TEVÉKENYSÉG-KÖZPONTÚ PEDAGÓGIÁK

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "TEVÉKENYSÉG-KÖZPONTÚ PEDAGÓGIÁK"

Átírás

1 TEVÉKENYSÉG-KÖZPONTÚ PEDAGÓGIÁK PEDAGÓGUS-TOVÁBBKÉPZÉSI KÉZIKÖNYV ÍRTÁK: BAKSAY LÁSZLÓNÉ HORVÁTH H. ATTILA SCHMEHL JÚLIA KÖZREMÛKÖDTEK: HORVÁTHNÉ VALKÓ SZILVIA JUHÁSZ ORCHIDEA MURVAINÉ ÁDÁM ANETTA

2 KÉSZÜLT A NEMZETI FEJLESZTÉSI TERV HUMÁNERŐFORRÁS-FEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM 2.1 INTÉZKEDÉS HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉNEK BIZTOSÍTÁSA AZ OKTATÁSI RENDSZERBEN KÖZPONTI PROGRAM A KOMPONENSE KERETÉBEN Szakmai vezető Szőke Judit Projektvezető Sándor Brigitta Baksay Éva, Horváth H. Attila, Schmehl Júlia, Horváthné Valkó Szilvia, Juhász Orchidea, Murvainé Ádám Anetta, 2006 sulinova Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus-továbbképzési Kht., 2006 Azonosító: 6/211/A/2/tev/kk Kiadja a sulinova Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus-továbbképzési Kht. Szakmai igazgató: Pála Károly Fejlesztési igazgatóhelyettes: Puskás Aurél Felelős kiadó: Cselik Tibor ügyvezető igazgató 1134 Budapest, Váci út 37. Telefon: Fax: Internet:

3 3 TARTALOM 1. Bevezető Pedagógiai koncepció A kötelező és ajánlott irodalom jegyzéke A kézikönyv használata A tevékenység-központú pedagógia alkalmazása a hatékony együttnevelés érdekében A tevékenység-központúság mint személyre szabott pedagógiai gyakorlat Tematikai egységek, módszertani, tanítási, tanulási segédletek tematikai egység: Kapcsolatteremtés Hangsúlyok A tanfolyam indítása mint tanulásszervezési mód Ismerkedés, identifikáció, a személyes biztonság érzésének kialakítása Elvárások megfogalmazása A kapcsolatfelvételtől az együttműködés kialakításáig Kapcsolatok építésének és működtetésének jelentősége a nevelés résztvevői között Reflexiók az eddigi tevékenységekre tematikai egység: Tanulásszervezés Hangsúlyok A tanulásszervezés tág értelmezése A megtapasztalt tevékenység-központú pedagógiákra jellemző tanulásszervezési módok összegyűjtése Egy projekt szimulációja A projekt mint a tevékenység-központú pedagógia egyik átfogó eleme Reflexiók az eddigi tevékenységekre tematikai egység: Szabályalkotás Hangsúlyok Verseny- és együttműködési helyzet demonstrálását szolgáló csapatjáték, csoportformálás : Konfliktuskezelési technikák Asszertivitási gyakorlatok Elméleti háttér a kooperatív technikákhoz tematikai egység: Taneszköz-készítés. A tevékenység-központú pedagógiai eljárásokhoz használható eszközök tervezése, készítése, kipróbálása Hangsúlyok Segédanyagok létrehozása szabad választás alapján

4 4 5. tematikai egység: Ellenőrzés-értékelés Hangsúlyok Az ellenőrzés és az értékelés szempontjainak, formáinak megbeszélése a megismert pedagógiai modellekkel összhangban A hagyományostól eltérő ellenőrzési és értékelési rendszerek különbözőségének megláttatása Reflexiók az eddigi tevékenységekre tematikai egység: Forrásfeldolgozás Egy-egy alternatív pedagógiával kapcsolatos forrásanyag feldolgozása, értelmezése a képzés tartalmi anyagán keresztül kiscsoportban A feldolgozott anyag prezentálása nagycsoportban A tevékenység-központú pedagógiák elméleti és gyakorlati hátterének összefoglaló áttekintése Ma működő iskolamodellekben alkalmazott elemek: videofelvételek részletei, képsorok, szemelvények Reflexiók az eddigi tevékenységekre tematikai egység: Metakogníció a tanulás tudatosítása Hangsúlyok A saját tanulási helyzet értelmezése, tudatosítása Fejlesztési terv készítése Közös tudásbázis kialakítása az egyéni munkák alapján, az egyéni portfólió bemutatása Reflexiók az eddigi tevékenységekre Az összegyűjtött kulcsszavak áttekintése, a résztvevőkben történt változások összegzése Szerződéskötés Kötelező hallgatói portfólió...197

5 5 1. BEVEZETŐ A következő feltételezésekből indultunk ki: A résztvevők egyetértenek abban, hogy a hátrányos helyzetű gyerekek iskolai sikertelenségét a közoktatás rugalmatlansága, az eltérő sajátosságokat kezelni nem képes technikák alkalmazása felerősíti. Tehát ezen sikertelenségek leküzdéséhez olyan iskolai környezetet, módszertani kultúrát kell kialakítani, mely illeszkedik és alkalmazkodik a diákok sajátosságaihoz, függetlenül attól, hogy milyen kulturális közegből érkeztek. A résztvevők számára elfogadható az a pedagógiai alapállás, amely arra törekszik, hogy minden egyes gyereket a maga egyediségében ismerjen meg és fejlesszen. Célja, hogy sikerélményeken keresztül hozza felszínre a meglévő tudásukat és gyarapítsa azokat tovább; hogy olyan tanítási-tanulási folyamatot biztosítson, amelyben a kognitív és az érzelmi intelligencia egyaránt fontos szerepet játszik, amelyben a csoport bizalommal teli légkörében együtt és egymástól is tudjanak tanulni, ahol nemcsak a tananyag kerül előtérbe, hanem a különböző készségek, képességek fejlesztése, a szociális viselkedés, a mások elfogadása, megértése is. Tehát a gyerekek személyes megszólítására, az egyéni bánásmódra törekszünk úgy, hogy ez a megközelítés a hátrányos helyzetet kezelni tudja. Olyan gyakorlott képzők jelentkeznek erre a programra, akikkel fél szavakból is megértjük egymást. Ha így van, akkor sokféle, jól használható anyagot kell kínálnunk, de nagyon nem kell beszélni a működtetésről, hiszen ők értik a dolgukat. Ugyanakkor a tapasztalat mutatja: azzal is számolnunk kell, hogy esetleg valamelyik gyakorlat, technika vagy feladat újként jelentkezik valaki számára a csoportban. Tehát egyszerre kell eleget tennünk annak az igénynek, hogy ne magyarázzuk túl a dolgokat, de megfelelő részletességű információt adjunk mindenről. Egyedivé tehetők a kézikönyvek, hiszen olyan a téma, amely kínálja, hogy elsősorban a tevékenységeken keresztül, cselekvéses, saját élményű tanulással dolgozzák fel a résztvevők. Az egyéni és a közös magyarázatok, a folyamat tudatosítása és egyénre szabása menet közben, ritmikus ismétlődéssel történik. Tehát minden résztvevő kézikönyve a felkészülés folyamatában fog személyes portfólióval gazdagodni és egyénivé válni. Alapvető törekvésünk, hogy a kézikönyvben megjelenített tartalmak, módszerek a használók személyes tudásává, a képzői/tanári repertoárjuk elengedhetetlen részeivé váljanak. Ahhoz kapjanak támpontokat, hogyan segítsék kialakítani diákjaikban az önirányított tanulást úgy, hogy egymást segítő, egymást elfogadó csoportként működjenek. A tematikai egységek elején hangsúlyok címen összefoglaltuk azokat a gondolatokat, amelyekre a képzés, illetve a hátrányos helyzetű tanulók együttnevelése során mind a képzőnek, mind a pedagógusnak különös figyelmet kell fordítania. Mindenkinek jó munkát kívánunk!

6 6 2. PEDAGÓGIAI KONCEPCIÓ A TEVÉKENYSÉG-KÖZPONTÚ PEDAGÓGIÁK MEGHATÁROZÁSA A tevékenység-központú pedagógiák gyűjtőfogalom alatt azokat a nevelésfilozófiákat, reformpedagógiai irányzatokat, alternatív iskolák neveléselméletét és gyakorlatát értjük, amelyek arra irányulnak, hogy a gyermek saját cselekvésein, tevékenységein keresztül és a másokkal való együttműködésben jut új ismeretek birtokába, sajátítja el a különböző készségeket és képességeket, melyek egyaránt szolgálják saját személyiségének szabad fejlődését és szocializálódását a társadalomba. A tevékenység-központú pedagógiák alapvető törekvése a gyerekek autonómiájának fejlesztése, erősítése; a tanulás, a tevékenység önállóságának kialakítása, az önirányított nevelés feltételeinek és működésének biztosítása. KÉPZÉSI CÉLOK A tevékenység-központú pedagógia szemléleti keretének és módszertani eszköztárának elsajátíttatása; értelmeztetni a résztvevőkkel, hogy a tevékenység-központú pedagógiák milyen lehetőségeket kínálnak a (hátrányos helyzetű) tanulóknak a tanítás-tanulás folyamatában; a tevékenység-központú pedagógiák alkalmazása az együttnevelés segítésére és hatékonyságának növelésére; kiemelni, hogyan segítik a tevékenység-központú pedagógiák az önirányított tanulás, az önirányított nevelés kialakítását; érzékletessé tenni, miért változik meg a pedagógus szerepe a tanítás-tanulás folyamatában; a tanárok tanulási stílusa és stratégiája önmaguk számára is felismerhető és tudatosítható legyen; biztosítani a tanárok motiváltságát a tartalmakban és a feldolgozás módjában rejlő újszerűséggel, valamint elérni azt, hogy tudatosuljon bennük, mitől és hogyan alakult ki ez motiváció, hogy alkalmazzák iskolai munkájukban. ALAPVETŐ PEDAGÓGIAI ELGONDOLÁSOK, ALAPELVEK A képzés fő koncepciója és stratégiája az elsajátítandó tartalom és az elsajátításhoz szükséges eljárások komplex egészként való megjelenítése. Maguk az elsajátítás módszerei is a tananyag részét képezik. A tanulási folyamatot állítjuk a középpontba úgy, hogy a tanárok a saját élményű tanuláson, tevékenységen, cselekvésen keresztül ismerjék, tapasztalják meg a tevékenység-központú pedagógia szemléleti kereteit és módszertani eszközeit. A tevékenység-központú pedagógia szemléletéből következően alapvetően gyakorlatorientált képzésről van tehát szó, amely a tanárok aktivitására épít. A folyamatban kiemelt szerepe van a történésekre, a cselekvésekre való folyamatos reflektálásnak, a tanulási folyamat tudatosításának. Ezért a képzés felépítésében rendszeresen visszatérő elem, hogy az éppen aktuális folyamatból egy időre a résztvevők önmagukat mintegy Münchhausen báró módjára kiemeljék, hogy az addig történteket elemezzék, értelmezzék; hogy tudatosítsák, miért úgy történt, ahogy; milyen pedagógiai, pszichológiai, filozófiai megfontolások, alapelvek tapinthatóak ki a háttérben, nevezhetőek meg. A képzés során elsajátítandó elméleti és gyakorlati háttér tehát a reflektív szemléletmód kialakítását is szolgálja.

7 7 A tevékenység-központú pedagógiákat értelmezzük a tanulási elméletek között, különös figyelmet fordítva arra, hogy megkeressük a kapcsolatokat a konstruktív pedagógiával! Egyfelől úgy, hogy föltérképezzük a résztvevők előzetes tudását, és ezekre a tudásokra építve szervezzük magát a tanulási folyamatot, másfelől törekedve arra, hogy az elméleti ismereteket is tapasztalati/cselekvéses tanulás során szerezzék meg a tanárok. A folyamat egészében a résztvevők szakmai tudatosságát kívánjuk erősíteni. A saját tanulási helyzetükben felmerülő problémák értelmezésében és kezelésében már tudják alkalmazni a tevékenység-központú pedagógiák szemléletét, módszereit, amivel egyúttal fejleszteni kívánjuk az adaptív készségüket, képességüket, hogy az új helyzetekre új módon tudjanak válaszolni. Olyan curriculum leírását adjuk, amely a tartalmak, a tanegységek megadásán túl tartalmazza a fejlesztendő képességeket, kompetenciákat és az ezek elsajátításához, fejlesztéséhez szolgáló módszereket (amelyek egyben a tananyag szerves részét képezik). Hangsúlyt fektetünk arra, hogy a tanárok a képzés során megszerzett új tudásukat a gyerekek, fiatalok sajátos szubkultúráinak figyelembevételével egyénre formálva tudják használni. FOLYAMATOS REFLEXIÓ A képzés során minden modulban és képzési egységben visszatérő elemek amelyekre a folyamatos reflexió irányul a következők: 1. Az alapelvek, szemléletformálás. (A gyermeket a középpontba helyező tevékenység-központú pedagógiák alapelveinek, alapeszméinek megismertetése, elsajátíttatása; az ebből fakadó szemlélet kialakítása.) 2. A tanulási folyamat tudatosítása. (A metakogníció kialakítása. A különböző tanulási stílusok, tanulási stratégiák felismertetése, a cselekvéses tanulás megismerése. A tanulási folyamat pedagógiai, pszichológiai segítése.) 3. Az integrált oktatás. (Annak feltérképezése és tudatosítása, hogy mi az integrált oktatás, a megszerzett tudással hogyan segítheti az integrált oktatás megvalósulását, illetve hogyan tud dolgozni integrált oktatási környezetben.) 4. A módszertani gazdagság. (Minden alkalommal a módszerek sokféleségét, kombinálhatóságát, a csoporthoz, illetve az egyénhez való alakíthatóságát igyekszünk megtapasztaltatni.) 5. Elemzés, értelmezés. (A szituációk, a döntések, a tanulási folyamat, a módszerek folyamatos elemzése, értelmezése; annak vizsgálata és tudatosítása, hogy az adott döntés, az alkalmazott módszer mikor, hol, miért, milyen pedagógiai kontextusban alkalmazható hatékonyan.) 6. A pedagógus szerepének változása. (Annak vizsgálata, hogyan valósul meg az integrációs nevelés során a gyermek személyiségének tisztelete, a pedagógus háttérbe vonuló szervezői, tanácsadói, moderátori szerepköre.) 7. A szülőkkel való kommunikáció. (A szülőkkel való újfajta kommunikáció lehetőségeinek a keresése.)

8 8 3. A KÉPZÉS ALAPINFORMÁCIÓI, INSTRUKCIÓK A KÉPZÉSHEZ A tanfolyam óraszáma: 30 óra A továbbképzési program megnevezése: A tevékenység-központú pedagógiák alkalmazására való felkészítés; olyan pedagógiai elvek, módszertani és tanulásszervezési eljárások megismertetése, amelyek a hatékony együttnevelést szolgálják. Az akkreditált program célkitűzése: a részt vevő pedagógusok a tevékenység-központú pedagógiák elméleti és módszertani bázisából olyan ismereteket és saját élményű tapasztalatokat szerezzenek, amelyek alkalmazhatók az együttnevelés során és segítik annak hatékonyságát; a pedagógusok szemléletváltásának segítése és módszertani repertoárjuk bővítése a tevékenység-központú pedagógiák elméletének és gyakorlatának azon elemein keresztül, amelyek hatékonyan szolgálhatják az együttnevelést; a résztvevők megtapasztalják a reflektív szemléletmód működését; fejlődjön reflexiós, kooperatív, szervezési és kommunikációs készségük. A továbbképzésen elsajátítottak záró ellenőrzési módjának megnevezése, leírása, valamint az értékelés szempontjainak meghatározása: Fejlesztési terv, amely az intézmény/csoport jelenlegi helyzetének felméréséből kiindulva a tevékenység-központú pedagógiák kiválasztott elemeinek megvalósításáig jut el, s amelyet prezentáció keretében a csoport előtt kell bemutatni és megvédeni. Az értékelés szempontjai: megjelennek-e a tanult nevelésfilozófiai és pszichológiai elvek, tanulásszervezési eljárások és technikák; fejlődtek-e a résztvevő reflexiós, kommunikációs és kooperatív készségei. Egyéni portfólió értékelése a tanfolyamvezető által. A továbbképzés csoportlétszáma: A csoportlétszám minimuma: 12 fő, maximuma: 32 fő. Instrukciók a képzéshez: A képzés során biztosítani kell, hogy a résztvevőknek legyen módjuk a képzés alatt öntevékenyen a saját portfóliójuk összeállítására, a tanfolyami portfólió mellett. Ezzel a program (ön)tevékeny-központúságát, a résztvevők önállóságára, szabad akaratára és aktivitására való építést és a szabad választás lehetőségének megtapasztalását hangsúlyozza. A portfólió tartalma: Egyéni és csoportos munkák, gyűjtemények, fotók, riportok, plakátok, jegyzetek, rajzok Ezért szükséges digitális fényképezőgép a csoportmunkák megörökítésére. Célszerű a tanfolyam elején megbízni egy önként jelentkező krónikást, aki vállalja a csoporttörténések megörökítését, a csoport dokumentációjának gyűjtését. Az egyéni portfóliók elkészítéséhez szükséges legalább egy (optimális 4-5 fős csoportonként egy) multimédiás számítógép a fényképek letöltéséhez szükséges programmal, valamely újabb Windows operációs rendszerrel és Office programmal, internet-hozzáféréssel, 1 csomag A/4-es lap másoláshoz és nyomtatáshoz, dossziék a résztvevők számára a portfólióknak, fűzőgép spirálozó gép + kellékek, gyurmaragasztó, nagy üres felületek a munkák kifüggesztéséhez. A tanfolyam végén a résztvevők bemutatják személyes portfóliójukat.

9 9 4. A KÖTELEZŐ ÉS AJÁNLOTT IRODALOM JEGYZÉKE Kötelező irodalom KAGAN, SPENCER: Kooperatív tanulás. Önkonet Kft., Budapest, NÉMETH ANDRÁS SKIERA, EHRENHARD: Reformpedagógia és az iskola reformja. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, HORVÁTH H. ATTILA (szerk.): Süss fel nap! Alternatív óvodák, iskolák Magyarországon. Soros Alapítvány, Ajánlott irodalom BALLANGÓ JÁNOSNÉ GALAMBOS RITA HORVÁTH H. ATTILA (szerk.): Freinet-vel könnyebb. Vitéz János Tanárképző Főiskola, Esztergom, BÁTHORY ZOLTÁN: Tanulók, iskolák különbségek. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, BORDÁCS MARGIT LÁZÁR PÉTER: Kedveskönyv. Dinasztia Tankönyvkiadó, Budapest, CALGREN, FRANS: Szabadságra nevelés. Török Sándor Waldorf-pedagógiai Alapítvány, Budapest, CZIKE BERNADETT VÉG KATALIN (szerk.): Műhelytitkok. Beszélgetéssorozat az Alternatív Pedagógusképző Műhelyben 1998-tól napjainkig. Önkonet Kft., Budapest, DEWEY, JOHN: A nevelés jellege és folyamata. Tankönyvkiadó, Budapest, FISCHER, ROBERT Hogyan tanítsuk meg gyermekeinket tanulni? Műszaki Kiadó, Budapest, FISCHER, ROBERT: Hogyan tanítsuk meg gyermekeinket gondolkodni? Műszaki Kiadó, Budapest, FREINET, CELESTIN: A Modern Iskola technikája. Tankönyvkiadó, Budapest, FREINET, CELESTIN: Pedagógiai alapelvek. Új Pedagógiai Szemle, sz o. GABNAI KATALIN: Drámajátékok. Bevezetés a drámapedagógiába. Helikon, Budapest, GORDON, THOMAS: P.E.T. A gyermeknevelés aranykönyve. Assertiv Kiadó, Budapest, GORDON, THOMAS: T.E.T. A tanári hatékonyság fejlesztése. Assertiv Kiadó, Budapest, HORVÁTH H. ATTILA KARCZEWICZ JÓZSEFNÉ: Freinet évkönyv Magyar Freinet Alapítvány KAPOSI LÁSZLÓ (szerk.): Játékkönyv I II. Gödöllői Művelődési Központ, KEY, ELLEN: A gyermek évszázada. Tankönyvkiadó, Budapest, MONTESSORI, MARIA: A gyermek felfedezése. Cartaphilus Kiadó Kft., Budapest, NÁDASI MÁRIA: Projektoktatás. Gondolat Kiadó, Budapest, NEILL, ALEXANDER SUTHERLAND: Summerhill: A pedagógia csendes forradalma. Kétezeregy Kiadó, Piliscsaba, NÉMETH ANDRÁS: Peter Petersen Jena-terv iskolája. Új Pedagógiai Szemle, sz o. ORDASINÉ KIRÁLY CSILLA ORMÁNDI JÁNOS: Az alternatív iskolák legfontosabb szervező elvei egy vizsgálat tükrében. Fejlesztő Pedagógia, sz PARKHURST, HELEN: A Dalton-terv. Tankönyvkiadó, Budapest, PETERSEN, PETER: A kis Jena-plan. Osiris Kiadó, Budapest, PUKÁNSZKY BÉLA ZSOLNAI ANIKÓ (szerk.): Pedagógiák az ezredfordulón. Szöveggyűjtemény. Eötvös József Könyvkiadó, Budapest, PUKÁNSZKY BÉLA (szerk): A gyermek évszázada. Osiris Kiadó, Budapest, 2000.

10 10 ROGERS, CARL: Valakivé válni (A személyiség születése). Edge Kiadó, Budapest, RUDAS JÁNOS: Delfi örökösei. DICO / Új Mandátum Kiadó, Budapest, STEINER, RUDOLF: Pedagógiai tanulmányok. Jáspis Kiadó, Budapest, TRENCSÉNYI LÁSZLÓ: Az alternatív pedagógiák nyomában Iskolakultúra, sz VÁG OTTÓ: Reformelméletek és reformmozgalmak a pedagógiában. Tankönyvkiadó, Budapest, VEKERDY TAMÁS: Kicsikről nagyoknak 1 2. Park Kiadó, Budapest, VEKERDY TAMÁS: Milyen iskola kell a gyerekeknek? Álmok és lidércek. Filum Kiadó, Budapest, WINKLER MÁRTA: Kinek kaloda, kinek fészek. Hunga-print Kiadó, Budapest, ZICHY LÁSZLÓ: A személyközpontú megközelítés a pedagógiában. Új Pedagógiai Szemle, sz.

11 11 5. A KÉZIKÖNYV HASZNÁLATA A kézikönyv egy időkeretében rugalmasan kezelendő tematikát, a tematikai egységekhez rendelt hangsúlyokat, módszertani ajánlásokat és a függelékben háttéranyagokat (annotációkat, forrásokat stb.) tartalmaz a tevékenységközpontú pedagógiák témakörében. A tematika 7 egységre tagolódik, az egyes részeknek különböző súlya van amit az ajánlott óraszámok is mutatnak. Ez azonban nem azt jelenti, hogy az egyik egységhez tartozó tartalomnak nagyobb jelentősége lenne, mint a másiknak, és hogy ez ne változhatna flexibilisen. A tematikai egységek elején található hangsúlyok kiemelik azokat a megközelítéseket, amelyek a hátrányos helyzetű tanulók fejlesztésében, integrációjában különösen fontosak. A tartalom és az ajánlott módszerek igény szerinti formálása során azonban mindig szem előtt kell tartani a képzés alapvető céljait, s ennek érdekében az egyes egységeket folyamatos reflexiónak kell követnie. Ez a reflexiós folyamat olyan visszatérő elemekre vonatkozik, mint pedagógusi attitűdök, alapelvek, tudatosítás, integrált oktatás, módszertani sokszínűség, alkalmazhatóság stb. Szintén a reflexiós folyamat része a kulcsszavak gyűjtése, amit a résztvevők végeznek az egyes egységek lezárásához. A tartalom összeállításánál a források három típusát különböztettük meg: 1) módszertani bázis, amely azokat a módszereket (saját élményű tanulás, drámapedagógiai elemek, kooperatív tanulási technikák és csoportmunka, projektmódszer, kritikai gondolkodásra nevelés), illetve azok elméleti hátterét tartalmazza, amelyek végigkísérik az egész képzési csomagot; 2) történeti-filozófiai bázis, amely az alternatív/reformpedagógiai irányzatok (Freinet-, Montessori-, Waldorfpedagógia, Dewey munkássága stb.) rövid áttekintését, azok legfontosabb tevékenység-központú módszertani elemeit tartalmazza; 3) működő gyakorlat, amely a Magyarországon működő, alternatív pedagógiai módszereket alkalmazó programokra (Lépésről lépésre program, Kincskereső Iskola, Kedvesház-pedagógia stb.) támaszkodik, amelyek hatékonyan tevékenykednek a hátrányos helyzetű gyermekek oktatása, nevelése terén. A három típus a képzés során legtöbbször egymásba kapcsolódó komplex formában jelenik meg. Azért is fontos, hogy az összetevőket külön-külön is jelezzük, hogy világossá váljon egyfelől, hová helyezzük a súlypontokat a reformpedagógiai irányzatok, az alternatív pedagógiák amúgy igen gazdag bázisán. Másfelől az egyes elemek történeti gyökerükhöz történő visszavezetése arra is orientál, hogy az eredeti filozófiai, pedagógiai, pszichológiai rendszerében is értelmezni tudjuk az adott eszközt vagy módszert, és láthatóvá váljon az út, hogyan jelentek meg a különböző adaptációk. Tehát a régi és az új, az eredeti és az adaptáció egyszerre és egyenértékűként jelenik meg, érzékeltetve azt, hogy a választott megoldásnak, módszernek vagy eszköznek a mindenkori itt és most helyzetben kell működőképesnek lennie. Nem az egyes típusok szerveződnek önálló modulokká, hanem valamelyik részterületük, mint például a tanulásszervezés vagy a kapcsolatteremtés, az értékelés, amely azután mindhárom blokkból magába integrál részeket.

12 12 TECHNIKAI INFORMÁCIÓK A KÉZIKÖNYV HASZNÁLATÁHOZ A kézikönyv tartalomjegyzékében a jelölés nélküli oldalak a szokásos módon használhatók. Az elektronikus felhasználóbarát változat lehetővé teszi, hogy a tartalomjegyzék kékkel aláhúzott részére kattintva a kívánt anyag azonnal betöltődjék. A hangsúlyok kiemelése után a tematikai egységek elején lévő táblázat (elektronikus változatban a tabl. nevű fájl) nyújt információt az adott tematikus egységről vagy altémáról, a benne található segédletekről, ezért mindig ennek átnézésével célszerű kezdeni a tájékozódást. A szerkesztésnél arra törekedtünk, hogy egy egység mögött felsorakoztassuk az összes segédanyagot, amelyet a képzés során fel kell vagy fel lehet használni. A közölt anyagok nagy része csak ajánlott, a képző választása és a csoport igénye szerint eltérhet ettől, de az akkreditációs anyag megvalósítása, és ott a B(ázis) jellel ellátott anyagok megismertetése kötelező. Ezek alkotják a hallgatói portfólió kötelező elemeit is, melyek kiegészíthetők az ajánlott H jelű hallgatói anyagokkal. Célszerű az alkalmazott PP-vetítések jegyzetoldalait vagy a fóliasorozatokat is kiadni a hallgatók számára. Az alkalmazott jelölések: Decimális rendszerben a tematikai egység/ alegység száma, táblázata után: Előadás = a törzsanyaghoz ajánlott előadás szövege, amely után megjelenítettük az előadáshoz ajánlott PPvetítés vázlatát. PP = Power Point-vetítés az előző témához. Egyes egységekben megjelenik a további ismeretekhez is választható előadásanyag. Itt A,B,C betűk jelölik a változatokat, ahogy a hozzájuk tartozó PP-anyagot is. GY = a gyakorlatok kiválasztását segítő, magyarázó anyag, amely alapján a képző saját praxisából választhatja ki a megfelelő gyakorlatot; vagy segédlet a gyakorlathoz, vagy a gyakorlat leírása. M = módszertani segédanyag, amely képzőknek elméleti segítséget nyújt. T = tréneri anyag, amely a képzőknek a gyakorlati megvalósításhoz nyújt segítséget (táblázatok, tacepaóminták stb.). H = hallgatói anyag, amely kiadható a hallgatóknak, az adott munkafázis megvalósítását, az ismeretek rögzítését szolgálja. B = kötelezően megvalósítandó anyag. BH = a hallgatók számára kötelezően kiadandó anyag. A hallgatók számára kötelezően kiadandó segédanyag a kézikönyv utolsó fejezetében összegyűjtve megtalálható.

13 13 6. A TEVÉKENYSÉG-KÖZPONTÚ PEDAGÓGIA ALKALMAZÁSA A HATÉKONY EGYÜTTNEVELÉS ÉRDEKÉBEN A hátrányos helyzetű, köztük kiemelten a roma tanulók iskolai sikerességét segítő program a hátráltató tényezők komplex kezelésével kívánja elősegíteni a társadalmi beilleszkedés hatékonyságát. A számos akadály közül ki kell emelni a különbségeket kezelni alig tudó, korszerűtlen, nem gyermekcentrikus hazai pedagógiai kultúrát, a tekintélyelvű, hierarchikus felépítésű, egyirányú kommunikációra épülő oktatást, az elsajátítandó tananyag tartalmát, a kapcsolat- és együttműködési rendszerek zavarait, a kooperatív technikák hiányát, a praxist elhanyagoló, az új helyzetek új kihívásait nem időben érzékelő pedagógusképzést. A hátrányos helyzetű tanulók iskolai problémáinak megoldását segíti az Integrációs Pedagógiai Keretrendszer (IPR). Az IPR feltételeket (heterogén összetételű: hátrányos helyzetű és nem hátrányos helyzetű tanulók együttnevelését biztosító osztályok; helyi együttműködési rendszerek [az iskola társadalmi környezetében működő különböző segítő szervezetekkel való együttműködés fórumai]; óvoda-iskola átmenetre fókuszáló program; helyzetelemzésre épülő integrációs stratégia; kétéves bevezetési ütemterv kialakítása) és eszközöket (olyan pedagógiák, módszerek, eljárások, amelyek alkalmasak az egyénre lebontott differenciált nevelés kialakítására) határoz meg az integrált oktatás érdekében. A jelzett eszközrendszerek körébe tartozik a tevékenység-központú pedagógiák szemléletének és módszereinek alkalmazása is. A tevékenység-központú pedagógiák elmélete és gyakorlata szerint a gyermek saját cselekvésein, tevékenységein keresztül és a másokkal való együttműködésben jut új ismeretek birtokába, sajátítja el a különböző készségeket és képességeket, melyek egyaránt szolgálják saját személyiségének szabad fejlődését és szocializálódását a társadalomba. A tevékenység-központú pedagógiák alapvető törekvése a gyerekek autonómiájának fejlesztése, erősítése; a tanulás, a tevékenység önállóságának kialakítása, az önirányított nevelés feltételeinek és működésének biztosítása. A tevékenység-központú pedagógiák szemléletéből adódóan a gyerekek a tanítás-tanulás folyamatában nagyon sokféle módon nyilvánulhatnak meg, amely egyszerre támogatja a személyiségük gazdagabb fejlesztését, a társakkal való kapcsolatuk sokrétegűségét, és ezen keresztül a csoportban elfoglalt helyük, szerepük többoldalú megítélését. Fontos elem, hogy a tanuló rendszerint nem egy tantárgyat tanul, hanem komplex, interdiszciplináris és egyben gyakorlati ismereteket szerez a világról, magáról és társairól. Megtapasztalja cselekedetei, megnyilvánulásai hatását a környezetre, társaira és önmagára nézve. A folyamat működéséhez elengedhetetlen a tanári szerep megváltoztatása. A pedagógus alkalmat kínál, helyzetbe hozza a diákjait, miközben folyamatosan segít a történések elemzésében, értelmezésében. A pedagógus a háttérből irányít, inkább moderátori, tanácsadói szerepe van, a tanulói tevékenység és a társas interakciók kerülnek főszerepbe. A csoporthelyzetek kiváló terepet adnak a gyerekek együtt és egymástól tanulásának, amely során alkalom nyílik a másik minél jobb megismerésére, elfogadására; a tanulás motiválásának erősítésére; a tanulási technikák, módszerek fejlesztésére.

14 14 Szükség van a tanulási tér megváltoztatására, a tanulás környezetének kitágítására, a társadalmi kapcsolatok szélesítésére, megerősítésére, a szülőkkel való együttműködés régi és új formáira. Ehhez elsajátíthatók azok a tanulásszervezési eljárások, módszerek, illetve jellegzetes eszközök, amelyek a hagyományos iskolákban is alkalmazhatók. A tevékenység-központú pedagógiák alkalmazásától is akkor várhatunk jelentős eredményeket, ha elindulnak azok az együttműködési formák, amelyeket az IPR feltételez, és amelyekben résztvevő iskolák, pedagógusközösségek valóban reagálnak egymás gyakorlatára, segítik átvenni, kialakítani a jó megoldásokat. Tudnunk kell azt is, hogy bár a program a hátrányos helyzetű, köztük kiemelten a roma tanulók iskolai sikerességét, ezzel társadalmi érvényesülését kívánja elősegíteni, a folyamatok túlmutatnak az iskola keretein. Itt csak arra a vonatkozásra utalunk, hogy a tudásszerzés forrásai közül az iskola csak egy, és talán nem is a legfontosabb. Ezért is hangsúlyozandó, hogy a tevékenység-központú pedagógiák szélesen értelmezik a tanulás fogalmát, és a tanítástanulás folyamatát sem szorítják az iskola falai közé. Ebben az értelemben van jelentősége a társadalmi kapcsolatok szélesítésének, megerősítésének; a média, az internet bevonásának a tanulási folyamatba.

15 15 7. A TEVÉKENYSÉG-KÖZPONTÚSÁG MINT SZEMÉLYRE SZABOTT PEDAGÓGIAI GYAKORLAT Napjaink iskolájában még mindig a tanulás kognitív formája áll előtérben. Gyakran találkozhatunk azzal a problémával, hogy a gyerekek egy része nem érti az iskola nyelvét. A tananyag feldolgozása elsősorban verbális formában történik, és a tudás ellenőrzése többnyire a tananyag visszamondására irányul. A tanulásnak ez a repetatív jellege nem segíti sem a gondolkodás fejlesztését, sem az alkalmazásképes tudás kialakulását, sem pedig a gyakorlati megközelítést. A cselekvéses tanulás középpontba helyezése azért lényeges, mert a befogadói helyzet helyett aktív résztvevői szerepet kínál a diákok számára. Ebből egyfelől következik, hogy jóval nagyobb jelentősége lesz az egyéni tapasztalásnak, másfelől érzékelhetővé válik a tanuló saját felelőssége is a tanulás-tanítás folyamatában. Fontos a cselekvéses tanulás azért is, mert a diákok aktivitása jóval nagyobb teret kínál a csoporthatásoknak, a szociális tanulás számára. Arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy a tanulók különböző munkaritmussal, koncentrálási készséggel, tanulási stílussal stb. rendelkeznek. A cselekvéses tanulás során alkalom nyílik arra, hogy a jelzett különbségeket kellőképpen figyelembe vegyük és érvényesítsük a tanítás-tanulás folyamatában. Ehhez megfelelő tanulásszervezési, módszertani eljárásokra van szükség. Differenciált cél-, idő- és feladatkezelés szükséges ahhoz, hogy a diákok hatékonyan, a saját készségeiknek és képességeiknek, illetve tempójuknak megfelelően haladhassanak. A cselekvéses tanulás lehetőséget kínál ahhoz, hogy a különböző tanulási stílusok egyaránt érvényesülhessenek, nemcsak a vizuális, auditív, hanem a mozgásos vagy a reflektív stílus is. Tapasztalati tény, hogy a hátrányos helyzetű tanulók többnyire valamilyen kommunikációs probléma következtében maradnak el társaiktól. Ezért esetükben különösen fontos, hogy a mozgásos, tapasztalati tanulás nagyobb teret kapjon iskolai munkájukban. Ugyanakkor a cselekvéses tanuláshoz kapcsolódó eljárások, módszerek lehetővé teszik a tananyag kognitív megközelítését is, módot adnak a hagyományos iskolai működésre is. Elengedhetetlen a tanár részéről, hogy feltérképezze a rábízott diákok tanulási stílusát, tudásstruktúráját, kapcsolati helyzetét a csoportban, hogy ez alapján tudjon segítséget adni egyéni tanulási út, egyéni képességfejlesztés, személyiségformálás kialakításához. Mindeközben helyzetbe hozva, fejlesztve a diákok döntési képességét, önállóságát; tudatosítva bennük egyéni felelősségüket a saját tanulási folyamatukban, fejlődésükben.

16 16 8. TEMATIKAI EGYSÉGEK, MÓDSZERTANI, TANÍTÁSI, TANULÁSI SEGÉDLETEK Minden tematikai egység elején kiemeljük azokat a megközelítéseket, amelyek az adott résznél hangsúlyosak a hátrányos helyzetű tanulók fejlesztése, integrációja szempontjából. A tematikai egységek elején lévő táblázat (elektronikus változatban a tabl. nevű fájl) nyújt információt az adott tematikus egységről vagy altémáról, a benne található segédletekről, ezért mindig ennek átnézésével célszerű kezdeni a tájékozódást. A szerkesztésnél arra törekedtünk, hogy egy egység mögött felsorakoztassuk az összes segédanyagot, amelyet a képzés során fel kell vagy fel lehet használni.

17 17 1. tematikai egység: Kapcsolatteremtés Hangsúlyok 1. A gyermek megismerésén alapul a tanítási-tanulási folyamat, hogy egyéni tanulási utakat lehessen kialakítani. 2. A cselekvés, a manuális tevékenység előtérbe állításával a hátrányos helyzetű tanulók jobban bevonhatók, helyzetbe hozhatók. 3. A tanulási folyamat tudatosítása, pedagógiai, pszichológiai segítése. 4. Sokféle csoportformálás annak érdekben, hogy integrált összetételű csapatok (is) alakuljanak. 5. A csoporttudat erősítése, a hosszú távú csoportfeladatok megoldása az integrációt erősíti. 6. A személyes kapcsolatok, az egymás elfogadásának érzelmi megalapozása. 7. A kirekesztés befogadás szimulációs helyzetei érzelmileg és tudatilag is megragadhatóvá teszik a pedagógusok számára a problémát.

18 18 A tanfolyam indítása mint tanulásszervezési mód 1.0 Bevezetés Az egység Javasolt helye célja Módszerek, munkaformák Eszközök, segédanyagok A tkp szemléletének megvilágítása Tanfolyamindítás/1. egység vége vagy 6.3 egységben Előadás Táblai jegyzet / PP-vetítés Flipchart, színes tollak Számítógép, projektor, cd Ellenőrzés módja Értékelés Elméleti idő szempontja Reflexiók A képző belátása szerint, az egyes tematika részének terhére Gyakorlati idő Tréneri anyag 1.0. Előadásanyag 1.0. PP

19 Előadás A tevékenység-központú pedagógiák meghatározása A tevékenység-központú pedagógiák (rövidítve: tkp) gyűjtőfogalom alatt azokat a nevelésfilozófiákat, reformpedagógiai irányzatokat, alternatív iskolák neveléselméletét és gyakorlatát értjük, amelyek közös elve, hogy a gyermek saját cselekvésein, tevékenységein keresztül, valamint a másokkal való együttműködésben jut új ismeretek birtokába, sajátítja el a különböző készségeket és képességeket, melyek egyaránt szolgálják saját személyiségének szabad fejlődését és szocializálódását a társadalomba. A tevékenység-központú pedagógiák alapvető törekvése a gyerekek autonómiájának fejlesztése, erősítése; a tanulás, a tevékenység önállóságának kialakítása, az önirányított nevelés feltételeinek és működésének biztosítása. Fókuszban a gyerek A tevékenység-központú pedagógiák szemléletének fókuszában a gyerek áll, aki képes önállóan tanulni, önmagát nevelni. Így a tanulói tevékenységek és a csoport interakciói kerülnek a főszerepbe, az önálló tanulás, az önirányított nevelés kap hangsúlyt. A gyerek tehát önmaga hozza döntéseit, de egy olyan környezetben, amelyben a tanárnak nagyon fontos szerepe van. A pedagógus szerepe Ez a szerep nem direkt irányítást jelent, hanem inkább a háttérből való szervezést, közvetett hatást a gyerekekre. Természetesen lényeges a pedagógus személyes jelenléte, közvetlen kapcsolata a gyerekekkel, de a szerepe, működése a moderátoréhoz, a facilitátoréhoz, a tanácsadóéhoz hasonló; sok mindent előkészít a gyermeki tevékenységekhez, motiválja őket, segíti a folyamatokra való reflektálásukat, a problémák nevesítését és megoldását. A tanulási tér Szükség van a tanulási tér megváltoztatására, a tanulás környezetének kitágítására, a társadalmi kapcsolatok szélesítésére, megerősítésére. Fontos elem, hogy a tanuló ilyenkor rendszerint nem egy tantárgyat tanul, hanem komplex, interdiszciplináris és egyben gyakorlati ismereteket szerez a világról, magáról és társairól. Megtapasztalja cselekedetei, megnyilvánulásai hatását a környezetre, társaira és önmagára nézve. Alkalmazhatósága A tevékenység-központú tanulásszervezési eljárások, módszerek, eszközök a hagyományos iskolákban is alkalmazhatók, ám működésükhöz elengedhetetlen a pedagógiai elveik megértése és a tanári szerep megváltoztatása. Hogyan segíti a tevékenység-központú tanulás a hátrányos helyzetű tanulók fejlesztését, integrációját? 1. A gyermek megismerésén alapul a tanulási folyamat. 2. A tanulási folyamat tudatosítása, pedagógiai, pszichológiai segítése. 3. Az integrált oktatás. 4. A módszertani gazdagság. 5. A szituációk, a döntések, a tanulási folyamat, a módszerek folyamatos elemzése, értelmezése. 6. A pedagógus szerepének változása. 7. A szülőkkel való újfajta kommunikáció lehetőségeinek a keresése.

20 PP 1. A tevékenység-központú pedagógiák A tevékenység-központú pedagógiák meghatározása reformpedagógiai irányzatok, alternatív iskolák gyerekek autonómiájának fejlesztése önirányított nevelés 2. Fókuszban a gyerek a gyerek önmaga hozza döntéseit környezet tanári szerep 3. A pedagógus szerepe a háttérből irányít, szervez moderátor, facilitátor, tanácsadó motiválja a gyereket segíti a folyamatokra való reflektálást 4. A tanulási tér a tanulás környezetének kitágítása komplex ismeretek a világról a diák megtapasztalja saját cselekedetei hatását 5. Alkalmazhatósága A tevékenység-központú tanulásszervezési eljárások, módszerek, eszközök a hagyományos iskolákban is alkalmazhatók, ám működésükhöz elengedhetetlen: a pedagógiai elveik megértése és a tanári szerep megváltoztatása. 6. Hogyan segíti a hátrányos helyzetű tanulók fejlesztését, integrációját?/1 1. A gyermek megismerésén alapul a tanulási folyamat. 2. A tanulási folyamat tudatosítása, pedagógiai, pszichológiai segítése. 3. Az integrált oktatás. 7. Hogyan segíti a hátrányos helyzetű tanulók fejlesztését, integrációját?/2 4. A módszertani gazdagság. 5. A szituációk, a döntések, a tanulási folyamat, a módszerek folyamatos elemzése, értelmezése. 6. A pedagógus szerepének változása. 7. A szülőkkel való újfajta kommunikáció lehetőségeinek a keresése.

TÁMOP-3.3.13-13/1-2013-0001 Eötvös József Program Pedagógiai-szakmai szolgáltató intézet fejlesztése és Projektháló TEMATIKA

TÁMOP-3.3.13-13/1-2013-0001 Eötvös József Program Pedagógiai-szakmai szolgáltató intézet fejlesztése és Projektháló TEMATIKA TÁMOP-3.3.13-13/1-2013-0001 Eötvös József Program Pedagógiai-szakmai szolgáltató intézet fejlesztése és Projektháló TEMATIKA 30 órás közösségi mezőgazdasági pedagógus-továbbképzéshez zöldségtermesztés,

Részletesebben

AKKREDITÁLT KÉPZÉSEINK

AKKREDITÁLT KÉPZÉSEINK AKKREDITÁLT KÉPZÉSEINK 1. 2. 3. 4. 5. Képzés címe TÁMASZPONT Projektmenedzsment, változásmenedzsment, innováció a TÁMOP közoktatás-fejlesztési projektjeiben CSAPATTEST: Csapatépítő tréning megújuló közoktatási

Részletesebben

Egészségedre! Káros szenvedélyek és egészséges életmód megismerése. Kompetenciaterület: Szociális és életviteli kompetencia 10.

Egészségedre! Káros szenvedélyek és egészséges életmód megismerése. Kompetenciaterület: Szociális és életviteli kompetencia 10. Egészségedre! Káros szenvedélyek és egészséges életmód megismerése Kompetenciaterület: Szociális és életviteli kompetencia 10. évfolyam Programcsomag: Felkészülés a felnőtt szerepekre A modul szerzője:

Részletesebben

Önéletrajz. Név. Cseke Gábor Cím 3525, Miskolc, Csermely u. 27/a Telefon +36-20 5626323 Fax E-mail. discipula@freemail.hu Állampolgárság.

Önéletrajz. Név. Cseke Gábor Cím 3525, Miskolc, Csermely u. 27/a Telefon +36-20 5626323 Fax E-mail. discipula@freemail.hu Állampolgárság. Önéletrajz Név Cseke Gábor Cím 3525, Miskolc, Csermely u. 27/a Telefon +36-20 5626323 Fax E-mail discipula@freemail.hu Állampolgárság magyar Születési idő 1959. 01. 01. munkahelyek Időtartam (-tól -ig)

Részletesebben

Helyzetelemzés. Elengedhetetlené vált a pedagógusok szemléletváltása. gondolkodás és gyakorlat átalakítására és módosítására törekszik.

Helyzetelemzés. Elengedhetetlené vált a pedagógusok szemléletváltása. gondolkodás és gyakorlat átalakítására és módosítására törekszik. 2008/2009. tanév Helyzetelemzés A 2004/2005-ös tanévvel kezdődően működik iskolánkban az integrációs rendszer, s ennek részeként követelmény lett a módszertani ismeretek frissítése, újítása és bővítése.

Részletesebben

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 A PEDAGÓGUS KOMPETENCIÁK 2014. március 3. Pedagógus kompetenciák a 326/2013. (VIII.31.) kormányrendelet szerint A pedagógiai szintleírások Szerkezete: Általános bevezető Az egyes fokozatok általános jellemzése

Részletesebben

IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA

IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA IPR gyakorlatunk: A 2003/2004-es tanévtől foglalkozunk tudatosan a HH és a HHH gyerekek fejlesztésével. Az intézményi dokumentumaink tartalmazzák az IPR elemeit. A napi

Részletesebben

2008.01.19. Fővárosi Diákönkormányzati. A Diákakadémia célja. A tanulási folyamat

2008.01.19. Fővárosi Diákönkormányzati. A Diákakadémia célja. A tanulási folyamat Fővárosi Diákönkormányzati Akadémia Hotel Római, 2008. január 18. A Diákakadémia célja hogy a hallgatók megszerezzék mindazokat az ismereteket, készségeket és attitűdöt, amelyek szükségesek ahhoz, hogy

Részletesebben

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat a 21. században elvárható

Részletesebben

Fekete István Iskola felkészül a referencia intézményi feladatokra. Továbbképzési emlékeztető:

Fekete István Iskola felkészül a referencia intézményi feladatokra. Továbbképzési emlékeztető: TÁMOP-3.1.7-11/2-2011-0524 Fekete István Iskola felkészül a referencia intézményi feladatokra Projekt kezdete: 2012 aug. 1 Projekt vége 2012. május 31. Továbbképzési emlékeztető: 1. Változásmenedzselés

Részletesebben

Eső esetén B program (ugyanaz dzsekiben)

Eső esetén B program (ugyanaz dzsekiben) Csapatépítés * Kalandpedagógia Tevékenység-központú pedagógia Animátorképzés * Kisgyerekkori fejlesztés * Multikulturális pedagógia * Agressziómegelőzés * Vezetői tréning * Eső esetén B program (ugyanaz

Részletesebben

Közbeszerzési Műszaki Specifikáció Feladat Meghatározás

Közbeszerzési Műszaki Specifikáció Feladat Meghatározás Közbeszerzési Műszaki Specifikáció Feladat Meghatározás Kompetencia alapú oktatás feltételeinek fejlesztésére a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat fenntartásában lévő egyes oktatási intézményeiben

Részletesebben

Dolgozat címe: Az integráció feltételeinek megvalósulása, inkluzív nevelés

Dolgozat címe: Az integráció feltételeinek megvalósulása, inkluzív nevelés Dolgozat címe: Az integráció feltételeinek megvalósulása, inkluzív nevelés KECSKEMÉTI FŐISKOLA TANÍTÓKÉPZŐ FŐISKOLAI KAR NYELV ÉS BESZÉDFEJLESZTŐ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS 2011. KONZULENS: DR. MAKAI KATALIN

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

Legújabb képzésünk! Fegyvertelen Játszótárs

Legújabb képzésünk! Fegyvertelen Játszótárs Csapatépítés * Kalandpedagógia Tevékenység-központú pedagógia Animátorképzés * Kisgyerekkori fejlesztés * Multikulturális pedagógia * Agressziómegelőzés * Vezetői tréning * Legújabb képzésünk! Fegyvertelen

Részletesebben

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON Juhász Gabriella A digitális kompetencia fogalma A digitális kompetencia az elektronikus média magabiztos és kritikus alkalmazása munkában, szabadidőben

Részletesebben

Mosolyt az arcokra! Tanoda

Mosolyt az arcokra! Tanoda Mosolyt az arcokra! Tanoda NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAM Készült: 2013. augusztus 08. Készítette: Nagy Anikó szakmai vezető I. Alapelvek 1 I.1. Tanodai célok megfogalmazása A Tanoda biztosítja minden gyermek

Részletesebben

TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A

TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A Projektnyitó nap TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A pedagógiai módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztése /tanulói laptop program/ A nyírábrányi Ábrányi Emil Általános Iskola Informatikai

Részletesebben

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus Kommunikáció elmélete és gyakorlata Zombori Judit, pszichológus 1 Asszertivitás (Sam R. Lloyd alapján) Jelentése: Pozitívan gondolkodunk Önérvényesítő módon viselkedünk Önbizalmat érzünk 2 Önmagunk és

Részletesebben

Az oktatás stratégiái

Az oktatás stratégiái Az oktatás stratégiái Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003 Falus Iván (2003): Az oktatás stratégiái és módszerei. In: Falus Iván (szerk.): Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához.

Részletesebben

Szabó Ferenc, Györgyiné Felföldi Éva, Sebőkné 42 Bencsik Elvira Kovács Andrea, Forgóné Balogh Erika, Mészárosné 42 Lajos Ildikó 14 Varga Andrea

Szabó Ferenc, Györgyiné Felföldi Éva, Sebőkné 42 Bencsik Elvira Kovács Andrea, Forgóné Balogh Erika, Mészárosné 42 Lajos Ildikó 14 Varga Andrea tanácsadás intézményi folyamat szaktanácsadó IKT fejlesztési folyamat szaktanácsadó Kompetenciaterületi mentorszaktanácsadó Szent László Általános Iskola Óraszám Pedagógusok 90 60 98 szövegértés-szövegalkotás

Részletesebben

Hullott körték Paradicsoma a Komplex Ifjúságsegítő Modell módszertana

Hullott körték Paradicsoma a Komplex Ifjúságsegítő Modell módszertana Hullott körték Paradicsoma a Komplex Ifjúságsegítő Modell módszertana Belvárosi Tanoda Alapítvány http://www.youthopportunity.eu/kim/index.htm Fiatalok Tematikus Hálózat (Támogatta: az EQUAL) 2009. május

Részletesebben

A pedagógiai szakmai szolgáltató tanfolyamai 2012/2013 AKKREDITÁLT TANFOLYAMOK

A pedagógiai szakmai szolgáltató tanfolyamai 2012/2013 AKKREDITÁLT TANFOLYAMOK PRIZMA ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY pedagógiai szakmai szolgáltatás OM-038423 1134 Budapest, Váci út 57. : 06-1-3408-980 Fax: 06-13408-980/37 E-mail: prizmaegymi@prizmaegymi.hu

Részletesebben

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN Készítette: Adorjánné Tihanyi Rita Innováció fő célja: A magyar irodalom és nyelvtan tantárgyak oktatása

Részletesebben

Követelmények. Pedagógiai tervezés és értékelés Tantárgy kódja. Dr. Szabó Antal főiskolai tanár A tantárgy oktatója

Követelmények. Pedagógiai tervezés és értékelés Tantárgy kódja. Dr. Szabó Antal főiskolai tanár A tantárgy oktatója Pedagógiai tervezés és értékelés M1014 Kollokvium M1002L - Legalább egy referátum készítése kiadott vagy választott témában. - Egy házi dolgozat készítése 10.000 leütés terjedelemben. (Két megadott cím

Részletesebben

Óra-megfigyelési szempontok

Óra-megfigyelési szempontok Óra-megfigyelési szempontok Pedagógus kompetenciaterületekre épülő megfigyelési szempont gyűjtemény óralátogatáshoz Pedagógus kompetenciaterületek Megfigyelési szempontok (tanár munkakör) A pedagógus alapos,

Részletesebben

Záró kerekasztal- A pályázat tapasztalatai és eredményei

Záró kerekasztal- A pályázat tapasztalatai és eredményei Záró kerekasztal- A pályázat tapasztalatai és eredményei 2016. 06. 20. Autizmus-specifikus nevelés és oktatás támogatása V. AUTMENTOR 2015 Együttműködés Mi az, ami képessé tesz bennünket, hogy elérjünk

Részletesebben

A tanári mesterképzés portfóliója

A tanári mesterképzés portfóliója A tanári mesterképzés portfóliója TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0009 Szakmai szolgáltató és kutatást támogató regionális hálózatok a pedagógusképzésért az Észak-Alföldi régióban Dr. Márton Sára főiskolai tanár

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babes-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Pszichológia és Neveléstudományok Kar 1.3 Intézet Pedagógia és Alkalmazott Didaktika Intézet

Részletesebben

Évfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5

Évfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5 TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam Évfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5 A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat

Részletesebben

AZ ÚJGENERÁCIÓS TANKÖNYVEK FEJLESZTÉSE

AZ ÚJGENERÁCIÓS TANKÖNYVEK FEJLESZTÉSE AZ ÚJGENERÁCIÓS TANKÖNYVEK FEJLESZTÉSE A projekt célja Tanulásra és alkotásra ösztönző tanításitanulási környezet kialakítása A tanítás és tanulás hatékonyságát elősegítő módszertani újdonságok beépítése

Részletesebben

Az e-portfólió dokumentumai és a védés alapján

Az e-portfólió dokumentumai és a védés alapján 1. kompetencia: Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás 1.1. Alapos, átfogó és korszerű szaktudományos és szaktárgyi tudással rendelkezik. 1.2. Rendelkezik a szaktárgy tanításához

Részletesebben

Digitális kompetenciák fejlesztése a pedagógus-továbbképzésben

Digitális kompetenciák fejlesztése a pedagógus-továbbképzésben Digitális kompetenciák fejlesztése a pedagógus-továbbképzésben Könczöl Tamás igazgató elearning Igazgatóság Sulinet etanulás Módszertani és Kompetencia Központ Educatio KHT. IKT - Információs és Kommunikációs

Részletesebben

Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás

Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás 1 A felnőttképző oktatóval szemben támasztott követelmények 1.Tanácsadó szerep szakmai felkészültség oktatási módszerek ismerete és alkalmazása a tudás átadásának

Részletesebben

WESLEY JÁNOS LELKÉSZKÉPZŐ FŐISKOLA SZOCIÁLIS MUNKA SZAK

WESLEY JÁNOS LELKÉSZKÉPZŐ FŐISKOLA SZOCIÁLIS MUNKA SZAK Tantárgy elzése Terepfeldolgozó 2. Tantárgy oktatójának Almásy Judit nappali tagozaton 4 tanóra/ hét óraadó tanár, szupervízor A megbeszélések kiscsoportos formában, egy szemeszter keretében zajlanak.

Részletesebben

Kétegyháza KOMP-ra száll

Kétegyháza KOMP-ra száll Kétegyháza KOMP-ra száll Fekete Gabriella projektmenedzser Kétegyháza nagyközség Tartalmi-módszertani változás szükségessége Nemzeti alaptanterv Alapdokumentumok OKM Közoktatás-fejlesztési Stratégiája

Részletesebben

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda Küldetésünk: A gyermek személyiségének fejlesztése családias környezetben Alapítás: 2012-ben az Audi Hungaria Iskola Intézményegységeként Két, 25-25 fős vegyes korosztályú csoport Egész napos felügyelet

Részletesebben

A tanfelügyelet: a vezető mint pedagógus, a vezető mint vezető ellenőrzése

A tanfelügyelet: a vezető mint pedagógus, a vezető mint vezető ellenőrzése A tanfelügyelet: a vezető mint pedagógus, a vezető mint vezető ellenőrzése A tanfelügyeleti standardok fajtái 1. Az ellenőrzés területeinek megfelelő A vezető ellenőrzése - értékelése A pedagógusok ellenőrzése

Részletesebben

Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó

Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó A képzési idő: 2 félév A képző: Kodolányi János Főiskola A szakirányú továbbképzési szakon végzettek ismerik: - a pedagógiai értékelés hazai és

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babes-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Pszichológia és Neveléstudományok Kar 1.3 Intézet Pedagógia és Alkalmazott Didaktika Intézet

Részletesebben

Óvodánkról. LHH kistérség. Balástya. Új épület DAOP Infrastrukturális. pályázatból

Óvodánkról. LHH kistérség. Balástya. Új épület DAOP Infrastrukturális. pályázatból A jövı útjai 14. konferencia Társadalmi felelısségvállalás a sajátos nevelési igényő gyermekekért Kiskırös 2010. november 17. Óvodánkról Balástya LHH kistérség Új épület DAOP Infrastrukturális pályázatból

Részletesebben

3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal

3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal 24 SÁNDOR Jenő 3 + 1 SZEMPONT A COACH-KÉPZÉS KIVÁLASZTÁSÁHOZ Először is lépjünk egyet hátra: mi a coaching? E gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal foglalkozna, világos

Részletesebben

GEOMATECH @ Sikerélmény a tanulásban

GEOMATECH @ Sikerélmény a tanulásban GEOMATECH @ Sikerélmény a tanulásban A KÉPZÉS RÖVID ISMERTETÉSE A GEOMATECH matematikai és természettudományos feladattár és képzés-támogatási portál olyan korszerű, digitális, a Nemzeti alaptantervhez

Részletesebben

Gyakornoki felkészítés programja

Gyakornoki felkészítés programja Gyakornoki felkészítés programja Intézmény: A program érvényessége: Készítette: Jóváhagyta: Bedőné Fatér Tímea mentor Készült a gyakornok pedagógussal egyeztetve.. gyakornok Különleges körülmény, melyhez

Részletesebben

A Gyakorlóiskolai tanítási-nevelési gyakorlat c. tanegység részletes követelményei v. 1.0

A Gyakorlóiskolai tanítási-nevelési gyakorlat c. tanegység részletes követelményei v. 1.0 A Gyakorlóiskolai tanítási-nevelési gyakorlat c. tanegység részletes követelményei v. 1.0 A gyakorlóiskolai tanítási-nevelési gyakorlat két fő tartalmi részből áll: (a) általános jellegű, csoportos és

Részletesebben

Igazgató: Szabó Győzőné

Igazgató: Szabó Győzőné JÁSZ-NAGYKUN- SZOLNOK MEGYEI PEDAGÓGIAI INTÉZET PEDAGÓGIAI SZAKMAI ÉS SZAKSZOLGÁLAT, SZOLNOK PEDAGÓGIAI SZAKMAI SZOLGÁLTATÁS OM azonosító szám: 102312 OKÉV nyilvántartási szám: 16-0058-04 5000 Szolnok,

Részletesebben

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN Köznevelési reformok operatív megvalósítása TÁMOP-3.1.15-14-2012-0001 KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN GONDA ZSUZSA A kutatás-fejlesztés közvetlen céljai Szakmai-módszertani

Részletesebben

8. sz. melléklet Pszicho-szociális nevelési program a foglalkoztathatóságért. - képzési program folyamata -

8. sz. melléklet Pszicho-szociális nevelési program a foglalkoztathatóságért. - képzési program folyamata - ELŐKÉSZÍTÉS: 8. sz. melléklet Pszicho-szociális nevelési program a foglalkoztathatóságért - képzési program folyamata - A tanfolyam meghirdetése időpontok megjelölésével Jelentkezők regisztrálása A jelentkezők

Részletesebben

Nagy Regina Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft elearning Igazgatóság

Nagy Regina Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft elearning Igazgatóság Az IKT fejlesztési folyamat-szaktanácsadó, valamint az IKT mentor szaktanácsadó felkészítése a digitális kompetencia fejlesztés támogatására Nagy Regina Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft elearning

Részletesebben

Beszámoló IKT fejlesztésről

Beszámoló IKT fejlesztésről Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0010 Beszámoló IKT fejlesztésről Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon Kecskemét Tartalomjegyzék

Részletesebben

Gyermekvédelmi feladatok egy integráló óvodában

Gyermekvédelmi feladatok egy integráló óvodában Gyermekvédelmi feladatok egy integráló óvodában Konzulens: Neszt Judit Készítette: Varga Andrea Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Főiskolai Kar Nyelv és beszédfejlesztő szak 2011 Szolnok Városi Óvodák, Egységes

Részletesebben

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése Kaposi József A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) 2. számú mellékletéből

Részletesebben

NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK FEJLESZTÉSE EGÉSZ NAPOS ISKOLÁK SZÁMÁRA

NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK FEJLESZTÉSE EGÉSZ NAPOS ISKOLÁK SZÁMÁRA XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK FEJLESZTÉSE EGÉSZ NAPOS ISKOLÁK SZÁMÁRA Dr. Kaposi József XXI. századi közoktatás, a

Részletesebben

Sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelése Együtt egy-másért!

Sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelése Együtt egy-másért! Sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelése Együtt egy-másért! TÁMOP-3.4.2/09/1. 2010. október 28. Pályázó: Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata Projekt menedzser: Bukovszki Andrásné

Részletesebben

Az Intézményi Minőségirányítási Program értékelése 1. számú melléklet

Az Intézményi Minőségirányítási Program értékelése 1. számú melléklet Az Intézményi Minőségirányítási Program értékelése 1. számú melléklet 2008-2009-es tanév Liszt Ferenc Ének-zenei Általános Iskola 6800 Hódmezővásárhely, Szent István tér 2. 1 I. Bevezető A nevelőtestület

Részletesebben

Ügyeljen arra, hogy a programmodul sorszáma és megnevezése azonos legyen a I. A program általános tartalma fejezet 11. pontjában írtakkal!

Ügyeljen arra, hogy a programmodul sorszáma és megnevezése azonos legyen a I. A program általános tartalma fejezet 11. pontjában írtakkal! II. ADATLAP - Programmodul részletes bemutatása 4. SZ. MELLÉKLET Valamennyi programmodulra külön-külön kitöltendő 1. A programmodul azonosító adatai Ügyeljen arra, hogy a programmodul sorszáma és megnevezése

Részletesebben

TAPASZTALATOK A GYAKORNOKOK SZAKMAI TANULÁSÁNAK TÁMOGATÁSÁRÓL

TAPASZTALATOK A GYAKORNOKOK SZAKMAI TANULÁSÁNAK TÁMOGATÁSÁRÓL Pedagógusképzés támogatása TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 TAPASZTALATOK A GYAKORNOKOK SZAKMAI TANULÁSÁNAK TÁMOGATÁSÁRÓL Simon Gabriella Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP-3.1.5. Tihany, 2015. 05. 07. Az

Részletesebben

M5004 FELADATOK. f) elegendő előny esetén meg tudja kezdeni a program előkészítését, és a feltételek megteremtését ISMERETEK

M5004 FELADATOK. f) elegendő előny esetén meg tudja kezdeni a program előkészítését, és a feltételek megteremtését ISMERETEK M5004 FELDTOK Felnőttoktatási és képzési tevékenysége során alkotó módon alkalmazza a felnőttek tanulásának lélektani 4 törvényszerűségeit a) a felnőtt tanuló motiválására formális tanulmányai 5 során

Részletesebben

Interkulturális kommunikáció kurzus

Interkulturális kommunikáció kurzus Interkulturális kommunikáció kurzus Dr. Malota Erzsébet A magyar felsőoktatás nemzetköziesítése konferencia, 2015. január. 14. TEMPUS KÖZALAPÍTVÁNY - CAMPUS HUNGARY TÁMOP 4.2.4B/1-11/1 PROJEKT Az interkulturális

Részletesebben

ÖNKONET Kft. Kecskeméti Regionális. Közoktatási, Továbbképzési és Szakértői Iroda. 6000 Kecskemét, Szövetség tér 5. E-mail cím: info@onkonet.

ÖNKONET Kft. Kecskeméti Regionális. Közoktatási, Továbbképzési és Szakértői Iroda. 6000 Kecskemét, Szövetség tér 5. E-mail cím: info@onkonet. ÖNKONET Kft. Kecskeméti Regionális Közoktatási, Továbbképzési és Szakértői Iroda 6000 Kecskemét, Szövetség tér 5. E-mail cím: info@onkonet.hu Irodavezető: Dr. Szécsi Gábor Telefon: 30/915-9915 1 / 12 Az

Részletesebben

Varga Andrea GYERMEKVÉDELMI FELADATOK EGY INTEGRÁLÓ ÓVODÁBAN. Ha az emberek különbözhetnek is testi vagy szellemi erő dolgában,

Varga Andrea GYERMEKVÉDELMI FELADATOK EGY INTEGRÁLÓ ÓVODÁBAN. Ha az emberek különbözhetnek is testi vagy szellemi erő dolgában, Varga Andrea GYERMEKVÉDELMI FELADATOK EGY INTEGRÁLÓ ÓVODÁBAN Ha az emberek különbözhetnek is testi vagy szellemi erő dolgában, a közmegállapodás és a jog, valamennyiüket egyenlővé teszi. / Rousseau / Szakdolgozatom

Részletesebben

Az új típusú szaktanácsadás

Az új típusú szaktanácsadás Az új típusú szaktanácsadás Dr. Pompor Zoltán szakmai vezető TÁMOP 3.1.5/12 A TÁMOP 3.1.5/12-ben megvalósuló fejlesztések Az Oktatási Hivatal, az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft és az Oktatáskutató

Részletesebben

Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához

Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához A Tanulásmódszertan az iskolai tantárgyak között sajátos helyet foglal el, hiszen nem hagyományos értelemben vett iskolai tantárgy. Inkább a képességeket felmérő

Részletesebben

SNI, BTMN tanulók értékelése az együttnevelésben, együttoktatásban. Csibi Enikő 2013.02.04.

SNI, BTMN tanulók értékelése az együttnevelésben, együttoktatásban. Csibi Enikő 2013.02.04. SNI, BTMN tanulók értékelése az együttnevelésben, együttoktatásban Csibi Enikő 2013.02.04. Együttnevelés, együttoktatás 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról bevezetése óta Magyarországon, azaz 10 éve

Részletesebben

Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai

Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai A tanfelügyeleti standardok fajtái 1. Az ellenőrzés területeinek megfelelő A vezető ellenőrzése - értékelése A pedagógusok ellenőrzése

Részletesebben

Az oktatás módszerei és stratégiái II. Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003. Projektoktatás

Az oktatás módszerei és stratégiái II. Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003. Projektoktatás Az oktatás módszerei és stratégiái II. Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003 Projektoktatás M. Nádasi Mária (2003): Projektoktatás, Gondolat Kiadó Kör, Bp. A projektoktatás története

Részletesebben

Referencia intézmény terület: Komprehenzív elven egység programmal dolgozó intézmény

Referencia intézmény terület: Komprehenzív elven egység programmal dolgozó intézmény Referencia intézmény terület: Komprehenzív elven egység programmal dolgozó intézmény Jó gyakorlat megnevezése: A tanulás ne legyen lecke a gyermeknek, hanem szívdobogtató élmény (József A) A motiváció,

Részletesebben

Cogito Általános Művelődési Központ TÁMOP 3.1.5-09/A-2-2010-0417 Projektzáró tanulmány. Projektzáró tanulmány

Cogito Általános Művelődési Központ TÁMOP 3.1.5-09/A-2-2010-0417 Projektzáró tanulmány. Projektzáró tanulmány Projektzáró tanulmány 1 Projektzáró tanulmány Az elvégzett képzés főbb jellemzői Az elvégzett képzés neve: Egyéni bánásmód differenciált tanulásszervezés pedagógus szakvizsgára felkészítő szakirányú továbbképzés

Részletesebben

Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai. MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS

Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai. MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS SNI tanuló ellátása Osztályfőnök Osztályban tanító pedagógusok Gyógypedagógus

Részletesebben

A TISZK-ek feladatvállalása és gyakorlata a középiskolai tanulók hátránykezelésében

A TISZK-ek feladatvállalása és gyakorlata a középiskolai tanulók hátránykezelésében Tolna Megyei Önkormányzat Szent László Szakképző Iskolája és Kollégiuma (TISZK) A TISZK-ek feladatvállalása és gyakorlata a középiskolai tanulók hátránykezelésében VIII. OTK, 2009. május 29 Hátrányok eredete,

Részletesebben

Bevezetés a táncfilm készítésbe kritikai érzék fejlesztése Klasszikus balett

Bevezetés a táncfilm készítésbe kritikai érzék fejlesztése Klasszikus balett SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIA Projekt az Alapfokú Művészetoktatási Intézmények számára Klasszikus balett tanszak (9-12. életév) Bevezetés a táncfilm készítésbe kritikai érzék fejlesztése

Részletesebben

Visszajelző kérdőív "Fogadd el, fogadj el!" Pedagógusok felkészítése az értelmi sérült emberek társadalmi integrációját elősegítő osztályfőnöki órák

Visszajelző kérdőív Fogadd el, fogadj el! Pedagógusok felkészítése az értelmi sérült emberek társadalmi integrációját elősegítő osztályfőnöki órák Visszajelző kérdőív "Fogadd el, fogadj el!" Pedagógusok felkészítése az értelmi sérült emberek társadalmi integrációját elősegítő osztályfőnöki órák Kedves Hallgató! KÉPZÉS IDEJE 2014. október 9 december

Részletesebben

Mindenki iskolája. Nem az számít, hogy minek születik valaki, hanem az, hogy mivé nő fel. J.K. Rowling. Kapcsáné Németi Júlia szakmai vezető

Mindenki iskolája. Nem az számít, hogy minek születik valaki, hanem az, hogy mivé nő fel. J.K. Rowling. Kapcsáné Németi Júlia szakmai vezető Mindenki iskolája Nem az számít, hogy minek születik valaki, hanem az, hogy mivé nő fel. J.K. Rowling Kapcsáné Németi Júlia szakmai vezető Az esélyteremtés eszközei a befogadó pedagógiai gyakorlat megvalósításában

Részletesebben

7. Óravázlat. frontális, irányított beszélgetés. projektor, vagy interaktív tábla az ismétléshez,

7. Óravázlat. frontális, irányított beszélgetés. projektor, vagy interaktív tábla az ismétléshez, 7. Óravázlat Cím: Információk feltöltése, biztonságos, jogszerű megosztása Műveltségi terület / tantárgy: Informatika Évfolyam: 7-8. évfolyam (vagy felette) Témakör: Az információs társadalom/ Az információkezelés

Részletesebben

Budapest, 2013. október 25.

Budapest, 2013. október 25. Budapest, 2013. október 25. Kelemen Gabriella Pedagógiai szakértő RPI Az előadás tematikája A pedagógus portfólió, munkaportfólió Elkészítése elkerülhetetlen A minősítésben betöltött szerepe Hogyan készítsük

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként

Részletesebben

II. ADATLAP - Programmodul részletes bemutatása

II. ADATLAP - Programmodul részletes bemutatása II. ADATLAP - Programmodul részletes bemutatása 1. A programmodul azonosító adatai Ügyeljen arra, hogy a programmodul sorszáma és megnevezése azonos legyen a I. A program általános tartalma fejezet 11.

Részletesebben

Kulcskompetenciák kereszttüzében Az idegennyelv-tanulás és az ICT kapcsolata egy olasz multimédiás tananyagon keresztül

Kulcskompetenciák kereszttüzében Az idegennyelv-tanulás és az ICT kapcsolata egy olasz multimédiás tananyagon keresztül Kulcskompetenciák kereszttüzében Az idegennyelv-tanulás és az ICT kapcsolata egy olasz multimédiás tananyagon keresztül Istókovics Nóra KE-CSPFK Művelődésszervező szak Az előadás célja: Az ICT fontosságának

Részletesebben

AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN

AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN A pedagógusképzés átalakításának országos koordinálása, támogatása TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0010 AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN Almássy Zsuzsanna

Részletesebben

TÁMOP 3.1.5/12-2012-0001 PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA MEGVÁLTOZOTT SZAKTANÁCSADÓI SZEREPEK ÚJ TÍPUSÚ SZAKTANÁCSADÁS

TÁMOP 3.1.5/12-2012-0001 PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA MEGVÁLTOZOTT SZAKTANÁCSADÓI SZEREPEK ÚJ TÍPUSÚ SZAKTANÁCSADÁS TÁMOP 3.1.5/12-2012-0001 PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA MEGVÁLTOZOTT SZAKTANÁCSADÓI SZEREPEK ÚJ TÍPUSÚ SZAKTANÁCSADÁS Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (továbbiakban: OFI) a TÁMOP-3.1.5/12 Pedagógusképzés

Részletesebben

Három éves szakiskolai kerettanterv. Idegen nyelv Angol

Három éves szakiskolai kerettanterv. Idegen nyelv Angol Idegen nyelv Angol Készítette: Bugyinszki Adrienn Király Endre Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Forrás: Szakiskolai közismereti program Oktatáskutató és Fejlesztő Központ http://szaki.ofi.hu/tajekoztatok-a-3-eves-szakiskolai-kerettantervrol/

Részletesebben

DRÁMAFUTÁR DRÁMAFUTÁR. tanítási drámaprogram 2010. a Vajdasági Magyar Drámapedagógia Társaság és a budapesti Káva Kulturális Műhely programja

DRÁMAFUTÁR DRÁMAFUTÁR. tanítási drámaprogram 2010. a Vajdasági Magyar Drámapedagógia Társaság és a budapesti Káva Kulturális Műhely programja DRÁMAFUTÁR DRÁMAFUTÁR tanítási drámaprogram 2010 a Vajdasági Magyar Drámapedagógia Társaság és a budapesti Káva Kulturális Műhely programja A Drámafutár elnevezésű program tanítási drámafoglalkozásokat

Részletesebben

Újhartyáni Német Nemzetiségi Általános Iskola IKT helyzetelemzés

Újhartyáni Német Nemzetiségi Általános Iskola IKT helyzetelemzés Újhartyáni Német Nemzetiségi Általános Iskola IKT helyzetelemzés Készítette: Imréné Lukácsi Ildikó IKT helyzetelemző, tanácsadó Cegléd, 2009. július Tartalomjegyzék Az IKT eszközök alkalmazására és a pedagógusok

Részletesebben

EGYÜTTNEVELÉS INTEGRÁCIÓ. Inklúzió

EGYÜTTNEVELÉS INTEGRÁCIÓ. Inklúzió EGYÜTTNEVELÉS INTEGRÁCIÓ = Inklúzió Integráció (együttnevelés) Inklúzió I-I-I Innováció A saját pedagógiai gyakorlatunk optimalizálására irányuló folyamat Integráció Inklúzió Az integrációval be kívánják

Részletesebben

MENTOROK. TÁMOP 3.4.1 Szent István Gimnázium

MENTOROK. TÁMOP 3.4.1 Szent István Gimnázium MENTOROK TÁMOP 3.4.1 Szent István Gimnázium mentor szó a következőket jelentheti: Mentór, Alkumusz fia Odüsszeia című epikus költeményben Télemakhosz atyai jóbarát A mai szóhasználatban egy olyan személyt

Részletesebben

A szaktanácsadói, tantárgygondozói próbaképzések tapasztalatai (pilot) PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001

A szaktanácsadói, tantárgygondozói próbaképzések tapasztalatai (pilot) PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 A szaktanácsadói, tantárgygondozói próbaképzések tapasztalatai (pilot) A fejlesztő célú, támogató szaktanácsadói képzés Hunyadi Krisztina képzésfejlesztő, tréner Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP

Részletesebben

A szaktanácsadásról PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001

A szaktanácsadásról PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 A szaktanácsadásról Alapelvek Az új típusú szaktanácsadás alapelvei: személyre szabott/egyéni támogató/megerősítő segítő szükséglet - alapú fejlesztő célú (helyzetelemzés, tervezés, megvalósítás, reflexió)

Részletesebben

Projektoktatás Mi így is tanulunk

Projektoktatás Mi így is tanulunk Projektoktatás Mi így is tanulunk Projektoktatás? Projektpedagógia? Projekt jellegű oktatás? Alapfogalmak tisztázása O Pedagógia: a nevelés gyakorlata és elmélete O Projekt: valamely komplex, összetett

Részletesebben

Záróvizsga komplex tételsor villamos-mérnöktanár hallgatóknak - 2008 -

Záróvizsga komplex tételsor villamos-mérnöktanár hallgatóknak - 2008 - Záróvizsga komplex tételsor villamos-mérnöktanár hallgatóknak - 2008-1. tétel a. A nevelés szerepe az egyén és a társadalom életében. b. A didaktika fogalma, tárgya, helye a tudományok rendszerében c.

Részletesebben

1. PEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI FELKÉSZÜLTSÉG

1. PEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI FELKÉSZÜLTSÉG 1. PEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI FELKÉSZÜLTSÉG Inézményi elvárások: Alapos, átfogó és korszerű szaktudományos és szaktárgyi tudással rendelkezik. A szaktárgynak és a tanítási helyzetnek megfelelő, változatos

Részletesebben

TANTÁRGYI FEJLESZTÉSEK

TANTÁRGYI FEJLESZTÉSEK TANTÁRGYI FEJLESZTÉSEK Tantárgyi fejlesztések Ha fölgyújtjuk a gyermekben a veleszületett szikrát, azzal mindig olyan magaslatok felé nyitunk utat, amilyenekről álmodni sem mertünk volna. Kristine Barnett

Részletesebben

TÁMOP-3.1.4./08/-2009-0153 Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben (projektzáró) 2010.08.27.

TÁMOP-3.1.4./08/-2009-0153 Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben (projektzáró) 2010.08.27. TÁMOP-3.1.4./08/-2009-0153 Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben (projektzáró) Készítette: Nagyközségi Pogány Önkormányzat Gyuláné szakmai Nyírábrány vezető 2010.08.27.

Részletesebben

Igazgató: Szabó Győzőné

Igazgató: Szabó Győzőné JÁSZ-NAGYKUN- SZOLNOK MEGYEI PEDAGÓGIAI INTÉZET PEDAGÓGIAI SZAKMAI ÉS SZAKSZOLGÁLAT, SZOLNOK PEDAGÓGIAI SZAKMAI SZOLGÁLTATÁS OM azonosító szám: 102312 OKÉV nyilvántartási szám: 16-0058-04 5000 Szolnok,

Részletesebben

NEOSYS COACHING ISKOLA

NEOSYS COACHING ISKOLA NEOSYS COACHING ISKOLA A DÖNTÉSKÖZPONTÚ COACHING SZEMÉLYES VEZETŐI COACH MESTERKÉPZÉS 2011 A NEOSYS COACHING ISKOLA A Neosys Magyarország piacvezető coaching cége, amely ma a legnagyobb coaching referenciával

Részletesebben

Sarkadi Általános Iskola

Sarkadi Általános Iskola Sarkadi Általános Iskola Pedagógiai Programja 2015. 0 Tartalom 1. Az iskola nevelési programja... 3 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei... 3 1.1.1. Az nevelő-oktató munkánk sajátos pedagógiai

Részletesebben

KOOPERATÍV MÓDSZERTANRA ÉPÜLŐ EGYÜTTMŰKÖDÉS

KOOPERATÍV MÓDSZERTANRA ÉPÜLŐ EGYÜTTMŰKÖDÉS KOOPERATÍV MÓDSZERTANRA ÉPÜLŐ EGYÜTTMŰKÖDÉS A kooperáció egyik alapfeltétele a pedagógusok szemléletváltozása, de szükségesek azok a pedagógus mesterségbeli tudások is, amelyek megalapozzák a szemléletváltást.

Részletesebben

Hallgatói tájékoztató. Szakértők felkészítése a pedagógusminősítésre

Hallgatói tájékoztató. Szakértők felkészítése a pedagógusminősítésre Hallgatói tájékoztató Szakértők felkészítése a pedagógusminősítésre Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. a TÁMOP 3.4.2.B Sajátos nevelési igényű gyerekek integrációja (Szakszolgálatok fejlesztése)

Részletesebben

SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEK AZ OSZTÁLYBAN (A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY PEDAGÓGUS SZEMMEL) AZ INTEGRÁCIÓ JELENTŐSÉGE

SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEK AZ OSZTÁLYBAN (A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY PEDAGÓGUS SZEMMEL) AZ INTEGRÁCIÓ JELENTŐSÉGE SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEK AZ OSZTÁLYBAN (A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY PEDAGÓGUS SZEMMEL) AZ INTEGRÁCIÓ JELENTŐSÉGE A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYHEZ IGAZODÓ DIFFERENCIÁLÁS LEHETŐSÉGEI AZ ISKOLAI OKTATÁSBAN,

Részletesebben