Erkel Ferenc Általános Iskola. Pedagógiai Program. Gödöllő, 2013.

Átírás

1 Erkel Ferenc Általános Iskola Pedagógiai Program Gödöllő, 2013.

2 TARTALOMJEGYZÉK I. RÉSZ NEVELÉSI PROGRAM I. KÜLDETÉSNYILATKOZAT... 4 II. AZ ISKOLA BEMUTATÁSA... 4 III. NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁNK PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, ÉRTÉKEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI... 7 III.1. Az iskolában folyó nevelő oktató munka alapelvei, értékei... 7 III.2. Nevelő oktató munkánk céljai... 8 III.3. Nevelő-oktató munkánk feladatai... 8 III.4. A nevelő-oktató munka pedagógiai eszközei, eljárásai: IV. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK V. EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK Elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv VI. KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK VII. KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG HELYI RENDJE 14 VII.1. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység VII.2. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység VII.3. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program VIII. AZ ISKOLA GYERMEKVÉDELMI FELADATAI IX. A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK X. AZ ISKOLÁBAN ALKALMAZOTT SAJÁTOS PEDAGÓGIAI MÓDSZEREK XI. TEVÉKENYSÉGEK, FELADATOK A LOGOPÉDIAI OSZTÁLYOKBAN XII. NAPKÖZI, TANULÓSZOBA, ISKOLAOTTHON NEVELÉSI FELADATAI XIII. PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI XIV. AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA, AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI XV. A TANULÓKNAK AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ RÉSZVÉTELI JOGAI GYAKORLÁSÁNAK RENDJE XVI. A SZÜLŐ, A TANULÓ, A PEDAGÓGUS ÉS AZ INTÉZMÉNY PARTNERI KAPCSOLATTARTÁSÁNAK FORMÁI, AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS FELADATAI XVII. A FELVÉTEL ÉS AZ ÁTVÉTEL HELYI SZABÁLYAI I. A NEMZETI ALAPTANTERVBEN MEGHATÁROZOTT PEDAGÓGIAI FELADATOK HELYI MEGVALÓSÍTÁSÁNAK RÉSZLETES SZABÁLYAI

3 I.1. Fejlesztési területek nevelési célok I.2. Differenciálás elve I.3. Kulcskompetenciák fejlesztési feladatai II. A VÁLASZTOTT KERETTANTERV, TANTÁRGYAK, ÓRASZÁMOK III. VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK, FOGLALKOZÁSOK IV. CSOPORTBONTÁSOK SZERVEZÉSÉNEK ELVEI V. AZ EGYÉB FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSÉNEK ELVEI VI. AZ OKTATÁSBAN ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI VII. A MINDENNAPOS TESTNEVELÉS, TESTMOZGÁS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK MÓDJA VIII. A TANULÓ TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK ÍRÁSBAN, SZÓBAN VAGY GYAKORLATBAN TÖRTÉNŐ ELLENŐRZÉSI ÉS ÉRTÉKELÉSI MÓDJA, DIAGNOSZTIKUS, SZUMMATÍV, FEJLESZTŐ FORMÁI IX. AZ ISKOLAI ÍRÁSBELI, SZÓBELI, GYAKORLATI BESZÁMOLTATÁSOK, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK RENDJE X. A MAGATARTÁS ÉS SZORGALOM MINŐSÍTÉSÉNEK ELVEI XI. A TANULÓ JUTALMAZÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ ELVEK XII. AZ OTTHONI, NAPKÖZIS, TANULÓSZOBAI FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI ÉS KORLÁTAI XIII. A TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK XIV. A NEMZETISÉGHEZ NEM TARTOZÓ TANULÓK RÉSZÉRE A TELEPÜLÉSEN ÉLŐ NEMZETISÉG KULTÚRÁJÁNAK MEGISMERÉSÉT SZOLGÁLÓ TANANYAG XV. EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM XVI. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK XVII. KOMPETENCIA ALAPÚ OKTATÁS AZ ERKEL FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLÁBAN CÍMŰ PROJEKT MEGVALÓSÍTÁSA XVIII. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA, HATÁLYBA LÉPÉSE, FELÜLVIZSGÁLATA, NYILVÁNOSSÁGA

4 I. RÉSZ NEVELÉSI PROGRAM I. KÜLDETÉSNYILATKOZAT Iskolánk névadója Erkel Ferenc, a magyar zeneirodalom egyik legkiemelkedőbb személyisége. Neve arra kötelezi intézményünk alkalmazotti közösségét, hogy Gödöllő városban kivívott helyünket, hírnevünket megtartsuk, öregbítsük. Kiemelt szerepet szánunk iskolánk életében és nevelő-oktató munkánkban a zenének, a képzőművészeteknek, a környezettudatosságnak, az egészséges életmódnak és a rendszeres testmozgásnak. Célunk, hogy tanulóink kiegyensúlyozott, tettre kész, magabiztos fiatalokká váljanak. Küldetésünk, hogy feltárjuk erősségeiket, amikre építve jövőjüket megalapozhatják, és ellensúlyozzuk, kompenzáljuk gyengeségeiket, csökkentsük esetleges hátrányaikat. Tehetséges tanítványaink számára igyekszünk minél több szereplési lehetőséget biztosítani: versenyeken, városi, országos és külföldi fellépéseken, rendezvényeken. Jelentőségét nemcsak a művészeti nevelés és az önmegvalósítás, hanem a közösségformálás tekintetében is tapasztaljuk. A gyermekek jövőbeli sikeres helytállásához, tudásuk megalapozásához elengedhetetlennek tartjuk kíváncsiságuk felkeltését és fenntartását, az egész életen át tartó tanulás, fejlődés igényének kialakítását. Napjainkban különösen fontosnak érezzük a közösséghez való tartozás igényének erősítését, a beilleszkedéshez szükséges készségek, képességek fejlesztését, a közösségformálást - gyermekek és felnőttek között egyaránt. Ehhez biztonságot nyújtó, problémafeltáró és kezelő, elfogadó légkört kívánunk fenntartani. Munkánkban számítunk a szülői közösség együttműködésére, a közösség személyiségformáló erejére. Céljaink elérése érdekében továbbra is szorosan együtt kívánunk működni városunk nevelési, oktatási és művelődési intézményeivel. II. AZ ISKOLA BEMUTATÁSA Rövid iskolatörténet Iskolánk története közel 60 éves múltra nyúlik vissza. Kezdetben több épületben folyt a tanítás, majd 1980-ban elkészült a Szabadság téren található épület, amely 2000-ben új épületrésszel bővült. Az iskolában 1970 óta emelt szintű ének-zenei oktatás folyik, Erkel Ferenc nevét 1981-ben vettük fel től átszervezés következtében az intézményhez tartozik négy alsó tagozatos logopédiai osztály is. Beiskolázási körzetünket az iskola környékén lévő belvárosi utcák jelentik, az emelt szintű ének-zenei osztályok és a logopédiai osztályok városi beiskolázásúak. Nevelő-oktató munkánkról Nevelő-oktató munkánk során legfontosabb célunk az élethosszig tartó tanulás megalapozása: a kíváncsiság, tudásvágy, új dolgok iránti nyitottság felkeltésével, erősítésével, pozitív 4

5 adekvát énképpel rendelkező toleráns, harmonikus személyiség kialakításával. Mindehhez szervesen kapcsolódik munkánkban a korszerű ismeretek nyújtása, készségek, képességek fejlesztése, a közösségformálás is. Első évfolyamon nagy hangsúlyt fektetünk az óvoda játékközpontú tanulási tevékenységeiből a tantárgy és tanórarendszerű tanulás tevékenységeibe való átvezetésre, a játék és mozgás iránti vágy természetes fejlődésére, érésére. Változatos, az életkori sajátosságoknak megfelelő módszereket alkalmazunk a tanítás során. Megtanítjuk tanulóinkat környezetünk megismerésére, a természet szeretetére, testi és lelki egészségük fontosságára, a társas és társadalmi kapcsolatok kialakítására. Megfelelő feltételeket teremtünk az egyéni képességek kibontakoztatásához, a tanulási nehézségek leküzdéséhez, a hátrányok enyhítéséhez. Mindannyian fontosnak tartjuk az általános alapkészségek fejlesztésén túl a tehetséges tanulók felismerését, fejlődésük elősegítését, támogatását, egyidejűleg a tanulási nehézségekkel küzdő tanulók felzárkóztatását. Kiemelt feladatunk továbbá, hogy megtanítsuk a gyerekeket az őket érő információáradat helyes kezelésére, információ források felkutatására, a kapott információk kritikus értelmezésére, felhasználására. Korunk igényeinek és elvárásainak megfelelően nevelünk a másság elfogadására, a toleranciára, a segítségnyújtásra, az erőszakmentes konfliktuskezelésre, a természetes és az épített környezetünk értékeink tiszteletére. Oktatásunk technikai háttere folyamatosan fejlődik. Pályázatok, támogatások, és a szülők segítségével szereltük fel két számítástechnikai termünket. Interaktív táblákat és digitális oktató programokat használunk a tanítás során, múzeumi, könyvtári órákat, tanulmányi kirándulásokat szervezünk tanulóinknak. Az iskola épületét tantermeit, folyosóit és környezetét folyamatosan gondozzuk, szépítjük. Munkánk hatékonyabbá tétele érdekében múzeumi és könyvtári órákkal, tanulmányi kirándulásokkal, erdei iskolák szervezésével segítjük a személyes tapasztalatszerzést, tájékozódást, a tanult ismeretek alkalmazását. Tanórai és tanórán kívüli foglalkozások kiemelt területei: emelt szintű ének-zenei oktatás, kórusmunka; nyelvek és informatika kiscsoportos oktatása; idegen nyelvek oktatása 4. évfolyamtól, választható idegen nyelv a német és az angol; néptánc oktatás 1-3. évfolyamon; egészséges és környezettudatos életmódra nevelés, környezetvédelmi programok, Föld napja projektnap; digitális kompetenciák fejlesztése, interaktív számítástechnikai eszközök használata a tanítási órákon és tanórán kívül; mindennapos, edzéselvű testnevelés. sport (atlétika, labdajátékok) és a mindennapi testmozgás megszerettetése, sportfoglalkozások; úszásoktatás, gyógytestnevelés, gyógyúszás; a tanórák után alsó tagozatban napközi, felső tagozatban tanulószoba; sokféle lehetőség a szabadidő hasznos eltöltésére: napközis kézműves, kulturális, játék- és sportfoglalkozások, csoportközi foglalkozások, beszélgető körök, könyvtár, színház és mozi látogatások; ünnepek, hagyományok ápolása; 5

6 tehetséggondozás: szakkörök (rajz, informatika, idegen nyelv, természettudós), tantárgyi versenyekre való felkészítés, középiskolai előkészítő foglalkozások (magyar, matematika, német és angol tantárgyakból); felzárkóztató foglalkozások; a sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók egyéni fejlesztése. Emelt szintű ének-zenei oktatás, kórusmunka Évfolyamonként egy osztályt szervezünk ebben a képzési formában, melynek keretében hetente 4 órában tanulják növendékeink a zenei alapismereteket. Harmadik osztálytól két órával nő ez az óraszám, amikor a kóruspróbák megkezdődnek. A tanórákon elsősorban az énekoktatás kerül előtérbe, de alsó tagozatban furulyázni is megtanulnak diákjaink. Tapasztalataink szerint a zenei képzés, azon belül a zenei képességfejlesztés kimutathatóan jó hatással van a többi tárgy tanulására is. Ugyanakkor a megnövekedett óraszám megköveteli a nagyobb teherbírást, kötelességtudatot, hiszen a kórusmunka beindulásával elkezdődnek a fellépések, kórusversenyeken való részvétel vagyis a hétvégi, esetleg esti szereplések. Általános tantervű osztályainkba járó tanulóinknak is lehetőséget biztosítunk az ének-zenei tehetséggondozásra. Nem tagozatos kórusunkba negyedik osztálytól jelentkezhetnek az énekelni vágyó gyermekek. Fellépéseik, kórusversenyeik szintén rendszeresek. Minden évben nagy sikert arat a kórusok karácsonyi koncertje és a tanévzáró hangverseny. Kórusaink rendszeresen szerepelnek iskolai, városi kulturális eseményeken. Gödöllő testvérvárosi kapcsolataiban is tevékenyen és sikeresen vettek/vesznek részt fellépéseikkel. Tanulóink szívesen folytatják hangszeres zenei tanulmányaikat a Chopin Zeneiskolában, Büszkék vagyunk arra, hogy legtehetségesebb diákjaink az általános iskola elvégzése után is folytatják zenei tanulmányaikat. Logopédiai osztályok Ezekben az osztályokban speciális pedagógiai program alapján végezzük ép értelmű sajátos nevelési igényű tanulók nevelését, oktatását. Az általános iskolai tananyag elsajátításához speciális módszereket és eszközöket használunk, hogy a beszédfejlődésükben elmaradt gyermekek fejlesztésével megelőzzük iskolai sikertelenségüket. Az alacsonyabb osztálylétszám (13 fő) lehetőséget nyújt az egyéni fejlődésmenet biztosítására. Célunk a többségi osztályba való sikeres integrációra való felkészítés. Közösségi élet Diákjaink szabadidős elfoglaltságainak szervezésében jelentős szerepe van az iskolai diákönkormányzatnak. A tanév során programok széles választékát nyújtják az érdeklődőknek: diákparlament, állatok világnapja programjai, Mikulás és isaszegi túra, bálok, papírgyűjtés. A nyári szünet idejére táborokat szerveznek, bevételeikből rendszeresen támogatják rendezvényeinket, versenyek szervezését, díjazását. Tanítványaik számára az osztályfőnökök is rendszeresen szerveznek színház- és múzeumlátogatásokat, kirándulásokat, erdei iskolákat. Napközis és tanulószobás tanulóink szintén sok érdekes szabadidős programon vehetnek részt. Sok tanulónk vesz részt az iskolai sportkörök és városi sportegyesületek munkájában, kiemelkedő városi, megyei és országos eredményekkel büszkélkedhetünk. A városi futásokon diákok, szülők, pedagógusok minden évben magas részvételi arányban képviselik iskolánkat. Hagyományaink 6

7 Rendszeresen megemlékezünk nemzeti ünnepeinkről, névadónkról, iskolai évfordulóinkról, ápoljuk hagyományainkat. November hónapban az Erkel-héten számos zenei program várja tanulóinkat. az Erkel-próba, a Körzeti Erkel Műveltségi Vetélkedő, vetélkedők osztály és napközis keretekben, zenei programok, kirándulások. III. NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁNK PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, ÉRTÉKEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI III.1. Az iskolában folyó nevelő oktató munka alapelvei, értékei a) A nevelés és oktatás során feladatunknak tartjuk az általános alapkészségek fejlesztésén túl a tehetséges tanulók felismerését, fejlődésük elősegítését, támogatását, egyidejűleg a tanulási nehézségekkel küzdő tanulók fejlesztését, felzárkóztatását. b) A nevelés és oktatás során feladatunknak tartjuk, hogy a tanulók korszerű ismereteit bővítsük, megtanítsuk a gyerekeket az őket érő információáradat helyes kezelésére. c) A nevelés és oktatás keretei között felelősek vagyunk a tanulók testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődéséért, a tanulói közösség kialakításáért és fejlődéséért. d) Tiszteletben tartjuk a szülőknek azt a jogát, hogy vallási és világnézeti meggyőződésüknek megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljenek gyermekeik. Lehetővé tesszük, hogy tanulóink egyházi jogi személy által szervezett hit- és erkölcstanoktatásban, illetve (kifutó rendszerben) fakultatív vallásoktatásban vegyenek részt. e) Gondoskodunk az alapvető erkölcsi ismeretek elsajátításáról, biztosítjuk a vallások erkölcsi és művelődéstörténeti tartalmának tárgyszerű és elfogulatlan ismertetését. f) Iskolánkban tilos a hátrányos megkülönböztetés. g) Oktatásunk szervezésében, irányításában, működtetésében, feladataink végrehajtásában, döntéseink, intézkedéseink meghozatalában mindenkor a tanuló mindenek felett álló érdekét vesszük figyelembe. h) Pedagógiai munkánkban érvényesül: - a komplexitás elve, - az egyenrangúság elve, - a pedagógus vezető szerepe, - az életkori és egyéni sajátosságok figyelembevétele, - változatos pedagógiai módszertan alkalmazása, - a különböző közösségekhez tartozás elve, - a tapasztalatszerzés alkalmazásának elve, - a bizalom elve, - a következetesség, - az esélyegyenlőség biztosítása, 7

8 - a tolerancia, - a személyiségi jogok védelme (mind tanulók, szülők és pedagógusok részére). III.2. Nevelő oktató munkánk céljai a) Alapműveltség elsajátíttatása, képesség és készségfejlesztés. Kíváncsiság felkeltése mint az élethosszig való tanulás alapfeltétele. b) Kulturális készségek, kulcskompetenciák kialakítása, fejlesztése. c) A tanulók személyiségének, neveltségi szintjének fejlesztése. d) Az iskolai közösség fejlesztése, a másság elfogadása, együttműködés. e) A magyarságtudat erősítése, nemzeti és iskolai hagyományok ápolása. f) Környezettudatos, egészséges életmódra nevelés. g) Partnerkapcsolataink működtetése, fejlesztése. h) A pedagógusok szakmai fejlődésének biztosítása. i) Gyermek-és ifjúságvédelmi feladatok ellátása. j) Az emelt szintű ének-zenei képzés működtetése. k) A logopédiai osztályokban beszédfogyatékos tanulók fejlesztése, integrációra való felkészítése. l) A napköziben, tanulószobán folyó tanulás eredményességének biztosítása. III.3. Nevelő-oktató munkánk feladatai a) Alapműveltség elsajátíttatása, képesség és készségfejlesztés Alapműveltség elsajátíttatása. Kulcskompetenciák fejlesztése. Változatos pedagógiai módszerek segítségével használható tudás elsajátíttatása. A tanulás tanítása. Korszerű ismeretek bővítése. Megtanítani a tanulókat az őket érő információáradat helyes kezelésére. A tapasztalatszerzés elvének alkalmazása. A lehetőség biztosítása minden tanulónak, hogy képességeinek megfelelően fejlődjön. A tehetséges tanulók felismerése, fejlődésük elősegítése, támogatása. A tanulási nehézségekkel küzdő tanulók fejlesztése, felzárkóztatása. A sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók fejlesztése. Idegen nyelvi kommunikáció fejlesztése. Digitális kompetenciák fejlesztése. Tanulás tanítása. b) Kulturális alapkészségek, kulcskompetenciák kialakítása, fejlesztése Kulturális és szociális hátrányok enyhítése. Hagyományok, megemlékezések, kulturális programok biztosítása: színház- és múzeumlátogatások, koncertek. Kulcskompetenciák kialakítása, fejlesztése. Gyermekvédelmi feladatok ellátása. Különböző kultúrák közötti kommunikációs lehetőségek keresése. Tolerancia fejlesztése egymás megismerése által. Modern kommunikációs technikák alkalmazása. c) A tanulók személyiségének fejlesztése, neveltségi szintjének javítása 8

9 Pozitív adekvát énkép kialakítása. Közös szabályalkotás. Önálló ismeretszerzés és kooperativitás. Kezdeményezőkészség kialakítása. Proaktivitás elősegítése. Kreativitás fejlesztése. Problémamegoldó képesség fejlesztése. Kulcskompetenciák kialakítása, fejlesztése. Egyéni erősségek feltárása, tudatosítása, fejlesztése. Az önmegvalósítás lehetőségeinek megteremtése. Tanár-diák kapcsolat erősítése (elfogadás, bizalom, megértés, tisztelet). Tanár-szülő kapcsolat erősítése (együttműködés, bizalom, megértés, tisztelet). Közösségi nevelés, társas viselkedés. Szerepjátékok. Beszélgető körök. A házirend betartása, betartatása. d) Az iskolai közösség fejlesztése Az iskolai közösségek hálózatának feltérképezése Osztályközösségek hálózatának feltérképezése (pl.: szociometria), a periférián lévők közösségbe való bevonása, segítése Tolerancia, másság elfogadása A társas együttélés alapvető szabályainak megismerése Segítségkérés és segítségnyújtás, együttműködés Osztályprogramok szervezése a közösség erősítése érdekében Szituációs játékok alkalmazása problémák megoldására, és az együttműködés lehetőségeire e) A magyarságtudat erősítése nemzeti és iskolai hagyományok ápolása A tanulók kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Városunk, lakóhelyünk nevezetességeinek, híres embereinek megismertetése. A tanulók életkoruknak megfelelően szerezzenek ismeretet népünk kulturális örökségéről, hagyományairól. A tanulók becsüljék magyar nemzeti kultúránkat, értékeinket. A tanulók ismerjenek kiemelkedő magyar személyiségeket, tudjanak tevékenységükről, munkásságukról. A tanulók ismerjék nemzeti ünnepeinket. A tanulók ismerjék meg más népek kultúráját. Alakuljon ki a tanulókban pozitív viszony a közös európai értékekhez. f) Környezettudatos, egészséges életmódra nevelés. Egészségnevelési program kidolgozása, alkalmazása. Környezeti (környezetvédelmi) program kidolgozása, alkalmazása. Mindennapos testnevelés, testmozgás biztosítása. g) Partnerkapcsolataink működtetése, fejlesztése. Bizalmas, jó partneri viszony kialakítása. Kommunikációs lehetőségek bővítése. h) A pedagógusok szakmai fejlődésének biztosítása 9

10 Iskolánk minden pedagógusa érezze szükségét a folyamatos pedagógiai és módszertani megújulásnak. Az évenkénti beiskolázási terv készítésénél mindenkor figyelembe vesszük az egyén és az iskola érdekeit egyaránt. i) Gyermek-és ifjúságvédelmi feladatok ellátása A tanulók családi és szociális viszonyainak sokrétű megismerése. Együttműködés: szülőkkel nevelőkkel társintézményekkel hatósággal Prevenció: Iskolai programok biztosítása. Ismeretterjesztő, felvilágosító előadások szervezése. Önismereti tréningek szervezése. j) Az emelt szintű ének-zenei képzés működtetése Az oktatás tartalmi és tárgyi feltételeinek biztosítása. Fellépési lehetőségek keresése. Kórusversenyeken történő szereplések. Partneri kapcsolatok működtetése. A meghallgatás követelményeinek, a felvétel, átvétel rendjének kidolgozása, biztosítása. k) A logopédiai osztályokban beszédfogyatékos tanulók fejlesztése, integrációra való felkészítése A beszédfogyatékos tanulók fejlesztése. Egyéni fejlődésmenet biztosítása. Speciális módszerek és eszközök használata. A tanulók integrációra való felkészítése. l) A napköziben, tanulószobán folyó tanulás eredményességének javítása A tanuláshoz szükséges nyugodt körülmények biztosítása. A tanulás tanítása. Az önálló ismeretszerzés lehetőségének biztosítása. Változatos tanulási technikák alkalmazása. Könyvtári foglalkozások, könyvtárhasználat. Folyamatos kapcsolattartás a nevelők között. III.4. A nevelő-oktató munka pedagógiai eszközei, eljárásai: A nevelő-oktató munka eszközei: a) A tanítási órák: kötelező választható tantárgyak: emelt szintű ének-zenei oktatás, idegen nyelvek közül az angol, vagy német. 10

11 b) A nevelés-oktatás egyéb keretei: csoportos foglalkozások egyéni foglalkozások énekkar szakkörök sportkörök mindennapos testmozgás c) Az iskola közössége d) Az ellenőrzés, értékelés A nevelő-oktató munka eljárásai A célokat és feladatokat a tanórai és tanórán kívüli nevelőmunka során a személyi, a tárgyi feltételek biztosításával és változatos pedagógiai módszerekkel valósítjuk meg. a) A módszerek megválasztásának szempontjai: a tanulók életkori sajátosságai a tanulók képességei a tanulók egyénisége a didaktikai feladat a tanítási tartalom a tantárgyak sajátossága a pedagógus személyisége az iskola tárgyi feltételei b) Iskolai szabályzatokban megfogalmazott elvárások alapelvei: teljes körű mindenkire érvényes betartható számonkérhető, ellenőrizhető, értékelhető legyen. c) Felügyelet: Tanuló az iskola épületében felügyelet nélkül nem tartózkodhat. Az iskola által szervezett iskolán kívüli programokon szintén felügyeletet biztosítunk. IV. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK A tanulók személyiségének harmonikus, sokoldalú fejlesztése az iskolai nevelés állandó feladata. A műveltségi területekben rejlő nevelési lehetőségek komplexitása jó alkalmat teremt azon személyiségjegyek fejlesztésére, amelyek összhangban állnak a mai kor követelményeivel. Az iskolai nevelőmunkában a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok: a) a személyes és szociális, társas kompetenciák fejlesztése: biztonságérzet egyéni és társas szintű kialakítása egyéni és társas tanulásra való képesség társas kapcsolatok irányítása empátia 11

12 kapcsolatirányítási képesség fogékonyság az új dolgok iránt b) Fejleszteni: az érdeklődés igényét, a tájékozottságot, találékonyságot, a rugalmasságot, aktivitást, a nyitottságot, problémaérzékenységet a problémamegoldó képességet, az érzelmi intelligenciát az együttműködést, a konfliktuskezelést, a megújulást, a magabiztosságot, a határozottságot, a kreativitást. c) A személyes kompetenciák határozzák meg, hogyan irányítjuk magunkat: érzelmek felismerése önismeret, érzelmek kezelése önszabályozás, motiváció. d) Kommunikációra nevelés, kommunikációs kultúra beszéd formai és tartalmi fejlesztése, korrigálása, szituációkban beszédnormának megfelelő kommunikáció gyakorlása (köszönés, kérés, tudakozódás, segítségkérés, probléma és szükséglet megfogalmazása, érzelmek és gondolatok kifejezése). V. EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK A teljes körű egészségfejlesztés célja, hogy a nevelési-oktatási intézményben eltöltött időben minden gyermek részesüljön a teljes testi-lelki jóllétét, egészségét, egészségi állapotát hatékonyan fejlesztő, a nevelési-oktatási intézmény mindennapjaiban rendszerszerűen működő egészségfejlesztő tevékenységekben. A teljes körű egészségfejlesztés figyelembe veszi a gyermekek, tanulók biológiai, társadalmi, életkori sajátosságait, beilleszthető a nevelési-oktatási intézményben megvalósuló átfogó prevenciós programokba. Az egészséges életmódra vonatkozó, a Szervezeti és működési szabályzatban valamint a Házirendben előírt szabályok, védő-óvó előírások betartása az intézményben mindenki számára kötelező. Az iskola kiemelt feladata az egészséges életmódra, környezettudatosságra nevelés. Ennek követelményrendszerét minden tantárgy fejlesztési követelményében meg kell jeleníteni. Az iskola mindennapos működésében kiemelt figyelmet fordítunk a gyermek, a tanuló egészséghez, biztonsághoz való jogai alapján a teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokra, amelyek különösen a személyes higiénia, tisztálkodás, igényesség, az egészséges táplálkozás, a mindennapos testnevelés, testmozgás, 12

13 a testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése, a bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése, a baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás, a személyi higiéné. Az iskola közreműködik a gyermekek, tanulók veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében. Ennek során tevékenyen együttműködik a gyermekjóléti szolgálattal, valamint a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. Ennek során, ha az iskola a gyermeket, tanulót veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, vagy a gyermekközösség, a tanulóközösség védelme érdekében indokolt, megkeresi a gyermekvédelmi szolgálatot vagy más, a gyermekvédelem területen működő szervezetet, hatóságot, amely javaslatot tesz további intézkedésekre. Az iskolában alkohol- és dohánytermék nem árusítható, nem fogyasztható. Az iskola egészséges életmódra, környezettudatosságra nevelési feladatait, az ennek érdekében minden tanévben szervezett megvalósítását, programjait az egészségfejlesztési és környezeti nevelési programunk tartalmazza, mely a helyi tantervben található. Elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv az iskola alsó tagozatban természetismeret, felső tagozatban természetismeret és biológia órákon tart elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos oktatást, foglalkozást. Tanévente külső szakember segítségével elsősegély-nyújtási gyakorlatot szervezünk a tanulóknak. Orvosi és fogorvosi szűrővizsgálatok biztosítása. Kapcsolattartás a város egészségügyi intézményeivel. Egészségnap szervezése. VI. KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK A közösségfejlesztés az a pedagógiai folyamat, amely az egyén, a természet és a társadalom közötti kapcsolatokat kialakítja, megteremti. Az iskola közvetíti mindazokat az értékeket és követelményeket, melyeket a tanulók az iskola közösségében elsajátítanak, s felnőttként társadalmi gyakorlatként alkalmazni tudnak. Hozzásegíti a tanulókat a demokratikus joggyakorlás elsajátításához és az iskolában szerzett tapasztalatok későbbi hasznosításához. Közösségi formák: osztályok csoportok (nyelvórai és technika-informatika órai, napközis, szakköri, sportköri, spontán módon szerveződött csoportok) évfolyamok tagozatok diákönkormányzat A közösségfejlesztés folyamata: a közösség szerveződése a közösség központi magjának kialakítása a közösség érésének időszaka 13

14 a közösség kiteljesedése A közösségfejlesztés feladatai: a tanulók közösségben elfoglalt helyének megismerése szociometriai mérésekkel a közösséghez való tartozás érzésének erősítése a nevelési módszerek változatos alkalmazása annak érdekében, hogy a peremhelyzetű tanulók helye pozitív irányba változzék a közösségért, egymásért érzett felelősség erősítése a képesség szerinti tanulás kerüljön a közösség követelményrendszerébe az emberi kapcsolatok pozitív irányú elmélyítése érvényesüljön. VII. KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG HELYI RENDJE VII.1. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység A szociális viselkedés arra irányul, hogy az egyén a környezet elvárásainak megfeleljen. Ha egy gyermek nem tud ezeknek az elvárásoknak megfelelni, akkor a szociális viselkedés elsajátításának folyamata működik rosszul. Minthogy a probléma a nevelés folyamatában keletkezett pedagógiai jelenség, a magatartási zavarokkal küzdő gyermekekkel való foglalkozásnak is pedagógiai jellegűnek kell lennie. Ezzel kapcsolatos feladataink: kapcsolattartás a környező óvodákkal, az iskolakezdés, a nevelőváltás, az iskolaváltás nehézségeinek csökkentése, felismerni a már kialakult zavarokat, megkeresni ezek kiváltó okát, szociális helyzetfelmérés, lehetőség szerinti segítségnyújtás, a családdal, a szülőkkel való rendszeres és szoros kapcsolattartás, családlátogatás, a családi körülményekről szerzett tapasztalatok összegzése, megismerni a gyermek és a családtagok egymáshoz való viszonyát, nevelési szokásait, életrendjét, a tanulóval való egyéni bánásmód, beszélgetések; személyre szabott, nevelő szándékú feladatok adása, az osztályban tanító pedagógusok bevonása a nevelési gondok megoldásába, a pedagógiai szakszolgálattal való szoros kapcsolattartás, súlyosabb esetben szakember segítségének kérése (gyermekvédelmi felelős, pszichológus stb), a szabályok be nem tartása esetén következetes bánásmód, szankciók, különféle lehetőségek ajánlása a szabadidő hasznos eltöltésére, a baráti társaság figyelemmel kísérése (kortárs-segítő csoport bevonása), tájékoztató előadások a fiatalok káros szenvedélyeiről (orvosi és rendőrségi szakemberek bevonásával), a nevelőtestület konzultációja a devianciáról, a rehabilitációs tevékenységről (nevelési értekezlet, belső továbbképzések), reális énkép, önismeret kialakítását fejlesztő játékok; helyzetgyakorlatok, szerepjátékok, stresszoldó játékok, melyek fejlesztik a gyerekek frusztrációtoleranciáját, konfliktuskezelését, egymás elfogadásának a képességét, célzott beszélgetések a problémamegoldó gondolkodás fejlesztésére, a gyermekek mozgásigényének kielégítése a mindennapos testmozgással, 14

15 tanítási órákon változatos pedagógiai módszerek alkalmazása. VII.2. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység Feladatunk, hogy a tanulók képességeit minél szélesebb körben feltárjuk, és a lehető legjobban fejlesszük. Azok a tehetséges tanulók, akiknél az intelligencia, kreativitás képesség és a feladatelkötelezettség nagy, a tevékenységformák széles körében fejleszthetőek. A tehetséges tanuló önállóbb, függetlenebb, a különféle problémákat maga próbálja megoldani, kreatív, eredeti, kritikusabb, sokkal kevésbé befolyásolható, fejlettebb beszédkészségű, tartósabb figyelmű, szembetűnő érdeklődésű. A tehetséges tanulók kiválasztása és támogatása, képességeik fejlesztése mindannyiunk fontos feladata. A tehetséggondozást és a felzárkóztatást kiemelt célként kezeljük. A tanórákon nagy figyelmet fordítunk a tanulók fejlesztésére, motiválására, hogy feladataikat önállóan, saját tapasztalatszerzésük alapján, örömmel és egyéni képességeiknek megfelelően teljesítsék. Felhívjuk tanulóink figyelmét a tehetséggondozó szakkörök, illetve a tanulmányi versenyek, az egyéb kulturális programok adta lehetőségekre. Jogszabály által biztosított időkeretben órarendbe épített tehetséggondozó foglalkozásokat tartunk. A logopédiai osztályok tanulóinál is nagyon fontosnak tartjuk a tehetséges tanulók felismerését és a tehetséggondozást. A tanulókra jellemző szórt képességstruktúrát figyelembe véve nem elég az elmaradást mutató területeken történő képességfejlesztés. Lényeges az erősségek felismerése, ezek felhasználása a tanulók fejlesztése során. Ezzel nemcsak a gyengébb területek kompenzációjára nyílik lehetőség, de az erősségek feltárásával és felhasználásával nő a tanuló önbizalma, fejlődik pozitív énképe. Személyiségük fejlődése kedvezően hat a kortársakkal való kapcsolatteremtésre, azok is könnyebben fogadják el a sajátos nevelési igényű tanulókat, ha szembesülnek azzal, hogy más területeken kiemelkedő teljesítményre képesek. A tehetséges tanulók fejlesztésének lehetőségei iskolánkban: Tanórákon: személyre szabott feladatok differenciált munka önálló kutatómunkára, kiselőadások tartására ösztönzés, emelt óraszámok ének-zenéből Tanórán kívül: helyi szaktárgyi versenyek tanulmányi versenyekre való felkészítés levelező versenyek iskolai pályázatok tehetséggondozó, fejlesztő szakkörök könyvtárlátogatás, könyvtárhasználat színház és múzeumlátogatások tanulmányi kirándulások szervezett szabadidős programok a sportolási lehetőség biztosítása különböző sportágakban: iskolai sportkör mindennapos testnevelés külső szakemberek (edzők) bevonásával tartott sportfoglalkozások 15

16 Segítő tevékenységek a tehetségfejlesztésben logopédiai osztályokban: Nagy figyelmet szentelünk a magasabb szintű kognitív, az absztrakt gondolkodás fejlesztésének, gondolkodási stratégiák kialakításának. Élünk a tanórai differenciált foglalkozás lehetőségével. Tehetségfejlesztő foglalkozást szervezünk, tanulókat versenyre, illetve felvételi vizsgára felkészítjük. Tanítványainknak lehetőséget adunk arra, hogy kiselőadások, gyűjtőmunkák, projektmunkák formájában mélyítsék, gazdagítsák ismereteiket az érdeklődési körüknek megfelelően. Különböző kulturális eseményeken, előadásokon, kiállításokon, pályázatokon, versenyeken veszünk rész (pl.: rajzpályázat, versmondó verseny, levelezős versenyek stb.) Iskolánkban igen sok a jó kézügyességgel rendelkező tanuló, ezért a rajz és technikaórákon túl kézműves foglalkozás keretében is folyik a tehetségfejlesztés. VII.3. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program Fontos feladatunknak tekintjük, hogy időben felismerjük és kiszűrjük a tanulási kudarcnak kitett tanulókat. A fejlesztő pedagógiai munkaközösség-vezető és a gyermekvédelmi felelős irányításával az iskola minden pedagógusa felelős e feladat végrehajtásáért, melyet már az iskolába lépés első hónapjaiban el kell kezdenünk. Minden évfolyamon figyelemmel kísérjük a tanulók tanulmányi előmenetelében előforduló problémákat. Az alkalmazott módszerek: az osztályfőnökök és szaktanárok jelzései, problémafeltáró egyéni és csoportos beszélgetések, felmérések, interjúk készítése, a beérkezett jelzések alapján a tennivalók meghatározása, szorosabb, gyakoribb kapcsolattartás a gyermek fejlesztésében részt vevő kollégákkal és a szülőkkel, pozitív visszajelzések a gyermek és a szülők felé, a tapasztalt fejlődés értékelése. A tanulók felzárkóztatását segítő programok, módszerek kiválasztásának elvei: A felzárkóztató programok, eljárások és módszerek kiválasztása függ: a tanuló problémájának sajátosságától a probléma feltételezhető okától a tanuló életkori sajátosságaitól, az iskola és a tanuló sajátos körülményeitől, lehetőségeitől. A tanulók felzárkóztatását segítő eljárások: szülő írásbeli értesítése, személyes elbeszélgetés, tanácsadás, a személyiség-megismerés módszereinek tudatos megválasztása, a hatékonyabb korrekció és felzárkóztató eljárások alkalmazása, tanórai differenciálás, a felzárkóztatásra biztosított korrepetálások lehetőségeinek optimális kihasználása, részképesség zavar megszüntetését célzó terápiás eljárások, 16

17 a tanulás segítése érdekében a felszínre került problémák megoldásának az erős motiváció, a szemléltetés, a személyes fejlődést segítő beszélgetések alkalmazása, a személyre szabott tudatos korrekcióhoz a szülőkkel és társintézményekkel való folyamatos együttműködés, a tanulók egyéni képességeit figyelembe véve a gátlások feloldásának segítése és a reális önismeret és önértékelés alakítása, fejlesztése, a sajátos nevelési igényű vagy a pedagógiai szakszolgálat szakvéleménye alapján beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel, magatartási problémákkal küzdő tanulók számára fejlesztő foglalkozások szervezése, pedagógiai szakszolgálat igénybevétele, kapcsolatfelvétel a nevelési tanácsadó szolgálattal illetve a családsegítő és gyermekjóléti szolgálattal, amennyiben az okok a családi körülményekre, magatartási rendellenességre vezethetők vissza, a tanuló mentesítése bizonyos tantárgyak tanulása, illetve e tantárgyaknál az értékelés alól, amennyiben ezt a tanuló egyéni adottsága, továbbá sajátos helyzete indokolja (szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői véleménye vagy a pedagógiai szakszolgálat szakvéleménye alapján), egyéni továbbhaladás engedélyezése, annak kikötésével, hogy melyik évfolyam utolsó napjáig kell a tanulónak utolérni a többieket, amennyiben a tanuló képességeire vezethető vissza a kudarc, javaslattétel és segítség-nyújtás, hogy a számára megfelelő típusú nevelési-oktatási intézményben folytathassa tanulmányait. A program eredményességének értékelési módszerei a tanuló előmenetelének ellenőrzése az osztálynapló alapján, osztályfőnökök és szaktanárok rendszeres beszámoltatása, felmérések és kiértékelésük, szóbeli, írásbeli beszámoltatás, szöveges értékelés. Sajátos nevelési igényű tanulók célvizsgálata: Egységes Pedagógiai Szakszolgálat, a fogyatékosság típusának megfelelő országos szakértői és rehabilitációs bizottságok, orvosi vizsgálatok. VIII. AZ ISKOLA GYERMEKVÉDELMI FELADATAI A nevelés kapcsán törekednünk kell a személyiség teljes kibontakoztatására, a sérült személyiség szükséges megsegítésére. A problémás, hátrányos helyzetű, veszélyeztetett tanulókat külön odafigyeléssel kell nevelni. Az iskolában egy fő gyermekvédelmi felelős fogja össze a nevelőtestület e téren való munkáját. Gyermekvédelmi tevékenységünk célja: a gyermek érdekeinek képviselete, a tanulók családi és szociális viszonyainak minél sokrétűbb megismerése és a lehetséges veszélyek feltérképezése, együttműködés a szülőkkel, nevelőtársakkal, hatósággal, hivatott állami, társadalmi, egyházi, stb. intézményekkel, 17

18 prevenció: a tanulók minél gazdagabb iskolai tevékenységének, programjának biztosítása, valamint problémáiknak minél korábbi felismerése és hatékony kezelése, a súlyosabbá válás megelőzése. Gyermekvédelmi tevékenységünk eszközei: beszélgetés a szülőkkel szülői értekezleteken, fogadó órákon, családlátogatások alkalmával, felvilágosítás, tanácsadás, propaganda, iskolai követelményrendszer érvényesítése, rendszeres kapcsolattartás és együttműködés a gyermekvédelmi jelzőrendszer tagjaival. Együttműködés: szaktanárok, osztályfőnökök, gyermekvédelmi felelős, iskolán kívüli segítő intézmények munkatársai között. Gyermekvédelmi tevékenységünk feladatai Minden pedagógusunk alapvető feladata, hogy nevelő és oktató tevékenysége során figyelembe vegye a tanuló egyéni képességeit, tehetségét, fejlettségét, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét és esetleges sajátos nevelési igényét. További feladatunk, hogy segítsük a tanuló képességeinek kibontakoztatását, a bármely oknál fogva hátrányos helyzetben lévő gyermekek felzárkóztatását, hogy a szülőket és a tanulókat az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztassuk, a szülőt figyelmeztessük, ha gyermeke jogainak megóvása, vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedéseket tartunk szükségesnek. A pedagógusok közreműködnek a gyermekvédelmi feladatok ellátásában, a tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. A pedagógus kötelezettsége, hogy a tanuló emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa, személyes adatait a törvény szerint titokban tartsa. Tevékenységi formák a gyermekvédelmi feladatokhoz: az iskola épületének rendben, tisztántartása, a balesetveszély megelőzése, balesetvédelmi oktatás a tanulóknak első tanítási napon, a szülőkkel, a családdal való kapcsolattartás, a szülő és tanulók rendszeres tájékoztatása, a tanulók jogainak biztosítása, pihenőidő, szabadidő, testmozgás lehetővé tétele, étkezési lehetőség biztosítása, kérelemre ingyenes, vagy kedvezményes étkezés biztosítására javaslattétel, alapító okirat szerinti napközis / iskolaotthonos / tanulószobai ellátás biztosítása, a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezése, segítségadás a felzárkóztatáshoz (korrepetálások, szakkörök, egyéni fejlesztőfoglalkozások, logopédiai foglalkozások, stb.), élményt nyújtó programok, és nevelő célzatú szabadidős foglalkozások szervezése, gyermekvédelmi felelős által szervezett csoportfoglalkozások, esetmegbeszélések, egyéni fogadóórák tanulóknak, szülőknek, osztályfőnöki órákon egészséges életmódra nevelés, családi életre nevelés témákban foglalkozások szervezése, mentálhigiénés, drogprevenciós programok szervezése, jogszabály alapján tankönyvtámogatás odaítélése, jogszabály alapján normatív és rászorultsági támogatás odaítéléséhez javaslattétel, 18

19 egyszeri, vagy rendszeres nevelési segély odaítélésére javaslattétel, a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulók nyilvántartása, figyelemmel kísérése, pedagógiai vélemény készítése. IX. A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységünkkel a tanulók esélyegyenlőtlenségét csökkentjük. Ennek érdekében a következő feladatokat tartjuk fontosnak: felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről szülői értekezleteken, fogadóesteken, családlátogatásokon, jogszabály alapján tankönyvtámogatás odaítélése, alapító okirat szerinti napközis / iskolaotthonos / tanulószobai ellátás biztosítása, délutáni szabadidős tevékenységek szervezése, felzárkóztató, tehetséggondozó programok, verseny-előkészítés, drog-és bűnmegelőző programba való bekapcsolódás (kapcsolattartás segítő szervezetekkel, drogambulanciával, részvétel a továbbképzéseken stb.), rendőrségi előadók meghívása, orvosi, védőnői előadások, videofilmek az egészséges életmódról (iskolaorvos, iskolai védőnő, orvostanhallgatók), szükség esetén kapcsolatfelvétel a szakszolgáltató intézményekkel (családsegítő és gyermekjóléti szolgálat, jogsegély-szolgálat, szociális osztály, gyámügyi hivatal, családsegítő szolgálatok stb.), pályaorientációs tevékenység végzősök számára nyílt napok, tájékoztatók szervezése, kapcsolattartás a munkaügyi központtal, pályázatok útján elnyerhető különböző tanulmányi, továbbtanulási ösztöndíjak elnyerési lehetőségeinek figyelemmel kísérése, az iskolai alapítvány segítségével a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók támogatása pl.: táborokhoz, tanulmányi kirándulásokhoz, erdei iskolákhoz. X. AZ ISKOLÁBAN ALKALMAZOTT SAJÁTOS PEDAGÓGIAI MÓDSZEREK Tanuljunk meg tanulni program Célok, feladatok A tanulás tanítása az iskola alapvető feladata. Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést az iránt, amit tanít, és útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban. Meg kell tanítania, hogyan alkalmazható a megfigyelés és a tervezett kísérlet módszere; hogyan használhatók a könyvtári és más információforrások; hogyan mozgósíthatók az előzetes ismeretek és tapasztalatok; melyek az egyénre szabott tanulási módszerek; miként működhetnek együtt a tanulók csoportban; hogyan rögzíthetők és hívhatók elő pontosan, szó szerint például szövegek, meghatározások, képletek. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet a tanulók új helyzetekben is képesek alkalmazni, a változatok sokoldalú áttekintésével és értékelésével. Kiemelt feladat a megfelelő tanulási környezet kialakításának megtanítása, a nyugodt körülmények hatékonyság-növelő hatásának tudatosítása. A tanulás tanításának elengedhetetlen része a tanulás eredményességének, a 19

20 tanuló testi és szellemi teljesítményeinek lehetőség szerinti növelése és a tudás minőségének értékelése. A fenti célok elérése érdekében osztályfőnöki és szaktárgyi órákon, illetve a délutáni foglalkozások alkalmával különös hangsúlyt fektetünk arra, hogy a tanulókban kialakítsuk a helyes tanulási szokásokat. Témakörök: A tanulás és eredményesség összefüggései Helyes tanulási szokások kialakítása Tanulási stratégiák Tanulási stílus A tanórai figyelem Figyelem megoszlásának a fejlesztése A CÁKOFE módszer (Cím meditáció, Átolvasás, Kérdésfeltevés, Feldolgozó olvasás, Felmondás, Ellenőrző olvasás) Tanulási technikák tanítása Gondolattérkép A jól olvasás szerepe a hatékony, eredményes tanulásban IKT eszközök használata tanórán és tanórán kívüli foglalkozásokon A tanulók digitális kompetenciájának fejlesztése érdekében informatikai eszközökkel (számítógép, interaktív tábla, projektor) támogatott tanórákat is szervezünk, digitális tananyagokat is alkalmazunk nevelő-oktató munkánk során. Projektoktatás A projektoktatás során a témaegységek feldolgozása, a feladat megoldása a tanulók érdeklődésére, a tanulók és a pedagógusok közös tevékenységére, együttműködésére épül a probléma megoldása és az összefüggések feltárása útján. Iskolánkban a projektoktatás lehetőségeit kívánjuk alkalmazni a környezeti nevelés, az egészségnevelés területén is. Minden tanévben iskolai projektnapot, projekthetet szervezünk: Erkel projekthét: emlékezés az iskola névadójára, Erkel Ferencre játékos Erkel-próba vetélkedő 5. évfolyamos tanulóknak zenei programok hangszerbemutatók vetélkedők Körzeti Erkel Műveltségi Vetélkedő Föld napja projektnap: az egészséges életmód és a környezettudatosság témakörben akadályverseny vetélkedők futóverseny rajzpályázat Egészség nap elsősegélynyújtás vetélkedők előadások gyakorlati feladatok (egészséges táplálkozás) 20

21 XI. TEVÉKENYSÉGEK, FELADATOK A LOGOPÉDIAI OSZTÁLYOKBAN A logopédiai osztályok feladata és alaptevékenysége Alapító okiratunkban meghatározottak szerint szervezzük a logopédia osztályokat. Ezekben az osztályokban a többi tanulóval együtt nem foglalkoztatható, ép értelmű, beszéd és nyelvi fejlődésében akadályozott sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók oktatása, egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs ellátása történik a Beszédvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye, javaslata alapján. Célunk a többségi osztályba való sikeres integrációra való felkészítés, hiszen negyedik évfolyam után a gyermekek a városi általános iskolákban integráltan folytatják tanulmányaikat. A fejlesztés speciális módszerekkel és eszközökkel történik iskolaotthonos keretek között. A speciális módszerek magukban foglalják a tanulási zavar korrekciójára szolgáló terápiás eljárásokat és az esetleges beszédhiba-javítást egyéniesített formában. Az olvasástanítás az analitikus-szintetikus, diszlexia prevenciós Meixner-módszer szerint, az írástanítás késleltetetten, intenzív grafomotoros fejlesztést követően történik. A jogszabályban meghatározott alacsonyabb osztálylétszám lehetőséget nyújt a gyermekek egyéni fejlődési ütemének fokozott figyelembevételére. A logopédiai osztályban sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése-oktatása folyik, ezért a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása nem egy szűk kört érintő program, hanem a mindennapos munkát folyamatosan átszövő tevékenység. A tanulók egyéni képességstruktúrája alapján történik a készség és képességfejlesztés. A tanórai differenciált fejlesztést és egyéniesített megsegítést egyéni és kiscsoportos fejlesztő órákkal tesszük még hatékonyabbá. A jogszabályok alapján biztosított rehabilitációs órák lehetőséget adnak a szakértői bizottság által javasolt fejlesztések biztosítására, a szükséges terápiás eljárások alkalmazására. A nyelvi fejlesztésre, a beszédhibák megszüntetésére, az írás-olvasás nehézség kompenzálására a rehabilitációs órakeret felhasználásával logopédiai terápiát, foglalkozást szervezünk. A fejlesztést végző logopédus fejlesztési tervet készít, és félévente szövegesen értékeli a tanuló fejlődését. A fejlesztés területei: - finommotorika, mozgáskoordináció, grafomotoros fejlesztés, tér- és időbeli tájékozódás, lateralitás, - beszéd alaki és tartalmi fejlesztése, - beszédészlelés és beszédértés fejlesztése, auditív differenciálás, - kognitív képességek fejlesztése (észlelés, figyelem, emlékezet, gondolkodás), - diszlexia prevenció illetve reedukáció, - diszkalkulia korrekció. Módszerek, eljárások: - logopédiai terápiák (megkésett beszédfejlesztés, pöszeség, diszfázia dadogás, diszlexia prevenció ), - diszkalkulia terápia, 21

22 - Sindelar program, Frostig terápia, alapozó terápia, Gósy-féle beszédészlelés és beszédmegértés fejlesztés, szenzomotoros integrációs terápia, - tantárgyi ismeretek pótlása (hiányzás esetén). A logopédiai rehabilitációs foglalkozások tartalma A pedagógiai és egészségügyi rehabilitáció a beszédbeli akadályok jellegétől függ. Ezek lehetnek: akadályozott beszéd- és nyelvi fejlődés, diszfázia, dysarthria, centrális diszlália, dadogás, hadarás, diszfónia, az általános beszédmegértéssel összefüggő olvasás-, írászavar, súlyos beszédmegértési zavar, vagy ezek halmozott előfordulása. A tanulóknál ezek mellett még elő szokott fordulni figyelemzavar, hiperaktivitás és más viselkedési zavar. a) Akadályozott beszédfejlődés Célok: a beszédkedv felkeltése, nyelvi közlés sokoldalú, intenzív differenciált fejlesztése, a nyelv kifejező, közlő, jelölő funkciójának kialakításával a gyermek képessé tétele a nyelvi jelek befogadására, feldolgozására és a beszédbeli kommunikációra, azoknak a képességeknek és készségeknek a fejlesztése, melyek segítségével be tudja fogadni, feldolgozni és használni a nyelvet A fejlesztés fő területei, feladatai: a beszéd és nyelv fejlesztése, a mozgás fejlesztése, a gondolkodás, a figyelem és az emlékezet fejlesztése. b) Diszfázia Cél: az életkornak megfelelő beszéd- és nyelvi szint kialakítása. A fejlesztés területei, feladatai: beszédmegértés és beszédképzés összetevőinek helyreállítása. c) Centrális diszlália, artikulációs zavarok Cél: köznyelvi normáknak megfelelő beszéd kialakítása, a nyelvi közlés formájában megjelenő, annak alapul szolgáló fonológiai rendszer kiépítése, a lehetőségét megteremtése a tiszta beszéddel az információk befogadására, feldolgozására és továbbítására. A fejlesztés területei, feladatai: beszédhiba korrigálása, nyelvi-grammatikai zavarok korrigálása, szókincsfejlesztés, kifejezőkészség fejlesztése, mozgásfejlesztés (finommotorika, beszédszervek mozgásai ), hallási megkülönböztető képesség és fonematikus hallás fejlesztése. d) Dadogás Cél: 22

23 folyamatos kommunikáció megteremtése, egyéni sajátosságoknak megfelelő beszédtempó és ritmus kialakítása, helyes hangsúlyozás és hanglejtés kialakítása, másodlagos tünetek megelőzése. A fejlesztés területei, feladatai: izomzat lazítása /főleg a beszédszervek izomzata /, beszédszervi mozgások koordinációjának fejlesztése a légzés, a hangadás és a beszéd folyamatában, beszédkészség fejlesztése, mimika és gesztus görcseinek oldása, pszichoterápiás hatások érvényesítése, önismeret és önértékelés fejlesztése. e) Hadarás Cél: a beszédhangok szabályos időtartamán alapuló helyes tempójú és ritmusú, megfelelő artikulációjú beszéd kialakítása, beszéd prozódiai elemeinek helyes használata, beszéd és gondolkodás egységének megteremtése a közlés folyamatában. A fejlesztés területei, feladatai: hallási figyelem fejlesztése, figyelem, összpontosítás és verbális emlékezet fejlesztése, beszédszervi mozgások fejlesztése, ügyesítése, a lassított tempójú és ritmusú beszéd kialakítása és rögzítése, a normális tempójú és ritmusú beszéd automatizálása, a helyes beszédszünetek kitartására irányuló figyelem kialakítása, a beszéd prozódiai elemeinek tudatosítása, állandó önkontroll kiépítése és fejlesztése. f) Diszfónia Cél: az organikus vagy funkcionális okok következtében kialakult hangképzési zavarok megszűntetése, az egyéni hangfekvés, magasság, hangszínezet, dallamosság visszaállítása. A fejlesztési területei, feladatai: laza izomtónus kialakítása, gazdaságos légzéstechnika megtanítása, lágy hangindítás elsajátíttatása és alkalmazása, egyénre jellemző alaphang megtalálása, a megfelelő hangfekvés kialakítása, hangerőfokozás képességének a fejlesztése, a hangtartás növelése, a normális színezetű hang beépítése a beszédbe. 23