környezet megteremtésérõl, amelyben a hallgatag kisgyermeket megszólítják,

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "környezet megteremtésérõl, amelyben a hallgatag kisgyermeket megszólítják,"

Átírás

1

2 Útmutató a szülõknek

3 A kilencvenes évek elején a kisgyermekek, óvodások nevelésével foglalkozó hasznos és tanulságos angol könyv szerzõje külön fejezetet szánt az átlagostól eltérõen fejlõdõ gyermekeknek. A könyv mit tud a gyerek? címmel magyarul is megjelent. Jó képet nyerhetünk e munkából mindarról tárgyszerûen és illusztrálva, hogy a fejlõdés lépcsõfokain hónapról-hónapra, évrõl-évre mi várható el a gyermektõl, mivel lehet segíteni neki. Ha az anya figyelmesen követi a gyermek megnyilvánulásait, jelzéseket kaphat az eltérésekrõl. Ezekbõl persze nem szabad rögtön bajra következtetni, hisz a gyermek széles idõbeli határok közt fejlõdik. Mégis, ha az eltérés, vagy az elmaradás jelentõs és tartós, ajánlatos szakemberhez fordulni. Gyerekek, akiknek fejlõdését fizikai károsodások, betegségek, tanulási kudarcok nehezítik, hozzá tartoznak a családhoz, velük együtt élnek, és inkább abban különböznek, hogy talán még nagyobb gondoskodást, törõdést, több szeretetet igényelnek, és remélhetõen kapnak is. Csecsemõ- és kisgyermekkorban a nehézségek gyakran nem feltûnõek, sõt úgy látszik, nagyon is jók, csendesek ezek a gyermekek. Sokat alszanak, hangjukat alig hallani. Késõbb veszik észre a tárgyakat, késõbb kezdenek mosolyogni, mászni, a fejlõdés fokain lassabban haladnak végig. Elmaradnak, kevesebbet teljesítenek. Szakemberek megfigyelése, vizsgálata jelezheti: lemaradt a fejlõdésben. Sok más jel is van persze, amelyek ekkor még inkább a fejlõdés zavarára utalnak, értelmileg akadályozottnak, pláne fogyatékosnak nem szívesen mondják, nem is szabad õket ekkor még így jelölni. Ha állapotuk jelei a késõbbi fejlõdésmenetben is valószínûsíthetõek, károsodásra, nagyobb fokú sérülésre utalnak, akkor a gyógypedagógusok, orvosok, az un. korai segítséggel állnak a szülõk rendelkezésére. A korai gyógypedagógiai segítségnyújtás, a gyógypedagógiai tanácsadás megszervezése Magyarországon a minden megyeszékhelyen mûködõ pedagógiai szakszolgálat feladata. A gyermek harmadik életéve után akkor kerülhet korai fejlesztésbe, ha lakóhelyén nem kapcsolódhat be az óvodai nevelésbe. A korai segítségnyújtás megnyugtató lehet a szülõknek, támaszt adhat a teendõkhöz, elõsegíti a gyermek fejlõdését. A korai fejlesztést a szakszolgálatban mûködõ szakemberek (gyógypedagógus, óvodapedagógus, orvos és pszichológus) vizsgálata és szakértõi véleménye elõzi meg. A korai fejlesztést ma már több megyében külön óvodával is egybekapcsolt korai fejlesztõ központok gyógypedagógiai szolgáltató központok is végzik. A korai fejlesztést irányító szakemberek utazó tanári formában, a családi otthon- 91

4 ban is felkeresik a gyermeket, hogy lássák környezetét, fejlõdését és tanácsokat adjanak a szülõknek. A fejlõdés elõsegítése, javítása bizonyos esetek kivételével a család, az anya jól alkalmazott tevékenységén múlik, amelynek tervezését, végrehajtását a korai fejlesztés szakember csoportja segíti. Ebben az idõben nem csak játékos gyakorlatokról van szó, amelyekkel iparkodnak a gyermek gyenge spontán erõit erõsíteni, mozgását ügyesíteni, észlelését, figyelmét fokozni, érdeklõdését, kíváncsiságát felkelteni, hanem ösztönzõ környezet megteremtésérõl, amelyben a hallgatag kisgyermeket megszólítják, bíztatják, szóra bírják. Hogyan juthat kapcsolatba más gyermekekkel, lehet-e õt gyermekközösségbe vinni? Ez a kérdés a szülõkben, és szakemberekben is felmerült. A kilencvenes évektõl, fõképpen, hogy ilyen kevés gyermek látja meg a napvilágot, mint napjainkban, a gyermekintézményekben is változott a problematikus gyermekekkel szembeni magatartás. Együttnevelés a bölcsõdékben és az óvodákban Különféle kutatások bizonyították, hogy a kisgyermekkori közösségekben is befogadásra találhatnak az átlagostól eltérõ, fejlõdésben elmaradozó gyermekek. Erre fõként akkor kerül sor, ha valamilyen ok miatt a család, az édesanya nem tudja ellátni a korai fejlesztés során javasolt teendõket. A korai fejlesztõ intézményekbe a gyermekorvosok, védõnõk irányítják a szülõket. A bölcsõdék megnyitása részben tehát a felszabaduló helyekkel, részben azzal jelentkezett, hogy a nehezen fejlõdõ, családjuknak sokkal nagyobb gondokat jelentõ gyermekek felvétele úgymond szociálpolitikai segítséget is jelent. A bölcsõdék szakmai irányítása úgy foglalt állást még a nyolcvanas évek végén, hogy a bölcsõde a fogyatékos gyermek családja számára is ugyanazt a lehetõséget jelentse, mint az egészséges gyermek és családja számára. Mint említettem nem szívesen használom itt a fogyatékos jelzõt, de hát a dokumentumban még ez szerepel, sem azt a megjelölést, mintha ezek a gyermekek nem lennének egészségesek. Lehetnek kapcsolódó betegségeik, de csak ennyiben sorolhatók a betegek közé. Elmaradásuk a többiektõl csak egy változata a fejlõdésnek. A bölcsõdék szemléletváltozása lassan tudatosult a munkatársakban is, hogy ebben az esetben az anyahelyettesítõ feladatokon túl további feladatokat is vállalniuk kell, mint például azzal, hogy segítenek megértetni a szülõknek a gyermek állapotát, elfogadtatni olyannak amilyen, ugyanakkor jelezni, hogy közösen ez az állapot javítható, esetleg segíthetnek akkor, ha nincs a közelben speciális óvoda. A legújabb rendelkezések szerint, ha a pedagógiai szakértõ bizottság véleményében javasolja, akkor a gyermek hat éves korig is a bölcsõdében maradhat. 92

5 A bölcsõde kiválasztásának szempontjai A bölcsõdei gondozás önmagában azonban nem biztosíthatja a lassabban, sérülten fejlõdõ gyermek sikeres nevelését. Ezért fontos szempont, hogy a szülõ mielõtt a bölcsõde igénybevétele mellett dönt, tájékozódjon: mit ajánl a korai fejlesztést segítõ szakember csoport, a kiválasztott bölcsõde személyzete, találkozott-e már sérülten fejlõdõ olyan gyermekkel, mint az övé? Van-e köztük megfelelõ képzettségû gyógypedagógus, vagy állandó tanácsadó, mi a véleménye tervükrõl a gyermek ismeretében? Mi a véleménye a bölcsõde gyermekorvosának? A bölcsõdei gondozók kapcsolatban vannak-e a korai fejlesztõ szakszolgálattal? A gyógypedagógiai és gondozói törekvések összhangban látszanak-e lenni? Tudnak-e sajátos, egyénre szóló fejlesztõ programokat érvényesíteni, van-e erre felkészültségük, idejük? Speciális gondozó csoportba helyezik-e el a gyermeket, vagy van lehetõség a nem akadályozott ( normál ) gyermekek csoportjában való elhelyezésre? Ma a bölcsõdei lehetõség gyermeknek, anyának is nyújthat lehetõségeket, de nagyon körültekintõen kell eljárni, mikor élnek vele. Azután, amikor a gyermek bekerült a csoportba, figyelni kell, milyen hatással lesz rá, serkenti vagy gátolja a kibontakozásban. Ez utóbbi esetben újabb konzultációra lesz szükség. Az óvodák Az óvodás kor elérése újabb lehetõséget nyit meg a gyermek közösségbe kerüléshez. A pedagógiai szakszolgálat vizsgálata és szakértõi véleménye alapján kerül a gyermek az óvodába. A vizsgálatot kérheti a szülõ, a gyermekkel foglalkozó orvos, vagy az óvoda vezetõje is. Ha a meghosszabbított bölcsõdei ellátás mellett a gyógypedagógiai óvodai elhelyezés lehetõsége kínálkozik, például helyben van a gyógypedagógiai óvodai csoport, akkor csak kivételes esetekben indokolt a gyermek elhúzódó bölcsõdei nevelése. Az óvodai együttnevelés gyakorlata is kezd terjedni, mióta az óvodák a befogadási tilalmat feloldották és létszámuk is jelentõsen megcsappant. Az értelmileg akadályozott kisgyermekek számára több évtizede minden megyében, nagyobb városban mûködnek gyógypedagógiai óvodák, saját programokkal, eszközökkel, kis létszámú csoportokkal, terápiás módszerekkel. A nem akadályozott kisgyermekek óvodájába történõ integráció napjainkban kezd elterjedni. Ebben a folyamatban szerzett tapasztalatok szerint elõnyösnek tûnik, ha a gyermek a gyógypedagógiai óvodák nevelõitõl kap korai fejlesztést, megismerik egymást, gyermek, óvónõ, szülõ együtt vannak, konzultálnak, majd az óvodai élet elsõ, esetleg második évét is együtt folytatják. A többi nem akadályozott gyermekkel való együttmûködés fokozatos bekapcsolással látszik a legsikeresebbnek. 93

6 A többségi óvodába kerülve a célzott gyógypedagógiai eljárások kevésbé jelennek meg, kivéve, ha az óvodának gyógypedagógusa is van, így a beszéd nevelése, az értelemfejlesztés, a mozgásos nevelés eredményesebb. Elõnye a többségi óvodában tartózkodásnak a szociális készségek, az önkiszolgálás jelentõs fejlõdése, mert az ügyesebb gyermekek tevékenységét szívesen utánozzák a sérült gyermekek is, ez húzó erõt gyakorol fejlõdésükre. A többségi óvodába kerülõ, integráltan nevelt sérült gyermeknek is meg kell kapnia a gyógypedagógiai segítséget. Ezt a szakértõi bizottság véleménye és javaslata tartalmazza, amelyet a szülõ és az óvoda vezetõje is megkap. A többségi óvodában ugyan nem kell feltétlen gyógypedagógust is alkalmazni, azonban az önkormányzat jegyzõjének intézkednie kell arról, hogy az utazó szakemberi hálózatból a szükséges gyógypedagógus, aki rendszeres tanácsaival és útmutatásaival felkeresi az óvodát, rendelkezésre álljon. Nem ajánlható azonban az integráció, ha a gyermek egyéni sajátosságai, esetleges nyugtalansága, ki nem számítható reakciókra való hajlama, gyenge utánzó képessége, bizonytalan mozgása, a nagyobb részt önálló étkezési készség hiánya, a szobatisztaság kialakulatlansága, jelentõsebb és tartós orvosi felügyelet, esetleg gyógykezelés igénye és mások nagyon megnehezítenék a csoportba történõ befogadást. Az iskoláskor A gyermek életének fontos állomása az iskolába lépés. Minden szülõt foglalkoztat a kérdés, hová kerül gyermeke, megkap-e mindent, amit életének szellemi, fizikai fejlõdésének- megalapozásához szükséges. Az iskolába lépés új, izgalmas szakasz a gyermek életében, új életformával, körülményekkel, kihívásokkal. A szülõknek pedig, aki eddig gyermekét kis élete minden mozzanatában irányította, most át kell engedni gyermeke vezetésének, tanulása irányításának és ellenõrzésének jelentõs részét másoknak. A gyermek nyilván már nem lesz úgy a figyelem középpontjában hiszen ez megoszlik a többi gyerekre megértik-e az õ sajátosságait, kap-e elég segítséget, vagy inkább csak követelésekkel kell szembenéznie, aminek teljesítéséhez nem kap elég kedvet, nem rendelkezik elég erõvel? A fejlõdésben lelassúbbodott gyermek szüleinek a gondjai is hasonlóak, néhány más problémával, amelyekkel a más szülõknek is szembe kellett nézniük. A problémák a gyermek fejlõdési sajátosságaival függnek össze. A szülõk az iskolaválasztás kezdetéig hosszú, nehéz utat tettek meg gyermekükkel a felismerés döbbenetétõl, a kezdeti bizonytalanságokon keresztül a gyógyulás reményein, kudarcain át a sikerrel bíztató kisgyermek kori foglalkozásokig. Megélték gyermekük elfogadását a maga sajátosságaival, ügyetlenségeivel, a fejlõdés kis örömeit, a ragaszkodást, a támaszra szorulást. 94

7 A sérült gyermekkel foglalkozó szakemberek körében az utóbbi évtizedekben egyre általánosabbá vált az a felismerés, hogy nem annyira, a defektusra, a hibára, vagy hiányosságra kell összpontosítani, hanem arra, hogy ezek a gyermekek a maguk sajátos üteme és módja szerint fejlõdnek, és ha ehhez a kellõ segítséget megkapják, akkor fejlõdésükön is javítani lehet. Elõtérbe kerül minden döntésnél az, hogyan fejlõdik a gyermek a maga külsõ, belsõ korlátival, milyen tempót mutat ez a fejlõdés, és ami különösen fontos milyen segítséget, beavatkozást, ösztönzést, támaszt igényel a gyermek a fejlõdés egyes területein. Alapvetõ: a sérült gyermeki fejlõdés sokféle jellemzõje mellett az általános emberi fejlõdési törvényszerûségeket, lépéseket követi, csak az egyes területeken megkésve, esetleg módosulva, torzítva. Az orvosi diagnózisok, terápiák által fontos kiegészítõ, fejlõdési feltételeket javító támaszokat kapunk, ezért a fejlesztés fontos részét képezik a különféle szakorvosokkal való konzultációk, ellenõrzések, valamint a gyógypedagógusok és orvosok által közösen kialakított terápiák. Nevelési utak, iskolák A sérült, akadályozott gyermekek szüleit is köti a gyermek tankötelezettsége, egyes esetekben képzési kötelezettsége. Ez utóbbi a súlyosan és halmozottan sérült gyermekekre vonatkozik, akik a törvényes elõírások értelmezése szerint tankötelezettségüket nem tudják teljesíteni, ezért felkészítõ fejlesztésben vehetnek részt. Az értelmileg akadályozott gyermeket ugyanaz a mûvelõdéshez való jog illeti meg, mint minden más társát az iskolás korosztályokban. A tankötelezettség és a képzési kötelezettség, amely ma hat éves kortól 16 éves korig tart különféle nevelési-oktatási utakon, intézményeken keresztül teljesíthetõ. A szülõknek ebben a folyamatban sokféle joguk van. Így választhatnak az iskolák között, ahová gyermeküket be lehet íratni bizonyos határok között, beleszólhatnak abban, mit tanuljon a gyermekük, joguk van kapcsolatot tartani a nevelõkkel, az iskolával. A jogokhoz kötelességek, és bizonyos kötelezettségek is járulnak. A szülõk számára az egyik legfontosabb kérdés, hogy olyan iskolába kerüljön gyermekük, ahol képességeit a legteljesebb mértékben ki tudják bontakoztatni, személyiségüket megalapozni, és a felnõtt korban sikerrel alkalmazható tudást, viselkedési készségeket, megfelelõ magatartási formákat tudjanak szerezni. A nem sérült gyermek már kis korában nagyon sokat tanul belsõ, spontánerõi által, a környezetben való tevékenykedés segítségével. 95

8 Az értelmileg akadályozott gyermek belsõ erõi gyengébbek, ezért van, hogy kevésbé kíváncsi, érdeklõdõ, cselekvésre kész, kitartó. Így azután sok alapvetõ tapasztalattól elesik, hiányzik fejlõdésébõl sok olyan dolog, képesség, amire a késõbbiekben bizton lehetne építeni. Valójában az akadályozott gyermekeknek abból a nevelési útból származik elõnyük, amely a gyengeségeket kiegyenlíteni, erõiket, képességeiket, elmaradt fejlõdési lépéseket behozni, a további lépéseket megalapozni törekszik. Nem szabad figyelmen kívül hagyni az akadályozott gyermeknél sem, hogy csak szilárd alapra, biztos képességekre és készségekre építhetünk. Már pedig az õ iskolába lépésénél mutatott fejlettsége (bármennyire jól fut, szót fogad, egyszerûen kifejezi magát, játszik, öltözködik, étkezik) nem esik egybe az alapmûveltséget nyújtó iskola felkészültségi követelményeivel. Meg kell keresni a formát és lehetõséget, hogy az õ saját fejlettségével hogyan nevelhetõ, oktatható. Ehhez pedig a gyermek alapos ismeretére, vizsgálatára van szükség. A kérdés a hogyanon van. Az oktatási törvény többféle nevelési utat kínál. Lehetne ezek választékát tovább bõvíteni, ez inkább gazdasági kérdés. A választék nagy kereteket biztosít, a választáshoz pedig szakmai tanácsadást, szakvéleményt kell igénybe venni. Hazánkban, a fejlõdésükben akadályozott, fogyatékos gyermeknek, tanulónak törvény biztosította joga, hogy különleges gondozás keretében állapotának megfelelõ pedagógiai, gyógypedagógiai ellátásban részesüljön, attól kezdõdõen, hogy fogyatékosságát megállapították. A különleges gondozás érvényesítéséhez szükséges a szakértõi vizsgálat és vélemény. Nálunk minden gyermek, aki az iskolába lépéséhez szükséges fejlettséget eléri és hatodik életévét május 31.-ig betöltötte tanköteles. A fejlettség szintjérõl, az óvoda, vagy ha oda nem járt a nevelési tanácsadó ad véleményt. Amennyiben úgy találják, hogy a gyermek a többségi iskola követelményeinek nem tud eleget tenni, a már említett pedagógiai szakszolgálat tanulási képességet vizsgáló és rehabilitációs bizottsága munkatársait kérik fel véleményadásra. A véleményben a bizottság a szülõknek iskolákat javasol, amelyek közül kiválaszthatja a gyermeke számára véleménye szerint a legmegfelelõbbet. A vizsgálatra a szülõt is behívják, közlik vele, hogy miért szükséges a vizsgálat. A szülõk közremûködése fontos azért, hogy a gyermek fejlõdésérõl, állapotáról, a sérülés keletkezésérõl, okáról és a segítés módjairól a szakemberek sokoldalúan feltárt és minél pontosabb képet (diagnózist) tudjanak összeállítani. Amennyiben a szülõ nem mûködne közre, nem jelenne meg a vizsgálaton, ezzel gyermekének árt, akadályozza a tankötelezettség teljesítését. Államigazgatási eljárásnak teszi ki magát, az önkormányzat jegyzõje ugyanis kötelezheti a megjelenésre. Tudni kell azt is, hogy a törvény elõírása szerint, függetlenül attól, 96

9 milyen iskolába fog járni a gyermek a tankötelezettségi kor elérésekor minden gyermeket be kell íratni az iskolába. Az egyes gyermekeknek más és más nevelésre, oktatásra lehet szükségük, az a hely, amelyik megfelel az egyiknek, nem biztos, hogy a másiknak szükségszerûen jó lesz. Vannak nevelési utak, amelyek csak bizonyos ideig járhatók, nem biztos, hogy a legmegfelelõbben segítik elõ a fejlõdést. Ha a pedagógusok nem ismerik eléggé a gyermek fejlõdése hátterét az iskolában, annak eddigi folyamatát (vagy elfogultan, esetleg felületesen értékelik) könnyen szélsõséges döntésekre juthatnak, hogy csak ez, vagy az az út a legjobb. Végül az is tény, hogy a különféle nevelési utakat reprezentáló iskolákon, osztályokon belül is, az azonos típuson belül is nagyfokú eltérések lehetnek iskolák és iskolák között akár szemléletmódban, személyi felkészültségben, nevelési és iskolavezetési stílusban, a nevelésben képviselt értékekben, valamint tárgyi felszereltségben, eszközökben. A döntéshez persze jó lenne mindezzel tisztába lenni, de a dolog természetébõl következõen (könnyen megragadható jelek ezekrõl nem árulkodnak) nem deríthetõ fel egy iskola képe teljesen. Számolni kell az ilyen lehetõséggel. Mi legyen az iskolák kiválasztásának szempontja? Mint említettük az iskolaválasztást a fogyatékos gyermek vizsgálata elõzi meg, abból a célból, hogy számba vegyék, mérlegeljék, mi okozhatta a sajátos fejlõdésmenetet, hogyan fejlõdött a gyermek a vizsgálat idõpontjáig, milyen képességekben gyenge és miben erõs, miben és hogyan kell neki segíteni. A vizsgálaton külön foglalkoznak a gyermekkel és a szülõvel. A vizsgálat megállapításait szakértõi véleménybe foglalják, amelyet a vizsgálatban részvevõ minden közremûködõ aláír. A véleménybõl a szülõnek egy példányt kell adni. A szakvélemény tartalmazza a gyermek adatait, a vizsgálat rövid leírását, a fogyatékosságra vagy annak kizárására vonatkozó megállapítást és alátámasztó tényeket. Javaslat olvasható benne a gyermek számára ajánlott iskoláról, illetve arról, hogy a gyermek a tankötelezettségét kizárólag iskolába járással, vagy magántanulóként is teljesítheti, ha a szülõ ezt kívánja. A véleményben külön szólnak arról, hogy a gyermeket esetleg un. képzési kötelezettség keretében kell fejleszteni. Az iskola mellett megjelölik az osztályfokot, és azt is, ha szükséges melyik diákotthonban való elhelyezést ajánlják. Ha a szülõ számára a vélemény valamilyen októl nem fogadható el, azzal nem ért egyet, vagy úgy érzi, hogy gyermekével nem az elõírásos módon foglalkoztak, esetleg a véleményt nem adták neki oda, akkor fellebbezhet, és ebben az esetben a jegyzõ új vizsgálatot ír elõ. Megelõzhetõ azonban ez a lépés, ha a szülõ, mielõtt döntene idõt kap, iskolákat látogathat és személyesen is meggyõzõdhet a javaslat igazáról. 97

10 Az iskolaválasztást ma már tanácsadás elõzi meg. Szükséges azonban az is, hogy a szülõk lehetõséget kapjanak a döntés elõtt iskolalátogatásra és azon szakképzett személyek is részt vegyenek. Ezek a szakemberek szolgálatkészek, olyan igen lényeges kérdésekre is ráirányíthatják a figyelmet, amit a szülõ a látogatás alatt elfelejtett feltenni, vagy amiben kételkedik. A szülõk megtudják vitatni benyomásaikat és e beszélgetés alapján kiegészíthetik ismereteiket arról, hogy mennyire lenne alkalmas gyermekük a bemutatott iskolára. Amikor értékelnek vagy vitatnak egy-egy oktatási intézményt, kíséreljék meg beleképzelni gyermeküket a felajánlott lehetõségbe. Hol lenne gyermekük boldog? Hol tanulná meg a számára legfontosabb dolgokat? Az iskolalátogatás és a szakvélemény segít abban, hogy meg tudják állapítani, alkalmas lesz-e gyermekük az iskola fokain való végighaladásra. Az iskolalátogatás nemcsak a kezdõ osztályokra, hanem a végzõsökre is terjedjen ki. Megbizonyosodhatnak arról is, hogy gyermeküknek milyen elõnyük származik az ottani életbõl. Olyasmire fordítanak nagy hangsúlyt, amire a másik iskolában nem. Például az alkotókészség, ügyességek fejlesztésére, a beszéd javítására, a mindennapi életben szükséges készségek fejlesztésére, más terápiákra, vagy esetleg elsõsorban az olvasás-írás, és számolás elsajátításán van a hangsúly. Biztos lesz-e mozgástere, azonos korúakkal való játékos együttélése? Bármilyen iskolát is válasszanak, nem biztos, hogy teljes megelégedettségre találnak. Ritka az ilyen iskola. Fontos azonban, hogy az iskola, a vezetõk, és a nevelõtestület megismerje már kezdetben elvárásaikat, kialakuljon velük a jó együttmûködés. A már említett oktatási törvény értelmezõ részében felsorolja, mit ért a fogyatékos gyermek sajátos neveléséhez és oktatásához szükséges feltételeken. Ezek: A megfelelõ szakos gyógypedagógus. A speciális tanterv, tankönyvek és más segédletek. Esetleg szükséges speciális gyógyászati és technikai eszközök. Valamint a pedagógiai szakszolgálat kiegészítõ szolgáltatásai (terápiák). Máshol olvashatunk arról is, hogy egyes elõírások megkönnyítik a fogyatékos tanulók iskolai tankötelezettségének teljesítését, mert lehetõvé teszik egyes tantárgyak, tananyagrészek tanulása alóli felmentést, és módosított értékelést. (Lásd a bevezetõ fejezetet is!) Mindezek elõremutató intézkedések, bár a feltételek sorából hiányzik az, hogy a speciális tanterveknek nemcsak tankönyv, segédlet vonzata van, hanem módszerbeli, az iskola tárgyi felszerelésére vonatkozó, esetenként éppen a középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók számára jelentõs igénye is. Ezek után nézzük a mérlegelendõ tényeket! A jelenlegi magyar iskolarendszer oktatási választéka még nem éri el az iskolai együttnevelést szorgalmazó külföldi iskolahálózatok választékát, sem 98

11 szervezetileg, sem belsõ felkészültsége tekintetében azok fogadókészségét, tájékozottságát, személyi és eszközi hátterét. A választék a következõ: Általános iskolák (többségi, nem akadályozott népesség oktatási igényei szerinti felszereltséggel, több száz gyermeket befogadó iskolák). A mai magyar gyakorlatban még alig-alig jelenik meg értelmileg akadályozott gyermek ilyen iskolákban, fõképpen kisebb településeken, ahonnan a szülõk nem akarják kollégiumi elhelyezésbe adni gyermeküket. Legtöbb esetben az ilyen elhelyezés nem is felel meg a törvényes kívánalmaknak. Az említett általános iskolákon belül szervezett speciális, gyógypedagógiai osztályok egy épületben a nem akadályozott gyermekekkel közös használatú berendezéssel, felszereléssel. Ide fõképpen enyhébben fogyatékos, gyakran szociális hátrányú gyermekek járnak. Újabb szakmai néven tanulásban akadályozottaknak nevezik õket, nehézségeik fõképpen a beszédbeli kommunikációban, a konkrét mûveleti szinten való tanulásban jelentkeznek. Közéjük értelmileg akadályozott gyermekek is bekerülnek, leginkább a falusi általános iskolákban. A speciális nevelési szükségletek kielégítése itt is hiányos. Általános iskola az enyhén értelmi fogyatékos (tanulásban akadályozott) tanulóknak. Úgy is szokták nevezni, hogy eltérõ tantervû iskola. Kisebb osztálylétszámokkal, gyógypedagógiai irányítással dolgoznak, a nem akadályozott gyermekeknek elõírt, a Nemzeti Alaptanterv tíz mûveltségi területének megfelelõ tantárgyak tanításával. Cselekedtetõ, de lényegében a verbalitásra, beszédre és könyvbõl való tanulásra alapozó pedagógiai irányítás érvényesül ezekben az iskolákban. Értelmileg akadályozott gyermekek számára több helyen vannak külön osztályok, illetve egyes gyermekeket a tanulócsoportokban, fõként a kezdõ osztályokban megtalálunk. Általános iskola a középsúlyos értelmi fogyatékos (értelmileg akadályozott) tanulóknak. Régebben foglalkoztató iskolának nevezték. A létszámok itt még kisebbek, az egyéni megsegítés és fejlesztés kötelezõ, gyógypedagógus irányít, a speciális tanterv elsõsorban személyes, szociális cselekvési és beilleszkedési készségek kialakítására összpontosít. A Nemzeti Alaptanterv mûveltségi területei helyett ennek az iskolának hat fejlesztési területet írtak elõ. Nem elsõsorban mûveltségátadó iskola, bár ez is feladata, hanem olyan életközeg, ahol játszani, tanulni, dolgozni, egymással élni megtanulnak, életsegítség a mindennapok igényeihez, szociális támasz arra, hogy képessé tegye a gyermekeket, fiatalokat kapcsolatok kialakítására, önmaguk ellátására, környezetükben egyszerûbb fizikai munkák végzésére, szabadidejük felhasználására. Az iskola berendezése a gyermekek igényeihez kapcsolódik, szükségszerûen többféle terápia, mint gyógytorna, beszédjavítás, kognitív terápiák, zenei-ritmikai képzés, kreatív foglalkozások, egyénre szóló 99

12 gyakorlati lehetõségek állnak rendelkezésre. Az iskolában sokféle mûhelyt, gyakorló konyhát, kertet alakítottak ki. A képzési kötelezettek fejlesztõ felkészítése: nem iskolarendszerû fejlesztés, csoportosan heti öt, egyénileg heti három órában a halmozottan és nagymértékben sérült gyermekeknek. Integrációs lehetõségek Elöljáróban fontos elmondani, hogy a választáskor nem lehet az a szempont, hogy a fogyatékosnak a fogyatékosok iskolájában van a helye. Abba az iskolába kell helyezni, ahol fejlõdése legjobban biztosítható. Az Ön gyermeke soha nem egy iskolatípusba jár, mindig egy adott iskolába, legyen az a közeli általános iskola, a kerületi eltérõ tantervû iskola, vagy egy alapítványi alternatív iskola, Waldorf iskola, esetleg a megyei bentlakásos gyógypedagógiai iskola, vagy általános iskola melletti osztály. Az integráció fõbb pszichológiai érvei részben arra utalnak, hogy a gyermekek egymás közti ismeretsége erõsítheti a különbözõségek elfogadását, az egymás és a gyengébbek iránti segítõkészséget, a szolidaritás érzését. A többségi iskolában való együttnevelés a sérülten fejlõdõ gyermeknek olyan magatartási mintákat közvetít, modellt ad, húzóerõt jelent, amely az együttélésben segíthet. Persze, mint a nevelés, fejlesztés más területén a nem fogyatékos gyermekek esetében is, számolni kell a kockázatokkal. Néhány tényezõre hívnánk fel a figyelmet. Az iskolák nem kötelezhetõk arra, hogy együtt oktassák a sérült és nem akadályozott gyermeket, szabadon kell dönteniük. Ez azonban nem olyan magától értetõdõ: A pedagógusok és közösségeik nem elég járatosak az együttes tanulás lehetõségeiben, problémái megoldásában. Osztályaik gyakran nagy létszámúak, azokon belül egyes gyermekek veszélyeztetettebbek, környezetükben elhanyagoltak, részképességekben gyengék, és ezek eléggé lekötik erõiket. Idõre és a körülmények változására van szükség ahhoz, hogy az együttnevelés igényével megbarátkozzanak. Ha a fogyatékos gyermekek bekerülnek egy-egy többségi iskola közösségébe, akkor is különleges tanulók maradnak, hiszen átesnek a tanulási képességet vizsgáló bizottság felvételi eljárásán, ahol megállapították, hogy fogyatékosok, azt is, hogy a fogyatékosságok melyik típusába tartoznak és ennek megfelelõen a törvény szerint különleges gondozás jár nekik. A befogadó iskolának ennek alapján kell vagy kellene eljárnia. Ha az iskola, a pedagógus valóban az integráció szellemében fogadja a gyermeket, akkor az a többiekkel együtt vesz részt az iskola szociális életében, tagja a gyermekközösségnek, de ugyanakkor a középsúlyos értelmi fogyatékosok tanterve szerint 100

13 halad, tehát nem a többségi iskola tanterve, hanem sajátos fejlesztést biztosító tantervek szerint tanítjá és értékelik teljesítményeit. Ez az hagyományos oktatástól eltérõ tanítási stílust követel a tanítótól, középponti kérdés lesz a differencálás. Jelen iskolarendszerünkben erre a szemléletre és gyakorlatra még sok esetben nem képesek a pedagógusok, és különösen nem a felsõ tagozaton. A szülõ, amikor a többségi, vagy az általa jobbnak tartott eltérõ tantervû iskola mellett dönt, és a gyermeket oda veszik fel, kísérje figyelemmel a gyermek csoportban elfoglalt helyét, kapcsolatait, azt, hogyan barátkozott meg társaival. Beszélgessen errõl az osztály tanítóival. Fontos, hogy a gyermek az integráció során ne kerüljön az osztályban elszigetelt helyzetbe. A közös oktatásban még a különleges bánásmód sem garantálja a gyermek megfelelõ integrációját. Akkor nem szigetelõdik el, és nem érzi magát egyedül, ha a többek elismerik a gyermek erõsségeit, megszeretik, elfogadják azt a pozitív hatást, amelyet a gyermeknek az osztályban való jelenléte gyakorol mindenkire. A tanító és a szülõ sokféle módon segítheti elõ, hogy az osztály többi tanulója elfogadja, befogadja az értelmileg akadályozott gyermeket. A tanító figyeljen arra, hogy a gyermek számára olyan feladatokat adjon, amelyeket jól tud teljesíteni, ezáltal bizonyítva a többiek elõtt sikerességét, bíztassa, dicsérje meg gyakrabban. Vonja be a közös tevékenységbe az osztály életében, bízza meg éppen úgy, mint a többi tanulót valamilyen egyszerû felelõsi munkával, virágok gondozásával vagy mással, ha szolgálatkész, dicsérje a magatartását, állítsa például az osztály elé. A szülõ pedig kezelje úgy, hogy a kapcsolatokban nem tesz különbséget, osztálytársait hívja meg születésnapi ünnepségre, amely azután folyatódhat más családoknál. Mutassa be játékait, amelyeket mindegyik egyformán élvez. Egyszóval a szülõ és a tanító a közös lét örömein, élményein keresztül erõsítse az összetartozás, az egymás megbecsülése érzéseit, amelyek a közös tanulás fontos érzelmi feltételei. A középsúlyos értelmi fogyatékosok (értelmileg akadályozottak) általános iskolája, amely több helyen hetes bentlakásos kollégiummal együtt mûködik a szülõk egy része számára idegen. Gyermekek képességeinek leértékelését vélik abban, ha ide javasolják õt. Ebben az élet értékérõl szóló hamis vélekedések is megjelennek. Mint ahogy sokan értéktelenebbnek tartják a gimnáziumnál a szakközépiskolát, annál a szakiskolát és az oda járó gyermeket is. Pedig lehet, hogy gyermekük éppen egy fizikai szakma kiváló ügyességgel, igénnyel való végzéséhez érez kedvet és van tehetsége, abban lesz boldogabb, mint más ráerõszakolt munkával. Igazságtalan, ha az embereket és életük értékét elõdlegesen intellektuális teljesítõképességük mérlegén mérik le. Az értelmileg akadályozottak általános iskolája igaz, hogy erõsen módosítja az életre felkészülés általános követelményeit, de igyekszik követelményeit a sérült gyermek pozitív tanulási sajátosságai, tehetsége szerint a számára elérhetõ önállóság fokának megfelelõen megfogalmazni tekintettel felnõtt életének 101

14 lehetõségeire. Így a speciális iskola reális alternatívát kínál az integrálás mellett a szülõk számára. Azokban az esetekben, amelyekben a lakóhelyi többségi iskola még nem készült fel az integrálásra (és sajnos ezek az eset dominálnak még napjainkban) a gyermekek a speciális iskolában biztonságra lelhetnek, és erõs egyéni támaszt kaphatnak, hiszen itt egy csoportban 6-8 gyermek tanul. Szociálisan sikerre számíthatnak. Ezek az iskolák is sokfélék, de általában törekednek arra, hogy az egyéni képességekhez igazodjanak a terápiában. A hasonló gondokkal küzdõ szülõket is összehozzák, hogy egymás tapasztalataival gazdagodjanak. Gyakran itt több alkalom nyílik a gyermek önérzetének növelésére, több idõ arra, hogy ügyesedjen a fizikai tevékenységben, abban, amit szívesen tesz, és ami olyan fontos lesz felnõtt életében. Az ilyen iskolák tanterve gyakorlati irányultságú, munkára nevelõ. Fontos szerepet kap a tanításban az érzékszervi tapasztalás, a szociális készségek, a helyes magatartás gyakorlása, a teljes önkiszolgálás elsajátítása. A gyógypedagógiai iskolák egyébként ma már mind törekednek arra, hogy az õket körülvevõ láthatatlan ( szegregáló ) falakat lebontsák. Ahol lehet kapcsolatot teremtenek a nem sérült gyermekekkel szabadidõben, játékos foglalkozásban, sportban. Ez ugyan még nem a teljes integráció, de egy lépés az ahhoz vezetõ törekvésekben, abban, hogy közvetlen tapasztalatok segítségével a nem akadályozott kortársi környezet minél több kedvezõ, a szolidaritás és támogatás érzését erõsítõ tapasztalatot nyerhessen. Végül õszintén szólni kell arról, hogy a mai magyar iskolaszervezési szabályozások csak az elsõ lépéseket tették meg ahhoz, hogy az értelmileg akadályozott gyermekek integráltan nevelkedhessenek. A jó integrációs lehetõségek, mint láttuk, inkább csak a kisgyermekkori nevelési intézményekben jelennek meg. A többségi iskola, a nem akadályozottak alapfokú általános iskolái az elkövetkezõ években lassan, fokozatosan fognak átalakulni ahhoz, hogy az értelmileg akadályozottak számára is megfelelõ helyet adjanak. A többségi iskolai integrációra olyan feltételek esetén lehet majd gondolni, amikor az osztályban és az iskolában, teljes mértékben tudják és akarják biztosítani azokat a sajátos nevelési feltételeket, amelyekrõl a bevezetõben szóltunk: A többségi iskolában az iskolai szerkezet átalakításával, rugalmas óravezetéssel, külön segítõ személyzettel, egyéni órákkal, terápiás helyiségekkel és eszközökkel, a differenciáló pedagógia elveinek érvényesítésével, az egyéni fejlesztési tervek bevezetésével és az azoknak megfelelõ továbbhaladás biztosításával kellene az integrációs lehetõségeket kialakítani. Az ilyen változások széles körben csak az alapfokú oktatási rendszer további alakításával és az ehhez szükséges anyagi alapok újabb forrásainak megteremtésével érhetõk el. 102

15 Addig használjuk ki azokat a társadalmi integrációt segítõ köztes lehetõségeket, kapcsolatokat, amelyek ma már elérhetõk, és amelyek a jövõben nagyobb átszervezés nélkül helyileg bõvíthetõk. Kedves Szülõk! A döntés egy része az Önök kezében van. Megfelelõ fórumokon éljenek azzal az igénnyel, hogy az oktatáspolitika alakítói jobban megértsék az integrációt igénylõk kéréseit és ezt az igényt a pedagógia széles köreiben is támogassák. A mindennapok gyakorlatában pedig kísérjék figyelemmel gyermekük életét az iskolában: Bizonyos idõ után látható, hogy a gyermek örül-e az ott tartózkodásnak, vágyik-e társai közé vagy fél tõlük. Mindezek a tapasztalatok segítenek eljutni az igazi társadalmi integrációhoz is. Akkor találja meg a szülõ gyermeke számára a megfelelõ iskolát, ha oda a gyermek szívesen jár. Ebben az esetben egész biztosan sokat fog tanulni és formálódik személyisége, amely saját magának önbizalmat, szüleinek reményt ad ahhoz, hogy felnõtten társai, környezet befogadják, segítsék és értékeljék õt. 103

PETŐFI SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA

PETŐFI SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA AZ ÉRSEKVADKERTI PETŐFI SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA PROGRAMJA OM azonosító: 032189 Intézményi azonosító: 112008 Készítette: Fábián Attila igazgató 2013 Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK...2 1. BEVEZETŐ...4 2.

Részletesebben

HELYZETKÉP A SZLOVÁKIAI MAGYAR KÖZOKTATÁSRÓL. A Szlovákiai Magyar Oktatási Fórum konferenciájának anyaga

HELYZETKÉP A SZLOVÁKIAI MAGYAR KÖZOKTATÁSRÓL. A Szlovákiai Magyar Oktatási Fórum konferenciájának anyaga HELYZETKÉP A SZLOVÁKIAI MAGYAR KÖZOKTATÁSRÓL A Szlovákiai Magyar Oktatási Fórum konferenciájának anyaga ÖSSZEÁLLÍTOTTA HODOSSY GYULA Lilium Aurum, 2002 ISBN 80-8062-146-2 HELYZETKÉP A SZLOVÁKIAI MAGYAR

Részletesebben

Neumann János Általános Iskola. Pedagógiai Program

Neumann János Általános Iskola. Pedagógiai Program Neumann János Általános Iskola Pedagógiai Program Tartalomjegyzék I. NEVELÉSI PROGRAM... 3 1. Az iskolában folyó nevelő - oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai... 4

Részletesebben

Olvasás javítókulcs. 6. évfolyam ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉS. Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény - Értékelési Központ

Olvasás javítókulcs. 6. évfolyam ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉS. Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény - Értékelési Központ 6. ÉVFOLYAM JAVÍTÓKULCS ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉS 2003 ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉS Olvasás javítókulcs 6. évfolyam Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény - Értékelési Központ OLVASÁS 1. BLOKK

Részletesebben

Ajánlások sajátos nevelési igényű gyermekek kompetencia alapú fejlesztéséhez

Ajánlások sajátos nevelési igényű gyermekek kompetencia alapú fejlesztéséhez Inkluzív nevelés Ajánlások sajátos nevelési igényű gyermekek kompetencia alapú fejlesztéséhez Bevezető az óvodai nevelés kompetenciaterület ajánlásaihoz Szerkesztette Czibere Csilla sulinova Közoktatás-fejlesztési

Részletesebben

Magyar nyelv és irodalom

Magyar nyelv és irodalom Magyar nyelv és irodalom tantárgy 1-3. évfolyam 2013. Bevezetés célok, alapelvek Célok, feladatok Az alapfokú nevelés-oktatás első szakasza, az alsó tagozat az iskolába lépő kisgyermekben óvja és továbbfejleszti

Részletesebben

TANULÁSI STÍLUS KÉRDŐÍV

TANULÁSI STÍLUS KÉRDŐÍV 1. A tanulási mintázat kérdőív... 215 2. A hallgatói élettörténetek gyűjtésének kutatási eszköze... 223 3. A tanulási orientációk állításainak újrarendezési kísérlete faktoranalízis segítségével (N=1004)...

Részletesebben

Kerettanterv Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1 4. évfolyam

Kerettanterv Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1 4. évfolyam Kerettanterv Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1 4. évfolyam Célok, feladatok Az alapfokú nevelés-oktatás első szakasza, az alsó tagozat az iskolába lépő kisgyermekben óvja és továbbfejleszti

Részletesebben

Pedagógiai program. Rumi Rajki István Általános Iskola 9766 Rum Béke utca 20.

Pedagógiai program. Rumi Rajki István Általános Iskola 9766 Rum Béke utca 20. 2013 Pedagógiai program Rumi Rajki István Általános Iskola 9766 Rum Béke utca 20. Tartalom 1. A RUMI RAJKI ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA... 4 1.1. Az iskolai nevelő-oktató munka pedagógiai

Részletesebben

Akikért a törvény szól

Akikért a törvény szól SZISZIK ERIKA KLÉR ANDREA Akikért a törvény szól Családsegítõ és gyermekjóléti szolgálatunk keretein belül olyan kutatást végeztünk Zuglóban, amelyben igyekeztünk képet kapni a kerületben veszélyeztetettként

Részletesebben

CSERTÁN SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

CSERTÁN SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA CSERTÁN SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013. 1 Preambulum A Csertán Sándor Általános Iskola személyiségközpontú és gyermekközpontú intézménynek vallja magát, nagy súlyt helyez a gyermekek

Részletesebben

A Veres Péter Gimnázium Pedagógiai programja

A Veres Péter Gimnázium Pedagógiai programja A Veres Péter Gimnázium Pedagógiai programja A HELYI TANTERV ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI Érvényes 2014. március 31-től 1 Tartalom A választott kerettanterv:... 3 A négyosztályos és a nyolcosztályos gimnázium

Részletesebben

KROK KOMPLEX REHABILITÁCIÓS ÉS OKTATÓKÖZPONT Közhasznú Nonprofit Kft. 8000 Székesfehérvár, Seregélyesi út 55.

KROK KOMPLEX REHABILITÁCIÓS ÉS OKTATÓKÖZPONT Közhasznú Nonprofit Kft. 8000 Székesfehérvár, Seregélyesi út 55. KROK KOMPLEX REHABILITÁCIÓS ÉS OKTATÓKÖZPONT Közhasznú Nonprofit Kft. 8000 Székesfehérvár, Seregélyesi út 55. Kapocs EGYSÉGES PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT KORAI FEJLESZTŐ és GONDOZÓ KÖZPONT PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Részletesebben

Szociológiai Szemle 2002/4. 95 120. Darvas Ágnes-Tausz Katalin A GYERMEKEK SZEGÉNYSÉGE. A gyermekszegénység vizsgálati módszerei

Szociológiai Szemle 2002/4. 95 120. Darvas Ágnes-Tausz Katalin A GYERMEKEK SZEGÉNYSÉGE. A gyermekszegénység vizsgálati módszerei Szociológiai Szemle 00/4. 95 0. Darvas Ágnes-Tausz Katalin A GYERMEKEK SZEGÉNYSÉGE A gyermekszegénység vizsgálati módszerei A társadalmi kirekesztõdéssel foglalkozó egyre burjánzóbb és divatossá is lett

Részletesebben

Kaszap Nagy István Református Általános Iskola és Óvoda 5420 Túrkeve, Kossuth L. u. 15. Kaszap Nagy István Református Általános és Óvoda OM 035917

Kaszap Nagy István Református Általános Iskola és Óvoda 5420 Túrkeve, Kossuth L. u. 15. Kaszap Nagy István Református Általános és Óvoda OM 035917 Kaszap Nagy István Református Általános és Óvoda OM 035917 T ú r k e v e PEDAGÓGIAI PROGRAM Bízd az Úrra dolgaidat, akkor teljesülnek szándékaid (Péld. 16,3) Hatályos: 2016. január.1-jétől 1 Tartalomjegyzék

Részletesebben

A magyar közoktatás-politika a népességcsökkenés és finanszírozási zavarok idõszakában

A magyar közoktatás-politika a népességcsökkenés és finanszírozási zavarok idõszakában KÖZPOLITIKA SÁSKA GÉZA A magyar közoktatás-politika a népességcsökkenés és finanszírozási zavarok idõszakában A közoktatás másfél évtizede egyenletes növekedési pályára állt: egyre hosszabb ideig maradnak

Részletesebben

Kerettanterv Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1 4. évfolyam

Kerettanterv Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1 4. évfolyam Kerettanterv Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1 4. évfolyam Célok, feladatok Az alapfokú nevelés-oktatás első szakasza, az alsó tagozat az iskolába lépő kisgyermekben óvja és továbbfejleszti

Részletesebben

Budapest, 2014. Tevékenységünk minden percében látnunk kell a jövőt és a célt is, különben minden igyekezetünk értelmetlen és hiábavaló marad.

Budapest, 2014. Tevékenységünk minden percében látnunk kell a jövőt és a célt is, különben minden igyekezetünk értelmetlen és hiábavaló marad. A Budapesti Kolping Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Sportgimnázium PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Tevékenységünk minden percében látnunk kell a jövőt és a célt is, különben minden igyekezetünk értelmetlen

Részletesebben

Pedagógiai program I. RÉSZ N E V E L É S I P R O G R A M

Pedagógiai program I. RÉSZ N E V E L É S I P R O G R A M Pedagógiai program I. RÉSZ N E V E L É S I P R O G R A M 2013. Darányi Általános Iskola 1 NEVELÉSI PROGRAM 1 1. KÜLDETÉSNYILATKOZAT - PREAMBULUM 3 2. AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA, HELYZETELEMZÉS 3 2.1 PEDAGÓGIAI

Részletesebben

Pedagógiai program. Eötvös József Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium Tiszaújváros 2013.

Pedagógiai program. Eötvös József Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium Tiszaújváros 2013. Pedagógiai program Eötvös József Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium Tiszaújváros 2013. TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 5 I. NEVELÉSI PROGRAM... 11 1. Az iskolában folyó nevelő oktató munka pedagógiai

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK VÉLEMÉNYEZÉS, ELFOGADÁS, JÓVÁHAGYÁS... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK.

TARTALOMJEGYZÉK VÉLEMÉNYEZÉS, ELFOGADÁS, JÓVÁHAGYÁS... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK. 1-4. OSZTÁLY TARTALOMJEGYZÉK HELYI TANTERV... 4 ALAPFOKÚ NEVELÉS-OKTATÁS SZAKASZA, ALSÓ TAGOZAT, 1 4. ÉVFOLYAM... 4 AZ 1-4. ÉVFOLYAM TANTÁRGYI RENDSZERE ÉS ÓRASZÁMAI... 9 MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM... 10

Részletesebben

Ökoiskola. Ökoiskolaság és szakképzés

Ökoiskola. Ökoiskolaság és szakképzés Ökoiskola Ökoiskolaság és szakképzés Réti Mónika Varga Attila Ökoiskolaság és szakképzés A bevezetõ szövegek szinte mindig általánosságokról szólnak, és emiatt nagy a veszélye annak, hogy csak a felszínt

Részletesebben

Templomdombi Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM

Templomdombi Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM Templomdombi Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM SZENTENDRE 2013 Tartalom 1. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA... 3 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai...

Részletesebben

Válaszkeresés a társadalmi problémákra Bugán Antal pszichológussal Balogh József beszélget

Válaszkeresés a társadalmi problémákra Bugán Antal pszichológussal Balogh József beszélget 2008 / Tél F o r s p o n t S z o c i o l ó g i a, p s z i c h o l ó g i a, p e d a g ó g i a Válaszkeresés a társadalmi problémákra Bugán Antal pszichológussal Balogh József beszélget A 21. század pszichológiája

Részletesebben

A Hevesi Sándor Általános Iskola Pedagógiai Programja

A Hevesi Sándor Általános Iskola Pedagógiai Programja A Hevesi Sándor Általános Iskola Pedagógiai Programja 2013. Mottó: ha az ifjak gondozása és nevelése a helyes úton halad, akkor az állam hajója biztosan halad előre, ha ellenben baj van a nevelés körül,

Részletesebben

Nemzeti alaptanterv 2012 NEMZETI ALAPTANTERV I. RÉSZ AZ ISKOLAI NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA TARTALMI SZABÁLYOZÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI SZINTJEI

Nemzeti alaptanterv 2012 NEMZETI ALAPTANTERV I. RÉSZ AZ ISKOLAI NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA TARTALMI SZABÁLYOZÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI SZINTJEI NEMZETI ALAPTANTERV I. RÉSZ AZ ISKOLAI NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA TARTALMI SZABÁLYOZÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI SZINTJEI 1. A KÖZNEVELÉS FELADATA ÉS ÉRTÉKEI A hazánk Alaptörvényében megfogalmazott feladatokat szem előtt

Részletesebben

A követő mérés eredménye a 2. évfolyamon

A követő mérés eredménye a 2. évfolyamon ÚJBUDAI PEDAGÓGIAI INTÉZET 1117 Budapest, Erőmű u. 4. sz. Tel/fax: 381-0664 e-mail: pszk@pszk.hu A követő mérés eredménye a 2. évfolyamon Tartalom: Általános és speciális részkészségek mérésének összefoglaló

Részletesebben

FEKETE ÉDEN. A 2000. NOVEMBER 26-ÁN ÉS 2001. NOVEMBER 15-ÉN KOLOZSVÁRON MEGTARTOTT DROGFÓRUM CÍMÛ KONFERENCIÁK ELÕADÁSAI SAPIENTIA ERDÉLYI MAGYAR TUDOMÁNYEGYETEM MÛSZAKI ÉS HUMÁN TUDOMÁNYOK KAR HUMÁN TUDOMÁNYOK

Részletesebben

Családsegítés az Otthon Segítünk Szolgálatban

Családsegítés az Otthon Segítünk Szolgálatban Embertárs (2005/1.) Tamásné Kollár Magdolna Családsegítés az Otthon Segítünk Szolgálatban Esettanulmány. (a neveket és az adatokat természetesen megváltoztattuk) Klári 22 éves. Két kicsi gyermeke van:

Részletesebben

AZ ENDREFALVA ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA NEVELÉSI PROGRAM

AZ ENDREFALVA ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA NEVELÉSI PROGRAM AZ ENDREFALVA ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA NEVELÉSI PROGRAM TARTALOMJEGYZÉK I. Bevezetı... 3 II. Intézmény bemutatása, legfontosabb jellemzı adatai... 6 III. Küldetésnyilatkozat... 11

Részletesebben

Kétnyelvű Német Nemzetiségi Óvoda- Bölcsőde Zánka BÖLCSŐDEI SZAKMAI PROGRAM 2015.

Kétnyelvű Német Nemzetiségi Óvoda- Bölcsőde Zánka BÖLCSŐDEI SZAKMAI PROGRAM 2015. Kétnyelvű Német Nemzetiségi Óvoda- Bölcsőde Zánka BÖLCSŐDEI SZAKMAI PROGRAM 2015. Tartalomjegyzék Ellátandó célcsoport és ellátandó terület jellemzői... 6 A BÖLCSŐDEI NEVELÉS-GONDOZÁS CÉLJA, FELADATAI...

Részletesebben

Mennybõl az Angyal... 2010.02.04. Utolsó frissítés 2013.02.04.

Mennybõl az Angyal... 2010.02.04. Utolsó frissítés 2013.02.04. Mennybõl az Angyal... 2010.02.04. Utolsó frissítés 2013.02.04. Mennybõl az Angyal, lejött hozzátok Abban a pillanatban szólalt meg ez a dal a cédé lejátszómon, amikor belekezdtem ebbe az írásba az angyalokról.

Részletesebben

Szakképzés a szakképzés fõáramán kívül

Szakképzés a szakképzés fõáramán kívül 278 fogyatékos fiatalok Szakképzés a szakképzés fõáramán kívül Az iskola, igen, ki kell mondani kényszerintézmény, hiszen alapja a tankötelezettség. Olyan viszonylagos védettséggel bíró társadalmi intézmény,

Részletesebben

INTERJ1] FELSŐOKTATÁSRÓL. független parlamenti hét módosító indítványt nyújtott be az

INTERJ1] FELSŐOKTATÁSRÓL. független parlamenti hét módosító indítványt nyújtott be az INTERJ1] FELSŐOKTATÁSRÓL független parlamenti hét módosító indítványt nyújtott be az or;;zái2,g'~tűl(~s elnökének a felsőoktatási törvényjavaslat vitája során. Pénzügyminisztertámogatta és sürgette a felsőoktatási

Részletesebben

Bölcsődei Szakmai Program 2016-2019

Bölcsődei Szakmai Program 2016-2019 Fekete István Óvoda és Bölcsőde Bölcsődei Szakmai Program 2016-2019 Az intézmény neve: Fekete István Óvoda és Bölcsőde Intézmény címe: 3571 Alsózsolca, Fekete István u. 7. Elérhetőségek: Tel./Fax.: 06/46-406-605

Részletesebben

KOMLÓI EGYMI PEDAGÓGIAI PROGRAM 2 0 1 4

KOMLÓI EGYMI PEDAGÓGIAI PROGRAM 2 0 1 4 KOMLÓI EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY, ÓVODA, ÁLTALÁNOS ISKOLA, SPECIÁLIS SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM KOMLÓI EGYMI PEDAGÓGIAI PROGRAM 2 0 1 4 Székhely: 7300 Komló, Tompa Mihály u. 14. Tagintézmény:

Részletesebben

243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet. a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetésérõl és alkalmazásáról. Általános rendelkezések

243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet. a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetésérõl és alkalmazásáról. Általános rendelkezések 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetésérõl és alkalmazásáról A közoktatásról szóló - többször módosított - 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatásról

Részletesebben

Margaréta Óvoda Szombathely TARTALOMJEGYZÉK

Margaréta Óvoda Szombathely TARTALOMJEGYZÉK Margaréta Óvoda Szombathely TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés 1.oldal Küldetésnyilatkozat 2. oldal Óvodánk bemutatása... 3-4. oldal Gyermekkép, óvodakép 5-6. oldal Óvodánk irányítási és szervezeti felépítése 6-7.

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM Sajnovics János Általános és Művészeti Iskola GYÚRÓI TAGISKOLA Felülvizsgálat: 2013. március 19.

PEDAGÓGIAI PROGRAM Sajnovics János Általános és Művészeti Iskola GYÚRÓI TAGISKOLA Felülvizsgálat: 2013. március 19. PEDAGÓGIAI PROGRAM Sajnovics János Általános és Művészeti Iskola GYÚRÓI TAGISKOLA Felülvizsgálat: 2013. március 19. 2 Tartalom Bevezető... 4 Iskolánkról... 5 Jogi státusz... 5 Az iskola működési rendje...

Részletesebben

Hatályba lépés ideje: 2013. december 21.

Hatályba lépés ideje: 2013. december 21. Szentpáli István Kereskedelmi és Vendéglátó Szakközépiskola és Szakiskola Pedagógiai programja Hatályba lépés ideje: 2013. december 21. Lásd a kereskedelemben a vendéget, a vendéglátásban a kereskedelmet!

Részletesebben

Kerékpáros Kisokos 2009 A Nemzeti Közlekedési Hatóság tájékoztató kiadványa szülõknek a gyermekek kerékpáros ismereteihez

Kerékpáros Kisokos 2009 A Nemzeti Közlekedési Hatóság tájékoztató kiadványa szülõknek a gyermekek kerékpáros ismereteihez ... tanuló tulajdona Kerékpáros Kisokos 2009 A Nemzeti Közlekedési Hatóság tájékoztató kiadványa szülõknek a gyermekek kerékpáros ismereteihez 2 Kisokos a kerékpáros közlekedésrõl szülõknek A kétkerekû

Részletesebben

Felmelegszik a ház...

Felmelegszik a ház... NAGY ESZTER Felmelegszik a ház... Egy asszony útja az idegenségtõl a megérkezésig Tekinthetjük olyannak az ellenállást, mint amikor az ember egy hideg szobában bújik ki a paplan alól. Ilyenkor nem a paplant

Részletesebben

BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA 2007.

BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA 2007. BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA SZOCIÁLIS ÉS GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ 2007. T A R T A L O M J E G Y Z É K I. A szociális és gyermekjóléti szolgáltatástervezés.... 2 1.1.

Részletesebben

Bárczi Gusztáv Módszertani Központ és Nevelési Tanácsadó Kaposvár INTEGRÁCIÓS MÓDSZERTANI KÉZIKÖNYV

Bárczi Gusztáv Módszertani Központ és Nevelési Tanácsadó Kaposvár INTEGRÁCIÓS MÓDSZERTANI KÉZIKÖNYV Bárczi Gusztáv Módszertani Központ és Nevelési Tanácsadó Kaposvár INTEGRÁCIÓS MÓDSZERTANI KÉZIKÖNYV Könyv pedagógusoknak, szülőknek és mindenkinek, aki a gyakorlati tapasztalatokra kíváncsi Segítünk, hogy

Részletesebben

Értékeken alapuló, felelős döntést azonban csak szabadon lehet hozni, aminek előfeltétele az autonómia. Az erkölcsi nevelés kitüntetett célja ezért

Értékeken alapuló, felelős döntést azonban csak szabadon lehet hozni, aminek előfeltétele az autonómia. Az erkölcsi nevelés kitüntetett célja ezért ERKÖLCSTAN Az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodás- és viselkedésmódjuknak a fejlesztése, alakítása.

Részletesebben

Sokorópátkai Általános Iskola. Pedagógiai Programja

Sokorópátkai Általános Iskola. Pedagógiai Programja Sokorópátkai Általános Iskola Pedagógiai Programja "Meg kell tanítanunk mindenkit a látásra, hogy jobban örüljön a hársfa kibontakozásának. Meg kell tanítanunk az embert a világ végtelen gazdagságának

Részletesebben

Az SVKI stratégiai és védelmi kutatócsoportja

Az SVKI stratégiai és védelmi kutatócsoportja NB03_bel.qxd 2009.04.08 5:43 du. Page 70 70 NEMZET ÉS BIZTONSÁG 2009. ÁPRILIS Karácsony Veronika Nõk a haderõben, 2008 Az SVKI stratégiai és védelmi kutatócsoportja 2008 õszén kérdõíves vizsgálatot folytatott,

Részletesebben

Gyerekszoba - pszichológus szemmel

Gyerekszoba - pszichológus szemmel Gyerekszoba - pszichológus szemmel A babaváró családok egyik legfontosabb problémája, hogy milyen legyen a gyerekszoba, hogyan, milyen bútorokat válasszanak, milyen tapétát, függönyt vagy kiságyat vásároljanak.

Részletesebben

EGYÉNI KÉRDŐÍV MTA SZOCIOLÓGIAI KUTATÓ INTÉZAT BUDAPEST I. ÚRI UTCA 5. A kérdőív sorszáma: Kérdezés helye: Az interjú időtartama: óra perc

EGYÉNI KÉRDŐÍV MTA SZOCIOLÓGIAI KUTATÓ INTÉZAT BUDAPEST I. ÚRI UTCA 5. A kérdőív sorszáma: Kérdezés helye: Az interjú időtartama: óra perc MTA SZOCIOLÓGIAI KUTATÓ INTÉZAT BUDAPEST I. ÚRI UTCA 5. A kérdőív sorszáma: EGYÉNI KÉRDŐÍV Kérdezés helye: Az interjú időtartama: óra perc Kérdezés időpontja: Év hó nap Kérdező neve: BUDAPEST, 1972 1.

Részletesebben

Matematika. 5. 8. évfolyam

Matematika. 5. 8. évfolyam Matematika 5. 8. évfolyam 5. 6. évfolyam Éves órakeret: 148 Heti óraszám: 4 Témakörök Óraszámok Gondolkodási és megismerési módszerek folyamatos Számtan, algebra 65 Összefüggések, függvények, sorozatok

Részletesebben

A Gödöllői Waldorf Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola HELYI TANTERVE

A Gödöllői Waldorf Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola HELYI TANTERVE A Gödöllői Waldorf Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola HELYI TANTERVE Az általános iskola 1-8. és a gimnáziumok 9-13. évfolyama számára 1 Tartalomjegyzék Bevezetés...4 Waldorf-pedagógia

Részletesebben

OM 037007 ------------------------------------------------------------------------------------------------------------ PEDAGÓGIAI PROGRAM

OM 037007 ------------------------------------------------------------------------------------------------------------ PEDAGÓGIAI PROGRAM 1 Erkel Ferenc Ének-Zenei : 06-89/313-201 Általános Iskola és Egységes fax: 06-89/324-007 Pedagógia Szakszolgálat : erkelsuli@yahoo.com 8500 Pápa, Korona u.29. : www.erkelsuli.hu OM 037007 ------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Részletesebben

Szociális és gyermekvédelmi szabályozók NGYE-NSZ. (szolgáltatási standardok) VITAANYAG. Készítette: Dr. Magyar Gyöngyvér Vida Zsuzsanna

Szociális és gyermekvédelmi szabályozók NGYE-NSZ. (szolgáltatási standardok) VITAANYAG. Készítette: Dr. Magyar Gyöngyvér Vida Zsuzsanna NGYE-NSZ A nevelőszülői ellátás standard-leírása (szolgáltatási standardok) VITAANYAG Készítette: Dr. Magyar Gyöngyvér Vida Zsuzsanna NGYE-NSZ Létrehozás dátuma: 2006. november 2007. február 1 TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

PAJKOS NEVELÉSI PROGRAM

PAJKOS NEVELÉSI PROGRAM PAJKOS NEVELÉSI PROGRAM PAJKOS ÓVODA 1119 BUDAPEST, PAJKOS U. 35. Az intézmény OM azonosítója: 034459 Intézményvezető: Csályiné Schön Mária Ph Legitimációs eljárás Nevelőtestületi elfogadás határozatszáma:

Részletesebben

Státustörvény és EU-csatlakozás, van-e helye a kedvezménytörvénynek az EU-ban?

Státustörvény és EU-csatlakozás, van-e helye a kedvezménytörvénynek az EU-ban? Nagy Csongor István Státustörvény és EU-csatlakozás, van-e helye a kedvezménytörvénynek az EU-ban? I. Bevezetés Aligha találunk olyan törvényt a rendszerváltozás utáni magyar jogtörténetben, amely akkora

Részletesebben

Nagyvenyimi Kossuth Lajos Általános Iskola HÁZIREND. OM: 030096 Nagyvenyimi Kossuth Lajos Általános Iskola 2421 Nagyvenyim Fő u. 16.

Nagyvenyimi Kossuth Lajos Általános Iskola HÁZIREND. OM: 030096 Nagyvenyimi Kossuth Lajos Általános Iskola 2421 Nagyvenyim Fő u. 16. Nagyvenyimi Kossuth Lajos Általános Iskola HÁZIREND 2013 OM: 030096 Nagyvenyimi Kossuth Lajos Általános Iskola 2421 Nagyvenyim Fő u. 16. 2 TARTALOM A házirend célja és feladata... 3 A házirend hatálya...

Részletesebben

SZENT PÉTER ÉS PÁL APOSTOLOK

SZENT PÉTER ÉS PÁL APOSTOLOK MEGJELENIK A HÓNAP UTOLSÓ VASÁRNAPJÁN 2013. JÚNIUS 29. Alapítva: 2003. XI. évfolyam VI. szám SZENT PÉTER ÉS PÁL APOSTOLOK 2. OLDAL VISSZAPILLANTÓ 5. OLDAL SZENT MÓNIKA 3. OLDAL KEDVES CSALÁDOK 6. OLDAL

Részletesebben

Az óvodapedagógus és tanító ideát szolgáló gyakorlati képzés fő jellemzőinek meghatározása, alapelvek

Az óvodapedagógus és tanító ideát szolgáló gyakorlati képzés fő jellemzőinek meghatározása, alapelvek Az óvodapedagógus és tanító ideát szolgáló gyakorlati képzés fő jellemzőinek meghatározása, alapelvek Sontráné dr. Bartus Franciska VÁZLAT: 1. Bevezetés 2. A gyakorlati képzés törvényi háttere, meghatározó

Részletesebben

Gyermekvédelmi ismeretek

Gyermekvédelmi ismeretek Gyermekvédelmi ismeretek Gyermeki jogok: ~ A gyermeknek joga van a testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését, egészséges felnevelkedését és jólétét biztosító saját családi környezetében történő nevelkedéshez.

Részletesebben

SZATMÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA. I. Helyzetelemzés. Mátészalka 2009

SZATMÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA. I. Helyzetelemzés. Mátészalka 2009 SZATMÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA I. Helyzetelemzés Mátészalka 2009 Készült a Szatmári Többcélú Kistérségi Társulás mint leghátrányosabb kistérség - Közoktatási

Részletesebben

HELYI TANTERV BIOLÓGIA

HELYI TANTERV BIOLÓGIA HELYI TANTERV BIOLÓGIA 7-8. évfolyam A tantervet szerkesztette a MOZAIK KIADÓ TERVEI ALAPJÁN- CSARKÓ JÁNOS SZAKTANÁR ALAPGONDOLATOK, RENDEZŐELVEK A Biológia tantárgy a természetismeret 5 6. évfolyamán

Részletesebben

Intézményi belső elvárások Pedagógus önértékelés Reményhír Intézmény Eötvös József Általános Iskolája Reményhír Intézmény Erdős Kamill Szakiskolája

Intézményi belső elvárások Pedagógus önértékelés Reményhír Intézmény Eötvös József Általános Iskolája Reményhír Intézmény Erdős Kamill Szakiskolája Intézményi belső elvárások Pedagógus önértékelés Reményhír Intézmény Eötvös József Általános Iskolája Reményhír Intézmény Erdős 1 Tartalom 1. A pedagógus önértékelése... 3 1.1. Bevezetés... 3 2. A pedagógus

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓS TERV 2014. KÉSZÍTETTE: PROJECTMINE GAZDASÁGI TANÁCSADÓ KFT. BUDAPEST TÁMOP 5.3.6. -11/1 2012 0074

KOMMUNIKÁCIÓS TERV 2014. KÉSZÍTETTE: PROJECTMINE GAZDASÁGI TANÁCSADÓ KFT. BUDAPEST TÁMOP 5.3.6. -11/1 2012 0074 KOMMUNIKÁCIÓS TERV 2014. KÉSZÍTETTE: PROJECTMINE GAZDASÁGI TANÁCSADÓ KFT. BUDAPEST TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezető: A kommunikációs terv céljainak ismertetése a projekt kapcsán 2. A projekt átfogó céljainak

Részletesebben

II. TANTÁRGYI TANTERVEK

II. TANTÁRGYI TANTERVEK II. TANTÁRGYI TANTERVEK AZ ALAPFOKÚ NEVELÉS-OKTATÁS ALAPOZÓ ÉS FEJLESZTŐ SZAKASZÁRA (5-8. évfolyam) A 11/2008, (II.8.)OKM rendelettel módosított 17/2004. (V.20.) OM rendelet 1. számú mellékletével kiadott

Részletesebben

EDUCATIO 1997/2 AZ ISKOLARENDSZERÛ FELNÕTTOKTATÁS KÉRDÕJELEI

EDUCATIO 1997/2 AZ ISKOLARENDSZERÛ FELNÕTTOKTATÁS KÉRDÕJELEI AZ ISKOLARENDSZERÛ FELNÕTTOKTATÁS KÉRDÕJELEI A felnõttoktatás funkciója, az intézményrendszer mûködésének feltételei évek óta átalakulóban vannak. Változik a képzés iránti kereslet, s változik a kínálat

Részletesebben

Építőipari Szakképző Iskolája 9024 Győr, Nádor tér 4.

Építőipari Szakképző Iskolája 9024 Győr, Nádor tér 4. A Győri Műszaki SZC Gábor László Építőipari Szakképző Iskolája 9024 Győr, Nádor tér 4. Győr, 2015. július 1. 1 Tartalomjegyzék 1. A választott kerettanterv megnevezése...4 1.1. Célok, feladatok...4 1.2.

Részletesebben

III. KÖVETKEZTETÉSEK

III. KÖVETKEZTETÉSEK III. KÖVETKEZTETÉSEK Bogdán Andrea Monica Cãluºer Olimpia Moºteanu Salat Levente A nemzeti kisebbségek jogaira vonatkozó elõírások gyakorlatba ültetése a közintézmények szintjén Bevezetés Az Etnokulturális

Részletesebben

PÁLYÁZAT. a Békéssámsoni Általános Iskola intézményvezető. (magasabb vezető) beosztás ellátására. Pályáztató

PÁLYÁZAT. a Békéssámsoni Általános Iskola intézményvezető. (magasabb vezető) beosztás ellátására. Pályáztató PÁLYÁZAT a Békéssámsoni Általános Iskola intézményvezető (magasabb vezető) beosztás ellátására Pályáztató Emberi Erőforrások Minisztere Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Orosházi Tankerülete Pályázó

Részletesebben

GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA. Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete. A szülők iskolai végzettsége

GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA. Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete. A szülők iskolai végzettsége MAGYAR PEDAGÓGIA 103. évf. 3. szám 315 338. (2003) GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete 1990 óta nagyméretű differenciálódás ment végbe a gimnáziumi oktatásban. 1989-ben

Részletesebben

KÖNYV AZ ÕSVALAMIRÕL. Georg Groddeck

KÖNYV AZ ÕSVALAMIRÕL. Georg Groddeck Thalassa (7) 1996, 3: 118 122 KÖNYV AZ ÕSVALAMIRÕL (Részlet) Georg Groddeck Nem gondoltam volna, hogy ily KEMÉNY SZAVAKKAL képes MEGDORGÁLNI, Tisztelt Barátném. Ön világos okfejtést követel tõlem, pusztán

Részletesebben

Ez a kalauz azt vizsgálja, hogyan járulnak hozzá a személyre szabott tanuláshoz a csoportos, egyéni foglalkozások és a kortársi megsegítések.

Ez a kalauz azt vizsgálja, hogyan járulnak hozzá a személyre szabott tanuláshoz a csoportos, egyéni foglalkozások és a kortársi megsegítések. Személyre szabott tanulás Foglalkozások és kortársi megsegítés Ez a kalauz lefedi a személyre szabott tanulással kapcsolatos foglalkozásokat és a kortársi megsegítést/vezetést. A személyre szabott tanulás

Részletesebben

Pedagógiai Program 2015.

Pedagógiai Program 2015. Pedagógiai Program Kozmzutza Flóra Általános Iskola és Szakiskola Pápay Endre Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Kollégium, Gyermekotthon és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény 2015. 1 Nevelési

Részletesebben

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia első előrehaladási jelentésének (2013-2014) 1. sz. melléklete

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia első előrehaladási jelentésének (2013-2014) 1. sz. melléklete A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia első előrehaladási jelentésének (2013-2014) 1. sz. melléklete Magyarország Kormányának összefoglaló tájékoztatója a Keretstratégia megvalósítását szolgáló

Részletesebben

Zirci Reguly Antal Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM. Hatályba lépés: 2015. szeptember 1.

Zirci Reguly Antal Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM. Hatályba lépés: 2015. szeptember 1. Zirci Reguly Antal Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015 Hatályba lépés: 2015. szeptember 1. TARTALOM 1. Az intézmény bemutatása... 3 1.1. Az iskola története... 3 1.2.

Részletesebben

PEDAGÓGUSOK SZAKSZERVEZETE

PEDAGÓGUSOK SZAKSZERVEZETE PEDAGÓGUSOK SZAKSZERVEZETE ORSZÁGOS IRODA 1068 Budapest, Városligeti fasor 10. * 1417 Budapest, Pf.: 11. Központi telefon: 322-8452, 322-8453, 322-8454, 322-8455, 322-8456 Elnök, alelnökök tel/fax: 322-2249

Részletesebben

Működési koncepció és vezetői program a Dunavarsányi Árpád Fejedelem Általános Iskola működésének tükrében. (Részlet)

Működési koncepció és vezetői program a Dunavarsányi Árpád Fejedelem Általános Iskola működésének tükrében. (Részlet) Működési koncepció és vezetői program a Dunavarsányi Árpád Fejedelem Általános Iskola működésének tükrében (Részlet) 3. VEZETŐI, PEDAGÓGIAI PROGRAM... 3 3.1. A feltételek alakulása... 3 3.1.1. Tárgyi feltételek

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KINCSESBÁNYA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK TELJES FELÜLVIZSGÁLATA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ MEGBÍZÓ: Kincsesbánya Község Önkormányzata 8044 Kincsesbánya, Kincsesi út 39. FELELŐS TERVEZŐ: Fehér Vártervező

Részletesebben

NEVELÉSI PROGRAM 2013

NEVELÉSI PROGRAM 2013 1 2 NEVELÉSI PROGRAM 2013 3 4 5 A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGÉVEL, MÓDOSÍTÁSÁVAL, NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK A pedagógiai program érvényességi ideje 1. Az iskola 2013. szeptember

Részletesebben

I R Á N Y E LV E K. 1.1. Az Óvodai nevelés országos alapprogramja a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésében

I R Á N Y E LV E K. 1.1. Az Óvodai nevelés országos alapprogramja a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésében I R Á N Y E LV E K 1. Általános elvek A Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve 1.1. Az Óvodai nevelés országos alapprogramja a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésében

Részletesebben

Thimár Attila SÚLY, AMI FELEMEL

Thimár Attila SÚLY, AMI FELEMEL RÓZSÁSSY BARBARA 59 gondolok, kell, méghozzá az írás, a vers létjogosultsága mellett. Miként valamiképp a szerzõ is ezt teszi könyvében mindvégig. Hogy a társadalomnak mára nemhogy perifériájára került,

Részletesebben

J E G Y ZİKÖNYV. Nem jelent meg: Ladányiné Abinéri Krisztina, Szabó Géza képviselık

J E G Y ZİKÖNYV. Nem jelent meg: Ladányiné Abinéri Krisztina, Szabó Géza képviselık J E G Y ZİKÖNYV Készült: Vasmegyer Önkormányzat Képviselıtestületének 2010. február 22-én 17 00 órai kezdettel megtartott ülésérıl Jelen vannak: Vass Imre polgármester Dr. Márton László alpolgármester,

Részletesebben

SZKA_106_29. A modul szerzője: Nahalka István. é n é s a v i l á g SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 6. ÉVFOLYAM

SZKA_106_29. A modul szerzője: Nahalka István. é n é s a v i l á g SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 6. ÉVFOLYAM tanulás egész SZK_106_29 é n é s a v i l á g életen át modul szerzője: Nahalka István SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 6. ÉVFOLYM 418 Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák tanári

Részletesebben

Helyi tanterv. Osztályfőnöki

Helyi tanterv. Osztályfőnöki Helyi tanterv Osztályfőnöki A fejlesztési területek nevelési célok a teljes iskolai nevelési-oktatási folyamat közös értékeit jelenítik meg, így áthatják e pedagógiai folyamatok egészét. E területek összhangban

Részletesebben

Kézikönyv a Wir lernen Deutsch 6. tanításához

Kézikönyv a Wir lernen Deutsch 6. tanításához ANGELI ÉVA Kézikönyv a Wir lernen Deutsch 6. tanításához Nemet kk 6.indd 1 2014.07.15. 7:35:40 Szerző ANGELI ÉVA Szerkesztette HORVÁTH KORNÉLIA Kapcsolódó kerettanterv EMMI kerettanterv 51/2012.(XII.21.)

Részletesebben

Szendrőládi Általános Iskola Pedagógiai program Szendrőládi Általános Iskola

Szendrőládi Általános Iskola Pedagógiai program Szendrőládi Általános Iskola Szendrőládi Általános Iskola Pedagógiai program Szendrőládi Általános Iskola 2013. 1 T a r t a l o m j e g y z é k A köznevelési törvény alapján elkészített új pedagógiai program bevezetésének ütemezése...

Részletesebben

Aprogram ugyan a hátrányos helyzetû diákoknak szólt, de a hátrányok közül elsõsorban

Aprogram ugyan a hátrányos helyzetû diákoknak szólt, de a hátrányok közül elsõsorban Iskolakultúra 2006/7 8 Fehérvári Anikó Liskó Ilona Felsõoktatási Kutatóintézet, Professzorok Háza Az Arany János Program tanulói Az Arany János Tehetséggondozó Programot (AJP) az Oktatási Minisztérium

Részletesebben

HŐGYÉSZI HEGYHÁT ÁLTALÁNOS ISKOLA, GIMNÁZIUM, ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA

HŐGYÉSZI HEGYHÁT ÁLTALÁNOS ISKOLA, GIMNÁZIUM, ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HŐGYÉSZI HEGYHÁT ÁLTALÁNOS ISKOLA, GIMNÁZIUM, ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM HÁZIRENDJE I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A házirend az iskola belső életét szabályozza. Hatályos az iskola teljes területén,

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V

J E G Y Z Ő K Ö N Y V J E G Y Z Ő K Ö N Y V Ceglédberceli Német Kisebbségi Önkormányzat 2009. október 8-i üléséről 27-29/2009. (10. 19.) sz. határozat 1 Készült: A Ceglédberceli Német Kisebbségi Önkormányzat 2009. október 8-i

Részletesebben

A Közép-Magyarországi Régióról egy gyermek- és ifjúsági vizsgálat tükrében 1

A Közép-Magyarországi Régióról egy gyermek- és ifjúsági vizsgálat tükrében 1 MAGYAR VALÓSÁG LAKI LÁSZLÓ BÉKÉS ZOLTÁN A Közép-Magyarországi Régióról egy gyermek- és ifjúsági vizsgálat tükrében 1 A szerzõk azoknak a társadalmi folyamatoknak az összefüggéseit vizsgálják a Közép-Magyarországi

Részletesebben

67 Czető Krisztina: Az ír oktatási rendszer és társadalmi partnerség. 121 Jakab György: Szocializáció és média a diákok és az internet

67 Czető Krisztina: Az ír oktatási rendszer és társadalmi partnerség. 121 Jakab György: Szocializáció és média a diákok és az internet 2011/8-9 Tartalom Iskolarendszer, iskolaszerkezet Társadalmi partnerség Média/ szocializáció 2 Garami Erika: Az iskolarendszer szerkezete belső átalakulásának, az 5. és 6. évfolyam szerepváltozásának vizsgálata

Részletesebben

Pedagógiai Program. Nepomuki Szent János Római Katolikus Általános Iskola. Várpalota

Pedagógiai Program. Nepomuki Szent János Római Katolikus Általános Iskola. Várpalota Pedagógiai Program Nepomuki Szent János Római Katolikus Általános Iskola Várpalota 2010 TARTALOMJEGYZÉK I. Bevezető I.1 Az iskola küldetésnyilatkozata 4 I.2 A pedagógiai program törvényi háttere 6 I.3

Részletesebben

Szülõk és iskola. 1. tábla: Ki neveli a gyereket? (településnagyság szerinti megoszlás, %) 498 kutatás közben

Szülõk és iskola. 1. tábla: Ki neveli a gyereket? (településnagyság szerinti megoszlás, %) 498 kutatás közben 498 kutatás közben Szülõk és iskola Egy 2001-ben folyó, hat kistérségre kiterjedõ vizsgálatban általános iskolákat vizsgáltunk az iskolai hátrány és eredményesség összetevõinak feltárása céljából. 1 A

Részletesebben

A sötét középkor. 1. fejezet. 2. fejezet BEVEZETÕ AZ OKTATÓMODUL HASZNÁLATÁHOZ. A sötét középkor. STUDY Guard

A sötét középkor. 1. fejezet. 2. fejezet BEVEZETÕ AZ OKTATÓMODUL HASZNÁLATÁHOZ. A sötét középkor. STUDY Guard BEVEZETÕ AZ OKTATÓMODUL HASZNÁLATÁHOZ Szervezés és irányítás...3 Sajátosságok...4 Elõkészületek a film megtekintése elõtt...5 A film megtekintése után...5 Javasolt tevékenységek...6 Szókincs, a megértés

Részletesebben

A GYOMAENDRŐDI SELYEM ÚTI ÓVODA INTEGRÁLT NEVELÉSI PROGRAMJA GYOMAENDRŐD 2013.

A GYOMAENDRŐDI SELYEM ÚTI ÓVODA INTEGRÁLT NEVELÉSI PROGRAMJA GYOMAENDRŐD 2013. A GYOMAENDRŐDI SELYEM ÚTI ÓVODA INTEGRÁLT NEVELÉSI PROGRAMJA GYOMAENDRŐD 2013. TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés 2 1.1 Nevelőmunkánk jogszabályi háttere 2 1.2 Az óvodánk adatai 2 1.3 Óvodánk bemutatása 3 1.4

Részletesebben

A NÉMETH IMRE ÁLTALÁNOS ISKOLA (1148 Budapest, Lengyel utca 23.) NEVELÉSI PROGRAMJA 2011.

A NÉMETH IMRE ÁLTALÁNOS ISKOLA (1148 Budapest, Lengyel utca 23.) NEVELÉSI PROGRAMJA 2011. A NÉMETH IMRE ÁLTALÁNOS ISKOLA (1148 Budapest, Lengyel utca 23.) NEVELÉSI PROGRAMJA 2011. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 1. Az iskolában folyó nevelı-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai,

Részletesebben

Készült: Tompa Város Önkormányzat Képviselő-testülete 2011. február 28-án tartott nyílt rendkívüli képviselő-testületi üléséről.

Készült: Tompa Város Önkormányzat Képviselő-testülete 2011. február 28-án tartott nyílt rendkívüli képviselő-testületi üléséről. Készült: Tompa Város Önkormányzat Képviselő-testülete 2011. február 28-án tartott nyílt rendkívüli képviselő-testületi üléséről. Jelen vannak: Tompa Város Önkormányzat Képviselő-testülete: Dr. Homoki-Szabó

Részletesebben

Pedagógiai Program 2013

Pedagógiai Program 2013 Pedagógiai Program 2013 Boglári Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Hatályos: 2013. szeptember 1-től, 2018. augusztus 31-ig 1 1. Az iskola nevelési programja... 3 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZAT

ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZAT ÁLTALÁNOS ISKOLA ECSER OM- azonosító: 032 496 2233 Ecser, Rákóczi u. 1-3. Tel/Fax: 06-29- 335-164; e-mail: iskola@ecser.hu ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZAT 2008 A GYERMEKKOR SORÁN MINDIG VAN EGY PILLANAT, AMIKOR

Részletesebben

OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE

OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE 2006-2010 Felülvizsgálat ideje: 2007. december 31. OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI,

Részletesebben

Pedagógiai Programja

Pedagógiai Programja Bíró Lajos Általános Iskola Pedagógiai Programja Szigetszentmiklós, 2013. augusztus 26. Összeállította: A Bíró Lajos Általános Iskola Nevelőtestülete 1 1. Nevelési Program 1. Iskolánkban folyó nevelő-oktató

Részletesebben