NEMESNÁDUDVAR-ÉRSEKHALMA NÉMET NEMZETISÉGI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Átírás

1 NEMESNÁDUDVAR-ÉRSEKHALMA NÉMET NEMZETISÉGI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

2 Tartalom 1. Az iskola nevelési programja 1.1. Az iskolai nevelési-oktató munka pedagógiai Alapelvei Céljai Területe Feladatai Eszközei, eljárásai 1.2. Német nemzetiségi nevelés és oktatás Története Nemesnádudvaron Története Érsekhalmán Céljai Feladatai 1.3. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 1.4. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Az egészségfejlesztés iskolai feladatai Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása 1.5. Környezeti nevelési program Környezeti nevelés tanórákon Környezeti nevelés tanórán kívüli foglalkozásokon Környezeti nevelésünk céljai 1.6. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok 1.7. A pedagógus helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai 1.8. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek A sajátos nevelési igényű tanulók integrációja A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése A hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű tanulókról való gondoskodás Az ifjúságvédelmi feladatok ellátása A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység 1.9. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rend Az iskolai diákönkormányzat A tanulók véleménynyilvánításának, a tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje és formái Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata Az iskolaváltás, valamint a tanulók átvételének szabályai 2. Helyi tanterv 2.1. A választott kerettanterv, adaptáció jellemzői 2.2. Óraterv 1-4. osztály 2.3. Óraterv 5-8. osztály 2

3 2.4. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei 2.5. A NAT-ban meghatározott helyi feladatok megvalósítása Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat 1-4. évfolyam Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, felső tagozat 5-8. évfolyam Egységesség és differenciálás 2.6. A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a nemzetiségek kultúrájának megismerését szolgáló tananyagok, elsajátíttatásának módja 2.7. A mindennapos testnevelés 2.8. A csoportbontás és egyéb foglalkozások szervezésének elvei és feladatai 2.9. Tanórán kívüli és a hagyományos tanórától eltérő tevékenységek A beszámoltatás, számonkérés iskolai rendje A tanulók magatartásának és szorgalmának értékelési elvei, értékelés módja A magasabb évfolyamba lépés feltételei Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása A tanulók fizikai állapotának mérési módszere Dicséret és jutalmazás Fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elve 3

4 1. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA 1.1 AZ ISKOLAI NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI Iskolánk alapelve a nemzeti műveltség, a német nemzetiség kultúrájának átadása, megőrzése, valamint az egyetemes kultúra közvetítésében az erkölcsi érzék és a szellemi érzelmi fogékonyság elmélyítése. Feladatunk a tanuláshoz, munkához szükséges képességek készségek ismeretek attitűdök együttes fejlesztése, az egyéni és a csoportos teljesítmény ösztönzése, a nemzeti közösségi összetartozás és hazafiság megerősítése. Célunk, hogy a családdal együttműködve neveljük a tanulókat, az igazságosság, a jó és a szép iránti elkötelezettségre. Fontos, hogy a harmonikus személyiség kibontakozásához fejlesszük a tanulók szellemi, érzelmi, társas, erkölcsi és testi képességeit, adottságait. Célunk,hogy a tanulókat jellemezze a: felelősség, becsületesség, egyenesség, őszinteség, megbízhatóság; kíváncsiság és tudásvágy; tolerancia és szolidaritás; a másik ember tisztelete és a szeretni tudás; a szűkebb és tágabb környezet szeretete és védelme; kötődés a családhoz és az iskolához; magyarság-, német nemzetiségi- és európaiság-tudat; önfegyelem és a másokra figyelés képessége; szorgalom és türelem a munkában; törekvés széles körű műveltségre; reális önismeret és erre alapozott döntésképesség; vitakészség és kifejezőkészség; innovatív készség, kreativitás; törekvés az egészséges életmódra; az érték és az értéktelen közötti biztos választás képessége. Iskolánk minden pedagógusának feladata, saját meggyőződése megtartása mellett, a gyermekek személyes szabadságának tiszteletben tartása. Ugyanakkor föl kell tárni a tanulók számára az élni tudás sokféleségét; határozott értékrendet kell követni, melyben legelső helyen az élet tisztelete áll. Olyan humanisztikus iskola hívei vagyunk, melyben a tanár és a tanuló egész életre szóló tanulási élmények során jut közelebb az emberi lét lényeges kérdéseihez. Célunk olyan műveltséget adni, amely mindenki számára egységes, tudományos, megadva a lehetőséget a továbbtanulásra, figyelemmel a tanulók életkorára és eltérő (szociális, fejlettségbeli, értelmi) szükségleteire, lehetőségeire, érvényesítve a helyi érdekeket is. Olyan műveltséget, amely a magyar és benne a német nemzetiségi kultúra hagyományait, szellemét tekintetbe veszi, szem előtt tartva a folytonosságot, de a kor változásait is. 4

5 A személyiségfejlesztő pedagógia hívei vagyunk, elismerve a réteg- és egyénenkénti különbséget, munkánk során arra építünk. Legfontosabb feladatunk, hogy iskolánk magas színvonalon - lehetőleg kifogástalanul - végezze el azt az alapozó munkát, amelyet a későbbi eredményes továbbtanulás feltételez. Mindezt úgy kívánjuk megvalósítani, hogy optimális feltételeket biztosítunk a különböző adottságú, képességű, eltérő ütemben fejlődő tanulók egyéni fejlődéséhez, azaz minden gyerek annyi időt kapjon az alapok elsajátítására, amennyire szüksége van. Így lehetőségünkhöz mérten szeretnénk megfelelni a z iskolába járó tanulók és szüleik elvárásának. Célunk, hogy gyermekeink a humanista értékeket követő, a demokrácia adta jogokat ismerő és azokkal élni tudó, művelt emberré váljanak CÉLJAI Iskolai nevelő-oktató tevékenységünk során a következő célokat tűztük ki a vonatkozó jogszabályokkal összhangban: A műveltségi tartalmak és átszármaztatásuk a személyiségfejlesztés, a tanári, tanulói tevékenység és az ellenőrzés mindegyike arányosan jelenjen meg az oktatás-nevelés folyamatában. Iskolánk helyi tanterve tartalmazza a NAT és a Kerettanterv által valamennyi iskola számára előírt követelményeket, így az alapvető tartalmak egységesen és arányosan érvényesüljenek, biztosítva ezzel a különböző iskolák közötti átjárhatóságot, esélyegyenlőséget. Iskolánk célja a tanulók identitástudatának kifejlesztése, mely jelenti a német nemzetiségi hagyományok, helyi tantervi tartalmak megismerését, valamint a magyar nemzeti kultúra ápolását. Teljesítse az életkor és a társadalom igényeinek megfelelően összeállított pedagógiai feladatokat mindenki, tehetségének, szorgalmának, céljainak és lehetőségeinek megfelelő szinten. Ismerjék meg a tanulók az alkalmazásképes tudás elsajátításához szükséges tanulási technikákat. Ismerjék fel saját képességeiket számukra biztosított változatos tevékenységformák kipróbálásán keresztül (szakkörök, projektnapok ). Fejlesszük az írásbeli és szóbeli kifejezőkészségüket, a kreativitásukat. Készítsük fel a magasabb iskolafokokon történő helytállásra (felső tagozat, középfokú oktatás). Fejlesszük a reális önismereti szintjüket, toleranciájukat, vitakészségüket. Keltsük fel a tartalmas szórakozás, kikapcsolódás iránti igényüket a tanórán kívüli szabadidős programokon keresztül Célunk, hogy értsék a hagyományos és modern média nyelvezetét, megismerjék a valóság és a virtuális, a bizalmas és nyilvános közötti különbséget. Neveljük egészséges életmódra, rendszeres és kiegyensúlyozott életvitelre tanulóinkat A 8. osztály végére a tanulók 90%-a a hatékony informatikai képzés eredményeként két felhasználói programot ismerjen és alkalmazzon. A 8. osztály végére a nemzetiségi német nyelvi képzésben részt vevő tanulók 80%-a tudjon alapszinten társalogni. A 8. osztály végére minden tanuló képességei, tudása, tájékozottsága, érzelmi motiváltsága alapján alkalmas legyen továbbtanulásra, a várható élethívatása fő irányának megválasztására és az arra történő felkészülésre. 5

6 A tanulmányaikat befejező tanulók nagy többségét jellemezze környezettudatos magatartás. Végzős tanulóink többsége további tanulmányait befejezve személyiségével, reális önértékelésével, erkölcsi arculatával, viselkedéskultúrájával, helyes én- és nemzet-, illetőleg nemzetiségi tudatával, a másság értékeinek tiszteletével, szociális érzékenységével, a szép és a jó iránti fogékonyságával alkalmas legyen a harmonikus, boldog életre, mind a családban, mind a szélesebb közösségben. Segítsük a beilleszkedési vagy tanulási problémákkal küzdő, illetve szociálisan hátrányos helyzetű, tanulókat. Alkalmazzuk a intézményünkben a halmozottan hátrányos helyzetű tanulóink megsegítésére az integrált pedagógiai rendszert. Lehetőségeinkhez mérten biztosítjuk a színvonalas munka személyi és tárgyi feltételeit. Arra törekszünk, hogy adminisztratív munkánk, tanügyi dokumentumaink hiánytalan rendezettségükkel és precizitásukkal jól szolgálják a tartalmi munkát. A pedagógustestület célja a személyes példaadás: az önmagával szembeni szakmai igényesség; a munkafegyelem; az etikus magatartás; türelemre, megértésre törekvés, tisztelet, segítőkészség, kölcsönös bizalom, felelősségvállalás terén. A pedagógus-továbbképzésben való részvétellel illetve folyamatos önképzéssel szinten kell tartaniuk tudásukat Őrizzük meg hagyományainkat, kulturális értékeinket (a helyi és az országos versenyeken való részvétel, a hagyományőrző és tehetséggondozó szakköreink, a projektnapok, nemzetiségi napok, a sportolási lehetőségek, a minden évben megrendezésre kerülő műsorok, zeneiskolai hangverseny). Ápoljunk korrekt, kiegyensúlyozott kapcsolatot a történelmi egyházakkal, az alapítványainkkal, a községekben lévő egyéb intézményekkel, a környező iskolákkal. Arra törekszünk, hogy az épület és légköre megfeleljen a kiegyensúlyozott, nyugodt, színvonalas munka környezeti követelményeinek TERÜLETEI Erkölcsi nevelés Az erkölcsi nevelési célok eléréséhez segítenünk kell tanulóinkat a cselekedeteikért és azok következményeiért viselt felelősségtudatuk elmélyítésében, igazságérzetük kibontakoztatásában, közösségi beilleszkedésük elősegítésében, az önálló gondolkodásra és a majdani önálló, felelős életvitelre történő felkészülésükben. Az iskolai közösség élete, tanárainak példamutatása támogatja a tanulók életében olyan nélkülözhetetlen készségek megalapozását és fejlesztését, mint a kötelességtudat, a munka megbecsülése, a mértéktartás, az együttérzés, a segítőkészség, a tisztelet és a tisztesség, a korrupció elleni fellépés, a türelem, a megértés, az elfogadás. 6

7 Énkép, önismeret fejlesztése, társas kapcsolatok A személyiség fejlődését azzal segítjük elő, ha önmaguk megismerésére motiváló tanulási környezetet szervezünk a tanulók számára, amely fokozza az őket körülvevő személyek és dolgok egyre tágabb körei iránti érzékenységet, illetve kialakítja bennük az alapvető erkölcsi, etikai normák iránti fogékonyságot. Folyamatosan gondoskodnunk kell arról is, hogy egyre kompetensebbnek érezzék magukat saját nevelésük, személyes biztonságuk, sorsuk és életpályájuk alakításában. Ennek érdekében törekednünk kell a tanulók ön- és világszemléletének formálására. A megalapozott önismeret hozzájárul a kulturált egyéni és közösségi élethez, mások megértéséhez és tiszteletéhez, a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakításához. A családi életre nevelés A család kiemelkedő jelentőségű a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének, szeretetkapcsolatainak, önismeretének, testi és lelki egészségének alakításában. A szűkebb és tágabb környezet változásai, az értékrendben jelentkező átrendeződések, a családok egy részének működésében bekövetkező zavarok szükségessé teszik a családi életre nevelés beemelését a köznevelés területére. Intézményünknek ezért kitüntetett feladata a harmonikus családi minták közvetítése, a családi közösségek megbecsülése. A felkészítés a családi életre segítséget nyújt a gyermekeknek és fiataloknak a felelős párkapcsolatok kialakításában, ismereteket közvetít a családi életükben felmerülő konfliktusok kezeléséről. Az iskolának foglalkoznia kell a szexuális kultúra kérdéseivel is. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Feladatunk, hogy tanulóunkkal megismertessük népünk (a hazánkban élő nemzetiségek, kisebbségek) kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti (nemzetiségi) kultúránk nagy múltú értékeit, a kiemelkedő magyar (és nemzetiségi) személyiségek munkásságát, a haza (a német nyelvterület országainak és az itt élő más nemzetiségek anyaországainak) földrajzát, irodalmát, történelmét, mindennapi életét. Gyakoroltassuk azokat az ismereteket, amelyek a szülőföld megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek. Segítsük elő a harmonikus kapcsolat kialakítását a természeti és társadalmi környezettel. Alapozzuk meg a nemzettudatot, mélyítsük el a nemzeti (és nemzetiségi) önismeretet, hazaszeretetet, más népek (hazánkban élő nemzetiségek) értékeinek megbecsülését. Ösztönözzük a fiatalokat az értékek, hagyományok feltárására, ápolására. Alakítsuk ki bennük azt a felismerést, hogy szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár kötelessége. Európai azonosságtudat - egyetemes kultúra A tanulók szerezzenek ismeretet az EU kialakulásáról, alkotmányáról, intézményrendszeréről, politikájáról. Magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai polgárokká. A tanulók ismerjék meg az egyetemes emberi civilizáció legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeit. Váljanak nyitottá és megértővé a különböző kultúrák iránt is. Szerezzenek információkat az emberiség globális problémáiról, az ezek kezelése érdekében kialakult nemzetközi együttműködésről. Növekedjék érzékenységük a problémák lényege, okai, az összefüggések 7

8 és megoldási lehetőségek keresése, feltárása iránt. Törekedjünk arra, hogy közvetlenül is részt vállaljunk a nemzetközi kapcsolatok ápolásában Állampolgárságra, demokráciára nevelés Iskolánk megteremti annak lehetőségét, hogy a tanulók megismerjék a főbb állampolgári jogokat és kötelezettségeket, és ennek keretében biztosítja a honvédelmi nevelést. Megteremtjük a kreatív, önálló kritikai gondolkodás, az elemzőképesség és a vitakultúra alapjait, amelyek a későbbiekben elengedhetetlenek a közügyek intézésekor. A tanítás- és tanulásszervezési módszereink hatékonyan támogatják a felelősség, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátítását. Fenntarthatóság, környezettudatosság A környezeti nevelés átfogó feladata, hogy elősegítse a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. A fenntarthatóság pedagógiája feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével tájékozott és tevékeny állampolgárokat nevelünk. Mindez úgy valósítható meg, ha különös figyelmet fordítunk a tanulók természettudományos gondolkodásának fejlesztésére. Ha érzékennyé válnak a környezetük állapota iránt, képesek lesznek a környezet megismerésére, értékelésére, értékeinek megismerésére és megőrzésére, állampolgári kötelességeik vállalására és jogaik gyakorlására. A környezeti nevelés során a tanulók ismerjék meg azokat a jelenlegi folyamatokat, amelynek következményeként bolygónkon válságjelenségek mutatkoznak. Konkrét hazai problémákon ismerjék fel a társadalmi - gazdasági modernizáció egyénre gyakorolt pozitív és negatív hatásait a környezeti következmények tükrében. A tanulók kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Életmódjukban ez a felelősség váljék meghatározóvá. Magatartásukban erősödjön a személyes biztonságra való törekvés. Információs és kommunikációs kultúra, médiatudatosság Kiemelt feladat a megismerési képességek fejlesztése, amelyek az információs és kommunikációs kultúra szerves részét képezik. Ennek eleme az anyanyelv tudatos és igényes használata és az idegen nyelvű kultúrák közötti információcsere is. Minden műveltségi területen nagy gondot kell fordítania a kritikai és a kreatív olvasás képességének fejlesztésére, beleértve mind a valós, mind a virtuális csatornákon keresztül felfogott jelek befogadását, értelmezését és megválaszolását. Az iskolának az elektronikus média hatásmechanizmusainak megértésére, a médiában való eligazodásra, az igényelt információk megtalálására, szelektív használatára kell nevelnie, figyelembe véve az információt befogadó egyén személyisége, lelki egészsége védelmének elősegítését. Feladatunk olyan fiatalok nevelése, akik sikeres tanulási stratégiákkal használják ki az információs világháló lehetőségeit és eszközeit az élethosszig tartó tanulás során. Az információs és kommunikációs kultúrarészben az egyén szocializációjának, a társadalmi érintkezésnek, az egyéni és közösségi érdek érvényesítésének, egymás megértésének, elfogadásának, megbecsülésének döntő szerepe van. 8

9 A tanulás tanítása A tanulók tegyenek szert fokozatos önállóságra a tanulás tervezésében. Vegyenek részt a kedvező körülmények kialakításában. Ismerjék meg és tudatosítsák saját pszichikus feltételeiket. Segíteni kell őket a tanulás eszközeinek megismerésében, módszereinek elsajátításában; az alapkészségek kialakításában, fejlesztésében. A tanulás fontos színtere a könyvtár és az informatikai bázis, melyek kiegészítik az egyéni tanulás lehetőségeit. A könyvtár használata minden ismeretterületen nélkülözhetetlen, ezért a könyvtári ismeretszerzés technikáját a tanulóknak el kell sajátítaniuk. Az informatikai eszközök alkalmazásával a pedagógusok új lehetőségeket teremtenek az ismeretátadásban, a kísérleten alapuló tanulásban, valamint a csoportos tanulás módszereinek kialakításában. A pedagógus fontos feladata, hogy megismerje a tanulók sajátos tanulási módjait, stratégiáit, stílusát, szokásait. Vegye figyelembe a megismerés életkori és egyéni jellemzőit, ezekre alapozza a tanulás fejlesztését. Törekedjen a gondolkodási képességek fejlesztésére, a mindennapokban való alkalmazására, új helyzetekben történő felhasználására. Előtérbe kerül a kreatív gondolkodás fejlesztése. Nagy hangsúlyt kell helyezni a tanulói döntéshozatalra: alternatívák, variációk, kockázatvállalás, értékelés, érvelés, legjobb lehetőségek kiválasztásának területeire. Fontos feladat a kritikai gondolkodás megerősítése, a konfliktusok kezelése, az életminőség javítása, az életvitel arányainak megtartása, az értelmi, érzelmi egyensúly megteremtése, a teljesebb élet megszervezése. Az iskola pedagógiai programja, nevelési, tanítási tanulási folyamata adjon teret a színes, sokoldalú iskolaéletnek, tanulásnak, művészi kifejezőkészség fejlesztésének, játéknak, munkának, fejlessze a tanuló önismeretét, együttműködési készségüket, eddze akaratukat, járuljon hozzá életmódjuk, motívumaik, szokásaik, az értékekkel történő azonosulásuk kialakításához, meggyökereztetéséhez. Testi és lelki egészség Az iskolának minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Személyi és tárgyi környezetével segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek egészségi állapotát javítják. Az egészséges életmódra nevelés tartalmazza a betegségek megelőzését. Az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. A pedagógusok készítsék fel a gyerekeket arra, hogy önálló, felnőtt életükben legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani, konfliktusokat megoldani. Fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékos embertársaik iránti elfogadó és segítőkész magatartást. Ismertessék meg a környezet leggyakoribb, egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit. Készüljenek fel a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzésére, kezelésére. Az iskola készítsen fel az önálló gyalogos közlekedésre, a tömegközlekedési eszközök használatára, az utas balesetek elkerülésének módjaira. Figyelmet kell fordítani a veszélyes anyagok és készítmények helyes kezelésére. Nyújtsanak támogatást a gyerekeknek a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében. Segítsék a krízishelyzetbe jutottakat. Foglalkozzanak a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, és fordítsanak figyelmet a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítésre. Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók tevékeny részvételével alakíthatók ki. Fontos, hogy az iskolai környezet is biztosítsa az 9

10 egészséges testi, lelki, szociális fejlődést. Ebben a pedagógusok életvitelének is jelentős szerepe van. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Feladatunk a hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő emberek iránti szociális érzékenység, segítő magatartás kialakítása a tanulókban úgy, hogy saját élményű tanuláson keresztül ismerjék meg ezeknek a csoportoknak a sajátos igényeit, élethelyzetét. A segítő magatartás számos olyan képességet igényel és fejleszt is egyúttal (együttérzés, együttműködés, problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás és megvalósítás), amelyek gyakorlása elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári léthez. Felkészülés a felnőtt lét szerepeire, pályaorientáció Feladatunk, hogy segítsük a tanulók pályaválasztását, az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeretet, a legfontosabb pályák, foglalkozási ágak, alternatívák megismerését, vágyak és realitások összehangolását. Tudatosítanunk kell tanulóinkban, hogy életpályájuk során többször pályamódosításra kényszerülhetnek. Az iskolának - az életkorhoz igazodóan - átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételek, tevékenységek biztosítására van szükség, amelyek segítségével a tanulók kipróbálhatják képességeiket, elmélyedhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken. A pályaorientáció hosszabb folyamat, s csak akkor eredményes, ha az iskolai és iskolán kívüli tevékenységek összehangolásán alapul. A kulcskompetenciák közül kiemelt figyelmet igényel a rugalmasság, az együttműködés és a bizonytalanság kezelésének a képessége. A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos fejlesztése szükséges. A szociális kompetenciák fejlesztésében kiemelt feladat a segítéssel, együttműködéssel, vezetéssel és versengéssel kapcsolatos területek erősítése. A társadalmi állampolgári kompetenciák köre a jogaikat érvényesítő, a közéletben részt vevő és közreműködő tanulók képzését jelenti. A fejlesztés fontos részét képezik a gazdasággal, az öntudatos fogyasztási magatartással, a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek. Gazdasági és pénzügyi nevelés A felnövekvő nemzedéknek hasznosítható ismeretekkel kell rendelkeznie a világgazdaság, a nemzetgazdaság, a vállalkozások és a háztartások életét meghatározó gazdasági-pénzügyi intézményekről és folyamatokról. El kell érnünk, hogy a tanulók ismerjék fel saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világa és a fogyasztás területén. Tudják mérlegelni döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát. Lássák világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint az erőforrások kapcsolatát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát. Ennek érdekében a intézményünk biztosítja a pénzügyi rendszer alapismereteire vonatkozó pénzügyi szabályok, a banki tranzakciókkal kapcsolatos minimális ismeretek és a fogyasztóvédelmi jogok tanítását. 10

11 1.1.4.FELADATAI Nevelőtestületünk a nevelés-oktatás egyes szakaszaiban a következő konkrét feladatokat jelöli ki: Az nevelő-oktató munka feladatai az alsó tagozatban (1-4. osztály) A kerettanterv szerint elkészített helyi tantervben megjelölt alapkövetelmények, készségek, képességek optimális fejlesztése a tanulóidő optimális kihasználásával. Az értelmi képességek fejlesztése: az emlékezet, megfigyelőképesség, figyelem, gondolkodás, beszédkészség fejlesztésére irányuló feladatok. A német nemzetiségi kultúra hagyományainak megismerése tanórán, projektnapon és kirándulások alkalmával. A jó képességű, tehetséges tanulókkal való foglalkozás a tanórán és tanórán kívüli fejlesztés keretében (szakkör, versenyek, rendezvények, projektek, kiselőadások, műsorok, iskolarádió, iskolaújság). Az alapkészségek (írás, olvasás, számolás, kommunikáció) hiányosságaink korai felismerése (felméréssel) és a kiszűrt tanulók szakemberhez irányítása. A tanulók személyiségének változatos programokkal történő fejlesztése, társas kapcsolataik gazdagítása. Az iskola legyen kedvelt hely a gyerekek számára. Az oktató-nevelő munka során tevékenységközpontú, változatos oktatási módszerek alkalmazása. A helyes tanulási szokások kialakítása tanórai keretek között és a délutáni foglalkozásokon. Az egész oktató-nevelő munka során figyelemmel kísérjük a tanulók fejlődését. Csoportmunka alkalmazásával (egy-egy versenyre készüléssel, műsorszervezéssel), projektmunkával ismerjék meg tanulóink a közös munka örömét, és fejlesszük tulajdonságaikat, mint a segítés, egymásra figyelés, együttműködés, kritika, logikus gondolkodás, érvelés. Fontos az esztétikus, tiszta környezet iránti igény kialakítása. Megtanítjuk gyermekeinket arra, hogy értékeljék egymás munkáját, örüljenek osztálytársaik sikereinek. Ismerjék a helyes táplálkozási szokások legfontosabb elemeit, szeressék a mozgást, sportot, az egészség- megőrzés legfontosabb követelményeit. Tanulják meg észrevenni a bennünket körülvevő természeti szépségeket, szeressék, óvják a növényeket, állatokat. Feladatunk a különböző versenyeken, rendezvényeken való részvétellel a tehetségek kibontakoztatása, felismerése, a sikerélmény biztosítása, az érdeklődés minél szélesebb körű felkeltése, az akarat fejlesztésével a pozitív hozzáállás biztosítása. A nevelő-oktató munka feladatai a felső tagozatban (5-8. osztály) A kerettanterv szerint elkészített helyi tantervben megjelölt alapkövetelmények, készségek, képességek optimális fejlesztése a tanulóidő optimális kihasználásával. A helyi tantervi tananyag tanórákon és önálló munkával való feldolgozása a tanórák optimális kihasználásával. Változatos munkaformák bemutatásával a tanulás hatékonyságának fejlesztése (csoportmunka, kiselőadás, projektmunka, könyvtári munka). 11

12 Szövegértés fejlesztése vázlatírással, rövid témakifejtéssel. A gondolkodási műveletek fejlesztése ok-okozati összefüggések keresésével, az önálló véleményalkotás gyakoroltatásával, összehasonlítások, kiegészítések keresése általánosítások végzésével, kísérletezéssel, tevékenykedtetéssel. Az emlékezet fejlesztése, a bevésés tudatosabbá tétele összefoglalásokkal (részösszefoglalásokkal, rendszerező összefoglalásokkal). A tanulók személyiségének fejlesztése tanórákon, osztályfőnöki órán változatos programokkal. A német nemzetiségi kultúra értékeinek megismerése a német nemzetiségi tanterv tananyagának feldolgozásával, projektnapok, kirándulások szervezésével. A kommunikációs készség fejlesztése írásbeli és szóbeli feladatok kidolgozásával. Ismertetjük és gyakoroljuk a tanulókkal az egészséges életmód alapvető szabályait. (mindennapos testnevelés, napirend, mozgás, táplálkozás hatásai) Az oktatási-nevelési feladatok megvalósítása a helyi tanterv egyes tantárgyi feladatrendszerében valósul meg. Az oktatási-nevelési feladatok megvalósítása minden tanár feladata. Kiemelt szerepe van a nevelési feladatokban az osztályfőnököknek. Az osztályfőnök külön program szerint végzi a személyiség- és közösségfejlesztést. Az oktatási-nevelési feladatok megvalósulását abban mérhetjük le, hogy tanítványaink megállják helyüket a középfokú oktatási intézményekben. Képesek a korosztályt érdeklő kérdésekben véleményt nyilvánítani, neveltségi szintjük a korosztálynak megfelelő, felnőttekkel és társaikkal pozitív kapcsolatot alakítanak ki. A kulcskompetenciák fejlesztése A kulcskompetenciák alatt azokat az ismereteket, készségeket és az ezek alapját alkotó képességeket és attitűdöket értjük, amelyek birtokában az egyének egyrészt gyorsan alkalmazkodhatnak a modern világ felgyorsult változásaihoz, másrészt a változások irányát és tartalmát cselekvően befolyásolhatják, s amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Mindezek fejlesztéséhez ismeretekre, gyakorlati cselekedtetésekre, példákra van szükség, és érzelmi ráhatásnak is jelen kell lennie. Felértékelődik az egyén tanulási kompetenciájának fejlesztése, mert az emberi cselekvőképesség az egész életen át tartó tanulás folyamatában formálódik. A NAT 2012 által meghatározott fejlesztendő kulcskompetenciák: 1. anyanyelvi kommunikáció 2. idegen nyelvi kommunikáció 3. matematikai kompetencia 4. természettudományos és technikai kompetencia 5. digitális kompetencia 6. szociális és állampolgári kompetencia 7. kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia 8. esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség 9. a hatékony, önálló tanulás 12

13 Céljaink elérését támogatják: mindenkori fenntartó, a tanulóközösséghez igazodó tanterv, a legújabb módszertani és informatikai eszközök alkalmazása tanórákon, tevékenykedtető oktatás, csoportbontás, projektnapok szervezése, témanap, témahét szervezése, tanulás tanulása szakkör szervezése, hagyományőrző és sokszínű szakkörök szervezése, rendszeres sportolási lehetőségek, erdei iskola program szervezése, nyári tábori program szervezése, osztálykirándulások szervezése, ingyenes DSD-I vizsgára való felkészítés, iskolai és iskolák közötti versenyek, kulturális programok (mozi, színház, német színház), falunapokon való szereplés, iskolai és a faluközösség számára szervezett műsorok, változatos osztályprogramok, támogató szülői közösség, jól képzett pedagógusok, iskolai közösségek aktív, motiválható tanulói ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI A Nemzeti köznevelési törvény és a NAT 2012 szabályozásának megfelelően az új, konszenzussal elfogadott kerettantervre épülő nevelés-oktatás folyamat megvalósításában a pedagógiai eszközök, eljárások alkalmazásakor a következő szempontokat vesszük figyelembe: A nevelési-oktatási eredményeket csak a tanulók által elvégzett tevékenységekkel lehet biztosítani. A személyiség csak a tevékenységei és a tevékenységekben megvalósuló viszonyulásai és képességei által fejleszthető. Ennek érdekében a pedagógusoknak tudatosan kell szervezniük az egyének tevékenységét. A kulcskompetenciák hatékony fejlesztésének egyik feltétele a fejlesztési célokkal adekvát tanítási folyamat, tevékenység. Az a pedagógus, aki jól ismeri tanítványai motivációit, képességeit, érdeklődéseit és tanulási szokásait, eredményesen tudja megoldani a tanulásszervezéssel kapcsolatos feladatait. A tanulásszervezés optimális megoldásához persze nem elég a képzett pedagógus, szükség van a pedagógiai infrastruktúra széles választékára: könyvekre, nyomtatott tananyagokra, kísérleti felszerelésekre, informatikai programokra, programcsomagokra és más eszközökre. A differenciált tanulásszervezés terén különösen a következő szempontok emelhetők ki: Olyan szervezési megoldások előnyben részesítése, amelyek előmozdítják a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését. 13

14 A tanulásszervezés meghatározó szempontja a tanulók aktivitásának optimális kibontakoztatása. Az oktatási folyamat megszervezése segítse elő a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, adjon lehetőséget esetleges tévedéseinek korrigálására és tudásának átrendeződésére. Az oktatási folyamat alkalmazza az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit, formáit. Az iskolai tanítás-tanulás különböző szervezeti formáiban (az osztálymunkában, a csoportoktatásban, a tanulók páros, részben és teljesen egyéni, individualizált oktatásában) a tanulók tevékenységeinek, önállóságának, kezdeményezésének, problémamegoldásainak, alkotóképességének előtérbe állítása. A tanulásszervezés egyik fő elve és teendője a tanulókhoz optimálisan alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, azok megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben. A feladathoz illeszkedő tanulásszervezési technikák alkalmazása nélkülözhetetlen a hátrányos helyzetű tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében. Sajátos tanulásszervezési megoldások alkalmazása nélkül nem valósíthatók meg a különleges bánásmódot igénylő, sajátos nevelési igényű gyerekek, a tanulási és egyéb problémákkal, magatartási zavarokkal küzdő tanulók nevelésének, oktatásának feladatai. Számos tanulásszervezési megoldás segítheti az együttműködést, a tanulási esélyek egyenlőségét szolgáló szervezeti formák alkalmazását mind az iskolák közötti együttműködés, mind az iskolán kívüli és az iskolai munka terén. Az információs és kommunikációs technika, a számítógép felhasználása gazdag lehetőséget nyújt a tanulók adaptív oktatását középpontba állító tanulásszervezés számára. A különleges bánásmódot igénylő tanulók esetében a tanórai differenciáláson túl szükséges egyéb speciális ellátás megvalósítása is: A szakértői vélemény alapján habilitációs-rehabilitációs foglalkozás szervezése a sajátos nevelési igényű tanulók számára. Fejlesztő, felzárkóztató foglalkozás szervezése a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanulóknak. Tehetséges tanulók differenciált foglalkoztatása, támogatása, fejlesztésük biztosítása, kimagasló teljesítményük elismerése. Intézményünkben a tanulás színterei: tanítási óra, egyéb foglalkozások, erdei iskola, iskolai és tanulmányi kirándulások, táborok, versenyek, iskolai, települési rendezvények, Iskolánk pedagógusai által leggyakrabban használt tanítási eljárások, módszerek: frontális osztálymunka, kooperatív tanulás, differenciált tanulásszervezés, 14

15 egyéni és csoportos foglalkozások ( tehetséggondozás, felzárkóztatás), projektoktatás; tanulási stílusok: frontális tanulás, felfedeztető módszer, tematikus megközelítés, társtanítás, cselekvéses tanulás, számítógépes tanulás; tanulási eszközök: tankönyvek, munkafüzetek, munkatankönyvek, segédkönyvek, térképek, szótárak, könyvek, filmek, hangszerek, kazetták, lemezek, kísérleti eszközök és anyagok, számítógép, IKT eszközök. 1.2.NÉMET NEMZETISÉGI NEVELÉS ÉS OKTATÁS Iskolánk sajátos arculatának legfőbb eleme a német nemzetiségi nevelés és nyelvoktatás. A Nemesnádudvari Német Nemzetiségi Általános Iskolában és telephelyén Érsekhalmán régóta folyik német nemzetiségi nyelvoktatás, melynek hosszú időre visszanyúló hagyománya van. A nemzetiségi jog biztosítja nemzetiségeink számára többek között a nemzetiségi nyelven való tanulás jogát is. A hatályos törvényrendelet alapján, ha legalább nyolc gyermek, illetve szülője beiratkozáskor (első évfolyamon) írásban kéri a nemzetiségi nyelvoktató oktatásban való részvételt, úgy biztosítjuk. Felvételkor, túljelentkezés esetén azonos képességű és felkészültségű tanulóknál a nemzetiségi származásúak előnyt élveznek. A szülők a képzés kezdetekor írásban nyilatkoznak arról, hogy ismerik és vállalják programunkat. Alapértéknek tekintjük a nyitottságot, a közösségen belüli türelmet, mindenki előtt nyitva áll iskolánk, aki elfogadja annak programját és támogatja. Nem német nemzetiségi származású tanulókat is fogadunk, és ezzel interkulturális oktatási programot is megvalósítunk. A német kisebbség nyelvének elsajátításával, kultúrájának, történelmének, a kisebbségi jogoknak és azok gyakorlásának megismertetésével, a hagyományőrzéssel hozzájárulunk a pozitív azonosságtudat kialakításához, erősítéséhez. Alapértéknek tekintjük a mássággal szembeni nyitottságot, a közösségen belüli türelmet, az emberi szabadság és korlátainak felismerését, és mindezek tudatos vállalását. Ápoljuk a magyarországi német nemzetiségi és magyar kultúra hagyományait, erősítjük a kölcsönös egymásrautaltságból eredő összetartozás-tudatot. Munkánk csak akkor lehet eredményes, ha tudjuk, hogy minden tevékenységünk egy nagy egység kis részét alkotja. Szükséges az együttműködés a tantestület minden tagja között. Minden tantárgy tanítását át kell, hogy hassa a nemzetiségi jelleg. A nemzetiségi nyelv magas szintű elsajátítása érdekében diákjaink heti 5 órában, a törvény által megszabott keretek között tanulják a német nyelvet. Iskolánk magyar német nyelvű bizonyítványt használ. 15

16 1.2.1.TÖRTÉNETE NEMESNÁDUDVARON Ez elsősorban Nemesnádudvar /Nadwar/ történelméből fakad, hiszen németajkúak régóta lakják a települést. A településtörténet szerint az első német telepesek 1724 júliusában érkeztek Nádudvar földjére. A németajkúak hagyományai falunkban mind a mai napig élnek. Környékünkön is több német nyelvű település található. Iskolánk története szerint 1738-ban már tanítója volt a falunak. A Kalocsai Érseki Levéltár évi vizitáció feljegyzéseiben az alábbiak olvashatóak: A községnek van saját tanítója. Ennek feladata a fiúkat és a lányokat erkölcsre és betűvetésre, a keresztény tanokra és éneklésre tanítani. Külön tanító-ház adatik neki, ennek javítása és fenntartása a hívek feladata. A termények egy kilencedét kapja. A gyerekek magukkal hozzák a tűzrevalót. Az egyházi szertartásokért stóla illeti meg. Később 1843-ban a kalocsai érsek két tantermes új iskolát építtetett, ehhez 15 évvel később 1858-ban harmadik termet is építettek. Ez az épület 1986-ig a nemesnádudvari gyerekek oktatását szolgálta ben költözött a faluba Spielvogel József tanító, akinek kiemelkedő munkájáról a következőt írták iskoláját olyan magas színvonalra emelte, hogy 1858-ban mintaiskolának, és rövid idő múlva a budai helytartótanács 9227.sz. rendeletével a fiatal tanítók gyakorlóiskolájának lett kinevezve. A vallás és közoktatási miniszter sz. rendeletét követően 1893-ban az iskola vegyes (magyar-német) tannyelvű iskolává válik. A magyar nyelv tanítása azonban komoly gondot okozott ben az iskolaszék az alábbi határozatot hozta:... az első osztályban a tannyelv magyar legyen,s a mint eme osztály halad a többi osztályokba, úgy a tannyelv is mindenkor magyar legyen. Ezt a határozatot a tanulók nyelvi hiányosságai miatt nem tudták betartani, ezért 1912-ben az iskolaszék ismét a magyar-német tannyelvűség mellett döntött. Döntésük indoka:...szigorú magyarosítás mellett a gyermekek most az egyik nyelvet sem értik,sőt az ember kérdéseire csak ferde feleletet adnak. A Nemesnádudvari Szabad Művelődésügyi Tanács javaslatára az iskolaszék 1946-ban elhatározta az általános iskola alapítását. Az egyházi irányítású népiskolát 1948-ban felváltotta az Állami Általános Iskola. A német nyelv általános iskolai oktatása az es tanévben indult el egy német tannyelvű csoporttal. A következő tanévben egy újabb csoport is indult. A nádudvari kisgyerekek úgy kerültek az iskolába, hogy alig tudtak magyarul. Az első három-négy évfolyam legfőbb feladata volt, hogy magyarul megtanuljanak. A tannyelvű oktatás 1960-ban megszűnt. A nemzetiségi nyelv tanítása a továbbiakban csak csatlakozó órákban folyt.1972-ben épült a német nyelv tanítása az órarendbe. Azóta iskolánk nemzetiségi nyelvoktató iskola ben indítottuk kétnyelvű osztályunkat, amelyben egyes tantárgyak oktatása is két nyelven (német és magyar) folyt, a német nemzetiségi órák mellett. A jó néhány év alatt szerzett tapasztalatok arra késztették iskolánk nevelőtestületét, hogy elemezze és értékelje a fent említett oktatási forma eredményeit. Meglátásainkat az iskolában tanító többi kollégával egyeztetve arra a megállapításra jutottunk, hogy míg az első osztálytól elkezdett nemzetiségi nyelv oktatása nyolc éven keresztül zavartalanul folyik, a két tannyelvű osztályokban a tantárgyak (történelem, földrajz) felső tagozaton, két nyelven történő oktatása és tanulása problémákat okoz. Nem rendelkezünk megfelelő szakos tanárral. A történelem, ill. földrajz szakos tanár nem rendelkezik német szakkal, a német szakos pedig nem történelem és földrajz szakos is. Mindezen tényeket mérlegelve a nyelvoktató forma mellett döntöttünk, a népismeret tantárgyat integrálva tanítjuk. 16

17 2013. szeptember elsejétől bevezetésre kerül felmenő rendszerben az 1. és 5. osztályban a német nemzetiségi népismeret önálló tantárgyként való oktatása. A nemzetiségi nyelvoktatás fenntartását indokolja, hogy községünkben német nemzetiségi önkormányzat is működik, amellyel szoros a kapcsolatunk. A községben még élő hagyományok is sok segítséget nyújtanak TÖRTÉNTE ÉRSEKHALMÁN Érsekhalma nem tartozott, s jelenleg sem tartozik a kimondottan német nemzetiségi lakosú települések sorába, de történetét, fejlődését meghatározza az a tény, hogy sváb lakta vidéken, Nemesnádudvar, Hajós, Császártöltés települések szomszédságában található. Történetének elmúlt mintegy százötven évében közigazgatásilag, egyházi, vagy oktatási szempontból felváltva tartozott hol egyik, hol másik nagyobb településhez a három közül. Már a XIX. században, az érseki uradalom béresei között is előfordultak a sváb településekről származó lakók, de csak a II. világháború után, a német ajkú lakosság kitelepítésekor történt nagyobb arányú sváb letelepedés Érsekhalmán. Sok, e szomszédos falvakból származó ember talált menedéket, lakhelyet itt, illetve az ide tartozó pusztákon, majorokban. A kitelepítések elől többen már eleve itt bújtak el, vagy később szöktek vissza a számukra kijelölt falvakból, vagy akár Németországból is. A menekült családokat a Hildpusztai Állami Gazdaság fogadta be, s amellett, hogy munkát biztosított számukra, az egykori cselédlakásokban el is szállásolta őket. A legtöbben Hajósról érkeztek (pld. Rittgasszer, Szauter, Umenhoffer, Gruber, Fuszenecker, Scherer, Dobler stb. nevű családok), de néhányan Nemesnádudvarról (pld. Friedrich család), illetve Császártöltésről is (pld. Schulz család). Egy, az 1946/47. tanévből származó iskolai kimutatás, összeírás, mely a tanulókat majoronkénti lakhelyük alapján veszi számba, jól érzékelteti a sváb tanulók arányát, és ezek alapján a beköltözött sváb családok számát is. Az 1960-as évektől azonban, aki csak tehette, visszavásárolta eredeti lakóhelyén régi házát, vagy újat épített, így a sváb családok száma fokozatosan csökkent. Emellett azonban olyan is akadt, aki végleg itt telepedett le. Az itt élők között ma is szép számmal találunk császártöltési, hajósi, vagy nemesnádudvari származású, felmenőit tekintve német nemzetiségű lakost, de vannak távolabbi vidékekről, különböző időpontokban idetelepült, német eredetet sejtető családnevű lakók is. Az előforduló különféle, német eredetre utaló családnevekből összességében mintegy et találhatunk jelenleg is a községben. A német nemzetiségi oktatás nem új keletű iskolánkban ban, az érsekhalmi iskola Hajóshoz való körzetesítésekor vezették be először a német nemzetiségi nyelvoktatást 1. osztálytól kezdve felmenő rendszerben. Ez a folyamat az önálló felső tagozat visszakerülése, 1987 után még néhány évig folytatódott, majd a nemzetiségi oktatást rövid időre felváltotta a német, mint idegen nyelv első osztálytól bevezetett oktatása ben iskolánk a Császártöltési Általános Művelődési Központ része lett, amikor újra bevezetésre került a nemzetiségi nyelvoktatás, nyelvoktató kisebbségi oktatás formájában, felmenő rendszerben től a Nemesnádudvar központtal működő Felső-Bácskai Általános Művelődési Központ majd a Nemesnádudvar-Érsekhalma Német Nemzetiségi Általános Iskola tagintézményeként ezt az oktatási formát alkalmazzuk tovább az iskolánk jelenleg helyben 17

18 működő évfolyamain, amit aztán a nemesnádudvari iskolában folytathatnak tanulóink a felső tagozatban. A sváb hagyományokkal történő megismertetésre próbálunk minél nagyobb hangsúlyt fektetni. Bár Érsekhalmán nem működik kisebbségi önkormányzat, aki a kultúra ápolásának, a nemzetiség összefogásának egy fontos szerve, pillére lehetne, de az iskolában igyekszünk minél több olyan alkalmat szervezni, ahol a gyerekek megismerhetik a sváb kultúra elemeit. Ehhez szoros kapcsolatot ápolunk Nemesnádudvar, Hajós és Császártöltés oktatási intézményeivel, részt veszünk rendezvényeiken, megismerkedünk néprajzi gyűjteményeikkel, tájházaikkal. A hagyományos tanórai keretek között zajló népismeret oktatása mellett megragadunk egyéb lehetőségeket is az ismeretek közvetítésére projektnapok szervezésével, versenyeken való részvétellel, továbbá ünnepeinken mi is rendszeresen szerepelünk német nyelvű műsorokkal: versekkel, dalokkal, táncokkal, köztük népi eredetű darabokkal is. A hagyományok további ápolása, a nemzetiségi oktatás továbbfejlesztése tekintetében bízunk az oktatáspolitika kisiskolákat támogató törekvésében, mert ilyen kis településen, mint a miénk is, egyedül az iskola a hordozója, megőrzője kulturális értékeinknek. Továbbá szeretnénk továbbra is részesei lenni annak az összefogásnak, amelyben az egymás mellett élő sváb települések együttműködésükkel ezeket a közös értékeket, - egymást erősítve is - még jobban óvni tudják, és tovább tudják adni a fiatalabb generációnak. (Deli Ferencnek, az iskola volt igazgatójának helytörténeti kutatásai alapján) CÉLJAI A nemzetiségi jelleg átszövi az iskolánkban folyó képzés minden területét. Ezt szolgálják a nevelési program különböző fejezeteiben később meghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek is. A képzési forma célja: hogy a gyermek a német nyelvet mint elődei nyelvét sajátítsa el, gondolatait, véleményét és javaslatait ki tudja fejezni ezen a nyelven. A magyarországi németek életének, kultúrájának valamint a német nyelvű országok népeinek, kultúrájának megismerése. A szűkebb nemzetiségi környezet Nemesnádudvar. Érsekhalma, - történetének, kultúrájának ismerete, a helyi nemzetiségi hagyományok ápolása. A tanulók segítése abban, hogy megtalálják, megőrizzék és fejlesszék nyelvi és kulturális identitásukat. (Részletes célokat és feladatokat lásd a Helyi tantervben a német nemzetiségi nyelv és irodalom tantárgynál és a német nemzetiségi népismeret tantárgynál) FELADATAI Az iskolánkban folyó nemzetiségi oktatás feladatai: a szülőföld és Magyarország, a német nemzetiség lakta vidékek megismerése, szeretete,megóvása. A nemzeti-nemzetiségi kultúra ápolása: a nemzeti-nemzetiségi múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása,megbecsülése. Egészséges nemzeti-nemzetiségi önbecsülés és hazaszeretet. Az intézményünkben folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elősegítse. 18

19 A nemzetiségi oktatás lehetővé teszi, hogy a nemzetiségi származású tanulókban tudatosodjon a közösséghez tartozásuk, lakóhelyük nemzetiségi jellege, hagyományai számukra is ismertté váljon. Számunkra az iskolai német nyelvoktatás legfőbb feladata, hogy ébren tartsa a nemzetiségi tudatot, és vállaljon nagy szerepet abban, hogy a nemzetiség nyelve, a nemzetiség azonosságtudata fennmaradjon. Ez a legnagyobb feladat és legnagyobb felelősség, amely azzal jár, hogy a németoktatás ügyét nem szabad csupán tantárgyi kérdésként felfognunk, annál az sokkal több. Arra kell törekednünk, hogy a felnövekvő generációk ne folytassák azt a tragikus folyamatot, amely miatt ma egy családban a nagymama svábul beszél, az apuka csak érti őt, de magyarul válaszol, a kisleány pedig nem ért és nem is beszél ezen a nyelven. A nemzetiségi tudat erősítésével és az irodalmi német nyelv oktatásával menthetjük, ami menthető. A nyelv tudása hozzájárul a nemzetiségi azonosságtudat formálódásához, lehetővé teszi az irodalmi értékek megismerését. A nyelv közösségalkotó és megtartó erő. A nemzetiségi népismeret oktatása, a hagyományápolás és a kultúra közvetítése nem korlátozódhat a tanítási órákra. Ezért fontos, hogy a községünkben még élő hagyományainkba tanulóink is bekapcsolódjanak. Iskolai hagyományaink kapcsolódnak a nemesnádudvari németek szokásaihoz. Az évet a szeptember végi Újbor Ünnepe kezdi. Bekapcsolódunk a szüreti ünnepség hagyományőrző programjaiba. Novemberben a Márton-nap megünneplése is közös ünnep, a Német Önkormányzattal közösen lampionos felvonulást tartunk, majd rövid műsorral emlékeznek az iskolások Szent Mártonra a templomban. Az adventi gyertyagyújtások, a karácsonyi ünnepségünk, a farsangi és húsvéti ünnepeink mind kapcsolódnak a helyi német szokásokhoz, hagyományokhoz. Évente egy nemzetiségi projektnapot szervezünk, melynek programját minden évben a német munkaközösség munkaterve tartalmazza. A projekt témáját a nemzetiségi népismeret témakörei adják, kivitelezési módját pedig az egyes képzési szintek döntik el. Községünkben több magángyűjtemény is található (baba múzeum, pince múzeum), a temetőben lapidáriumot alakítottak ki a régi keresztekből, amelyek sokat segítenek munkánkban. Több monográfia is megjelent a községről: Heckenberger Péter: Nádudvar-Nemesnádudvar- egy észak-bácskai község történelme és településtörténete Georg Richter: Geliebtes Nadwar Georg Richter: Familienbuch Herbert Schwedt: Nemesnadudvar- Nadwar Leben und Zusammenleben in einer Ungarndeutschen Gemeinde A községről szóló diplomamunkákat is közkinccsé tették a könyvtárban, így sokat segítenek munkánkban. Céljaink elérését, a tanulóink identitásának kialakítását, megőrzését segítik az alábbi tanulási, és szabadidős tevékenységi formák: különböző tanulási formák napközi, tanulószoba csoportbontások projektmunka DSD I nyelvvizsga előkészítő nemzetiségi és tematikus projektnapok 19

20 német irodalmi színpad gyermektánccsoport kirándulások és anyaggyűjtés lakóhelyünkön és a szomszédos falvakban borünnep Márton-nap a faluban a zeneiskola fúvószenekara színházlátogatás a Deutsche Bühne előadásaira népismeret szakkör, kiállítások szervezése a gyűjtött anyagokból német nyelvi táborok kapcsolattartás testvér községünkkel Neibsheimmel 1.3. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK Céljainkból látható, hogy nevelőmunkánk középpontjában a tanulók egész személyiségének fejlődése, fejlesztése áll. E célkitűzések alapján az alábbi konkrét pedagógiai feladatok köré csoportosítjuk a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos teendőinket. a) Az értelem kiművelése területén elvégzendő feladatok A tanulási motívumok fejlesztése A megismerési vágy fejlesztése: a pozitív tanulási motívumok kialakítása, elsajátítása, fenntartása, kikeressük a tantárgyunk anyagából azokat a tartalmakat, amelyek alkalmasak arra, hogy a tanulók maguk végezzenek analízist (dolgok, rendszerek részeinek felismerését, számbavételét) - erdei iskola során is, pozitív élmények által elsődleges, erős személyes érdeklődés kialakulását segítjük elő (erdei iskola keretében is), minden tanulóban törekszünk kialakítani az olvasás szeretetét, miáltal az iskolát elhagyva továbbfejlődésre, önművelődésre is képesek lesznek. A felfedezési vágy fejlesztése: tanítás a helyi tantervek alapján a valóságos környezet megismerésére irányul, értékeinek befogadására, problémáinak értelmezésére támaszkodik. A tanítást jellemző cselekvő - felfedező magatartás alkalmazása Az értelmezési vágy fejlesztése: az 1-4. évfolyamon a miért? kérdések kitartó megválaszolásával, az 5-8. évfolyamokon a feldolgozandó értelmezések problémabemutató, probléma-magyarázó tanításával, a felfedezés történetének ismertetésével. A játékszeretet fejlesztése: a tananyagokban feltárjuk azokat a témákat, amelyek játékos módszerekkel, szimulációval dolgozhatók fel, tanórán kívül életkortól függően fokozódó komplexitású játékok megtanítása, megszerettetése, 20