Népi emlős- és madárismeret Alszegen
|
|
- Dezső Orbán
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 In: Molnár K., Molnár Zs. (szerk.) (2015): Élet és rend a határban. Etnoökológiai Kutatótábor Kalotaszegen. Sztánai Füzetek 19., Művelődés Egyesület Szentimrei Alapítvány, Kolozsvár Sztána, pp Népi emlős- és madárismeret Alszegen Gránicz Laura Szegedi Tudományegyetem, Természettudományi és Informatikai Kar, Biológia BSc unicapra@gmail.com Folk mammal and bird knowledge in Alszeg: In today s quickly changing world more and more moving away from nature it is urging to deal with traditional ecological knowledge including ethnozoology. Studies of this kind can capture the taxonomical, ethological and ecological knowledge base related to the animals living in the studied region. Thus with the help of this knowledge conservation in the local level can become more effective. During the research I conducted interviews and in some cases interviews were completed with participatory data collection. To identify animals living in the region I used scale color photographs. Data had been collected about 77 bird species and 30 clearly identified mammal species. In most cases notoriety of species are connected with the size, frequency, usefulness and habits of the animals. Among birds 21, while among mammals 15 species were known by the whole community. Species were described by numerous exact characteristics from ethological, ecological and morphological point of view. However several beliefs can be observed at community level related to elusive species. Unfortunately this kind of knowledge with beliefs, predictions, sayings and folk names related to animals is continuously perishing, hence revealing and collecting of it is increasingly an urgent task! Összefoglaló: Napjaink gyorsan változó, a természettől sokszor egyre inkább távolodó világában, egyre sürgetőbb a hagyományos ökológiai tudással foglalkozni, beleértve a népi állatismeretet is. Az ilyen jellegű kutatások jelentősége, hogy képet nyújtanak az adott területen az állatokkal kapcsolatos népi taxonómiai, etológiai és ökológiai tudásanyagról, amelynek ismeretében a helyi szintű természetvédelem jövőbeli fejlesztése sokkal hatékonyabbá válhat. A vizsgálat során interjúkat készítettem, amely néhány esetben kiegészült résztvevő adatgyűjtéssel mezőgazdasági munka közben. A területen előforduló állatok azonosításához színes fényképeket használtam, a képeket A4-es lapon egymáshoz viszonyítva méretarányosan mutattam be az interjúkészítés során. 77 madárfajról és 30, egyértelműen beazonosított, a területen előforduló emlősfajról gyűjtöttem információkat. Az egyes fajok ismertsége az állat méretével, gyakoriságával, hasznosságával, valamint életmódjával mutat összefüggést a legtöbb esetben. A madarak köréből 21, az emlősök közül pedig 15 az egész közösség által ismertnek mondható faj volt. Az egyes fajokat számos etológiai, ökológiai, illetve morfológiai szempontból pontos jellemzővel írták le, azonban bizonyos, leginkább
2 rejtőzködőnek mondható fajokról közösségi szinten hiedelmekkel is találkozhatunk. Sajnos az is megállapítható, hogy ez a tudás elveszőben van, a kultúránk részét képező hiedelmekkel, állatokhoz kötődő jóslásokkal, mondásokkal, népi nevekkel együtt, így a feltárás egyre sürgetőbb! Bevezető Napjaink gyorsan változó, a természettől sokszor egyre inkább távolodó világában egyre sürgetőbb a hagyományos ökológiai tudással foglalkozni, beleértve a népi állatismeretet is. Az ilyen jellegű kutatások jelentősége, hogy képet nyújtanak az adott területen az állatokkal kapcsolatos népi taxonómiai, etológiai és ökológiai tudásanyagról, amelynek ismeretében a helyi szintű természetvédelem jövőbeli fejlesztése sokkal hatékonyabbá válhat. A vizsgálat során interjúkat készítettem, amely néhány esetben kiegészült részvevő adatgyűjtéssel mezőgazdasági munka közben. A területen előforduló állatok azonosításához színes fényképeket használtam, a képeket A4-es lapon egymáshoz viszonyítva méretarányosan mutattam be az interjúkészítés során. 77 madárfajról és 30, egyértelműen beazonosított, a területen előforduló emlősfajról gyűjtöttem információkat. Az egyes fajok ismertsége az állat méretével, gyakoriságával, hasznosságával, valamint életmódjával mutat összefüggést a legtöbb esetben. A madarak köréből 21, az emlősök közül pedig 15 az egész közösség által ismertnek mondható faj volt. Az egyes fajokat számos etológiai, ökológiai, illetve morfológiai szempontból pontos jellemzővel írták le, azonban bizonyos, leginkább rejtőzködőnek mondható fajokról közösségi szinten hiedelmekkel is találkozhatunk. A népi állatismeret határtudomány, az állattan és a néprajz közös kutatási területe, az állatoknak az emberi kultúrában játszott szerepét, alkalmazásuk módjait, a hozzájuk fűződő képzeteket, szokásokat vizsgálja (Gub, 1996). Kalotaszeg népi állatismeret terén kevéssé kutatottnak számít, ugyanis mindössze egyetlen cikk jelent meg a kalotaszegi jósló állatokról (Herrmann Katona, 1892), tehát kiváló helyszínt jelentett kutatásaimhoz, már csak azért is, mert az ott élő, természettel mindennapi kapcsolatban álló emberek sok megfigyeléssel tudtak szolgálni a jelen vizsgálatok célját képező vadon élő állatokról, ezen belül az emlősökről és a madarakról. Egészen pontosan Kalotaszeg alacsonyabb fekvésű részén, Alszegen, és azon belül is négy településen: Sztánán, Zsobokon, Kispetriben és Farnason végeztem a kutatómunkát 2013 tavaszán és nyarán. Alapvető célom volt, hogy föltárjam a négy falu lakosainak a területen előforduló emlősökre és madarakra vonatkozó tudását, ami a fajismeretet, az állatok népi neveinek összegyűjtését, a népi rendszerezést, valamint a viselkedéssel kapcsolatos ökológiai ismereteket foglalta magába. Az adatgyűjtés módszere interjúkészítés volt, amely, amikor a helyzet engedte, kiegészült részvevő adatgyűjtéssel, ami annyit jelent, hogy mezőgazdasági munka közben kérdeztem az embereket az akkor látott/hallott állatokról. A 25 interjúzással töltött nap során 40 embert kerestem fel a négy faluban, köztük a legnagyobb tudásúakat, illetve olyanokat, akik életük nagy részében vagy még jelenleg is szoros kapcsolatban állnak a falut körülvevő természeti környezettel, akár a kisparcellás gazdálkodás, akár vadászat, netán horgászat révén. Adatközlőim 76%-a 60 év feletti volt. Az interjúkat jegyzetfüzetbe és diktafonra rögzítettem, később az elhangzottakat nagyobb részben írásban is rögzítettem. Eredmények és megvitatásuk 77 madárfajról és 30, egyértelműen beazonosított, a területen előforduló emlősfajról gyűjtöttem információkat. Az egyes fajok ismertsége az állat méretével, gyakoriságával, hasznosságával, valamint életmódjával mutat összefüggést a legtöbb esetben. A madarak köréből 21, az emlősök közül pedig 15 az egész közösség által ismertnek mondható faj volt. Azonban az adatközlőim közül kiemelkedően sok fajt ismertek ketten a régóta folytatott vadászatból, egy esetben pedig horgászat kapcsán szerzett ismeretekből adódóan. Az is megállapítható, hogy a férfiak főleg a madarak köréből jóval több fajt ismernek, mint a nők, illetve, hogy a fiatalabb korosztály irányába átlagban csökken a meglévő tudásmennyiség. A fajok ismertségét részletezve megállapíthatjuk, hogy az európai borz jól ismert viszonylag rejtőzködő életmódja ellenére. Mind táplálkozásáról, mind életmódjáról rendelkeznek ismeretekkel, ennek egyik oka lehet, hogy a zsírjáért sokáig vadászták az elmúlt évszázadokban, másrészt testmérete is szembetűnő lehet. Meglepő, hogy a szintén rejtőzködő életmódú, kis termetű menyét is általánosan ismert. Valószínűleg gyakorisága, olykor jelentős károkozása járult ehhez hozzá. Ugyanakkor például a szürke gém, vagy a nagy kócsag kevéssé ismert fajnak számít, melynek fő okaként az a tényező nevezhető meg, hogy összefüggő vizes élőhely csak Farnas határában található, így javarészt ebben a faluban voltak ismertek. Az egyetlen adatközlő által említett fajok egy része távcső nélkül nehezen megkülönböztethető, kis testű élőlény, mint a süvöltő vagy a hantmadár, esetleg ritka faj, mint a füleskuvik. Az egyáltalán nem ismert fajok általában rejtőzködő életmódúak, ritkán láthatóak (mint a haris), vagy apró méretük, bokrok közt bujkáló életmódjuk miatt nehezen megfigyelhetőek (mint a barátposzáta), esetleg inváziós, csak bizonyos teleken megjelenő madarak (mint a csonttollú). Az alszegi falvak között eltérés mutatkozik bizonyos fajok ismertségét illetően. Ennek elsődleges oka, mint az imént említett farnasi példából is látható, hogy eltérő élőhelyek lelhetők föl az egyes
3 települések körül. Például két falu környékére voltak jellemzők a nedvesebb rétek, és csak abban a két faluban ismerték a fekete gólyát. Érdekes volt megfigyelni a kalotaszegi rendszerezés és a tudományos értelemben vett rendszertan különbségeit. Számos példa közül kiemelném a fekete rigó esetét, amelynek hímjét adatközlőim is fekete rigónak hívták, ellenben tojója szürke rigó néven ismert és külön fajnak tartott, a hímtől eltérő színezete miatt. Szintén meglepő, hogy a tudomány által keleti sünnek nevezett, Közép- és Kelet-Európában általánosan elterjedt sünfajt illetően Kalotaszegen úgy tartják, hogy nem egy fajról beszélünk, hanem megkülönböztetik a tompább orrú, disznóhoz hasonló lábú sündisznót, és a hosszú, hegyes orrú és karmos lábú sünkutyát. Meglepő, hogy két népi fajba sorolják a keleti sünt, ugyanis semmilyen tudományos leírás nincs arra vonatkozóan, hogy morfológiailag elkülönülő alfajok élnének a Kárpát-medencében. Az emlős- és madárfajoknak a természetes környezetükben mutatott viselkedéséről, ökológiai jellemzőiről is meglepően pontos, részletes adatokkal tudtak szolgálni adatközlőim. Az így regisztrálható ismeretek főképp saját maguk, esetleg családtagjaik, rokonaik megfigyelésein alapultak. A kevésbé rejtőzködő életmódú, gyakran megfigyelhető fajokról az esetek jelentős részében alapos információval rendelkeztek. Azonban a megfigyeléseik kisebb részét, leginkább a rejtett életmódú állatokra vonatkozóan, különböző hiedelmekkel, babonákkal magyarázták. Az emlősök táplálkozását figyelembe véve általánosan ismert az a tény, miszerint a keleti sün (mind a sündisznó, mind a sünkutya) elfogyasztja a vándorpatkányt, kígyókat, egereket. Emiatt nagyon hasznosnak tartják. A nagy pelét krumplipejnek, illetve mogyorópejnek nevezik a területen, mivel egyik tápláléka a burgonya, melynek népi nevei közt szerepel a mogyoró is. Érdekes, táplálkozással kapcsolatos megfigyelés, hogy bár a macskák elfogják a cickányokat, azokat soha nem eszik meg. Ez utal arra a tényre, miszerint a ragadozók a gyöngybaglyot leszámítva csak tévedésből kapják el a cickányokat, kellemetlen szaguk miatt azonban nem fogyasztják el. Az egyik falut övező mezőkön, erdőszéleken széttúrt, megbolygatott hangyabolyok nagy számban voltak jelen, és a válaszadók legnagyobb része tisztában volt azzal, hogy milyen fajok (borz és a zöld harkály/zöldküllő, hamvas küllő) okozzák ezt a jelenséget. Köztudott, hogy a kuvik éjjeli rovarokat eszik, vagy hogy a szarka akár a kiscsirkéket is elkaphatja. A fajfenntartó viselkedést tárgyalva a poligámia már a népi megfigyelésekből is kitűnik a fácán esetében, ugyanis tudják, hogy egy kakasra több tyúk jut. A tojások, fiókák számával pontosan tisztában vannak, hiszen a fiúgyerekek körében nagy hagyománya volt a tojásgyűjtésnek. Többek között arra vonatkozó ismereteket is sikerült regisztrálni, hogy a fürjnek 10-12, sárga alapon fekete pettyes tojása van. A támadó magatartás ismeretére számos példa van. A nagy őrgébicsek elkergetik a ragadozó madarakat és a szarkát, valamint ismert, hogy a fecskék összegyűlnek és csapatostul kergetik el a szarkát, szajkót. Sok faj esetében az élőhelyükről, fészkelő helyükről is pontos ismeretekkel rendelkeztek adatközlőim. Tudják, hogy az erdei fülesbagoly szarkafészekben költ, hogy a sárgarigó a fák legmagasabb részein fészkel, legtöbbször diófán, és ingadozik a fészke (tehát csak a fészek peremét erősíti a villás ágakhoz), vagy hogy a csuszka odúban költ, és csak egy pici lyukat hagy, ami a sárral való odúszűkítésre utaló adat. A közönséges kószapocokról, azaz helyi nevén a vízi pocokról köztudott Alszegen, hogy vizek, patakok mellett él, lyukat ás a földbe. Territoriális viselkedéshez kötődő érdekes megfigyelésre a borz esetében találunk példát, miszerint ha a borzvárat elfoglalja a róka, a borz már nem költözik vissza. A madarakat gyakran káros vagy hasznos voltuk alapján ítélik meg. Érdekes, hogy a szarkát károsnak tartják, mivel a tojást, csirkét, kukoricát megeszi, azonban néhányan tudják, hogy más állatfajok számára haszna is van, hiszen jelzi, ha jön a róka. Az emlősök esetében előfordul, hogy téves a károsság-hasznosság megítélése. A közönséges vakondot kivétel nélkül mindenki károsnak ítélte, és csak egyetlen embernek volt kevésbé egyoldalúan negatív véleménye, ugyanis elmondása szerint a muskátlik számára jobb az a föld, ahol túr a vakond, tehát haszna is van. Meglepő azonban, hogy hiába tudják, hogy férgeket, bogarakat eszik, mégsem tartják hasznosnak, sőt mindenfelé üldözik is, földbe rakott üveggel, járatba szúrt bodzafaággal vagy egyenesen kapával. Társas viselkedésre példa a vonuló darvak köréből: csak átrepülnek őszszel, soha nem szállnak le. Ritkán megyen itt keresztül. V alakban repülnek is van egy csapatban. A népi ismeret számon tartja a vonuló fajokat, így például a fehér gólyát, a fecskéket, a ludakat, a fürjet, az örvös galambot. És azokat is, amelyek egész évben itt tanyáznak, így a foglyot, a macskabaglyot vagy a búbospacsirtát. Elmondhatjuk, hogy az ökológiailag pontos, megbízható megfigyelések mellett számos hiedelem él a köztudatban. Ezek kialakulásának legtöbbször van valamilyen (gyakran praktikus ismerethez kapcsolódó) magyarázata. Legtöbbjük éjjeli vagy rejtőzködő, ritkán megfigyelhető állatokhoz kötődik, így a meg nem értettség, rejtelmesség, esetleg félelem miatt érthető a misztikummá válásuk. A denevérekről itt is úgy tartják, hogy beleakadnak az
4 emberek hajába, de rengeteg tévhit él táplálkozásukkal kapcsolatban is (pl.: csirkét is elkapják, ha éjjel kint marad; lehet egérrel is élnek ). A kuvikot szinte mindenki halálbagolynak nevezte: amelyik kuvikol, az halált jelent / ha a házra száll, akkor halált hoz a bagoly. A menyétről úgy tartják, hogy megharapja a tehén tőgyét és piros, gyulladásos foltokat okoz rajta. Ezeket a gyulladásos foltokat, ha utána zsírral kezelték, a tehenek meggyógyultak. Valószínűleg e betegség okozója, melynek neve amúgy tőgygyulladás, inkább valamilyen baktérium, esetleg mechanikai, kémiai behatás lehet (Markus, 2001). Külön megemlítendő a kakukk és a karvaly esete. Úgy vélik, hogy a kakukk karvallyá alakul: átváltozik síkülüvé (karvallyá), mikor meghallja a kaszapengést úgy mondták az öregek, azután már nem kakukkol. Ezen hiedelem minden bizonnyal azzal magyarázható, hogy a kakukkot addig érzékelik a tájban, amíg szól, és amikor elhallgat, el is tűnik. Eközben egy másik, színben hasonló megjelenésű madár, a karvaly elkezdi etetni fiókáit, tehát gyakrabban látható, így a kakukkot azzal azonosítják. Ezenkívül a karvaly tavasszal, a költési idényben különösen rejtőzködő. Még egy tanács is kötődik a kakukkhoz: nem volt szabad régen megkezdeni a disznólábat, amíg nem szólt a kakukk. Ha akkor kezdték, akkor kitartott egész évben. Az időjárástól nagymértékben függő, gazdálkodó emberek régóta figyelik környezetüket, és az ott végbemenő folyamatokat, amelyekből az időjárásváltozásra lehet következtetni. Ilyen népi állatokhoz kötődő időjárásjóslás a törpeegérnél: amilyen magasra csinálja a fészkét, akkora hó lesz. Vagy az ennél általánosabban ismert fecskékhez kötődő: nem lesz eső, ha a fecskék magasan repülnek. A sárgarigóval (aranymáj) és fekete rigóval kapcsolatban adatközlőim közül ketten is megemlítettek egy népi jóslást: mikor az aranymáj elkezd énekelni a kertben, akkor jön az eső. / Szólt a faluban a feketerigó, akkor jött az eső. A vonuló vadludak a tél közeledtét jelentették, sietni kellett a kinti munkálatokkal: mennek el a vadlibák, jön a rossz idő! Az európai borz kukoricagyűjtési szokását hat ember említette: a nőstény a hátára fekszik, a hím keresztben megpakolja kukoricával, majd a nőstényt a farkánál fogva elhúzza. A borz kukoricagyűjtési szokásához kötődő narratíva más Kárpát-medencei területekről is ismert, azonban néha nem az európai borz, hanem a mezei hörcsög az alanya, például Szilágynagyfaluban (Ulicsni, 2012). Ehhez kapcsolódóan megemlítendő, hogy a késő nyári, őszi időszakban köztudottan a kukorica képezi a borz fő táplálékát, valamint a menyétfélék közül az egyetlen nem magányos faj a térségben (Szemethy és mtsai, 2005). Mindezekből a kiragadott példákból képet kaphatunk a kalotaszegi emberek természethez, állatokhoz való viszonyáról, valamint láthatjuk, hogy a természettel mindennapi kapcsolatban élő emberek milyen mértékű ismeretekkel rendelkeznek a vadon élő állatokról. Sajnos az is megállapítható, hogy ez a tudás elveszőben van, a kultúránk részét képező hiedelmekkel, állatokhoz kötődő jóslásokkal, mondásokkal, népi nevekkel együtt. Tehát föltárásuk egyre sürgetőbbé válik napjainkban! Köszönetnyilvánítás Végül szeretném megköszönni adatközlőimnek a rám fordított rengeteg idejüket, segítőkészségüket, és azt a hihetetlen vendégszeretetet, amivel fogadtak. Sztánáról: Bódis Borbálának (1936), Bódis Attilának (1964), Bódis Istvánnak (1960), Bódis Szabolcsnak (1991), Boldizsár Jánosnak (1929), Boldizsár Ilonának (1937), Varga Ferencnek (1933), Bálint Andrásnak (1933), Ágoston P. Istvánnak (1936), Ágoston P. Katalinnak (1939), Ágoston Cs. Árpádnak (1951), Ágoston Cs. Annának (1958), Vincze Attilának (1944), Mátyás Erzsébetnek (1940), Török Csillának (1972), Török Szilárdnak (1993), Bódis Annának (1935), Bálint Jánosnak (1922), Bálint Annának (1930), Ágoston J. Istvánnak (1937). Zsobokról: Ruzsa Jenőnek (1944), Ruzsa Erzsébetnek (1951), Kis Katalinnak (1927), Kis Istvánnak (1919), Korpos Józsefnek (1924), Gál Kovács Istvánnak (1952), Gál B. Erzsébetnek (1937), Szalai Mártonnak (1946), Szalai Erzsébetnek (1955), Gál Lászlónak (1955), Szalai Ferencnek (1927). Kispetriből: Debreceni Pálnak (1943), Kis Ágoston Mártonnak (1940), Tasnádi Jánosnak (1932), Tasnádi Katalinnak (1936), Fazekas Annának (1938), Fazekas Istvánnak (1937). Farnasról: Barta Jánosnak (1947), Topai Jenőnek (1966), Berecz Bélának (1945). Köszönettel tartozom Molnár Krisztinának a kutatásaim helyszínén történő segítségét illetően, valamint Bozsóné Margóczi Katalinnak, Ulicsni Viktornak és Babai Dánielnek többszöri szakmai segítségükért, hozzáértő tanácsaikért. Végül, de nem utolsósorban, szeretném megköszönni Molnár Zsoltnak a rám fordított sok idejét, türelmét, szakmai segítségét, támogatását, a terepi munkálatok során a rengeteg hasznos tanácsát, és hogy mindig számíthattam a segítségére. Irodalom Gub J. (1996): Erdő-mező állatai a Sóvidéken. Firtos Művelődési Egylet, Korond Herrmann A. Katona L. (1892): Jósló állatok a kalotaszegi néphitben. Ethnographia 3: l. Markus G. (2001): A tejelő tehenek tőgygyulladása I. rész, mezohir/2001/07/a-tejelo-tehenek-togygyulladasa-i-resz/ ( )
5 In: Molnár K., Molnár Zs. (szerk.) (2015): Élet és rend a határban. Etnoökológiai Kutatótábor Kalotaszegen. Sztánai Füzetek 19., Művelődés Egyesület Szentimrei Alapítvány, Kolozsvár Sztána, pp Szemethy L. Bíró Zs. Heltai M. (2005): Vadászati állattan és etológia. Emlősök. Egyetemi jegyzet. Szent István Egyetem, Vadgazda Mérnöki Szak Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék, Gödöllő Ulicsni V. (2012): Vadon élő emlősfajok etnobiológiája Szilágynagyfalun, BScszakdolgozat, Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar, Ökológiai Tanszék Három kalotaszegi falu lóállománya és a lovak hasznosítása Ficsor Csilla Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Természetvédelmi mérnök szak, Gödöllő csilla.ficsor@gmail.com Horse-stock and the use of horses in three villages of Kalotaszeg: Horses promoted mobility, served the military and help people in agriculture during historic times. The main aim of this study is to identify present importance of horses in Sztána, Zsobok and Farnas. Data were collected by making participatory data collection and semi-structured interviews. Using of horses in agriculture is still significant in the studied three villages of Kalotaszeg: people use them during collecting of firewood, during different processes of farming (e. g. sowing, ploughing, harvesting) and also during haymaking. However except for the vet conscious horse-breeding cannot be observed in the villages. Loving animals, fostering traditions and transmission of knowledge between generations are essential to preserve the economic role of horses. Fortunately there are promising examples in the communities of Sztána, Zsobok and Farnas. Összefoglaló: A lovak háziasításuktól napjainkig mindig is nélkülözhetetlen szerephez jutottak az emberiség fejlődése során. A történelmi idők alatt elősegítették a mobilitást, hűen szolgálták a katonaságot, és a mezőgazdaság területén belül is oroszlánrészt osztottak nekik. A kutatás legfőbb célja a lovak jelenlegi jelentőségének meghatározása Sztánán, Zsobokon és Farnason. A szükséges információkat részvételi adatgyűjtések és félig strukturált interjúk készítésével kaptam. A három kalotaszegi faluban a lovak hasznosítása a mezőgazdaságban jelentős, azon belül az erdőgazdálkodáshoz tartozó tűzifagyűjtésnél, a földművelés különböző eljárásainál (pl. vetés, szántás, betakarítás), valamint a szénacsinálásnál. A falvakban az állatorvostól eltekintve tudatos lótenyésztést nem folytatnak. A lovak munkássága még mindig meghatározó, ezt azonban a mezőgazdasági gépek terjedése veszélyeztetheti. Bevezető Az ökrök és a bivalyok mezőgazdasági hasznát, valamint jelentőségét a lovak szinte már teljesen átvették Európában. Ezt a 18. századi fejlődő mezőgaz-
Terepi felmérési protokoll a kockás sikló (Natrix tessellata) állományainak monitorozására
Természetvédelmi Információs Rendszer Központi protokoll Verzió: 2016. június 9. Terepi felmérési protokoll a kockás sikló (Natrix tessellata) állományainak monitorozására Készítette: Halpern Bálint, Konrad
RészletesebbenAz egyéni és társas gazdaságok gazdasági szerepének f bb jellemz i a magyar mez gazdaságban
532 GAZDÁLKODÁS 57. ÉVFOLYAM 6. SZÁM, 2013 Az egyéni és társas gazdaságok gazdasági szerepének f bb jellemz i a magyar mez gazdaságban HARANGI-RÁKOS MÓNIKA SZABÓ GÁBOR POPP JÓZSEF Kulcsszavak: bruttó kibocsátás,
RészletesebbenEducatio 2013/4 Forray R. Katalin & Híves Tamás: Az iskolázottság térszerkezete, 2011. pp. 493 504.
Az iskolázottság térszerkezete, 2011 Az iskolázottság alakulása egyike azoknak a nagy népesedési folyamatoknak, amelyekre különös figyelem irányul. Természetesen nemcsak az e területtel hivatásszerűen
RészletesebbenGYORS TÉNYKÉP VÁLTOZÓ TELEPÜLÉSRENDSZER ÉS A KÖZFORGALMÚ KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS FENNTARTÁSÁNAK KÉRDÉSEI BARANYA MEGYÉBEN
Tér és Társadalom 21. évf. 2007/2. 85-93. p. Tér és Társadalom XXI. évf. 2007 2: 85-126 GYORS TÉNYKÉP VÁLTOZÓ TELEPÜLÉSRENDSZER ÉS A KÖZFORGALMÚ KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS FENNTARTÁSÁNAK KÉRDÉSEI BARANYA MEGYÉBEN
RészletesebbenBeszámoló az Arany János Városi Könyvtár 2012. évi tevékenységér l. Szakmai tevékenységünket az 1997. évi CXL. törvényben el írtak szerint végezzük.
Beszámoló az Arany János Városi Könyvtár 2012. évi tevékenységér l Szakmai tevékenységünket az 1997. évi CXL. törvényben el írtak szerint végezzük. I. Az intézmény m ködése, személyi, tárgyi feltételeinek
RészletesebbenA STRATÉGIAALKOTÁS FOLYAMATA
BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM VÁLLALATGAZDASÁGTAN INTÉZET VERSENYKÉPESSÉG KUTATÓ KÖZPONT Szabó Zsolt Roland: A STRATÉGIAALKOTÁS FOLYAMATA VERSENYBEN A VILÁGGAL 2004 2006 GAZDASÁGI VERSENYKÉPESSÉGÜNK VÁLLALATI
RészletesebbenMagyarajkú, nem-magyar állampolgárságú tanulók nevelésének, oktatásának helyzete a magyar közoktatásban. Készítette: Kováts András és Medjesi Anna
Magyarajkú, nem-magyar állampolgárságú tanulók nevelésének, oktatásának helyzete a magyar közoktatásban Készítette: Kováts András és Medjesi Anna Budapest, 2005 1 Összefoglaló A magyar nemzetiségű külföldi
RészletesebbenÉSZAK-ALFÖLDI STRATÉGIA 2009-2013
ÉSZAKALFÖLDI REGIONÁLIS SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 20092013 Készítette: Dr. Setényi János Papp Miklós Kocsis Ferenc Lektorálta: Dr. Polonkai Mária Sápi Zsuzsanna Kiadja: Északalföldi Regionális Fejlesztési
RészletesebbenA fehér gólya (Ciconia ciconia) Debrecenben és a Dél-Nyírségben
A fehér gólya (Ciconia ciconia) Debrecenben és a Dél-Nyírségben Szakmai háttéranyag Rónaőrző Természetvédelmi Egyesület 2012 Az egyesület működési környezetében a fehér gólya állományváltozásinak bemutatása
RészletesebbenÁtfogó értékelés Nyírmada Önkormányzat 2011. évi gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról
1 Átfogó értékelés Nyírmada Önkormányzat 2011. évi gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról Nyírmada Önkormányzat 2011. évi gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról készített
RészletesebbenDOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI SZABÓ GÁBOR KAPOSVÁRI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI SZABÓ GÁBOR KAPOSVÁRI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR 2011 KAPOSVÁRI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR VÁLLALATGAZDASÁGI ÉS SZERVEZÉSI TANSZÉK A doktori iskola vezetője: DR. UDOVECZ
Részletesebben1 Rendszer alapok. 1.1 Alapfogalmak
ÉRTÉKTEREMTŐ FOLYAM ATOK MENEDZSMENTJE II. RENDSZEREK ÉS FOLYAMATOK TARTALOMJEGYZÉK 1 Rendszer alapok 1.1 Alapfogalmak 1.2 A rendszerek csoportosítása 1.3 Rendszerek működése 1.4 Rendszerek leírása, modellezése,
RészletesebbenSALLAI JÓZSEF: GAZDAGÍTÓ HELYI ÖRÖKSÉG
SALLAI JÓZSEF: GAZDAGÍTÓ HELYI ÖRÖKSÉG A természet mindenkit elbûvölõ tökéletességeivel nem versenyezhetnek a nyelvek mondhatjuk Petõfi szavaival. Örökségünk kincsestárában azonban mindezekkel a varázsos
RészletesebbenFenntartói társulások a szabályozásban
ISKOLAFENNTARTÓ TÁRSULÁSOK AZ ÖNKORMÁNYZATI TÖRVÉNY, AMELY AZ ISKOLÁKAT a helyi önkormányzatok tulajdonába adta, megteremtette a kistelepülési önkormányzatok számára iskoláik visszaállításának lehetőségét,
RészletesebbenHelyi Esélyegyenlőségi Program Felülvizsgálata. Mátraterenye Község Önkormányzata
Helyi Esélyegyenlőségi Program Felülvizsgálata Mátraterenye Község Önkormányzata 2015 Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés Mátraterenye Község Önkormányzatának Képviselő-testülete - eleget téve
RészletesebbenA gazdálkodók képzettsége és a tanácsadás
317 A gazdálkodók képzettsége és a tanácsadás SZÉKELY ERIKA Kulcsszavak: szakképzettség, szakismeret, szaktanácsadás, kihívások, ismeretátadás. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK
RészletesebbenFostering the cooperation of research institutes and R+D sector in the border region CROSSRESEARCH HURO/1001/289/2.2.3.
Fostering the cooperation of research institutes and R+D sector in the border region CROSSRESEARCH HURO/1001/289/2.2.3. AZ EU CSATLAKOZÁS TÁRSADALMI ÉS GAZDASÁGI HATÁSAI CSONGRÁD ÉS TEMES MEGYÉBEN -Kutatási
RészletesebbenA Pogány-völgyi rétek Natura 2000 terület kisemlős közösségeinek vizsgálata, különös tekintettel az északi pocok (Microtus oeconomus) előfordulására
Natura Somogyiensis 27 107-114 Ka pos vár, 2015 A Pogány-völgyi rétek Natura 2000 terület kisemlős közösségeinek vizsgálata, különös tekintettel az északi pocok (Microtus oeconomus) előfordulására Lanszki
RészletesebbenVIDÉKI ÉS ELMARADOTT TEREK MAGYARORSZÁGON
VIDÉKI ÉS ELMARADOTT TEREK MAGYARORSZÁGON Balogh András 1 A vidékről, általánosságban A hazai szakirodalomban évek óta folyik a vidék, a vidékiség fogalomkörének amely az Európai Unió államaiban évtizedek
RészletesebbenMAGYAR AFRIKA TÁRSASÁG AFRICAN-HUNGARIAN UNION
MAGYAR AFRIKA TÁRSASÁG AFRICAN-HUNGARIAN UNION AHU MAGYAR AFRIKA-TUDÁS TÁR AHU HUNGARIAN AFRICA-KNOWLEDGE DATABASE ------------------------------------------------------------------------------------ SZILASI
RészletesebbenRészidős hallgatók intézményválasztási döntései határokon innen és túl
TŐZSÉR Zoltán Debreceni Egyetem Részidős hallgatók intézményválasztási döntései határokon innen és túl Bevezetés Ebben az esettanulmányban a Partium történelmi régió magyar tannyelvű felsőoktatási intézményében
RészletesebbenSzennyezőanyag-tartalom mélységbeli függése erőművi salakhányókon
Szennyezőanyag-tartalom mélységbeli függése erőművi salakhányókon Angyal Zsuzsanna 1. Bevezetés Magyarország régi nehézipari vidékeit még ma is sok helyen csúfítják erőművekből vagy ipari üzemekből származó
RészletesebbenKároly Róbert Fıiskola Gazdaság és Társadalomtudományi Kar tudományos közleményei Alapítva: 2011
Károly Róbert Fıiskola Gazdaság és Társadalomtudományi Kar tudományos közleményei Alapítva: 2011 ͳ ȋͳȍ ACTA CAROLUS ROBERTUS 1 (1) FOGLALKOZTATÁS A ZÖLD ZÖLDSÉGHAJTATÓ MODELLGAZDASÁGOKBAN Összefoglalás
RészletesebbenDr. Saxné Dr. Andor Ágnes Márta. Immateriális javak a számviteli gyakorlatban
Dr. Saxné Dr. Andor Ágnes Márta egyetemi tanársegéd, Budapesti Corvinus Egyetem Immateriális javak a számviteli gyakorlatban A szerző a SZAKma 2012. novemberi számában a szellemi tőkével kapcsolatos hazai
RészletesebbenA munka- és tűzvédelem társadalmasítása
A munka- és tűzvédelem társadalmasítása Az élet egyre több területén válik aktuálissá a társadalmasítás. Egyre több embert vonunk be a társadalmi tulajdon védelmének különböző formáiba, hogy termelt értékeink
RészletesebbenTerületfejlesztési programterv
Ormánságfejlesztı Társulás Egyesület Ormánságfejlesztı Társulás Egyesület İs Dráva Program Aquap rof it Mőszak i, Taná csadá si é s Be fekt etés i Zrt. 2007. július Az Ormánságfejlesztı Társulás Egyesület
RészletesebbenPEDAGÓGUSOK ÉS AZ IKT KOMPETENCIATERÜLET
PEDAGÓGUSOK ÉS AZ IKT KOMPETENCIATERÜLET Dr. Buda András Debreceni Egyetem Neveléstudományok Intézete buda@delfin.unideb.hu A konferencia címében szereplő multimédia kifejezés fogalmának meghatározásakor
RészletesebbenVetőné Mózner Zsófia Fogyasztási szokások és trendek vizsgálata Európában és az USA-ban
Vetőné Mózner Zsófia Fogyasztási szokások és trendek vizsgálata Európában és az USA-ban Bevezetés A tanulmány célja, hogy bemutassa milyen fogyasztási szerkezettel rendelkeznek a európai kontinens országai,
RészletesebbenTÁJTÖRTÉNETI VIZSGÁLATOK CSERHÁTI MINTATERÜLETEN
Tájökológiai Lapok 6 (1 2): 127 144. (2008) 127 TÁJTÖRTÉNETI VIZSGÁLATOK CSERHÁTI MINTATERÜLETEN ZAGYVAI GERGELY Nyugat-Magyarországi Egyetem, Környezettudományi Intézet 9400 Sopron, Bajcsy-Zsilinszky
RészletesebbenBiró András, jogtanácsos. A közigazgatási hatósági eljárás jelene és jövője - Könyvbemutatóval egybekötött szakmai konferencia
97 Biró András, jogtanácsos A közigazgatási hatósági eljárás jelene és jövője - Könyvbemutatóval egybekötött szakmai konferencia A Magyar Ügyvédi Kamara impozáns Díszterme adott otthont 2013. október 9-én
RészletesebbenCOOPERATION IN THE CEREAL SECTOR OF THE SOUTH PLAINS REGIONS STRÉN, BERTALAN. Keywords: cooperation, competitiveness, cereal sector, region, market.
COOPERATION IN THE CEREAL SECTOR OF THE SOUTH PLAINS REGIONS STRÉN, BERTALAN Keywords: cooperation, competitiveness, cereal sector, region, market. Using a questionnaire, we determined the nature and strength
RészletesebbenKészült: Készítette: IBS Kutató és Tanácsadó Kft
A feldolgozott interjúk alapján készült áttekintő értékelő tanulmány Készült: A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská pohraničná migrácia HUSK 1101/1.2.1/0171 számú projekt keretében a
RészletesebbenBeszélgetés Pongrácz Tiborné demográfussal
Fórum Beszélgetés Pongrácz Tiborné demográfussal Pongrácz Tiborné Hüttl Marietta egész aktív pályáját a ma már patinásnak mondható Népességtudományi Kutatóintézetben töltötte. Az ifjú munkatárs hamarosan
Részletesebben13. évfolyam 4. KÜLÖNSZÁM 2006. augusztus 29. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT. Epinfo TÁJÉKOZTATÓ
13. évfolyam 4. KÜLÖNSZÁM 2006. augusztus 29. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT Epidemiológiai Információs Hetilap TÁJÉKOZTATÓ A NOSOCOMIALIS SURVEILLANCE SORÁN ALKALMAZANDÓ MÓDSZEREKRŐL II. RÉSZ AZ EFRIR
RészletesebbenSZEGED VÁROS DROGELLENES STRATÉGIÁJA
283/2014. (VI.27.) Kgy. számú határozat melléklete SZEGED VÁROS DROGELLENES STRATÉGIÁJA SZEGED 2014. I. Bevezetés Szeged város az illegális drogkereskedelem egyik számottevő célpontja az országban. Növekedés
Részletesebben2. A Környezetismeret tantárgy helyi tantervében a kerettanterv kiegészítésére biztosított órakeret
2. A Környezetismeret tantárgy helyi tantervében a kerettanterv kiegészítésére biztosított órakeret 2. évfolyam: Tematikai egység rövid címe Kerettantervi óraszám Helyi többletóraszám (±) Témakör összidőkerete
RészletesebbenMUNKATERV A MÉLIUSZ JUHÁSZ PÉTER KÖNYVTÁR KÖNYVTÁRELLÁTÁSI SZOLGÁLTATÓ RENDSZERBEN 2015. VÉGZETT MUNKÁJÁHOZ
MUNKATERV A MÉLIUSZ JUHÁSZ PÉTER KÖNYVTÁR KÖNYVTÁRELLÁTÁSI SZOLGÁLTATÓ RENDSZERBEN VÉGZETT MUNKÁJÁHOZ 2015. AZ INTÉZMÉNY SZÉKHELYE: DEBRECEN AZ INTÉZMÉNY VEZETŐJÉNEK NEVE: DR. KOVÁCS BÉLA LÓRÁNT 2 Tartalom
RészletesebbenLakossági állapotfelmérés egy lehetséges levegőszennyezettséggel terhelt településen
DOI: 10.18427/iri-2016-0034 Lakossági állapotfelmérés egy lehetséges levegőszennyezettséggel terhelt településen Rucska Andrea, Kiss-Tóth Emőke Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar rucska@freemail.hu, efkemci@uni-miskolc.hu
RészletesebbenKUTATÁSI CÉLOK ÉS VIZSGÁLATI MÓDSZEREK
KUTATÁSI CÉLOK ÉS VIZSGÁLATI MÓDSZEREK A VIZSGÁLAT CÉLJAI A vizsgálat fő irányvonalát adó primer felmérések a belső önértékelésre koncentráltak. A vizsgálattal azt kívántuk feltárni, hogy az egyetem milyen
RészletesebbenMedgyesbodzás Község Önkormányzat Gazdasági programja 2011-2014.
Medgyesbodzás Község Önkormányzat Gazdasági programja 2011-2014. Jóváhagyva: 25/2011. (III.29) sz határozattal I. Bevezetés A gazdasági program elkészítésének célja, hogy az Önkormányzat Képviselő-testülete
RészletesebbenKotorékmunkára használt vadászkutyák felkészítése (mikotorékban)
Kotorékmunkára használt vadászkutyák felkészítése (mikotorékban) Az előző részben utaltam rá, hogy minden vadászati módnál rendkívül nagy jelentőségű a rejtőző vad megtalálása és jelzése a vadász számára.
RészletesebbenA hazai munkahelyi étkezés értékrend alapú élelmiszerfogyasztói modellje
A hazai munkahelyi étkezés értékrend alapú élelmiszerfogyasztói modellje Dr. Fodor Mónika Budapesti Gazdasági F iskola Marketing Intézet 1165 Budapest Diósy Lajos u.22-24. fodor.monika@kkfk.bgf.hu Csiszárik-Kocsir
RészletesebbenA MÓRAHALMI ÉS A KISTELEKI KISTÉRSÉG TANYAFEJLESZTÉSI PROGRAMJA 2012.
A MÓRAHALMI ÉS A KISTELEKI KISTÉRSÉG TANYAFEJLESZTÉSI PROGRAMJA 2012. A Mórahalmi és a Kisteleki Kistérség Tanyafejlesztési Programja 2012. MEGJEGYZÉS: A tanyaprogram elkészítéséhez végzett kérdőíves felmérés
RészletesebbenTerepgyakorlat. Baló Attila Vadgazda mérnök hallgató 2006.
Terepgyakorlat Baló Attila Vadgazda mérnök hallgató 2006. Lónya Utunk első állomása 2006.05.23-án a Nyírerdő Zrt, Fehérgyarmati Erdészetének lónyai területe. Szalacsi Árpád a lónyai erdészet igazgatója
RészletesebbenA TISZÁNTÚL A KÁRPÁT MEDENCE 10 17. SZÁZADI REGIONÁLIS TAGOLÓDÁSÁBAN
A TISZÁNTÚL A KÁRPÁT MEDENCE 10 17. SZÁZADI REGIONÁLIS TAGOLÓDÁSÁBAN Doktori (PhD) értekezés Csüllög Gábor Debreceni Egyetem Debrecen, 2006 TARTALOM BEVEZETÉS... 4 IRODALMI ÁTTEKINTÉS... 7 I. A TERÜLETI
RészletesebbenA HULLATÉK-ANALÍZIS ÉS A GYOMORTARTALOM ELEMZÉS ÖSSZE- HASONLÍTÁSA VÖRÖS RÓKA TÁPLÁLKOZÁS VIZSGÁLATA SORÁN
A HULLATÉK-ANALÍZIS ÉS A GYOMORTARTALOM ELEMZÉS ÖSSZE- HASONLÍTÁSA VÖRÖS RÓKA TÁPLÁLKOZÁS VIZSGÁLATA SORÁN Szôcs Emese¹, Lanszki József², Heltai Miklós¹ és Szabó László¹ ¹Szent István Egyetem, Vadbiológiai
Részletesebben11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS. Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK
11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK A 2004-es uniós csatlakozást követően a Magyaroszágra bevándorlók számában enyhe, majd 2008-ban az előző évben bevezetett jogszabályi változásoknak
RészletesebbenX. FIATAL MŰSZAKIAK TUDOMÁNYOS ÜLÉSSZAKA
X. FIATAL ŰSZAKIAK TUDOÁNYOS ÜLÉSSZAKA Kolozsvár, 2005. március 18-19. VÁKUUOS SZNNYVÍZLVZTŐ-RNDSZRK ÜZI TAPASZTALATAI Fábry Gergely Abstract In any town there are basically three technical versions of
RészletesebbenMERRE TART A REZGÉSDIAGNOSZTIKA? Összehasonlító elemzés a világpiaci tendenciákról, és a magyarországi helyzetről
MERRE TART A REZGÉSDIAGNOSZTIKA? Összehasonlító elemzés a világpiaci tendenciákról, és a magyarországi helyzetről Dr. Dömötör Ferenc, egyetemi adjunktus, BME Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem,
RészletesebbenHallgatói szemmel: a HÖK. A Politológus Műhely közvélemény-kutatásának eredményei
Hallgatói szemmel: a HÖK A Politológus Műhely közvélemény-kutatásának eredményei Tartalomjegyzék Elnöki köszöntő... 3 Bevezetés... 4 Évfolyamképviselők és megítélésük... 7 A Hallgatói Önkormányzat és a
RészletesebbenIsmertető. A Hajdú-Bihar Megyei és Debreceni Honismereti Egyesület tudományos és közművelődési tevékenysége
Ismertető Brigovácz László Szendrei Ákos Török Péter 1 A Hajdú-Bihar Megyei és Debreceni Honismereti Egyesület tudományos és közművelődési tevékenysége Helyismeret/honismeret, honismereti tevékenység A
RészletesebbenA mezőgazdasági őstermelők speciális jövedelemadózási és társadalombiztosítási kötelezettségei
A mezőgazdasági őstermelők speciális jövedelemadózási és társadalombiztosítási kötelezettségei Szerző: Szilágyi Bernadett Szilágyi Bernadett*: A mezőgazdasági őstermelők speciális jövedelemadózási és társadalombiztosítási
RészletesebbenHelyi Esélyegyenlőségi Program. Agyagosszergény Község Önkormányzata részére 2013-2018.
Helyi Esélyegyenlőségi Program Agyagosszergény Község Önkormányzata részére 2013-2018. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 9 Célok...
Részletesebben3. számú napirendi pont előterjesztése Báta Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. július 24.-i ülésére
3. számú napirendi pont előterjesztése Báta Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. július 24.-i ülésére 2. számú napirendi pont előterjesztése Báta Község Önkormányzat Gazdasági, Pénzügyi és
RészletesebbenA világ erdôgazdálkodása, fatermelése és faipara
DR. VAHID YOUSEFI, DR. VAHIDNÉ KÓBORI JUDIT A világ erdôgazdálkodása, fatermelése és faipara Az erdõ szerepe a gazdaságban és a társadalomban Az erdõ és a társadalom kapcsolata a legõsibb. Fennállott már
RészletesebbenTanulás melletti munkavállalás a Debreceni Egyetemen
HORVÁTH KITTI, KÓSA RITA DIÁNA, MAKAI VIVIEN, NAGY PÉTER, OLÁH KORNÉLIA, OLÁH TÍMEA, OLÁH - PUCSOK ESZTER, SZEDER DÓRA VALÉRIA, TIMKÓ ANIKÓ Tanulás melletti munkavállalás a Debreceni Egyetemen Bevezetés
Részletesebben- 358 - Jármi Község Onkormányzata Képviselő-testülete 2013. június 26.-án tartott nyilvános ülésének. J e g y z ő k ö n y v e
- 358 - Jármi Község Onkormányzata Képviselő-testülete 2013. június 26.-án tartott nyilvános ülésének J e g y z ő k ö n y v e Készült: 3 példányban Kapják: 2. példányt Sz-Sz-B Megyei Kormányhivatal, Nyíregyháza
RészletesebbenEbben az írásban a pedagógusképzés finanszírozásának egy-két sajátosságát
polónyi istván: pedagógusképzés... 343 PEDAGÓGUSKÉPZÉS A PEDAGÓGUSKÉPZÉS OKTATÁSGAZDASÁGI MEGKÖZELÍTÉSBEN Ebben az írásban a pedagógusképzés finanszírozásának egy-két sajátosságát tekintjük át, s ehhez
RészletesebbenÖnkéntesek bevonása 8-18 évesek természetvédelmi nevelésébe: a Süni táborok 25 éve
Természetvédelmi Közlemények 18, pp. 338-346, 2012 Önkéntesek bevonása 8-18 évesek természetvédelmi nevelésébe: a Süni táborok 25 éve Malatinszky Ákos 1, Ádám Szilvia 1, Benicsek Mihály 2, Bundai Zsófia
RészletesebbenDIFFERENCIÁLIS DEMOGRÁFIAI KÖZELÍTÉSEK FELHASZ- NÁLHATÓSÁGA: KÖZELÍTÉSEK, MÓDSZEREK, PÉLDÁK
DIFFERENCIÁLIS DEMOGRÁFIAI KÖZELÍTÉSEK FELHASZ- NÁLHATÓSÁGA: KÖZELÍTÉSEK, MÓDSZEREK, PÉLDÁK KLINGER ANDRÁS 1. Differenciális demográfiai mutatószámok fogalma és számításának alapelvei A demográfiai vizsgálatok
RészletesebbenA távmunka és a távdolgozók jellemzői
MAKROGAZDASÁGI HELYZETKÉP A távmunka és a távdolgozók jellemzői A távmunka képlékeny meghatározása arra enged következtetni, hogy elterjedtebb, mint általában gondolják. A cikk szerzői hat ország adatai
RészletesebbenELŐ TERJESZTÉS. a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2007. április 19.-i ülésére
VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-096 E-mail: mokelnok@vpmegye.hu Szám: 07/64-2/2007. ELŐ TERJESZTÉS a Veszprém Megyei Önkormányzat
RészletesebbenA VULKANITOK SZEREPE A VÖLGYHÁLÓZAT KIALAKULÁSÁBAN A BÜKKALJÁN
A VULKANITOK SZEREPE A VÖLGYHÁLÓZAT KIALAKULÁSÁBAN A BÜKKALJÁN Vágó János PhD hallgató, Miskolci Egyetem, Természetföldrajz-Környezettan Tanszék 1. A Bükkalja miocén kori vulkáni képződményei A Bükkalja
RészletesebbenJ/19392. A Magyar Köztársaság legfőbb ügyészének. országgyűlési beszámolója. az ügyészség 2005. évi tevékenységéről
J/19392 A Magyar Köztársaság legfőbb ügyészének országgyűlési beszámolója az ügyészség 2005. évi tevékenységéről 2 TARTALOMJEGYZÉK 1. Az ügyészi szervezet 6 2. A büntetőjogi ügyészi tevékenység 8 A) A
RészletesebbenA RÉKA NÉV VÁLASZTÁSA MÖGÖTT MEGHÚZÓDÓ MOTIVÁCIÓK
A RÉKA NÉV VÁLASZTÁSA MÖGÖTT MEGHÚZÓDÓ MOTIVÁCIÓK 1. Dolgozatomban azt vizsgálom, hogy milyen motivációk és elgondolások állnak a mögött, hogy szül k a Réka nevet adják gyermeküknek, és hogyan viszonyulnak
Részletesebben3. Állapítsa meg, hogy 1 db. KÖNYV 5. kötete és annak egyes részei szerzői jogvédelem alatt állnak-e.
A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakértői véleménye A szakvélemény címe: Gyűjteményes műnek minősülő kiadványok összehasonlító vizsgálata Ügyszám: SZJSZT 15/12. A szakvélemény szövege A Megkereső által
RészletesebbenVarga Borbála 2011.01.18. VABPABB.ELTE. Sámántárgyak motívumai a magyar fazekasművészetben
Sámántárgyak motívumai a magyar fazekasművészetben A Kárpát-medence fazekasművészetét egyedülálló változatosság jellemzi: a XVIII. századra kialakult az egyes központokra jellemző sajátos formavilág és
RészletesebbenMunkába, de hány keréken?
Munkába, de hány keréken? A Zöld Gondolat Lovagrend közlekedéstudatossági kutatása Újabb zöld kutatás, újabb fejlemények. Az őszi energiatakarékossági kérdőív után Lovagrendünk egy másik témában is feltette
RészletesebbenHELYZETKÉP A SZLOVÁKIAI MAGYAR KÖZOKTATÁSRÓL. A Szlovákiai Magyar Oktatási Fórum konferenciájának anyaga
HELYZETKÉP A SZLOVÁKIAI MAGYAR KÖZOKTATÁSRÓL A Szlovákiai Magyar Oktatási Fórum konferenciájának anyaga ÖSSZEÁLLÍTOTTA HODOSSY GYULA Lilium Aurum, 2002 ISBN 80-8062-146-2 HELYZETKÉP A SZLOVÁKIAI MAGYAR
RészletesebbenA HUMÁNERŐFORRÁS-GAZDÁLKODÁS KÉRDÉSEINEK VIZSGÁLATA A NEMZETBIZTONSÁGI SZOLGÁLATOKNÁL
NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Hadtudományi Doktori Iskola Zalai Noémi: A HUMÁNERŐFORRÁS-GAZDÁLKODÁS KÉRDÉSEINEK VIZSGÁLATA A NEMZETBIZTONSÁGI SZOLGÁLATOKNÁL Doktori
RészletesebbenFelkészülés a napraforgó betegségek elleni védelmére
Felkészülés a napraforgó betegségek elleni védelmére Dr. Békési Pál ny. osztályvezető Szentendre Kissé talán meglepő, hogy ilyen korán, már a márciusi számban a napraforgó-betegségek elleni védelemre irányítjuk
RészletesebbenDR. HOÓZ ISTVÁN. A házasságkötések gyakorisága
A K IS K O R Ú A K H Á Z A S S Á G Á RÓL (EG Y T O L N A M E G YEI V IZ S G Á L A T E R E D M É N Y E I) DR. HOÓZ ISTVÁN A házasságkötések gyakorisága A családdal szemben támasztott társadalmi követelményeknek
RészletesebbenHungarian language version
Urban Reconstruction, Social Exclusion and the Roma in Budapest Workshop at Central European University, Budapest November 19, 2010 The workshop is organized within the RESPECT research project (http://respect.iusspavia.it/),
RészletesebbenS Z A K M A I B E S Z Á M O L Ó
Regionális Szt. György. Polgárőr Egyesület 2164,Váchartyán, Fő u. 55. 2013. évi. S Z A K M A I B E S Z Á M O L Ó A Regionális Szent György Polgárőr Egyesület működéséről Az Országos Polgárőr Szövetség
RészletesebbenA TERRORIZMUS FENYEGETÉSÉNEK VIZSGÁLATA A FELDERÍTÉSRE GYAKOROLT HATÁS ALAPJÁN BEVEZETÉS ÁLTALÁNOS ISMÉRVEK
A NEMZETKÖZI TERRORIZMUS ELLENI HARC MURI LÁSZLÓ HOLNDONNER HERMANN FORRAY LÁSZLÓ A TERRORIZMUS FENYEGETÉSÉNEK VIZSGÁLATA A FELDERÍTÉSRE GYAKOROLT HATÁS ALAPJÁN BEVEZETÉS 2001. szeptember 11-től már globális
RészletesebbenTERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ II. kötet
HAJDÓBÖSZÖRMÉNYI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ II. kötet 2005. szeptember Tartalom Bevezetés... 2 Stratégia helyzetértékelés (SWOT elemzés)... 4 Erősségek...
RészletesebbenMangalica: Múlt, jelen, jövő. Olmos és Tóth Kft. Monte Nevado
Mangalica: Múlt, jelen, jövő A mangalica eredete: A rómaiak már elterjesztették a Fekete Nápolyi sertéseiket Pannóniában Ez a mediterrán ásatag sertés leszármazottja volt és ebből a típusból erednek az
Részletesebben4. Kuráth Gabriella Németh Péter: A DPR eredményeinek hasznosítása az alumni rendszerek építésekor a Pécsi Tudományegyetem példáján
4. Kuráth Gabriella Németh Péter: A DPR eredményeinek hasznosítása az alumni rendszerek építésekor a Pécsi Tudományegyetem példáján Abstract In recent years, the network of alumni students has become increasingly
RészletesebbenDupcsik Csaba 1. Megtöltött poharak
Dupcsik Csaba 1 Megtöltött poharak Berta Péter (2014) Fogyasztás, hírnév, politika. Az erdélyi gábor romák presztízsgazdasága. Budapest: MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Néprajzi Intézet Berta Péter
RészletesebbenAPÁKGYERMEKGONDOZÁSI SZABADSÁGON-AVAGY EGY NEM HAGYOMÁNYOS ÉLETHELYZET MEGÍTÉLÉSE A FÉRFIAKSZEMSZÖGÉBŐL
APÁKGYERMEKGODOZÁSI SZABADSÁGO-AVAGY EGY EM HAGYOMÁYOS ÉLETHELYZET MEGÍTÉLÉSE A FÉRFIAKSZEMSZÖGÉBŐL PROF: HABIL BECSIK ADREA 1 - DR. JUHÁSZ TÍMEA 2 Összefoglalás: em mondhatjuk, hogy ma még sok férfi megy
RészletesebbenKÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA A NYUGAT-DUNÁNTÚL INFORMÁCIÓS ÉS KOMMUNIKÁCIÓS ESZKÖZELLÁTOTTSÁGA
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA A NYUGAT-DUNÁNTÚL INFORMÁCIÓS ÉS KOMMUNIKÁCIÓS ESZKÖZELLÁTOTTSÁGA Győr 2007 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2007 ISBN 978-963-235-090-5
RészletesebbenA közvetett hatások értékelésének lehetőségei
A közvetett hatások értékelésének lehetőségei Összefoglaló jelentés Készült A VKI végrehajtásának elősegítése II. fázis című projekt keretében Készítették: Marjainé Dr. Szerényi Zsuzsanna Harangozó Gábor
RészletesebbenMEZŐGAZDASÁGI VÁLLALKOZÁS ÖNFINANSZÍROZÓ KÉPESSÉGE KOVÁCS HENRIETTA ÖSSZEFOGLALÁS
MEZŐGAZDASÁGI VÁLLALKOZÁS ÖNFINANSZÍROZÓ KÉPESSÉGE KOVÁCS HENRIETTA ÖSSZEFOGLALÁS A társaságnál központi szerepet játszik a likviditás és a pénzgazdálkodás javítása. Megállapítható, hogy a vizsgálatomba
RészletesebbenBy: NAGY-KOVÁCS, ERIKA WACHTLER, ISTVÁN
COOPERATION IN THE MÁTRA WINE REGION By: NAGY-KOVÁCS, ERIKA WACHTLER, ISTVÁN The database established at Károly Róbert Agricultural Sciences University, a centre for the Northern Hungarian Region, can
RészletesebbenA civilek szerepe a barnamezős területeken. Adalékok a miskolci revitalizációs stratégia kialakításához
A civilek szerepe a barnamezős területeken. Adalékok a miskolci revitalizációs stratégia kialakításához DABASI HALÁSZ Zsuzsanna Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Miskolc hrdabasi@uni-miskolc.hu
RészletesebbenÉLETÜNK FORDULÓPONTJAI. Az NKI Társadalmi és Demográfiai Panelfelvételének (TDPA) kutatási koncepciója és kérdőívének vázlatos ismertetése
KÖZLEMÉNYEK ÉLETÜNK FORDULÓPONTJAI Az NKI Társadalmi és Demográfiai Panelfelvételének (TDPA) kutatási koncepciója és kérdőívének vázlatos ismertetése SPÉDER ZSOLT Ismertetésünk célja, hogy bemutassa az
RészletesebbenNYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA
NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA hogy ne csak városunk múltja, de jelene és jövője is figyelemreméltó legyen 2010. január NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az
RészletesebbenÉszak-magyarországi Stratégiai Füzetek
Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek regionális kutatási periodikus kiadvány, az észak-magyarországi regionális fejlesztés szakmai folyóirata Megjelenik félévenként az MTA Regionális Kutatások Központja,
RészletesebbenCSERNELY KÖZSÉG DEMOGRÁFIAI HELYZETE
Gazdaságtudományi Közlemények, 6. kötet, 1. szám (2012), pp. 157 166. CSERNELY KÖZSÉG DEMOGRÁFIAI HELYZETE VARGA BEATRIX Összefoglaló: Terveink szerint Csernely községet alapul véve kerül kidolgozásra
RészletesebbenKUTATÁS KÖZBEN. A nemkormányzati szervezetek gyermekvédelmi tevékenysége Ukrajnában. kutatás közben 879
kutatás közben 879 KUTATÁS KÖZBEN A nemkormányzati szervezetek gyermekvédelmi tevékenysége Ukrajnában Cikkünk áttekinti az ukrajnai civil szektor szociális területen kifejtett tevékenységét 1990-től napjainkig,
RészletesebbenA Biztos Kezdet modellkísérleti program tapasztalatai, kiterjesztésének lehetıségei
A Biztos Kezdet modellkísérleti program tapasztalatai, kiterjesztésének lehetıségei A Biztos Kezdet (Sure Start) elnevezéső programot az 1990-es évek végén az Egyesült Királyságban hozták létre a gyermekszegénység
RészletesebbenElıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Egészségügyi, Szociális és Sport Bizottsága 2010. június 22-i ülésére
Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Egészségügyi, Szociális és Sport Bizottsága 2010. június 22-i ülésére EÜ. Tárgy: Lajosmizse Város Önkormányzata Egészségügyi, Gyermekjóléti és Szociális Intézménye
RészletesebbenA TÓGAZDASÁGI HALTERMELÉS SZERKEZETÉNEK ELEMZÉSE. SZATHMÁRI LÁSZLÓ d r.- TENK ANTAL dr. ÖSSZEFOGLALÁS
A TÓGAZDASÁGI HALTERMELÉS SZERKEZETÉNEK ELEMZÉSE SZATHMÁRI LÁSZLÓ d r.- TENK ANTAL dr. ÖSSZEFOGLALÁS A hazai tógazdasági haltermelés a 90-es évek közepén tapasztalt mélypontról elmozdult és az utóbbi három
RészletesebbenKészült: Budakalász Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2010. február 23-án megtartott rendes nyilvános ülésén készült jegyzőkönyvből
BUDAKALÁSZ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE Szám: 3/2010 K I V O N A T Készült: Budakalász Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2010. február 23-án megtartott rendes nyilvános ülésén készült
RészletesebbenÁltalános statisztika II. Kriszt, Éva Varga, Edit Kenyeres, Erika Korpás, Attiláné Csernyák, László
Általános statisztika II Kriszt, Éva Varga, Edit Kenyeres, Erika Korpás, Attiláné Csernyák, László Általános statisztika II Kriszt, Éva Varga, Edit Kenyeres, Erika Korpás, Attiláné Csernyák, László Publication
RészletesebbenDecember 1. az AIDS világnapja. 1th December is the World AIDS Day. Dr. Forrai Judit
December 1. az AIDS világnapja 1th December is the World AIDS Day forrai.judit@med.semmelweis-univ.hu Semmelweis Egyetem Népegészségtani Intézet Initially submitted November 15, 2013; accepted for publication
RészletesebbenNYUGAT-DUNÁNTÚLI R E G I O N Á L I S Á L L A M I G A Z G A T Á S I
NYUGAT-DUNÁNTÚLI R E GIONÁLIS ÁLLAMIGA ZGATÁSI HIVATAL GYŐR BESZÁMOLÓ A NYUGAT-DUNÁNTÚLII REGIIONÁLIIS ÁLLAMIIGAZGATÁSII HIIVATAL 2009.. ÉVII TEVÉKENYSÉGÉRŐL GYŐR, 2010. JANUÁR 26. 2 I. 1. A törvényességi
RészletesebbenMORFOLÓGIA TALAJ NÖVÉNYZET KAPCSOLATÁNAK MINTÁZAT-VIZSGÁLATA A DOROZSMA-MAJSAI-HOMOKHÁTON DEÁK JÓZSEF ÁRON 13 BEVEZETÉS
MORFOLÓGIA TALAJ NÖVÉNYZET KAPCSOLATÁNAK MINTÁZAT-VIZSGÁLATA A DOROZSMA-MAJSAI-HOMOKHÁTON DEÁK JÓZSEF ÁRON 13 PATTERN-RESEARCH OF THE CONNECTION BETWEEN MORPHOLOGY, SOIL AND VEGETATION IN THE DOROZSMA-MAJSAIAN
RészletesebbenELŐTERJESZTÉS. Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére
ELŐTERJESZTÉS Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére Tárgy: Beszámoló a Zirc Kistérség Többcélú Társulása Tanács munkájáról Előadó: Fiskál János polgármester Az előterjesztés
RészletesebbenA Puszta 1999. 1/16, pp. 25-31. MADÁRÁLLOMÁNYÁNAK VISZONYIRÓL A SZENNYEZÉSI HULLÁMOK KAPCSÁN 2000.
A Puszta. 1/16, pp. 25-31. A TISZA-TÓ MADÁRÁLLOMÁNYÁNAK VISZONYIRÓL A SZENNYEZÉSI HULLÁMOK KAPCSÁN ZALAI TAMÁS, HEVES HORTOBÁGY TERMÉSZETVÉDELMI EGYESÜLET. * A tanulmány eredeti, teljes címe: Összefoglaló
Részletesebben