A büntetés-végrehajtási jog kialakulása

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A büntetés-végrehajtási jog kialakulása"

Átírás

1 A büntetés-végrehajtási jog kialakulása Buchinger Ágnes Doktoranda, Széchenyi István Egyetem Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola Bevezetés Ha a büntetőjog területére gondolunk, legelőször talán szűkebb értelmével, vagyis az anyagi jogi szabályok sorával párosítjuk e kifejezést. Amennyiben azonban a fogalmat tágítjuk, e körbe kell vonnunk a büntető eljárásjog szabályain kívül a büntetés-végrehajtási szabályokat egyaránt. Ezek azok a rendelkezések, amelyek a kiszabott büntetések és intézkedések foganatosításának rendjét határozzák meg. A három részterület közül ez utóbbi minősül a legfiatalabbnak, hiszen csupán a XX. századtól képez új jogterületet a büntetőjog jogágán belül. A kezdetektől a középkorig A büntetés-végrehajtási jog ma már külön jogágat képez tehát, ez azonban nem jelenti azt, hogy önálló vizsgálata lehetséges. Ezt bizonyítja feladata is, amely a büntetőjog által meghatározott célok realizálása, amely a gyakorlatban a bíróság által meghatározott szankciók behajtásában nyilvánul meg. E jogág megszületését megelőző időkben világosan megmutatkozik ez a testvéri viszony. A témával kapcsolatos források kutatása folyamán is az látható, hogy az első idők büntetései foganatosításának vizsgálata során nem magát a büntetés-végrehajtási jogot, hanem a büntetések nemeit, ezek alkalmazásának módját vizsgálták a kutatók. Nem véletlen, hiszen ilyen jogág nem lévén, másra nem is volt lehetőségük. Ebből adódik, hogy a kutatások eredményei azt mutatják, jelentős káosz volt jelen a jog ezen részén. A legjelentősebb büntetési nem az antik Róma korában a halálbüntetés volt. Az isteni igazságként felfogott döntés végrehajtásában magán az államon kívül nagy szerep jutott a sértettnek vagy családtagjának. Főként a közösség elleni bűnök megtorlásánál jutott nagyobb szóhoz az állam, ilyenkor azonban jellemző gyakorlat volt az adott csoport közös végrehajtása is, melyre jó példa a megkövezés. Az említett egyeduralkodó büntetés végrehajtási módjait vizsgálva nagy változatosság uralkodott e körben a hozzátartozók általi és az állami végrehajtás megkülönböztetésén túl is. Ismeretes volt, mint hagyományos véghezviteli mód az akasztás, halálra ütlegelés, ezen túlmenően a lefejezés, szikláról levetés. 1 Magyarországon ez a kaotikus állapot a középkorban sem enyhült, sőt fokozta még a vármegyék léte is, hiszen nem ritka esetként jelent meg, hogy ugyanazon bűncselekmény okán két szomszédos vármegyében más büntetést alkalmaztak. 2 Annak ellenére, hogy az ókorban és a középkorban a büntetőjog fő témája tehát a büntetési nemek meghatározása, nem azok végrehajtásának rendezése volt, meg kell említeni II. Theodosius és I. Justinianus császárok rendeleteit, melyek a börtönök fenntartását és működését szabályozták. Ebben az időben azonban ezen intézetek elsőrendű feladata annak biztosítása volt, hogy a feltételezett elkövető bíróság elé állítása biztosított legyen. Ezek az 1 Vókó György: Magyar büntetés-végrehajtási jog. Dialóg Campus Kiadó, Budapest, Mezey Barna: A büntetőjog intézményeinek története a kezdetektől a polgári átalakulásig. In: Mezey Barna (szerk.): Magyar jogtörténet. Osiris Kiadó, Budapest,

2 első, legalapvetőbb kérdésekkel foglalkozó intézkedések rendelkeztek arról, hogy a bíró feladata volt a börtönök felügyelete, a fogvatartottak esetleges panaszainak fogadása és ennek alapján megfelelő intézkedések megtétele. Talán meglepő módon, már ezek a szabályok is foglalkoztak a letartóztatottak lelki szükségleteivel. Tartalmazták ugyanis az arra vonatkozó állami engedélyt, hogy a papok rendszeresen látogatást tegyenek ezen intézetekben, s az igényeknek megfelelően foglalkozzanak annak lakóival. 3 A XIII. században az egyház büntetőeljárásból való kivonulásával az állam igénye megnövekedett arra nézve, hogy ne csak magát az eljárást, hanem a kiszabott szankció foganatosítását is ellenőrzése alatt tartsa. A fejlődés tehát a hivatalos végrehajtás felé vette irányát, melynek folyamán megjelent a hóhéri szerep, aki az ítélet hivatalos végrehajtójaként vett részt az eljárásban. A hivatalos jelző az eljárás minden szakaszában jellemzővé vált, s e jelenség kísérőelemként megjelent az írásbeliség elsődlegessége egyaránt. A reformok sorából nem lehet kihagyni, hogy megváltozott a büntetés-végrehajtás szerepe is. Immár nem csupán az eljárás befejező szakaszaként jelent meg, hanem annak csúcspontjává nőtte ki magát: a zárt eljárás során meghozott büntetés végrehajtása jelentette ettől kezdve az igazságszolgáltatás hatalmának mérőjét. Ennek nyomán a fentebb említett hóhér szerepe is felértékelődött, s a folyamat előrehaladtával, a büntetések brutalizálódásával, s ennek nyomán azon jelenség felbukkanásával, hogy az eljárás nem hivatalos résztvevői immár nem kívántak szerepet vállalni a végrehajtásban, így a büntetések végrehajtásához szükséges professzionalitás igényének fellépésével, az önálló foglalkozássá vált. 4 A szabadságvesztés büntetési nemének jelentősége A ma oly elterjedt büntetési nem, a szabadságvesztés, még a középkorban is ismeretlen volt a világ jogrendszerei számára, elemeinek megjelenése a nyugat-európai államokban XVI- XVIII. századra tehető. Végrehajtásának kialakult rendszeréről azonban még ebben a korban sem beszélhetünk, az egyes büntető törvények csak keretrendelkezéseket határoztak meg, melyek kitöltését belső szabályzatokra bízták, s ezen túlmenően az első börtönök vezetői szabad kezet kaptak a börtönrezsim kialakításában. Ennek köszönhető, hogy nem beszélhetünk egységes rendszerről, ismert ugyanis a magánrendszer, a hallgató rendszer, és e két megoldást magában foglaló vegyes rendszer, a javító rendszer, továbbá a fokozatos rendszer egyaránt. A maga nemében legtökéletesebb rendszerként számon tartott magánrendszer a tökéletes izolációra helyezte a hangsúlyt: nemcsak a társadalom szabad tagjaitól választotta külön a szabadságvesztésre ítéltet, hanem a közös elzárást sem tette lehetővé. A hallgató rendszer jelszavaként a munka nemesít szópár jelölhető meg. A rendszer hívei szerint ugyanis a munkavégzés nagyban hozzájárulhat a tisztességes polgárrá váláshoz. A fokozatos rendszer annak igényét fogalmazta meg, hogy az elítélt, büntetésének végrehajtása során, több különböző szakaszon haladjon végig a börtönrezsim tekintetében: a szigorútól az enyhébb felé a szabadulás időpontjának közeledtével. 5 Másként alakult ez országunk történetében, hiszen a Váradi Regestrumban szerepel, hogy régészeti munkálatok bizonyítják: az Árpád-kori várak állandó elemei voltak a tömlöcök. Ebből arra következtethetünk, hogy a szabadságvesztés meg nem határozható formában, de alkalmazott szankció volt. 6 Források utalnak arra is, hogy XIV. századtól büntetési 3 Vókó: i. m Mezey Barna: Becstelen emberek, becstelen foglalkozások. Belügyi szemle, 2013/1. sz., Vókó: i. m Mezey: A büntetőjog intézményeinek története,

3 rendszerünk ismerte az örökös börtön fogalmát, amely mai jogunkban az életfogytig tartó szabadságvesztésnek feleltethető meg. 7 Ezen büntetési nem kialakulása amelynek Mária Terézia büntető törvénykönyve nyitott utat, a Sanctio Criminalis Josephina pedig már erre épült a halálbüntetés eltörlésének okán 8 kulcsfontosságú szerepet játszott a büntetés-végrehajtási jog kialakulásában, hiszen ennek nyomán lépett fel az igény foganatosításának rendezésére. A XVII. századig váratott magára a tiszti ügyészi poszt megjelenése, amely fontos pozícióvá vált büntetés-végrehajtási szempontból. E funkcionáriusok feladatát képezte ugyanis a tömlöcök ellenőrzése, az elítéltek nyilvántartása. Komoly pozíciót jelentett annak létrejöttére tekintettel is, hiszen a megyei nemességre hárult az a feladat, hogy időközönként megválassza tiszti ügyésznek az arra legalkalmasabbat, aki így függőségi viszonyba került választóival. 9 A Helytartótanács keretében 1783-ban megalakult a közigazgatási osztály, mely komplexebb feladatokat látott el. Ezek közé tartozott az ország közbiztonságának megjavítása, bűnüldözés, továbbá a börtönügy felügyelete. E körben ellenőrizte a törvényhatóságok börtönviszonyait, a rabokkal való bánásmódot, az élelmezési és egyéb higiéniai állapotokat, börtönépítési terveket. Munkássága körébe tartozott ezeken túl a problémakört érintő távlati tervek, programok kialakítása is. Ezen intézményhez köthető többek között az országos fegyintézet létrehozásának gondolata. 10 A XVIII. században már a szabadságvesztés büntetésnek gyakorlata volt, elmélete azonban annál kevésbé, a Szirmay Antal nevéhez köthető tervezet és a fogházjavító mozgalom megemlítése azonban nem kerülhető ki. Szirmay tervezete jól szemlélteti a korabeli honi felfogást a szabadságvesztésről a hazai viszonyok összefüggésében. Állítja, hogy ezen büntetési nem bevezetése nem időszerű Magyarországon azon oknál fogva, hogy az emberek többségének nincs valódi szabadság-értéke, így annak elvonását nem élné meg komoly büntetésként. Ez a nemesi szemléletmód volt uralkodónak tekinthető egészen a polgáriasodás beköszöntéig. Az osztrák büntető törvénykönyvnek hazánkban való hatálybaléptetésével azonban döntően szabadságvesztés alapú büntetési rendszer kapott otthont országunkban. A fogházjavító mozgalom tagjai rendkívül aggályosnak találták az uralkodó körülményeket, ezért nem a büntetés-végrehajtási rendszer javítgatásában, hanem teljesen új alapokra helyezésében látták a megoldás kulcsát. A szabadságharc beköszöntével a mozgalom kiszorult a középpontból, nem elhanyagolható ugyanakkor, hogy munkásságának eredményeként, néhány alapelv meggyökeredzett nálunk: rezsimek megjelenése, a munkáltatás követelménye, a fogvatartottak osztályozása és a rabjogok figyelembe vétele. 11 A XIX. században megjelent a büntetés-végrehajtás tudománya. Németország, valamint Franciaország kiemelendő e területen elsőként, ahol megindult a börtönügy tudományos vizsgálata. 12 Az elméleti munka megindulásának a büntetés-végrehajtás magyar szaknyelvének kialakulásáért lehetünk igazán hálásak. Az idevonatkozó kutatómunkát tekintve jelentős szerepet töltött be Szemere Bertalan, aki utazásai során számos hasznos tapasztalattal gazdagodott, és így gyarapította egyben a jogtudomány világát. A korban nagy jelentősége lévén a dologház fogalmának igen sok változata volt jellemző: szegénygondozó ház, kényszerítő dologház, rabdolgoztató ház. Az egyes intézmények között fellelhetők 7 Mezey Barna: Millenniumi visszatekintés. A magyar büntetés-végrehajtás történetének modernizációs csoportjai. Börtönügyi Szemle, 2000/4. sz., Mezey Barna: A magyar börtönügy hosszú 19. százada. Börtönügyi Szemle, 2005/4. sz., 1. 9 Vókó: i. m Mezey: Millenniumi visszatekintés, Mezey: A magyar börtönügy hosszú 19. százada, Vókó: i. m

4 különbségek, mindegyik változat lényegi eleme azonban a fogvatartottak foglalkoztatása, és a munka jótékony hatásának előtérbe helyezése. Megemlítendő még a fenyítékház fogalma, amely a mai büntetés-végrehajtási intézetnek felel meg. Maga a kifejezés a fenyíték szóból eredeztethető, amely alatt büntetés volt értendő. A végleges magyar terminológia a reformkorban alakult ki, javarészt a gyakorlat mentén. 13 A tudományos kutatások eredményei arra mutattak rá, hogy a büntetések végrehajtására szolgáló intézmények középkorinak bizonyultak, és e terület megfelelő szintű jogi szabályozása is váratott még magára: a káosz élő probléma volt. 14 A rendezetlenség felszámolása iránti igény A rendezetlenség megoldásának igénye jelent meg az évi büntető törvényjavaslatokban, ahol a börtönügy szabályozása a büntető törvénykönyvből kiemelt önálló törvényként jelent meg. Ennek sorai szabályozást tartalmaztak például az elítéltek egészségügyi ellátására, a személyzet javadalmazására, az intézmények igazgatására nézve. A mű európai szintű, jól megszerkesztett tervezet lett, az ennek alapján folytatott viták azonban a magányrendszer létrehozását tűzték ki célul, mely egyenes utat jelentett a kudarcba fulladáshoz. Ennek oka az volt, hogy ezen megoldásnak a feltételrendszerét képező épületek megépítéséhez nem álltak rendelkezésekre megfelelő anyagi források. A javaslat azonban nagy hatással volt a vármegyei börtönügyre. E probléma a közigazgatás része volt ugyanis, ezért a városokra és vármegyékre hárult a börtönügy feltételrendszerének kialakítása, melynek keretében megindult korszerű börtönépületek építése. A javaslat részletesen szabályozta a fent említetteken túl az elítéltek belső életére vonatozó rendelkezéseket, a fogvatartottakkal való bánásmódra vonatkozó követelményeket: nem tagadhatták meg tőlük látogatók fogadását, a leveleket felbontatlanul kellett megkapniuk. Tartalmazta, hogy a befogadáskor nyilvántartásba kellett venni az érkező minden lényeges adatát, s a lehetséges fegyelmi büntetések sorát egyaránt olvashattuk a tervezetben. A javaslat egyik fő szándéka volt az országos szinten egységes rezsim bevezetése. Nem elhanyagolható jelentősége továbbá az évi törvényjavaslatnak, hogy ennek nyomán láttak napvilágot az első, modernnek számító tervek országos intézményekre vonatkozóan. Miután az osztrák büntető törvény otthont talált hazánkban, Magyarországon is szabadságközpontú rendszert kialakítva, szükség is volt ilyen tervek megszületésére tekintettel főként arra, hogy országos fegyintézet nem volt az országban. Igény mutatkozott tehát az írott osztrák eredetű jog, és a valós körülmények összehangolására: 1854-től röpke négy év alatt hat fegyintézet jött létre. Jellemzően már létező, valamely más célt szolgáló épületet alakítottak át az adott követelményeknek megfelelően. E tekintetben a múltban szolgált és a jövőben szolgálandó célok közötti hasonlóságra helyezték a hangsúlyt. Így született árvaházból, kolostorból, oktatási intézményből olyan büntetés-végrehajtási intézet, amelyben megfelelően teljesíthető az elzártság nyilvánvaló követelménye. Miután az igazságszolgáltatás épületeinek sorából nem csupán a büntetések végrehajtására szolgáló intézetek hiányoztak, így ezt követően megszületett az a gondolat, miszerint épületegyüttesek létrehozása praktikus megoldást jelenthetne: törvénykezési épületek mellé épüljenek börtönök. Ez a program nem választható el attól a ténytől, hogy az igazságszolgáltatás immár független intézményrendszer lévén saját teret kívánt, a külön épületegyüttesekkel egyben szimbolizálván e önállóságot Mezey: A magyar börtönügy hosszú 19. százada, Vókó: i. m Mezey: A magyar börtönügy hosszú 19. százada,

5 Ezt követően egy sor törvénycikk foglalkozott a börtönök igazgatásával, mely sor végét az évi XXXIII. törvénycikk jelentette, amely a királyi ügyészség alá rendelte a bírósági fogházakat: C) Börtönök fölötti felügyelet. 25. Az ügyész a törvényszéki fogház fölött felügyel, és őrködik különösen, hogy a foglyokkal való bánásmód, azok őrizete, élelmezése, ruházata, a fogházak tisztán tartása, és egyáltalában a fogházi házrend és fegyelem iránt fennálló törvényes rendeletek pontosan végrehajtassanak, és e végett a fogházakat havonként legalább egyszer megvizsgálja. 16 Ettől a lépéstől datálható a büntetés-végrehajtási rendszer kialakulása Magyarországon, melyhez kötődően megemlítendő, hogy ezt követően napvilágot láttak olyan programok, melyek célja további börtönépületek megépítése volt országszerte. 17 Az évi XXXIII. törvénycikket valamint e jogforrást követő társait vizsgálva 18 világosan megmutatkozik, hogy a felügyeleti, ellenőrzési feladatokat tekintve már ekkor is jelentős szerep jutott az ügyészeknek. E feladatkörök igen szélesnek bizonyultak: az intézmények személyzetének kiválasztása, adott esetben felmentése, ellenőrzése, igazgatási feladatok ellátása említhető meg e körben. Nem hagyható figyelmen kívül, hogy hazánkban igen korán felbukkant az utógondozás előképe, ugyanis 1874-ben megalakították a rabsegélyző egyletet, amely Budapesten működött. Célja az volt, hogy segítséget nyújtson a büntetésük kitöltése előtt álló raboknak a társadalmi életbe való visszatéréshez. Az e feladat ellátásával megbízott tagok meglátogathatták az intézetek lakóit, beszélgetéseket folytathattak. Nagy figyelmet kellett fordítani azonban arra, hogy az eljárás és a büntetés célja, valamint a büntetés-végrehajtási intézet rendje ne sérüljön. 19 Csemegi Károly nagy jelentőségű műve a büntetőjog ezen részterületén sem kerülhető meg. Sajátossága, hogy magában a büntető törvénykönyvben rendelkezett a rezsimkérdésről. Ezt követően elfogadták a Házszabályokat, melyek kimerítő rendelkezéseket tartalmaztak a büntetés-végrehajtás szervezetére és működésére nézve. 20 Ekkorra már bizonyos jogintézmények rendezésre kerültek tehát. Az évi XXXIII. törvénycikk XXVIII. fejezete a Végrehajtás címet viselte. E fejezet szabályozta a halálbüntetés, szabadságvesztés és a pénzbüntetés foganatosítását is. Nem külön jogforrásban tehát, azonban önálló fejezetben kaptak helyet e jelentős rendelkezések, melyek a végrehajtás főbb elemeit határozták meg. Ezen szabályok körében is megjelent a királyi ügyész kiemelkedő szerepe, hiszen az elítéltet az ítélet kihirdetése után neki kellett átadni. Amikor azonban az nyomban nem volt előállítható, az ezzel kapcsolatos további feladatok szintén a királyi ügyészt terhelték. 21 Miután hazánkban az évi XXI. törvénycikkel bevezetésre került a dologház börtön kiállása utáni biztonsági intézkedésként, ennek végrehajtása is szabályozást igényelt, mely feladatot egy 3 évvel később született IM-rendelet valósította meg. 22 A két világháború között A két világháború közötti időszakban e jogágat törvénynél alacsonyabb szintű jogszabályok, miniszteri rendeletek, illetve utasítások szabályozták. Ezek már meghatározták az elítéltek évi XXXIII. törvénycikk a királyi ügyészségről. 17 Vókó: i. m évi XVII. és évi XXXIII. évi törvénycikk. 19 Vókó: i. m Mezey: A magyar börtönügy hosszú 19. százada, A bűnvádi perrendtartásról szóló évi XXXIII. törvénycikk. 22 Vókó: i. m

6 bizonyos jogait, mint például: jogot az élete és testi épsége fenntartásához, jogot korlátozott levelezésre, sétára. Még mindig túlsúlyban volt ugyanakkor a kötelezettségek szabályozása. Legfőbb kötelességük az intézmény rendjéhez való alkalmazkodás volt, amely magában foglalta a számukra meghatározott helyen tartózkodást, adott rabruha viselését, bizonyos higiéniai követelmények betartását egyaránt. Azt, hogy bizonyos jogok is szabályozásra kerültek a kötelezettségeken kívül, nagyban befolyásolta az, hogy nemzetközi szinten elfogadásra kerültek meghatározott, államok által betartandó minimál-követelmények a rabokkal szemben. 23 Az ebben az időszakban bevezetett szabályozás a megrögzött bűnelkövetőket is célba vette, továbbá rendszeresítette számukra a szigorított dologház intézményét, mely szabadságvesztési nem határozatlan időtartamban állapította meg a büntetést. Ezen új jogintézmény bevezetése újabb feladatokat rótt a büntetés-végrehajtás rendszerére is, melyet úgy oldottak meg, hogy a fegyházra vonatkozó szabályok alkalmazását rendelték el. Nyilvánvaló, hogy a megrögzött bűnelkövetők esetében a büntetések elsődleges célja a társdalom védelme érdekében az elkövetők ártalmatlanná tétele, minden egyéb további cél immár másodlagossá vált. Ezen túlmenően Trianon után a rendelkezésre álló büntetésvégrehajtási intézetek számának csökkenésével, ebből adódóan a túlzsúfoltság problémájával szintén meg kellett küzdenie a területnek. Látható, hogy az elsődlegesen megoldandó feladat nem magának a végrehajtásnak a részletes szabályozása volt, hanem megteremteni egyáltalán azokat a minimális feltételeket, amelyek keretében megvalósulhat az adott büntetési nem foganatosítása. Ilyen körülmények között is születtek reformgondolatok, melyek közül megemlítendőek a rabmunkáltatás körében bekövetkezett változások. Az első világháborút követően a fő profil a mezőgazdasági jellegű munkák végzése lett a börtönvilágban is, párhuzamosan a magyarországi gazdaság agrárosodásával. Nem titkolt célja volt e rendszer kialakításának, hogy a fogvatartottak, ellátásukhoz valamelyest önmaguk is hozzájáruljanak. Ezen időszak fő vívmányaként azonban a fiatalkorúakra vonatkozó büntetés-végrehajtási rendelkezések kiteljesedése említendő, mely jogszabályi fejlődést az épületek gyarapodása is segítette, hiszen jelentős számú intézet jött létre a fiatalkorúakra vonatkozó különleges szabályok megvalósulásának biztosítására. A büntetés-végrehajtás kiépülésének irányát jól mutatja az a tény is, hogy szabályozásra került a személyzettel szemben támasztandó követelések sora. Ezen rendelkezések között találkozhatunk az értelmi képességekre, tapasztalatra, megszerzett gyakorlatra vonatkozó szabályokkal, ezen kívül az egyenruha viselésének követelménye egyaránt megjelenik. 24 A II. világháború után A II. világháborút követő időszakban teljesen új szempontok nyertek teret hazánk büntetésvégrehajtásában. A kényszermunka bevezetése ismét szabályozási igénnyel jelent meg, majd e jogintézménynek a tervgazdálkodásba való beillesztése is végbement. Az elítélek munkáltatásának részletes szabályait az Igazságügyi Minisztérium Gazdasági Igazgatósága dolgozta ki. 25 Ebben az időszakban a személyi kultusz elhatalmasodásával a végrehajtási rendszert érintő komoly problémák is megjelentek: a törvényesség követelményének csekély érvényesülése e területen is jellemző volt. Bizonyos, az Államvédelmi Hivatal irányítása alatt álló intézetek megközelíthetetlenek voltak a törvényességi ellenőrzést végzők számára ben azonban 23 Vókó: i. m Mezey: Új határok között. Büntetés-végrehajtás a két világháború közötti Magyarországon. Börtönügyi Szemle, 1995/3. sz., Vókó: i. m

7 megszervezték a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságát a központi igazgatási feladatok ellátására. Az ezt követően kiadott büntetés-végrehajtási szabályzat fontos célnak tekintette a nevelést, elvetette a kínzó fenyítéseket. Fő jellemzőjeként a munkaközpontúságot határozhatjuk meg: az elítélt munkateljesítményétől függött ugyanis a különböző kedvezmények igénybevételének lehetősége. Ismét felütötte fejét a túlzsúfoltság problémája, most ugyanakkor más okból mint korábban. A büntetőpolitika torzzá válása folytán lehetetlenné vált a követelmények pontos betartása: elmaradtak a különféle szempontok alapján előírt elkülönítések, továbbá a munkáltatás teljes körű biztosítása is elhanyagolható körben valósult meg. A probléma újbóli előretörését segítette az is, hogy az igazságszolgáltatási szervek csekély körben alkalmaztak a szabadságvesztéstől eltérő büntetéseket, például pénzbüntetés, felfüggesztett szabadságvesztést, amely büntetési nemek bizonyos esetekben talán hatékonyabbnak is bizonyultak volna. 26 Ismét szabályozásra került az ügyész feladata a végrehajtás során, amely annak törvényességi felügyeletére szűkült. Az fentebb említett törvényesség problémáját jelentette többek között, hogy a szabadságvesztés büntetésén kívül a többi büntetési nem végrehajtását még belső szabályzatok sem rendezték. Megindult tehát ezen büntetési nemek foganatosításának ügyészi vizsgálata, melynek eredményeképpen e további szankciók végrehajtásának szabályozása is megtörtént. 27 Időközben elkezdődött a büntetőjog reformja, melynek következményeként megszületett az évi V. törvény, így bővült a büntetés-végrehajtás tárgyköre is. E törvény a szabadságvesztés végrehajtásának két módját határozta meg: a börtönt és a büntetésvégrehajtási munkahelyet, de a további büntetési nemek foganatosításának szabályozása is terítéken maradt: IM-rendelet szabályozta a javító-nevelő munka, a kényszergyógykezelés, a kényszerelvonó kezelés végrehajtását. E változások ismét szükségessé tették az ügyész feladatainak újragondolását, serkentőleg hatottak továbbá az elméleti kutatásokra is, amelyek nyomán fény derült a hiányosságokra. A közeljövőben a büntetés-végrehajtásra vonatkozó szabályok sokasága született majd szűnt meg, kiemelendő azonban a szabadságvesztés büntetés végrehajtásáról és az előzetes letartóztatás foganatosításáról szóló évi 21. számú törvényerejű rendelet, amely meghatározta magát a büntetés-végrehajtási rendszert, s tartalmazta annak nélkülözhetetlen alapelveit. E jelenség gyökere a társadalmi változásokban és a büntető törvénykönyvek időszakos módosításában, további büntetési nemek megjelenésében érhető tetten. Leszögezhetjük azonban, hogy az, hogy e területet immár nem belső szabályzatok rendezik, kétség kívüli fejlődésként könyvelhető el. Kiemelendő lépésnek tekinthető, hogy az ügyész törvényességi felügyelettel kapcsolatos kötelezettségeit az eddigiektől eltérően immár törvény rendezi, amely jelentős változásoktól sem mentes. Tartalmazta, hogy a törvényességi felügyelet tárgyát képezi a büntetéseken és intézkedéseken túl az utógondozás és a bűnügyi nyilvántartás is. A végrehajtás jogszerűségének vizsgálata érdekében immár magához kérhette az ügyész bármely büntető és polgári ügy iratait. Az ezt követő években sor került többek között a bánásmód, munkáltatás törvényességének vizsgálatára, melynek köszönhetően megfogalmazást nyertek fontos hiányosságok: legszembetűnőbb e körben a munkavédelmi szabályok teljes hiánya, e problémák tehát megoldásra vártak. 28 A közelmúlt 26 Vókó: i. m Uo Uo

8 Az évi Büntető törvénykönyv megszületése magával hozta új büntetés-végrehajtási jogszabály megalkotását is, mely törvényerejű rendelet bizonyos változtatásokkal természetesen egészen a közelmúltig hatályban volt. Ez az évi 11. számú törvényerejű rendelet (Bv. tvr.) korszerű elvek gyakorlati megvalósítását tűzte ki célul, és már részletes szabályokat tartalmazott az elítélt munkáltatását, javadalmazását, tanulását, kapcsolattartását illetően. A Bv. tvr. a nélkülözhetetlen izoláción túl nagy hangsúlyt fektetett a fogvatartott és a külvilág közötti kapcsolat fenntartására. Szabályai már tekintettel voltak a humanizmus követelményére és a társadalomba való visszailleszkedés elkerülhetetlenségére egyaránt, továbbá tudatosította, hogy a büntetés-végrehajtás fő céljainak a társadalomba való visszailleszkedés elősegítésének, újabb bűncselekmények elkövetésétől való tartózkodás biztosításának sikeressége szoros kapcsolatot feltételez a büntetés végrehajtása és az utógondozás között. Ez jelentette többek között azt is, hogy a későbbi munkavégzés érdekében családjával vagy akár későbbi munkáltatójával kapcsolatba léphetett a fogvatartott, amely akár a személyes érintkezést is jelenthette, figyelemmel ugyanakkor ismét arra, hogy az adott intézet rendje nem sérülhetett. E rabok számára nyitva álló lehetőségek, melyek adott esetben egyben kötelezettségek is, eszközöknek tekinthetők az alapelvek gyakorlati megvalósításához. 29 Az egészen január 1-jéig hatályban lévő Bv. tvr. az elítéltek benti életén kívül kimerítő szabályokat tartalmazott, természetesen, minden büntetési és intézkedési nem végrehajtására, valamint az elítéltek egyes csoportjaira fiatalkorúakra, katonákra, nőkre - nézve egyaránt, továbbá rendelkezett különös végrehajtási szabályokról. Ezek a rendelkezések az említett jogszabályban részekre, fejezetekre és címekre tagolt rendszerben jelentek meg. 30 Napjainkban a fenn említett Bv. tvr. tehát már nem hatályos, január 1-jével hatályba lépett a évi CCXL. törvény a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról. A törvény 6 részből áll általános szabályok, büntetések végrehajtása, intézkedések végrehajtása, egyes kényszerintézkedések végrehajtása, szabálysértési elzárás végrehajtása, záró rendelkezések, e részeken belül fejezetekre tagolódik. Miután 2012-ben új Büntető törvénykönyv lépett hatályba, várható, sőt elvárandó volt a büntetés-végrehajtási rendszer átgondolása is. E lépés indokoltságát jelentheti önmagában korábbi jogforrásunk több évtizedes múltja, amely tény a társadalmi változások gyors alakulásával együtt hatványozta az új jogszabály megalkotása iránti igényt. A jogforrás korából nyilvánvalóan eredő probléma ezen túl, hogy az évek során véghezvitt módosításoknak köszönhetően, annak belső koherenciája megbomlott, így a cél egy átlátható, könnyen értelmezhető, egységes jogszabály megalkotása volt. Az okok között kiemelendő továbbá, az a nemzetközi és immár belső jogi követelmény is, hogy alapvető jogokat érintő jogintézmények szabályozása törvényi szinten történjék. 31 Záró gondolatok A büntetés-végrehajtási jog kialakulását nagyvonalakban végigkísérve kirajzolódik előttünk, hogy miképp változik állandóan országunk jogrendszere. A jogrendszer tagozódásában számtalan tényezőnek szerepe van, kezdve a társadalmi változásokkal, szerepet játszhat még a társadalom elvárása, a történelem alakulása, a politikai erőviszonyok játéka, és természetesen egy adott jogintézmény kikristályosodása. A büntetés-végrehajtási jog kialakulását vizsgálva 29 Vókó: i. m évi 11. törvényerejű rendelet a büntetések és intézkedések végrehajtásáról. 31 T/ számú törvényjavaslat a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról,

9 tisztán megjelenik előttünk, hogy az egyes büntetések gyakorlatban megvalósuló foganatosítása problémákat vetett fel, mely magával hozta azok jogi szabályozása iránti igényt, eljutva egészen addig, hogy ezek kimerítő rendezésére külön jogszabályra, majd végül adott esetben önálló törvényre volt szükség, tarkítva ezzel jogrendszerünk apró elemeit. 48

TANSEGÉDLET a büntetés-végrehajtási jog tanulmányozásához

TANSEGÉDLET a büntetés-végrehajtási jog tanulmányozásához TANSEGÉDLET a büntetés-végrehajtási jog tanulmányozásához 1. Büntetés-végrehajtási jog a büntetés-végrehajtás tudománya 1.1. A büntetés-végrehajtási jog kialakulása és fejlődése hazánkban 1.2. A büntetés-végrehajtási

Részletesebben

AZ ERŐSZAKOS NEMI DELIKTUMOK HAZAI SZABÁLYOZÁSÁNAK TÖRTÉNETI ASPEK-

AZ ERŐSZAKOS NEMI DELIKTUMOK HAZAI SZABÁLYOZÁSÁNAK TÖRTÉNETI ASPEK- TANULMÁNYOK CZEBE ANDRÁS AZ ERŐSZAKOS NEMI DELIKTUMOK HAZAI SZABÁLYOZÁSÁNAK TÖRTÉNETI ASPEK- TUSAI 1. ÁLLAMALAPÍTÁSTÓL A CSEMEGI-KÓDEXIG TERJEDŐ IDŐSZAK Az erőszakos nemi deliktumok kriminalizálásának

Részletesebben

A fogvatartottak kockázatelemzési és kezelési rendszere

A fogvatartottak kockázatelemzési és kezelési rendszere Schmehl János A fogvatartottak kockázatelemzési és kezelési rendszere Bevezetés A magyar büntetés-végrehajtás a kezdetektől fogva törekedett a tudományos megalapozottságú reintegrációs módszerek alkalmazására.

Részletesebben

J/19392. A Magyar Köztársaság legfőbb ügyészének. országgyűlési beszámolója. az ügyészség 2005. évi tevékenységéről

J/19392. A Magyar Köztársaság legfőbb ügyészének. országgyűlési beszámolója. az ügyészség 2005. évi tevékenységéről J/19392 A Magyar Köztársaság legfőbb ügyészének országgyűlési beszámolója az ügyészség 2005. évi tevékenységéről 2 TARTALOMJEGYZÉK 1. Az ügyészi szervezet 6 2. A büntetőjogi ügyészi tevékenység 8 A) A

Részletesebben

INTEGRÁCIÓ ÉS SZAKKÉPZÉS A BÖRTÖNBEN

INTEGRÁCIÓ ÉS SZAKKÉPZÉS A BÖRTÖNBEN INTEGRÁCIÓ ÉS SZAKKÉPZÉS A BÖRTÖNBEN Somogyvári Mihály, somogyvari.mihaly@gmail.com BVOP A szabadságvesztés büntetésének az elzáráson kívül az a célja hogy elősegítse az elítéltnek a szabadulása utáni

Részletesebben

Közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási terv. Répcelak Város Önkormányzat

Közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási terv. Répcelak Város Önkormányzat Közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási terv Répcelak Város Önkormányzat P.H... Dr.Németh Kálmán Polgármester Dr.Kiss Julianna Jegyző Készült: 2012... Old. 1 Közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási terv

Részletesebben

J/55. B E S Z Á M O L Ó

J/55. B E S Z Á M O L Ó KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA J/55. B E S Z Á M O L Ó az Országgyűlés részére a Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a 2005. január

Részletesebben

területi Budapesti Mozaik 13. Idősödő főváros

területi Budapesti Mozaik 13. Idősödő főváros területi V. évfolyam 15. szám 211. március 9. 211/15 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu i Mozaik 13. Idősödő főváros A tartalomból 1 A népesség számának és korösszetételének alakulása

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Doktori Iskola Bőnügyi Tudományok. Hautzinger Zoltán. PhD értekezés tézisei

Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Doktori Iskola Bőnügyi Tudományok. Hautzinger Zoltán. PhD értekezés tézisei Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Doktori Iskola Bőnügyi Tudományok Hautzinger Zoltán A katonai büntetıjog rendszere, a katonai büntetıeljárás fejlesztési lehetıségei PhD értekezés tézisei

Részletesebben

OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE

OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE 2006-2010 Felülvizsgálat ideje: 2007. december 31. OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI,

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐTESTÜLET 2013. december 12-i ülésére

ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐTESTÜLET 2013. december 12-i ülésére Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata Iktató szám: 224/2013. ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐTESTÜLET 2013. december 12-i ülésére Tárgy: Előterjesztő: Készítette: Tájékoztató a hatósági munka

Részletesebben

Tájékoztató a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztály 2015. évi tevékenységéről

Tájékoztató a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztály 2015. évi tevékenységéről Tájékoztató a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztály 2015. évi tevékenységéről A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal (továbbiakban: Főosztály) a

Részletesebben

MAGYAR KÖZLÖNY 73. szám

MAGYAR KÖZLÖNY 73. szám MAGYAR KÖZLÖNY 73. szám MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2014. május 22., csütörtök Tartalomjegyzék 16/2014. (V. 22.) AB határozat A jogerős határozattal kiszabott közérdekű munka vagy pénzbüntetés végrehajthatóságának

Részletesebben

Gyógymód Ügyészi vizsgálat az IM EI-ben

Gyógymód Ügyészi vizsgálat az IM EI-ben Gyógymód Ügyészi vizsgálat az IM EI-ben A Legfőbb Ügyészség 1997 első félévében megvizsgálta a kényszergyógykezelés és az ideiglenes kényszergyógykezelés végrehajtásának törvényességét ai, Igazságügyi

Részletesebben

A MAGYAR MEZİGAZDASÁGI MÚZEUM JOGÁLLÁSA, ALAPADATA

A MAGYAR MEZİGAZDASÁGI MÚZEUM JOGÁLLÁSA, ALAPADATA I. FEJEZET A MAGYAR MEZİGAZDASÁGI MÚZEUM JOGÁLLÁSA, ALAPADATA 1. A Magyar Mezıgazdasági Múzeum jogállása 1.1. A Magyar Mezıgazdasági Múzeum (a továbbiakban: Múzeum) a vidékfejlesztési miniszter által irányított,

Részletesebben

HORPÁCSI FERENC A HATÁRİRSÉG BEVETÉSI SZERVEINEK LEHETSÉGES VESZÉLYHELYZETI FELADATAI. 1. Bevezetés

HORPÁCSI FERENC A HATÁRİRSÉG BEVETÉSI SZERVEINEK LEHETSÉGES VESZÉLYHELYZETI FELADATAI. 1. Bevezetés HORPÁCSI FERENC A HATÁRİRSÉG BEVETÉSI SZERVEINEK LEHETSÉGES VESZÉLYHELYZETI FELADATAI 1. Bevezetés A 21. század katasztrófák egész sorozatával köszöntötte bolygónkat, részben a természet, részben az emberi

Részletesebben

KISS Zsolt SZOBOSZLAI Mihály KOVÁCS András. A civil szféra bevonása a települések fejlesztésének folyamatába Magyarországon

KISS Zsolt SZOBOSZLAI Mihály KOVÁCS András. A civil szféra bevonása a települések fejlesztésének folyamatába Magyarországon KISS Zsolt SZOBOSZLAI Mihály KOVÁCS András A civil szféra bevonása a települések fejlesztésének folyamatába Magyarországon 2 A civil szféra bevonása a települések fejlesztésének folyamatába Magyarországon...

Részletesebben

JELENTÉS. 0235 2002. szeptember

JELENTÉS. 0235 2002. szeptember JELENTÉS a Kormány által a miniszterelnök részére állandó szálláshelyként kijelölt ingatlan személyi védelemmel összefüggő átalakítási költségeinek ellenőrzéséről 0235 2002. szeptember 2. Államháztartás

Részletesebben

BELÉNYI GYULA: AZ ALFÖLDI VÁROSOK ÉS A TELEPÜLÉSPOLITIKA (1945-1963)

BELÉNYI GYULA: AZ ALFÖLDI VÁROSOK ÉS A TELEPÜLÉSPOLITIKA (1945-1963) Tér és Társadalom 11. évf. 1997/2. 99-103. p. TÉT 1997 2 Könyvjelz ő 99 BELÉNYI GYULA: AZ ALFÖLDI VÁROSOK ÉS A TELEPÜLÉSPOLITIKA (1945-1963) (Csongrád Megyei Levéltár, Szeged, 1996 - p. 211) BARANYI BÉLA

Részletesebben

Szervezeti és Működési Szabályzat

Szervezeti és Működési Szabályzat Kalocsa Város Óvodája és Bölcsődéje Szervezeti és Működési Szabályzat OM azonosító: 027488 Készítette: Katus Györgyné Kalocsa, 2014. augusztus 04. TARTALOM Tartalomjegyzék BEVEZETŐ...3 1.Az SZMSZ hatálya,

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB 1940/2014. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB 1940/2014. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB 1940/2014. számú ügyben Az eljárás megindítása, előzmények Sajtóhírekből értesültem arról, hogy az értelmi fogyatékos gyerekek előkészítő szakiskolai képzése

Részletesebben

Az állam- és a politikatudomány helyzete a jogi kari oktatásban

Az állam- és a politikatudomány helyzete a jogi kari oktatásban Dr. Karácsony András Az állam- és a politikatudomány helyzete a jogi kari oktatásban Előadásomban az Eötvös Lóránd Tudományegyetem (illetve jogelődjei) vonatkozásában három tudományág (jog-, állam- és

Részletesebben

KÉPVISELŐ-TESTÜLETI ELŐTERJESZTÉS. Javaslat gazdasági program elfogadására

KÉPVISELŐ-TESTÜLETI ELŐTERJESZTÉS. Javaslat gazdasági program elfogadására Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának P O L G Á R M E S T E R E 1239 Budapest, Grassalkovich út 162. KÉPVISELŐ-TESTÜLETI ELŐTERJESZTÉS Javaslat gazdasági program elfogadására Előterjesztő:

Részletesebben

Romániai magyar autonómiakoncepciók. Az 1989 és 2006 között kidolgozott törvénytervezetek

Romániai magyar autonómiakoncepciók. Az 1989 és 2006 között kidolgozott törvénytervezetek 5. Bognár Zoltán Romániai magyar autonómiakoncepciók. Az 1989 és 2006 között kidolgozott törvénytervezetek A trianoni határmódosításokat követően kisebbségbe került erdélyi magyar etnikum 1 elitje meghatározóan

Részletesebben

NYUGAT-DUNÁNTÚLI R E G I O N Á L I S Á L L A M I G A Z G A T Á S I

NYUGAT-DUNÁNTÚLI R E G I O N Á L I S Á L L A M I G A Z G A T Á S I NYUGAT-DUNÁNTÚLI R E GIONÁLIS ÁLLAMIGA ZGATÁSI HIVATAL GYŐR BESZÁMOLÓ A NYUGAT-DUNÁNTÚLII REGIIONÁLIIS ÁLLAMIIGAZGATÁSII HIIVATAL 2009.. ÉVII TEVÉKENYSÉGÉRŐL GYŐR, 2010. JANUÁR 26. 2 I. 1. A törvényességi

Részletesebben

RÖVID ÁTTEKINTÉS PROF. EM. DR. KOVACSICS JÓZSEF SZAKIRODALMI MUNKÁSSÁGÁRÓL

RÖVID ÁTTEKINTÉS PROF. EM. DR. KOVACSICS JÓZSEF SZAKIRODALMI MUNKÁSSÁGÁRÓL FIGYELŐ RÖVID ÁTTEKINTÉS PROF. EM. DR. KOVACSICS JÓZSEF SZAKIRODALMI MUNKÁSSÁGÁRÓL Alkotás a társadalomtudományok határán e címmel jelent meg 2001-ben az a tanulmánykötet, melyben Dr. Kovacsics József

Részletesebben

J/9457. B E S Z Á M O L Ó

J/9457. B E S Z Á M O L Ó KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA J/9457. B E S Z Á M O L Ó az Országgyűlés részére a Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a 2008. január

Részletesebben

A felszámolási költségek viselésének néhány vitás kérdése

A felszámolási költségek viselésének néhány vitás kérdése A felszámolási költségek viselésének néhány vitás kérdése A felszámolási költségekkel kapcsolatos elszámolási kérdések a Cstv. megjelenése óta vitákat generálnak a gyakorlatban. Célszerő ezért ennek a

Részletesebben

Beszélgetés Pongrácz Tiborné demográfussal

Beszélgetés Pongrácz Tiborné demográfussal Fórum Beszélgetés Pongrácz Tiborné demográfussal Pongrácz Tiborné Hüttl Marietta egész aktív pályáját a ma már patinásnak mondható Népességtudományi Kutatóintézetben töltötte. Az ifjú munkatárs hamarosan

Részletesebben

SZOMBATHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS

SZOMBATHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOMBATHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS ÁLTAL FENNTARTOTT INTÉZMÉNYEK ÉS 100% TULAJDONÚ GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK SZOCIÁLIS ALAPELLÁTÁSÁNAK VIZSGÁLATA Készítette: Kanyik Csaba Szollár Zsuzsa Dr. Szántó Tamás Szombathely,

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. az Állami Számvevőszék 2012. évi szakmai tevékenységéről és beszámoló az intézmény működéséről ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK.

TÁJÉKOZTATÓ. az Állami Számvevőszék 2012. évi szakmai tevékenységéről és beszámoló az intézmény működéséről ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK. ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK TÁJÉKOZTATÓ az Állami Számvevőszék 2012. évi szakmai tevékenységéről és beszámoló az intézmény működéséről J/l 0973 201 3. ápri lis ISSN 2063-546X T A R T A L O M 1. AZ ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK

Részletesebben

A HAZA ÉS HALADÁS GONDOLATÁNAK INTEGRÁLÁSÁÉRT FOLYTATOTT KÜZDELEM WEKERLE SÁNDOR ÉLETMŐVÉBEN. Zsugyel János PhD

A HAZA ÉS HALADÁS GONDOLATÁNAK INTEGRÁLÁSÁÉRT FOLYTATOTT KÜZDELEM WEKERLE SÁNDOR ÉLETMŐVÉBEN. Zsugyel János PhD A HAZA ÉS HALADÁS GONDOLATÁNAK INTEGRÁLÁSÁÉRT FOLYTATOTT KÜZDELEM WEKERLE SÁNDOR ÉLETMŐVÉBEN Zsugyel János PhD Bevezetı gondolatok Wekerle Sándor joggal kérhetne helyet a Guinness rekordok könyvében: Magyarország

Részletesebben

Tartalomjegyzék. I./ A munkavédelmi ellenőrzések 2011. év I. félévében szerzett tapasztalatai 3

Tartalomjegyzék. I./ A munkavédelmi ellenőrzések 2011. év I. félévében szerzett tapasztalatai 3 Hírlevél 2011/7. Tartalomjegyzék I./ A munkavédelmi ellenőrzések 2011. év I. félévében szerzett tapasztalatai 3 II./ A munkaügyi ellenőrzések 2011. év I. félévében szerzett tapasztalatai 36 III./ A Munkavédelmi

Részletesebben

Üzemi óvodák 1945 és 1975 között

Üzemi óvodák 1945 és 1975 között Aczél Zsófia ez közös gond volt, minden dolgozó anya közös gondja Üzemi óvodák 1945 és 1975 között A hazai óvodarendszer speciális eleme, a vállalati óvodák kialakulásának a története elsősorban a kisgyermekek

Részletesebben

331 Jelentés a Magyar Vöröskereszt pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről

331 Jelentés a Magyar Vöröskereszt pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről 331 Jelentés a Magyar Vöröskereszt pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK I. Összefoglaló megállapítások, következtetések, javaslatok II. Részletes megállapítások A) Az alapfeladatok, a szervezet

Részletesebben

A Felügyelet jogállása, illetékességi területe és feladatai

A Felügyelet jogállása, illetékességi területe és feladatai Sok mindent el lehet érni szigorral, még többet szeretettel, de a legtöbbet belátással és pártatlan igazságossággal, amely nincs tekintettel egyes személyekre ( J.W. Goethe ) A Szombathelyi Közterület-felügyelet

Részletesebben

A központosított közbeszerzés és elektronikus közbeszerzés

A központosított közbeszerzés és elektronikus közbeszerzés A központosított közbeszerzés és elektronikus közbeszerzés Témakörök A közbeszerzési törvény előzményei...2 1995 - a közbeszerzési törvény hatálybalépése...3 2003 - a második közbeszerzési törvény...3

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése Az AJB-574/2016. számú ügyben (Előzményi ügy: AJB-4424/2015. )

Az alapvető jogok biztosának Jelentése Az AJB-574/2016. számú ügyben (Előzményi ügy: AJB-4424/2015. ) Az alapvető jogok biztosának Jelentése Az AJB-574/2016. számú ügyben (Előzményi ügy: AJB-4424/2015. ) Előadó: dr. Blaskovits Márta Az eljárás megindítása Egy panaszos beadvánnyal fordult az alapvető jogok

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-2648/2015. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-2648/2015. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-2648/2015. számú ügyben Előadó: dr. Győrffy Zsuzsanna A vizsgálat megindítása Hivatalomhoz állampolgári bejelentés érkezett a Baranya Megyei Gyermekvédelmi

Részletesebben

Paraizs Júlia. Múzeum, Budapest, 1962. 1 STAUD Géza, A magyar színháztörténet forrásai, II., Színháztudományi Intézet Országos Színháztörténeti

Paraizs Júlia. Múzeum, Budapest, 1962. 1 STAUD Géza, A magyar színháztörténet forrásai, II., Színháztudományi Intézet Országos Színháztörténeti Paraizs Júlia N. Mandl Erika: Színház a magyar sajtóban a két világháború között. A sajtóforrások szerepe az összehasonlító színháztörténeti kutatásokban, különös tekintettel a Napkelet és a Magyar Szemle

Részletesebben

az alkotmánybíróság határozatai

az alkotmánybíróság határozatai 2016. június 3. 2016. 13. szám az alkotmánybíróság határozatai az alkotmánybíróság hivatalos lapja Tartalom 3108/2016. (VI. 3.) AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról 668 3109/2016. (VI. 3.)

Részletesebben

Ikt. szám: 6036-3/2009-0006 KTF. A XXI. FEJEZET Egészségügyi Minisztérium 2008. évi költségvetésének végrehajtása

Ikt. szám: 6036-3/2009-0006 KTF. A XXI. FEJEZET Egészségügyi Minisztérium 2008. évi költségvetésének végrehajtása Ikt. szám: 6036-3/2009-0006 KTF A XXI. FEJEZET Egészségügyi Minisztérium költségvetésének végrehajtása 2 T A R T A L O M J E G Y Z É K A. A FEJEZET 2008 ÉVI LEGFONTOSABB KÖLTSÉGVETÉSÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ - FELADATAI...

Részletesebben

KÖZIGAZGATÁSI JOG 3.

KÖZIGAZGATÁSI JOG 3. KÖZIGAZGATÁSI JOG 3. MAGYAR KÖZIGAZGATÁSI JOG Különös rész..kiadó 2008. 1 KÖZIGAZGATÁSI JOG 3. Különös Rész Szerkesztette: DR. NYITRAI PÉTER TANSZÉKVEZETŐ, EGYETEMI DOCENS Szerzők: DR. CZÉKMANN ZSOLT TANÁRSEGÉD

Részletesebben

Tájékoztató tanévnyitó kiadvány a 2008/2009 tanévhez 1

Tájékoztató tanévnyitó kiadvány a 2008/2009 tanévhez 1 Tájékoztató tanévnyitó kiadvány a 2008/2009 tanévhez 1 Készítette: OKM Közoktatási Főosztály 1 Az elektronikus kiadvány a közoktatás szereplő számára a szakmai munka segítése céljából készült, alkalmazása

Részletesebben

Terület- és településrendezési ismeretek

Terület- és településrendezési ismeretek Terület- és településrendezési ismeretek Tankönyv a köztisztviselők továbbképzéséhez Szerkesztette: László László Budapest 006. október A TANANYAGOT MEGALAPOZÓ TANULMÁNYOK SZERZŐI: DR. KÖKÉNYESI JÓZSEF

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Budapest, 2010/2

Statisztikai tájékoztató Budapest, 2010/2 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. szeptember Statisztikai tájékoztató Budapest, 2010/2 Tartalom Összefoglaló...2 Gazdasági szervezetek...2 Beruházás...3 Ipar...4 Építőipar...5

Részletesebben

KUTATÁSI BESZÁMOLÓ. A terület alapú gazdaságméret és a standard fedezeti hozzájárulás (SFH) összefüggéseinek vizsgálata a Nyugat-dunántúli régióban

KUTATÁSI BESZÁMOLÓ. A terület alapú gazdaságméret és a standard fedezeti hozzájárulás (SFH) összefüggéseinek vizsgálata a Nyugat-dunántúli régióban KUTATÁSI BESZÁMOLÓ A terület alapú gazdaságméret és a standard fedezeti hozzájárulás (SFH) összefüggéseinek vizsgálata a Nyugat-dunántúli régióban OTKA 48960 TARTALOMJEGYZÉK 1. A KUTATÁST MEGELŐZŐ FOLYAMATOK

Részletesebben

Koronikáné Pécsinger Judit

Koronikáné Pécsinger Judit Koronikáné Pécsinger Judit AZ ÚTKÖRNYEZET HATÁSTERJEDÉST BEFOLYÁSOLÓ SZEREPE TERMÉSZETI TERÜLETEKEN Doktori (PhD) értekezés Témavezető: Dr. Pájer József egyetemi docens Nyugat-magyarországi Egyetem Kitaibel

Részletesebben

A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 43.

A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 43. A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 43. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET Igazgató: Dr. Miltényi Károly ISSN 0236-736-X

Részletesebben

Képzési nap anyaga. 2013. június 5.

Képzési nap anyaga. 2013. június 5. Képzési nap anyaga 2013. június 5. I. Az Ást. 2012. április 15-i módosításának előzményei, koncepciója és konkrét hatása az áldozatsegítő szolgálat eljárásaira 1. A módosítás szükségessége, előzménye 2.

Részletesebben

A növénytermesztési technológiák élelmiszerbiztonsági kérdései. 2014. július 9.

A növénytermesztési technológiák élelmiszerbiztonsági kérdései. 2014. július 9. A növénytermesztési technológiák élelmiszerbiztonsági kérdései 2014. július 9. 2 Készült a TÁMOP-4.1.1.C- 12/1/KONV-2012-0014: Élelmiszerbiztonság és gasztronómia vonatkozású egyetemi együttműködés, DE-SZTE-EKF-NYME

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S

E L İ T E R J E S Z T É S E L İ T E R J E S Z T É S mely készült Ordacsehi Község Önkormányzatának 2011 október 26- i testületi ülésére a 3. sz. napirendi ponthoz. Tárgy: 2012 évi belsı ellenırzési ütemterv elfogadása Elıterjesztı:

Részletesebben

AZ ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY EGYSÉGES SZERKEZETBEN, MAGYARÁZATOKKAL 2014

AZ ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY EGYSÉGES SZERKEZETBEN, MAGYARÁZATOKKAL 2014 JOGALKALMAZÁSOK AZ ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY EGYSÉGES SZERKEZETBEN, MAGYARÁZATOKKAL 2014 2013 Budapest, 2014 Szerzők: Csikász Éva Dr. Boda Péter Dr. Kovács-Kozma Zsuzsanna Dr. Lőrincz Zsuzsanna

Részletesebben

A munka- és tűzvédelem társadalmasítása

A munka- és tűzvédelem társadalmasítása A munka- és tűzvédelem társadalmasítása Az élet egyre több területén válik aktuálissá a társadalmasítás. Egyre több embert vonunk be a társadalmi tulajdon védelmének különböző formáiba, hogy termelt értékeink

Részletesebben

Dr. Solymos László Várospolitikai Alpolgármester. Átfogó értékelés az önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak 2009.

Dr. Solymos László Várospolitikai Alpolgármester. Átfogó értékelés az önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak 2009. Előterjesztő: Dr. Solymos László Várospolitikai Alpolgármester Iktatószám: 01/37601-7/2010. Tárgy: Átfogó értékelés az önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak 2009. évi ellátásáról Melléklet:

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1782/2016. számú ügyben (Előzményi ügy száma: AJB-3440/2015)

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1782/2016. számú ügyben (Előzményi ügy száma: AJB-3440/2015) Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1782/2016. számú ügyben (Előzményi ügy száma: AJB-3440/2015) Az eljárás megindítása A panaszos negyven szülő társa nevében fordult panasszal Hivatalomhoz a

Részletesebben

HÚSZÉVES A BAJTÁRSI EGYESÜLETEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE

HÚSZÉVES A BAJTÁRSI EGYESÜLETEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE HÚSZÉVES A BAJTÁRSI EGYESÜLETEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE A SZÖVETSÉG ÉRDEKVÉDELMI TEVÉKENYSÉGE 20 ÉV TÜKRÉBEN A Szövetség érdekvédelmi tevékenysége 20 év tükrében A BEOSZ már megalakulásának pillanatában, 1990.

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Nyúl Község Önkormányzatának 2016. évi költségvetési koncepciója A Képviselő-testület 2015. november 24.-i ülésére

ELŐTERJESZTÉS. Nyúl Község Önkormányzatának 2016. évi költségvetési koncepciója A Képviselő-testület 2015. november 24.-i ülésére ELŐTERJESZTÉS Nyúl Község Önkormányzatának 2016. évi költségvetési koncepciója A Képviselő-testület 2015. november 24.-i ülésére Tisztelt Képviselő-testület! Az egyes törvényeknek a költségvetési tervezéssel,

Részletesebben

A TERÜLETFEJLESZTÉS 10 ÉVE BÉKÉS MEGYÉBEN

A TERÜLETFEJLESZTÉS 10 ÉVE BÉKÉS MEGYÉBEN A TERÜLETFEJLESZTÉS 10 ÉVE BÉKÉS MEGYÉBEN 1996-2006. Békéscsaba, 2006. március 21. A területfejlesztés 10 éve Békés megyében 1996-2006 Készült a Békés Megyei Területfejlesztési Tanács megbízásából a Területfejlesztésr

Részletesebben

Ludwig Múzeum Kortárs Művészeti Múzeum

Ludwig Múzeum Kortárs Művészeti Múzeum A Ludwig Múzeum Kortárs Művészeti Múzeum SZERVEZETI ÉS M Ű KÖDÉSI SZABÁLYZATA Az Intézmény vezetője: Jóváhagyom: Bencsik Barnabás Oktatási és Kulturális Minisztérium igazgató mint az Alapító képviselője

Részletesebben

Közszolgálati életpálya és emberi erőforrás gazdálkodás. Emberi erőforrás és közszolgálati életpálya kutatás

Közszolgálati életpálya és emberi erőforrás gazdálkodás. Emberi erőforrás és közszolgálati életpálya kutatás Közszolgálati életpálya és emberi erőforrás gazdálkodás Petrovics Zoltán Emberi erőforrás és közszolgálati életpálya kutatás (A jogi szabályozás munkacsoport zárótanulmánya) ISBN 978-615-5269-60-8 Á ÁROP-2.2.17

Részletesebben

A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA

A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSA 1051 Budapest, Nádor u. 22. 1387 Budapest, Pf. 40.Telefon: 475-7100 Fax: 269-1615 A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA a Red Bull Air Race repülırendezvény

Részletesebben

Pedagógiai program. I. rész NEVELÉSI PROGRAM

Pedagógiai program. I. rész NEVELÉSI PROGRAM Pedagógiai program I. rész NEVELÉSI PROGRAM Orosháza 2015. TARTALOMJEGYZÉK I. A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI... 4 1. A társadalmi igény és az egyéni

Részletesebben

Gyakornoki szabályzat

Gyakornoki szabályzat 12.sz. melléklet A MEDGYESSY FERENC GIMNÁZIUM ÉS MŰVÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA Gyakornoki szabályzat OM azonosító: 031202 GYAKORNOKI SZABÁLYZAT A közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 22. (9)

Részletesebben

PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM TÁMOGATÁSOKAT VIZSGÁLÓ IRODA. 2005. június

PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM TÁMOGATÁSOKAT VIZSGÁLÓ IRODA. 2005. június PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM TÁMOGATÁSOKAT VIZSGÁLÓ IRODA 2005. június Ezt a kiadványt a Pénzügyminisztérium szervezeti keretein belül működő Támogatásokat Vizsgáló Iroda készítette. A kiadvány egyéb, az állami

Részletesebben

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2015.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2015. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2015. Kiadja: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 4 2. Módszertan... 5 3. Szabolcs-Szatmár-Bereg

Részletesebben

15 ÉVES A KÖZIGAZGATÁSI HIVATAL

15 ÉVES A KÖZIGAZGATÁSI HIVATAL 15 ÉVES A KÖZIGAZGATÁSI HIVATAL Nagyon jeles évfordulót ünnepel a közigazgatási hivatal ebben az évben, hiszen 15 évvel ezelőtt, 1991. január 1-jén alakult meg a győri székhelyű 1. számú régió Köztársasági

Részletesebben

Gyakornoki szabályzata

Gyakornoki szabályzata Szent-Györgyi Albert Gimnázium és Szakközépiskola Gyakornoki szabályzata Tartalomjegyzék 1. A szabályzat területi, személyi hatálya... 3 2. A szabályzat időbeli hatálya... 3 3. A szabályzat módosítása...

Részletesebben

B E S Z Á M O L Ó a Polgármesteri Hivatal 2010. évi munkájáról

B E S Z Á M O L Ó a Polgármesteri Hivatal 2010. évi munkájáról B E S Z Á M O L Ó a i Hivatal 2010. évi munkájáról Készült: Szécsény Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2011. február 8-i ülésére Elıterjesztı: Bartusné dr. Sebestyén Erzsébet címzetes fıjegyzı

Részletesebben

KÍSÉR LEVÉL ELLEN RZÉSI JELENTÉS MEGKÜLDÉSÉHEZ

KÍSÉR LEVÉL ELLEN RZÉSI JELENTÉS MEGKÜLDÉSÉHEZ KÍSÉR LEVÉL ELLEN RZÉSI JELENTÉS MEGKÜLDÉSÉHEZ Tárgy: Vezet i összefoglaló Pátyi Polgármesteri Hivatal 2071 Páty, Kossuth Lajos u. 83. dr. Guba Zsolt jegyz Tisztelt Jegyz Úr! A 2014. évi bels ellen rzési

Részletesebben

Száma:.../2015. ELŐTERJESZTÉS - a Képviselő-testülethez. Dombrád Város 2015-2019 közötti időszakra vonatkozó Sportkoncepciójának elfogadására

Száma:.../2015. ELŐTERJESZTÉS - a Képviselő-testülethez. Dombrád Város 2015-2019 közötti időszakra vonatkozó Sportkoncepciójának elfogadására DOMBRÁD VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERÉTŐL ---------------------------------------------------------- ---- 4492 Dombrád, Rákóczi út 36. Tel/fax: (45) 465-001, 565-002 Száma:.../2015. ELŐTERJESZTÉS -

Részletesebben

Az állami erdő és erdőgazdaságok vagyonkezelése és számvitele az Állami Számvevőszék jelentéseinek tükrében

Az állami erdő és erdőgazdaságok vagyonkezelése és számvitele az Állami Számvevőszék jelentéseinek tükrében Az állami erdő és erdőgazdaságok vagyonkezelése és számvitele az Állami Számvevőszék jelentéseinek tükrében Szerkesztette: Lett Béla Sopron, 2016 Az állami erdő és erdőgazdaságok vagyonkezelése és számvitele

Részletesebben

A munkaügyi ellenőrzés tapasztalatai (2015. III. negyedév)

A munkaügyi ellenőrzés tapasztalatai (2015. III. negyedév) A munkaügyi ellenőrzés tapasztalatai (2015. III. negyedév) 1. Ellenőrzési adatok 2015. első kilenc hónapjában a munkaügyi hatóság 13 586 munkáltatót ellenőrzött, a vizsgálatok során a foglalkoztatók 66

Részletesebben

Tervek és a valóság A pénzbeli családtámogatási ellátások vizsgálata a kormányprogramok tükrében

Tervek és a valóság A pénzbeli családtámogatási ellátások vizsgálata a kormányprogramok tükrében NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM Közigazgatás-tudományi Doktori Iskola Kristó Katalin: Tervek és a valóság A pénzbeli családtámogatási ellátások vizsgálata a kormányprogramok tükrében Doktori (PhD) értekezés

Részletesebben

Kereskedelmi szerződések

Kereskedelmi szerződések Barta Judit Fazakas Zoltán Harsányi Gyöngyi Miskolczi Bodnár Péter Szuchy Róbert Ujváriné Antal Edit Kereskedelmi szerződések alapvető szabályai Barta Judit Fazakas Zoltán Harsányi Gyöngyi Miskolczi Bodnár

Részletesebben

1) Régiós átalakulás regionális szervezeti felállásban

1) Régiós átalakulás regionális szervezeti felállásban 1) Régiós átalakulás 2007. január 01-jei hatállyal az állami adóhatóság már nem megyei, hanem regionális szervezeti felállásban működik. Ez azt jelenti, hogy térségünkben létrejött az APEH Észak-magyarországi

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.5.24. COM(2013) 330 final 2013/0171 (NLE) Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA a Portugáliának nyújtandó uniós pénzügyi támogatásról szóló 2011/344/EU végrehajtási

Részletesebben

A betlehemi csillag és Jézus születésének rejtélye

A betlehemi csillag és Jézus születésének rejtélye A betlehemi csillag és Jézus születésének rejtélye 2013-12-23 12:13:19 Karácsony közeledte a betlehemi csillagot, Jézus születését, a napkeleti bölcseket juttatja az ember eszébe. De mi is lehetett valójában

Részletesebben

EUROKT-AKADÉMIA. SzakképzőIskola

EUROKT-AKADÉMIA. SzakképzőIskola Az EUROKT-AKADÉMIA SzakképzőIskola 2500 Esztergom, Kis-Duna sétány 11. Tel.: 33/414-866; fax: 33/401-674 e-mail: eurokt@eurokt-akademia.hu web: http://www.eurokt-akademia.hu A működés helyi rendjét meghatározó

Részletesebben

A reformáció megjelenése és térhódítása Magyarországon

A reformáció megjelenése és térhódítása Magyarországon A reformáció megjelenése és térhódítása Magyarországon A reformáció gyors elterjedésének az okai Az egyház elvilágiasodása Mátyás király uralkodása alatt a király az ország irányításában alkalmazott nagy

Részletesebben

I.7.1. Általános taktikai ajánlások... 22 I.7.1.1. Az intézkedés során alkalmazandó alapelvek... 22 I.7.1.2. Az intézkedések szakaszai... 22 I.7.1.3.

I.7.1. Általános taktikai ajánlások... 22 I.7.1.1. Az intézkedés során alkalmazandó alapelvek... 22 I.7.1.2. Az intézkedések szakaszai... 22 I.7.1.3. 1 Tartalomjegyzék I. Fejezet: Szakmai ismeretek... 5 I.1. A tevékenységet maghatározó főbb jogszabályok... 5 I.1.1. A 2012. évi CXX. törvény hatálya, a rendészeti feladatokat ellátó személyek köre... 5

Részletesebben

ÉSZAK-ALFÖLDI STRATÉGIA 2009-2013

ÉSZAK-ALFÖLDI STRATÉGIA 2009-2013 ÉSZAKALFÖLDI REGIONÁLIS SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 20092013 Készítette: Dr. Setényi János Papp Miklós Kocsis Ferenc Lektorálta: Dr. Polonkai Mária Sápi Zsuzsanna Kiadja: Északalföldi Regionális Fejlesztési

Részletesebben

A PÁLYAKÖVETÉS ÉS AZ ALUMNI HELYE AZ INTÉZMÉNYI STRUKTÚRÁBAN

A PÁLYAKÖVETÉS ÉS AZ ALUMNI HELYE AZ INTÉZMÉNYI STRUKTÚRÁBAN Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 Bevezetés... 3 1 A pályakövetéses vizsgálatok illeszkedése az SZTE minőségfejlesztési rendszerébe... 4 1.1 Pályakövetéses vizsgálatok jellemzői... 6 1.2 Pályakövetéses

Részletesebben

Tízéves az óvári mintagazdasági hálózat

Tízéves az óvári mintagazdasági hálózat 214 gazdálkodás 55. ÉVFOLYAM 2. SZÁM, 2011 Tízéves az óvári mintagazdasági hálózat VÉR ANDRÁS TENK ANTAL CSER JÁNOS Kulcsszavak: mintagazdasági hálózat, együttműködési formák, továbbfejlesztési lehetőségek.

Részletesebben

Ügyszám: JNO-82- /2010

Ügyszám: JNO-82- /2010 JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSA Ügyszám: JNO-82- /2010 Tárgy: A repülıtér létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének valamint a leszállóhely létesítésének és megszüntetésének szabályairól

Részletesebben

Munkaügyi Központja Püspökladányi Kirendeltség. Jóváhagyta: TÁJÉKOZTATÓ

Munkaügyi Központja Püspökladányi Kirendeltség. Jóváhagyta: TÁJÉKOZTATÓ Munkaügyi Központja Püspökladányi Kirendeltség Jóváhagyta: Jóváhagyta: Mező Barna igazgató Mező Barna Igazgató TÁJÉKOZTATÓ Püspökladány Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. november hónapban

Részletesebben

B E S Z Á M O L Ó Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksári Polgármesteri Hivatal 2014. évi munkájáról

B E S Z Á M O L Ó Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksári Polgármesteri Hivatal 2014. évi munkájáról 1 1. melléklet B E S Z Á M O L Ó Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksári Polgármesteri Hivatal 2014. évi munkájáról 2 A HIVATAL 2014. ÉVI TEVÉKENYSÉGE A Hivatal 2014. évi munkájáról szóló részletes tájékoztatást

Részletesebben

1. Fogalmak meghatározása

1. Fogalmak meghatározása A közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 22. (9) bekezdés, valamint a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben tárgyú 138/1992. (X.

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŐKÖDÉSI SZABÁLYZAT

SZERVEZETI ÉS MŐKÖDÉSI SZABÁLYZAT Polgár Város Önkormányzatának Városgondnoksága 4090 Polgár, Fürdı u. 2. Telefonszám: 52/391-188 SZERVEZETI ÉS MŐKÖDÉSI SZABÁLYZAT Érvényes: 2009. 10. 01. -tıl I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSE 1./A Szervezeti

Részletesebben

Budapest tisztviselőrétegei az ellenforradalmi rendszer első évtizedében I.

Budapest tisztviselőrétegei az ellenforradalmi rendszer első évtizedében I. SZABOIXS OTTÓ Budapest tisztviselőrétegei az ellenforradalmi rendszer első évtizedében I. BEVEZETÉS Budapest lakosságának összetételét vizsgálva figyelemre méltó adat tűnik szemünkbe. Az első világháborút

Részletesebben

A Független Rendészeti Panasztestület 384/2010. (VIII. 4.) számú állásfoglalásának ismertetése

A Független Rendészeti Panasztestület 384/2010. (VIII. 4.) számú állásfoglalásának ismertetése LUKONICS ESZTER A Független Rendészeti Panasztestület 384/2010. (VIII. 4.) számú állásfoglalásának ismertetése I. A Független Rendészeti Panasztestület (a továbbiakban: Testület) 384/2010. (VIII. 4.) számú

Részletesebben

BÜNTETŐ KOLLÉGIUM. A Fővárosi Ítélőtábla Büntető Kollégiuma által 2013. évben hozott vélemények. 1/2013. (VI. 24.) BK vélemény ***

BÜNTETŐ KOLLÉGIUM. A Fővárosi Ítélőtábla Büntető Kollégiuma által 2013. évben hozott vélemények. 1/2013. (VI. 24.) BK vélemény *** BÜNTETŐ KOLLÉGIUM A Fővárosi Ítélőtábla Büntető Kollégiuma által 2013. évben hozott vélemények 1/2013. (VI. 24.) BK vélemény A bíróságnak a határozatában nem csak azt kell rögzítenie, hogy az elkövetéskori

Részletesebben

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Tájékoztató Bács-Kiskun megye 2006. évi munkaerő-piaci helyzetéről, a munkanélküliség csökkentésének lehetőségeiről Tájékoztató Bács- Kiskun TARTALOMJEGYZÉK I.

Részletesebben

Lakossági állapotfelmérés egy lehetséges levegőszennyezettséggel terhelt településen

Lakossági állapotfelmérés egy lehetséges levegőszennyezettséggel terhelt településen DOI: 10.18427/iri-2016-0034 Lakossági állapotfelmérés egy lehetséges levegőszennyezettséggel terhelt településen Rucska Andrea, Kiss-Tóth Emőke Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar rucska@freemail.hu, efkemci@uni-miskolc.hu

Részletesebben

A TISZÁNTÚL A KÁRPÁT MEDENCE 10 17. SZÁZADI REGIONÁLIS TAGOLÓDÁSÁBAN

A TISZÁNTÚL A KÁRPÁT MEDENCE 10 17. SZÁZADI REGIONÁLIS TAGOLÓDÁSÁBAN A TISZÁNTÚL A KÁRPÁT MEDENCE 10 17. SZÁZADI REGIONÁLIS TAGOLÓDÁSÁBAN Doktori (PhD) értekezés Csüllög Gábor Debreceni Egyetem Debrecen, 2006 TARTALOM BEVEZETÉS... 4 IRODALMI ÁTTEKINTÉS... 7 I. A TERÜLETI

Részletesebben

I. Az állategység számítás szempontjai

I. Az állategység számítás szempontjai I. Az állategység számítás szempontjai Az elsőfokú hatóság a felperes támogatási kérelmének részben helyt adva négy célprogramban ítélt meg támogatható területeket. A bódvaszilasi illetőségű felperes a

Részletesebben

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE Kapronczay Károly Az újkori európai államok közigazgatása a 18. században formálódott ki. Mintául az erõsen központosított porosz hivatali rendszer szolgált, amely

Részletesebben

SZAKISKOLAI FEJLESZTÉSI PROGRAM (SZFP) (2003-2009) MÁRTONFI GYÖRGY

SZAKISKOLAI FEJLESZTÉSI PROGRAM (SZFP) (2003-2009) MÁRTONFI GYÖRGY SZAKISKOLAI FEJLESZTÉSI PROGRAM (SZFP) (2003-2009) MÁRTONFI GYÖRGY 1. A folyamatmodell elemei: a probléma felvetése, elemzése; a megoldási javaslatok kidolgozásának alapjai és folyamata; a megvalósítás,

Részletesebben

ESETTANULMÁNY II. A nagyváros és környéke területpolitikai sajátosságai a kistérségi rendszer működése szempontjából. című kutatás

ESETTANULMÁNY II. A nagyváros és környéke területpolitikai sajátosságai a kistérségi rendszer működése szempontjából. című kutatás ESETTANULMÁNY II. A nagyváros és környéke területpolitikai sajátosságai a kistérségi rendszer működése szempontjából című kutatás A program vezetője: Kovács Róbert A kutatás vezetője: Zsugyel János Készítette:

Részletesebben

Beszámoló. a Dél-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal illetékességi területén végzett. 2006. évi. közigazgatási hivatali munkáról

Beszámoló. a Dél-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal illetékességi területén végzett. 2006. évi. közigazgatási hivatali munkáról DÉL-ALFÖLDI REGIONÁLIS KÖZIGAZGATÁSI HIVATAL Beszámoló a Dél-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal illetékességi területén végzett 2006. évi közigazgatási hivatali munkáról Dél-alföldi régió 2 A Dél-alföldi

Részletesebben