Pedagógiai program. Arany János Általános Iskola és Reményi Ede Alapfokú Művészeti Iskola Verpelét Ifjúság út 34. Tartalom

Átírás

1 Pedagógiai program Tartalom A Pedagógiai Program célja, törvényi háttere: Az iskola nevelési programja A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Pedagógiai alapelveink Az iskola alapvető céljai Az iskola legfontosabb feladatai Követelmények A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Az egészségfejlesztés iskola feladatai Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Tevékenységi formák az egészségnevelés terén kitűzött célok megvalósításához Az egészségügyi felügyelet és ellátások rendje Az egészségnevelés módszere A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai A diákönkormányzati munka közösségfejlesztő feladatai A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység A tanulási nehézségek enyhítését segítő tevékenységeink A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje Arany János Általános Iskola és Reményi Ede Alapfokú Művészeti Iskola 1.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladataihiba! A könyvjelző nem létezik. 1.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység Hiba! A könyvjelző nem létezik. 1.7 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendjehiba! A könyvjelző nem létezik Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivelhiba! A könyvjelző nem létezik A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata... Hiba! A könyvjelző nem létezik Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályaihiba! A könyvjelző nem létezik Verpelét Ifjúság út 34.

2 Tartalom A Pedagógiai Program célja, törvényi háttere: Az iskola nevelési programja A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Pedagógiai alapelveink Az iskola alapvető céljai Az iskola legfontosabb feladatai Követelmények A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Az egészségfejlesztés iskolai feladatai Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Tevékenységi formák az egészségnevelés terén kitűzött célok megvalósításához Az egészségügyi felügyelet és ellátások rendje Az egészségnevelés módszere A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai A diákönkormányzati munka közösségfejlesztő feladatai A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység A tanulási nehézségek enyhítését segítő tevékenységeink A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák A szülők közösségét érintő együttműködési formák A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata A vizsgaszabályzat hatálya, célja A vizsgaszabályzat hatálya A vizsgaszabályzat célja Az értékelés rendje A vizsgatárgyak részei és követelményei Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai Az intézmény helyi tanterve A választott kerettanterv megnevezése A választott kerettanterv feletti óraszám

3 2.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Mindennapos testnevelés A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai Projektoktatás A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái Írásbeli feladatok értékelése Szóbeli értékelés: Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek Az iskola egészségnevelési elvei Az iskola környezeti nevelési elvei A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei A magatartás értékelésének elvei A szorgalomjegyek megállapításának elvei A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei Alapfokú művészeti iskola pedagógiai programja Az alaptevékenység részletezése Az iskola célja Az iskola feladatai A tanár munkáját szabályozó dokumentumok Szempontok, irányelvek Tanulói jogviszonyban állók visszajelentkezése, és a beiratkozás rendje Az órapótlás eljárási szabályai Vizsga fajták: Hangszeres vizsga Szolfézs vizsga Művészeti alapvizsga Művészeti záróvizsga

4 3.6.5 Javítóvizsga Térítési díj, tandíj Mentesség tandíjfizetés alól: A térítési díj és tandíj befizetésének szabályozása A fizetési kötelezettség elmulasztásának következménye Záró rendelkezések A pedagógiai program hatálya A Pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata A Pedagógiai program nyilvánossága

5 A Pedagógiai Program célja, törvényi háttere: Az iskolai pedagógiai program meghatározza az iskola nevelési programját, ennek keretein belül: 1. az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelveit, értékeit, céljait, feladatait, eszközeit, eljárásait 2. a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat 3. az egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokat, 4. a közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatokat, a szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái: 5. a pedagógusok helyi intézményi feladatait, az osztályfőnöki munka tartalmát, az osztályfőnök feladatait, 6. a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendjét 7. a tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való rendjét, jogai gyakorlásának rendjét 8. a tanulmányok alatti vizsgák szabályait 9. a felvétel és az átvétel Nkt.(50. ) keretei közötti helyi szabályait 10. az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai tervet Az iskolai pedagógiai program tartalmazza az iskola helyi tantervét. A pedagógiai programra vonatkozó jogszabályi előírások: 1. A nemzeti köznevelésről szóló 2011.évi CXC. Törvény 2. A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII:31.) EMMI rendelet 3. A NAT kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet 4. Az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelete a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről 1. Az iskola nevelési programja 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Pedagógiai alapelveink Az ismeretanyag megértése és alkalmazása, az önálló ismeretszerzés igényének kialakítása. Saját, egyéni, hatékony tanulási módszerek kialakítása, az emlékezet edzése, az ismeretek előhívásának gyorsítása. Szülőföldünk, hazánk kultúrájának, hagyományainak, történelmi emlékeinek megismerése, megőrzése, tiszteletben tartása. Az európai és nemzetközi törekvések ismerete, más népekkel szembeni tolerancia. A demokratikus magatartásformák kialakítása. A különféle kommunikációs csatornákon nyert információk (verbális, vizuális, audiovizuális, informatikus) értelmezése, feldolgozása. 5

6 Az egészséges életmód, egészségvédelem technikájának elsajátítása. A környezetvédelem lehetőségeinek ismerete és gyakorlása Az iskola alapvető céljai Színvonalas alapfokú oktatás végzése az ismeretek közvetítésével és a személyiség fejlesztésével. Közvetíteni kívánunk: alapvető tudományos igényességű ismereteket, erkölcsi, etikai és vallási értékeket, magatartási, viselkedési normákat, modelleket. Fejleszteni kívánjuk tanulóinknál: az értelmes, kreatív és kritikai gondolkodást a kommunikációs képességeket és készségeket a manuális képességeket tudatosan irányított tevékenységrendszer által az egész életen át történő tanulási igényt a demokratikus és felelős döntési készséget a másikra való figyelést, a világ dolgai iránti érdeklődést az egészséges életmódra való törekvést. Ezen célok elérésének érdekében a következő nevelési eszközöket, módszereket kívánjuk alkalmazni, melyekben a nevelők szakmai autonómiája érvényesül: az ismeretanyag elsajátításában a rendszerességre, alaposságra szoktatás a követelés, a folyamatos ellenőrzés és értékelés révén; a nevelési-oktatási folyamatban a beszélgetés, meggyőzés, a példaadás módszerének alkalmazása; minden tevékenységben a gyakorlás módszere, fontosnak tartjuk a dicséretet, mint az elismerés módszerét, s a büntetést, mint a helyes értékrend kialakításának eszközét, a nevelési célból felhasznált tárgy, technikai eszközök megválasztásának is a tanulók sokoldalú fejlesztését kell szolgálniuk. Nincs azonban egyedüli célravezető módszer. Általában nem egy, hanem több módszert, eszközt alkalmazunk egy időben, párhuzamosan, meghatározott összefüggésben mindig szem előtt tartva a gyermekek egyéni képességeit, egyéni személyiségjegyeit Az iskola legfontosabb feladatai Az alapkészségek (olvasás, írás, számolás) elsajátításának biztosítása Minden tanuló az 1-8. évfolyam életkori szakaszában találkozik először tudományos igényű ismeretekkel; a legfontosabb magatartási és viselkedési normákkal, értékekkel. Információt szereznek szűkebb és tágabb környezetükről, elemi összefüggések felismertetése, a lényegkiemelés technikájának készségszintre emelése. 6

7 Az indulási hátrányok csökkentése, az esélyegyenlőség biztosítása A tanulók manipulatív és képi gondolkodásának megfelelően, a tapasztalati ismeretszerzés időszakában - főként a tevékenység központú tanítási stratégia segíti a meghatározott célok elérését. Az indulási hátrányok csökkentése és az esélyegyenlőség biztosítása érdekében elsősorban a tudás megszerzését és alkalmazását szolgáló pedagógiai eljárások mellett szükséges az olvasási-számolási problémák gyors felismerése és kezelése. Értékközvetítés A demokratikus iskola működését a magyar alkotmányban, valamint az emberi és gyermeki jogok chartáiban rögzített értékek szabják meg. Ennek megfelelően iskolánkban az értékek egyensúlyára törekedve a következő területekre fektetünk hangsúlyt: A biológiai lét értékei (az élet tisztelete, az egészség értéke stb.) A társa kapcsolatra vonatkozó értékek (tisztelet, szolidaritás, szeretet, tolerancia stb.) A társadalmi eredményességre vonatkozó értékek (folyamatos tanulás, problémaérzékenység, kreativitás, szellemi igényesség stb.) A humanizált társadalom és világkép értékei (hazaszeretet, az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása, a hazai és egyetemes emberi kultúra értékei stb.). Az iskola egyik kiemelt pedagógiai törekvése az alapvető erkölcsi, etikai és vallási értékek közvetítése, amelyek a tanulói énkép kialakításának nélkülözhetetlen eszközei. A nemzeti és egyetemes kultúra értékeinek megismertetése horizontálisan és vertikálisan egyaránt átszövi a cél feladat - és követelményrendszer mindhárom szakaszát. Alapvető terület a történelemmel, mint az emberiség kollektív memóriájával való kapcsolat, különösen az európai örökség, a jelenkori demokratikus értékek és emberi jogok szempontjából. A tolerancia és a kölcsönös tisztelet fejlesztése és kialakítása megkívánja, hogy túllépjünk egyes tantárgyak (pl. a történelem) keretein. Az iskola élet mint a politikai társadalom mikrokozmosza megtanítja a tanulók számára a demokratikus elvek tiszteletét, a konfliktus hatékony elemzését és a különböző konszenzusteremtő technikák gyakorlását. A tanulók ez által képessé válnak a felelősségteljes gondolkodásra, a logikus érvelésre, melyek alapvető elemek a demokratikus attitűdök kialakulása szempontjából. Iskolai szinten fontos feladat az öntudatos, jogait és kötelességeit ismerő és érvényesítő állampolgár nevelése. Személyiségfejlesztés (kompetenciák, önmegvalósítás, önképzés) Az alapelvekből következő kiemelt pedagógiai törekvés a személyiségfejlesztés. A gyermekközpontú alapkoncepció és a program követelmény központú felépítése az alapvető tanulói készségek, képességek, és jártasságok fejlesztését szolgálja. Az egyén önmagához való viszonya, önmagáról alkotott képe, a személyiség belső diszpozíciói saját befogadóalkotó tevékenysége során alakulnak ki, csakúgy, mint a személyiségére jellemző egyéb tulajdonságok. Az egyén maga határozza meg tevékenysége irányát, és aktivitásának mértéke, színvonala is nagymértékben függ az önmagáról, képességeiről, igényeiről alkotott képtől és az önmagával szemben támasztott elvárásoktól. A Nemzeti alaptantervben megnevezett értékek és kompetenciák csak akkor épülnek be a tanulók önképébe és válnak magatartást irányító tényezőkké, ha a tanulók maguk is részeseivé válnak az értékek megnevezésének, azonosításának, megértik következményeiket, és megismerik az elsajátított tudás, készségek működését, felhasználhatóságát. Ahhoz, hogy a tanulók képesek legyenek énképükbe, önreflexióikba integrálni az elsajátított tudást, készségeket, tanulást segítő beállítódásokat, 7

8 motívumokat, a tanítás-tanulás egész folyamatában gondoskodni kell arról is, hogy egyre kompetensebbnek érezzék magukat saját fejlődésük, sorsuk és életpályájuk alakításában. Az egyén önmagához való viszonyának alakításában alapvető célként tűzhető ki az önmegismerés és önkontroll; a felelősség önmagukért; az önállóság; az önfejlesztés igénye és az erre irányuló tevékenységek, valamint mindezek eredményeként a személyes méltóság. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés A demokratikus jogállamban a társadalom fejlődésének és az egyén sikerességének, boldogulásának s nem ritkán boldogságának is egyik fontos feltétele az egyén részvétele a civil társadalom, a lakóhelyi, a szakmai, kulturális közösség életében és/vagy a politikai életben. Olyan részvétel, amelyet a megfelelő tudás, a társadalmi együttélés szabályainak kölcsönös betartása, az erőszakmentesség jellemez, és az emberi jogok, a demokrácia értékeinek tisztelete vezérel. A Magyar Köztársaság közoktatási rendszerének tehát egyik alapvető feladata olyan formális, nem formális és informális tanulási lehetőségek biztosítása, amelyek elősegítik a tanulók aktív állampolgárrá válását. Az aktív állampolgári léthez ismeretek, képességek, megfelelő beállítottság és motiváltság szükséges. A megfelelő ismeretek az Ember és társadalom műveltségi területre koncentrálódnak, a képességek, értékorientációk, beállítódások fejlődéséhez az iskolai tanulás teljes folyamata és az iskolai élet teremthet lehetőségeket. Az aktív állampolgári magatartáshoz szükséges részképességek (pl. a társadalmi viszonyrendszerek felismerésének képessége, az egyenlő bánásmódhoz való jog felismerésének képessége, a konfliktuskezelés, a humanitárius segítségnyújtás, az együttműködés képessége), értékorientációk, beállítódások (pl. felelősség, autonóm cselekvés, megbízhatóság, tolerancia, társadalmilag elfogadott viselkedés) elsajátítását döntően a tanulók aktív részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárások minősége, illetve az iskolai élet demokratikus gyakorlata biztosíthatja. A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti. Művészeti nevelés Az alkotó tevékenység adta sikerélmény segít az önbecsülés helyreállításában, a pozitív énkép beállításában. Megfelelő tanári irányítással mindenkit könnyen rá lehet vezetni a művészeti kifejezés útjára. A művészeti nevelés ily módon segíti az egyéniség megmutatkozását, amire egyébként az oktatás többi területén kevesebb lehetőség jut, ám nagyon fontos a személyiség fejlődésének folyamatában. Az egyéni kifejezés felvállalása, kibontása, teljes körű személyiségfejlesztést jelent. A zeneművészeti nevelés a tolerancia, a másság elfogadásának is fontos színtere. E tevékenység alapvető jellemvonása az egyéniség megjelenése, a másság értékelése. Ezt próbálják a tanulók is elérni az alkotásban, az előadó művészetben. A zeneművészeti oktatás a multikulturalitás színtere, a művészetben való tájékozottság megszerzése során ez, mint szemlélet épül be az ismeretanyag mellé. A problémamegoldó gondolkodás kialakítása, az információk értelmezése és feldolgozása Az iskolához és a tanulókhoz érkező nagy mennyiségű információ értelmezése és feldolgozása, a kialakított kompetenciák (készségek, képességek, jártasságok) működtetése a tehetségek felismerését, gondozását, fejlesztését kívánja meg. Mivel a tanuló ennek a folyamatnak alkotó részese, ezért kreativitása és innovációs törekvései fontos építőköveti a tanítás-tanulás szakaszának. 8

9 Egészséges életmódra, családi életre nevelés A program fontos feladata az egészséges életmódra nevelés erősítése, mely nem egyegy tantárgy (biológia, testnevelés) kizárólagos feladata, hanem az integráció során beépül valamennyi képzési terület tartalmi, fejlesztési elképzeléseibe. A mentálhigiénés problémák kezelése és megoldása, a családi értékek megőrzésére való törekvés a tanulói tevékenységek fejlesztésének általános eleme. Környezeti (környezetvédelmi) nevelés A szűkebb környezet megóvásának készségszintre emelése lehetővé teszi olyan állampolgárok nevelését, akik felelősségteljesen vesznek részt a közügyeinek intézésében, és óvják, ápolják környezetüket. Pályaorientáció A program szorgalmazza a teljes képzési időt átfogó, tudatos, megtervezett, a tanulói képességeket maximálisan figyelembe vevő pályaorientációs pedagógiai stratégiát, összhangban a kerettanterv követelményeiben megjelölt elvárásokkal. Szociális ellátások biztosítása Az iskola által megfogalmazott célok (indulási hátrányok csökkentése és az esélyegyenlőség biztosítása) a szociális ellátások szintjének kialakítását kívánják meg. Alapvető feladat a szülők igényeinek megfelelően, az iskola társadalmi környezetéhez alkalmazkodva az egész napos ellátások (ügyelet, napközi, tanulószoba) és a diákétkeztetés biztosítása Követelmények Az iskolából kikerülő tanulók az elsajátított gondolkodási műveletek segítségével kreatívan önállóan is képesek legyenek önmaguk tudásának bővítésére, fejlesztésére, vagyis alapismeretük nyitott és alkalmazható legyen a hétköznapi életükben, továbbtanulásukban egyaránt. Legyenek képesek ismereteik, kommunikációs készségeik (írás, olvasás, számolás, beszédkommunikáció, viselkedési kultúra) birtokában tudatosan és igényesen élő, feladatokat vállaló, teljesítő, egymást segítő ifjakká válni, akikre jellemző: színvonalas alapműveltség, nyitott sokoldalúság egymás tisztelete, mások érdekeinek megbecsülése a haza iránti elkötelezettség, társadalmi érdeklődés, aktivitás etikus, alkotó diákélet, életkoruknak megfelelő értékrend, döntési képesség. A meghatározott órakeretben, a megválasztott tananyaggal és tankönyvi tartalommal, adekvát módszerekkel alakuljon ki a tanulókban képességeiknek megfelelően: a megfigyelés-centrikus gondolkodás, a memorizálás, az ismeretek felidézésének képessége, az emlékezet (memoriterek, versek, dalok, idézetek, szabályok megtanulásával), komplex látásmód, fokozott beszéltetéssel (leírás, elmondás, elbeszélés, párbeszéd, szerepjáték) a helyes kommunikáció, előadásmód, az összehasonlítási, ok-okozati, a viszonyítási lés bizonyítási vagy cáfolási képesség, a csoportosítási, rendszerezési képesség, 9

10 a kiemelés, az általánosítás, az indoklás, az ítéletalkotás és következtetés képessége, a kreativitás, az együttes tevékenységrendszer (a teamban való munkálkodás) az egyéni képességek kibontakoztatása differenciált feladatok, programok megoldásával, a tanár-diák kapcsolatok, a tantárgyi kötődés, attitűd. Éljenek az alkotás lehetőségével, mivel a tanítás-tanulás folyamatában módjuk van egyedi tanulói elgondolások, ötletek, találmányok, alkotások (vers, próza, matematikai elgondolás stb.) kivitelezésére. Törekedjenek az iskolai értékrend és normák megismerésére, elsajátítására, megtartására. Legyenek képesek önmaguk és mások munkájának mérlegelő megítélésére, legyen reális véleményük, meghatározott állásfoglalásuk. Véleményük legyen nyílt, jobbító szándékú. Az iskolai oktató-nevelő munka elveinek érvényesítése, követelményeinek megvalósítása a következő elvárásokat támasztja a nevelőtestület tagjaival szemben: egységes nevelési látásmódra törekvés, melyen belül az egyéni nevelői hatásoknak erősíteniük kell egymást, az önismeret, önfejlesztés, önbizalom tanítókra, tanárokra vonatkozó követelménye, önállóság a minőségi munka elvégzésében, együttműködési képesség, tolerancia fejlesztése, empátiás készség a tanulókkal, kollégákkal szemben, a realitásérzék fejlesztésére való törekvés a különböző szociokulturális háttérrel rendelkező tanulók segítése érdekében, a példa szerepének felvállalása. 1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Erkölcsi nevelés: Tanórán és tanórán kívül törekedjünk az alapvető erkölcsi értékek megismertetésére (becsület, hűség, segítő készség, barátság). A kontaktusteremtés, együttműködés kialakítására törekvés jellemezze a tanórák és tanórán kívüli foglalkozások szervezését. Az önálló ismeretszerzésre alkalmas, tudásszerző motívumrendszer kialakítása jellemezze az iskolai tevékenységeket. (aktivitásra késztetés, teljesítményvágy, optimális igényszint, tanulási ambíció). Tanóra- és foglalkozásvezetésünkben törekedjünk az önfejlesztési igény kialakítására. Társas kapcsolatok, közösségi nevelés: Az együttélés szabályainak megismertetése és betartása. Az együttműködési készség kialakítása. Kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása és begyakorlása. A környezettel való kölcsönös kontaktusteremtés, csoportkonfliktusok kezelése. 10

11 Érzelmi nevelés: Cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása (akaratfejlesztés, érdekérvényesítés). Szeretetteljes, segítőkész iskolai légkör kialakításával elősegíteni, hogy a tanulóknál is ezek az érzelmek váljanak dominánssá (empátia, tolerancia). Személyes kompetenciák fejlesztésére nevelés: Önismeret kialakításával a saját személyiség kibontakoztatására való igény kialakítása (ambíció, önfejlesztés, önbizalom) Testi-lelki egészség fenntartása, optimális működtetése (jó közérzet, adottságok megismerése és kibontakoztatása, személyes érdekek érvényesítése, sikerre törekvés) Önállóságra törekvés biztosítása. Testi nevelés: A testmozgás iránti igény felkeltése, a mozgásszükséglet kielégítésére törekvés. Egészséges életmód és egészségvédelem tudatosítása. Tartós érdeklődés kialakítása a sport iránt, a játékigény fenntartása az iskolai oktatás időtartamán túl is. Nemzeti nevelés: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismerése. Nemzeti hagyományok, nemzeti kultúra megismerése, emlékeinek tisztelete, megbecsülése. A közvetlen környezet múltjának ismerete. Az iskola helyi tanterve a tanulók képességeinek fejlődéséhez a követelmények meghatározásával szeretné a legoptimálisabb eredményt elérni. Ezeknek a követelményeknek való megfelelés egyben a személyiségfejlesztést is szolgálja. Törekednünk kell arra, hogy a képességfejlesztés szempontjából a tanórák, foglakozások nagy részét a tanulók tevékenyen töltsék el. Így nő az időérzékük, időbecslésük, munkatempójuk, saját tudásuk megismerése. Lehetőséget kell biztosítani az órán kívüli képességfejlesztésre, az alapképzést kiegészítő, nem tanórai tevékenységek, foglalkozások, a tehetséggondozás és hátránykompenzáció, a differenciálás, egyéni bánásmód figyelembevételével. Kedvező légkört kell teremteni, hogy a tanulók a gondolataikat, elképzeléseiket megbeszélhessék a különböző feladatmegoldásokkal kapcsolatban. Érjük el, hogy legyen segítőkész embertársaival, becsülje az alkotó embert, mások tehetségét és tudását, rendelkezzen önfegyelemmel, szorgalommal, tisztességgel. Érezzen felelősséget környezetéért. Kiemelt feladata legyen a szaktanárnak, nevelőknek és az osztályfőnöknek a tanulók megismerése a nevelési deficittel indult gyerekek fokozott segítése. Az osztályfőnök munkáját a törődés az egyénnel, a gyermekszeretet és a differenciált bánásmód kell, hogy jellemezze. A tanulókkal személyes kapcsolatot alakítson ki, mert ez az egyén és a közösségfejlesztésében is fontos. A gyermek akkor tud optimálisan fejlődni, ha tárgyi, szociális környezete az aktuális fejlettségi szintjéhez igazodik, ugyanakkor mindez továbblépésre is serkenti. A tanítási órákon a több új módszer és szervezeti forma alkalmazásával segíthetik az egyéni képességfejlesztést (csoportmunka, projektmódszer, differenciált házi feladat kijelölése, iskolai és iskolán kívüli versenyre való ösztönzés, stb.). 11

12 1.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Egészségedre mindazon által gondot viselj, mert anélkül dolgodban el nem járhatsz. (Apáczai Csere János) Nevelésünkben különös hangsúlyt kap, hogy az iskola alakítsa ki az igényt az egészséges életmód iránt. Tudatosítanunk kell tanulóinkban, hogy az egészség érték, annak megóvása minden ember elemi érdeke és legfőbb feladata. A kulturált ember ismeri a veszélyeket, felkészül azok elhárítására. Egészségen testi és lelki egészséget értünk, s mindkettőt egyformán fontosnak tartjuk. Célunk tanulóink pozitív gondolkodásának fejlesztése, szemléletének alakítása annak érdekében, hogy egészséges felnőttként feleljenek meg az élet kihívásainak Az egészségfejlesztés iskolai feladatai 1.1. Higiénés magatartásra nevelés: A személyi higiénére nevelés területei: - általános testápolás, - egészséges öltözködés, - fogápolás, - serdülőkori higiénés problémák A tisztaság iránti tartós igény kialakítása A környezet-higiénére való nevelés területei: - a közvetlen tanulói környezet, az iskola higiénéje, - a lakás, a lakókörnyezet higiénéje, - a település higiénéje Egészséges táplálkozásra nevelés: A táplálkozás-élettani optimumra törekvés ösztönzése A korszerű táplálkozástechnika megismertetése A táplálkozás napi és évszakos ritmusának tudatosítása Megfelelő étkezési szokások kialakítására nevelés: - az étkezések higiéniája, - az étkezések esztétikája, - az étkezések társas jellege Különböző csoportok eltérő táplálkozási sajátosságainak megismertetése Egészséges mozgásfejlődés biztosítása: A rendszeres testmozgás, testedzés iránti igény felkeltése A sportolás szükségletté tétele A mozgás esztétikumának, örömszerző funkcióinak felismertetése Erőnlét, terheléstűrés, fittség, állóképesség egyéni fejlesztése 1.4. Baleset megelőzésre, betegségek elkerülésére, az egészség megóvására nevelés: Felkészítés a balesetveszélyes helyzetek felismerésére és elkerülésére: - az iskolában, - a háztartásban, - a közlekedésben. 12

13 Elsősegély-nyújtási ismeretek adása Beteggondozási alapismeretek nyújtása A gyógyításba és gyógyulásba vetett bizalomra nevelés A szűrővizsgálatok, a prevenció jelentőségének megismertetése Mentálhigiéné, krízisprevenció: A lelki egészség megóvására nevelés A perszonalizációs és szocializációs folyamatok segítése A problémamegoldó, konfliktuskezelő, konfrontációtűrőképesség fejlesztése A pozitív jövőkép kialakulásának támogatása Függőséghez vezető szokások megelőzésére nevelés: A függőséghez vezető motívumok, veszélyhelyzetek felismertetése Az egészséget veszélyeztető élvezeti szerek elutasítására nevelés Harmonikus kapcsolatok kialakítására nevelés: Folyamatos, reális önismeretre nevelés A társas kapcsolatokra való nyitottság fejlesztése Elfogadó, toleráns magatartásra nevelés Felelős, örömteli párkapcsolatok kialakítására nevelés Családi életre, társsá, szülővé nevelés: A nemi szerepvállalásra való felkészítés Családtervezésre, gyermekgondozásra, gyermeknevelésre való felkészítés A család harmonikus életvitelének megtervezésére, megszervezésére való felkészítés A családi szerepek megélésére való nevelés Harmonikus életvitel megteremtésének képességére való nevelés Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása tanírási órákon belül (osztályfőnöki, biológia és testnevelés óra) és délutáni csoportfoglalkozásokon valósul meg intézményünkben. Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja: A gyerekek tanulják meg a legalapvetőbb ismereteket, amelyekkel bajbajutott társaikon segíthetnek addig, amíg az orvosi segítség megérkezik. Tudják értesíteni a mentőket és úgy cselekedjenek, hogy ne okozzanak további baleseteket! Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái: a) Elméleti ismeretek elsajátítása tanítási órákon b) Gyakorlati ismeretek bemutatása egészségnapon meghívott előadók bevonásával 13

14 1.3.3 Tevékenységi formák az egészségnevelés terén kitűzött célok megvalósításához Testnevelés órákon: Évente egy alkalommal tavasszal mérjük a tanulók fizikai állapotát. Fizikai és motorikus képességük méréséhez, minősítéséhez az Oktatási Minisztérium által kiadott útmutatót használjuk. (Dr. F. Mérey Ildikó: Hungarofit teszt) A mérések a következők: alapálló-képesség mérés: 12 perces futás izomerő-mérés: helyből távolugrás páros lábbal dinamikus erő állóképesség: hanyattfekvésből felülés a hátizmok erőálló-képességének mérése: hasonfekvésből törzsemelés, leengedés vállövi karizmok erőálló-képességének mérése: karhajlítás fekvőtámaszban A feladatok valamint a mérések eredményei tanulócsoportok szerint számítógépes adatbázisba kerülnek. A program a testmagasság és a testsúly alapján kiszámítja a testsúlyindexet, ez adja a fittségi pontok alapját. A pontszámok fejezik ki a tanulók pillanatnyi fizikai állapotát. A mérések eredményeit a testnevelőkön kívül megismerik az osztályfőnökök valamint az iskolai védőnő is. A tanulók fizikai állóképességének fejlesztéséhez ez adja a mérhető, összehasonlítható adatokat. A testnevelést tanítók a mindennapos munka során alkalmazzák a tartásjavító gerinctorna gyakorlatait. A testi nevelés és a gyógytestnevelés rendje: Az egészséges tanulókat testnevelés óráról átmeneti időre is csak az iskolaorvos mentheti fel szakorvosi vélemény alapján. A tanuló részt vesz a tanórán, de nem dolgozik. A tanulók egy részének egészségi állapota indokolhatja, hogy az iskolaorvos könnyített vagy gyógytestnevelési foglalkozást írjon elő a számukra. A könnyített testnevelés során az érintett tanuló részt vesz ugyan az órarendi testnevelésórákon, de bizonyos mozgásokat és gyakorlatokat állapotától függően nem kell végrehajtania. Az iskolaorvos a szakorvosi vélemény figyelembe vételével a tanulókat gyógytestnevelési foglalkozásokra utalhatja, ahol megjelenésük és aktív részvételük kötelező. Tevékenységi formák a többi tanórán: Osztályfőnöki órákon tíz kötelező egészségnevelési témát dolgozunk fel osztályonként, melynek során kiemelt fontosságú a testi egészség mellett a lelki egészség is. A lelki egészség fejlesztését szolgálják a személyiségtesztek (6. és 8. évfolyam) értékelése utáni feladat-meghatározások az osztályfőnöki tevékenység során. Igény szerint külső szakember (orvos, védőnő, egészségszervező) meghívása. A helyes testtartás megkövetelése minden évfolyamon. 14

15 Tevékenységi formák tanórán kívül: A testi egészségre nevelést erősíti az Iskolai Egészségnevelő Program témaköreinek feldolgozása az osztályfőnöki, természetismeret, biológia, technika és életvitel, etika órákon. Ezek: - egészséges táplálkozás - dohányzás - alkohol és drog - szexualitás, AIDS A lelki egészségre nevelést a program konfliktuskezelés témájának feldolgozása szolgálja; a feldolgozandó anyagnál természetesen figyelembe véve a gyerekek életkorát (önismeret, stresszkezelés, döntéshozás, pozitív döntéshozás). A témakörökkel osztályfőnöki órán foglalkozva, ezek az ismeretek erősítik az emberismeret feldolgozandó témáit is. Sportköri foglalkozásokat szervezünk tanulóinknak a törvényben előírtaknak megfelelően. Támogatjuk és elősegítjük a sportegyesületekben végzett munkájukat. A kulturált táplálkozás követelményeinek megismertetése és gyakoroltatása a tízórai szünetekben, az ebédlőben, a délutáni uzsonnázás során, szabadidős programok során. Osztálykirándulásokon, táborozások alkalmával az egészséges életre nevelés kiemelt hangsúllyal szerepel. Drogprevenciós programokat szervezünk, s mozgósítjuk a szülőket is a programokra.- Egészségnap A lelki egészségre nevelés érdekében nem hiányozhatnak a kulturális programok sem a tanórán kívül: színházlátogatás, rendhagyó irodalomórák, kiállítások, koncertek, művészeti közösségformáló csoportok működtetése. Szabadidős programok: Osztályprogramok a szabad levegőn az évszakokhoz igazodva (séta, akadályverseny, hóemberépítés, kerékpározás, körjátékok, labdajátékok) Az egészségnevelési napot, projektet rendezünk: Javasolt tevékenységformák: - tablókészítés - egészségnevelési TOTÓ korcsoportonként - keresztrejtvények kitöltése, találós kérdések versenye a témához kapcsolódóan - csapatverseny a felső tagozaton egészségnevelő bevonásával - salátakészítő verseny - gyümölcs- és zöldségbábok készítése - sportversenyek Tevékenységek a különböző ünnepkörökhöz kapcsolódóan. Javasolt tevékenységi formák: - hagyományőrző húsvéti ételek készítése 15

16 - szüreti mulatság, mustkészítés - mézes receptek versenye a téli időszakban Egészségnevelési feladataink megoldásában kiemelt jelentőségű a tanulószoba és az ebédeltetés a helyes szokásrend kialakításában, gyakoroltatásában betöltött szerepével Az egészségügyi felügyelet és ellátások rendje A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása érdekében az iskola fenntartója megállapodást köt iskolaorvosi teendők ellátására. Az iskolaorvos és védőnők munkájukat a megállapodásnak megfelelően végzik, tevékenységüket a 26/1997. (IX.3.) NM rendelet szabályozza. A tanulók egészségügyi ellátását az orvos és a védőnők az igazgatóhelyettessel egyeztetett rend szerint végzi. Együttműködés az évente visszatérő feladatok során: - Az iskolaorvossal, védőnőkkel egyeztetett időpontokban kerül sor a szükséges szűrővizsgálatokra és védőoltásokra. A szűrővizsgálatok idejére az iskola nevelői felügyeletet biztosít. - Az osztályfőnökök tanévenként két alkalommal fogászati rendelésre kísérik tanítványaikat. - Az iskola segít a rendszeres orvosi vizsgálatok lebonyolításában. - A pszichés fejlődés zavaraival és magatartási problémákkal küzdő tanulók segítése, szükség esetén szakértői bizottság elé utalása. Az intézmény Szervezeti- és Működési Szabályzata részletesen tartalmazza az egészségneveléssel kapcsolatos további feladatokat és tevékenységi formákat: 1. A védő óvó intézkedéseket. 2. A tanulóbalesetek megelőzését szolgáló előírásokat. 3. A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatokat. 4. A rendkívüli esemény esetén szükséges teendőket. 5. A helyes és biztonságos közlekedésre nevelés feladatait Az egészségnevelés módszere A követelmények indokoltságát, motiváltságát meggyőződéssé kell fejleszteni. Ennek útját és menetét is látnunk kell. Ismereteket kell nyújtani, azokat rendszerbe kell foglalni. Normákat kell megfogalmazni, azokat rendszerbe kell foglalni. Érzelmeket kell kelteni, kapcsolni az ismeretekhez, a normákhoz; a belátásig kell eljuttatni a gyermekeket, majd egy hosszú nevelési folyamatban formálódik a meggyőződés. A fentieket természetesen az életkor függvényében és az alkalmazott módszerek átgondolt megválasztásával, jó alkalmazásával érhetjük el Az egészségnevelés nevelőtestületre vonatkozó követelményei A pedagógusok személyes példamutatása nevelésünk felelőssége. Az iskola, mint élettér is befolyásolja a gyerekek egészségi állapotát, ezért az iskolai környezetnek meghatározó szerepe van az egészségnevelésben. Az egészségnevelés együttműködést kíván az iskolán kívüli közösségekkel is. Alapvető a családokkal való együttműködés, a kezdeményezés tudatos vállalása. Lényeges az egészségügyi hálózat lehetőségeinek felhasználása. 16

17 A mindennapos testmozgás feltételei, módszerei Az iskolai egészségnevelést az alábbi tevékenységformák szolgálják: mindennapos testedzés lehetőségének biztosítása: testnevelés órák, iskolai sportkör foglalkozásai, tömegsport foglalkozások stb az 5-8. évfolyam osztályfőnöki óráin feldolgozott ismeretek évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegély-nyújtással, foglalkozó projektnap (Egészségnap) szervezése. A testnevelés az adott évfolyam helyi tantervbe meghatározott módszereire épül, ezen belül főként mozgásos játékokra. - énekes-táncos, társas népi játékok - iskolai játékok (futó-fogójátékok, sor- és váltóversenyek, labdajátékok) - küzdőjátékok A sokirányú mozgásos tevékenységre tekintettel az óraközi szünetekben szervezett mozgásra nem kerül sor. Az óraközi szünet a szabad játék ideje. Iskolánk adottságainak köszönhetően, ha az időjárás engedi, a gyerekek a friss levegőn töltik szabadidejüket. Az alsó tagozaton tanítók a tanórai terheléstől függő gyakorisággal 3-5 perces, mozgásos légző gyakorlatot végeztetnek a gyerekekkel. 1.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A közösségfejlesztés során a pedagógusoknak és a pedagógus munkát közvetlenül segítő alkalmazottaknak, mint a nevelésben közvetlenül résztvevő csoportnak jelentős feladata és szerepe van. Ezen túlmenően az intézmény valamennyi dolgozójának megjelenése, viselkedése, beszédstílusa, társas kapcsolata minta a diákok előtt. A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata. Ennek része, az első osztályosok diákká avatása, amikor az un. Arany-napon a végzős tanulók diákká avatják az elsősöket és megkapják iskolánk logójával az egyen nyakkendőt, amely jelképezi a közösséghez való tartozást is A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok Minden nevelőnek legfontosabb feladata a gyerekek életének, sokirányú tevékenységének fejlesztése, kibontakoztatása. A tanulók személyiségfejlesztése komplex jellegű legyen, az egész személyiségre hasson, figyelembe kell azonban venni az általános iskolában megtett útját, valamint a közösségben és a családban elfoglalt helyét. A személyiség fejlesztésére használt eszközök tartalma és metodikája rugalmas jellegű legyen, igazodjék a tanulók egyéniségéhez. Érjük el, hogy legyen segítőkész embertársaival, becsülje az alkotó embert, mások tehetségét és tudását, rendelkezzen önfegyelemmel, szorgalommal, tisztességgel. Érezzen felelősséget környezetéért. Kiemelt feladata legyen a szaktanárnak, nevelőknek és az osztályfőnöknek a tanulók megismerése a nevelési deficittel indult gyerekek fokozott segítése. 17

18 Az osztályfőnök munkáját a törődés az egyénnel, a gyermekszeretet és a differenciált bánásmód kell, hogy jellemezze. A tanulókkal személyes kapcsolatot alakítson ki, mert ez az egyén és a közösségfejlesztésében is fontos. Az egészséges életmódra nevelés nagyon fontos a gyerekek testi és lelki fejlődése szempontjából, ezért tanévenként legalább 6 osztályfőnöki órát ezzel kapcsolatban kell megszervezni. Az önértékelés, elemzés a tanulságok megfogalmazásának képességét minden tanulóban ki kell alakítani. A sport szerepe fontos a személyiség fejlesztésében, a versenyszerű sportolás növeli a gyerekek kitartását, erősíti a közösségi érzést, küzdeni tudásra nevel, ezért minden évfolyamon el kell fogadtatni a mindennapi testnevelést. A pályaválasztásra készülés legyen fontos motiváló tényező a felső tagozatos tanulók számára. A 8. osztályos tanulók legyenek felkészültek az iskola elhagyására, tudják az iskolánkban megkezdett munka folytatása következik választott iskolájukban. A személyiségfejlesztés folyamatában legfontosabb partner a szülő. A pedagógus, mint szakember találja meg a lehetőség, a hatékony együttműködésre. Ennek fontos színtere a szülői értekezlet, fogadó óra, esetleg a családlátogatás. Az osztályfőnöki órákra és az osztályfőnökökre fontos szerep vár, mert koordináló és kiegyensúlyozó szerepet töltenek be a nevelőtestület, a szülők és a tanulók között. Minden tanuló számára fontos legyen az osztályközösség egységének megszilárdítása, ezért ő maga is tevékenykedjen. Tanuljon a képességeinek megfelelően. Végezzen a közösség érdekében hasznos tevékenységet. Tartsa fontosnak a fegyelem közösségben játszott szerepét. Vállaljon felelősséget önmagáért, társaiért, tetteiért. Alakuljon ki a tanulókban az iskola fegyelméért érzett felelősség, hozzanak létre magatartási példákat Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai Az egyéb foglalkozások szervezeti formái: énekkar érdeklődés alapján indított szakkörök: pl. természetbúvár, mazsorett stb. Elengedhetetlen, mert az alkotó munka eredménye pozitívan formálja a személyiséget, és kisebb közösségek együttmunkálkodására biztosít lehetőséget. Iskolai rendezvények: Zenei Világnap Magyar Kultúra Napja Sportrendezvények, iskolai bajnokságok Szavalóversenyek, próza és mesemondó bemutatkozások Kazinczy szépkiejtési verseny Föld napja Arany-nap, Diákönkormányzati-nap, diákönkormányzati-rendezvények Karácsonyvárás Egészségnap Az iskola valamennyi tanulóját megmozgatja. Sokirányú elfoglaltságot nyújt, növeli a közösségi összetartozás érzését, sikerélményt ad, amely a személyiség pozitív irányú változását eredményezi. 18

19 Versenyek, vetélkedők, bemutatók A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti) versenyek. A versenyekre a tehetséges tanulókat aktivizáljuk. A tanulók felkészítését a nevelők szakmai munkaközösségei, illetve szaktanárok végzik A diákönkormányzati munka közösségfejlesztő feladatai A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása. Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli diákotthoni tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében. A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró gyermeki személyiség lassú átalakulásától, az önmagát értékelni és irányítani képes önálló személyiséggé válásáig. A helyes önirányítás és önértékelés képességének kialakítása. A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangoltan tevékenykedni, illetve az elvégzett munkát segítséggel tudják értékelni. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos szervezése. A tanulói közösség általi közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban tevékenyen részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek. A közösségek egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása. Az önkormányzás képességének kialakítása. 19

20 A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. 1.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg: a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, különbözeti, osztályozó vizsgák lebonyolítása, kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, a tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása. Az osztályfőnököt az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre: Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart. 20

21 Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, szükség esetén megteszi a megfelelő jelzéseket. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban. 1.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység Intézményünk egyik legfontosabb célkitűzése, hogy oktató - nevelő munkánk eredményeként minden tanuló teljesítsen képességei szerint, tanulmányi eredménye érje el képességei maximumát, váljék erkölcsi normakövető, harmonikus személyiséggé. A cél megvalósításának legfőbb záloga a pedagógus, aki elősegíti a képességek korai felismerését, a tehetség kibontakoztatásának gazdag tárházát alkalmazza, gondos kezeléssel csökkenti a meglévő hátrányokat, személyiségével, személyes példájával, következetes elvárásaival kezeli a magatartási gondokat, segíti a beilleszkedést. A pedagógus munkáját megértő odafigyelés, segítő szándék jellemezze. Nevelési módszereiben domináljon a motiváció, a tanulói erőfeszítést értékelő magatartás, az elismerés. A tanulási kudarc, magatartási probléma forrása lehet részképesség zavar, de gyökerezhet kulturális hátrányokban, szociális körülményekben. A pedagógus feladata a kudarc forrásának feltárása, melynek eszközei: - családlátogatás, a tanuló otthoni körülményeinek megismerése, kapcsolattartás a szülőkkel - egyéni foglalkozás - pedagógiai szakszolgálat igénybe vétele A tanulási nehézségek enyhítését segítő tevékenységeink A tanulási zavarral küzdő tanulók segítésére külön figyelmet fordítunk. Részképesség-zavar kiszűrése az alsó tagozaton, a tanulás korai szakaszában alapvető fontosságú, mely tanító és fejlesztő pedagógus együttes feladata.(nevelési Tanácsadó közreműködésével) Iskolánkban fejlesztő-gyógypedagógus végzettségű pedagógus látja el a törvényi előírásoknak megfelelően az intézmény fejlesztőpedagógusi feladatait. Tevékenysége a következő területekre terjed ki: - a tanulási és viselkedési zavarok megelőzése, a kialakult zavarok korrekciója; a megelőző (preventív) tevékenység különösen az első osztályban fontos és hatékony, - kapcsolattartás a szülőkkel, délutáni rendszeres fogadóóra, tanácsadás, 21