A TÁMOP / Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben pályázat keretében

Átírás

1 A TÁMOP / Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben pályázat keretében Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Nagy László Szakképző Iskola, Gimnázium és Kollégium (Szakiskolai feladatellátási hely) 5340 Kunhegyes, Kossuth L. u OM azonosító: Egy nap a tolerancia jegyében Tolerancianap előkészítése Innováció a szövegértés és szövegalkotás kulcskompetencia terén készítette: Perneki Adél Kunhegyes, január 28.

2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 1 Mottó: A projekt általános adatai Bevezetés: a projekt indoklása A projekt címe A projekt tartalmi és fejlesztési céljai A projekt beillesztési pontja A projekt résztvevői Alkalmazott munkaformák és pedagógiai módszerek A projekt időtartama A projekt helyszíne A projekt előkészítése és megvalósítása A projektet megelőző tanórák tartalmi ismertetése A projekt megvalósítása A projektet követő tanítási órák tartalmi ismertetése A projekt értékelése Összegzés: a projekt ajánlása Felhasznált irodalom Mellékletek számú melléklet: Igaz hamis állítások számú melléklet: Szövegértési feladatlap számú melléklet: Gondolkodástérkép számú melléklet: Miért fontos a tolerancia az iskolai életben? számú melléklet: A csoportalakításnál használt tanár által készített kártyák számú melléklet: Meghívók számú melléklet: Plakátok számú melléklet: Prezentációk számú melléklet: Játékos feladatsor számú melléklet: Alkotási folyamat és bemutatás számú melléklet: Tanulói értékelő lap

3 Mottó: Az értelmes tanulás cselekvéssel van egybekötve. (Carl Rogers) 1. A projekt általános adatai 1.1. Bevezetés: a projekt indoklása A projekt megvalósításának aktualitása volt, van. A éves diákok, legerősebben a szakiskolai képzésben résztvevőknél koncentrálódva, nem ismerik, így nem is tudják, tudták elmélyíteni és gyakorolni a címben megjelölt és az ahhoz szorosan kapcsolódó fogalmakat, így a toleranciát, az intoleranciát, az előítéletet. A diáktársak felszínesen fogadják el, segítik egymást, nem figyelnek kellőképpen egymásra, ezáltal pedig nem is tudnak egymáshoz alkalmazkodni, nem tudnak egy csoport, közösség részesei lenni. Egymás felé, illetve ellen agresszívan, támadólag lépnek fel a legapróbb probléma felmerülésekor. Nem ismerik fel a konfliktusokat, ezáltal azokat nem tudják kezelni. Felmerülő probléma a diákok körében az, hogy a többségtől eltérő kultúrájúakat és etnikumúakat, azok érték- és normarendszerét nem vagy csak részben tudják elfogadni. Mindez a megismerés hiányából fakad. Egymás felé intoleránsak, az eltérő magatartásokat, azok különféle értelmezési lehetőségeit nem veszik tudomásul, elutasítják. A probléma kiemelten jelentkezik a szakiskolai és szakképző intézményekben, ahol az osztályokat nagyobb részt cigány, a kisebb részt magyar etnikumú tanulók alkotják. A különbözőségek felé irányuló negatívumok ellen csak a toleráns magatartás, az elfogadás és a megismerés fejlesztésével lehet fellépni. Az előzőekben vázoltakból kiindulva mindenkiben megerősítést nyerhet az, hogy új módszereket és munkaformákat alkalmazva olyan tevékenységeket kell megvalósítani, amelyek a leírt hiányosságok pótlását, illetve csökkentését eredményezhetik, valamint hosszú távú, pozitív hatásúak lehetnek nem csak az oktatásban, a tanórákon, hanem az iskolán kívüli életben is A projekt címe Egy nap a tolerancia jegyében Tolerancianap előkészítése 2

4 1.3. A projekt tartalmi és fejlesztési céljai A projekt kezdetekor olyan tartalmi követelményeket és fejlesztési célokat kell meghatározni, amelyek egymástól jól elhatárolható, mégis szorosan egymás mellett és egymásra utalt területek. A feldolgozandó résznek megfelelő tematikai és poétikai követelmények fogalmazhatók meg. Ezek a következők: fejlődés a néma és a hangos olvasásban, szövegértési kompetenciák fejlődése irányított szövegértelmezéssel és -értéssel, fogalmi háló bővítése: a tolerancia és az intolerancia fogalmak megismerése, szövegértési és szövegalkotási feladatokkal történő elmélyítése, egy, a toleranciáról szóló nap előkészületeinek elvégzése, differenciált csoportokban projektmunka formájában meghívók, plakátok, prezentációk, játékos feladatsor, szövegek készítése, információgyűjtés képekből, kép és szöveg viszonyának felismerése, véleményközlő fogalmazás írása, nyelvi identitás elmélyítése, csoportos prezentáció, egyén és közösség, egyéni szereplehetőségek a közösségben. A tantárgy kulcskompetenciáinak fejlesztésénél ügyelni kell a megjelölt tananyag sajátosságaira, valamint arra, hogy a fejlesztések ne legyenek aránytalanok. Szövegértési kompetencia következő részterületeinek fejlesztése a hangsúlyos: a beszédfelfogás, a koncentráló képesség, a problémamegoldás, az önálló, logikus gondolkodás, a feladatmegoldó képesség, valamint az összefüggések felfedezése és értelmezése, a fogalmi háló bővítése és elmélyítése. A legfontosabb azonban az, hogy a tanulóknál fejlődés mutatkozzon egyszerűbb és rövidebb ismeretterjesztő szöveg értelmezésében, ne jelentsen számukra nehézséget az ilyen jellegű írásmunka elolvasása, a céljának, fő mondanivalójának és részeinek azonosítása. A másik kulcskompetencia, a szövegalkotás fejlesztése az alábbiakban írható le: csoportos projektmunkában szövegek és prezentáció készítése, önálló vázlat- és jegyzetkészítés és az ehhez szorosan kapcsolódó tömörítés, összefoglalás, lényegkiemelés gyakorlása; ábrák, illusztrációk készítése. A téma kiemelten igényli az ítéletalkotás gyakorlását, ezt mind szóbeli, mind írásbeli véleményközlés gyakoroltatásával lehet elérni. Ezekhez hozzátartozik az értelmes, helyes és szép magyar beszédre törekvés, a gördülékeny írás- és szóbeli kommunikáció, a grammatikailag és stilisztikailag helyes szövegek alkotása írásban és szóban, valamint a grammatikai hibák észrevétele és javítása. A téma tartalmát tekintve nagyban lehetőséget nyújt a személyes és szociális kompetenciák fejlesztésére, a hiányuk pótlására. A személyes kompetencia fejlesztésénél felelősségérzet és önelemző képesség kialakítását, gyakorlását, valamint a véleménynyilvánítás lehetőségének erősítését tartja kiemelten előírtnak. 3

5 A társas vagy szociális kompetencia fejlesztésénél, a téma feldolgozásánál kiemelten fontos a következők betartása és betartatása: a diáktársak egymás elfogadása és segítése, az egymás iránti figyelem fejlesztése, a csoport (közösség) tagjaihoz történő alkalmazkodás és az esélyegyenlőség kialakítása, a konfliktuskezelés alternatíváinak felismerése, gyakorlásuk a csoporton belül; a társadalmi érzékenység fejlesztése, az identitástudat, a kultúrák közötti kapcsolatok (interkulturalizmus megléte), kialakítása, azok mélyítése, a többségtől eltérő etnikumok elfogadása, az empátia és tolerancia kialakítása, fejlesztése, gyakorlása és mélyítése, az eltérő magatartások megértése, a különféle értelmezési lehetőségek egymás mellettiségének tudomásulvétele, a csoportnormák és értékek felismerése és azonosítása. A téma feldolgozási lehetősége és módozatai nagyban megkövetelik a kreativitás fejlesztését is. Ez a terület a kulcskompetenciáknál kiemelten fejlesztendők szoros hozzátartozója és kiegészítője, ezáltal hiánya pótlást, megléte továbbfejlesztést igényel. Mindezek az alábbiakban adhatók meg: prezentációk készítése, képalkotás és az esztétikai érzék, az absztrakció, a játékosság, a prezentációs, színészi képességek fejlesztése, elképzelések felszínre hozása. A kreatív feladatok megoldása, kivitelezése a digitális kompetencia meglétét is feltételezi. Ennek a képességterületnek a fejlesztésére tehető lépesei: a meghívók és a játékos feladatsor számítógéppel (laptoppal) történő megszerkesztése, amelyet a tanulók hajtanak végre vagy magyaróra, vagy informatika óra keretén belül. Az IKT-eszközzel végzett feladat az említett tantárgyak közötti szoros együttműködést mutatja, vagy ha még ez nem történt meg, akkor eredményezheti. A tartalmi és fejlesztési követelmények felállításánál különös figyelmet kell szentelni a BTM-es és SNI-s tanulókra, azok sajátosságaira Az alábbi fejlesztési lehetőségek állnak rendelkezésre a munkaformákra, feladat-megoldási lehetőségekre és feladattípusokra vonatkozóan: meghatározott számú mondatból álló (15 mondat) fogalmazás írása; egyéni szintjüknek és haladásuknak megfelelő szóbeli és írásbeli feladatok megoldása; részvételük a csoport- és páros munkában folyamatosnak kell lennie, amelynek feltétele a jól meghatározott és értelmezhető, személyre szabott feladat; a csoportban és a párban való részvételük a feladattól függ: vagy ugyanolyan arányban biztosított, mint a többi diáktársuké, így a tanár nem tesz különbséget közöttük, vagy differenciáltan, képességszint szerint vesznek részt a feladatok megoldásában; a csoport- és páros munkában való részvételüket, a feladat megértését és megoldását a diáktársaik is elősegítik; egyéni munkánál különböző mennyiségű és nehézségű feladatok biztosítása szükséges számukra. 4

6 1.4. A projekt beillesztési pontja A magyar nyelv és irodalom tantárgyon belül a projekt megvalósításához az Educatio Kht. kompetencia fejlesztő oktatási program kerettanterve biztosít helyet (szakiskola, 9. évfolyam, A programtípus). A Beilleszkedés és kívülmaradás című témakör Társadalom, etnikum, tolerancia tananyagegységében lehet megtalálni azt a legalkalmasabb pontot, ahol az elképzeléseket a szakiskolai diákokkal együtt innovatív formában meg lehet valósítani A projekt résztvevői A projekt előkészületeiben és megvalósításban azok a 9. évfolyamos szakiskolai tanulók vesznek részt, akik a TÁMOP pályázatában szövegértés és szövegalkotás kulcskompetenciák tanulócsoportban megjelöltek. Azonban a téma évfolyamhoz nem kötött, így megvalósítható a 10. osztályos tanulókkal is, illetve a szakképző évfolyamok diákjai is bevonhatók a tevékenységi folyamatokba. Elképzelhető az évfolyamok közötti kooperáció is. Az eredményes projekt kivitelezésében nem csak a tanulói feltételt kell alapnak tekinteni, hanem minden tanárt, aki az adott osztályban nevelő-oktató munkát folytat, vagy épp nem. Kiemelten szükség van informatikus segítségére, aki a technikai háttér működését és ellenőrzését hajtja végre. Elengedhetetlen szerepet játszanak a szülők is a feladat támogatásában, valamint annak kivitelezésében (pl. otthoni anyaggyűjtés, példamutatás) Alkalmazott munkaformák és pedagógiai módszerek A tevékenységek során az összes munkaforma alkalmazható. Ha a projektet kivitelező koordinátor különböző munkaformát alkalmaz, a tanulók a feladatmegoldó folyamatot nem unják meg, részeseinek érezhetik magukat. Azonban mindig figyelembe kell venni az adott osztály, közösség mozgathatóságát, tehát ugyanazon munkaformák nem hoznak eredményt minden osztálynál, közösségnél. Alkalmazható munkaformák a következők: differenciált csoport-, egyéni, frontális és páros munka. A projekt megalkotásához többféle pedagógiai módszer használható fel, így az alkalmazás, az alkotás, az ellenőrzés, az értékelés, a képalkotás, a közös megbeszélés és tevékenységek, a létrehozás, az otthoni anyaggyűjtés, a párhuzamos interakció és a prezentáció. 5

7 1.7. A projekt időtartama A feladat megvalósítási ideje négy tanítási óra. Természetesen, több órában is kivitelezhető, de tekintve a szakiskolai tanulókat, akik nehezen motiválhatók bármiféle iskolai tevékenységre, optimális a megjelölt óraszám A projekt helyszíne Iskolai helyszínen, tanteremben valósítható meg a projekt, mivel a különböző megismerő, gyakorló, mélyítő szövegértési és -alkotási feladatok rögzített helyszínt és annak eszközeit, padokat, székeket, táblát és paravánt igényelnek. 2. A projekt előkészítése és megvalósítása 2.1. A projektet megelőző tanórák tartalmi ismertetése A projektet megelőző tanítási órák a fentiekben már megnevezett témakör és modul megfelelő részegységei lehetnek, amelyek a Különbség, másság, előítélet címet viselik. A részek megfelelően használhatók a figyelem felkeltésére, az érdeklődés és a motiváció megteremtésére, előzetes információk gyűjtésére, rendszerezésére. Mindezek a következőképpen foglalhatók össze. Szövegértési feladat alapjául Gordon Allport: Az előítéletek kialakulásáról című írása szolgál, amelynek feldolgozása és megértése után bővíthető a tanulók fogalomismereti hálója a példakép, az előítélet szavak megismerésével, tudatosításával. Emellett az identitástudat, az emberek, valamint az egyén és közösség közötti különbségek felismerését lehet előidézni filmrészletek segítségével. Denis Hopper: Szelíd motorosok című filmből származó részletek és képek a vizuális élményeket erősítik, s egy másfajta, filmértési és olvasási részkompetenciát fejlesztenek. 6

8 2. 2. A projekt megvalósítása Óra Idő 1. óra A tanóra tartalmi egységei Fejlesztési célok Tanulói tevékenységek Munkaformák, módszerek Eszközök Megjegyzések, tanári tevékenységek, étékelés 5 perc I. RÁHANGOLÓDÁS Figyelem felkeltése, érdeklődés, koncentráció, motiváció Az előző tanórák tartalmi összefoglalása (visszautalás a Különbség, másság, előítélet című modulra, Gordon Allport: Az előítéletek kialakulásáról című írására). Bevezető kérdés: Mit jelent az előítélet? Igaz hamis állítások A tanár olvassa az állításokat, a diákok csak a megfelelő betűjelet (I/H) rögzítik füzeteikben. Egyéni és frontális munka Füzet, íróeszközök Az előzetes tudáselemek feltérképezése Ellenőrzés, javítás: egy diák olvassa fel az általa helyesnek vélt megoldásokat ha más vélemény van, a diákok a tanár irányításával megbeszélik azt Ellenőrzés, értékelés Pontszerzés * (1 helyes válasz = 1 pont) 1 perc Figyelem felkeltése Projektmunka előkészítés A projekt céljának meghatározása: A Nagy László-napok keretében egy, a toleranciáról szóló nap megszervezése, előkészületeinek elvégzése. Frontális munka Füzet, íróeszközök A cél meghatározása 7

9 5 perc Figyelem felkeltése, érdeklődés, koncentráció A projekt megtervezése munkaterv készítése, vázlatírás a téma kiválasztása házi feladat előkészítése és kijelölése: otthoni anyaggyűjtés Egyéni munka otthoni anyaggyűjtés, Füzet, íróeszközök Koordinálás, segítségnyújtás Házi feladat előkészítése és kijelölése perc II. JELENTÉSTEREMTÉS Logikus gondolkodás, kutatás, önálló tevékenység Szövegértés, írásbeli szövegalkotás Szövegértési lap megoldása a lap kiosztása hangos olvasás mélyítő olvasás a szöveg feldolgozása, a szöveghez kapcsolódó feladatok megoldása a tolerancia és az intolerancia fogalmának megismerése közösen ellenőrzés, javítás: feladatonként egyegy diák olvassa fel az általa helyesnek vélt megoldásokat ha más vélemény van, a diákok a tanár irányításával megbeszélik azt Egyéni és frontális munka Ellenőrzés, értékelés Füzet, íróeszközök Szöveg Kérdések feltevése Koordinálás Pontszerzés * (a feladatlapon meghatározott pontok) a megismertekből és a kérdések felhasználásával gondolkodástérkép készítése a füzetbe ellenőrzés, javítás közösen a táblánál egy gondolkodástérkép készítése a tanulók ötletei alapján (ha szükséges, tanári irányítással a tanár előre elkészített szemléltetőeszközökkel segíthető elő és mélyítheti a megértést) Páros munka, alkalmazás, képalkotás, létrehozás Ellenőrzés, Tanári értékelés: az 8

10 1 perc III. REFLEKTÁLÁS Szóbeli kommunikáció A tanóra tartalmának összefoglalása Házi feladat megerősítése, megismétlése: otthoni anyaggyűjtés a témakörben értékelés ábrák szóbeli értékelése, pozitívumok és negatívumok kiemelése Frontális munka Füzet, íróeszközök Ellenőrzés A feladat lezárása 9

11 Óra Idő 2. óra A tanóra tartalmi egységei Fejlesztési célok Tanulói tevékenységek Munkaformák, módszerek Eszközök Megjegyzések, tanári tevékenységek, étékelés 1-5 perc I. RÁHANGOLÓDÁS Figyelem felkeltése, érdeklődés, koncentráció, motiváció A feladat meghatározása: a tolerancia fogalmának, jelentésének ismétlése az előző órán készített gondolkodástérkép segítségével a fogalmazásírás szabályainak, a szöveg szerkezeti felépítésének átismétlése a témakör meghatározása ötletek gyűjtése Frontális munka Füzet, íróeszközök A feladat meghatározása perc II. JELENTÉSTEREMTÉS Írásbeli kommunikáció, problémamegoldás és szövegalkotás, lényegkiemelés Összefoglaló írás készítése irányított kérdés alapján meghatározott terjedelemben: Miért fontos a tolerancia az iskolai életben? Egyéni munka, írásbeli alkotás, létrehozás Füzet, íróeszközök Koordinálás, ellenőrzés, segítségnyújtás perc III. REFLEKTÁLÁS Figyelem felkeltése, érdeklődés, koncentráció, Szóbeli kommunikáció, ítéletalkotás Az elkészült írásbeli munkák felolvasása, javítása és értékelése a diákoknak az értékelésnél figyelembe kell venniük: az érthetőséget, a kreativitást, a cím és a szöveg megfelelésének Közös megbeszélés, ellenőrzés, értékelés A feladat lezárása Tanári értékelés: szóbeli értékelése, pozitívumok és negatívumok kiemelése Tanulói értékelés: 10

12 Pontszerzés * (a tanulópárok 1 10 pontot adhatnak az írásokra) Óra Idő 3. óra A tanóra tartalmi egységei Fejlesztési célok Tanulói tevékenységek Munkaformák, módszerek Eszközök Megjegyzések, tanári tevékenységek, étékelés 1-5 perc I. RÁHANGOLÓDÁS Figyelem felkeltése, érdeklődés, koncentráció, motiváció A feladat meghatározása: csoportok kialakítása véletlenszerűen kártyahúzással (azok alkotnak egy csoportot, akik ugyanazt az elnevezésű kártyát húzták: meghívó plakát prezentáció játékos feladatsor) a feladat kiosztása a csoportoknak a feladatok rögzítése, értelmezése csoportonként következő szempontokat kell figyelembe venniük az alkotásnál): 1. Milyen szerepet játszik az elkészítendő munka a tervezett tolerancianapnál? 2. Mi a célja? Frontális munka A csoportok kialakítása véletlenszerűen (kártyahúzással) Füzet, íróeszközök A feladat meghatározása Koordinálás, segítségnyújtás csoportok kialakítása, ellenőrzés 11

13 Csoportonként 40 perc Csoportonként 40 perc II. JELENTÉSTEREMTÉS Írásbeli kommunikáció, problémamegoldás és szövegalkotás, lényegkiemelés, képalkotás IKT alapú tanóra Írásbeli kommunikáció, problémamegoldás és szövegalkotás, lényegkiemelés, képalkotás 3. Hogyan lehet kifejezni a toleranciát és intoleranciát? 4. Válogassatok olyan színeket, képeket, amelyek a két fogalmat, azok viszonyát fejezik ki! 5. Fogalmazzatok olyan szavakkal, amelyek a két fogalmat, azok viszonyát fejezik ki! 6. Alkalmazzátok a gyakorlatban is a szövegértési feladatlapból és a gondolkodástérkép által szerzett ismereteket! Meghívók készítése: rendszerezés, elrendezés, megalkotás képek kiválasztása az egyénileg gyűjtött képek, illusztrációk felhasználása szöveg megírása a szövegben szereplő programok előzetes egyeztetése a diáktársakkal hangsúlyt fektetve az esztétikus megjelenítésre számítógép segítségével elkészítik a meghívókat Plakátok készítése rövid, felhívó jellegű szöveg alkotása képi illusztráció az egyénileg gyűjtött képek, illusztrációk felhasználása hangsúlyt fektetve az esztétikus megjelenítésre Párhuzamos interakció Differenciált csoportmunka, alkotás, létrehozás, alkalmazás A/4-es fénymásoló papír, kartonlapok, íróeszközök, filctoll, ragasztó, zsírkréta, háztartási csomagolópapír vonalzó Laptop újságok A magyar helyesírás szabályai, Értelmező kéziszótár, Szinonima szótár Tanórai vázlatok 12

14 Csoportonként 40 perc Csoportonként 40 perc Kommunikációs eszköztár sokoldalú fejlesztése, továbbá problémamegoldás és szövegalkotás, lényegkiemelés Asszociatív gondolkodás, nyelvi logika, absztrakció Logikus gondolkodás, összefüggések felismerése, játékosság IKT alapú tanóra Prezentációk készítése saját ötletek alapján prezentáció készítése szövegalkotás előzetes óravázlat és anyaggyűjtés alapján hangsúlyt fektetve az esztétikus megjelenítésre Játékos feladatsor készítése egyéni, majd közös koordináció alapján hangsúlyt fektetve az esztétikus megjelenítésre számítógép segítségével elkészítik a feladatsort 1 perc III. REFLEKTÁLÁS Figyelem felkeltése, koncentráció A feladat befejezése: a tanóra tartalmának összefoglalása az eszközök elpakolása rendrakás Frontális munka Közös tevékenység A feladat lezárása 13

15 Óra Idő 4. óra A tanóra tartalmi egységei Fejlesztési célok Tanulói tevékenységek Munkaformák, módszerek Eszközök Megjegyzések, tanári tevékenységek, étékelés 1 10 perc I. RÁHANGOLÓDÁS Figyelem felkeltése, érdeklődés, koncentráció, motiváció A projektmunka bemutatására történő felkészülés: a csoportok tagjai újra megbeszélik az előző órai feladatokat közösen felkészülnek a feladat és az elkészített művek bemutatására a következő szempontokat kell figyelembe venniük a bemutatásnál: 1. Mit készítettek? 2. Milyen szerepet játszik az elkészült munka a tervezett tolerancianapnál? 3. Milyen célt szolgál az elkészült munka? 4. Milyen képeket, színeket válogattak a munka elkészítéséhez? 5. Milyen szavakat, mondatokat kellett alkalmazni az írásbeli munkáknál? 6. Miért? a bemutatás céljából a tanulók paravánokat hoznak a terembe a csoporttagok megbeszélik a művek elrendezését a csoport tagjai a paravánra tűzik az Frontális munka Differenciált csoportmunka Az elkészített munkaanyagok Koordinálás 14

16 elkészült műveket hangsúlyt fektetve az esztétikus megjelenítésre az összefoglaló írások felolvasása a tanár által előzőekben kiválogatott és kijavított írások 30 perc II. JELENTÉSTEREMTÉS Szóbeli kommunikáció, prezentációs készség Projektmunka bemutatás az elkészült munkákat a diákok egymásnak mutatják be hangsúlyt fektetve az előzőekben, a tanár által megadott szempontokra a minibemutatók felkészülést jelentenek egy nagyobb, több és ismeretlen ember előtti prezentációhoz Differenciált csoportmunka, prezentáció Az elkészített munkaanyagok Paravánok Koordinálás, ellenőrzés 10 perc III. REFLEKTÁLÁS Figyelem felkeltése, érdeklődés, koncentráció, Szóbeli kommunikáció, ítéletalkotás Projektmunka értékelés a diákoknak az értékelésnél figyelembe kell venniük: az érthetőséget, a kreativitást, az előírt feladat és a megadott szempontok teljesítésének mértékét Közös megbeszélés, ellenőrzés, értékelés Az elkészített munkaanyagok Tárgyi ismeretek mélyítése, rendszerezése Tanári szóbeli értékelése, visszajelzés, pozitívumok és negatívumok kiemelése Tanulói értékelés: Pontszerzés * (a csoportok 1 20 pontot adhatnak az 15

17 tanulói önértékelő lap kitöltése elkészült alkotásokra, a bemutatásra és a csoportmunkára) A feladat lezárása 16

18 2.3. A projektet követő tanítási órák tartalmi ismertetése A projekt befejezése után a folyamat résztvevői megfelelő előismeretek birtokában léphetnek a következő részegységre, amely a Társadalom, etnikum, tolerancia címet viseli. Bár a címben szerepel a tolerancia szó, de a már korábbi megismerése és elsajátítása segítséget nyújt a továbblépéshez, a hozzátartozó vagy kiegészítő fogalmak (etnikum, propaganda, diszkrimináció) megismeréséhez, elmélyítéséhez, a fejezetben szereplő szövegek (Hitler propagandája, Kertész Imre: Sorstalanság), azok történelmi hátterének megértéséhez, könnyebb elsajátításához. 3. A projekt értékelése A projekt értékelése a tartalmi egységek közben folyamatosan történhet tanári és tanulói részről egyaránt. A tanár legtöbbször a szóbeli értékelés formáját alkalmazhatja, de a véleményközlő írások javításánál elképzelhetetlen a szöveges értékelés módja. Mindkét módszernél fontos a pozitívumok és a negatívumok kiemelése, hiszen a tanulóknál csak ezek megnevezése vezet fejlődéshez. A tanárnak is jelzés: a munkája minőségét tudja lemérni a tanulók teljesítményén. A diákok szóban és írásban is értékelik egymást, a páros és a csoportmunka résztvevőit. A szóbeli véleményalkotás a szóbeli szövegalkotás, a gördülékeny kommunikáció, a szép, helyes magyar beszéd és a retorikai képességek fejlesztésének eszközei, amelyeket folyamatosan felszínen kell tartani. Az írásbeli értékelés egyik módja a pontozás, amelynek eredménye nem adott eseményhez kötött, hanem hosszú távú. A diákok a tanév folyamán különböző feladatoknál pontokat szerezhetnek, amelyeket rögzítenek, év végén pedig összeadnak, ezáltal rangsor alakul ki, amely a tanár által végzett motivációs munka egyik mérője. Természetesen, a pontokat nem minden esetben a tanulók adják, feladattípusonként meghatározott. Az értékelés elengedhetetlen módja az önértékelés. Ennek keretében a tanulók kitölthetnek egy, már előre elkészített tanulói értékelő lapot, amellyel könnyedén értékelni tudják saját aktivitásukat, részvételüket a páros és csoportmunkákban, a feladatokhoz történő hozzáállásukat, valamint a feladatok milyenségét; illetve a tanár is képet kaphat saját munkája minőségéről és minősítéséről. 17

19 4. Összegzés: a projekt ajánlása Az előzőekben ismertetett projekt megvalósult. Szakiskola 9. évfolyamos tanulóival közösen kiviteleztük, s a végén kézzel fogható, valamint szemmel látható produktumok születtek: meghívók, plakátok, prezentációk, játékos feladatsor. A tanulócsoportonkénti bemutatóknál a diákok megpróbáltak az előre megbeszélt és megadott szempontoknak eleget tenni. A materiális eredmények mellett pedagógiai értelemben vett fejlődés is létrejött. A projekt megkezdésekor kitűzött célok legfontosabb teljesülési pontjai: a munkavégzés folyamán a tanulók elfogadták és segítették egymást, egymás felé empátiával és toleranciával éltek, szövegértési feladat kapcsán fogalmi ismeretük bővült, számukra ismeretlen kifejezés jelentését sajátították el, szövegalkotási gyakorlatokkal a véleményformálásuk fejlődött. Ezeken kívül fejlődött prezentációs, a képalkotás során kreativitásuk, absztraháló képességük. Amiatt, hogy a tanulók empirikus úton, vagyis az ismereteket tapasztalás által szerezték meg, és, hogy a feladat elvégzésében érdekeltté váltak, mélyebb fejlődést értek el a már leírt területeken. A tantárgyak közötti koncentráció is létrejött: a tanultakat és az elkészült munkákat történelem és társadalomismeret, valamint osztályfőnöki óra keretében is tudtuk alkalmazni az ismeretek bővítésénél. Az adott projekt nem kizárólag szakiskolai képzésben tanulókra tervezett, hanem más iskolatípus, évfolyamok tanárai és diákjai is felhasználhatják saját ötleteikkel, elképzeléseikkel gazdagítva, változtatásokat alkalmazva. 18

20 5. Felhasznált irodalom A) Szakiskolai kerettanterv, munkatankönyv 1. Fenyő D. György: Az Educatio Kht. kompetenciafejlesztő oktatási program kerettanterve. (szakiskola, 9. évfolyam, A programtípus) Tanulói munkatankönyv szakiskolásoknak 3. Beilleszkedés és kívülmaradás. Sulinova Közoktatásfejlesztési és Pedagógus-továbbképzési Kht B) Internet oldal C) Kézikönyv 1. A magyar helyesírás szabályai. Tizenegyedik kiadás. Hetedik (változatlan) lenyomat. Akadémiai Kiadó. Budapest, A magyar nyelv értelmező szótára. Hatodik kötet Sz Ty. Negyedik, a harmadikhoz képest változatlan kiadás. Akadémiai Kiadó. Budapest, Idegen szavak szótára. Szerkesztő: Bakos Ferenc. 2. teljesen átdolgozott kiadás. Terra. Budapest, O. Nagy Gábor Ruzsinczky Éva: Magyar szinonimaszótár. Harmadik, változatlan kiadás. Akadémiai Kiadó. Budapest,

21 6. Mellékletek 1 A következő mellékletek a projektben a tanár és a diákok által készített produktumok. A számozás a felhasználás és az elkészítés sorrendjét mutatja. 1. számú melléklet: Igaz hamis állítások 1. Gordon Allport által említett ember három angol emberen, azok tulajdonságain keresztül ítélte meg az egész angol fajt. 2. Az előítélet jelentése: miután megismertünk egy embert, utána ítéletet mondunk róla. 3. Az általánosítás az előítélet forrása. 4. A szerző az előítéletekkel szembeni megoldásnak a megismerést véli. 5. Azokat az embereket, akik nem az előítéleteik szerint értékelnek másokat, előítélet-mentes embereknek nevezzük. Megoldások: 1. IGAZ 2. HAMIS 3. IGAZ 4. IGAZ 5. HAMIS 1 A 3., 5., 6., 7., 8. és 10. számú mellékletek terjedelmük miatt az iskola honlapján külön, a Mellékletek nevű mappában találhatók. 20

22 2. számú melléklet: Szövegértési feladatlap Olvasd el a szöveget! Válaszolj a kérdésekre a szöveg alapján! A tolerancia Az ENSZ 1 kulturális világszervezete az UNESCO, 1995-öt a tolerancia évének nyilvánította, abban az évben az ENSZ közgyűlése elfogadta A tolerancia elveiről szóló Nyilatkozatot és Cselekvési programot, majd az év végén felhívta a tagállamokat, hogy a jövőben november 16-án ünnepeljék a toleranciát, mely évenkénti alkalom arra, hogy felhívják a figyelmet a tolerancia fontosságára az oktatásban, társadalmi színtereken vagy a politikában, illetve megvitassák ennek helyi vagy globális 2 problémáit. Néhány tanulmány részletesen elemzi a tolerancia fogalmát, amit társadalmi alapkövetelménynek, alapelvnek minősítenek. A szó türelmességet jelent mások véleménye, vallása, világnézete, etnikai vagy nemzeti hovatartozása iránt. Társadalmi, kulturális hátterét, jellegzetességeit, a kialakításához vezető megoldásokat, s magát a megvalósításának eszközeit jól áttekinthető és az összefüggéseket, kapcsolódásokat kiválóan érzékeltetik. A toleranciának három együttesen érvényesítendő kritériumát fogalmazzák meg: konfliktustűrő képesség, a jogegyenlőség elfogadása, az erőszak elutasítása Leszögezik, hogy a tolerancia a konfliktus-kezelés és -megoldás nélkülözhetetlen kelléke. A tolerancia határa az intolerancia, azaz türelmetlenségre van szükség a toleranciával szemben. Rámutatnak az intoleráns és a látszólagosan toleráns magatartás veszélyeire. Utóbbi esetében a konfliktus-megoldás elodázásának potenciálisan 3 súlyos veszélyeire hívják fel nyomatékosan a figyelmet. 1 ENSZ: Egyesült Nemzetek Szervezete 2 globális: az egész világot érintő, teljességében tekintve 3 potenciálisan: lehetőség szerint 21

23 Az iskolai és az iskolán kívüli oktatás alapvető céljának a tolerancia-kompetenciák megszerzésének előmozdítását kell tekinteni. A tolerancia tanításával kapcsolatban az alábbi szempontok érvényesítésének szükségességére kell körültekintően figyelni: a félreértések, nézeteltérések természetes jelenségként történő felfogására, az emberek tájékoztatására a tolerancia, a látszólagos tolerancia és az intolerancia következményeiről, a konfliktusok megoldási módozatainak oktatására, a megfelelő magatartását megfelelően elérésére, a tapasztalatszerzésre a különbözőségek, az eltérések terén, arra, hogy az emberek ellentéteiket tárgyalások, eszmecserék és beszélgetések útján oldják meg, a megfelelő keretek biztosítására tapasztalatok szerzéséhez, szituáció teremtésre. Az intolerancia egyfajta önvédelemi reflex, amikor is az egyén a választási kényszereket elutasítva, azok ellen küzdve akar önbizalomra szert tenni. Az intolerancia leginkább a bizonytalanságon és az elutasításon alapul, tehát nem annyira a társadalmi változások következményének, hanem inkább e változások által kiváltott bizonytalansági érzésre és alkalmazkodási kényszerre való reagálásként fogható fel. Türelmetlenség mások véleménye, főleg vallási nézete iránt. Forrás: 22