Források és társadalmi innováció - A hazai civil szervezetek hosszú távú fenntarthatóságának kérdései. Móra Veronika Ökotárs Alapítvány / MAF

Átírás

1 Források és társadalmi innováció - A hazai civil szervezetek hosszú távú fenntarthatóságának kérdései Móra Veronika Ökotárs Alapítvány / MAF

2 A magyar civil szektor helyzete a közelmúltban és ma Évtizedes stabil (sőt stagnáló) működés után nagy megrázkódtatások, bizonytalanság, romló helyzet. Merre tovább? Európai trend: csökkenő pályázati források növekvő verseny (vége a grant -ek világának).

3 Okok és tünetek Jogi: új civil törvény hatályba lépése bizonytalanság, gyakorlat hiánya, főleg a közhasznú jogállás tekintetében adókedvezmények nem bővültek kevés segítség Pénzügyi: nincs pénz csökkenő állami források, sok csalódást keltő pénzosztási mechanizmusok elapadt EU források (nincsenek kiírások) fokozódó pénzügyi adminisztráció

4 Következmények Gyors változások, bizonytalanság szervezetek napról napra élnek, nem tudnak tervezni (nem is próbálnak) tapasztalt munkaerő elhagyja a szektort, nincs mód új generáció bevonására érdekérvényesítés korábban sikeres eszközei és technikái használhatatlanná váltak a politika érdektelensége miatt (de lehet, hogy a korábbi helyzetet értékeltük jobbnak, mint amilyen volt) a szolgáltatások nyújtásából a civilek lényegében kiszorultak, pedig korábban ez volt a legerősebb oldaluk kevés és gyenge térségi vagy ágazati összefogás a helyi szintű támogatások / adományozás szinte teljesen hiányzik önjelölt szektorképviselők vannak

5 Mit hozhat a jövő? Egy korszak a véget ért, ezt mindenki érzi, de az új utak, irányok körvonala még nem látható. Jelentős átrendeződés várható az elkövetkező években a szektor tisztulása a ma nyilvántartott kb. 58,000 szervezet száma várhatóan csökkenni fog, egyfajta szelekciós folyamat új, nem formalizált, ad-hoc (közösségi médiában szerveződő) csoportok, együttműködések felértékelődése kérdés, hogy ez divathullám, vagy hosszú távú jelenség a civileknek új utakat kell találniuk a társadalom, a közösségek felé, fokozottabban támaszkodni az ebben rejlő erőforrásokra Ehhez most (még) megvan az alap ld. közbizalmi index.

6 Egységben az erő A civileknek eddig nem volt szükségük igazán a közösségeikre, eltávolodtak társadalmi bázisuktól (akiket pedig szolgálniuk kellene), de a közösségek is passzívak! Az aktivizálás, a (helyi) közösségek felrázása, az ügyekben való részvétel és elköteleződés az egyik legfőbb feladat. Ez teremtheti meg a szervezetek létének hosszú távú bázisát (anyagi és nem anyagi értelemben) is.

7 Például az NCTA Az EGT/ Norvég Civil Támogatási Alap (NCTA) átfogó célja, hogy segítse a magyarországi civil társadalom fejlődését, valamint erősítse részvételüket a társadalmi igazságosság, a demokrácia és a fenntartható fejlődés alakításában. Az Alap várt eredményei: erősödő állampolgári aktivitás és részvétel a közügyek alakításában; a civil szervezetek és közösségek bekapcsolódása a helyi, regionális és országos közéletben és döntéshozatali folyamatokba; szektorok közti partnerségek alakulása, fejlődése, különösen helyi, regionális és országos szintű állami szervezetekkel; demokratikus értékek érvényesülése, ideértve az emberi jogokat; érdekképviseleti tevékenységek erősödése; hálózatokban, szövetségekben működő civil szervezetek együttműködésének fejlődése; a civil szervezetek kapacitásának megerősítése, a civil szektort támogató környezet kialakulása; jelentősebb hozzájárulás a fenntartható fejlődés eléréséhez; a megadott célcsoportok számára alapvető jóléti szolgáltatások fejlődése; társadalmilag sérülékeny csoportok megerősödése.

8 A vállalatok szerepe Változatlan fókuszterületek? demokrácia megerősítése, közösségi összefogás és cselekvés serkentése, állampolgári aktivitás növelése, bármilyen területen. A közösségfejlesztés is egy szakma támaszkodni a civil szervezetekben meglévő tudásra és kompetenciára, ez lehet az együttműködés alapja. Alternatív jövedelemszerzés - járható út-e? Szektor láthatóságának növelése, kommunikációja.

9 Köszönöm a figyelmet! Móra Veronika