SALLAI JÓZSEF: GAZDAGÍTÓ HELYI ÖRÖKSÉG
|
|
- Hanna Szilágyiné
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 SALLAI JÓZSEF: GAZDAGÍTÓ HELYI ÖRÖKSÉG A természet mindenkit elbûvölõ tökéletességeivel nem versenyezhetnek a nyelvek mondhatjuk Petõfi szavaival. Örökségünk kincsestárában azonban mindezekkel a varázsos ajándékokkal együtt ott sorakoznak az emberi léthez és tevékenységhez köthetõ becses szellemi értékek is. Az élet dolgain elgondolkodva ugyan sok mindent magától értetõdõnek hiszünk abból, ami körülvesz bennünket, pedig már az a felismerés is mennyi bölcsességet, tapasztalati igazságot sûrít magába, hogy a jelen múlttá válik, a jövõ viszont csupa múltból tevõdik össze. Ugyanúgy csodálkozunk rá újra és újra Szophoklész (Kr. e ) ismert megállapítására is, mely szerint az embernél nincs semmi csodálatosabb, mert a múlt, jelen, jövõ felfogása is egyedül csak emberi tulajdonság. A történelemszemléletben a Kr. e. II. században alkotó Polübiosz (Kr. e. kb. 201 kb. 120), tehát az ókor óta jelen van, a kereszténység elterjedésével pedig általánossá vált az egyetemesség eszméje. Ennek szellemében fogalmazhatnánk úgy, hogy csak egy történelem van, az emberiség története, a világtörténet. Ezt erõsíti bennünk az emberiség közös jövõjének a keresése vagy európaiságunk megjelenése, kifejezõdése közgondolkodásunkban, valamint a világra, az európai integrációra való nyitottságunkat bizonyító szavaknak, fogalmaknak az elterjedése nyelvünkben. Ha mindezekhez társítjuk még azt a sokakban visszhangot keltõ értelmezést, amely szerint a modernizációt és a haladást a globalizáció, valamint a fejlõdés motorjának tekintett csúcstechnológia jeleníti, illetve valósítja meg, akkor az elõttünk álló gondolatsor alapján esetleg arra a következtetésre juthatunk, hogy századunk anyagelvû, profitorientált világában kevesebb figyelmet igényel a múlt, azon belül is különösen a helyi közösségek sajátos értékeket õrzõ hagyománya. Vagy más szemszögbõl tekintve: a világfolyamatok áramába való bekapcsolódás, a távlati és a konjunkturális igények kielégítése mint korunk kihívása olyan megváltozott módszert kíván tõlünk, amely a levedlett kígyóbõrhöz hasonlóan nyit teret a hagyományt mellõzõ új elõtt. Csak akkor mint a globalizálódás érintettjei hogyan viszonyuljunk a helytörténethez? Kell ilyet írni vagy tanítani? Milyen rangja, haszna van és lesz a helytörténetnek? A kérdésekre több megközelítésbõl is kereshetjük a választ. Az emberiség és a történetével foglalkozó tudomány ugyan egységes, de térben és idõben egyaránt tagolt. Nem ragadható meg, nem beszélhetõ el egyetlen, egységes történelemként az egyetemes, de még a magyar múlt egymást követõ nemzedékeinek egymásra települõ nemes öröksége sem, sõt ezek minden részével sem foglalkozhatunk egyszerre. Természetes igényt elégít ki tehát a nagy folyamatok, az egész bemutatása és a részek feltárása is. Mindkettõnek van létjogosultsága, sõt kiegészítik egymást. A világról ugyanis mondhatjuk, hogy globalizált, de az ember igazán a lakóhelyén van otthon benne. Ha 29
2 Sallai József a globalizáció a különbségek és a sokféleség megmaradása ellen hat, akkor az uniformmal szemben felértékelõdnek a kisebb térségek hagyományai, jellegzetességei. Így a transzkontinentális régiók, a nagy hadászati zónák stb. mellett továbbra is van és lesz értelme a kultúrák pluralizmusának, lesz varázsa az egyedinek, a különlegesnek, a szabolcsi, beregi, szatmári szokásokról vagy a Krúdy világáról szóló tradicionális ismereteknek, az ezeket feltáró helytörténetnek, függetlenül attól, hogy a mindennapi gyakorlatban egyszer szûkebb, máskor tágabb értelemben találkozunk vele, vagy hogy e múlt eseményei az emlékezet egyéni, hivatalos, esetleg tudományos formájában kerültek-e átörökítésre. És különben is: nem csupán az aranyozott tollal aláírt központi döntések, a nagy események ismerete a fontos, hanem mindezeknek a kisebb térségekben való megnyilvánulásai, hatásai is. Amint az sem lehet közömbös számunkra, hogy a helyi természeti adottságok, gazdasági, népességi mutatók vagy egyes személyek, különleges pillanatok milyen szerepet játszottak valamely település fellendülésében, esetleg az egész országra kiható változások befolyásolásában. Nem lehet tehát a véletlen mûve, hogy az új évezredben és a globalizálódó környezetben éppen annak lehetünk a tanúi, hogy az idõ, a feledés egyáltalán nem üríti ki azoknak a kisebb térségeknek, városoknak, falvaknak a múltját, amelyek nem a fejlõdés fókuszában alakíthatták sorsukat. Erre utal a helyi jelenségek iránt tapasztalható folyamatos, sõt növekvõ érdeklõdés, amelynek számos jelét látjuk az új tv- és rádióstúdiók mûködtetésében, a változatos sajtótermékek (lapok, folyóiratok, évkönyvek, helytörténeti kiadványok, útikalauzok) megjelentetésében, honismereti gyûjtemények létesítésében. És akkor még nem is szóltunk az évfordulók megünneplésérõl, a jeles személyiségek emlékének az ápolásáról, a helytörténeti napokról, vetélkedõkrõl, kiállításokról, a védettséget nyert értékeknek a világörökség listájára kerülésérõl, a hely ihlette mûvészeti alkotások, pályamunkák gyarapodó számáról, az emlékhelyek látogatottságáról, újabban pedig az örökkévalóságnak szánt internetes naplók közös vezetésérõl. A helyi kultúra példaként felsorolt értékeinek a jelenben való velünk élését természetesen nem tarthatjuk a globalizálódás átmenetileg érvényesülõ ellenhatásának. Másról, a születési és lakóhelyünkhöz fûzõdõ, a hozzá bennünket örök hálára késztetõ lelki kapcsolatunkról mint eloldhatatlan kötelékrõl van szó. Igen, mert a nekünk biztonságos, meleg otthont adó táj, település szinte a minden széppel, jóval kényeztetõ világ közepét jelenti számunkra, amely mágnesként vonz bennünket, ezért oda mindig visszavágyunk, visszatérünk, miként Ady Endre hasonlatával a föl-földobott kõ lehull a földre. Abból indulunk ki, hogy a történelemnek mi is részei vagyunk, és elõször e szûkebb pátriánkban leszünk azzá, ahol nyelvben és lélekben az a bizonyos bölcsõ Arany János szavaival magyarrá ringatott. Itt kezdjük el alapozni, építeni tapasztalatokon nyugvó tudásunkat a világról, jogainkról és kötelességeinkrõl, miközben találkozunk az átélhetõ, sokszínû valósággal, kialakul meggyõzõdésünk a jóról és a rosszról, az emberi együttmûködés megtartó erejérõl, a nevelõ közösség erényeket nemesítõ, magatartást formáló, 30
3 Gazdagító helyi örökség tettekre és áldozatokra ösztönzõ, egész életre szólóan motiváló értékeirõl. Ez a szíveket egyesítõ és erõsítõ, életközeli tájélmény tágul majd késõbb országossá, hazafias, édes érzésekké, hazaszeretetté. Az élet hagyományos terét jelentõ kisközösségek tehát nem zárkóznak önmagukba, még nem is csupán egymás mellett léteznek, hanem összetartozó egészet alkotnak, a nemzetet, míg a kisközösséget szervezõ lokális szellemi örökség a nemzeti identitás alakítójává lép elõ. A hagyomány egyidõs a társas viszonyban élõ emberrel, mert a közösség teremti azt és fordítva: a hagyomány teremt közösséget. Ez a kölcsönös egymásra hatás táplálta a múltról szóló közös ismeret egyre nagyobb szerephez jutását. A hagyománykincs ugyanis gyökereket, identitást adott, erõsítette az összetartozás érzését, mozgósító és megtartó erõt kölcsönzött birtoklóinak. Közérdeknek tartották tehát az elsajátítását, ezért apáról fiúra, nemzedékrõl nemzedékre szállt amint a közös származás, a vérrokonság tudata a szájhagyomány útján. Így õrizték õseink is századokon át a turulmondát, a csodaszarvasmondát és a honfoglalást, amíg aztán leírták azokat. Könnyû volt nekik akkor, mondhatnánk ma. Õk nem a gyorsuló idõben éltek, az ismeretek még nem gyarapodtak olyan gyorsan. Az egymás közti állandó ismétléssel mindent el lehetett tapasztalati úton sajátítani a valós együttélés közösségében, amely nemcsak a lehetõséget biztosította ehhez, hanem ellenõrizte is az eredményt. De a hagyomány késõbb is meghatározó maradt, amikor már törvények születtek, mivel a központi szabályozás nem jutott el mindenkihez. A társadalom kis egységekre való osztódása, a közösségi kötelékek lazulása új helyzetet teremtett. Az új feltételek között azonban nem a helyi hagyomány szerepe változott meg, hanem csak az átadás módja, ami az írásba foglalt hagyomány térhódítását hozta magával. A történeti forrásokban rejtõzõ értékek feltárásával és közkinccsé tételével foglalkozó helytörténetírás hazánkban már több évszázados és sikeres múltra tekint vissza. Fokozatosan kialakultak szakmai mûhelyei is: levéltárak, múzeumok, könyvtárak, statisztikai hivatalok, egyetemi-fõiskolai tanszékek stb. Az idõk során szakképzett kutatók, történelemtanárok és egyes változatait a legkülönbözõbb felkészültségû amatõrök egyaránt mûvelték. De tekintettel arra, hogy a szakma teljesítményét eddig többen is összegezték, itt csak utalni szeretnék néhány jellemzõ, tartalmában Kelet-Magyarországot (is) érintõ alkotásra, illetve a helytörténet mûvelésének változó feltételeire. Közülük elsõként Bél Mátyás ( ) Notitia Hungariae címen megjelent nagy munkáját emelhetjük ki, amelynek kéziratban ránk maradt, Szabolcs megyére kiterjedõ gyûjtése 1979 óta Balogh István jóvoltából magyar nyelven is olvasható. Forrásértékû ismeretekkel gazdagította a helytörténeti irodalmat Fényes Elek ( ), majd jöttek a jeles millenniumi kiadványok, az Osztrák Magyar Monarchia írásban és képben, valamint a Borovszky-féle Magyarország vármegyéi és városai c. sokkötetes vállalkozások. 31
4 Sallai József A két világháború között különösen a Tiszántúl vizsgálatában jeleskedett a Tisza István Tudományos Társulat, amely több debreceni egyetemi tanszék összefogásával végezte és irányította ezt a munkát. A második világháború után a múlt eltörlésének légköre nem kedvezett a hagyományok ápolásának. Inkább a marxista szövegek tanulmányozását helyzeték elõtérbe, mint a múltat, amelyet nem megérteni akartak, hanem ítélkezni felette. Eltûntek az intézmények, iskolák nevei, a történelmi utcanevek mint a Malom sor, Ér utca, Piac utca, amelyek aztán sorra Leninre, Felszabadulásra, Vörös Hadseregre változtak. Titkolni kellett a katona-múltat, a nyugati fogságot vagy rokonságot, a polgári tulajdont, párt- és egyesületi tagságot stb. Hatására a családban megszakadt a hagyományápolás fonala. Akik viszont közösségük elhagyására kényszerültek, hagyományaik iránt az új helyen érdektelenséget tapasztaltak, következésképpen aztán el is felejtõdtek. Az 1960-as évektõl az agrárpolitika még erõteljesen megritkította a határneveket, de a helytörténetírás némi lendületet is kapott. A Kossuth Lajos Tudományegyetem és a Déri Múzeum történészei Szabó István professzor ösztönzésére, máshol a szaktudomány pesti, szegedi mûvelõinek a kezdeményezésére stb., majd a Hazafias Népfront egy-egy hozzáértõ elkötelezettjének a támogatásával (mint Novák József, Morvay Péter, Töltési Imre) az egyetemi, fõiskolai oktatók, levéltári, múzeumi szakemberek és mások egész sora vett részt szerzõként, szerkesztõként, lektorként a helytörténetírásban. Sorra jelentek meg a hajdúvárosok monográfiái, a levéltári, múzeumi évkönyvek, a tanszéki Acta sorozatok, esetleg a honismereti pályamunkákat közreadó füzetek, mint a Honismereti kutatások Szabolcs-Szatmárban c. sorozat. Benda Kálmán pedig rendszeresen felvállalta a folyamatosan gyarapodó kötetek szóban vagy írásban való ismertetését-értékelését. A Tájak Korok Múzeumok sorozatot több száz füzete tette ismertté. A rendszerváltást követõen újra megélénkült a helytörténetírás. Intézmények, egyházak, iskolák történetét, a gazdaság és gazdálkodás teljesítményeit, az ünnepek és hétköznapok hagyományait írták meg, sõt településmonográfiák sora készült el. A helytörténet iránt szinte folyamatosan olyan megújuló igény jelentkezik, amelyet nem múló divat táplál. Az önkormányzatiság kiépülésével párhuzamosan ugyanis erõsödtek a közösségek, amelyek felismerték, hogy jövõjük formálásában építhetnek saját múltjuk, hagyományaik értékeire. Megtartó és összetartó, önszervezõdésüket gazdagító, önazonosításukat fejlesztõ erõt látnak az élõ tradíciókban joggal. Azt pedig már történelmi tapasztalatok igazolják, hogy a múlthoz így kötõdõ, azzal együtt élõ egyének sajátjuknak, otthonuknak érzik szûkebb hazájukat, amelyben õk nem csupán lakosok, adózó termelõk, hanem öntudatos polgárok, jövõjükben bízó, döntéseket hozó és vállaló emberibb emberek. A kulturális és más sikeres értékek szemléjét kínáló település ugyanis elõbb-utóbb gazdasági elõrelépésben is reménykedhet, mert ezáltal növelheti az idegenforgalmat, testvérvárosi kapcsolatokat építhet, különféle támogatásokhoz juthat stb. Az érveket még sorolhatnánk 32
5 Gazdagító helyi örökség tovább, de az eddigiek is kellõen bizonyítják, hogy a helytörténet iránti érdeklõdés a jövõben sem szenved törést. Befejezésül megállapíthatjuk, hogy az elõdök szellemi hagyatéka egyszerre jelent számunkra velünk, bennünk élõ értéket és feladatot. Tudnunk kell ugyanis, hogy bár a múlt kulturális örökségének a szerepét, jelentõségét szinte alig lehet túlbecsülni, azt lehetetlen megörökölni, arra a nemzedékeket meg kell tanítani: elektronikus, nyomtatott médiumokban és nem utolsósorban az iskolában. A helytörténet magas haszonnal kamatozó közvetítõ lehet ebben, de nem elég, ha csak tantárgyként van jelen a nevelõ-képzõ intézményekben, hanem az oktatás egészét át kell hatnia. Továbbá azt sem szabad elfelejteni, hogy a közösség, az identitás kialakítása nem egyszeri aktus, hanem azokat folyamatosan fejleszteni, tökéletesíteni szükséges, mert csak így kövezhetjük vele a jövõbe vezetõ utunkat. JÓZSEF SALLAI: Local Heritage that Enriches Us In our century the concepts of modernity, advancement and progress are often associated with the spread of globalism and top technology. Besides economic growth and technical development we need cultural, emotional adhesive, as well if we want to build our future. It can also help people to create communities. The past and traditions of the homeland can serve as a kind of uniting, spiritual link in forming public spirit. It is the task of local history to probe into the past and familiarize people with them. Thus local cultural heritage enriches national history and the nice and motivating feeling of belonging together at the same time so that people can feel themselves at home in the world. 33
6 Sallai József 34
A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE
A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE Kapronczay Károly Az újkori európai államok közigazgatása a 18. században formálódott ki. Mintául az erõsen központosított porosz hivatali rendszer szolgált, amely
RészletesebbenTRIANON KÉNYSZERZUBBONYÁBAN
TRIANON KÉNYSZERZUBBONYÁBAN Bakos István (Budapest) elõadása a Trianon a magyarság tudatvilágában c. tanácskozáson Budapest Tóthfalu 2002. õszén Tisztelt Tanácskozás! Kedves Barátaim! Köszönöm a meghívást
RészletesebbenSzabó Ervin és Budapest közkönyvtára
BUDA ATTILA Szabó Ervin és Budapest közkönyvtára Szabó Ervin, a magyar könyvtártörténet egyik jelentõs személyisége 1877-ben, a Felvidéken található egykori Árva megye egyik kis, döntõen szlovákok lakta
RészletesebbenVálaszkeresés a társadalmi problémákra Bugán Antal pszichológussal Balogh József beszélget
2008 / Tél F o r s p o n t S z o c i o l ó g i a, p s z i c h o l ó g i a, p e d a g ó g i a Válaszkeresés a társadalmi problémákra Bugán Antal pszichológussal Balogh József beszélget A 21. század pszichológiája
RészletesebbenA cigányok foglalkoztatottságáról és jövedelmi viszonyairól A 2003. évi országos cigánykutatás alapján
KEMÉNY ISTVÁN JANKY BÉLA A cigányok foglalkoztatottságáról és jövedelmi viszonyairól A 2003. évi országos cigánykutatás alapján 2003 elsõ negyedében reprezentatív kutatást folytattunk a magyarországi cigányság
RészletesebbenHELYZETKÉP A SZLOVÁKIAI MAGYAR KÖZOKTATÁSRÓL. A Szlovákiai Magyar Oktatási Fórum konferenciájának anyaga
HELYZETKÉP A SZLOVÁKIAI MAGYAR KÖZOKTATÁSRÓL A Szlovákiai Magyar Oktatási Fórum konferenciájának anyaga ÖSSZEÁLLÍTOTTA HODOSSY GYULA Lilium Aurum, 2002 ISBN 80-8062-146-2 HELYZETKÉP A SZLOVÁKIAI MAGYAR
RészletesebbenDIGITAL ETERNITY: DATABASES AND APPLICATIONS ON CD-ROM IN OUR EDUCATIONAL PRACTICE
Szolnoki Tudományos Közlemények XV. Szolnok, 2011. Jávorszky Ferenc 1 DIGITÁLIS ÖRÖKLÉT: CD-ROM ADATBÁZISOK, ALKALMAZÁSOK OKTATÁSI GYAKORLATUNKBAN Az elmúlt másfél évtizedben hatalmas tudásanyagot halmoztunk
RészletesebbenE L Ő T E R J E S Z T É S
E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2012. december 17-i ülésére Tárgy: Együttműködési megállapodás megkötése a Veszprém Megyei Jogú Várossal Előadó: Ottó Péter polgármester
RészletesebbenMOBILITÁSI NAPOK VESZPRÉM, 2006. SZEPTEMBER 29-30
MOBILITÁSI NAPOK VESZPRÉM, 2006. SZEPTEMBER 29-30 BESZÁMOLÓ Készítette: Kalmár András EURES tanácsadó Veszprém Megyei Munkaügyi Központ 2006. október 19. 1. Előzmények Az Európai Bizottság által életre
RészletesebbenIsmertető. A Hajdú-Bihar Megyei és Debreceni Honismereti Egyesület tudományos és közművelődési tevékenysége
Ismertető Brigovácz László Szendrei Ákos Török Péter 1 A Hajdú-Bihar Megyei és Debreceni Honismereti Egyesület tudományos és közművelődési tevékenysége Helyismeret/honismeret, honismereti tevékenység A
Részletesebbentanulmány szemle konferencia kritika Jakab György A magyar nemzeteszme változásai és a történelemtanítás kánonja 3
TART_2008-5-6.qxd 2008.05.05. 19:45 Page 1 tanulmány Jakab György A magyar nemzeteszme változásai és a történelemtanítás kánonja 3 Tóth László Kreativitás és szövegértés 29 Zsolnai Anikó Kasik László Lesznyák
RészletesebbenA közép-kelet-európai akadémiák együttmûködésérõl
A közép-kelet-európai akadémiák együttmûködésérõl Szlovák magyar együttmûködés I. KÖZÖS TUDOMÁNYPOLITIKAI LEHETÕSÉGEK ÉS GONDOK Az uniós tagság közös elõnyei Piacgazdaság és az állami fenntartású kutatásszervezet
RészletesebbenIdegenforgalmi / vendéglátó és szálloda gyakorlati (külön) feladat (KF3)
Az értékelõ tanár tölti ki! Kodolányi János Fõiskola Turizmus Tanszék Érdemjegy: Beküldõ neve: Dancsó Péter Szak: Idegenforgalom- és szálloda szak, levelezõ tagozat Évfolyam: IV. Helyszín: Budapest NEPTUN
RészletesebbenFenntartói társulások a szabályozásban
ISKOLAFENNTARTÓ TÁRSULÁSOK AZ ÖNKORMÁNYZATI TÖRVÉNY, AMELY AZ ISKOLÁKAT a helyi önkormányzatok tulajdonába adta, megteremtette a kistelepülési önkormányzatok számára iskoláik visszaállításának lehetőségét,
RészletesebbenMûhely. A könyvtárak helyismereti tevékenysége a helytörténeti kutatásban*
Mûhely A könyvtárak helyismereti tevékenysége a helytörténeti kutatásban* Aligha akad helytörténeti kutató, aki ne venné igénybe egy vagy több könyvtár helyismereti szolgáltatásait. Olykor dokumentumokat
RészletesebbenBolonyai Gábor (szerk.): Antik szónoki gyakorlatok Hamp Gábor: Kölcsönös tudás Kárpáti Eszter: A szöveg fogalma
Í R Á S 1. 0 További olvasnivaló a kiadó kínálatából: Bolonyai Gábor (szerk.): Antik szónoki gyakorlatok Hamp Gábor: Kölcsönös tudás Kárpáti Eszter: A szöveg fogalma Blaskó Ágnes Hamp Gábor Í R Á S 1.
RészletesebbenSoroksár Kommunikációs- és médiastratégiája
Soroksár Kommunikációs- és médiastratégiája Budapest, 2011. 04.10. Tartalom Vezetői összefoglaló Médiahelyzet Soroksáron Cél Soroksári televízió Nyomtatott média Internet, soroksar.hu Közösségi média Költségek,
RészletesebbenS zlovákiában azok a települések számítanak szórványnak, amelyekben a magyar
Lampl Zsuzsanna NEMZETI IDENTITÁS TÖMBBEN ÉS SZÓRVÁNYBAN S zlovákiában azok a települések számítanak szórványnak, amelyekben a magyar nemzetiségû lakosság részaránya nem éri el a tíz százalékot, viszont
Részletesebben1. A nem világnyelven folyó tudományos könyvkiadás problematikussága általában
Miklós Tamás A tudományos könyvkiadás lehetõségei 1. A nem világnyelven folyó tudományos könyvkiadás problematikussága általában Bár a magyar tudományos könyvkiadás ma elevennek, gazdagnak látszik, jó
RészletesebbenAZ MKM KUTATÁSI TÁMOGATÁSA
KUTATÁS KÖZBEN 183 vetteké nem érte el a 20 %-ot (azaz mélyen alatta maradt a tízezer lakosú települések átlagánál). Hogyan oszlott meg településtípusonként a tudomány-, orvostudományi-, gazdaságtudományi-
RészletesebbenReménytelen, de nem komoly
Csepeli György Reménytelen, de nem komoly A hazai rendszerváltás során játszódó politikai álarcosbál egyik emlékezetes pillanata volt, amikor 1998-ban a kőkemény liberálisból magát paternalista nemzeti
RészletesebbenNÉHÁNY GONDOLAT A MAGYARORSZÁGI DEMOGRÁFIAI KUTATÁSOK JÖVŐJÉRŐL1
NÉHÁNY GONDOLAT A MAGYARORSZÁGI DEMOGRÁFIAI KUTATÁSOK JÖVŐJÉRŐL1 HABLICSEK LÁSZLÓ 1. Bevezetés A magyarországi demográfiai kínálások jövőbeni alakulásáról egy biztos kép felvázolása egyrészt meglehetősen
RészletesebbenGYORS TÉNYKÉP FÉRFI ÉS NŐI MUNKANÉLKÜLIEK A SOMOGY MEGYEI TELEPÜLÉSEKEN
Tér és Társadalom 7. 1993.1-2: 103-111 GYORS TÉNYKÉP FÉRFI ÉS NŐI MUNKANÉLKÜLIEK A SOMOGY MEGYEI TELEPÜLÉSEKEN (Employment situation of men and women in rural and urban settlements of Somogy country) TARDOS
RészletesebbenHasznált autóra is van egy év szavatosság!
Használt autóra is van egy év szavatosság! Bár a megkérdezett kereskedők többsége nem igazán szeretne tudni róla, a hazai jogszabályok egy év szavatosságot biztosítanak minden használt gépjárműre, igaz
RészletesebbenC.) EGYÉB JOGSZABÁLYI VÁLTOZTATÁSOK
C.) EGYÉB JOGSZABÁLYI VÁLTOZTATÁSOK 11. A környezet állapotának javítását, a humán szféra fejlesztését, a gazdaság korszerûsítését és a feketegazdaság visszaszorítását szolgáló egyéb jogszabályok megalkotása
Részletesebben,,Tele vagyunk fiatallal,,
t a v a s z t ó l õ s z i g,,tele vagyunk fiatallal,, Vakáció, szabadidõ: mindannyiunk iskolája! A nyári, a családi, közösségi idõtöltés, a táborok, minden, ami nem az iskolában, nem a televízióban, nem
RészletesebbenKÖNYVEK. A SZEGÉNYSÉG DINAMIKÁJÁRÓL Spéder Zsolt: A szegénység változó arcai. Tények és értelmezések. Budapest: Századvég Kiadó, 2002.
Szociológiai Szemle 2005/1, 79 85. KÖNYVEK A SZEGÉNYSÉG DINAMIKÁJÁRÓL Spéder Zsolt: A szegénység változó arcai. Tények és értelmezések. Budapest: Századvég Kiadó, 2002. MONOSTORI Judit Központi Statisztikai
RészletesebbenA mûszakizár-rendszer felépítésének lehetõségei a Magyar Honvédségben a NATO-elvek és a vonatkozó nemzetközi egyezmények tükrében
ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Hadtudományi Doktori Iskola Doktori (PhD) értekezés A mûszakizár-rendszer felépítésének lehetõségei a Magyar Honvédségben a NATO-elvek és a vonatkozó nemzetközi egyezmények
RészletesebbenELSÕ KÖNYV 1867 1918 19
ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 20 Elõszó A román és a magyar életkörülmények alakulása a dualizmus korabeli Magyarországon és Nagy-Romániában (1867-1940) A kézirat szerzõje a fenti kérdés áttekintésével olyan
RészletesebbenHa az ember Csoóri Sándorról készül portrét írni, akkor nem a készen. újraírása a cél, mivel ekkor éppen a vers mint olyan siklana ki a kezeink
ÍRÓPORTRÉ Rovatunkban kortárs magyar írók életmûvét mutatjuk be néhány oldalnyi terjedelemben az élõ klasszikusoktól a legtehetségesebb fiatalokig. A tárgyalt alkotók kiválasztása elkerülhetetlenül szubjektív,
RészletesebbenKÖNYVEKRÕL, FOLYÓIRATOKRÓL MURÁNYI ISTVÁN
KÖNYVEKRÕL, FOLYÓIRATOKRÓL MURÁNYI ISTVÁN Foglalkoztatáspolitika: problémák és megoldások (Csoba Judit Czibere Ibolya [szerk.]: Tipikus munkaerõ-piaci problémák atipikus megoldások, Kossuth Egyetemi Kiadó,
RészletesebbenORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 1040/2009. (V. 20.) számú HATÁROZATA
ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 1040/2009. (V. 20.) számú HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a
Részletesebbenint azt az elõzõ részbõl megtudtuk, a rétegeknek az a feladatuk, hogy valamiféle feladatot végezzenek
Hálózatok (2. rész) Sorozatunk e részében szó lesz az entitásokról, a csatolófelületekrõl, a protokollokról, a hivatkozási modellekrõl és sok minden másról. int azt az elõzõ részbõl megtudtuk, a eknek
RészletesebbenDemográfia. Lakónépesség, 2005
Demográfia Lakónépesség, 2005 Szlovákia délkeleti részén elterülõ Felsõ-Bodrogközt gyakran nevezik Szlovákia alföldjének. Ezen a területen 28 település található, amelyek a Bodrog, Latorca és Tisza folyók,
RészletesebbenEgy iskolaorvosi szaklap a harmincas években
KÜHRNER ÉVA Egy iskolaorvosi szaklap a harmincas években Az Eötvös-féle népoktatási törvény 1 következtében az iskolába járó gyermekek száma ugrásszerûen megnõtt. A meglévõ iskolaépületek sem mennyiségükben,
RészletesebbenTudomány a 21. században
Tudomány a 21. században A kulturális diverzitás -ról Világkonferenciák: kultúrpolitika, felsõoktatás, tudomány A kulturális diverzitásról A tudásalapú társadalomról és a nyitott tudomány -ról A gazdaság
RészletesebbenÖtvenéves a Könyv és Könyvtár
IMRE Mihály Ötvenéves a Könyv és Könyvtár A Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Könyvtárának Évkönyve először 1953-ban jelent meg, 1958-ban kapta a máig használt Könyv és Könyvtár elnevezést. Az első
RészletesebbenMÛHELY. A nemek és generációk jellegzetességei az információs technológiák használatában és megítélésében*
MÛHELY Nagy Beáta KIREKESZTÉS VAGY BEFOGADÁS? A nemek és generációk jellegzetességei az információs technológiák használatában és megítélésében* Az információs technológiák folyamatos és egyre felgyorsuló
RészletesebbenAz árfolyamsáv kiszélesítésének hatása az exportáló vállalatok jövedelmezõségére
MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA GAZDASÁG- ÉS VÁLLALKOZÁSELEMZÉSI KHT Az árfolyamsáv kiszélesítésének hatása az exportáló vállalatok jövedelmezõségére (Az MKIK-GVI és a megyei kamarák kérdõíves vállalati
RészletesebbenFertõ Imre: Az agrárpolitika modelljei. Osiris tankönyvek. Osiris Kiadó, Budapest, 1999, 200 oldal
KÖNYVISMERTETÉS Közgazdasági Szemle, XLVII. évf., 2000. december (1027 1031. o.) Fertõ Imre: Az agrárpolitika modelljei Osiris tankönyvek. Osiris Kiadó, Budapest, 1999, 200 oldal Fertõ Imre könyvének nincs
RészletesebbenDél-dunántúli statisztikai tükör 2008/9
2008/130 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu II. évfolyam 130. szám 2008. szeptember 29. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2008/9 A tartalomból 1 Pécs vendégforgalma 2008 I. félévében
RészletesebbenA földügyi és térképészeti szakigazgatás feladatairól az információs társadalomban
A földügyi és térképészeti szakigazgatás feladatairól az információs társadalomban Dr. Mihály Szabolcs, a FÖMI fõigazgatója 1. A földügyi és térképészeti adat, mint az információs társadalom egyik alapvetõ
RészletesebbenAz Országgyûlés 1993 júniusában közel 100%-os többséggel
KUTATÁS KÖZBEN PAVLOVICS ATTILA GYUROK JÁNOS Kisebbségek érdekképviselet Pécsi regionális tapasztalatok Az Országgyûlés 1993 júniusában közel 100%-os többséggel elfogadta 1 a nemzeti és etnikai kisebbségek
RészletesebbenCSERNELY KÖZSÉG DEMOGRÁFIAI HELYZETE
Gazdaságtudományi Közlemények, 6. kötet, 1. szám (2012), pp. 157 166. CSERNELY KÖZSÉG DEMOGRÁFIAI HELYZETE VARGA BEATRIX Összefoglaló: Terveink szerint Csernely községet alapul véve kerül kidolgozásra
RészletesebbenZáró beszámoló a Kultusz, identitás, imázs című projektről (2004-2007)
Záró beszámoló a Kultusz, identitás, imázs című projektről (2004-2007) 2004 2004-es kutatási évünk programját tulajdonképpen a második félévre kellett szorítanunk, mivel módosított költség- és programtervünk
RészletesebbenTeljes számadás. Budapest ünnepnapja
Teljes számadás Szerzõ Administrator 2012. január 13. Utolsó frissítés 2012. február 03. Schlagwortos tartalomjegyzék a honlaptalan korszakból:- Budapestért díj - Kudlik Júlia: A rák ellen az emberért,
RészletesebbenAZ ERDÕ NÖVEKEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA TÉRINFORMATIKAI ÉS FOTOGRAMMETRIAI MÓDSZEREKKEL KARSZTOS MINTATERÜLETEN
Tájökológiai Lapok 5 (2): 287 293. (2007) 287 AZ ERDÕ NÖVEKEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA TÉRINFORMATIKAI ÉS FOTOGRAMMETRIAI MÓDSZEREKKEL KARSZTOS MINTATERÜLETEN ZBORAY Zoltán Honvédelmi Minisztérium Térképészeti
RészletesebbenA MAGYAR UKRÁN HATÁR MENTI EGYÜTTMÛKÖDÉS ÚJ KIHÍVÁSAI
Baranyi Béla A MAGYAR UKRÁN HATÁR MENTI EGYÜTTMÛKÖDÉS ÚJ KIHÍVÁSAI Bevezetés A z eurointegrációs folyamatok új kihívásaira való tekintettel mára minden, a határon átnyúló kapcsolatok helyzetét, fejlesztésének
RészletesebbenSzociális tulajdonrészt!
Fórum MI TÖRTÉNIK A HAZAI LAKÁSÁLLOMÁNNYAL? MERRE A KIÚT, VAN-E MEGHATÁROZHATÓ KIÚT A MŰEMLÉKI LAKÓÉPÜLETEKET ÉS AZ ÚJ ÉPÍTÉSŰ INGATLANOKAT EGYARÁNT ÉRINTŐ GAZDASÁGI PROBLÉMÁK KÖRÉBŐL. LETENYEI LÁSZLÓ
Részletesebbenkörnyezet megteremtésérõl, amelyben a hallgatag kisgyermeket megszólítják,
Útmutató a szülõknek A kilencvenes évek elején a kisgyermekek, óvodások nevelésével foglalkozó hasznos és tanulságos angol könyv szerzõje külön fejezetet szánt az átlagostól eltérõen fejlõdõ gyermekeknek.
RészletesebbenSÁRVÁR VÁROS ÉS KISTÉRSÉGE TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAM STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAM
SÁRVÁR VÁROS ÉS KISTÉRSÉGE TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAM STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAM 2002 2 Tartalom Bevezetés I. A Sárvári Kistérség területfejlesztési ja II. A Sárvári Kistérség
RészletesebbenKopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához
Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Örültem, hogy a baloldal megemlékezik a magyar baloldal legnagyobb alakjáról. Nemcsak a magyar baloldal, de a magyar
RészletesebbenLAKOSSÁGI MEGTAKARÍTÁSOK: TÉNYEZÕK ÉS INDIKÁTOROK AZ ELÕREJELZÉSHEZ
2002. ELSÕ ÉVFOLYAM 3. SZÁM 81 MOSOLYGÓ ZSUZSA LAKOSSÁGI MEGTAKARÍTÁSOK: TÉNYEZÕK ÉS INDIKÁTOROK AZ ELÕREJELZÉSHEZ A közgazdasági elméletek egyik alapvetõ témája a lakossági megtakarítások vizsgálata.
RészletesebbenDr. Benedek Dezső Tudásra van szükségünk a túléléshez
Dr. Benedek Dezső Tudásra van szükségünk a túléléshez Mindenki számára világos, hogy új világrend van kialakulóban. Az óra ketyeg, az átállás közeledik attól függetlenül, hogy mennyi skandallumot, komplikációt
RészletesebbenTörténelemt@nítás Online történelemdidaktikai folyóirat
Történelemt@nítás Online történelemdidaktikai folyóirat (XLV.) Új folyam I. 1. (próba)szám 2010. február www.folyoirat.tortenelemtanitas.hu Forrás: http://www.folyoirat.tortenelemtanitas.hu/2010/02/szucsik-agnes-husz-ev-alatt-kozel-hatvan-orszagoskozismereti-tortenelmi-verseny/
RészletesebbenDr. Balogh Albert (1934 2011)
1026 Budapest, Nagyajtai utca 2/b Telefon: 212-8803 Fax: 212-7683 http://eoq.hu E-mail: info@eoq.hu Európai Minõségügyi Szervezet Magyar Nemzeti Bizottság, Közhasznú Társadalmi Szervezet. Alapítva: 1972
RészletesebbenHarai Dénes. A TISZTJELÖLTEK NEMZETI NEVELÉSÉNEK ELVI ÉS MÓDSZERTANI KÉRDÉSEIRŐL (Egy konferencia elé)
Harai Dénes A TISZTJELÖLTEK NEMZETI NEVELÉSÉNEK ELVI ÉS MÓDSZERTANI KÉRDÉSEIRŐL (Egy konferencia elé) A "krisna-tudatról" az egyik kereskedelmi csatornán - a közelmúltban - egy órás műsort közvetítettek,
RészletesebbenARCHÍVUM. Falumunka és az erdélyi falumunka-mozgalom * Venczel József. I. A falumunka értelmezése
ARCHÍVUM Venczel József Falumunka és az erdélyi falumunka-mozgalom * I. A falumunka értelmezése A társadalomkutatás és a társadalomsegítés egyik feladatkörét vállalja a falumunka. Részben tudományos, részben
RészletesebbenVIZI Elek Szilveszter agykutató 1936-ban született Budapesten.
Interjú 61 MAGYARORSZÁG LEGNAGYOBB NEMZE TI KINCSE A SZÜRKEÁLLOMÁNY Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia új elnöke pályájáról, a tudomány piaci értékérõl, valamint a tudóstársadalom felelõsségérõl
RészletesebbenA tervezésben résztvevő döntéshozóknak szóló ajánlások a TÁMOP 5.1.3-as program tapasztalatai alapján
A tervezésben résztvevő döntéshozóknak szóló ajánlások a TÁMOP 5.1.3-as program tapasztalatai alapján Autonómia Alapítvány Közösségfejlesztők Egyesülete Lechner Lajos Tudásközpont Szociális Szakmai Szövetség
RészletesebbenKÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS NÉPESEDÉSI PROBLÉMÁK ÉS KÖVETKEZMÉNYEIK
KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS NÉPESEDÉSI PROBLÉMÁK ÉS KÖVETKEZMÉNYEIK GLOBÁLIS PROBLÉMÁK népesedési problémák és következményeik; adósságválság; a nem megújuló környezeti erőforrások korlátozottsága; a megújuló
RészletesebbenMOCSÁRRA ÉPÜLT SIVATAG 1 WETLAND DEVELOPED TO DESERT
MOCSÁRRA ÉPÜLT SIVATAG 1 WETLAND DEVELOPED TO DESERT BALOGH Péter Szövetség az Élő Tiszáért Egyesület 5065 Nagykörű, Köztársaság u. 3. e-mail: baloghpeter@elotisza.hu Összefoglalás A mocsárra épült sivatag
RészletesebbenEgy könyvtárostanár töprengése a dobozok fölött
KÖNYVTÁR Szatmári Jánosné Egy könyvtárostanár töprengése a dobozok fölött 1985-ben kerültem a Hajnik Károly Közgazdasági Szakközépiskolába. Iskolánk abban az évben költözött át a Vas utcából a VII. kerületbe,
RészletesebbenLegénytoll a láthatáron II.
DIÓSI PÁL Legénytoll a láthatáron II. A fiatalok helyzetérõl, problémáiról Feladatunkat szûkösen értelmeznénk, ha megkerülnénk annak vizsgálatát, hogy a megkérdezettek milyennek látják generációjuk körülményeit.
RészletesebbenBAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA
BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 1 - BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az adatgyűjtés lezárva:
RészletesebbenHÍRLEVÉL. Szakmai nyílt nap (2006. március 30.) - 1 - Tartalom: Szakmai nyílt nap IMEA TEA
2006. május Tartalom: Szakmai nyílt nap IMEA TEA Egészségügyi intézmények egységesített lakossági tájékoztatása Hírek a HealthOnLine rovatból Szakmai nyílt nap 2006 Szakmai nyílt nap (2006. március 30.)
RészletesebbenFizel Natasa. átekintés és a kutatás metodikájának bemutatása után a hangsúlyt az új kutatási eredményekre fektetem.
DOI:: : 0.8599/nasz.2059. A szegedi tanárképző főiskola hallgatói által felvett pedagógiai, pszichológiai és flozófai témájú kurzusok a Ferenc József Tudományegyetemen (928937) Tanulmányomban a szegedi
RészletesebbenA világ erdôgazdálkodása, fatermelése és faipara
DR. VAHID YOUSEFI, DR. VAHIDNÉ KÓBORI JUDIT A világ erdôgazdálkodása, fatermelése és faipara Az erdõ szerepe a gazdaságban és a társadalomban Az erdõ és a társadalom kapcsolata a legõsibb. Fennállott már
RészletesebbenEgyed Ákos. Csetri Elek Péter György Somai József SZÉCHENYI ÉS ERDÉLY. Tanulmányok
Egyed Ákos Csetri Elek Péter György Somai József SZÉCHENYI ÉS ERDÉLY Tanulmányok Kiadja a ROMÁNIAI MAGYAR KÖZGAZDÁSZ TÁRSASÁG Kolozsvár, 2002 Egyed Ákos, Csetri Elek, Péter György, Somai József SZÉCHENYI
RészletesebbenNe hagyjuk, hogy ellopják tőlünk az iskola iránti szeretetet!
Ne hagyjuk, hogy ellopják tőlünk az iskola iránti szeretetet! A köznevelés átalakuló rendszerében a nagyobb állami szerepvállalás célja az, hogy az ország minden iskolájában egyformán magas színvonalú
RészletesebbenIsmét. úszó-eb a Margitszigeten
Új parkolási rend 3 4 6 Kötelezõ tüdõszûrés Szûrõprogram gyermekeknek Ismét 7 úszó-eb a Margitszigeten Az Év Homlokzata a Napsugárházé8 9 Nyári programkavalkád 10 Sportos idõsek Kassán Pancsoló táborozók
RészletesebbenA GAZDASÁGI SZABÁLYOZÁS EGY LEHETŐSÉGE A KAVICS- ÉS HOMOKBÁNYÁSZAT KÖRNYEZETI HATÁSAINAK CSÖKKENTÉSE ÉRDEKÉBEN
A Miskolci Egyetem Közleménye A sorozat, Bányászat, 66. kötet, (2004) p. 03-08 A GAZDASÁGI SZABÁLYOZÁS EGY LEHETŐSÉGE A KAVICS- ÉS HOMOKBÁNYÁSZAT KÖRNYEZETI HATÁSAINAK CSÖKKENTÉSE ÉRDEKÉBEN Dr. Buócz Zoltán
RészletesebbenA TUDÁSALAPÚ TÁRSADALOM KIALAKULÁSA MAGYARORSZÁGON
Szociológiai Szemle 2007/3 4, 278 283. A TUDÁSALAPÚ TÁRSADALOM KIALAKULÁSA MAGYARORSZÁGON FARAGÓ Péter MTA Szociológiai Intézet H-1014 Budapest, Úri u. 49.; e-mail: peter.farago@meh.hu Tamás Pál (szerk.):
RészletesebbenARCHÍVUM. A székelyföldi (erdélyrészi) kirendeltség tevékenységérõl (1902 1920) Balaton Petra
ARCHÍVUM Balaton Petra A székelyföldi (erdélyrészi) kirendeltség tevékenységérõl (1902 1920) Székelyföld gazdasági, társadalmi és kulturális fejlesztésének szükségességére a 19. század végén terelõdött
Részletesebben1. A pedagógusok munkabeosztásának új rendje
A pedagógusok munkabeosztásának szervezése 2013.08.09 A pedagógusok munkaszervezésével kapcsolatos vezetői feladatok 2013. szeptember 1-jén lépett hatályba a köznevelési törvény számos olyan előírása,
RészletesebbenA nemzeti ünneplést átírta a rendkívüli idõjárás Viharos szél kíséretében koszorúztunk
A nemzeti ünneplést átírta a rendkívüli idõjárás Viharos szél kíséretében koszorúztunk A magyarság szívéhez legközelebb álló nemzeti ünnep március 15e. Az 1848-49-es dicsõséges történelmi események 165.
RészletesebbenA csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban
A csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban írta Kugler József A második világháború az európai országok többségétôl nemcsak súlyos véráldozatokat követelt,
RészletesebbenAz egyes régiók bűnügyi fertőzöttségi mutatói közötti eltérések társadalmi, gazdasági okainak szociológiai vizsgálata és elemzése, a rendvédelmi
Az egyes régiók bűnügyi fertőzöttségi mutatói közötti eltérések társadalmi, gazdasági okainak szociológiai vizsgálata és elemzése, a rendvédelmi szervek számára adódó konzekvenciák Tartalomjegyzék 1 Kutatási
RészletesebbenAz 1918 elõtti Magyarország közismerten
Párhuzamok és különbségek Az 1918 elõtti Magyarország közismerten soknemzetiségû, sokvallású és többkultúrájú ország volt. Ez gazdasági elõnyökkel, szellemi pezsgéssel, de komoly társadalmi-politikai feszültségekkel
RészletesebbenThimár Attila SÚLY, AMI FELEMEL
RÓZSÁSSY BARBARA 59 gondolok, kell, méghozzá az írás, a vers létjogosultsága mellett. Miként valamiképp a szerzõ is ezt teszi könyvében mindvégig. Hogy a társadalomnak mára nemhogy perifériájára került,
RészletesebbenHíd és ajtó. Georg Simmel. Ó z e r K a t alin fo r dí t á s a
Georg Simmel Híd és ajtó Ó z e r K a t alin fo r dí t á s a 30 A külvilág dolgainak képe számunkra azzal a kétértelműséggel bír, hogy a külső természetben minden egymáshoz kapcsolódva, ám ugyanakkor különállóként
RészletesebbenNAV 1 % Érvényesen rendelkező magánszemélyek száma: na. Balkányi Polgárőr Egyesület
NAV 1 % kedvezményezett adatok 2013-ban Szervezet típusa Cél szerinti besorolás Cél leírása NAV 1 % kedvezményezett adatok 2013-ban Szervezet típusa Cél szerinti besorolás Cél leírása NAV 1 % kedvezményezett
RészletesebbenDIGITÁLIS KARTOGRÁFIA: JELEN ÉS JÖVÕ
DIGITÁLIS KARTOGRÁFIA: JELEN ÉS JÖVÕ Jesús Reyes Nuñez, jesus@ludens.elte.hu ELTE, Térképtudományi Tanszék Abstract In the first part of this paper we gave a summary about the training of Digital Cartography
RészletesebbenAz Ózdi Mûvelõdési Intézmények Lajos Árpád Honismereti Körének évkönyve
Az Ózdi Mûvelõdési Intézmények Lajos Árpád Honismereti Körének évkönyve Ózd, 2008 AZ ÓZDI MÛVELÕDÉSI INTÉZMÉNYEK (ÓMI) KIADVÁNYA Felelõs kiadó: Pappné Szalka Magdolna igazgató, Ózdi Mûvelõdési Intézmények
RészletesebbenAz iskolai napközi otthonok 20. századi fejlõdése
Füle Sándor Az iskolai napközi otthonok 20. századi fejlõdése A magyar iskolai napközi otthonok kialakulása, fejlődése lényegében a 20. században zajlott. Az ezredfordulóhoz közeledve fontos lehet vizsgálni
RészletesebbenKompetenciaalapú mérés 2007/2008. A N Y A N Y E L V I K É P E S S É G E K 9. é v f o l y a m A változat
Fıvárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet Az iskola Az osztály A tanuló A tanuló neme: Kompetenciaalapú mérés 2007/2008. A N Y A N Y E L V I K É P E S S É G E K 9. é v f o l y a m A változat
RészletesebbenA honszeretet újraértelmezése
A honszeretet újraértelmezése Magyarország leírása I. ÉRZELMEINK REHABILITÁLÁSA A honszeretet: tömeglelki jelenség A honszeretet: örömérzésünk kifejezése A honszeretet: aktivitásra sarkalló érzelem A honszeretet
RészletesebbenA magyar tudományos utánpótlás a Kárpát-medence kisebbségi régióiban 1
Berényi Dénes Egyed Albert Kulcsár Szabó Enikõ A magyar tudományos utánpótlás a Kárpát-medence kisebbségi régióiban 1 A tudományos utánpótlás ügye minden bizonnyal a tudomány mûvelésével kapcsolatos kérdések
RészletesebbenKÜLSÕ CÉGEK TÁMOGATÁSÁVAL MEGVALÓSÍTOTT, 4GL ÉS CASE ESZKÖZÖKRE ALAPOZOTT KÉPZÉS A SZÉCHENYI ISTVÁN FÕISKOLÁN
KÜLSÕ CÉGEK TÁMOGATÁSÁVAL MEGVALÓSÍTOTT, 4GL ÉS CASE ESZKÖZÖKRE ALAPOZOTT KÉPZÉS A SZÉCHENYI ISTVÁN FÕISKOLÁN dr. Kovács János, kovacsj@rs1.szif.hu Hartványi Tamás, hartvany@rs1.szif.hu Széchenyi István
RészletesebbenEötvös József Főiskola Zsuffa István Szakkollégium, Baja A Lónyay-főcsatorna
Eötvös József Főiskola Zsuffa István Szakkollégium, Baja A Lónyay-főcsatorna Bandur Dávid Baja, 2015. február 3. IV. évfolyamos, építőmérnök szakos hallgató Tartalomjegyzék Összefoglalás 2. 1. A Lónyay-főcsatorna
RészletesebbenELEMZÉS A KONVERGENCIA- FOLYAMATOKRÓL 2008. MÁRCIUS
ELEMZÉS A KONVERGENCIA- FOLYAMATOKRÓL 2008. MÁRCIUS Elemzés a konvergenciafolyamatokról 2008. március Kiadja: Magyar Nemzeti Bank Felelõs kiadó: Iglódi-Csató Judit 1850 Budapest, Szabadság tér 8 9. www.mnb.hu
RészletesebbenSZEMLE Buday-Sántha Attila: Székelyföld
SZEMLE Buday-Sántha Attila: Székelyföld Szerkesztette: Horváth Gyula. Budapest Pécs, MTA Regionális Kutatások Központja, Dialóg Campus Kiadó. 2003. A Kárpát-medence régiói I. 453 oldal. A 2003-as év jelentõs
RészletesebbenAZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ THE EASTERN LOWLAND REGION. RÁCZ IMRE ezredes
RÁCZ IMRE ezredes AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ THE EASTERN LOWLAND REGION Az Észak-alföldi régió (röviden: Régió) a Dél-alföldi után Magyarország második legnagyobb területű (17 729 km 2 ) és népességű (1 millió
RészletesebbenMűveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára)
Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára) Orosz István (Debreceni Egyetem, Magyarország) Szőlőbirtokos arisztokraták Tokaj-Hegyalján
RészletesebbenÁ ő ő ő ő ő ő ű ó ó ő ó ő ő ó ő ő ő ő ó ő ó ő ő ő ő ő ü ő ő ó ő ó ő ő ő ó ó ő ő ű ő ó ő ó ő ő ő ő ő ű ő ü ó ű ő ó Á ó ő ő ó ü ő ő ó ő ő ü ő ő ü ó ő ő ó ó ü ő ü ő ő ő ő ő ó ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő
RészletesebbenA KÖZÖSSÉG EGYÉN FELETTI KONTROLLJA A KORA ÚJKORI SZABOLCS VÁRMEGYE FALVAIBAN, MEZŐVÁROSAIBAN
DOKTORI DISSZERTÁCIÓ TÉZISEI A KÖZÖSSÉG EGYÉN FELETTI KONTROLLJA A KORA ÚJKORI SZABOLCS VÁRMEGYE FALVAIBAN, MEZŐVÁROSAIBAN Szoboszlay György EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR Történelemtudományi
RészletesebbenELŐTERJESZTÉS. Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére
ELŐTERJESZTÉS Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére Tárgy: Beszámoló a Zirc Kistérség Többcélú Társulása Tanács munkájáról Előadó: Fiskál János polgármester Az előterjesztés
RészletesebbenA gazdaságpolitikai döntéshozatal nemzetek fölötti centralizációja és a közösségi gazdaságtan
Közgazdasági Szemle, L. évf., 2003. március (254 268. o.) MIKE KÁROLY A gazdaságpolitikai döntéshozatal nemzetek fölötti centralizációja és a közösségi gazdaságtan Az adóverseny elméletének néhány tanulsága
RészletesebbenFODOR MÓNIKA 1, RUDOLFNÉ KATONA MÁRIA 2, KARAKASNÉ MORVAY KLÁRA 3
FODOR MÓNIKA 1, RUDOLFNÉ KATONA MÁRIA 2, KARAKASNÉ MORVAY KLÁRA 3 Kihívások, fejlesztési lehetôségek a munkahelyi étkeztetésben a gazdasági válság hatására bekövetkezett változások tükrében Challenges
Részletesebben