Horváth Miklós (érdemes tankönyvíró) Molnár László Szentirmainé Brecsok Mária. Kézikönyv a Természetismeret 5. tanításához

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Horváth Miklós (érdemes tankönyvíró) Molnár László Szentirmainé Brecsok Mária. Kézikönyv a Természetismeret 5. tanításához"

Átírás

1 Horváth Miklós (érdemes tankönyvíró) Molnár László Szentirmainé Brecsok Mária Kézikönyv a Természetismeret 5. tanításához

2 HORVÁTH MIKLÓS a Tankönyvesek Országos Szövetségétől 2011-ben elnyerte az Érdemes tankönyvíró kitüntető címet Szerkesztette FÜZESINÉ SZÉLL SZILVIA Illusztrálta BORS JÓZSEF, MOLNÁR LÁSZLÓ Kapcsolódó kerettanterv EMMI kerettanterv 51/2012.(XII.21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet AP ISBN Horváth Miklós, Molnár László, Szentirmainé Brecsok Mária, kiadás, 2014 A kiadó a kiadói jogot fenntartja. A kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mű, sem annak része semmiféle formában nem sokszorosítható. Kiadja az Apáczai Kiadó Kft Celldömölk, Széchenyi utca 18. Telefon: 95/ , fax: 95/ Internet: Felelős kiadó: Esztergályos Jenő ügyvezető igazgató Nyomdai előkészítés KajtArt Kft. Terjedelem: 19,57 A/5 ív Tömeg: 360 g

3 KEDVES KOLLÉGÁK! Kézikönyv a Természetismeret 5. tanításához Kézikönyvünk az Apáczai Kiadó új, a Nemzeti alaptantervnek és az EMMI kerettantervnek (51/2012) megfelelően átdolgozott Természetismeret 5. tankönyvéhez készült. E kézikönyvvel a természetismeret tantárgyhoz szeretnénk módszertani ajánlásokat, javaslatokat, ötleteket adni Önöknek. Mivel iskolánként változik, hogy milyen szakos kolléga tanítja ezt a tárgyat, az egyes leckék feldolgozásához úgy kívánunk segítséget nyújtani, hogy a szakos és nem szakos kollégáknak is tartalmazzon hasznos információkat és ötleteket az óra megtartásához. Természetesen az itt felsorolt javaslatok nem óravázlatok, csak egy-egy lehetőséget mutatnak be azzal a szándékkal, hogy minél több elképzelésünket tudják sikeresen hasznosítani és továbbfejleszteni. Kérjük, tapasztalataikat, észrevételeiket küldjék el az Apáczai Kiadó címére! További eredményes munkát kívánunk! A Szerzők 3

4 4 A TERMÉSZETISMERET TANTÁRGY TANÍTÁSÁNAK CÉLJAI ÉS ALAPELVEI A KERETTANTERV SZERINT Napjaink környezeti problémái és a fogyasztói társadalom által kínált, gyakran egészségkárosító életmódra csábító megoldások ráirányítják a figyelmet a természettudományos műveltség fontosságára, amelynek megalapozása a természetismeret tantárgy egyik legfontosabb feladata. A tantárgy legfőbb célja a tanulók természet iránti érdeklődésének fenntartása. Olyan gyerekek nevelése, akik nyitottak a világra, felismerik a problémákat, keresik a jelenségek okait, következtetéseket tudnak levonni a tapasztalt tényekből, képesek kérdéseket megfogalmazni, és életkoruknak megfelelő válaszokat találnak a felvetődött kérdésekre. Ez a gondolkodásmód segít eligazodni a természeti és társadalmi környezetben, kitágítja a világ megismerésének lehetőségét, és a mindennapokban jól hasznosítható tudás megszerzését szolgálja. A korábban megszerzett ismeretekre és készségekre épülve fejleszti a természeti jelenségek megfigyelésének a képességét, felkelti a megfigyelt jelenségek magyarázata iránti igényt, előkészíti a természettudományos megismerés módszereinek alkalmazását, és megalapozza a 7. évfolyamtól induló természettudományos tárgyak: a biológia-egészségtan, a fizika és a kémia, valamint a földrajz tanulását. A természetismeret tantárgy a éves tanulók holisztikus világképéhez illeszkedve a lehetőségekhez mérten egységben mutatja meg az élő és élettelen világ jelenségeit, folyamatait, kölcsönhatásait. A megismerés során az elsődlegesen tapasztalati úton szerzett elemi ismeretekre építve fokozatosan fejlődik a diákok természettudományos fogalmi rendszere, alakulnak absztrakciós szintű ismereteik. A természetben, illetve a tanulók közvetlen környezetében megfigyelhető, tapasztalható jelenségek, folyamatok elemzése, kísérleti modellezése, az oksági összefüggések feltárása során formálódik a diákok természettudományos szemlélete. A természetismeret tantárgy fontos szerepet tölt be a megismerési módszerek elsajátításában, a természettudományos gondolkodásmód megalapozásában, a természethez való pozitív attitűd alakításában. Az iskolai tanulás folyamatába szervesen beépülnek a tanulóknak az élet különféle területein a legkülönbözőbb forrásokból és tapasztalatokból szerzett ismeretei, csakúgy, mint előzetes élményei, közvetlen tapasztalásai. Ez nemcsak a tanulás hatékonyságát, hanem a tanulási motivációt is erősíti. Az ismeretszerzés nem öncélú, hanem a gondolkodás és az önálló tanulás fejlesztését szolgálja. A használható tudás megszerzése lehetőséget nyújt ahhoz, hogy a tanuló új szituációban a tantárgyi kereteken kívül is sikeresen alkalmazza tudását. Az egyéni tapasztalatszerzésre épülő tanulás, a tevékenységközpontú módszerek, az IKT-eszközök alkalmazása, a vita és az érvelés olyan élményekhez juttatják a diákokat a tantárgy tanulása közben, amelyek elősegítik a természethez való pozitív viszonyulásuk fennmaradását, és hozzájárulnak a természettudományok iránti érdeklődés felkeltéséhez. A természettudományok egységes szemléletének kialakítását az ötödik évfolyamtól az érettségiig ívelő közös fejlesztési területek, rendezőelvek integrációja biztosítja. Az állandóság és változás látszólagos antagonizmusa, a rendszerek törvényszerűségeinek vizsgálata, a struktúra és funkció összefüggései, az anyag, az energia, az információ különböző formái más-más tartalomhoz kötődve jelennek meg, fejlesztve azokat a készségeket és képességeket is, melyek a tudományos megismerés, a technikai eszközök alkalmazásának feltételeit biztosítják. A fejlesztési területek közül kiemelkedik és különösen nagy hangsúlyt kap a természetismeret tantárgy keretein belül az ember szervezetének és működésének megismerése, a környezet és fenntarthatóság problémakörének elemzése. A természetismeret a testi-lelki egészség témaköreinek kibontása során feltárja a környezet és az egészség kapcsolatát, hozzájárul az egészséges életvitel szokásrendszerének formálásához, segíti az együttélés szabályainak elfogadását és betartását. A Föld globális problémáinak vizsgálatán keresztül felhívja a figyelmet az ember személyes felelősségére, egyéni és közösségi szinten aktivizál a helyi környezeti problémák megoldása érdekében. A hazai tájak és életközösségek megismerése pedig hozzájárul a nemzeti büszkeség, a hazaszeretet fejlődéséhez.

5 A természetismeret a többi tantárggyal közösen megalapozza azokat a megismerési képességeket, személyiségjegyeket, melyek birtokában a diákok elsajátítják a tanulás elemi módszereit, technikáit, átélhetik az ismeretszerzés örömét, a világ megismerésének szépségét. A tananyag feldolgozása több ponton kapcsolódik más tárgyak ismeretanyagához, fejlesztési követelményeihez. A tanulás folyamatában épít a tanulók meglévő tudására, lehetőséget ad az önálló információszerzésre is. A témakörök feldolgozása során a tanulási, a gondolkodási és a kommunikációs képességek fejlesztése párhuzamosan folyik, egymást erősítik. Ez teszi lehetővé, hogy a tanulók életkoruknak megfelelően használják a szaktudomány nyelvezetét a jelenségek, folyamatok értelmezése és a természet bemutatása során. Mindezek eredményeként a tanuló megőrizi kíváncsiságát, motivált marad az ismeretszerzésben. Egyénileg vagy társaival közösen aktívan vesz részt a tanítás-tanulás folyamatában. Ismeri és érti a tanulás során elérhető lehetőségeket, és képes a mindennapi életében, munkájában a felmerülő akadályok leküzdésére, a megszerzett ismeretek, képességek hasznosítására. Ez olyan szellemiséget, munkatermi hangulatot igényel, ahol a nevelő társ az ismeretszerzés folyamatában. Irányítja, segíti a tanulót a megismerés útján, lehetőséget teremt az egyéni differenciált munkára, visszajelzéseivel, értékelésével jobb teljesítményre ösztönzi őket évfolyam A tantárgy az Ember és természet, valamint a Földünk-környezetünk műveltségterület tartalmait és fejlesztési feladatait öleli fel. A körülöttünk lévő világ komplex megismerését szolgálja, melyben a különböző tudományterületek a fizika, biológia-egészségtan, kémia, földrajz ismeretei összekapcsolódnak, egymást kiegészítik, magyarázatul szolgálnak a mesterséges és természetes környezetünkben lejátszódó jelenségek megértéséhez. A megismerés a tanulók életkori sajátosságaihoz igazodik. A közelitől a távoli, az egyeditől az általános felé halad. Élmények, egyéni tapasztalatok megszerzésére törekszik. Kiemelt szerepük van a megfigyeléseknek, kísérleteknek, vizsgálódásoknak, melyek tapasztalatait tanári irányítás mellett növekvő önállósággal képesek elvégezni, rögzíteni, értelmezni, miközben egyre nagyobb jártasságot szereznek a balesetmentes eszközhasználatban, a csoportban végzett munka során a feladatok megosztásában és az együttműködésben. Alapvető elvárás évente legalább két kísérlet, vizsgálódás önálló elvégzése, illetve négy, tanórán bemutatott vizsgálatról feljegyzés készítése. Vizsgálódások közben feltárulnak az élő és élettelen anyagok tulajdonságai, szerkezetük és működésük összefüggései, az anyagok kölcsönhatásai és változásai. Megismerik a közvetlen környezet állatait, növényeit, jellemző tulajdonságait, jelentőségét, emberhez fűződő kapcsolatát. Hazánk tájainak és életközösségeinek vizsgálata során megtanulnak tájékozódni térben és időben, térképen és valóságban. Megértik az élő és élettelen környezet kölcsönhatásait, a szervezet és az életmód összefüggéseit. Eléjük tárul a természet formagazdagsága és szépsége, amely erősíti a fiatalok kötődését szűkebb és tágabb környezetükhöz, szülőföldjükhöz. A természetismeret tanulása során fejlődik a tanuló szemléleti térképolvasási képessége. A kerettanterv megjeleníti a legfontosabb topográfiai fogalmakat is. Elvárható tudás, hogy a tanuló felismeri és megmutatja ezeket a különböző ábrázolásmódú térképeken. A természetismeret tantárgy embert és környezetét, a természeti és társadalmi folyamatokat egységben jeleníti meg. Kutatja az okokat és a következményeket. Együttgondolkodásra sarkallja a tanulókat, megláttatja az emberi tevékenység pozitív és negatív hatásait. Rávilágít a fogyasztói társadalom hibáira, anyag- és energiatakarékos szokások kialakítására ösztönöz. Az ember személyes felelősségét hangsúlyozza az egészség és a környezet védelmében. A fiatalok számára a legérdekesebb témakör saját szervezetük felépítésének és működésének megismerése, mely során feltárulnak a kamaszkori változások okai és a vele kapcsolatos tennivalók, tudatosulnak a veszélyeztető környezeti hatások. A hangsúly a betegségek megelőzésére helyeződik. A lelki 5

6 egészség megőrzése érdekében ráirányítja a figyelmet a reális önismeret, a család és a társas kapcsolatok jelentőségére. Új elemként jelenik meg a követelményekben, hogy a tanuló a kétéves ciklus alatt legalább egy alkalommal önállóan dolgozzon fel egy természettudományos témát. A feladat lehetőséget nyújt a tehetségek kibontakoztatására, az elvégzett munka tükrözi a tanuló készségeinek, képességeinek fejlődését is. 6 KULCSKOMPETENCIÁK ÉS ÉRVÉNYESÍTÉSÜK A TERMÉSZETISMERET TANÍTÁSÁBAN-TANULÁSÁBAN Az Európai Unió országaiban meghatározták azokat a kulcskompetenciákat, amelyek az iskolai képességfejlesztő munka alapjait jelentik. Olyan képességeket, amelyek birtokában az unió polgárai gyorsan és hatékonyan tudnak alkalmazkodni a világhoz. Az iskolai műveltség tartalmának meghatározásakor a kulcskompetenciákból kell kiindulni. A kulcskompetenciákra minden egyénnek szüksége van. Ezek a feltételei a személyes boldogulásnak, a társadalmi beilleszkedésnek és a sikeres munkavégzésnek. Valamennyi egyformán fontos, azonos módon járul hozzá a sikeres élethez és a tudásalapú társadalomhoz. Anyanyelvi kommunikáció A természetismeret tanításában az alábbi konkrét lehetőségek adódnak a fejlesztésére: a tanórákon a tények, fogalmak, gondolatok, érzések, vélemények felfogása, értelmezése, kifejezése, vagyis a szövegalkotás és a szövegértés az anyanyelv használatával történik; az anyanyelv használatához kapcsolódó nyelvhelyességi szabályok gyakorlati alkalmazása (és betartása) a természetismeret-órákon is alapvető képességfejlesztési feladat; a tananyag feldolgozása során bővül az általános és speciális (a természettudományos megismerés során kialakuló) szókincsük, fejlődik szóbeli és írásbeli kommunikációs képességük; a természetismeret művelődési anyaga lehetőséget biztosít, hogy ismeretterjesztő irodalomból, digitális információhordozókból gyakoroltassuk a tananyaghoz kapcsolódó leírások, képek, ábrák szempontok szerinti összegyűjtését, azok feldolgozását és értékelését. Matematikai kompetencia Az élőlények szervezettani felépítésének és azok szabályszerűségeinek felismertetése fejleszti a matematikai tudásuk alkalmazási képességeit. Számos lehetőség adódik, például a térképeken való mérések, becslések elvégzésére, a növekedési, fejlődési és az életfolyamatok szabályozását bemutató grafikonok adatainak elemzésére. A matematikai kompetenciák szükségesek továbbá a táplálkozási, tápanyag-öszszetételi táblázatok értékelésére, matematikai számítások végzésére (például pulzus, légzésszám, vérnyomás, az úszó, lebegő, aljzatra süllyedő vízi élőlények felszíne, tömege, térfogata, sűrűsége stb.). A tanulók a kapott adatokat, a vizsgálatok, számítások eredményeit szintén a matematikai kompetenciák segítségével értékelik és indokolják. A természettudományokhoz és azok alkalmazásához kapcsolódó kompetenciák A természettudományok iránti megismerő tevékenységben a éves korosztály számára meghatározó erejű a motiváció. A természetismeret-órák feladata olyan attitűdök kialakítása, amelyek biztosítják a folyamatos érdeklődést és az aktivitás magas szintjét a természetben zajló folyamatok megismerésére. A természettudományos szemléletet és gondolkodásmódot a természeti, illetve a gazdasági-társadalmi folyamatok kölcsönhatásainak bemutatásával és értelmezésével alapozhatjuk meg.

7 A kompetencia fejlesztése során olyan ismeretek, képességek, készségek kialakítása is szükséges, amelyek birtokában a tanulók elemi magyarázatokat és előrejelzéseket képesek adni a természeti folyamatokról. A tárgy tanulása során a diákok ismerjék meg az alapvető természettudományos fogalmakat, az emberi beavatkozások különböző formáit, azok hatásait a bioszférára. Mindezek birtokában értsék meg a beavatkozások kockázatait, és tudjanak véleményt mondani a különböző döntéshozatalokról és azok erkölcsi kérdéseiről. A természetismeret tanulása során ismerjék meg az emberi tevékenység negatív hatásait a természeti környezetre, és szerezzenek elemi ismereteket a fenntartható fejlődés lényegéről, az emberi felelősségtudatról. Természettudományos műveltségüknek alkalmasnak kell lennie arra, hogy segítse az eligazodást a hétköznapi élet problémáiban. A kompetenciáknak biztosítaniuk kell, hogy a tanulók segítségükkel felismerjék a tudományellenes megnyilvánulásokat és az áltudományos nézeteket. Digitális kompetencia A természetismeret tanítása-tanulása számos lehetőséget nyújt a digitális kompetencia fejlesztésére. El kell érni, hogy a tanulók képesek legyenek a digitális eszközöket (számítógép, tévé, fényképezőgép, kamera, digitális tábla) tanári segítséggel használni és a művelődési anyaghoz kapcsolódó információkat összegyűjteni, illetve ismeretforrásként tanári segítséggel, majd egyre nagyobb önállósággal felhasználni. A hatékony, önálló tanulás A természetismeret tanítása-tanulása a többi tantárgyhoz hasonlóan fejleszti a hatékony és az önálló tanuláshoz szükséges alapképességeket (írás, olvasás, szövegértés, lényegkiemelés, informatikai eszközök használata), amelyekre az új ismeretek elsajátítása, feldolgozása épül. A tanórákon fejleszteni kell az önálló tanuláshoz (tanulási stratégiák kidolgozása, motiváció, figyelem, kitartás, nehézségek leküzdése, a saját munkájuk értékelése) és a közös (páros vagy csoport) munkához szükséges képességeket (együttműködés, feladatmegosztás, felelősségtudat stb.). A hatékony tanulás képességeinek így a természetismeret tanulási képességeinek is biztosítaniuk kell, hogy a tanulók ismereteiket alkalmazzák, segítve ezzel a mindennapi élet problémáinak, akadályainak leküzdését. A TERMÉSZETISMERET TANTÁRGYBAN MEGJELENŐ FIZIKAI TARTALMAK TANÍTÁSÁNAK FONTOSABB MÓDSZERTANI ELVEI 1. A kerettanterv egységes tárgy létrehozását tűzte ki célul a biológiai, földrajzi és fizikai ismeretek komplex tanításával. Ez azonban csak részben valósul meg, hiszen a legtöbb esetben nem komplex tananyagokat, hanem gyakorlatilag fizikát, biológiát és földrajzot tanítunk az egymás utáni fejezetekben (néhány kémiai ismerettel is kiegészítve). Ezért változatlanul fontosnak tartjuk a tantárgyak közötti koordinációt. A fizikai tartalmakat feldolgozó órákon legtöbbször a Környezetismeret 1 4., a Technika és életvitel 1 4., valamint a Matematika 1 4. évfolyamos órákon megszerzett ismeretekre támaszkodhatunk. Nem elhanyagolható és gyakran előkerül a tantárgyon belüli koordináció is. 2. A fizikai részek tanítása során is fontos, hogy állandóan szemléltessünk, vagyis tapasztalati alapokon tanítsunk. A tárgyak valóságos bemutatása mellett gyakran kísérletezünk. A kísérletezés sokkal több, mint pusztán manuális tevékenység. Sokkal inkább egyfajta a természettudományok tanítása során jellemző megismerő módszer. A kísérletekkel biztosítjuk a tanulók érdeklődését a 7

8 téma iránt, fejlesztjük a megfigyelőképességüket, és támpontot adunk számukra a fogalom kialakításához. A fejezet tárgyalásakor gondolatkísérleteket és ténylegesen elvégzett kísérleteket is használunk. A gyerekek számára természetesen sokkal izgalmasabbak a ténylegesen elvégzett kísérletek. Ezért a fizikai ismereteket feldolgozó anyagrészek tanári és tanulói kísérletekre épülnek. (A tanulói kísérletek nagy része otthon is elvégezhető.) Hasonlóan fontos a kísérletileg nem előállítható jelenségek megfigyelése is. A sikeres kísérletekhez elengedhetetlenül szükséges a gondos előkészítés, a kísérletek kipróbálása, a balesetvédelmi szabályok betartása. A leggondosabb előkészítésnél is előfordul azonban, hogy a kísérlet nem sikerül. Fontos, hogy a sikertelenség okát meg kell tudni magyarázni, a kísérletet pedig meg kell ismételni! A közvetett szemléltetés eszközei közül talán legfontosabb a rajz. Megfigyeléseinket, kísérleteinket egyszerű, vázlatos, színes rajzokkal rögzítsük. 3. Az anyagok fizikai tulajdonságainak, a különböző fizikai összefüggéseknek a megismerése nem a végső cél. A végső cél a megtanult ismeretek alkalmazása, felhasználása. Fontos, hogy érzékeltessük a tanulókkal: nem szakadtunk el a valóságtól, a fizikai ismeretek nem elkülönülten lebegnek a világban. Mindennapjainkat, egész életünket, élő és élettelen környezetünket áthatják a fizikai törvények. A TERMÉSZETISMERET TANTÁRGYBAN MEGJELENŐ FÖLDRAJZI TARTALMAK TANÍTÁSÁNAK FONTOSABB MÓDSZERTANI ELVEI 8 A motiváció A földrajz mint önálló tantárgy a hetedik évfolyamon jelenik meg először. Ezért a természetismeret tantárgynak óriási szerepe van abban, hogy a tanulók közelebb kerüljenek ehhez a tudományhoz. A gyerekek többsége életkorának megfelelően érdeklődik más földrészek, népek, a környezet földrajzi jelenségei, folyamatai iránt. A kiváló tudományos ismeretterjesztés, az internet, a kirándulások, utazások közben tapasztaltak és az alsóbb évfolyamokon tanultak is felkelthetik a gyerekek érdeklődését. Ezt az érdeklődést fokoznunk kell, nem pedig lerombolni az órákon folyó száraz ismeretszerző munkával. Maradandó élményt nyújt, és nagy hatást gyakorol a tanulókra az első néhány óra. Az alsóbb évfolyamokon megszokták a munkáltató jellegű, gyakorlatokkal vegyített órákat. Élve a kerettanterv nyújtotta lehetőségekkel, igyekezzünk minél több gyakorlati feladatot beiktatni! Segítséget nyújtanak ebben a munkafüzet feladatai, amelyek a gyerekek életkori sajátosságainak megfelelően érdekes, a hagyományostól eltérő munkáltató feladatokkal tarkítottak. A tananyag következetesen alapos és közös feldolgozása kedvezően befolyásolja a gyerekek hozzáállását a tantárgyhoz. Lehetőség szerint iktassunk be minél több csoportmunkát és tervezzünk projekteket is! Mindkettő kiváló motivációs lehetőség is egyben. Mindig tartsuk szem előtt a tanulók életkori sajátosságait! A legfontosabb motiváló tényező az érdeklődés, melynek ébrentartása és folyamatos megerősítése állandó feladatunk. Az említett projektmunka például kiválóan alkalmas erre. A tanulók érdeklődésének felkeltése Minden téma tárgyalása előtt körvonalazzuk pontosan az órák témáját! A feladatok tudatosítása ön-

9 magában is motiváló szereppel bír. Felkelthetjük az érdeklődést a témához kapcsolódó szemelvény felolvasásával, egy filmrészlet bemutatásával vagy a médiákban megjelent aktuális hír rövid megbeszélésével, de motiváció lehet egy probléma felvetése is. Bátran építhetünk saját élményeinkre. Színes beszámolónk a témához kapcsolódó utazásainkról, az azzal kapcsolatos képek, esetleg filmek bemutatása általában elnyeri a gyerekek tetszését. Kifejezetten motiváló, ha tanulóink saját élményeikről számolhatnak be. Ilyenkor ügyeljünk arra, nehogy parttalanná váljon a beszélgetés! Érdekeltté kell tenni a gyerekeket a tanulásban Tudatosítani kell a diákokban, hogy a tömegkommunikáció híreinek a megértésénél elengedhetetlenül fontos a Föld természetföldrajzának és gazdasági életének az ismerete is. Közvetlenül érdekeltté tehetjük a tanulókat a tananyag elsajátításában az értékeléssel, hiszen a következetes ellenőrzés és az ezzel együtt járó sikerélmény, de az elmarasztalás is motiválja őket. A motiváció ébrentartása A motiváció járja át az oktató-nevelő munka egészét, nemcsak a téma bevezetését. Az érdeklődést folyamatosan ébren kell tartani. A tanítási órákon rendszeresen olyan helyzeteket kell teremteni, amelyek motiválják a tanulók tevékenységét. Sokat segíthet a módszerek megválasztása. Minél több önálló, páros vagy csoportos kutatómunkára van lehetőség, minél többször lehet a tanuló részese saját tudása megszerzésének, annál szívesebben lesz aktív részese a témák feldolgozásának. A szemléltetés fajtái és eszközei: kísérletezés természetes segédletek, gyűjtemények kép, film interaktív anyagok modellek, domborművek földgömb térképek táblai rajz A szemléltetés Szemléltetés képekkel Képekkel olyan tájakat, jelenségeket vagy objektumokat szemléltetünk, amelyeket nem áll módunkban bemutatni a valóságban. Mindig tartsuk szem előtt, hogy bár a kép a valóság mása, mégsem tudja azt teljes hűséggel visszaadni. A fejlődésnek csak egy állapotát mutatja be, hiányzik belőle a tér- és tömeghatás, nincs benne mozgás, változás. Mégis egy jól megválasztott képpel, megfelelően irányított megfigyeléssel nagyon sok dolgot rögzíthetünk. Ügyeljünk arra, hogy a bemutatott kép mindig legyen tipikus, mutassa az aktuális földrajzi jellegzetességet, olyat, ami arra a területre vagy adott fogalomra, jelenségre megkülönböztető módon jellemző. Ügyeljünk arra is, hogy jó minőségű, megfelelő méretű, színes képet mutassunk be. Az ilyen képek szakmailag mindig kifejezőbbek, és jobban felkeltik az érdeklődést is. Az a legszerencsésebb, ha kivetítőn tudjuk bemutatni a felvételeket. Az interneten magunk is gyűjthetünk képeket. Ma már számtalan olyan képkeresővel találkozhatunk, ahonnan jogtiszta képeket is letölthetünk a fotótárunkba. Kivetítő híján szemléltethetünk nyomtatott anyaggal is. Ilyenkor azonban ügyeljünk arra, hogy a bemutatásra váró kép mérete megfelelő nagyságú legyen. Ha a szemléltetésre szánt felvétel nem elég nagy, 9

10 de nincs más lehetőségünk, mindenképpen hordjuk körbe az osztályban, hogy mindenki megfigyelhesse. Pedagógiai szempontból helytelen, ha a képeket átadjuk a gyerekeknek, és ők adják kézről kézre. Ebben az esetben nem beszélhetünk tudatosan irányított képelemzésről. Ellene szól az is, hogy a képnézegetés közben a gyerekek kiesnek az óra menetéből, előfordul, hogy már egészen másról van szó, mint amit a kezükben lévő képek ábrázolnak. Ne siessük el a képbemutatást, ne forduljon elő, hogy a gyerekek csak egy-egy villanásra látják! Minden szemléltetés, így a képbemutatás is csak akkor helyes didaktikailag, ha megfelelő megfigyelés és alapos elemzés kapcsolódik hozzá. A képbemutatás előtt mindig adjunk megfigyelési szempontokat. Az egyszerű szemléltetés érdekében az Apáczai Kiadó ötödikes természetismeret tankönyvében sok kép található. Mindegyik kép az adott témára legjellemzőbb elemeket tartalmazza. Minden gyerek egy időben, megfelelő ideig nézheti, és az otthoni tanulás közben is bármikor visszatérhet hozzá. Ügyeljünk arra, hogy csak jó minőségű képanyaggal szemléltessünk, mert a homályos, rossz minőségű képekkel nem érjük el a megfelelő célt. Helyezzünk nagy hangsúlyt a képelemzésre! 1. A kép tárgyi tartalma Mit ábrázol a kép? 2. A kép tartalmának egyes elemei például: Milyen felszínformákat látunk a képen? 3. Oksági kapcsolatok, földrajzi összefüggések feltárása, analízis például: Hogyan keletkeztek? Mi jellemzi őket? Milyen az anyaguk? Milyen külső erő formálhatja ezt a tájat? Miből látod? Miért ezek a jellemző külső erők ezen a tájon? stb. A képelemzés során fel kell ismertetni mindazokat a földrajzi tényeket, amelyek alapján általánosítások vonhatók le. Úgy irányítsuk a megfigyelést, hogy a fogalom vagy a jelenség minden lényeges elemét megragadjuk! Mivel a kép a valóság csak egy részletét ábrázolja, a jelenséget kiragadja a környezetéből, törekedjünk rá, hogy a képelemzés befejeztével térjünk ki arra, hogy a valóságban még mit láthatnánk abban a környezetben. Képzeltessük bele a tanulókat a valós képbe! A filmek helye az oktatásban A filmmel történő szemléltetés megkönnyíti a földrajzi jelenségek és folyamatok megismerését. Ha van rá lehetőségünk, helyezzük előtérbe ezt a szemléltetési módot, mert a film a természeti jelenségeket, folyamatokat mozgásukban, változásukban dinamikusan, eseményszerűen mutatja be; a földrajzi tárgyakat, jelenségeket több nézetből, sokoldalúan szemlélteti; a valóságban nem tanulmányozható mozgásokat ábrázol (trükkfilm, gyorsított film). Azt, hogy mikor és hogyan használunk fel egy filmet a tanítás-tanulás folyamatában, mindig a didaktikai feladat határozza meg. Új anyag feldolgozása előtt: a téma iránti érdeklődés felkeltése, előzetes tapasztalatgyűjtés. Témakör befejezése után: az ismeretek megszilárdítása céljából, összefoglalás alkalmával. Új tartalom feldolgozása közben: amikor kialakítjuk az új fogalmat, bemutatjuk a jelenséget vagy a tényt. A filmeket éppúgy, mint a többi szemléltetést, építsük be az oktatás folyamatába! Gondosan tervezzük meg, és szorosan kapcsoljuk össze a többi alkalmazott oktató eljárással! Ügyeljünk arra, hogy a filmvetítés soha ne mozizás legyen! Az új ismeretek feldolgozásánál vetített film legyen nagyon rövid, 2-5 perces, és mindig a téma megértését szolgáló információkat tartalmazza. Mint minden szemléltetési módszer, így a filmvetítés előtt is adjunk megfigyelési szempontokat! Ugyanazokat a megfigyelési szempontokat kiadhatjuk minden gyerek számára, de differenciálhatunk 10

11 is, ilyenkor például csoportonként mást-mást kell megfigyelni gyerekeknek. A film bemutatása közben magyarázat céljából nyugodtan szakítsuk meg a filmet, például előfordul, hogy a film következő részére külön fel akarjuk készíteni a tanulókat. Mielőtt szemléltetésként levetítenénk egy filmrészletet, előtte mindenképpen nézzük meg, és állítsuk a megfelelő részhez! A részleteket mindig pontosan jelöljük be, és pontosan illesszük be a feldolgozás menetébe! A térkép szerepe a földrajz tanításában A földrajztanítás legfontosabb és nélkülözhetetlen segédeszköze a térkép. Berg szerint a térkép a földrajzoktatás kezdete és vége a térkép az az alap, amelyen el lehet indulni a táj tanulmányozásában. A térképolvasás két fokozata: szemléleti térképolvasás logikai térképolvasás Az ötödik évfolyamon a szemléleti vagy más néven mechanikus térképolvasás megalapozása történik. Nagyon fontos, hogy a tanulók hetedik évfolyamra jártasak legyenek a szemléleti térképolvasásban. Ennek az alapja a térképjelek ismerete. Ami a térképen látható, azt leolvassuk, és szavakkal ki is fejezzük. Itt még a kérdések arra irányulnak, hogy mi van egy adott területen, és hol van az a földrajzi tárgy. Soha ne elégedjünk meg azzal, hogy tanítványaink egyszerű rámutatással válaszoljanak kérdéseinkre, szavakkal is mondják el pontosan a hely földrajzi fekvését! Az irányokat mindig pontosan jelöljék meg! Az iskolai térképmunka fő szabálya: a tanulókkal soha ne közöljünk olyan ismeretanyagot, amelyet a térképről maguk is le tudnak olvasni! Fontos a topográfiai tájékozódás gyakorlása, erre a kézikönyvben is számtalan példa található. A logikai térképolvasás a térképpel végzett munka legmagasabb foka. Ilyenkor a térképek segítségével ismerjük fel az összefüggéseket, és ezáltal tudunk következtetni. A logikai térképolvasás előfeltétele, hogy a tanulók jártasak legyenek a szemléleti térképolvasásban, ismerjék a legfontosabb összefüggéseket, melyek alkalmazásával eljuthatnak a problémák megoldásához. Például: a Mátra kimagaslik a környezetéből, ebből a domborzati adottságból szükségszerűen következik, hogy a hegység éghajlata hűvösebb, több a csapadék, mint a tőle délre található alföldi tájakon, természetesen a növényzete is más lesz. A szemléleti térképolvasás egyes elemeinek az elsajátítását az ötödik hatodik évfolyamon fokozatosan valósíthatjuk meg, aminek sikeréhez nagyon sok térképészeti munkára van szükség. Ezt erősítik a munkafüzeti gyakorlatok. Az interaktív tananyagok Az interaktív tananyagok alkalmazása egyre elterjedtebb. Az elmúlt évek intézményi infrastruktúrafejlesztésének köszönhetően ma már egyre több iskola rendelkezik interaktív táblával. Az Apáczai Kiadó interaktív tananyagainak feldolgozása ezek hiányában is megoldható, elég hozzá egy számítógép és egy kivetítő. A természetismeret interaktív tananyagok minden óratípus esetén számtalan lehetőséget kínálnak. Változatosan használhatjuk az ismereteket összefoglaló-rendszerező, valamint az ismereteket ellenőrző órákon is. Megkönnyíti mind a tanulók, mind a pedagógus munkáját. Segít a szemléltetésben, a bonyolult folyamatok megértésében, valamint az ismeretek rögzítésében. Nem töltik ki az új tananyag 11

12 feldolgozásának teljes folyamatát, a tanórából mindössze percet vesznek igénybe. A feldolgozott témákhoz egy rövid szemléltetést, néhány interaktív feladatot és kérdést tartalmaznak. Nem a tananyag digitális változatai. Használatuk mindenképpen ajánlatos, mert motiválja a tanulókat, és segíti őket abban, hogy komolyabb nehézségek nélkül, szinte játszva sajátíthassák el a szükséges ismereteket. 12 A projektmódszer A projekt kifejezés, főként az utóbbi években, már nem ismeretlen fogalom a számunkra. Az elnevezés az angol project szóból ered, melynek jelentése: 1. terv, javaslat, tervrajz; 2. tervez, kigondol, vázol. Mire használjuk a projekt kifejezést köznapi értelemben? Ha valahol például egy hidat építenek, a tervezéstől a híd átadásáig tartó bonyolult folyamat, vagyis a híd létrejötte maga a hídprojekt. Ugyancsak projektről beszélünk, ha például egy konkrét hely gólyáinak a megmentésére szervezünk akciót az egy gólyamentő projekt. Ha végiggondoljuk ezt az egymástól igen eltérő két projektet, annak ellenére, hogy mindkettő más célból jött létre, más a tartalmuk, és természetesen a végeredmény is más lesz, találunk bennük valami közöset: mindkettő egy konkrét témát ölel fel, az egyik a híd felépítésének bonyolult folyamatát, míg a másik a gólyák megmentését. Napjainkban a pedagógiában is mind többször hallani a projektekről, szervezésük egyre népszerűbb lesz a hazai pedagóguskörökben is. Mit kell a pedagógiában projekten érteni? A projekt egy sajátos tanulási egység, amelynek a középpontjában egy probléma áll. A feladat nem csupán a probléma megoldása vagy megválaszolása, hanem lehető legtöbb vonatkozásának és összefüggésének feltárása. (Hortobágyi Katalin) A módszer legfontosabb elemeinek bemutatása A Balaton című projekt segítségével Tartalom hagyományos szemlélettel: A Balaton fekvése kialakulása a Balaton, mint tó sajátosságai jellemző növények, állatok a Balaton gazdasági jelentősége természet- és környezetvédelmi törekvések a Balaton-felvidéki Nemzeti Park bemutatása Tartalom projektszemlélettel az előzőek mellett: A Balaton megjelenése az irodalomban a képzőművészetben a zenében a népművészetben Mindig arra törekedjünk, hogy a témát a lehető legtöbb oldalról, minél komplexebb módon közelítsük meg! Ez nagyon fontos elem, mivel ez a komplexitás is hozzásegíti a tanulókat ahhoz, hogy megtanuljanak rendszerekben gondolkodni. Ha a projektek tartalmi megközelítését nézzük, nem tűnik másnak, mint egy jól megvalósított tantárgyi koncentrációnak. Ebből a megközelítésből ez valóban igaz. Mindemellett felmerül a kérdés, mennyivel több egy projekt megvalósítása, mint a tantárgyi koncentráció, és mitől válik pedagógiai

13 módszerré. Mitől lesz pedagógiai módszer? A módszer kulcsszavai: motiváció, partnerség, sikerélmény. 1. A gyerekek érdeklődésére, pozitív tulajdonságaikra és ezáltal a sikerélményre épít. A sikerélmény köztudottan a legnagyobb motiváló erő. 2. Legjellemzőbb munkaforma: projekt-csoportmunka, alkalmazhatunk kooperatív technikákat, de helye van a páros és egyéni munkának is. A projektcsoportokba a gyerekek a téma iránti érdeklődésükből kifolyólag kerülnek. A kijelölt cél érdekében közösen kell munkálkodniuk, ki-ki a saját erősségeire támaszkodva, viszont mindenkinek van önálló feladata. A felmerülő problémákat közösen oldják meg. A csoport minden tagja azonos jogokat élvez. A szociális tanulás eszköze. 3. A megadott szempontsor alapján a témát a résztvevők önállóan dolgozzák fel, ezáltal a tudást a tanulók aktívan hozzák létre, nem csak passzívan befogadják, mint például a frontális osztálymunka során. A tanulók cselekvő részvétele jellemző a teljes projektfolyamatban. Egyetlen gramm tapasztalat többet ér egy tonna teóriánál! (John Dewey) 4. A projekt során a végeredmény minden esetben egy bemutatható szellemi vagy anyagi alkotás, produktum. A produktum létrehozása nem tekinthető öncélú fabrikálásnak. Az elkészítés során végig a témával foglalkoznak a gyerekek, és szinte magukba dolgozzák az ismereteket. Csoportonként egy, de akár több produktum is születhet. Példák a Balaton-projekt lehetséges produktumaihoz: Balaton-modell terepasztalon Térképkészítés Kártyajáték készítés Enciklopédia a Balatonról Tablókészítés Szemelvénygyűjtemény készítése Vers, novella írása Kiállítás a Balatonról készült műalkotásokból Népdalok, mondák a Balatonról A környék tárgyi népművészeti emlékeinek bemutatása (képkiállítás, album) Turistakalauz Tematikus térkép a turistáknak Levél egy képzeletbeli balatoni nyaralásról A Balaton öröm- és bánattérképe 5. A projekt mindig egy projektbemutatóval zárul, ami nem más, mint a produktumok felvonultatása bármilyen ötletes formában. A Balaton-projekt esetében lehet például egy konferencia megszervezése, melynek keretében a csoportok beszámolnak a témáról. A produktumokból kiállítást szerveznek stb. 6. Az értékelés a projekt elengedhetetlen eleme. Értékelés a projekt során: Nincs számszerű értékelés A csoportok értékelik saját munkájukat Csoporton belüli munka értékelése Önértékelés Lehetséges értékelési szempontok: Mi tetszett a legjobban és a legkevésbé az érintetteknek? Mit sikerült elérni a közös tervhez képest? 13

14 Milyen problémák, konfliktusok hátráltatták a munkát? Hogyan lettek úrrá a problémákon, konfliktusokon? Milyen tőlük független körülmények nehezítették a munkát? Milyen változtatásokra van szükség a következő projekt sikere érdekében? Projektszakaszok Hogyan gazdálkodjunk az idővel? Témaválasztás Törekedjünk arra, hogy a gyerekek körében népszerű témákat dolgozzuk fel projektként. A résztémák kiválasztása után a gyerekek érdeklődésüknek megfelelően kerüljenek be az egyes csoportokba. Mindez az aktuális óra előtt kb. két-három héttel történjen. Tervkészítés A mellékelt táblázatnak megfelelően, részletes tartalmi és kivitelezési terv készítése Adatgyűjtés A csoportok önállóan végzik, a megbeszéltek (a tervek) szerint A téma feldolgozása A csoportok önállóan végzik, saját ötletük és a megbeszéltek szerint A produktum összeállítása A csoportok önállóan végzik, saját ötletük szerint A projekt és a produktumok bemutatása Azon az órán, amelyiken a tervezet szerint következik a téma A projekt értékelése Legkésőbb a projektbemutató-órát követő alkalommal Miért jó a gyerekeknek? Minden gyerek pozitív tulajdonságaira épít. Nem azért kell tanulniuk, mert elvárják, hanem azért tevékenykednek, mert azt fontosnak tartják, emellett úgy tanulnak meg számtalan érdekes és fontos dolgot, hogy örömüket lelik benne. A projekt során megvalósulhat a belső motivációra épülő tanulás. A résztvevők nem azzal küszködnek, hogy a folyamat végére milyen követelményeknek kell eleget tenniük. Az egyéni és a csoportos, illetve társas tanulást is választhatják. A páros vagy csoportos tanulás esetén olyanokkal dolgozhatnak együtt, akikkel ezt szívesen teszik. A projektek tervezése és kivitelezése során minden létező kompetenciát fejleszthetünk. Projekterv A projekt címe: A projekt célja: 1. csoport 2. csoport 3. csoport 4. csoport 5. csoport Téma Téma Téma Téma Téma 14

15 ... Feladatok Feladatok Feladatok Feladatok Feladatok Módszerek Módszerek Módszerek Módszerek Módszerek Produktum Produktum Produktum Produktum Produktum Projektbemutató Értékelés AZ 5. ÉVFOLYAMOS TERMÉSZETISMERET TANTÁRGY TANMENETJAVASLATA Az 5. évfolyamos természetismeret témakörei a tankönyvben Évi óraszám: 72 (heti 2) 5. évfolyam Témakör Leckék száma Élet a kertben 11 Anyagok és változások a környezetünkben 9 Tájékozódás a térképen és a természetben 7 Az időjárás és az éghajlat 6 A felszíni és a felszín alatti vizek 7 Állatok a házban és a ház körül 11 Az ember szervezete és egészsége 14 A javasolt óraszámok magukban foglalják az ismétlésre, összefoglalásra, gyakorlásra, ellenőrzésre, kísérletek-vizsgálatok elvégzésére és a kiegészítő anyagok feldolgozására fordítható órákat is. 15

16 Az óra anyaga Oktatási-képzési feladat Fogalmak Koncentráció Szemléltetés 1. A virágos növények szervei A virágos növények szerveinek és alapműködéseinek megismerése (gyökér, szár, levél, virág, termés). A virág- és a termésképződés folyamata. 2. Az almafa Az alma fő termesztési körzetei, igényei a környezettel szemben. Az alma jelentősége az egészséges táplálkozásban. Az almatermés részei: héj, hús, hártyás rekesz, mag. Az alma kártevője és az ellene való védekezés. 3. A szilvafa A szilva fő termesztési körzetei, jelentősége, felhasználása. A szilvafa szervezeti felépítése: gyökérzetének, törzsének, lombkoronájának jellemzői. A csonthéjas termés és részei: héj, hús, csonthéj, mag. 4. A szőlő A szőlő őse a ligeti szőlő. Csemege- és borszőlőfajtáink fő termesztési körzetei. A szőlő szervezeti felépítése: gyökérzet, tőke, vesszők, levelek, kacsok. A bogyótermés jellemzői, részei (héj, hús, mag). ÉLET A KERTBEN Virágos növény, gyökér, szár, levél, virág, termés Vadalma, metszéssel alakított lombkorona, az almatermés és részei: héj, gyümölcshús, hártyás rekesz, mag, almamoly Termesztési körzet, csonthéjas termés, szilvamoly, vegyszeres védekezés, környezetbarát védekezés Ligeti szőlő, szőlőtőke, vessző, kacs, a bogyótermés és részei: héj, hús, mag, borszőlő csemegeszőlő, peronoszpóra Környezetismeret 3 4. évfolyam: a növények életéről és szaporodásáról tanultak felidézése A virágos növények szervei, fás szár, lágy szár Az almatermés részei, lombkorona, a növények életéhez szükséges környezeti feltételek, a szilvamoly és fejlődése Csonthéjas termés, almatermés, lágy szár és fás szár, a virágos növények szervei és azok feladata Élő virágos egynyári dísznövények, kézinagyító Színes képek az almafa virágáról, élő almafalevelek, hajtásrészletek, virágmodell, különböző fajta almatermések, az almamoly kártétele Színes képek a szilvafa virágáról, élő szilvafalevelek, hajtásrészletek, virágmodell, különböző fajta csonthéjas termések, a szilvamoly és kártétele Hajtásrészlet a szőlőről (kacsokkal, levelekkel, szőlőfürttel), szőlőtőke, különböző fajta szőlőfürtök, peronoszpórás levél 16

17 Az óra anyaga Oktatási-képzési feladat Fogalmak Koncentráció Szemléltetés 4. A szőlő A bor- és csemegeszőlő-fajták jellemzői. A szőlő kártevői, a peronoszpóra és a lisztharmat. 5. A paprika és a paradicsom 6. A sárgarépa és egyéb zöldségféléink A paprika és a paradicsom őshazája. A felfújt bogyótermés és a bogyótermés közötti különbség. Az egyszerű levél és az összetett levél. A két növény termesztése, környezeti igényei. Az egynyári növények jellemzői. A sárgarépa őse a vadmurok. A sárgarépa és a petrezselyem kétnyári növény: az első évben a gyökérzetét, szá rát, levelét fejleszti ki, a második évben virágzik és termést hoz. 7. A fejes káposzta A fejes káposzta őse a vadkáposzta. Termesztésekor palántákat nevelnek, tápanyagban gazdag, jó vízellátású talajba ül tetik ki. A káposztafej rövid szárból (torzsa) és szorosan egymásra boruló levelekből áll. Felfújt bogyótermés, főgyökérzet, fő- és oldalgyökerek, palánta, lágyszár, egynyári növény Vadmurok, hidegtűrő, megvastagodott főgyökérzet, virágzat, ikerkaszat termés, kétnyári növény Vadkáposzta, rövid szár (torzsa), keresztes virág, becőtermés, káposztalepke, a káposztalepke fejlődése A virágos növények szervei, az egyes szervek működése, lágy szárú növény, a növények életéhez szükséges környezeti feltételek, hidegtűrő-melegkedvelő A növények életéhez szükséges környezeti feltételek, a virágos növények szervei és működésük, egynyári növény Egynyári-kétnyári növények, magvetés, palántázás, az almamoly és a szilvamoly fejlődése és kártételük, hidegtűrő Élő paprika- és paradicsomnövények, különböző fajta paprikák és paradicsomok termései, paprika- és paradicsommagok, különböző tartósított készítmények a két növényből Élő növények, vadmurok, különböző fajta sárgarépák gyökerei, sárgarépamagok, élő zeller- és céklanövények Élő fejes káposzta és egyéb káposztafélék, keresztes virág, becőtermés, káposztamagok 17

18 Az óra anyaga Oktatási-képzési feladat Fogalmak Koncentráció Szemléltetés 7. A fejes káposzta Kétnyári növény, a magvetéstől számított második évben hoz virágot, és ekkor fejlődik ki a becőtermés. Kártevője a káposztalepke. Egyéb káposztaféléink: vörös káposzta, bimbóskel, kelkáposzta, karfiol, karalá bé. 8. A vöröshagyma A vöröshagyma termesztésének feltételei. A magvetéssel és a dughagymáról történő szaporítási módok ismerete. A hagyma felépítése: mellékgyökérzet, tönk, húsos és száraz hagymalevelek, viaszos, hengeres föld feletti levelek. 9. A burgonya és a burgonyabogár A burgonya jelentősége a táplálkozásban. Termesztésének környezeti igényei, fő termesztési körzetei. A burgonya szervezeti felépítése, a gumó a talajban lévő megvastagodott szár. Mérgező bogyótermése van. Kártevője a burgonyabogár. Évelő növény, magvetés, dughagyma, száraz és húsos hagymalevelek, mellékgyökérzet, toktermés Földbeni megvastagodott szár gumó, mérgező bogyótermés, burgonyabogár, teljes átalakulás: pete, lárva, báb, kifejlett bogár, környezetkímélő gazdálkodás, komposzt, biotermékek Egynyári-kétnyári növények, lágy szárú növény, magvetés, becőtermés, almatermés, bogyótermés A-, B- és C-vitamin, tápanyagok elraktározása a különböző növényi szervekben, főgyökérzet, mellékgyökérzet, az almamoly és a szilvamoly fejlődése és kártétele Élő vöröshagymanövény, különböző fajta vöröshagymák hagymái, dughagyma, fokhagyma Élő burgonyanövény, különböző fajta burgonyák gumói, hajtatott gumók, burgonyabogár, a burgonyabogár fejlődési alakjai 18

19 Az óra anyaga Oktatási-képzési feladat Fogalmak Koncentráció Szemléltetés 10. A földigiliszta, a májusi cserebogár és az éticsiga Érdekességek, megfigyelések, kísérletek 11. Rendszerezzük ismereteinket! A három állat testfelépítése, életmódja (táplálkozása) és szaporodása. Az ízeltlábúak, a rovarok és a bogarak szervezeti sajátosságai. A földigiliszták jelentősége a talaj életében. A kártevők elleni védekezés módjai (vegyszeres növényvédelem, természetes ellenségeik életfeltételeinek biztosítása). A tankönyvben leírtak elvégzése. A tapasztalatok rögzítése. A témakörben szereplő legfontosabb fogal mak, folyamatok és összefüggések átismétlése. Gerinces-gerinctelen állat, bőrizomtömlő, kültakaró, pete átalakulás nélküli fejlődés, kitines bőr, ízeltlábúak, fej-tor-potroh, három pár ízelt láb, rovar, bogár, teljes átalakulás, csigaház, zsigerzacskó, tapogató, hasláb, növényevő A témakörben megismert fogalmak A témakörben tanult fogalmak Káposztalepke, almamoly, szilvamoly, a burgonyabogár és a káposztalepke fejlődése és kártétele Élő földigiliszta és éticsiga, cserebogár-preparátum, bemutató képek a cserebogár fejlődéséről és kártételéről Válogatás a témakör feldolgozásánál használt legjellemzőbb szemléltetőeszközökből 12. A témazáró feladatlap megoldása A témazáró feladatlap A és/vagy B változat feladatainak a megoldása. A témazáró feladatlapokat külön füzet tartalmazza. 19

20 Az óra anyaga Oktatási-képzési feladat Fogalmak Koncentráció Szemléltetés 13. Miből vannak a testek? 14. Mivel jellemezhetők a testek? ANYAGOK ÉS VÁLTOZÁSOK A KÖRNYEZETÜNKBEN Az anyagok sokféleségének megismerése. Élő és élettelen, természetes és mesterséges anyag megkülönböztetése. A szilárd, a folyékony és a légnemű halmazállapot legfontosabb jellemzőinek átismétlése, rendszerezése. A mérés fogalmának kialakítása. A hosszúság, a térfogat, a tömeg és az idő mérése, mértékegysége. A mérőeszközök használatának megismerése, gyakorlása. 15. A keverékek és az oldatok tulajdonságainak megismerése. Keverékek és oldatok készítése. A keverék és az oldat fogalmának kialakítása. Mindennapi életünkben és a természetben előforduló keverékek megismerése, felismerése, jelentőségük. Anyag, élő és élettelen, szilárd, folyékony és légnemű halmazállapot, természetes és mesterséges anyag, alapanyag Fizikai tulajdonságok, mérés, hosszúság, térfogat, tömeg, idő Keverék, természetes és mesterséges keverék, oldószer, oldott anyag, oldat Mindennapi élet Környezetismeret 1 4. évfolyam Mindennapi élet Matematika 1 5. évfolyam Környezetismeret 1 4. évfolyam Mindennapi élet Környezetismeret 1 4. évfolyam Különböző anyagokból készült tárgyak, néhány szilárd anyag, egyszerű kéziszerszámok, különböző edények, folyadék, luftballon, a tankönyv oldalának ábrái, táblai vázlat, fólia vagy interaktív tábla Szilárd testek a tanulókísérleti készletből, műanyag tanulókísérleti mérőhenger, szabálytalan test (kavics vagy kulcs), víz, vékony fonál vagy fémhuzal, karos mérleg, súlysorozat, az időméréshez stopperóra, tankönyvi ábrák: o Tankönyv 49. oldal ábrái A tanári kísérletekhez: borszeszégő vagy Bunsen-égő, vasháromláb, lángosztó alátét, főzőpoharak, szűrőpapír, hurkapálca, fonál, kevés hipermangán, víz 20

AZ 5. ÉVFOLYAMOS TERMÉSZETISMERET TANTÁRGY TANMENETJAVASLATA

AZ 5. ÉVFOLYAMOS TERMÉSZETISMERET TANTÁRGY TANMENETJAVASLATA AZ 5. ÉVFOLYAMOS TERMÉSZETISMERET TANTÁRGY TANMENETJAVASLATA Az 5. évfolyamos természetismeret témakörei a tankönyvben Évi óraszám: 72 (heti 2) 5. évfolyam Témakör Leckék száma Élet a kertben 11 Anyagok

Részletesebben

Kerettantervi ajánlás a helyi tanterv készítéséhez. EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.07

Kerettantervi ajánlás a helyi tanterv készítéséhez. EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.07 Módosítás a 2013. január 31-én közzétett változathoz képest Ebben a helyi tantervi ajánlásunkban a korábban megjelenthez képest két témakört átcsoportosítottunk az egyes évfolyamok között, melyben tükröződnek

Részletesebben

TERMÉSZETISMERET 5 6. évfolyam

TERMÉSZETISMERET 5 6. évfolyam TERMÉSZETISMERET 5 6. évfolyam Tantárgyi célok, feladatok A természetismeret tantárgy olyan műveltségképet közvetít, amely egységben jeleníti meg az élő és élettelen természet jelenségeit, folyamatait,

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat a 21. században elvárható

Részletesebben

Terézvárosi Két Tannyelvű általános iskola helyi tanterve. EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.

Terézvárosi Két Tannyelvű általános iskola helyi tanterve. EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2. Terézvárosi Két Tannyelvű általános iskola helyi tanterve EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.07 TERMÉSZETISMERET az általános iskolák 5 6. évfolyam számára keretén

Részletesebben

Kerettantervi ajánlás a helyi tanterv készítéséhez. EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.07

Kerettantervi ajánlás a helyi tanterv készítéséhez. EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.07 Kerettantervi ajánlás a helyi tanterv készítéséhez EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.07 TERMÉSZETISMERET az általános iskolák 5 6. évfolyam számára Ez a segédlet

Részletesebben

Bársony-Hunyadi Általános Iskola TERMÉSZETISMERET HELYI TANTERV 5-6. OSZTÁLY

Bársony-Hunyadi Általános Iskola TERMÉSZETISMERET HELYI TANTERV 5-6. OSZTÁLY Bársony-Hunyadi Általános Iskola TERMÉSZETISMERET HELYI TANTERV 5-6. OSZTÁLY KÉSZÍTETTE: Cziczlavicz Éva Judit, Fekéné Tóth Judit Molnárné Kiss Éva, Martinek Ágnes MISKOLC 2013 A, Összesített óraterv Évfolyam

Részletesebben

Osztályozóvizsga követelményei

Osztályozóvizsga követelményei Osztályozóvizsga követelményei Képzés típusa: Tantárgy: Általános Iskola Természetismeret Évfolyam: 5 Emelt óraszámú csoport Emelt szintű csoport Vizsga típusa: Írásbeli, szóbeli Követelmények, témakörök:

Részletesebben

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN Készítette: Adorjánné Tihanyi Rita Innováció fő célja: A magyar irodalom és nyelvtan tantárgyak oktatása

Részletesebben

TANTÁRGYI FEJLESZTÉSEK

TANTÁRGYI FEJLESZTÉSEK TANTÁRGYI FEJLESZTÉSEK Tantárgyi fejlesztések Ha fölgyújtjuk a gyermekben a veleszületett szikrát, azzal mindig olyan magaslatok felé nyitunk utat, amilyenekről álmodni sem mertünk volna. Kristine Barnett

Részletesebben

A Tanév itt kezdődik! EMBER ÉS TERMÉSZET MŰVELTSÉGTERÜLET A NAT-BAN ÉS A KERETTANTERVEKBEN

A Tanév itt kezdődik! EMBER ÉS TERMÉSZET MŰVELTSÉGTERÜLET A NAT-BAN ÉS A KERETTANTERVEKBEN A Tanév itt kezdődik! EMBER ÉS TERMÉSZET MŰVELTSÉGTERÜLET A NAT-BAN ÉS A KERETTANTERVEKBEN Egy kis ismétlés Nemzeti alaptanterv EMBER ÉS TERMÉSZET MŰVELTSÉGTERÜLET (II.3.5) A, Alapelvek, célok Természettudományos

Részletesebben

Elkészült a szakmai megvalósítás tervezett ütemterve, amely alapján a téglási iskolában megkezdődött a projekt ezen részének megvalósítása.

Elkészült a szakmai megvalósítás tervezett ütemterve, amely alapján a téglási iskolában megkezdődött a projekt ezen részének megvalósítása. Foglalkozás tervezett időpontja 1. tanítási Időtartama Helyszíne, körülményei 1 óra A 11. számú interaktív táblás (TTSZK) 2. tan. 1 óra TTSZK Meteorológiai alapismeretek I 3. tan. 1 óra TTSZK Meteorológiai

Részletesebben

Helyi tanterv Természetismeret 5. évfolyam számára

Helyi tanterv Természetismeret 5. évfolyam számára Helyi tanterv Természetismeret 5. évfolyam számára Alapelvek, célok és feladatok Napjaink környezeti problémái és a fogyasztói társadalom által kínált, gyakran egészségkárosító életmódra csábító megoldások

Részletesebben

Feladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze.

Feladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze. INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást

Részletesebben

PROJEKTTERV. Kovács Róbert Péterné. Technika, életvitel és gyakorlat

PROJEKTTERV. Kovács Róbert Péterné. Technika, életvitel és gyakorlat PROJEKTTERV 1. A projekt adatai: A projekt címe: A projekttervet készítette: A projekt megvalósításának helye: Tantárgy: Tantárgyi koncentráció: A víz szerepe az ember életében Víztakarékos megoldások

Részletesebben

A természetismeret munkaközösség munkaterve

A természetismeret munkaközösség munkaterve A természetismeret munkaközösség munkaterve A munkaközösség tagjai: Stankovicsné Soós Mária biológia-technika szakos nevelő, intézményvezetőhelyettes Csiszár Attila földrajz-testnevelés szakos nevelő Györéné

Részletesebben

BIOLÓGIA 7-8. ÉVFOLYAM

BIOLÓGIA 7-8. ÉVFOLYAM XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 BIOLÓGIA 7-8. ÉVFOLYAM Célok Tanulói teljesítmények növelése Tanulási motiváció kialakítása tevékenység, megfigyelés,

Részletesebben

A tartalmi szabályozás változásai

A tartalmi szabályozás változásai A tartalmi szabályozás változásai Technika, életvitel és gyakorlat Kovács Október A tanév itt kezdődik! 2012. augusztus 31. NAT Műveltségi területek 1. Magyar nyelv és irodalom 2. Idegen nyelvek 3. Matematika

Részletesebben

1 tanóra hetente, összesen 33 óra

1 tanóra hetente, összesen 33 óra Művelődési terület Tantárgy Óraszám Évfolyam Ember és társadalom Regionális nevelés 1 tanóra hetente, összesen 33 óra nyolcadik Iskolai végzettség ISCED 2 Tanítási nyelv Ez a tanmenet a Szlovák Köztársaság

Részletesebben

KÖRNYEZETISMERET. TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK 4. osztályos tanulók részére. Élô és élettelen természet. Tompáné Balogh Mária. ...

KÖRNYEZETISMERET. TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK 4. osztályos tanulók részére. Élô és élettelen természet. Tompáné Balogh Mária. ... Tompáné Balogh Mária KÖRNYEZETISMERET Élô és élettelen természet TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK. osztályos tanulók részére............. a tanuló neve pauz westermann AZ ÉLÔ ÉS ÉLETTELEN TERMÉSZET ALAPISMERETEI.

Részletesebben

Évfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5

Évfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5 TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam Évfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5 A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat

Részletesebben

Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához

Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához A Tanulásmódszertan az iskolai tantárgyak között sajátos helyet foglal el, hiszen nem hagyományos értelemben vett iskolai tantárgy. Inkább a képességeket felmérő

Részletesebben

A fizika kétszintű érettségire felkészítés legújabb lépései Összeállította: Bánkuti Zsuzsa, OFI

A fizika kétszintű érettségire felkészítés legújabb lépései Összeállította: Bánkuti Zsuzsa, OFI A fizika kétszintű érettségire felkészítés legújabb lépései Összeállította: Bánkuti Zsuzsa, OFI (fizika munkaközösségi foglalkozás fóliaanyaga, 2009. április 21.) A KÉTSZINTŰ FIZIKAÉRETTSÉGI VIZSGAMODELLJE

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra

TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra A tanulási folyamat születésünktől kezdve egész életünket végigkíséri, melynek környezete és körülményei életünk során gyakran változnak. A tanuláson a mindennapi életben

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

Egészségedre! Káros szenvedélyek és egészséges életmód megismerése. Kompetenciaterület: Szociális és életviteli kompetencia 10.

Egészségedre! Káros szenvedélyek és egészséges életmód megismerése. Kompetenciaterület: Szociális és életviteli kompetencia 10. Egészségedre! Káros szenvedélyek és egészséges életmód megismerése Kompetenciaterület: Szociális és életviteli kompetencia 10. évfolyam Programcsomag: Felkészülés a felnőtt szerepekre A modul szerzője:

Részletesebben

A víz szerepe a történelemben

A víz szerepe a történelemben Projektterv A víz szerepe a történelemben Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 7. és 8. évfolyam Készítette: Gerőcsné Berkes Judit Katalin Tiszaújváros, 2015. november 23. A projekt leírása:

Részletesebben

TERMÉSZETISMERET. 5 6. Tantárgyi célok, feladatok:

TERMÉSZETISMERET. 5 6. Tantárgyi célok, feladatok: EÖTVÖS LORÁND ÁLTALÁNOS ISKOLA TERMÉSZETISMERET 5-6. HELYI TANTERV - 2013. TERMÉSZETISMERET 5 6. Tantárgyi célok, feladatok: A természetismeret tantárgy olyan műveltségképet közvetít, amely egységben jeleníti

Részletesebben

Tanmenetjavaslat KÖRNYEZETISMERET. 2. osztályosoknak. Heti: 1 óra. Évi: 37 óra KOMP

Tanmenetjavaslat KÖRNYEZETISMERET. 2. osztályosoknak. Heti: 1 óra. Évi: 37 óra KOMP Tanmenetjavaslat KÖRNYEZETISMERET 2. osztályosoknak Heti: 1 óra Évi: 37 óra KOMP Óraszám Téma Ismeretanyag, 1. Vakáció után Közlekedési eszközök ismerete Város, falu, vízpart, hegyvidék felismerése 2.

Részletesebben

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu Az ökoiskolaság, a környezeti nevelés helye a megújult tartalmi szabályozásban - Nemzeti alaptanterv és kerettantervek Varga Attila Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet E-mail: varga.attila@ofi.hu Nemzetközi

Részletesebben

Hazánk idegenforgalma

Hazánk idegenforgalma Hazánk idegenforgalma (Turizmusunk földrajzi alapjai) 8.évfolyam Választható tantárgy Helyi tanterv Célok és feladatok: A tantárgy célja, hogy megismertesse a tanulókat ezzel az új tudományterülettel.

Részletesebben

INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET. Osztályközösség-építő Program tantárgy. 9. évfolyam

INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET. Osztályközösség-építő Program tantárgy. 9. évfolyam INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET Osztályközösség-építő Program tantárgy 9. évfolyam Tanítási hetek száma: 36 Heti óraszám: 1 Éves óraszám: 36 Jóváhagyta: Boros

Részletesebben

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben IKT kompetenciák Farkas András f_andras@bdf.hu A tanítás holisztikus folyamat, összekapcsolja a nézeteket, a tantárgyakat egymással és a tanulók személyes

Részletesebben

Természetismeret. 5-6. évfolyam. tantárgy 2013.

Természetismeret. 5-6. évfolyam. tantárgy 2013. Természetismeret tantárgy 5-6. évfolyam 2013. Bevezetés A természetismeret tantárgy Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet által összeállított tanterve a természetismeret kerettantervével szerves egységet

Részletesebben

Az oktatás stratégiái

Az oktatás stratégiái Az oktatás stratégiái Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003 Falus Iván (2003): Az oktatás stratégiái és módszerei. In: Falus Iván (szerk.): Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához.

Részletesebben

A KÖRNYEZETTUDATOS MAGATARTÁS FEJLESZTÉSE AZ ELSŐ OSZTÁLYBAN

A KÖRNYEZETTUDATOS MAGATARTÁS FEJLESZTÉSE AZ ELSŐ OSZTÁLYBAN Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0010 A KÖRNYEZETTUDATOS MAGATARTÁS FEJLESZTÉSE AZ ELSŐ OSZTÁLYBAN Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon

Részletesebben

Állati Móka Egyhetes projekt

Állati Móka Egyhetes projekt Állati Móka Egyhetes projekt Megvalósítás helye: Sugovica Általános Iskola Projekt felelős: Pásztor Judit Ideje: 2014. október 14 október 18. Bevont tanulók köre: 4. osztály, alkalomszerűen az alsós napközis

Részletesebben

Téma Óraszám Tanári bemutató Tanulói tevékenység Módszertan Óratípus Eszközök

Téma Óraszám Tanári bemutató Tanulói tevékenység Módszertan Óratípus Eszközök Tartalom 5. évfolyam... 1 Tájékozódás a térképen, térképismeret... 1 Az időjárás és az éghajlat elemei... 2 A földfelszín változása...2 Környezetünk élővilága... 3 6. évfolyam... 4 Tájékozódás a térképen

Részletesebben

Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Helyi tanterv Szabadon választható tantárgy: biológia 11-12. évfolyam

Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Helyi tanterv Szabadon választható tantárgy: biológia 11-12. évfolyam 1 Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Helyi tanterv Szabadon választható tantárgy: biológia 11-12. évfolyam 2 Tantárgyi struktúra és óraszámok A tantárgy heti óraszáma A tantárgy éves óraszáma 11. évfolyam

Részletesebben

Szakértelem a jövő záloga

Szakértelem a jövő záloga 1211 Budapest, Posztógyár út. LEKTORI VÉLEMÉNY Moduláris tananyagfejlesztés Modul száma, megnevezése: Szerző neve: Lektor neve: Imagine Logo programozás Babos Gábor Újváry Angelika, Szabó Imre Sorszám

Részletesebben

Kompetencia alapú óvodai programcsomag. Projektzáró TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0096 DE OEC Óvoda 2010.06.21.

Kompetencia alapú óvodai programcsomag. Projektzáró TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0096 DE OEC Óvoda 2010.06.21. Kompetencia alapú óvodai programcsomag Projektzáró TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0096 DE OEC Óvoda 2010.06.21. Kompetencia alapú képzés fogalma Kompetencia alapú képzésen az ismereteken alapuló, de a készségek,

Részletesebben

Helyi tanterv Természetismeret 6. évfolyam számára

Helyi tanterv Természetismeret 6. évfolyam számára Alapelvek, célok és feladatok Tildy Zoltán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola - Természetismeret Helyi tanterv Természetismeret 6. évfolyam számára Napjaink környezeti problémái és a fogyasztói

Részletesebben

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON Juhász Gabriella A digitális kompetencia fogalma A digitális kompetencia az elektronikus média magabiztos és kritikus alkalmazása munkában, szabadidőben

Részletesebben

Biológia 7 8. évfolyam számára

Biológia 7 8. évfolyam számára Biológia 7 8. évfolyam számára A változat (A kiadó honlapjáról letölthető az ajánlás 2+1 órás változata is) A biológia tantárgy tanításának céljai és feladatai Az ember és természet műveltségterület és

Részletesebben

Budapest-hazánk fővárosa, Pécs Európa kulturális fővárosa projekt- idegen nyelvi kompetenciaterület

Budapest-hazánk fővárosa, Pécs Európa kulturális fővárosa projekt- idegen nyelvi kompetenciaterület Budapest-hazánk fővárosa, Pécs Európa kulturális fővárosa projekt- idegen nyelvi kompetenciaterület Innovációnkban egy olyan projektet szeretnénk bemutatni, amely a nyelvi órákon modulként beiktatható

Részletesebben

A változat (1,5+1,5 óra)

A változat (1,5+1,5 óra) Biológia egészségtan 7 8. évfolyam számára A változat (1,5+1,5 óra) A biológia tantárgy tanításának céljai és feladatai Az ember és természet műveltségterület és ezen belül a biológia tantárgy középpontjában

Részletesebben

A TESTNEVELÉS ÉS SPORT VALAMINT MÁS MŰVELTSÉGTERÜLETEK TANANYAGÁNAK KAPCSOLÓDÁSI PONTJAI DR. PUCSOK JÓZSEF MÁRTON NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA TSI

A TESTNEVELÉS ÉS SPORT VALAMINT MÁS MŰVELTSÉGTERÜLETEK TANANYAGÁNAK KAPCSOLÓDÁSI PONTJAI DR. PUCSOK JÓZSEF MÁRTON NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA TSI A TESTNEVELÉS ÉS SPORT VALAMINT MÁS MŰVELTSÉGTERÜLETEK TANANYAGÁNAK KAPCSOLÓDÁSI PONTJAI DR. PUCSOK JÓZSEF MÁRTON NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA TSI TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0009 Szakmai szolgáltató és kutatást

Részletesebben

IKT-val támogatott tanórák, ismeretszerzés hatékony tervezése tematikus linkgyűjtemény segítségével

IKT-val támogatott tanórák, ismeretszerzés hatékony tervezése tematikus linkgyűjtemény segítségével IKT-val támogatott tanórák, ismeretszerzés hatékony tervezése tematikus linkgyűjtemény segítségével Jó gyakorlatunk célja módszertani képzés, szakmai konzultáció illetve bemutató órák keretében megmutatni

Részletesebben

A tanulás fejlesztésének tanulása Tanulási program

A tanulás fejlesztésének tanulása Tanulási program A tanulás fejlesztésének tanulása Tanulási program Tematikus tananyag Tanulási program / Tanulói tevékenység Produktum/teljesítmény I. Bevezetés a tanulás fejlesztésének tanulásába 1. A T.F.T. célja, témakörei

Részletesebben

Projekt címe: Az új szakképzés bevezetése a Keményben. Projekt azonosítószáma: TÁMOP-2.2.5.B-12/1-2012-0052

Projekt címe: Az új szakképzés bevezetése a Keményben. Projekt azonosítószáma: TÁMOP-2.2.5.B-12/1-2012-0052 Projekt címe: Az új szakképzés bevezetése a Keményben Projekt azonosítószáma: TÁMOP-2.2.5.B-12/1-2012-0052 A tantárgy modulja: 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság A tantárgy címe: Munkahelyi egészség

Részletesebben

1. óra : Az európai népviseletek bemutatása

1. óra : Az európai népviseletek bemutatása RAJZ TANTÁRGY 1. óra : Az európai népviseletek bemutatása A MODUL CÉLJA Az óra célja : Az egyes népviseletek jellegzetességeinek kiemelése, vizsgálatuk különböző szempontokból. Ruhadarabok funkciója az

Részletesebben

- 1 - - tantermek - folyosó. Személy, tantárgy: Tevékenységek: Fejlesztett készségek: Munkaformák: Produktum Matematika

- 1 - - tantermek - folyosó. Személy, tantárgy: Tevékenységek: Fejlesztett készségek: Munkaformák: Produktum Matematika 6. osztály - 1 - Étkezés, egészséges táplálkozás Az innováció közvetlen célja táplálkozás témakörének bemutatása különböző tantárgyak bevonásával, minél szélesebb körű megismerése volt. Fejleszteni kívánt

Részletesebben

A Kisalföld tájegységünk

A Kisalföld tájegységünk Ruppertné Hutás Kinga A Kisalföld tájegységünk (bemutató tanítás) Tantárgy: Témakör: Óra típusa: Tanítás anyaga: Természetismeret, 4. osztály Földrajzi alapismeretek, tájékozódás, országismeret Új anyagot

Részletesebben

Német nyelv évfolyam

Német nyelv évfolyam Német nyelv 4-8. évfolyam 4. évfolyam Éves órakeret 92,5 + 37 Heti óraszám: 2,5 + 1 Témakörök Óraszám Az én világom, bemutatkozás 10 Én és a családom: a család bemutatása 12 Az iskolám: az osztályterem

Részletesebben

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése Kaposi József A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) 2. számú mellékletéből

Részletesebben

HELYI TANTERV BIOLÓGIA

HELYI TANTERV BIOLÓGIA HELYI TANTERV BIOLÓGIA 7-8. évfolyam A tantervet szerkesztette a MOZAIK KIADÓ TERVEI ALAPJÁN- CSARKÓ JÁNOS SZAKTANÁR ALAPGONDOLATOK, RENDEZŐELVEK A Biológia tantárgy a természetismeret 5 6. évfolyamán

Részletesebben

"Felelős vagyok a rózsámért" Nemzeti Tehetség Program célkitűzéseit népszerűsítő ismeretterjesztő rendezvény

Felelős vagyok a rózsámért Nemzeti Tehetség Program célkitűzéseit népszerűsítő ismeretterjesztő rendezvény Nógrád Megyei Pedagógiai Intézet "Felelős vagyok a rózsámért" Nemzeti Tehetség Program célkitűzéseit népszerűsítő ismeretterjesztő rendezvény Tó Hotel, Bánk 2014. május 22. Természettudományi szekció Bódis

Részletesebben

HELYI TANTERV KÉMIA 7-8. évfolyam

HELYI TANTERV KÉMIA 7-8. évfolyam HELYI TANTERV KÉMIA 7-8. évfolyam I. BEVEZETÉS A tananyag tartalma olyan tudományosan megalapozott, korszerű, alapvető kémiai ismereteket foglal magában, amelyek segítségével a tanulók egyrészt megértik

Részletesebben

Óravázlat- kémia: 4. fejezet 1. óra

Óravázlat- kémia: 4. fejezet 1. óra Óravázlat- kémia: 4. fejezet 1. óra Műveltségi terület: Tantárgy: Iskolatípus: Évfolyam: Téma, témakör: Készítette: Az óra témája: Az óra cél- és feladatrendszere: A tanóra témájának kulcsfogalmai: Az

Részletesebben

HELYI TANTERV KÉMIA Tantárgy

HELYI TANTERV KÉMIA Tantárgy Energetikai Szakközépiskola és Kollégium 7030 Paks, Dózsa Gy. út 95. OM 036396 75/519-300 75/414-282 HELYI TANTERV KÉMIA Tantárgy 2-2 - 1-0 óraszámokra Készítette: Nagy János munkaközösség-vezető Ellenőrizte:

Részletesebben

Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont. Helyi tanterv. Informatika. készült. a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 5-8./2.2.15.

Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont. Helyi tanterv. Informatika. készült. a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 5-8./2.2.15. 1 Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Helyi tanterv Informatika készült a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 5-8./2.2.15. alapján 5-8. évfolyam 2 5-8. évfolyam Az informatika tantárgy ismeretkörei,

Részletesebben

Biológia a 7 8. évfolyama számára A biológia tantárgy tanításának céljai és feladatai

Biológia a 7 8. évfolyama számára A biológia tantárgy tanításának céljai és feladatai Biológia a 7 8. évfolyama számára A biológia tantárgy tanításának céljai és feladatai Az ember és természet műveltségterület és ezen belül a biológia tantárgy középpontjában a természet és az azt megismerni

Részletesebben

Környezetünk védelmében: A környezetbarát energiaforrások

Környezetünk védelmében: A környezetbarát energiaforrások Környezetünk védelmében: A környezetbarát az intézmény saját innovációjaként TÁMOP-3.1.4-08/2-2008-0010 Kompetencia alapú oktatás bevezetése a Piarista Rend három oktatási intézményében PIARISTA ÁLTALÁNOS

Részletesebben

Helyi tanterv MELLÉKLET. Intézményünk helyi tantervének jogszabályi keretei:

Helyi tanterv MELLÉKLET. Intézményünk helyi tantervének jogszabályi keretei: Intézményünk helyi tantervének jogszabályi keretei: Helyi tanterv MELLÉKLET - 2011.évi CXC törvény nemzeti köznevelésről 6. számú Melléklete - 110/2012.(VI.4.) Kormányrendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról,

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként

Részletesebben

Kémia: A kémia kerettanterv (B változat) 10% szabadon tervezhető órakeretének felhasználása: 9. évfolyam: A kémia és az atomok világa:

Kémia: A kémia kerettanterv (B változat) 10% szabadon tervezhető órakeretének felhasználása: 9. évfolyam: A kémia és az atomok világa: A kémia kerettanterv (B változat) 10% szabadon tervezhető órakeretének felhasználása: 9. évfolyam: A kémia és az atomok világa: 1 óra Kémiai kötések és kölcsönhatások halmazokban: Anyai rendszerek: Kémiai

Részletesebben

Természetismereti munkaközösség munkaterve

Természetismereti munkaközösség munkaterve Természetismereti munkaközösség munkaterve 2013/2014-es tanév Zalaszentgrót, 2013. augusztus 28. Készítette: Gyuranecz Károly munkaközösség vezet 1 - Személyi feltételek: -2- A munkaközösség tagjai: Tantárgy:

Részletesebben

Herceg Esterházy Miklós Szakképző Iskola Speciális Szakiskola és Kollégium TANMENET. Természetismeret. tantárgyból

Herceg Esterházy Miklós Szakképző Iskola Speciális Szakiskola és Kollégium TANMENET. Természetismeret. tantárgyból Herceg Esterházy Miklós Szakképző Iskola Speciális Szakiskola és Kollégium TANMENET a Természetismeret tantárgyból a TÁMOP-2.2.5.A-12/1-2012-0038 Leleményesen, élményekkel, Társakkal rendhagyót alkotni

Részletesebben

Nemzeti tananyagfejlesztés és országos referenciaiskola hálózat kialakítása digitális kiegészítő oktatási anyagok létrehozása az új NAT hoz

Nemzeti tananyagfejlesztés és országos referenciaiskola hálózat kialakítása digitális kiegészítő oktatási anyagok létrehozása az új NAT hoz Nemzeti tananyagfejlesztés és országos referenciaiskola hálózat kialakítása digitális kiegészítő oktatási anyagok létrehozása az új NAT hoz TARTALOMFEJLESZTŐK FELADATAI Koczor Margit Budapest, 2013. 09.

Részletesebben

TERMÉSZETISMERET HELYI TANTERV

TERMÉSZETISMERET HELYI TANTERV TERMÉSZETISMERET HELYI TANTERV 5 6. évfolyam TERMÉSZETISMERET az általános iskolák 5 6. évfolyam számára Tantárgyi célok, feladatok A természetismeret tantárgy olyan műveltségképet közvetít, amely egységben

Részletesebben

5.26 Informatika a 6-8. évfolyam számára

5.26 Informatika a 6-8. évfolyam számára 5.26 Óraterv Évfolyam 6. 7. 8. Heti óraszám 1 1 1 Éves óraszám 37 37 37 Bevezetés A helyi tanterv A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet 2.

Részletesebben

LELLEI ÓVODA. Olyan nemzedék felnövekedésére van szükségünk, amelynek a környezetvédelem nemcsak nagybetűs plakát, hanem ÉLETMÓD.

LELLEI ÓVODA. Olyan nemzedék felnövekedésére van szükségünk, amelynek a környezetvédelem nemcsak nagybetűs plakát, hanem ÉLETMÓD. LELLEI ÓVODA Olyan nemzedék felnövekedésére van szükségünk, amelynek a környezetvédelem nemcsak nagybetűs plakát, hanem ÉLETMÓD. (Környezeti Munkanapló) A LELLEI ÓVODÁBAN: Nagy hangsúlyt fektetnek a környezettudatos

Részletesebben

Széplaki Erzsébet érdemes tankönyvíró. Szövegértés-szövegalkotás tanári kézikönyv 6.

Széplaki Erzsébet érdemes tankönyvíró. Szövegértés-szövegalkotás tanári kézikönyv 6. Széplaki Erzsébet érdemes tankönyvíró Szövegértés-szövegalkotás tanári kézikönyv 6. szövegertes6_kk_2014_ok.indd 1 SZÉPLAKI ERZSÉBET a Tankönyvesek Országos Szövetségétől 2008-ban elnyerte az Érdemes tankönyvíró

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés - Innovatív intézményekben TÁMOP 3.1.4-08/-2009-0153 TÉMAHÉT. Történetek a kincses erdő állatairól

Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés - Innovatív intézményekben TÁMOP 3.1.4-08/-2009-0153 TÉMAHÉT. Történetek a kincses erdő állatairól Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés - Innovatív intézményekben TÁMOP 3.1.4-08/-2009-0153 TÉMAHÉT Történetek a kincses erdő állatairól Készült: Forrás Általános Iskola Dávod 2009. október 19-22.

Részletesebben

Körös Tehetséggondozó Egyesület NTP-MTI-14-0146. Madárvárta. Tematika. Időszak: 2015. február 6 2015. június 30.

Körös Tehetséggondozó Egyesület NTP-MTI-14-0146. Madárvárta. Tematika. Időszak: 2015. február 6 2015. június 30. Körös Tehetséggondozó Egyesület NTP-MTI-14-0146. 1 Madárvárta Tematika Időszak: 2015. február 6 2015. június 30. 1. témakör: Tavaszi Madárles (Spring Alive) Cél: tudományos jellegű, azt életkori sajátosságoknak

Részletesebben

A kompetencia terület neve

A kompetencia terület neve Pomáz Város Önkormányzata TÁMOP 3.1.4/08-1-2008-0024 Kompetencia alapú oktatás bevezetése Pomáz Város Önkormányzata nevelési oktatási intézményeiben A kompetencia terület neve SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS

Részletesebben

Projektoktatás Mi így is tanulunk

Projektoktatás Mi így is tanulunk Projektoktatás Mi így is tanulunk Projektoktatás? Projektpedagógia? Projekt jellegű oktatás? Alapfogalmak tisztázása O Pedagógia: a nevelés gyakorlata és elmélete O Projekt: valamely komplex, összetett

Részletesebben

ARANY JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA, SZAKISOLA ÉS KOLLÉGIUM

ARANY JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA, SZAKISOLA ÉS KOLLÉGIUM ARANY JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA, SZAKISOLA ÉS KOLLÉGIUM AZ ENYHÉN ÉRTELMI FOGYATÉKOS TANULÓK NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁJÁT ELLÁTÓ SPECIÁLIS SZAKISKOLA KÖTELEZŐ 9/E ELŐKÉSZÍTŐ ÉVFOLYAMÁNAK HELYI TANTERVE Célok és

Részletesebben

Ember a természetben Természetismeret. Alapozó szakasz 5-6. évfolyam

Ember a természetben Természetismeret. Alapozó szakasz 5-6. évfolyam Ember a természetben Természetismeret Alapozó szakasz 5-6. évfolyam Természetismeret 5-6. évfolyam 1. A TERMÉSZETISMERET TANTÁRGY TANÍTÁSÁNAK CÉLJAI A természetismeret tantárgy oktatásának-nevelésének

Részletesebben

M5004 FELADATOK. f) elegendő előny esetén meg tudja kezdeni a program előkészítését, és a feltételek megteremtését ISMERETEK

M5004 FELADATOK. f) elegendő előny esetén meg tudja kezdeni a program előkészítését, és a feltételek megteremtését ISMERETEK M5004 FELDTOK Felnőttoktatási és képzési tevékenysége során alkotó módon alkalmazza a felnőttek tanulásának lélektani 4 törvényszerűségeit a) a felnőtt tanuló motiválására formális tanulmányai 5 során

Részletesebben

Dr. Nagy László EGYMI Beszédjavító Általános Iskola TERMÉSZETISMERET TANMENET 5. OSZTÁLY. Készítette: Kampitsné Gaál Lívia

Dr. Nagy László EGYMI Beszédjavító Általános Iskola TERMÉSZETISMERET TANMENET 5. OSZTÁLY. Készítette: Kampitsné Gaál Lívia Dr. Nagy László EGYMI Beszédjavító Általános Iskola TERMÉSZETISMERET TANMENET 5. OSZTÁLY Készítette: Kampitsné Gaál Lívia Óra Tananyag Felépítés, működés Fogalmak Folyamatok, A képességfejlesztés jellemzői:

Részletesebben

Óra Téma Didaktikai feladatok Fejlesztési területek Munkaformák, szemléltetés, eszközök

Óra Téma Didaktikai feladatok Fejlesztési területek Munkaformák, szemléltetés, eszközök TANMENET 2014/2015. TANÉV Tantárgy: OSZTÁLYFŐNÖKI Osztály: 9KNy/A Veszprém Készítette: nna Vetési Albert Gimnázium, Heti óraszám 1 Éves óraszám 40 (36 X 1 + 4 óra évkezdés) Tankönyv -------- Óra Téma Didaktikai

Részletesebben

Tildy Zoltán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola - Fizika

Tildy Zoltán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola - Fizika TILDY ZOLTÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA,ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY ÉS EGYSÉGES PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT FIZIKA HELYI TANTERV 7 8. évfolyam SZEGHALOM 2009 CÉLOK ÉS FELADATOK Az általános iskolai fizikatanítás

Részletesebben

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A Érettségi tételek 1. A Témakör: A Naprendszer felépítése Feladat: Ismertesse a Naprendszer felépítését! Jellemezze legfontosabb égitestjeit! Használja az atlasz megfelelő ábráit! Témakör: A világnépesség

Részletesebben

ÓRAVÁZLAT 8. OSZTÁLYOS KÖNYVTÁR HASZNÁLATI ÓRA

ÓRAVÁZLAT 8. OSZTÁLYOS KÖNYVTÁR HASZNÁLATI ÓRA ÓRAVÁZLAT 8. OSZTÁLYOS KÖNYVTÁR HASZNÁLATI ÓRA Tantárgy: könyvtárhasználati Tanár: Molnár Eleonóra Évfolyam: 8. (2 osztály) Tanulói létszám: 26 fő (csoport- és pármunka) Készítette: Molnár Eleonóra szabadidő-szervező

Részletesebben

Kémia 10. Az alkánok homológ sora

Kémia 10. Az alkánok homológ sora Kémia 10. Az alkánok homológ sora Műveltségi terület: ember és természet Tantárgy: Kémia Iskolatípus: szakközépiskola, gimnázium Évfolyam:10. Téma, témakör: Az alkánok Készítette: Sivák Szilvia Az óra

Részletesebben

kompetencia-alap vel ZÁRÓKONFERENCIA HEFOP-3.1.3

kompetencia-alap vel ZÁRÓKONFERENCIA HEFOP-3.1.3 A munkaerő-piaci esélyek javítása a kompetencia-alap alapú oktatás bevezetésével vel ZÁRÓKONFERENCIA HEFOP-3.1.3 3.1.3-05/1. 05/1.-2005-10-0421/1.00421/1.0 A Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola

Részletesebben

Társadalomismeret. Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő

Társadalomismeret. Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő Nem az számít, hány könyved van, hanem az, hogy milyen jók a könyvek. SENECA Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Társadalomismeret Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő 1

Részletesebben

Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére

Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére Szilvási Nevelési-Oktatási Központ Szilvási Általános Iskola A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi

Részletesebben

TANMENETJAVASLAT. Dr. Korányi Erzsébet MATEMATIKA. tankönyv ötödikeseknek. címû tankönyvéhez

TANMENETJAVASLAT. Dr. Korányi Erzsébet MATEMATIKA. tankönyv ötödikeseknek. címû tankönyvéhez TANMENETJAVASLAT Dr. Korányi Erzsébet MATEMATIKA tankönyv ötödikeseknek címû tankönyvéhez A heti 3 óra, évi 111 óra B heti 4 óra, évi 148 óra Javaslat témazáró dolgozatra: Dr. Korányi Erzsébet: Matematika

Részletesebben

Témahét, témanap EGÉSZSÉGES ÉLETMÓDRA NEVELÉS EGÉSZSÉGES TÁPLÁLKOZÁS. Szeresd egészségedet, mert ez a jelen Védd a kisgyermeket, mert ez a jövő.

Témahét, témanap EGÉSZSÉGES ÉLETMÓDRA NEVELÉS EGÉSZSÉGES TÁPLÁLKOZÁS. Szeresd egészségedet, mert ez a jelen Védd a kisgyermeket, mert ez a jövő. Témahét, témanap EGÉSZSÉGES ÉLETMÓDRA NEVELÉS EGÉSZSÉGES TÁPLÁLKOZÁS Szeresd egészségedet, mert ez a jelen Védd a kisgyermeket, mert ez a jövő. Őrizd szüleid egészségét!- mert A múlton épül fel a jelen

Részletesebben

Pályázati azonosító: TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0136. Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés-innovatív intézményekben.

Pályázati azonosító: TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0136. Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés-innovatív intézményekben. Pályázati azonosító: TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0136 Pályázat címe: Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés-innovatív intézményekben. Pályázó neve: Csongrádi Kistérség Többcélú Társulása Pályázó címe:

Részletesebben

Hírek Újdonságok Mintaoldalak www.olvas.hu

Hírek Újdonságok Mintaoldalak www.olvas.hu Katalógus Bı ológı ológı a Fı zı zı ka Földra z Kémı a Hogy biztos legyen... Hírek Újdonságok Mintaoldalak www.olvas.hu 1 Bán Sándor, Barta Ágnes: 8 próbaérettségi biológiából (középszint) Csiszár Imre,

Részletesebben

I. Témakör Gyümölcseink, zöldségféléink

I. Témakör Gyümölcseink, zöldségféléink TANANYAGBEOSZTÁS ÉS TANMENETJAVASLAT A 5. OSZTÁLYOS TERMÉSZETISMERET TANTÁRGYHOZ Tananyagbeosztás alapelvei A tantárgy tömbösített oktatásához igazodva a tananyagot 75 órára osztottuk be. A tankönyv leckéit

Részletesebben

MESÉL A SZÁMÍTÓGÉP. Interaktív mesekészítés óvodás és kisiskolás korban

MESÉL A SZÁMÍTÓGÉP. Interaktív mesekészítés óvodás és kisiskolás korban MESÉL A SZÁMÍTÓGÉP Interaktív mesekészítés óvodás és kisiskolás korban Pasaréti Otília, Infor Éra 2009 TARTALOM A kutatás célja Interaktív mese A Meseszerkesztő bemutatása A kutatás menete A program fejlődése

Részletesebben

Csak azon felhasználókra vonatkozik, akik 2003. szeptember 1-jétõl léptek be az elõfizetõi rendszerbe.

Csak azon felhasználókra vonatkozik, akik 2003. szeptember 1-jétõl léptek be az elõfizetõi rendszerbe. Tartalomjegyzék Az Ön könyve tartalmazza A megjelenés dátuma Szerkezeti felépítés 2003. szeptember Szakmai szerkesztõk, szakmai tanácsadó, szerzõk 2003. szeptember Használati útmutató 2003. szeptember

Részletesebben

Az e-portfólió dokumentumai és a védés alapján

Az e-portfólió dokumentumai és a védés alapján 1. kompetencia: Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás 1.1. Alapos, átfogó és korszerű szaktudományos és szaktárgyi tudással rendelkezik. 1.2. Rendelkezik a szaktárgy tanításához

Részletesebben

Bókay János Humán Szakközépiskola

Bókay János Humán Szakközépiskola Beiskolázási tájékoztató a 2015-16. tanévre A tájékoztató a 35/2014. EMMI rendelet és a 20/2012. EMMI rendelet alapján készült. I. Általános adatok Az iskola neve: Bókay János címe: 1086 Budapest, Csobánc

Részletesebben

EMBER A TERMÉSZETBEN TERMÉSZETISMERET. Alapozó szakasz (5-6. évfolyam)

EMBER A TERMÉSZETBEN TERMÉSZETISMERET. Alapozó szakasz (5-6. évfolyam) EMBER A TERMÉSZETBEN TERMÉSZETISMERET Alapozó szakasz (5-6. évfolyam) BEVEZETÉS Az intézményi gyakorlatnak megfelelően az 5-6. évfolyamos természetismeret tantárgy az Ember a természetben és a Földünkkörnyezetünk

Részletesebben

Tanulói Módszerek munkaformák. időre. A saját online felületet használják. A tanár A teszt értékelése

Tanulói Módszerek munkaformák. időre. A saját online felületet használják. A tanár A teszt értékelése 6. Óraterv Az óra témája: A fémek kémiai reakciói III. Az óra cél- és feladatrendszere: anyagismeret bővítése, tapasztalatszerzés Az óra didaktikai feladatai: kísérleti megfigyelések (jelenségszint) Tantárgyi

Részletesebben