Horváth Miklós (érdemes tankönyvíró) Molnár László Szentirmainé Brecsok Mária. Kézikönyv a Természetismeret 5. tanításához

Átírás

1 Horváth Miklós (érdemes tankönyvíró) Molnár László Szentirmainé Brecsok Mária Kézikönyv a Természetismeret 5. tanításához

2 HORVÁTH MIKLÓS a Tankönyvesek Országos Szövetségétől 2011-ben elnyerte az Érdemes tankönyvíró kitüntető címet Szerkesztette FÜZESINÉ SZÉLL SZILVIA Illusztrálta BORS JÓZSEF, MOLNÁR LÁSZLÓ Kapcsolódó kerettanterv EMMI kerettanterv 51/2012.(XII.21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet AP ISBN Horváth Miklós, Molnár László, Szentirmainé Brecsok Mária, kiadás, 2014 A kiadó a kiadói jogot fenntartja. A kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mű, sem annak része semmiféle formában nem sokszorosítható. Kiadja az Apáczai Kiadó Kft Celldömölk, Széchenyi utca 18. Telefon: 95/ , fax: 95/ apaczaikiado@apaczai.hu Internet: Felelős kiadó: Esztergályos Jenő ügyvezető igazgató Nyomdai előkészítés KajtArt Kft. Terjedelem: 19,57 A/5 ív Tömeg: 360 g

3 KEDVES KOLLÉGÁK! Kézikönyv a Természetismeret 5. tanításához Kézikönyvünk az Apáczai Kiadó új, a Nemzeti alaptantervnek és az EMMI kerettantervnek (51/2012) megfelelően átdolgozott Természetismeret 5. tankönyvéhez készült. E kézikönyvvel a természetismeret tantárgyhoz szeretnénk módszertani ajánlásokat, javaslatokat, ötleteket adni Önöknek. Mivel iskolánként változik, hogy milyen szakos kolléga tanítja ezt a tárgyat, az egyes leckék feldolgozásához úgy kívánunk segítséget nyújtani, hogy a szakos és nem szakos kollégáknak is tartalmazzon hasznos információkat és ötleteket az óra megtartásához. Természetesen az itt felsorolt javaslatok nem óravázlatok, csak egy-egy lehetőséget mutatnak be azzal a szándékkal, hogy minél több elképzelésünket tudják sikeresen hasznosítani és továbbfejleszteni. Kérjük, tapasztalataikat, észrevételeiket küldjék el az Apáczai Kiadó címére! További eredményes munkát kívánunk! A Szerzők 3

4 4 A TERMÉSZETISMERET TANTÁRGY TANÍTÁSÁNAK CÉLJAI ÉS ALAPELVEI A KERETTANTERV SZERINT Napjaink környezeti problémái és a fogyasztói társadalom által kínált, gyakran egészségkárosító életmódra csábító megoldások ráirányítják a figyelmet a természettudományos műveltség fontosságára, amelynek megalapozása a természetismeret tantárgy egyik legfontosabb feladata. A tantárgy legfőbb célja a tanulók természet iránti érdeklődésének fenntartása. Olyan gyerekek nevelése, akik nyitottak a világra, felismerik a problémákat, keresik a jelenségek okait, következtetéseket tudnak levonni a tapasztalt tényekből, képesek kérdéseket megfogalmazni, és életkoruknak megfelelő válaszokat találnak a felvetődött kérdésekre. Ez a gondolkodásmód segít eligazodni a természeti és társadalmi környezetben, kitágítja a világ megismerésének lehetőségét, és a mindennapokban jól hasznosítható tudás megszerzését szolgálja. A korábban megszerzett ismeretekre és készségekre épülve fejleszti a természeti jelenségek megfigyelésének a képességét, felkelti a megfigyelt jelenségek magyarázata iránti igényt, előkészíti a természettudományos megismerés módszereinek alkalmazását, és megalapozza a 7. évfolyamtól induló természettudományos tárgyak: a biológia-egészségtan, a fizika és a kémia, valamint a földrajz tanulását. A természetismeret tantárgy a éves tanulók holisztikus világképéhez illeszkedve a lehetőségekhez mérten egységben mutatja meg az élő és élettelen világ jelenségeit, folyamatait, kölcsönhatásait. A megismerés során az elsődlegesen tapasztalati úton szerzett elemi ismeretekre építve fokozatosan fejlődik a diákok természettudományos fogalmi rendszere, alakulnak absztrakciós szintű ismereteik. A természetben, illetve a tanulók közvetlen környezetében megfigyelhető, tapasztalható jelenségek, folyamatok elemzése, kísérleti modellezése, az oksági összefüggések feltárása során formálódik a diákok természettudományos szemlélete. A természetismeret tantárgy fontos szerepet tölt be a megismerési módszerek elsajátításában, a természettudományos gondolkodásmód megalapozásában, a természethez való pozitív attitűd alakításában. Az iskolai tanulás folyamatába szervesen beépülnek a tanulóknak az élet különféle területein a legkülönbözőbb forrásokból és tapasztalatokból szerzett ismeretei, csakúgy, mint előzetes élményei, közvetlen tapasztalásai. Ez nemcsak a tanulás hatékonyságát, hanem a tanulási motivációt is erősíti. Az ismeretszerzés nem öncélú, hanem a gondolkodás és az önálló tanulás fejlesztését szolgálja. A használható tudás megszerzése lehetőséget nyújt ahhoz, hogy a tanuló új szituációban a tantárgyi kereteken kívül is sikeresen alkalmazza tudását. Az egyéni tapasztalatszerzésre épülő tanulás, a tevékenységközpontú módszerek, az IKT-eszközök alkalmazása, a vita és az érvelés olyan élményekhez juttatják a diákokat a tantárgy tanulása közben, amelyek elősegítik a természethez való pozitív viszonyulásuk fennmaradását, és hozzájárulnak a természettudományok iránti érdeklődés felkeltéséhez. A természettudományok egységes szemléletének kialakítását az ötödik évfolyamtól az érettségiig ívelő közös fejlesztési területek, rendezőelvek integrációja biztosítja. Az állandóság és változás látszólagos antagonizmusa, a rendszerek törvényszerűségeinek vizsgálata, a struktúra és funkció összefüggései, az anyag, az energia, az információ különböző formái más-más tartalomhoz kötődve jelennek meg, fejlesztve azokat a készségeket és képességeket is, melyek a tudományos megismerés, a technikai eszközök alkalmazásának feltételeit biztosítják. A fejlesztési területek közül kiemelkedik és különösen nagy hangsúlyt kap a természetismeret tantárgy keretein belül az ember szervezetének és működésének megismerése, a környezet és fenntarthatóság problémakörének elemzése. A természetismeret a testi-lelki egészség témaköreinek kibontása során feltárja a környezet és az egészség kapcsolatát, hozzájárul az egészséges életvitel szokásrendszerének formálásához, segíti az együttélés szabályainak elfogadását és betartását. A Föld globális problémáinak vizsgálatán keresztül felhívja a figyelmet az ember személyes felelősségére, egyéni és közösségi szinten aktivizál a helyi környezeti problémák megoldása érdekében. A hazai tájak és életközösségek megismerése pedig hozzájárul a nemzeti büszkeség, a hazaszeretet fejlődéséhez.

5 A természetismeret a többi tantárggyal közösen megalapozza azokat a megismerési képességeket, személyiségjegyeket, melyek birtokában a diákok elsajátítják a tanulás elemi módszereit, technikáit, átélhetik az ismeretszerzés örömét, a világ megismerésének szépségét. A tananyag feldolgozása több ponton kapcsolódik más tárgyak ismeretanyagához, fejlesztési követelményeihez. A tanulás folyamatában épít a tanulók meglévő tudására, lehetőséget ad az önálló információszerzésre is. A témakörök feldolgozása során a tanulási, a gondolkodási és a kommunikációs képességek fejlesztése párhuzamosan folyik, egymást erősítik. Ez teszi lehetővé, hogy a tanulók életkoruknak megfelelően használják a szaktudomány nyelvezetét a jelenségek, folyamatok értelmezése és a természet bemutatása során. Mindezek eredményeként a tanuló megőrizi kíváncsiságát, motivált marad az ismeretszerzésben. Egyénileg vagy társaival közösen aktívan vesz részt a tanítás-tanulás folyamatában. Ismeri és érti a tanulás során elérhető lehetőségeket, és képes a mindennapi életében, munkájában a felmerülő akadályok leküzdésére, a megszerzett ismeretek, képességek hasznosítására. Ez olyan szellemiséget, munkatermi hangulatot igényel, ahol a nevelő társ az ismeretszerzés folyamatában. Irányítja, segíti a tanulót a megismerés útján, lehetőséget teremt az egyéni differenciált munkára, visszajelzéseivel, értékelésével jobb teljesítményre ösztönzi őket évfolyam A tantárgy az Ember és természet, valamint a Földünk-környezetünk műveltségterület tartalmait és fejlesztési feladatait öleli fel. A körülöttünk lévő világ komplex megismerését szolgálja, melyben a különböző tudományterületek a fizika, biológia-egészségtan, kémia, földrajz ismeretei összekapcsolódnak, egymást kiegészítik, magyarázatul szolgálnak a mesterséges és természetes környezetünkben lejátszódó jelenségek megértéséhez. A megismerés a tanulók életkori sajátosságaihoz igazodik. A közelitől a távoli, az egyeditől az általános felé halad. Élmények, egyéni tapasztalatok megszerzésére törekszik. Kiemelt szerepük van a megfigyeléseknek, kísérleteknek, vizsgálódásoknak, melyek tapasztalatait tanári irányítás mellett növekvő önállósággal képesek elvégezni, rögzíteni, értelmezni, miközben egyre nagyobb jártasságot szereznek a balesetmentes eszközhasználatban, a csoportban végzett munka során a feladatok megosztásában és az együttműködésben. Alapvető elvárás évente legalább két kísérlet, vizsgálódás önálló elvégzése, illetve négy, tanórán bemutatott vizsgálatról feljegyzés készítése. Vizsgálódások közben feltárulnak az élő és élettelen anyagok tulajdonságai, szerkezetük és működésük összefüggései, az anyagok kölcsönhatásai és változásai. Megismerik a közvetlen környezet állatait, növényeit, jellemző tulajdonságait, jelentőségét, emberhez fűződő kapcsolatát. Hazánk tájainak és életközösségeinek vizsgálata során megtanulnak tájékozódni térben és időben, térképen és valóságban. Megértik az élő és élettelen környezet kölcsönhatásait, a szervezet és az életmód összefüggéseit. Eléjük tárul a természet formagazdagsága és szépsége, amely erősíti a fiatalok kötődését szűkebb és tágabb környezetükhöz, szülőföldjükhöz. A természetismeret tanulása során fejlődik a tanuló szemléleti térképolvasási képessége. A kerettanterv megjeleníti a legfontosabb topográfiai fogalmakat is. Elvárható tudás, hogy a tanuló felismeri és megmutatja ezeket a különböző ábrázolásmódú térképeken. A természetismeret tantárgy embert és környezetét, a természeti és társadalmi folyamatokat egységben jeleníti meg. Kutatja az okokat és a következményeket. Együttgondolkodásra sarkallja a tanulókat, megláttatja az emberi tevékenység pozitív és negatív hatásait. Rávilágít a fogyasztói társadalom hibáira, anyag- és energiatakarékos szokások kialakítására ösztönöz. Az ember személyes felelősségét hangsúlyozza az egészség és a környezet védelmében. A fiatalok számára a legérdekesebb témakör saját szervezetük felépítésének és működésének megismerése, mely során feltárulnak a kamaszkori változások okai és a vele kapcsolatos tennivalók, tudatosulnak a veszélyeztető környezeti hatások. A hangsúly a betegségek megelőzésére helyeződik. A lelki 5

6 egészség megőrzése érdekében ráirányítja a figyelmet a reális önismeret, a család és a társas kapcsolatok jelentőségére. Új elemként jelenik meg a követelményekben, hogy a tanuló a kétéves ciklus alatt legalább egy alkalommal önállóan dolgozzon fel egy természettudományos témát. A feladat lehetőséget nyújt a tehetségek kibontakoztatására, az elvégzett munka tükrözi a tanuló készségeinek, képességeinek fejlődését is. 6 KULCSKOMPETENCIÁK ÉS ÉRVÉNYESÍTÉSÜK A TERMÉSZETISMERET TANÍTÁSÁBAN-TANULÁSÁBAN Az Európai Unió országaiban meghatározták azokat a kulcskompetenciákat, amelyek az iskolai képességfejlesztő munka alapjait jelentik. Olyan képességeket, amelyek birtokában az unió polgárai gyorsan és hatékonyan tudnak alkalmazkodni a világhoz. Az iskolai műveltség tartalmának meghatározásakor a kulcskompetenciákból kell kiindulni. A kulcskompetenciákra minden egyénnek szüksége van. Ezek a feltételei a személyes boldogulásnak, a társadalmi beilleszkedésnek és a sikeres munkavégzésnek. Valamennyi egyformán fontos, azonos módon járul hozzá a sikeres élethez és a tudásalapú társadalomhoz. Anyanyelvi kommunikáció A természetismeret tanításában az alábbi konkrét lehetőségek adódnak a fejlesztésére: a tanórákon a tények, fogalmak, gondolatok, érzések, vélemények felfogása, értelmezése, kifejezése, vagyis a szövegalkotás és a szövegértés az anyanyelv használatával történik; az anyanyelv használatához kapcsolódó nyelvhelyességi szabályok gyakorlati alkalmazása (és betartása) a természetismeret-órákon is alapvető képességfejlesztési feladat; a tananyag feldolgozása során bővül az általános és speciális (a természettudományos megismerés során kialakuló) szókincsük, fejlődik szóbeli és írásbeli kommunikációs képességük; a természetismeret művelődési anyaga lehetőséget biztosít, hogy ismeretterjesztő irodalomból, digitális információhordozókból gyakoroltassuk a tananyaghoz kapcsolódó leírások, képek, ábrák szempontok szerinti összegyűjtését, azok feldolgozását és értékelését. Matematikai kompetencia Az élőlények szervezettani felépítésének és azok szabályszerűségeinek felismertetése fejleszti a matematikai tudásuk alkalmazási képességeit. Számos lehetőség adódik, például a térképeken való mérések, becslések elvégzésére, a növekedési, fejlődési és az életfolyamatok szabályozását bemutató grafikonok adatainak elemzésére. A matematikai kompetenciák szükségesek továbbá a táplálkozási, tápanyag-öszszetételi táblázatok értékelésére, matematikai számítások végzésére (például pulzus, légzésszám, vérnyomás, az úszó, lebegő, aljzatra süllyedő vízi élőlények felszíne, tömege, térfogata, sűrűsége stb.). A tanulók a kapott adatokat, a vizsgálatok, számítások eredményeit szintén a matematikai kompetenciák segítségével értékelik és indokolják. A természettudományokhoz és azok alkalmazásához kapcsolódó kompetenciák A természettudományok iránti megismerő tevékenységben a éves korosztály számára meghatározó erejű a motiváció. A természetismeret-órák feladata olyan attitűdök kialakítása, amelyek biztosítják a folyamatos érdeklődést és az aktivitás magas szintjét a természetben zajló folyamatok megismerésére. A természettudományos szemléletet és gondolkodásmódot a természeti, illetve a gazdasági-társadalmi folyamatok kölcsönhatásainak bemutatásával és értelmezésével alapozhatjuk meg.

7 A kompetencia fejlesztése során olyan ismeretek, képességek, készségek kialakítása is szükséges, amelyek birtokában a tanulók elemi magyarázatokat és előrejelzéseket képesek adni a természeti folyamatokról. A tárgy tanulása során a diákok ismerjék meg az alapvető természettudományos fogalmakat, az emberi beavatkozások különböző formáit, azok hatásait a bioszférára. Mindezek birtokában értsék meg a beavatkozások kockázatait, és tudjanak véleményt mondani a különböző döntéshozatalokról és azok erkölcsi kérdéseiről. A természetismeret tanulása során ismerjék meg az emberi tevékenység negatív hatásait a természeti környezetre, és szerezzenek elemi ismereteket a fenntartható fejlődés lényegéről, az emberi felelősségtudatról. Természettudományos műveltségüknek alkalmasnak kell lennie arra, hogy segítse az eligazodást a hétköznapi élet problémáiban. A kompetenciáknak biztosítaniuk kell, hogy a tanulók segítségükkel felismerjék a tudományellenes megnyilvánulásokat és az áltudományos nézeteket. Digitális kompetencia A természetismeret tanítása-tanulása számos lehetőséget nyújt a digitális kompetencia fejlesztésére. El kell érni, hogy a tanulók képesek legyenek a digitális eszközöket (számítógép, tévé, fényképezőgép, kamera, digitális tábla) tanári segítséggel használni és a művelődési anyaghoz kapcsolódó információkat összegyűjteni, illetve ismeretforrásként tanári segítséggel, majd egyre nagyobb önállósággal felhasználni. A hatékony, önálló tanulás A természetismeret tanítása-tanulása a többi tantárgyhoz hasonlóan fejleszti a hatékony és az önálló tanuláshoz szükséges alapképességeket (írás, olvasás, szövegértés, lényegkiemelés, informatikai eszközök használata), amelyekre az új ismeretek elsajátítása, feldolgozása épül. A tanórákon fejleszteni kell az önálló tanuláshoz (tanulási stratégiák kidolgozása, motiváció, figyelem, kitartás, nehézségek leküzdése, a saját munkájuk értékelése) és a közös (páros vagy csoport) munkához szükséges képességeket (együttműködés, feladatmegosztás, felelősségtudat stb.). A hatékony tanulás képességeinek így a természetismeret tanulási képességeinek is biztosítaniuk kell, hogy a tanulók ismereteiket alkalmazzák, segítve ezzel a mindennapi élet problémáinak, akadályainak leküzdését. A TERMÉSZETISMERET TANTÁRGYBAN MEGJELENŐ FIZIKAI TARTALMAK TANÍTÁSÁNAK FONTOSABB MÓDSZERTANI ELVEI 1. A kerettanterv egységes tárgy létrehozását tűzte ki célul a biológiai, földrajzi és fizikai ismeretek komplex tanításával. Ez azonban csak részben valósul meg, hiszen a legtöbb esetben nem komplex tananyagokat, hanem gyakorlatilag fizikát, biológiát és földrajzot tanítunk az egymás utáni fejezetekben (néhány kémiai ismerettel is kiegészítve). Ezért változatlanul fontosnak tartjuk a tantárgyak közötti koordinációt. A fizikai tartalmakat feldolgozó órákon legtöbbször a Környezetismeret 1 4., a Technika és életvitel 1 4., valamint a Matematika 1 4. évfolyamos órákon megszerzett ismeretekre támaszkodhatunk. Nem elhanyagolható és gyakran előkerül a tantárgyon belüli koordináció is. 2. A fizikai részek tanítása során is fontos, hogy állandóan szemléltessünk, vagyis tapasztalati alapokon tanítsunk. A tárgyak valóságos bemutatása mellett gyakran kísérletezünk. A kísérletezés sokkal több, mint pusztán manuális tevékenység. Sokkal inkább egyfajta a természettudományok tanítása során jellemző megismerő módszer. A kísérletekkel biztosítjuk a tanulók érdeklődését a 7

8 téma iránt, fejlesztjük a megfigyelőképességüket, és támpontot adunk számukra a fogalom kialakításához. A fejezet tárgyalásakor gondolatkísérleteket és ténylegesen elvégzett kísérleteket is használunk. A gyerekek számára természetesen sokkal izgalmasabbak a ténylegesen elvégzett kísérletek. Ezért a fizikai ismereteket feldolgozó anyagrészek tanári és tanulói kísérletekre épülnek. (A tanulói kísérletek nagy része otthon is elvégezhető.) Hasonlóan fontos a kísérletileg nem előállítható jelenségek megfigyelése is. A sikeres kísérletekhez elengedhetetlenül szükséges a gondos előkészítés, a kísérletek kipróbálása, a balesetvédelmi szabályok betartása. A leggondosabb előkészítésnél is előfordul azonban, hogy a kísérlet nem sikerül. Fontos, hogy a sikertelenség okát meg kell tudni magyarázni, a kísérletet pedig meg kell ismételni! A közvetett szemléltetés eszközei közül talán legfontosabb a rajz. Megfigyeléseinket, kísérleteinket egyszerű, vázlatos, színes rajzokkal rögzítsük. 3. Az anyagok fizikai tulajdonságainak, a különböző fizikai összefüggéseknek a megismerése nem a végső cél. A végső cél a megtanult ismeretek alkalmazása, felhasználása. Fontos, hogy érzékeltessük a tanulókkal: nem szakadtunk el a valóságtól, a fizikai ismeretek nem elkülönülten lebegnek a világban. Mindennapjainkat, egész életünket, élő és élettelen környezetünket áthatják a fizikai törvények. A TERMÉSZETISMERET TANTÁRGYBAN MEGJELENŐ FÖLDRAJZI TARTALMAK TANÍTÁSÁNAK FONTOSABB MÓDSZERTANI ELVEI 8 A motiváció A földrajz mint önálló tantárgy a hetedik évfolyamon jelenik meg először. Ezért a természetismeret tantárgynak óriási szerepe van abban, hogy a tanulók közelebb kerüljenek ehhez a tudományhoz. A gyerekek többsége életkorának megfelelően érdeklődik más földrészek, népek, a környezet földrajzi jelenségei, folyamatai iránt. A kiváló tudományos ismeretterjesztés, az internet, a kirándulások, utazások közben tapasztaltak és az alsóbb évfolyamokon tanultak is felkelthetik a gyerekek érdeklődését. Ezt az érdeklődést fokoznunk kell, nem pedig lerombolni az órákon folyó száraz ismeretszerző munkával. Maradandó élményt nyújt, és nagy hatást gyakorol a tanulókra az első néhány óra. Az alsóbb évfolyamokon megszokták a munkáltató jellegű, gyakorlatokkal vegyített órákat. Élve a kerettanterv nyújtotta lehetőségekkel, igyekezzünk minél több gyakorlati feladatot beiktatni! Segítséget nyújtanak ebben a munkafüzet feladatai, amelyek a gyerekek életkori sajátosságainak megfelelően érdekes, a hagyományostól eltérő munkáltató feladatokkal tarkítottak. A tananyag következetesen alapos és közös feldolgozása kedvezően befolyásolja a gyerekek hozzáállását a tantárgyhoz. Lehetőség szerint iktassunk be minél több csoportmunkát és tervezzünk projekteket is! Mindkettő kiváló motivációs lehetőség is egyben. Mindig tartsuk szem előtt a tanulók életkori sajátosságait! A legfontosabb motiváló tényező az érdeklődés, melynek ébrentartása és folyamatos megerősítése állandó feladatunk. Az említett projektmunka például kiválóan alkalmas erre. A tanulók érdeklődésének felkeltése Minden téma tárgyalása előtt körvonalazzuk pontosan az órák témáját! A feladatok tudatosítása ön-

9 magában is motiváló szereppel bír. Felkelthetjük az érdeklődést a témához kapcsolódó szemelvény felolvasásával, egy filmrészlet bemutatásával vagy a médiákban megjelent aktuális hír rövid megbeszélésével, de motiváció lehet egy probléma felvetése is. Bátran építhetünk saját élményeinkre. Színes beszámolónk a témához kapcsolódó utazásainkról, az azzal kapcsolatos képek, esetleg filmek bemutatása általában elnyeri a gyerekek tetszését. Kifejezetten motiváló, ha tanulóink saját élményeikről számolhatnak be. Ilyenkor ügyeljünk arra, nehogy parttalanná váljon a beszélgetés! Érdekeltté kell tenni a gyerekeket a tanulásban Tudatosítani kell a diákokban, hogy a tömegkommunikáció híreinek a megértésénél elengedhetetlenül fontos a Föld természetföldrajzának és gazdasági életének az ismerete is. Közvetlenül érdekeltté tehetjük a tanulókat a tananyag elsajátításában az értékeléssel, hiszen a következetes ellenőrzés és az ezzel együtt járó sikerélmény, de az elmarasztalás is motiválja őket. A motiváció ébrentartása A motiváció járja át az oktató-nevelő munka egészét, nemcsak a téma bevezetését. Az érdeklődést folyamatosan ébren kell tartani. A tanítási órákon rendszeresen olyan helyzeteket kell teremteni, amelyek motiválják a tanulók tevékenységét. Sokat segíthet a módszerek megválasztása. Minél több önálló, páros vagy csoportos kutatómunkára van lehetőség, minél többször lehet a tanuló részese saját tudása megszerzésének, annál szívesebben lesz aktív részese a témák feldolgozásának. A szemléltetés fajtái és eszközei: kísérletezés természetes segédletek, gyűjtemények kép, film interaktív anyagok modellek, domborművek földgömb térképek táblai rajz A szemléltetés Szemléltetés képekkel Képekkel olyan tájakat, jelenségeket vagy objektumokat szemléltetünk, amelyeket nem áll módunkban bemutatni a valóságban. Mindig tartsuk szem előtt, hogy bár a kép a valóság mása, mégsem tudja azt teljes hűséggel visszaadni. A fejlődésnek csak egy állapotát mutatja be, hiányzik belőle a tér- és tömeghatás, nincs benne mozgás, változás. Mégis egy jól megválasztott képpel, megfelelően irányított megfigyeléssel nagyon sok dolgot rögzíthetünk. Ügyeljünk arra, hogy a bemutatott kép mindig legyen tipikus, mutassa az aktuális földrajzi jellegzetességet, olyat, ami arra a területre vagy adott fogalomra, jelenségre megkülönböztető módon jellemző. Ügyeljünk arra is, hogy jó minőségű, megfelelő méretű, színes képet mutassunk be. Az ilyen képek szakmailag mindig kifejezőbbek, és jobban felkeltik az érdeklődést is. Az a legszerencsésebb, ha kivetítőn tudjuk bemutatni a felvételeket. Az interneten magunk is gyűjthetünk képeket. Ma már számtalan olyan képkeresővel találkozhatunk, ahonnan jogtiszta képeket is letölthetünk a fotótárunkba. Kivetítő híján szemléltethetünk nyomtatott anyaggal is. Ilyenkor azonban ügyeljünk arra, hogy a bemutatásra váró kép mérete megfelelő nagyságú legyen. Ha a szemléltetésre szánt felvétel nem elég nagy, 9

10 de nincs más lehetőségünk, mindenképpen hordjuk körbe az osztályban, hogy mindenki megfigyelhesse. Pedagógiai szempontból helytelen, ha a képeket átadjuk a gyerekeknek, és ők adják kézről kézre. Ebben az esetben nem beszélhetünk tudatosan irányított képelemzésről. Ellene szól az is, hogy a képnézegetés közben a gyerekek kiesnek az óra menetéből, előfordul, hogy már egészen másról van szó, mint amit a kezükben lévő képek ábrázolnak. Ne siessük el a képbemutatást, ne forduljon elő, hogy a gyerekek csak egy-egy villanásra látják! Minden szemléltetés, így a képbemutatás is csak akkor helyes didaktikailag, ha megfelelő megfigyelés és alapos elemzés kapcsolódik hozzá. A képbemutatás előtt mindig adjunk megfigyelési szempontokat. Az egyszerű szemléltetés érdekében az Apáczai Kiadó ötödikes természetismeret tankönyvében sok kép található. Mindegyik kép az adott témára legjellemzőbb elemeket tartalmazza. Minden gyerek egy időben, megfelelő ideig nézheti, és az otthoni tanulás közben is bármikor visszatérhet hozzá. Ügyeljünk arra, hogy csak jó minőségű képanyaggal szemléltessünk, mert a homályos, rossz minőségű képekkel nem érjük el a megfelelő célt. Helyezzünk nagy hangsúlyt a képelemzésre! 1. A kép tárgyi tartalma Mit ábrázol a kép? 2. A kép tartalmának egyes elemei például: Milyen felszínformákat látunk a képen? 3. Oksági kapcsolatok, földrajzi összefüggések feltárása, analízis például: Hogyan keletkeztek? Mi jellemzi őket? Milyen az anyaguk? Milyen külső erő formálhatja ezt a tájat? Miből látod? Miért ezek a jellemző külső erők ezen a tájon? stb. A képelemzés során fel kell ismertetni mindazokat a földrajzi tényeket, amelyek alapján általánosítások vonhatók le. Úgy irányítsuk a megfigyelést, hogy a fogalom vagy a jelenség minden lényeges elemét megragadjuk! Mivel a kép a valóság csak egy részletét ábrázolja, a jelenséget kiragadja a környezetéből, törekedjünk rá, hogy a képelemzés befejeztével térjünk ki arra, hogy a valóságban még mit láthatnánk abban a környezetben. Képzeltessük bele a tanulókat a valós képbe! A filmek helye az oktatásban A filmmel történő szemléltetés megkönnyíti a földrajzi jelenségek és folyamatok megismerését. Ha van rá lehetőségünk, helyezzük előtérbe ezt a szemléltetési módot, mert a film a természeti jelenségeket, folyamatokat mozgásukban, változásukban dinamikusan, eseményszerűen mutatja be; a földrajzi tárgyakat, jelenségeket több nézetből, sokoldalúan szemlélteti; a valóságban nem tanulmányozható mozgásokat ábrázol (trükkfilm, gyorsított film). Azt, hogy mikor és hogyan használunk fel egy filmet a tanítás-tanulás folyamatában, mindig a didaktikai feladat határozza meg. Új anyag feldolgozása előtt: a téma iránti érdeklődés felkeltése, előzetes tapasztalatgyűjtés. Témakör befejezése után: az ismeretek megszilárdítása céljából, összefoglalás alkalmával. Új tartalom feldolgozása közben: amikor kialakítjuk az új fogalmat, bemutatjuk a jelenséget vagy a tényt. A filmeket éppúgy, mint a többi szemléltetést, építsük be az oktatás folyamatába! Gondosan tervezzük meg, és szorosan kapcsoljuk össze a többi alkalmazott oktató eljárással! Ügyeljünk arra, hogy a filmvetítés soha ne mozizás legyen! Az új ismeretek feldolgozásánál vetített film legyen nagyon rövid, 2-5 perces, és mindig a téma megértését szolgáló információkat tartalmazza. Mint minden szemléltetési módszer, így a filmvetítés előtt is adjunk megfigyelési szempontokat! Ugyanazokat a megfigyelési szempontokat kiadhatjuk minden gyerek számára, de differenciálhatunk 10

11 is, ilyenkor például csoportonként mást-mást kell megfigyelni gyerekeknek. A film bemutatása közben magyarázat céljából nyugodtan szakítsuk meg a filmet, például előfordul, hogy a film következő részére külön fel akarjuk készíteni a tanulókat. Mielőtt szemléltetésként levetítenénk egy filmrészletet, előtte mindenképpen nézzük meg, és állítsuk a megfelelő részhez! A részleteket mindig pontosan jelöljük be, és pontosan illesszük be a feldolgozás menetébe! A térkép szerepe a földrajz tanításában A földrajztanítás legfontosabb és nélkülözhetetlen segédeszköze a térkép. Berg szerint a térkép a földrajzoktatás kezdete és vége a térkép az az alap, amelyen el lehet indulni a táj tanulmányozásában. A térképolvasás két fokozata: szemléleti térképolvasás logikai térképolvasás Az ötödik évfolyamon a szemléleti vagy más néven mechanikus térképolvasás megalapozása történik. Nagyon fontos, hogy a tanulók hetedik évfolyamra jártasak legyenek a szemléleti térképolvasásban. Ennek az alapja a térképjelek ismerete. Ami a térképen látható, azt leolvassuk, és szavakkal ki is fejezzük. Itt még a kérdések arra irányulnak, hogy mi van egy adott területen, és hol van az a földrajzi tárgy. Soha ne elégedjünk meg azzal, hogy tanítványaink egyszerű rámutatással válaszoljanak kérdéseinkre, szavakkal is mondják el pontosan a hely földrajzi fekvését! Az irányokat mindig pontosan jelöljék meg! Az iskolai térképmunka fő szabálya: a tanulókkal soha ne közöljünk olyan ismeretanyagot, amelyet a térképről maguk is le tudnak olvasni! Fontos a topográfiai tájékozódás gyakorlása, erre a kézikönyvben is számtalan példa található. A logikai térképolvasás a térképpel végzett munka legmagasabb foka. Ilyenkor a térképek segítségével ismerjük fel az összefüggéseket, és ezáltal tudunk következtetni. A logikai térképolvasás előfeltétele, hogy a tanulók jártasak legyenek a szemléleti térképolvasásban, ismerjék a legfontosabb összefüggéseket, melyek alkalmazásával eljuthatnak a problémák megoldásához. Például: a Mátra kimagaslik a környezetéből, ebből a domborzati adottságból szükségszerűen következik, hogy a hegység éghajlata hűvösebb, több a csapadék, mint a tőle délre található alföldi tájakon, természetesen a növényzete is más lesz. A szemléleti térképolvasás egyes elemeinek az elsajátítását az ötödik hatodik évfolyamon fokozatosan valósíthatjuk meg, aminek sikeréhez nagyon sok térképészeti munkára van szükség. Ezt erősítik a munkafüzeti gyakorlatok. Az interaktív tananyagok Az interaktív tananyagok alkalmazása egyre elterjedtebb. Az elmúlt évek intézményi infrastruktúrafejlesztésének köszönhetően ma már egyre több iskola rendelkezik interaktív táblával. Az Apáczai Kiadó interaktív tananyagainak feldolgozása ezek hiányában is megoldható, elég hozzá egy számítógép és egy kivetítő. A természetismeret interaktív tananyagok minden óratípus esetén számtalan lehetőséget kínálnak. Változatosan használhatjuk az ismereteket összefoglaló-rendszerező, valamint az ismereteket ellenőrző órákon is. Megkönnyíti mind a tanulók, mind a pedagógus munkáját. Segít a szemléltetésben, a bonyolult folyamatok megértésében, valamint az ismeretek rögzítésében. Nem töltik ki az új tananyag 11

12 feldolgozásának teljes folyamatát, a tanórából mindössze percet vesznek igénybe. A feldolgozott témákhoz egy rövid szemléltetést, néhány interaktív feladatot és kérdést tartalmaznak. Nem a tananyag digitális változatai. Használatuk mindenképpen ajánlatos, mert motiválja a tanulókat, és segíti őket abban, hogy komolyabb nehézségek nélkül, szinte játszva sajátíthassák el a szükséges ismereteket. 12 A projektmódszer A projekt kifejezés, főként az utóbbi években, már nem ismeretlen fogalom a számunkra. Az elnevezés az angol project szóból ered, melynek jelentése: 1. terv, javaslat, tervrajz; 2. tervez, kigondol, vázol. Mire használjuk a projekt kifejezést köznapi értelemben? Ha valahol például egy hidat építenek, a tervezéstől a híd átadásáig tartó bonyolult folyamat, vagyis a híd létrejötte maga a hídprojekt. Ugyancsak projektről beszélünk, ha például egy konkrét hely gólyáinak a megmentésére szervezünk akciót az egy gólyamentő projekt. Ha végiggondoljuk ezt az egymástól igen eltérő két projektet, annak ellenére, hogy mindkettő más célból jött létre, más a tartalmuk, és természetesen a végeredmény is más lesz, találunk bennük valami közöset: mindkettő egy konkrét témát ölel fel, az egyik a híd felépítésének bonyolult folyamatát, míg a másik a gólyák megmentését. Napjainkban a pedagógiában is mind többször hallani a projektekről, szervezésük egyre népszerűbb lesz a hazai pedagóguskörökben is. Mit kell a pedagógiában projekten érteni? A projekt egy sajátos tanulási egység, amelynek a középpontjában egy probléma áll. A feladat nem csupán a probléma megoldása vagy megválaszolása, hanem lehető legtöbb vonatkozásának és összefüggésének feltárása. (Hortobágyi Katalin) A módszer legfontosabb elemeinek bemutatása A Balaton című projekt segítségével Tartalom hagyományos szemlélettel: A Balaton fekvése kialakulása a Balaton, mint tó sajátosságai jellemző növények, állatok a Balaton gazdasági jelentősége természet- és környezetvédelmi törekvések a Balaton-felvidéki Nemzeti Park bemutatása Tartalom projektszemlélettel az előzőek mellett: A Balaton megjelenése az irodalomban a képzőművészetben a zenében a népművészetben Mindig arra törekedjünk, hogy a témát a lehető legtöbb oldalról, minél komplexebb módon közelítsük meg! Ez nagyon fontos elem, mivel ez a komplexitás is hozzásegíti a tanulókat ahhoz, hogy megtanuljanak rendszerekben gondolkodni. Ha a projektek tartalmi megközelítését nézzük, nem tűnik másnak, mint egy jól megvalósított tantárgyi koncentrációnak. Ebből a megközelítésből ez valóban igaz. Mindemellett felmerül a kérdés, mennyivel több egy projekt megvalósítása, mint a tantárgyi koncentráció, és mitől válik pedagógiai

13 módszerré. Mitől lesz pedagógiai módszer? A módszer kulcsszavai: motiváció, partnerség, sikerélmény. 1. A gyerekek érdeklődésére, pozitív tulajdonságaikra és ezáltal a sikerélményre épít. A sikerélmény köztudottan a legnagyobb motiváló erő. 2. Legjellemzőbb munkaforma: projekt-csoportmunka, alkalmazhatunk kooperatív technikákat, de helye van a páros és egyéni munkának is. A projektcsoportokba a gyerekek a téma iránti érdeklődésükből kifolyólag kerülnek. A kijelölt cél érdekében közösen kell munkálkodniuk, ki-ki a saját erősségeire támaszkodva, viszont mindenkinek van önálló feladata. A felmerülő problémákat közösen oldják meg. A csoport minden tagja azonos jogokat élvez. A szociális tanulás eszköze. 3. A megadott szempontsor alapján a témát a résztvevők önállóan dolgozzák fel, ezáltal a tudást a tanulók aktívan hozzák létre, nem csak passzívan befogadják, mint például a frontális osztálymunka során. A tanulók cselekvő részvétele jellemző a teljes projektfolyamatban. Egyetlen gramm tapasztalat többet ér egy tonna teóriánál! (John Dewey) 4. A projekt során a végeredmény minden esetben egy bemutatható szellemi vagy anyagi alkotás, produktum. A produktum létrehozása nem tekinthető öncélú fabrikálásnak. Az elkészítés során végig a témával foglalkoznak a gyerekek, és szinte magukba dolgozzák az ismereteket. Csoportonként egy, de akár több produktum is születhet. Példák a Balaton-projekt lehetséges produktumaihoz: Balaton-modell terepasztalon Térképkészítés Kártyajáték készítés Enciklopédia a Balatonról Tablókészítés Szemelvénygyűjtemény készítése Vers, novella írása Kiállítás a Balatonról készült műalkotásokból Népdalok, mondák a Balatonról A környék tárgyi népművészeti emlékeinek bemutatása (képkiállítás, album) Turistakalauz Tematikus térkép a turistáknak Levél egy képzeletbeli balatoni nyaralásról A Balaton öröm- és bánattérképe 5. A projekt mindig egy projektbemutatóval zárul, ami nem más, mint a produktumok felvonultatása bármilyen ötletes formában. A Balaton-projekt esetében lehet például egy konferencia megszervezése, melynek keretében a csoportok beszámolnak a témáról. A produktumokból kiállítást szerveznek stb. 6. Az értékelés a projekt elengedhetetlen eleme. Értékelés a projekt során: Nincs számszerű értékelés A csoportok értékelik saját munkájukat Csoporton belüli munka értékelése Önértékelés Lehetséges értékelési szempontok: Mi tetszett a legjobban és a legkevésbé az érintetteknek? Mit sikerült elérni a közös tervhez képest? 13

14 Milyen problémák, konfliktusok hátráltatták a munkát? Hogyan lettek úrrá a problémákon, konfliktusokon? Milyen tőlük független körülmények nehezítették a munkát? Milyen változtatásokra van szükség a következő projekt sikere érdekében? Projektszakaszok Hogyan gazdálkodjunk az idővel? Témaválasztás Törekedjünk arra, hogy a gyerekek körében népszerű témákat dolgozzuk fel projektként. A résztémák kiválasztása után a gyerekek érdeklődésüknek megfelelően kerüljenek be az egyes csoportokba. Mindez az aktuális óra előtt kb. két-három héttel történjen. Tervkészítés A mellékelt táblázatnak megfelelően, részletes tartalmi és kivitelezési terv készítése Adatgyűjtés A csoportok önállóan végzik, a megbeszéltek (a tervek) szerint A téma feldolgozása A csoportok önállóan végzik, saját ötletük és a megbeszéltek szerint A produktum összeállítása A csoportok önállóan végzik, saját ötletük szerint A projekt és a produktumok bemutatása Azon az órán, amelyiken a tervezet szerint következik a téma A projekt értékelése Legkésőbb a projektbemutató-órát követő alkalommal Miért jó a gyerekeknek? Minden gyerek pozitív tulajdonságaira épít. Nem azért kell tanulniuk, mert elvárják, hanem azért tevékenykednek, mert azt fontosnak tartják, emellett úgy tanulnak meg számtalan érdekes és fontos dolgot, hogy örömüket lelik benne. A projekt során megvalósulhat a belső motivációra épülő tanulás. A résztvevők nem azzal küszködnek, hogy a folyamat végére milyen követelményeknek kell eleget tenniük. Az egyéni és a csoportos, illetve társas tanulást is választhatják. A páros vagy csoportos tanulás esetén olyanokkal dolgozhatnak együtt, akikkel ezt szívesen teszik. A projektek tervezése és kivitelezése során minden létező kompetenciát fejleszthetünk. Projekterv A projekt címe: A projekt célja: 1. csoport 2. csoport 3. csoport 4. csoport 5. csoport Téma Téma Téma Téma Téma 14

15 ... Feladatok Feladatok Feladatok Feladatok Feladatok Módszerek Módszerek Módszerek Módszerek Módszerek Produktum Produktum Produktum Produktum Produktum Projektbemutató Értékelés AZ 5. ÉVFOLYAMOS TERMÉSZETISMERET TANTÁRGY TANMENETJAVASLATA Az 5. évfolyamos természetismeret témakörei a tankönyvben Évi óraszám: 72 (heti 2) 5. évfolyam Témakör Leckék száma Élet a kertben 11 Anyagok és változások a környezetünkben 9 Tájékozódás a térképen és a természetben 7 Az időjárás és az éghajlat 6 A felszíni és a felszín alatti vizek 7 Állatok a házban és a ház körül 11 Az ember szervezete és egészsége 14 A javasolt óraszámok magukban foglalják az ismétlésre, összefoglalásra, gyakorlásra, ellenőrzésre, kísérletek-vizsgálatok elvégzésére és a kiegészítő anyagok feldolgozására fordítható órákat is. 15

16 Az óra anyaga Oktatási-képzési feladat Fogalmak Koncentráció Szemléltetés 1. A virágos növények szervei A virágos növények szerveinek és alapműködéseinek megismerése (gyökér, szár, levél, virág, termés). A virág- és a termésképződés folyamata. 2. Az almafa Az alma fő termesztési körzetei, igényei a környezettel szemben. Az alma jelentősége az egészséges táplálkozásban. Az almatermés részei: héj, hús, hártyás rekesz, mag. Az alma kártevője és az ellene való védekezés. 3. A szilvafa A szilva fő termesztési körzetei, jelentősége, felhasználása. A szilvafa szervezeti felépítése: gyökérzetének, törzsének, lombkoronájának jellemzői. A csonthéjas termés és részei: héj, hús, csonthéj, mag. 4. A szőlő A szőlő őse a ligeti szőlő. Csemege- és borszőlőfajtáink fő termesztési körzetei. A szőlő szervezeti felépítése: gyökérzet, tőke, vesszők, levelek, kacsok. A bogyótermés jellemzői, részei (héj, hús, mag). ÉLET A KERTBEN Virágos növény, gyökér, szár, levél, virág, termés Vadalma, metszéssel alakított lombkorona, az almatermés és részei: héj, gyümölcshús, hártyás rekesz, mag, almamoly Termesztési körzet, csonthéjas termés, szilvamoly, vegyszeres védekezés, környezetbarát védekezés Ligeti szőlő, szőlőtőke, vessző, kacs, a bogyótermés és részei: héj, hús, mag, borszőlő csemegeszőlő, peronoszpóra Környezetismeret 3 4. évfolyam: a növények életéről és szaporodásáról tanultak felidézése A virágos növények szervei, fás szár, lágy szár Az almatermés részei, lombkorona, a növények életéhez szükséges környezeti feltételek, a szilvamoly és fejlődése Csonthéjas termés, almatermés, lágy szár és fás szár, a virágos növények szervei és azok feladata Élő virágos egynyári dísznövények, kézinagyító Színes képek az almafa virágáról, élő almafalevelek, hajtásrészletek, virágmodell, különböző fajta almatermések, az almamoly kártétele Színes képek a szilvafa virágáról, élő szilvafalevelek, hajtásrészletek, virágmodell, különböző fajta csonthéjas termések, a szilvamoly és kártétele Hajtásrészlet a szőlőről (kacsokkal, levelekkel, szőlőfürttel), szőlőtőke, különböző fajta szőlőfürtök, peronoszpórás levél 16

17 Az óra anyaga Oktatási-képzési feladat Fogalmak Koncentráció Szemléltetés 4. A szőlő A bor- és csemegeszőlő-fajták jellemzői. A szőlő kártevői, a peronoszpóra és a lisztharmat. 5. A paprika és a paradicsom 6. A sárgarépa és egyéb zöldségféléink A paprika és a paradicsom őshazája. A felfújt bogyótermés és a bogyótermés közötti különbség. Az egyszerű levél és az összetett levél. A két növény termesztése, környezeti igényei. Az egynyári növények jellemzői. A sárgarépa őse a vadmurok. A sárgarépa és a petrezselyem kétnyári növény: az első évben a gyökérzetét, szá rát, levelét fejleszti ki, a második évben virágzik és termést hoz. 7. A fejes káposzta A fejes káposzta őse a vadkáposzta. Termesztésekor palántákat nevelnek, tápanyagban gazdag, jó vízellátású talajba ül tetik ki. A káposztafej rövid szárból (torzsa) és szorosan egymásra boruló levelekből áll. Felfújt bogyótermés, főgyökérzet, fő- és oldalgyökerek, palánta, lágyszár, egynyári növény Vadmurok, hidegtűrő, megvastagodott főgyökérzet, virágzat, ikerkaszat termés, kétnyári növény Vadkáposzta, rövid szár (torzsa), keresztes virág, becőtermés, káposztalepke, a káposztalepke fejlődése A virágos növények szervei, az egyes szervek működése, lágy szárú növény, a növények életéhez szükséges környezeti feltételek, hidegtűrő-melegkedvelő A növények életéhez szükséges környezeti feltételek, a virágos növények szervei és működésük, egynyári növény Egynyári-kétnyári növények, magvetés, palántázás, az almamoly és a szilvamoly fejlődése és kártételük, hidegtűrő Élő paprika- és paradicsomnövények, különböző fajta paprikák és paradicsomok termései, paprika- és paradicsommagok, különböző tartósított készítmények a két növényből Élő növények, vadmurok, különböző fajta sárgarépák gyökerei, sárgarépamagok, élő zeller- és céklanövények Élő fejes káposzta és egyéb káposztafélék, keresztes virág, becőtermés, káposztamagok 17

18 Az óra anyaga Oktatási-képzési feladat Fogalmak Koncentráció Szemléltetés 7. A fejes káposzta Kétnyári növény, a magvetéstől számított második évben hoz virágot, és ekkor fejlődik ki a becőtermés. Kártevője a káposztalepke. Egyéb káposztaféléink: vörös káposzta, bimbóskel, kelkáposzta, karfiol, karalá bé. 8. A vöröshagyma A vöröshagyma termesztésének feltételei. A magvetéssel és a dughagymáról történő szaporítási módok ismerete. A hagyma felépítése: mellékgyökérzet, tönk, húsos és száraz hagymalevelek, viaszos, hengeres föld feletti levelek. 9. A burgonya és a burgonyabogár A burgonya jelentősége a táplálkozásban. Termesztésének környezeti igényei, fő termesztési körzetei. A burgonya szervezeti felépítése, a gumó a talajban lévő megvastagodott szár. Mérgező bogyótermése van. Kártevője a burgonyabogár. Évelő növény, magvetés, dughagyma, száraz és húsos hagymalevelek, mellékgyökérzet, toktermés Földbeni megvastagodott szár gumó, mérgező bogyótermés, burgonyabogár, teljes átalakulás: pete, lárva, báb, kifejlett bogár, környezetkímélő gazdálkodás, komposzt, biotermékek Egynyári-kétnyári növények, lágy szárú növény, magvetés, becőtermés, almatermés, bogyótermés A-, B- és C-vitamin, tápanyagok elraktározása a különböző növényi szervekben, főgyökérzet, mellékgyökérzet, az almamoly és a szilvamoly fejlődése és kártétele Élő vöröshagymanövény, különböző fajta vöröshagymák hagymái, dughagyma, fokhagyma Élő burgonyanövény, különböző fajta burgonyák gumói, hajtatott gumók, burgonyabogár, a burgonyabogár fejlődési alakjai 18

19 Az óra anyaga Oktatási-képzési feladat Fogalmak Koncentráció Szemléltetés 10. A földigiliszta, a májusi cserebogár és az éticsiga Érdekességek, megfigyelések, kísérletek 11. Rendszerezzük ismereteinket! A három állat testfelépítése, életmódja (táplálkozása) és szaporodása. Az ízeltlábúak, a rovarok és a bogarak szervezeti sajátosságai. A földigiliszták jelentősége a talaj életében. A kártevők elleni védekezés módjai (vegyszeres növényvédelem, természetes ellenségeik életfeltételeinek biztosítása). A tankönyvben leírtak elvégzése. A tapasztalatok rögzítése. A témakörben szereplő legfontosabb fogal mak, folyamatok és összefüggések átismétlése. Gerinces-gerinctelen állat, bőrizomtömlő, kültakaró, pete átalakulás nélküli fejlődés, kitines bőr, ízeltlábúak, fej-tor-potroh, három pár ízelt láb, rovar, bogár, teljes átalakulás, csigaház, zsigerzacskó, tapogató, hasláb, növényevő A témakörben megismert fogalmak A témakörben tanult fogalmak Káposztalepke, almamoly, szilvamoly, a burgonyabogár és a káposztalepke fejlődése és kártétele Élő földigiliszta és éticsiga, cserebogár-preparátum, bemutató képek a cserebogár fejlődéséről és kártételéről Válogatás a témakör feldolgozásánál használt legjellemzőbb szemléltetőeszközökből 12. A témazáró feladatlap megoldása A témazáró feladatlap A és/vagy B változat feladatainak a megoldása. A témazáró feladatlapokat külön füzet tartalmazza. 19

20 Az óra anyaga Oktatási-képzési feladat Fogalmak Koncentráció Szemléltetés 13. Miből vannak a testek? 14. Mivel jellemezhetők a testek? ANYAGOK ÉS VÁLTOZÁSOK A KÖRNYEZETÜNKBEN Az anyagok sokféleségének megismerése. Élő és élettelen, természetes és mesterséges anyag megkülönböztetése. A szilárd, a folyékony és a légnemű halmazállapot legfontosabb jellemzőinek átismétlése, rendszerezése. A mérés fogalmának kialakítása. A hosszúság, a térfogat, a tömeg és az idő mérése, mértékegysége. A mérőeszközök használatának megismerése, gyakorlása. 15. A keverékek és az oldatok tulajdonságainak megismerése. Keverékek és oldatok készítése. A keverék és az oldat fogalmának kialakítása. Mindennapi életünkben és a természetben előforduló keverékek megismerése, felismerése, jelentőségük. Anyag, élő és élettelen, szilárd, folyékony és légnemű halmazállapot, természetes és mesterséges anyag, alapanyag Fizikai tulajdonságok, mérés, hosszúság, térfogat, tömeg, idő Keverék, természetes és mesterséges keverék, oldószer, oldott anyag, oldat Mindennapi élet Környezetismeret 1 4. évfolyam Mindennapi élet Matematika 1 5. évfolyam Környezetismeret 1 4. évfolyam Mindennapi élet Környezetismeret 1 4. évfolyam Különböző anyagokból készült tárgyak, néhány szilárd anyag, egyszerű kéziszerszámok, különböző edények, folyadék, luftballon, a tankönyv oldalának ábrái, táblai vázlat, fólia vagy interaktív tábla Szilárd testek a tanulókísérleti készletből, műanyag tanulókísérleti mérőhenger, szabálytalan test (kavics vagy kulcs), víz, vékony fonál vagy fémhuzal, karos mérleg, súlysorozat, az időméréshez stopperóra, tankönyvi ábrák: o Tankönyv 49. oldal ábrái A tanári kísérletekhez: borszeszégő vagy Bunsen-égő, vasháromláb, lángosztó alátét, főzőpoharak, szűrőpapír, hurkapálca, fonál, kevés hipermangán, víz 20