átadásához áll rendelkezésre (közismeret) évfolyamon 36 héten heti 12 óra közismereti óra, vagy évfolyamok között átcsoportosítva: pl.: A módszertani támogatás minden tantárgyhoz és órához külön a tanároknak és diákoknak, a különböző tantárgyak egymásra épülő tematikával haladnak és dolgoznak, 1 év próba során önkéntesen lehet bevezetni szeptembertől kötelező felmenő rendszerben

22 A szakiskola komplex közismereti tantervei Magyar kommunikáció Matematika Idegen nyelv Társadalom és állampolgári ismeret Természetismeret Testnevelés Osztályközösség-építés Forrás:

23 Jön! Jön! JÖN!

24 Szabadon választható újdonságok

25 A lépések Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet 1. Választás a tantárgyi kerettantervek között, döntés a szabad órakeret felhasználásáról. A szabad órakeret a rendelkezésre állónak 10%-a. Évfolyam A tantárgyak minimális óraszáma összesen Szabadon tervezhető * 3* ** 8** órakeret * A nyolc évfolyamos gimnáziumban 5. évfolyamon 4, 6. évfolyamon 5. ** A szakközépiskolában ezeken az évfolyamon is 4 óra. 2. Az egyes tantárgyi kerettanterveken belül a 90 %-ról 100 %-ra való feltöltés. A tematikai egységeken belüli döntések. (választás a példák közül) 3. Az iskola a kerettanterveket tanév szerinti tagolásban építi be a helyi tantervébe.

26 1. lépés Döntés a 10 %-ról eloszthatják a tantárgyak között választhatnak emelt óraszámú kerettantervet szabadon választható tantárgyat választanak az adott évfolyamon nem szereplő, de korábban vagy később tanított tantárgy korábban kidolgozott és használt, vagy más iskolatípustól vett tantárgy (pl. szakmai előkészítő tárgy tanítása a gimnáziumban) saját tantárgyat is alkothatnak

27 További kérdések az 1. ponthoz emelt óraszámú emelt szintű 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet 7.. (3) és (4) bekezdés. A két éves cikluson belül az egyes tantárgyak óraszámának más csoportosítása is lehetséges. (a ciklus végéig az előírt minimális óraszámot teljesíteni kell.) Pl.: kerettanterv helyi tanterv 1 Fizika 2 1 1,5 1,5 Kémia 1 2 1,5 1,5 Biológia-egészségtan 2 1 1,5 1,5 Földrajz 1 2 1,5 1,5 Az iskola a kerettantervben két évfolyamos szakaszolás szerint meghatározottakat a helyi tantervében az egyes kétéves szakaszok között nem csoportosíthatja át. ( ciklushatárok ) Ezért nem lehet pl es óraszám elosztás helyett t írni. Tantárgyi integráció, projekt, epocha elvileg lehetséges.

28 2. lépés Tantárgyakon belül a 90%-nak 100%-ra történő kiegészítése 1. lehetőség: Az iskola nem ír elő további tananyagot, hanem az egyes tematikai egységek között osztja el. (gyakorlás, elmélyítés stb.) 2. lehetőség: Az iskola kiegészíti helyi jelentőségű ismeretekkel (önálló tematikai egységet is képezhetnek) Minden tematikai egységet tanítani kell a két éves ciklus végéig, az egyes egységek óraszáma legfeljebb 10 %-kal csökkenthető. Választás az ismeretek, fejlesztési követelmények egyes elemei között (pl. választható művek felsorolása az irodalomban). Ezekről a helyi tantervben lehet döntést hozni, illetve úgy is lehet rendelkezni, hogy a döntést az iskola a szaktanára kompetenciájába sorolja.

29 3. lépés A tantárgyi óraszámok tanévenkénti meghatározásának szempontjai Az évekre bontás két módja: 1.) Az ismeretek és fejlesztési követelmények szétválasztása a tematikai egységek mentén (ókorközépkor). 2.) a tematikai egységek megbontása (képességfejlesztésre irányuló egységek tekintetében). Amire figyelni kell: a tantárgyak közötti kapcsolatok, koherencia; a fejlesztés várt eredményeinek teljesülése a két évfolyamos ciklus végén Az egyéves tantárgyaknál lehetőség van az óratervtől eltérő évben tanítani (pl.: 5. helyett 6.-ban), de a kétéves ciklushatár nem léphető át. Probléma: Ilyenek lesznek-e majd a tankönyvek? A kiadók helyi tantervi ajánlásait ezért érdemes figyelembe venni.

30 NYEK Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 5/ny, 7/ny, 9/ny illetve 5/N, 7/N, 9/N, 9/kny a nyelvi előkészítő évfolyamon a heti órakeret 60 százalékát, azaz heti 18 órát kell idegennyelv-oktatásra fordítani. (De ez lehet két nyelv is!) A heti öt testnevelés biztosítása a nyelvi előkészítő esetén is kötelező, a fennmaradó órakeret 50%-át pedig fele-fele arányban informatikai ismeretek oktatására valamint képességfejlesztésre kell fordítani. Idegen - nyelv Testnevelés Informatika Képességfejlesztés Szabad órakeret Heti óraszám

31 Felvetett problémák 1. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Kötelező-e tervezni a szabad órakeret terhére? Igen. Így felel meg az iskola az Nkt-ban foglalt a tanuló heti óraszáma előírásának. Hova tűntek tagozatos tantervek? A korábban közreadott tervezetekben ezek példák voltak a szabad órakeret különböző felhasználására, irányultság kialakítására. Ezek megtervezése az iskola kompetenciája.

32 Felvetett problémák 2. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Nemzetiségi oktatás hogyan fér bele a rendelkezésre álló órakeretbe? Nem fér bele, csak a 110/2012 Korm. Rendelet 8. (3) d pontja alapján történő meghaladással. A KT-k miért nem tartalmaznak tanulói követelményeket, módszertant, értékelési és oktatásszervezési eljárásokra előírást? Ezeket a helyi tanterv írja elő. Ha nem teszi, nem ad jogalapot pl. az évfolyamismétlésre

33 Ami várható Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet A felmerült kérdések alapján támogató dokumentumok jelennek meg az államtitkárság részéről. (pl.: Modern Iskola decemberi számában megjelent közlemény) További kerettantervek megjelenése (március elejére, majd májusban: felnőtt kerettantervek) Az implementáció segítése a TÁMOP keretében. Akkreditált alternatív kerettantervek Információs szolgálat: kerettanterv@ofi.hu, (+36-1) ,

34 Köszönöm a figyelmet!