Bolonyai Gábor (szerk.): Antik szónoki gyakorlatok Hamp Gábor: Kölcsönös tudás Kárpáti Eszter: A szöveg fogalma
|
|
|
- Norbert Biró
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Í R Á S 1. 0
2 További olvasnivaló a kiadó kínálatából: Bolonyai Gábor (szerk.): Antik szónoki gyakorlatok Hamp Gábor: Kölcsönös tudás Kárpáti Eszter: A szöveg fogalma
3 Blaskó Ágnes Hamp Gábor Í R Á S 1. 0 Az ötlettõl a jól strukturált szövegig Budapest, 2007
4 A tankönyv megjelenését támogatta a Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Szociológia és Kommunikáció Tanszéke Blaskó Ágnes, Hamp Gábor, Typotex 2007 ISBN Témakör: kommunikáció, írástechnika Kedves Olvasó! Önre gondoltunk, amikor a könyv elõkészítésén munkálkodtunk. Kapcsolatunkat szorosabbra fûzhetjük, ha belép a Typoklubba, ahonnan értesülhet új kiadványainkról, akcióinkról, programjainkról, és amelyet a címen érhet el. Honlapunkon megtalálhatja az egyes könyvekhez tartozó hibajegyzéket is, mert sajnos hibák olykor elõfordulnak. Kiadja a Typotex kiadó, az 1795-ben alapított Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztõk Egyesülésének tagja. Felelõs kiadó: Votisky Zsuzsa Felelõs szerkesztõ: Horváth Balázs Grafikai koncepció, borítóterv, tördelés: Szabó Péter Levente Terjedelem: 14 (A/5) ív Nyomta és kötötte a Kaloprint Nyomda Kft., Kalocsa
5 TARTALOM Bevezetés 7 Kedves Olvasó! 8 A könyv felépítése 9 I. ÍGY ÍROK ÉN fejezet Így írok én 18 II. BEKEZDÉSEK fejezet A bekezdésrõl általában és a tételmondat fejezet Leírás fejezet Összehasonlítás fejezet Illusztrálás fejezet Tipizálás fejezet Okok és következmények fejezet Definiálás 134 III. A SZÖVEG fejezet Bevezetés fejezet Szakirodalom-használat fejezet 30 kérdés fejezet Pontozó 197 Megoldások 207 Felhasznált irodalom jegyzéke 221 Tárgymutató 224
6
7 B E V E Z E T É S
8 B EVEZETÉS K E D V E S O L V A S Ó! Ez a könyv egyik szerzõje szerint olyan kell legyen, mint egy létra. Válladra veszed, a falnak támasztod, felmászol a tetõre, aztán ha már fenn vagy, el is feledkezhetsz a cipekedésrõl, a létrafokok számáról, egyáltalán arról, hogy hogyan kerültél oda a tetõre. A másik szerzõt ellenben ez a létrametafora inkább megrémiszti. Szerinte ugyanis, ha el is felejtjük a létrát (fõként ha egy még magasabban csüngõ cseresznyéért ugrálunk a tetõn), gondolataink mélyén azért jó tudni, hogy ott van az a létra. Biztonságot ad a tudata hátha egyszer mégis újra használni szeretnénk. Ha a létrás képben nem is, abban, hogy ez a könyv mire szolgál, ki tudtunk egyezni: az olvasó legyen képes konzekvens, kerek talán még a tudományosság kritériumainak is, de a tisztességnek mindenképpen megfelelõ szöveget írni. Tudja, ha leír egy bekezdést, miért és hogyan fogja tenni azt. Szövegei, érvelései tiszták és átláthatóak legyenek. (Angolul szokás ezt az írásmódot academic writingnak hívni, aminek az eredménye az ún. essay, ami nem lírai esszé és nem publicisztika.) Amint az már a célkitûzésünkbõl is talán sejthetõ, szigorú keretet kínálunk, amelynek betartását a gyakorlatok során elvárjuk, de amely elhalványodását a kurzus végén, évek múltával kifejezetten kívánatosnak gondoljuk. Azaz azt szeretnénk, hogy az olvasó sajátítsa el a könyv által kínált rendszert, hogy legyen viszonyítási pontja, hogy tudja, mihez képest tér el, amikor késõbb eltér attól. Olyan ez, mint a káromkodás vagy valami illetlenség: egészen más értéke és értelme van, ha tudjuk, aktuálisan éppen milyen szabályt nem tartunk be, és miért. A szerkezet, amit kínálunk, egyszerûen hangzik, de tapasztalataink szerint elsajátítása gyakorlást igényel. Ezért a könyv elsõ, hosszabbik felében azt mutatjuk meg, hogyan lehet egy kerek, tartalmas, minden szükséges szerkezeti elemet magában foglaló bekezdést megírni, legyen az leíró, tipizáló, összehasonlító vagy éppen definiáló funkciójú. Csak ezután térünk rá arra, hogy a bekezdések hogyan épülnek esszévé, egy olyan esszévé, amely pontosan tudja magáról, milyen kérdéseket válaszol meg, valamint, hogy mondandója milyen közegben érvényes. A könyv készítésekor egyetemista diákjainkra gondoltunk, ezért úgy terveztük a fejezeteket, hogy azok feladatai egy tizenkét hetes szemeszter alatt teljesíthetõk legyenek. Egy elképzelt írástechnika-kurzuson vezetjük tehát végig az olvasót: órai és házi feladatokat egyaránt kínálva, sõt azt is számításba vettük (opcionális páros, illetve kiscsoportos feladatainkban), hogy a kurzusnak esetleg egynél több résztvevõje is akad; illetve azt, hogy a munka tanár vezetésével folyik. Blaskó Ágnes, Hamp Gábor 8
9 A KÖNYV FELÉPÍTÉSE B EVEZETÉS A K Ö N Y V F E L É P Í T É S E A könyv A könyv alapvetõen három egységbõl áll: egy önismereti részbõl (1. fejezet); egy bekezdéstípusokat taglaló részbõl (2 8. fejezet); és egy a szöveg egészének összeállítását segítõ részbõl (9 12. fejezet). Az önismereti fejezet a mindannyiunk által jól ismert ceruzahegyezési pánikot igyekszik oldani. Fontosnak tartottuk a könyv, pontosabban a tanulási folyamat elején foglalkozni a problémával, hiszen sokakban nagy az írással szembeni ellenállás. Ezt az ellenállást igyekszünk oldani azáltal, hogy segítünk feltérképezni a tanulni vágyó írással kapcsolatos szokásait; felismertetni esetleges, gyengeségnek hitt vonásait; és tippeket adni, hogy ezek hogyan fordíthatók elõnnyé. A könyv további fejezeteiben is találhatók olyan elemek, amelyek kifejezetten a túlzott görcsösség elkerüléséhez adhatnak támaszt: egy-egy feladattípus (Hangoló; Egyedüül?!) azt célozza, hogy a tudományos írás követelte logikus, lineáris struktúrájú gondolkodásmód a hétköznapi, inkább intuitíven mûködõ gondolkodás eredményei felõl legyen elérhetõ. A bekezdéstípusokat tanító fejezetek azonban túlnyomórészt analitikus gondolkodást igénylõ feladatokat tartalmaznak ez a könyv tárgya, azaz a szakszöveg természetébõl adódóan elkerülhetetlen. Minden fejezet egy-egy a külföldi írásoktatáskönyvekben ismert bekezdéstípust mutat be és gyakoroltat. E típusok a mindennapi gondolkodásunkban használt eljárások letisztult módjai: szüntelen magyarázatokat keresünk; pontosítunk, definiálunk, leírásokat adunk másoknak és magunknak a dolgokról. Ezeknek az ismerõs struktúráknak feleltethetõk meg az egyes bekezdéstípusok: definiáló, leíró, összehasonlító stb. Az ezeket tárgyaló fejezetek tehát tulajdonképpen a mindennapi stratégiáinkat igyekeznek felismertetni, és egy tudatosan felépített gondolatmenetben alkalmazhatóvá tenni. Az aktuálisan tanított eljárás korlátaira, mibenlétére elméleti szinten a fejezetek végén található Olvasmány kérdez rá. A szöveg egészének összeállítását segítõ fejezetek már egyetlen, nagyobb szövegegység megtanítását célozzák, a haladás módja azonban immár nem tematikus, hanem problémacentrikus. Amíg ugyanis az elõzõ egységben egymással egyenértékû típusok elsajátíttatása a cél, innentõl egy teljes szöveg megírásának egy-egy problémája köré szervezõdik a fejezet: a szöveg megtervezésével, a szakirodalom-használattal, a releváns téma megtalálásával és az értékelés problémájával foglalkozik. A témával együtt e részben változik a korábbi fejezetekben megszokottá váló rend. Az eddig alkalmazott 9
10 A KÖNYV FELÉPÍTÉSE B EVEZETÉS feladattípusok helyett egy új módszer kerül elõ: minden fejezetben egyetlen feladatot old meg a tanulni vágyó, lépésrõl lépésre, instrukciók segítségével. A könyv alapvetõen tehát a bekezdések mibenlétét és típusait tanítja, majd ezekbõl építkezve mutatja meg azt, hogyan lehet teljes, pontos (kutatói) kérdésre válaszoló szöveget alkotni. Ez az elrendezés a témájuk szerint csoportosítja a fejezeteket (bekezdéstípusok, szövegírás). Van azonban egy másik elv, amely egy ettõl eltérõ egymásutániságot követel, nevezetesen a szemeszter szervezésének elve. Ha ugyanis az a tanári elvárás, hogy a szemeszter végére szülessen egy a könyv által megtanított követelményeknek megfelelõ szöveg (Mestermunka), akkor logikus lehet az itt kínált sorrendet egy kicsit megváltoztatni annak érdekében, hogy a diákoknak legyen idejük az íráshoz szükséges minden munka elvégzésére. A szemeszter szervezése szempontjából elõnyösnek gondolt sorrendet (minden egyéb, elsõsorban tanári szempontból érdekes megjegyzéssel együtt) a fejezetek végén található Tanári útmutatóban jeleztük. Jó munkát! Feladattípusok 1. Így írok én Ez a fejezet jócskán eltér a könyv többi fejezetétõl, elsõsorban a tanulói szokások tudatosítása a célja. A fejezet a Hangolóval kezdõdik. Ez a feladat a munkára és a témára való hangolódást szolgálja. Az Amikor írok az írás közben elõforduló problémák megfogalmazását, kimondását segíti. Ebben a fejezetben az Így írok én címû alfejezet az írással kapcsolatos érzelmek, illetve a tanulói szokások, stílusok feltérképezése. Az Így írunk mi az Így írok énben kitöltött tesztek általános értelmezése. Az Írj így! tippek, tanácsok különbözõ tanulói típusok számára fejezet (bekezdéstípusok) Hangoló Ez a feladat a munkára és a témára való hangolódást szolgálja. Az itt szereplõ feladatok játékos, asszociatív formában közelítik meg az éppen feldolgozandó témát, és többnyire nagyobb szerepet kap a vizualitás, a mozgás, a képzelõerõ, az asszociáció, mint a logikus, verbális megközelítésmód. Ha egyedül vagy A Hangolóban mindig két játékváltozat szerepel. Az egyiket a könyvet egyedül feldolgozók számára készítettük. 10
11 A KÖNYV FELÉPÍTÉSE B EVEZETÉS Ha társaságban A másikat tanulócsoportok számára. Mi történt? A Hangoló eseményeit tudatosítja, a játék tanulságait átvezeti az óra tulajdonképpeni témájára. 11 perces Témák, bekezdéscímek. Rövid idõ mondjuk 11 perc alatt érdemes kidolgozni. A feladat fonáksága, hogy úgy kell az adott fejezetben tárgyalt bekezdéstípusnak megfelelõ bekezdést írni, hogy még nem esett szó a bekezdéstípusról. Mégis, mivel a leírás, összehasonlítás, illusztrálás, ok stb. fogalmáról mindenkinek van valami tudása a feladat megoldható. Haszna, hogy a további lépéseknél lesz már egy saját szöveg, amelyet ellenõrizni, korrigálni lehet a fejezet feldolgozása során, amint egyre több derül ki a bekezdésrõl. E feladat azonban más tanulói stílusú diákokat visszavethet: hiszen kudarcnak élhetik meg azt, hogy nem lett jó a szövegük: sokan ugyanis a példák és a definíció alapján könnyebben sajátítják el a struktúrát. Tanulói csoporttól függhet tehát, hogy ezt a feladatot az óra elején vagy végén oldjuk meg. Miért? Milyen? Hogyan? A fejezetben tárgyalt bekezdéstípus ismertetése. Akkor használjuk, ha Általános leírás arról, hogy mire is jó a tanult bekezdés. A bekezdés felépítése Az egyes bekezdéstípusok felépítése a leíró és a definiáló kivételével struktúrájukat tekintve azonos. A tartalmukban azonban vannak különbségek. Kapocs Tételmondat A tételmondatot tárgyaljuk a legbõvebben minden bekezdés esetén, hiszen a tételmondat árulja el az egész bekezdés pontos témáját, a téma megragadásának szempontját, a bekezdés alapállítását, és azt, hogy mindezt milyen lépésekben fejti majd ki a szöveg. A hosszú tételmondatismertetés azonban nem jelenti azt, hogy a bekezdésen belül a tételmondat volna a leghosszabban kifejtett rész. Kifejtés Összegzés Kapocs Figyelem Tanácsok, amelyek megfogadása segítheti a típushibák elkerülését. 11
12 A KÖNYV FELÉPÍTÉSE B EVEZETÉS Példák Példaszövegek, amelyek struktúráját felfejtettük. A példák segítségével válhat láthatóvá, hogy milyen is egy kész bekezdés. (A) Az elsõ példa többnyire egyszerûbb. Sokszor egy hallgató által megírt bekezdést mutatunk itt meg. (B) A második példa többnyire nyomtatásban megjelent szövegekbõl vett részlet. Fejtsd fel! E feladat kérdéseinek megválaszolásával a tanuló önállóan azonosítja egy bekezdés elemeit. Írd meg! Az elsõ próbálkozási lehetõség immáron szabályos bekezdés megalkotására. Elég csak a struktúrára figyelni, hiszen minden információt, gondolatot a tanuló rendelkezésére bocsátunk, majd lépésrõl lépésre instruáljuk, hogy segítsük a szabályos bekezdés elkészítését. Feladatok Az elõzõek alapján elméletileg már tudható, hogyan is készül a bekezdés. A gyakorlatban azonban még rengeteg problémával szembesülhetünk. Ezek megoldását segítik az itt szereplõ feladatok. Egyedüül?! Látszólag távolról indítva, a ceruzahegyezési pánikból felszabadítva segít hozzá, hogy az eddig megértettek egyedül, segítség nélkül is sikerülhessenek. Egy-egy trükköt mutat arra, hogyan lehetséges az aktuális bekezdéshez megfelelõ mennyiségû és típusú gondolatot gyûjteni. Témák (1, 2 ) Témaötletek a gyakorláshoz. Apropó A bekezdéstípushoz tartozó egy-egy elméleti, logikai buktatóra hívja fel a figyelmet feladat formájában. Olykor több ilyen feladat is szerepel ilyenkor értelemszerûen mindegyik más hibatípust mutat be. Sárbogárdi Gyakran elõforduló stilisztikai hibákra irányítja a figyelmet. Házik Otthon végzendõ feladatok. 12
13 A KÖNYV FELÉPÍTÉSE B EVEZETÉS Mestermunka Elképzelésünk szerint a fejezetek teljes feldolgozásának eredménye egyetlen ötbekezdéses Mestermunka lesz. Ezért minden fejezet végén igyekszünk segíteni a tanulni vágyót abban, hogy Mestermunkájával haladjon. Az ehhez a feladathoz elkészített bekezdések azonban korántsem biztos, hogy belekerülnek majd a kész mûbe, hiszen a teljes Mestermunkának majd egyetlen, koherens szövegnek kell lennie. Inkább a választott témában való megfelelõ mozgástér kialakítását segíti az, ha a tanuló fejezetrõl fejezetre haladva csiszolgatja, írja újra és újra a Mestemunkája témáját feldolgozó bekezdéseket. Otthoni Olyan témaötletek a bekezdéstípus gyakorlásához, amelyek utánajárást igényelnek. A feladat a tanulni vágyót ahhoz kívánja hozzászoktatni, hogy a témát érintõ kompetens megszólaláshoz elõzetesen információgyûjtésre van szükség. Olvasmány Az Olvasmány a bekezdéstípushoz tartozó gondolkodási stratégia korlátaira hívja fel a figyelmet. A szemelvények sokszor filozófiai mûvekbõl vagy szakszövegekbõl származnak. Funkciójuk a gondolatébresztés, feladatok nem kapcsolódnak hozzájuk. Tanári útmutató A Tanári útmutató a sikeres óravezetést segíti, de egyedül tanulók számára sem haszontalan, hiszen segítségével jól tervezhetõ a tanulás. Amit mindenképpen Az idõbeosztást segíti. Felsoroljuk, hogy a bõséges feladatkínálatból melyek azok, amelyeket mindenképpen még ha feszített tempóban is, de érdemes a foglalkozásokon megoldani. Mi így Egy-egy a fejezetben elõforduló feladat levezetéséhez kapcsolódó ötletünket osztjuk itt meg. Hangsúlyok Mivel a fejezetekben jóval több feladat található, mint ami másfél óra alatt ténylegesen elvégezhetõ, ráadásul a példaszövegek és egyes feladatok továbbgondolásra adnak lehetõséget, fontosnak tartottuk jelölni, hol vannak azok a hangsúlyok, amelyek a struktúra elsajátítását segítik. Javítottuk Egy-egy általunk struktúrájában javított hallgatói dolgozatot mutatunk itt be. A stilisztikai, helyesírási stb. hibákat javítatlanul hagytuk. 13
14 A KÖNYV FELÉPÍTÉSE B EVEZETÉS Az általánosan az íráshoz kapcsolódó, nem feltétlenül bekezdésspecifikus tudnivalókat így emeltük ki: Tudtad-e Tudtad-e fejezetek A szöveg Hangoló A Hangoló ugyanazt a célt szolgálja, mint az elõzõ rész fejezeteiben. Lépésrõl lépésre A Lépésrõl lépésre egyetlen hosszú feladat lépésein vezet át úgy, hogy egy képzeletbeli, elõre meghatározott gondolatsoron kell haladni. A feladat narrációja is furcsa: az egyik fejezetben egy képzeletbeli diák fejébe bújva a lehetséges gondolatait követhetjük; egy másik fejezet arra sarkall, hogy tanárszerepbõl segítsük a képzeletbeli diákot. Utunk Ahhoz, hogy átlátható legyen a feladat végkimenetele, elõzõleg röviden összefoglaljuk a részfeladatok célját. Lépés (1., 2., ) A narrációt részfeladatok sora töri meg. A tényleges feladatot ezzel a jellel jelöljük: Az egyes lépések általánosítható tétjét így emeltük ki: Házik Tanári útmutató 14
15 A KÖNYV FELÉPÍTÉSE B EVEZETÉS Áttekintõ táblázat A F E J E Z E T E K / Ó R Á K C Í M E 1. Így írok én 2. A bekezdésrõl általában és a tételmondat 3. Leírás 4. Összehasonlítás 5. Illusztrálás A F E J E Z E T E K / Ó R Á K F Ó K U S Z A a tanulói szokások feltérképezése a bekezdés szerkezetének megismerése, a kulcsfogalmak (kapocs, tételmondat, kifejtés, tézis) bevezetése a leíró bekezdés megismerése az összehasonlító bekezdés megismerése az illusztráló bekezdés megismerése J Á R U L É K O S H A S Z O N A V A G Y A M I A F Ó K U S Z O N K Í V Ü L M É G E L Õ K E R Ü L Így írok én az elsõ tételmondat kezdemény megszületése (Amikor írok, az a baj ) az elmetérkép megismerése (Írj így) a cédulázás mint a vázlatkészítés egy módszere (Amikor írok ) Bekezdések a bekezdéstípusok elõrevetítése (Miért? Mikor? Hogyan?) kiemelés indoka és típusai (Tudtad-e ) említés a szó szerinti idézés formai szabályairól (Tudtad-e ) a tételmondat tesztelése (Tudtad-e ) szakirodalom-felhasználás (Otthoni ) plágium, hivatkozás (Tudtad-e ) az elsõ szakszerû hivatkozás, idézés (Írd meg!) a saját ötlet explicitté tételének gyakorlása (Apropó) információk rendezése, táblázat, diagram (Fejtsd fel!) a tudományos stílus mint a transzparenciára törekvés (Tudtad-e ) A M E S T E R M U N K A K É S Z Í T É S É N E K L É P É S E I A V A G Y H O G Y A N L E S Z A F É L É V V É G É R E K É S Z A D O L G O Z A T? témaválasztás, kérdésgyûjtés, elsõ, nyers, a félév során még alapjaiban átalakítandó változat elkészítése a témaválasztás okainak tudatosítása a tárgy ismertetése (a majdani kész szöveg elején, tárgyismertetésként szerepelhet pl.) alternatív nézõpont gyûjtése, összehasonlítása a sajáttal a szöveg (implicit vagy explicit) céljának meghatározása példák gyûjtése, amelyek magyarázathoz, érveléshez, szövegkezdéshez és befejezéshez egyaránt használhatók lehetnek a majdani Mestermunkában A T A N Á R I V I S S Z A J E L Z É S Ü T E M E Z É S E a tanulói típusok feltérképezése a téma egyeztetése a tanárral 15
16 A KÖNYV FELÉPÍTÉSE B EVEZETÉS 6. Tipizálás 7. Okok és következmények 8. Definiálás 9. Bevezetés 10. Szakirodalomhasználat kérdés 12. Pontozó a tipizáló bekezdés megismerése FIGYELEM! A 6. FEJEZET UTÁN UGORHATUNK A 9.-RE IS az oksági, illetve a következményeket soroló bekezdéstípusok megismerése a definiáló bekezdés megismerése a bevezetés és ehhez kapcsolódóan egy nagyobb egység, a szöveg egésze megtervezésének fázisai szakirodalomolvasás, jegyzetelés és felhasználásmód tanulása releváns kérdésfelvetés megfogalmazása szövegértékelési szempontok információk rendezése, táblázat, diagram, ágrajz (Fejtsd fel!) forrásfelhasználás, hivatkozás (Írd meg!) információrendezés, ágrajz (Fejtsd fel!) a kézikönyv fogalma (Tudtad-e ) A szöveg témakeresés (Elmetérkép) vizsgálati módszer meghatározása (Az elemzési szempont keresése) vizsgálati anyag meghatározása (Anyaggyûjtés) vázlatkészítés (Elsõ vázlat) a téma beágyazottságának felfedése (Relevanciakeresés) a forrás fogalma (Tudtad-e ) a szakirodalom jegyzetelésének egy technikája (A táblázat véglegesítése) vázlatírás (Csoportosítás) a dolgozat kérdésfelvetésének tisztázása (A kérdés újrafogalmazása) minták a befejezõ bekezdés megírására (Apropó 2.) egy gondolatmenet jelentõségének megtalálási lehetõségei (Mi a tét?) az önálló gondolatok elválasztása az olvasottakétól (Mutasd meg, amid van) vázlatkészítés osztályozó besorolás a téma: (1) madártávlatú megközelítéséhez (2) a szempontkereséshez (3) önálló ötlet bemutatásához oksági összefüggések feltárása vizsgálati szempont keresése a vizsgálati anyag meghatározása, indoklása, anyaggyûjtés szakirodalom-gyûjtés bekezdésstruktúra: személyre szabott visszajelzés (esetleg konzultáció keretében) vizsgálati szempontok meglétének ellenõrzése a kellõszámú releváns szakirodalom meglétének ellenõrzése a Mestermunka végsõ változatának visszaküldése javításra félévértékelés 16
Bolonyai Gábor (szerk.): Antik szónoki gyakorlatok Hamp Gábor: Kölcsönös tudás Kárpáti Eszter: A szöveg fogalma
Í R Á S 1. 0 További olvasnivaló a kiadó kínálatából: Bolonyai Gábor (szerk.): Antik szónoki gyakorlatok Hamp Gábor: Kölcsönös tudás Kárpáti Eszter: A szöveg fogalma Blaskó Ágnes Hamp Gábor Í R Á S 1.
í Í Ő í Ü ó ó Ó ó Ó Ó Ó ó Ó Á Ó Ü í í ó í Ó Ü í Ó Ó í ó ó ő ő í Ó í Í í Ő í ó í Ó ö ó ó Ö ó ó Á Á ó Á ó É ő í í ő í Í í í í í ó ó ó í Ó Á ö Ö í í É Ő Á ó Á Á É Í É ó í ő í ő Ó ó ó í ó ő ó ó í ó ő Ó ő í
Ü Ü Ü Ü É í Ú ő í Ó ő ő ő Ó í Ó ő í í ő ő ő ő ő Í ő ő Ó ő Ó ő í í Ó í Í ő ő í ő ő É Ó í í ő ő í í ő Ó í ő ő Ó Ó í Í ő Óí ő Ü Ü Ü Ű Ó í Ó ő ő Ó Í ő Ó í ő ő í í Ó Ó í í Ó Ó ő í ő Ó Ó ő í ő í ő ő í ő ő ő
ö É ú Á Á Á Á Á É ü É É Á É ö Ő Ó Á Ő Ó Ó Í Ó Á ö Á Á Á Á Á É ÁÉ Á Á Á É É Ú É Á Á Á É É Á Á Á Ö Ö É É É É É É ú Á É É Ó Á Ó Í Ó Á Á Á ú Á ö É É É É É ő Á Ú Í É Á ö Á É Í É Ő Ó Ó Á É Í Á É É ö É Á Ő Ó
Á É Á Á É ű ű Í É ű Í É Í ű Ü Í Ü Ü Í Í Í Í Í ű ű ű Í ű Í ű ű É ű Í Í É Í ű ű ű É ű ű Í ű ű ű Í ű ű Í Í É ű Á ű ű ű ű ű ű Í ű ű Í Í Í Í Í Í Í É Í Í Í Í ű ű Í ű Á ű ű É Í É Í Í Í É É ű Í Í ű ű ű ű Í ű
ő ő ó ő ó ó ő ő ó ú ó ú ó ő ő ő ó ő ő ő ő ó Á ő Í ó ü ő ó ő ű ó ó ő ő ő ú ő ő ő ü ő ü ó ő ő ü ő ő ő ü ó ó ő ő ó ő ő ü ó ó ü ő ü ő ü ő ő ő ü ő ó ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő Í ó ó ő ó ő ü ő ú ü ő ő ó ő ú ő
ó Á Á É ó ó ó ó ű ó ó ú ó ó ú ü ó ó ó ü ó ó ó ó ó ó ü Í ű ó ű ú ü ű ó É ó ű ó ó ű ó ü ű ó ó ü ü ó ó ó ó Í ü ó ó ü ó ű ú ó ó ó ü ó ü ú ű ó ú Í Ú ű Í Ö ó Á Á Á Á É Á Á Á É ó ó ó ó ú ó ó ü ü ó ü ó ó ó ó ó
í á í ö ö ö é ú é ö é ö ü é ö é é é á é á ü á ó á é Íí ő ő é ü é á á á ó ó ú ö é áíű ő ő é ö ó é í é é é á á é í á á ó é á ó é ü á é é Í í é ü ő ő é á é ü ú ó á é ű ő é ő ő ö ű ő ő á á á á í é é é á á
Á Á Ö Á Ó Ü ü Á Ó Á Á Á ú É É É É É É Á Á Ó Á Ó Ó Á Ö Ó Á Ó Á Á Ó Á Ú Ö Ö Á Ö Á Á Á É Á Á Á Á Á Á Á Á É Ó É Á Ó É Ó Á Ó É Ó É Á Ó Ö Ö Á Ó ö ö ú Ö Á É Ó Ú Á Á Ú Ó Ó Ó Á Á Á Á Ú Á É Á Á ö Á Í Á Á É Í
ú Í Ú É Á É É ú ú ü ü Í ÍÍ Á Í Í ú É Í ú ú Í Í ű ú ú ú ú ú ú ü ú Í ú Ö ü ú Í Í ü Í Í É ű ú Í Í Á ú Á Í ú ü Í ú Í ü Í Í ü Í ú Í Í Í Í ú Í Ú Í ü Í ü Í ú Ó Í ü Í É ú É ú Í ü Í ú ú ú ú Í ü ú Í ü ü É Í Í ú
ő ö Ö ő í í ő ó ő í ó ő ő Ö Ö ő ö í í ö ö í ő ő í í í í ő Ü í ö ö í ű ó ö Í í ö ó í Ü Ü É í ő ö í ő Ö Ö ő í í í Á ő ő í ő ő ö ö ö ö ó ö Ö í í ó ő Ü í ó ó ő ó ő ó ó í ó ö ó Ó í í í Ö í ő ö ö ö ó í ő ő í
á á Á Á É É ÉÉ ú í Á Á É ö É Á Á á á é á é á Ű é á á é ő á á á é ú ő ő é á ó é é á í á ó á é ő é á á á é ó í á á ü é é á é á á é á á ó é é ö é Ü Ö Ö á á é é í é ú á ö é ö é é á á é á á é é ő á ő ő á é
Í ű é ó ú Á ö ő ö é é é á é é ó ú ő ö é ó é á é é é é é é é ó á É É ü ő é é ó á á í á ó á é á ó á é é ü ó é ü ö ó ú ö é ö á ű á í é é é ü é é é ö á á á é ó é é ü á ü á á ú á á á á é é é é ü é é é ó é á
Ú Á É í ő í ó ó ó í ö í ö ö ö í ö ö ö ö ö Ú ö ó ö ö ö í ö í ő ö í í ő ö ú ö ó ö í Á í ó ő ú í ő ő ú í í ó ő í ó ó í í ő ó ó ó ő ó ó ő ü í ü ó ü ő ó ő ó ü í ó í ő É ö ö ö ő ü ő óí ö ű ö ü ó ö ö ő í ó í
ó Ö ü Ö ü í ó ó ü í ó í í í ó í ú ú í í ó í Ú ü í ü Á ü í ú ó ó ó ó ü ü ü Ö í Ü í ü É ó ü ó í í ó í í ú ó ü ó í ó í ü É í í ü ü Ö í Ö ü ó í ó ó ó Á ó ü í Á ó ú ú ú ó ó í ü ü Ö Ö ü Ó í í í ó ó ó ü í ó ú
ő ő ű í ú ő ü ü ü ú ü ü ő ü ü ü ü Ó Ő Ö Ú Í Á Ű Ó É É Á É ü ü ő ü í ő ő í í í ő ő ű í ú ú í ü ú í Á Ö í ő ő ű í ú ű í ő ő ű í ú Ő Ó Ö Ú Í Á ÍŰ Ó É É Á É ű í í ő ő ő ő í ő ő ő ő í ő ő ő í í ü í Ö í í ú
ó Ö Ö ü Í Í ó ü í ó í í ü Í ü ü í ó í ú ó í ó í ó ó ü í Á Á í Ó É í Ó ó Ó í Í í í ó í ó Í ó ü ü Ö ü ó í Ó ű Ó ó ó ü í ó í í Ó ú ó ó ó ó ü í ü Í Í ú í Í Ó ó í ü üó ó ü ó í ó ú í ü í Ó Í í Í í ó ó Á ó ó
ó ű ü É ü ü í É ő É ü ü í ű ő í í ő ő ő ő í ő í ó ú ő ú ü Í ó ü ó í ü í ü ü ú ő ü í ü í ü ü ü Ü É É Ö ü Í í í ú ű ű ü í ú ó í í ó ü ű í ü Ü ü ő í ő ó ü í ó ü ü ű ü ú í ü ű ü ő ó ő í ü ú í ű ó ü ú ő Í ú
Á Ú ő ú Ö ó ó ó ő ő ó Ö ő ú ó Ö ú ú ó Ü ú ó ó ó ó ű ó ó Í ú ő É É ő ő ű Ü ő ú ó ő ó ú ú ó ó ó Ö ú ő ú ő ú ő Ö ő Ü ő ó ó ó Ö ú ő ó ó Í Á É É É Á Á É É ó ú ó ő ó ó ó ó Ó ó ű ő ű ó É ú ó Ö ő ú ó Á É Á Í ó
ő Ö ő í í ó ó ó ú ő ó ó ü ő ö ő ő ó ó ü ó í ő ö ö ö ó ő ó ö ö ő ó ó ó ó ö É ó ó ű ö ü ő ó ó ú ó í ó ő ó ó ő ú ó í í í ó í í ő ó ó ő ü É É Á Á É É ó ő ö ő ő ő ő ö ő ő ö ő ő ő ü ó í ö ó ó ő ú ő ó í ő ö ő
Á Í Á ü É ó ü ÍÉ ó ü ü ó Á ü ó ö ö ó ú ü ü É ú ü ó ó ó ü ü ü É ó ö ö ö ú ü ü ü ö ö ö É É ú ó ö ó ó ő É ö ö ó ó ú ü ó ó Á É ó ó ü ó É ó ó ü ó ó ó ó óű Á ü óű ú ü ú ü ü ú ü ú ü ú ü ö ü ü ó ó ü ó ó ű ü ü
Ó Ú Ö É Ö Á Ú Ó É Ö É É Ö Á Á É ö ü ö í ö ö ő ó ö ö ő ő ö ó ö ű ő ő ö ö ű ö í ő í ű ö ü ű ö ó ö í ó í ű ó ű ö ő Á Á í ú ő ö ö í ó ú ó ú ó ú ó ú ó í ó í í ó ö ö Ö í ó ő ú ő ó ú Ö ű ő ö ö Á Á Ó ó í ó ó ö
ú ú í í í í í ó ű í Ö Ú ó ő ő Ö í ó Ó ü Ó Ö í ó Ö íí í ó ó óó ó ó Ó ú ú ú í í ó í ő ó ó ú ú ú ú ó ó ó ó ú ú ő ó í ó ó Ü ú í ü í ü ű í Ü ú í ű í Ú í í í ú í ü Í ű í ü í í ü ú ü í í Í ó ó ó ú Í í ó ú í í
Á Ö Ö Ö Á Í Ó ö Ö ü ö Ö ü ö Ö ü ö ü ö Ö ü ö üé ö Ö ü Ö ü ö ö ö ö í ö ö ö Ö Ü í Ó ö Ö ü ö Ö ü ö Ö ü ö Ö ü Ó ö Ö ü í Ö ü ö Ö ü ö Ö ü ű í ö ö ö Ó ö ö ö ö ű ö ö ü ö í ö ű ö ö ü ű ö ö ö ö Ó ü ö ö ü ö ö ö ű
Á Ö É Ö Á É Ü É é ü é é ö é ö é ö é é é ö Í ó ó ó ö ü é ó ó ó é ó ó ó é ö é é é ó é é é ö Í ó ú Íü é ö é é é ö ö ö é é ü é é ö é é ó ü é ó ú é ü é ü é ó ó ó é é é ö é é ó ó é ü ó é é ö é é é é Í ó ó Í
ő ü ö í é é é é ő ő ő í ő ő ő ó é é é é ü ö é é ő é í ő ó ó é ü ö ő é é é í é ö é ű ö é éé ő ü é éé ő é ó í í é é í ú é é ö í é é é é é é ú é é é ú é í ó ű ö ő ö ó ü ő ó ö é é é é é éü ö ű é é ü ő ó é
Á ö í Ö ó í ö ú ó ü ö ö í í ö ö Í ö ö ö ö í ö í ó ö í í É Á Ó í ú íí Ó É Ű ó ó ű ó ú É É ó í ü í ó ó í ű ó ö ó í ó ű í ó ö ó ú í í ü Á ú í ö í ó ú ö ó ó í í ó í í ü ö ú ű ú ü ó ó í í ü ö ú Í ó ó ó í ü
Í Í ú ú ü Í ű Á ú ü ü Á Ú Ó Á ü ü ü Í ü ú ú ú ú ú ü Í ú ü ü Á ú ű ü ü ú Í ü Á ű ü ü É Á ü ü ü Á ü Á Á ü ü Á Ö ü Ö ű Ú Í ú ú Ö Ö Ú ú ü Í Ö ű Ö Ü ú Ö ü Í ü Ü Ö ü É Ö ű Ü ú Á ü ű ű Í Í ű Í ú ú Ó Í É Í Á ü
ú ű Í Í Ó ú ú ú ú Í ú ú ú ú ú ú Í ú ú ú ú ú ű Í ű ú ú ú Í ú ú ú É Ó Á Á Á É Á Á Á ú ű Á Á Á É ú É Á ű Á ű Á Á Á Á Á ú ú Á ú É Á É ű ű ú ű ú ű Í ű ú ú ú É Í É Í ú ú ű ú Í ú Í ű ű ú ű Í ú ú ú ú ű ú ú ú ű
Á Á ü ö Ő é ü ö é é é ü ö ö ö ó ü ü ü é ü ö ö é Á ö ö ö é é é é é í é í ó é ó é ó ó ö ü ö í é ü ü é ö ü í ö é é ü é ó é ö é é ü é é ü é ü ü ü é ö ü é é ü ö ö ó ö ó í üí ö é é Á ú ö é é ü ú ó ö ó ö í í
í ő ü í ú É ó ő ő ö í ó Í ú í ő ü í ú ü ő ó ó ő ő ő ő ó ö ö ü ö ö ó ö ó í ö ö í ő Ö Ö Ö ő ó ő ő ő ö ő Í ó ő ó Ó ő ó ö ö ú ú ö ö ú ö í ő Á Ö ő ő ó í ő ü í ú ü ő ő ő ő ő ó ö ú Ö ú ú í ö í ó ó Ö ö ő ö ó ú
Ü Ü ó ó É í í É ó í ó ü ú ó ó í ú í ó ó í í ó ű í ó ú ü í ú ó í ü ó ó í í ü ó í ü ű ú Ö í ü ű ó í ú ű ó í Í ü ó Í ü ó ú ü ú í ü í ű ó í ü ü ü ü ó í Í ű ű í ü Í ű ó í ó ó ü ó ü ó ű ü í ű ó ü ó ó í í ü í
ő ű ő ö é ö é é ő ü é é ö ü ó Ó Ö é ü é ö é Ö é ő ü é ű ő é é ö ó é Á é ő é é ő í ő ö ö ö ű ö é ő ő ő é ü é é í ő é ő ú é ő ó ó é í é ő ü é ü ó ü é ő ü é ő ü ö ő ü ü í é ü ő ő ö é Á é ő é é ő ü ő ő é é
Ö É É É É Á ü é ü ö ó é é ú é ő ú ö ö é ú é ő é í é é ó ü ü ó é ő í ó ó ű é é é é ő é é é ó ő ö ő ö ó ú ó é é ű í é ó ó é é é é é é é ő ó é é ő é ó é é öü ő é é é é ó é ő é ö é é í é ó ő ó é é é ü ó ú
ű ö ú É Í Á ü É ó ű ö ú ú ő ó ó ö Í ő ó ó ó ó ó ö ó ő őí ö í ö ő ö ő Á Á É őí ő ü őí ü Á ó Á í í ó Á ó ó í ó ó ő Á É ö Ú ő ü Ö ó ö ó ö ö í Á ö ő ő ó ó ó ó ö í í í ú ó í ö ö ő ő ő Ö ő í ö ó ó ö í ö ö ő
ö Ü Á Á Á Á Á Á É ö ü Á Á Á ö Á Í É Á Á ö ü ő ú ő ü ö ü ő ö ü ö ü í Á í ö ö ü í Ö ú ö ö ü ő Ö Ü Ö í í ö ö ö í í ú ö ő ü ü É ő É ő Á Á Á É É ü ű ö ő ű ú ú Á Á Á É É ü í ü ö í í í í ü ö ö ő Ö Ö í ü ö í í
Í ö ö É Í ö ú ú Í ö Ö ú ö ú ú Ú ö ú Ö ú ú ú ú ú Ó ö ö ú ú ú Á ú Á ú ö Ú ö Ó ú Ú ö ö ö ú ö ö Á Í ö ö ú ö Í ö ö ö ö É ö ű ö Í ö ö ű ö É Á ö ö ö ö ú Í ö ö ú ö ö ú É Á Í ú ö ö ö ö Í Í ú Í Í Í É Í ű Í Í Í Í
É Ó É É É Ó É Ú Á Á É É ó É Á Á ó É Á Á É ú É Á Á ó ő ü ő ü ő ó ó óú ö ó ó ó í ő ő ő í í ő ú ő ű ö ü ö ú ü ő ö ő ü ó ő ő í ö ő í ú ü ő ö í ő ő ü ő ó ú ó ő ö ú ű ö ő ó ú ü ó ó ü ó ő ó ő ő ő óó í ő ú ó ő
Ö Ú Á É É Í Á Ü Á É Ö Ö ő Ö Ö Ö É Ó Ö Ö Ó Ö Ö Ö Á Ű É É Ó Ó Ó Ö Ó ő Í ő Ó Ö Ö Ö Í Ö Ú Ó Ó Ó Ö Ö Ó Ó Í Í ö ú ö ű ö Á ö Í ő Á ö ü ö ö ü ö ü ö Ú ö Ö Ö Ö ő ő ő Ó ő ö Ö ÍÍ Ö Í Ö Ö Í Ö Ö Í Í ő Ö ö ő ő ú ö ü
ő ő ű ú ü ő ü ü ü ü ő ü Ú Í Á Ó É ü ü ü ő ő ő ő ü ú ő ű ő ő ú ú Á ú É ű ő ő ő ő Á ü É ő Ö Á ő ő ő ő É ő ő ú ú ú ő Á Ö ő ő ő ű ő ú ú Á É ű ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő É Í ü ű ő ü Ö ő ú ű ű ő ő É ü ű ő ű ő ú ú
ű í ö ű ö ű í ö í í ö ó ó ü ó ó ö ó ö ó ó ó ó ó Á ó ó ö ö ö ö ú ö ö ü ú í ö ü í ó í ű í íö ö ö ö ü ó ű ö ó ú ó ö ó ű ű ó ó ö ö ö ü ü ó ó ö ú É ö ö ö ö í ö ó ó ö ú í ö í ó ö ö ó í ó ü ü ü í ó í ö ö ó ü
É É É ú ú í ü ú Ó ú í Á Ö É Ő É í í í ú Á Í í ü ö ú ö ö í ö ü Áö í ö ö í ö í í ü í É Ü Ú É ú Í É É É Í í Á É í í í ü ü Í Ó í í í ú ÍÁ Í í í í í É í ö í ö Ü í Í í íí Í Í Á ú É É Á í É É í í í í Í É ö Í
Ó Ú ü ü ó í ó í ó ó Ó É Ü Ö ü ü Ö ü ó í ó ü Ö ü ü Á ó ó Á ó ó Ö Ö ó í ü í ü Ö ű ű ü Ö ó ó í Ó ó ó Ö Ó Ö Ó ó ú í ü Ö í ó í í ó ü Ö Ö í Ó Ó Ó ó í Ö í ó í ü ó ó ó Ö ó í ű ó í ó ű ú ü ó Ó í í ó ó í ú ü ű ű
Á ú ó ú ó őí ö ó ő ő ö ű ú ő ó ű ú ö ö ő ő ö ó ü ö ü ü ó ö ő ö ő ő ü ö ö ü ő ó ö ö ó ő ö ó ó ö ö ö ő ő ö ó ő ő ö ó ő ó ő ő ú ő ó ú ó ő ő ó ö ű ö ó ő ő ö ö ó ő ü ö ő ő ó ó ü ó ö ü ö ö ú ő ő Á ő ő ő ő ő
ö ő ő ö ú ü é é í í Ü é ó ü é ó ü é é ö íö ö éí é ú ű í í é ö í ó ü é é ö ö ó ö í ó ü é é í é é ó í í ü ő Í í ő é é É ó é í é ó ő í é é ó é ő ő é é ü ö ő é ő é ü Íó é é é Í ó ü é é é é é ó é ü í é ú ó
Ó Á Ö É Ö Á É Ü É üü ő ő ö Í ó ü ő ő ő ó ü ö ő É ó ó ő ő É ÍÍ ó ó ő ó ó Í ő ó ő ő ö ó É ó ó ő Íő Ő Ö ö ö óí ő Í ó ó É ó ö ö Í ő Íó ó Á ő ö ö ö Í ő Íű ü ő ő ő ö ő ö ö É ü ú Í Í ó ü ö ő ö ő Í ü ü ó ó ó ü
É É Á Í ü ó ó ö ö ó ó ó ű ö ü í ü ü ü ó ó ó ö ó ó Í ö ó Í Á Á É Á í Í ö ó ó ü ó í ö ö ü ö ü ö í í Í í ü í í ó ó í ö í ö ö ó í ö ö í ó ö ö í ú ö ü ö ó ü ó É í ö ü ö í ó ó ö í ó ö ó ó ó ö ü ö ó ó í ö Í ö
É ü Ó É É ö É Á Ó Á É É ö É ü ü ű ö ű ö Á Á ö ő Á ő Á Á Ó ü ö ö ő ű ú ú ő ő ú ú ö ö ű ő ú ü ü ö Ó Á ö ü ö ö ü ő őü ö ö ö ő ű ő ö ö ő ő ö ú ö ö ö ú ö ú ű ö ő ö ö ö Ó ö ö ü ö ö ü ö Í ö ö ö ő ű ú ú ő ő ú
ö ó ü ö ó ü í ó ó É ó ö ö ó ó ó ö ö ü É ü í ü ó í ö í ó ü ú ü ú Á Ó í ó í ö ö ó ó ó í ö ö í ó ó ó í ü ó É ó ó ó í É ú ü ö ű ó ó í ó ú Ó ú ó ó ö ö ú í ú ű ö í ó ű ü ü í ü ü í ó ü í ó í Á ó ó ú ó í ó ö ö
Á Á É ö ó ö ü ó ú ű ö ú ó ü ö ü ú ú ö ö ű Ü ö ö ű í ó ű í í Ö í ű ű í ű ű í Í í ó ű Ű ű í Ö Ö Á Á Ű ú ö Ő ű ü í Ö í Ő ű ű Ú ó Ö ű í ö ű í ü ö ü ö É ö ö ű ü í Ú í í ö Ő ó ó Ö ó í Í ö ö ó Ö ű ó Í í í ö ö
Á Á Ő É Íő á á ö Í á Í ó ó ó á á á á á ó ö ő á ő ő á á ú á ó á á ő á ó á á ó ö ö á Á ő ó á ő á ö ó á ú Í É á Í á á ó á É á á Í ö á á á ó Í ő á ó á á ú á ó á ó ó ó ú á ú á ű á ű á ó ű á á ő á á Í á ó á
É ü ü ü ü ü ú ü ű ü ű ú ű ü ú ü ű ü ü ü ű É ü ű ű Í ú ü ű Í ú ű ü ü Í ú É É ú Á Á É Á Á Á Á Á Á Á É Á Á Á ú Á É É ű Á Á ű Á Á Á É Á Á Á ú Ó É É Ó ú ű É É Á ú Ó ü ű ü ú Í ű ú ű ű ű ű ű ű ú Í ű ü ű Í ű ü
Á Ö É É É É Í Ü Ő Ü Ő É ó ő ó ó ű í ó ő í í ó ö ö ö ú ú ü í ü ü ő ő ü ú Á ő ú ú í ó Ü ö ő í ő ú ö ó ú ö Ö í í ó í í ő í ü í Á Ö Ö í ü ü ő Ü ő ú ő ú Ő ü ő ú Ú ő í ő ó ű í ő ó ő ú ö ő ü Ü ő ú ő ő ő ó ö Ő
í í í ö í ő ö ö ő ö ö í ű ő ö í í Ö í í í ő í í ö í í í ú Ö Á í í í í í Ö í í ö í í ő í í ö ű ö í ö í í ö í í í í ö ü í Ö É É ö í Ö ő Ö í í ő ü ő Ö ő Ö ő ö Á Á Á Á É É É Á Ö ő Ö ú ö í ú ű ú í Ö ü ú Ö ő
ö ó ö ó ő ö ú ő í ó É Ü ü ó ó í ö ö ó Á ő ö ó ő í ü ú ö ö í ó ó í ö ó ó Ő Ű í ö ó ü ü ó ő ó ő ő ó í ó ó ó ó ú ó ö ó ö ö ö ó ü ó ü íő ó ó ó í ó ö ö ó ö í ő ű ú ö ö ó ü ú ó ő ó ó í ö ő ő í í ö ö í ó ő ó
ó ú ó é é ü ü é é é ó ü ö ó ó ó ó ó ö ö í í ó é ü é Ü é ő ü ó í ó é ő ü ö é é ö é é é é ö é é ó ö é é ö ö ö é é ő é é ö é ö é í é ö í é ó í é é í ö é ó ü é ö é ö é é é ö ö é é é ó ü ö é ő ö é ó é ö ú é
É Á í Á Á É Í É É É É Á í ó ö ö ü ú íű ö ö ö ő ö ö ö ö ű ó ő ó ö ö ú í ó ö ő ó ő ó ó ó Á ó í ő í í í ö ü ó ö ő ő ó ó ű öó ó ö í ó ö ö ú ú í ü ó ó ö ö ö ó ö ó ó ó í í ó ó ö ó ő ö í ű ó ü í ö ü ö íí ö ü
Á Á É ó ú ó ő ö ü ő ó ó ö ö ö ő ó ó ó ő ö ü ő ó É Á ő ó ö É ó ú ö ű ú ó ú ö ő ó ú ó ó ó ó ú Ú ő ú ó ü ó ü É ő ő ő Ö ő ö Á ó ö ó ö ó ö ó Á ő ö Í ó ő ó ó ó ő ő ó ü ó ó ó ö ö ó ö Á ü ú ó ő ő ó ó ü ó É Ö Á
ű Ó ü ü Ó ű ü Ö ű ű ü ü É ü ü ű Ö Í Ő Í ü Ö ű Í ű Ú Ú É É É Ú ü ü É É Á ü ü ű ű É ü Ú ü Í ü ű ü ü ü ü ü ü É Í ü Ó Ő Á ű ü ü Í ü ü ü ü Í É ü Á Í É Í ű Í Í ü ü Ö ü ü ü ü Á ü Í ü ü ü ü ü ü ü ü Í ü ü ü ü
Í ö Í ú Ú ö É Ú É Í Ó Ó ö ö ö Ö ú ú ú É Í É Í Ó Ú ö ö Ú É Í Ö ú ö ú ú Ö ú ű Í Ó ú Í ú Í Á É Í Ó Ö ö ú Ú Ö ö Ú É Í Ó É Í ú ű Í Í öé ö Í Í ú ú ű ö Í ú ű ö ú É ű ú ú Á ú Ö ú ú ö ö ú ű ú ö ö ö ö ú ű ú ö ú
ö ö ő ü Á ő ü ö Í ü ö ö Á Á ü Í ü ü őí ö ü ö ö ö ü Í ü ö ö ö ü ü ö Á Á ö ő Í ü ő ü ö ü ü ő Í ö ö ő ü ü ő Í Í ő ö ő ő ö ő ü ü ü ő ö ü ü ü ü ü ő ő ö ő ü ü ü ü Í ő ö ö Í Í ü Í Í Í ü ö ö ö ü ő ő ö ő ő Í ő
ö é ü Ö é ü é ú é ó ü é é Ü é é ü í é é é Ó í é É ó ű é é é é ö ö é í ó Íö é é ü é é é ü é ü é ó ö ű é ú ó Í é é Í ú ú é é ó é í é é Í ó ó ó é ó ö é ű ö é é Í ó é Á Á ö ű é ú ó é é ö ú í ü ö ű é ö é Í
í ú ő ö ö í ö ö ö ó ó ú Ó ó í ó ó ú ó ü í í ö í ú ú í ó í ő ú ö ó í í ó ö ő ó í ó í ó í ó ó ú ü ő ó ó í í ő í ú í ó ő ö ö ő ó ó ö Á ö ó ó ű ó ó ó ó í ö ó ö ú ó ó ó ó ü ö ö ű ú ö Ó ü ü í Á ó í ö ő ő í É
ű ű ű É Ü ű ű ű Ö Ü Ö ű Ö Ú Ö ű ű ű Á ű ű Á É ű Ú ű Ó ű É Ó É ű ű É ű ű ű Á ű ű ű ű Ö Ö É Ú Í ű Ó ű Ö ű Ö Ö Ö Ö Ö ű ű ű ű ű Ö É É Á Á É Ö Ö É Ú Á ű Ö ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű É ű Ő ű Á ű
ö Ö ü ő í Ü ö Á Ü Ü ő ő ő ő ü ű í ő ű Ó í ú ü í í ő í í ű ő ú í ö ő Ü ö ö í ú ö ő í ő í í ő Ü ú ő í ő í ü ő ü ő ö ö ö ő ő ú ü ü ő ü ü í ú í ő ő ü ő í ü ö ö ű ü ű ü ő í ü ú ő ö ü ü ő ő ő ö ő í í ő ő ú ő
ú ö Á ö Á Á ő ö ö ő ö ő ű ő ü ú ö ő ő ú ö ö ő ű ő ü Ó ö ö ü ö ú ö ü ü ü ő ö ö ú ü É ő ö ő ő ö ű ú Ü ő ő Á É ő ű Ü ő ő Ű ö ő ű ő ü ű ö ü ö ő ő ő ő ő ö ü ü ő ü ö ö ő ü ö ö ő ö ő ö ö ü ö ü ő ö ő ü ö ö ő ü
ö ö ó Á Á ó é ú ü ó é é é ú é é í é ü ö í é ü ó ö é é é é ö é ő é é ó é é ö é é í é ő é é é é í é ü é é í ő é é í é é ö é é é é é é é é ú ó é í é é ó í é é ó é í é ö é ő é ú ő ő é ő ö ú é é ó ü é ü é é
Á Á Á Ú ű í í ÁÁ É í Í í Ö Ö É Ü Ó Ó í ű Á É í í É É É É É É É É Ő É É É É Ó í É Á ú ú ú ú ü ű í ü ű É ü í í ú í ú Á Í Á Á Á Í ű í Á Á Á í Á Á Ö Á í ü ű í í ü í í Ö ü í Á Á Á ü ű í í í í Í űí í Á Á Á ű
Ő Ö ü ö ö ü ó ü ü ö Ö ó ó ó í ü ö ö ö ü í í ü ü í ö ö í í Ó ö Ó Ó Ő ü ű ü ó ó ű ö ú ó ó ó ö ó ó ö ó í í ö ú ö í ó ü ü ö í í ü ü ü ó í ü ú ö ó ö í ü í ú ü ó ó ű ö ú ó ó ó ö ó ó ö ó í í í Ü í í Ő í ü ö í
É Ő É ö ó ó Ó Ö Ó ő ő ő ő ó ó ő ő ó ü ő ó ó ü ö ö Ó ó í í ú ó í ú ó í ü í ő ó ő ő í ö ü í Ó ó í ú ó í ú ó í ü ó ő ö ő ú ö ű ü ő ő í ó í ó í ő ó ő íü ö í ő ő ű ő ú ö ő ö ó ö ó ó ö ö ő ó ó ö ő ő ü ó ö ű
ö ü ü ü ü ö ö ú Ü É Á É ö ö ü ú ö ű ú ü ö ű ö ú Á ú ö ű Á Í ö ü ö ö ű ö ú ú ö ö
ö ü ú ö Á ü ö ö ö ö ö É ű ű ö ö ö ö ü ö Ó É Á Á Í Á Á ü ö ű ü ü ű ü ö ü ü ü ü ö ö ú Ü É Á É ö ö ü ú ö ű ú ü ö ű ö ú Á ú ö ű Á Í ö ü ö ö ű ö ú ú ö ö ö Á ű ű Á ö ö Á ö ü ü ü ü ü ö ü ö ö ö ö ö ü Í É Ü É Á
Ű Ő É É Á É Ö Á É É Í É É ö ő Ö ő ö ü ó ő ű ő ű ű ő ú ó ü ő Ü ő ö ö ő ö ő ő ő ö ó ő ö ú ó ó ó ö ö ő ő ű ü ü ő ü ü ü ü ü ó ü ő ő ő ö ő ú ü ő ö ö ő ő ó ú ö ö ö ó ö ó Ü ő ő ö ő ó ó Ü ő ó ő ú ó ő ő ö ő
Á Ö É Á É Ő Ü É í ü ö í í í ö Í ö í ü ö í í ú í ö í ö ö ú ü í Í ü í ü í ü í í í í ö ú Í í ö ö ö ü ö í ü Í ú ü í í ú ö ö Í É ü ú í í ö í Í í ú í ÁÍ Í í Í Í í ö Í É í í Í Í Í í Ó ü í ö ö É ö ü ö ö ö í ü
Á Á Ő Í É É ó É ü ö í ő ő ő ű ő ó ő á ü á á á ó á á ő É ó ó ü á á á ó ó í á Á ó ű ő ó ü ö ó ö ö ő ö ó ú á á öó ő ó öí ő á í á ő á ö ö ó ö ő ű ö á ú ö ó ó ó á ü ö ö ü ó ö ó í ö ü á í á á í Í ü í íí ö í
Á Ö É Ó Á É Ó Ü É ü ö Í ö ö Í ü ö ö ú ü ú Í ö ö ú Í ű ö ú ü ö ö Ö ü ö ö ö ú ö ú ö ö ö ö ö ü ú ü ö ö ö Í ö Í ö ú Í Í ö ö ú ö ú ü ö ö Í ü Í Í ü ö ü É ú Ú Í É Í ö Ö ü ö ü Í ü ú É Í ö ü ö ö ö ö ü ú Í ö Í Ö
Ü ú ő ó ö Ö ó ó ő Ö ú ő ö ó ő ó ö ö ú ó ő ö ö ő ő ö ó ú ő ö ö ő ó ö ó ö ö ö ó ó ö ó ó ú ú ö ő ú ö ó ó ó ö ö ö ö ú ö Ü Á ú ő É ó ő ö ú ő ő ő ú Ö ú ó ó ó ó ú ő ó ö ő ó Ü ú ő ő ö Ü ó ő ó Á Á Ü ő ö ö Ü ö ö
É É É É Á í ó Í ö ü í ü ó Í Í ó ö ö í í ö ó ö ö ö ü ü ö í ü ó ü ü ö ü ö í ó Í ö í ü ó í ó ü ü ó Í ú ü ó ó ü ü ü í ó ó ó ö ö ó ú í ü ö ó ó í ó ü ó ű ö ö í ü í ü ö í ö í ö ö ü ö ü ö í ó í ó ö ó ö ó ö ó ü
ő ö ő Ö ő ü ó ő ő ő ú ó ő ó ó ü ő ő í É ö ó í ó ó ú í í í ő ó í ö í ü ö ő ö ü ó ö ü ó Á ó ö í ó ó ú ó ó í ó ö ó ü í ő ú í ő ö í ő Á Á ő ő ő í í ő í ő í ó í ó ú ő ő ó ö ő ó í ő ö ő ő ü ó ö í ü ó ö í ö ő
ű Ó ú ú ú ú ú Ö Ö ú Á Ú ű ú ú Ú É ú ú Ö Ö Ű ú ú ú ű ú É ű ú É ú ú ú ű ű ű ú ű ú ű ú ű ű ú ű ű ú ú Á ú É ű ú ú ű ú Ü ű ú ú ű ű ú ú ú ú Ö Ö Ú ú ú ú ú ú ú ú ű É ú ú ú ű ú ú ű ú ú ú É Í ú ű ú ú ú ú ű ű É ú
Ú É Ú í ö ö ö ü ű ú ű ű í ű ü ö ö ő ű ú í ö ö Ü ö ű Ü ú í ő ö ö ű ü ö ő ú ö ü ö ö Ü ö ö ű ű ő ű ü í ú ű í ő í ő ő í í ő ö ö ő ő ő ö ö í ű ő ö ő í ő Ü í ű ő ő ő ő ő ő ü ű ű ő ü ö ö ő í ű ü í ű í ű í ő í
ö é ü é ü ö ü é é é ü ü é í ü é é é é é ö ö ö é ü ö ö é ü í é ü ü é ü é ö é é ü ö ü ú ö é é ö ö é ű ö é é ü é ö é Ö é ü é é ü ö ö é Ö é ü ú ü é é ű ö é é ü ü é é ü ü é é é ü é ű ö é é ö ö ü é é ü ö é Ö
í í ü ö ú ü ö ű é é í ú ú ő é é é í ő ő ö ű é ü ő ö ö ö ü ő é é é Í é ó é ó ó é ö ű é ő ő é ö ű é ü ő ö ö ö ő é ó é é ö Í é ú ó ő ö í é é ö ú é é ú ó é é é ó ü é ó é ő ü ó é í ü ű ö é é ő é é í ő ó í ó
ö ű ö ú ö ú ü ü ü ü ü Í Í Ü ö ü Ü ü ö ö ű ú ű É Ö Á Í ö ö Í ü ö ö ö ö ö Í Ó Ó Á ö ö Í Í ö ö Ú Úö ö úö Á ö ö ű ö ú Íü ű Í ü ű Í ü ú ű ű É ö Ü ű ö ö ű ö ú Íü ű Í ü Í ö ú Í ö ö ö ö ö ú ö ö ö ö ö Í ö ű ö ú
ő ő ű ú ő ü ü ü ü ü ü ő ő ü ü ü ü ű ü ü ő ő ő ő ő ű ú ű ű ő ő ő ő Á ü É ő Ö Ö Ö Á Í Á ő ő ő ő É ő ő ú ú ú ő Á Ö ő ő ő ű ú ű ü ű ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő É ü ú ü Ö ő ú ű ű ő ő ő É ü ű ő ő ő ű ú ü ű ő ő ő
ő ű í ő ú ő ü ő ő ő ü ü ü ü ü í Ü í í Ü Ü ő ő ő ő í ő ő ő ő íí í ú í ü ű í ő ő í Ö í Í Ü É í í ő Í Á ő ő ő Ő ő ú ú Ö Ö ú í ő ő ő ő ű í ő ú í ü í ű í É í í Ü ű í ő Ú ű í É í í Ü ű í ő ő ű í ő ú ü ÍÍ í ő
Á Ó É É Ó É Ü É ö É É í É É ó ó ó ó í ö ő í ó ö ő ö ó í ö ő ö ő ó ö ó ő ű ü ő ű í ó ö ö ő ü ő ó ű í ó í ó í ó ú ú í ö ú í ó ű í ű ő ó ű ó ő ü ő ő ó í ő í ó í ó ü ő ő í ó ő ó ő ő ü ő ó ó ó ó ó ő ó ő í íó
ó ü Ó Ö ü ő ű ó ó ó ő ő í ő ó í ü ő ő ő ő ő ő í ó ű ő ő ó ő ó í ő ó ó ü ő ő ű ő ő ó ó ó ü Á ó ő Á Ó ü ő Á Ú ü ő ú ő í ű í ó Ú ő í í Ö Ü ő ű Ü Ő í Ó ű ő ő ő ó í ó ő Ü ó ő ő ő Ő ő í ó ű ő í ó ő ó ú ű ü Ő
í ú í í Í ű í í ű ö Í í ő ú ű ö ö í ű ö ö ű ö í ö ű ö ű ö ö ö ö ő ö ő ő ű ö ő ö ő ő ő Á ű ö ű ö ö í í ő ö ű ö ő ü ő ű ö ű ö őí ő ő ü ö ő ű ö ő ö ö ü ő ü í ú ű í ú ű í ő í Á ú ű ű ö í í í ő ú ű ö ü Ó í
Í Í Ö Ó ü Ö É ü Ü Í Ú Ü Ü Ö Ü Ü ú Ü ú ú Ü Ü Ú Ú ű ű ú Í ú ü É ü ü ü ü ü ü ú Ü ü Ü Ü Ü Ü ú ü Ü Ü Ü Í ü Ü Ü Ü ú Ü Ü Ü Ü Ü Ü ű ű ü ü Í ü ű ü ü ú Ü Ü ű Ü Ü ú ü Í ű ű ü Ü ű ü É Ü Ü ü ú Ü ú ű ü ú ú Ü ú Ü Ú
É Ö É Ö Á Ü Ü ö ü ö Ö ü ó Ö ö í ü ü ü í ó ó ó Á ö ö Ö í ü ü ü í ü ü ö ü ü ó í í ó ö í í ü í ö Í ó Ó ü ó ó ó í ö ó ö ó ó í ó ü ó Ó ö Á ö ü ó í ö ó ó í í ö í ó ö ö í ö ö ü ü í ó ö ó í ú í ö ó ö ö ű ú í ü
Á ü ü Á ú ő Á ő ő ő ö ö ö ő ü ü ő ü ő ő ő ű ű ö ő ő ő ü ő ő ő ő Á ő ő Í ú ú ú ú Ö Á É Á Í ú ű Ö ú ú ú ő ü ő ő ü ő ü ü ő ü ő ü É É ű ü ő ő ő ő ü ő ü Í É É Á Ó É ú Ö Ó ú Ö ü ú Í ő ő ő ö ő ü ú ő ö ő ő ü ű
Á Ő É ú ó ő ó ó ó ü ő ö ű ő É ü ö ö ő ű ü ő Á Ő É ö ó ú ó ő ó ö ú ó ú ó ő ó ö ő ó Ü ő ö ó ő Ü ő ü ö ö Ü ö ö Ő É É ó ö ő ö ó ü ö ö ű ő ú ó ő ó ó ó ő ő ó ó ö ó ó ó Ö ü ő ó ó ó ö ö ö ő ú ó ő ó ó ó ü ó ö ű
ö ü ö ö Ö ú ü ü Ö ö ö ö ö ü í ü í ö í ü ü ö í í í ü ö í í ö ö ö ö ö í ü í í í ö í ö ű ö Ó í í Í ü ü ü ü ü ö ü ü ü ö í ö í ö ö í ü ú ü ü í ü É ö ö ö ö ö í ö í ü ű ö ö ü í í í í ö ü ü ü ü ö Á ü ü ö ö ö ü
Á Á Ó É ö á ű ö á á á á Í Í á ú á ú ö ö á ú á á á öí á á á á á ö á á á á á á á á á á ö á á á á ö á á Í á á á á Í áí á á á á ö á á á á á áí á á á á á ü á á ü á Í ú á á á á á á ú á ü ö É á á ü á á á ö á
í íű ú ü Á Ö É Ú É É Ö í í í í ü ű ű Ó ü ü ö ö Á ö ö ű í í í ű ö ö ö ö í ö ű ü ö í ö í ö ü ö Á ö ú Á ú ú í í í í í ü í ű ü ö ö ú ü ö í ö ö ü í ü í í ö ü ü Ú íí í ü í í í í ü íí í í ú ö í í ü í ú ú í í
ű í í ü ü ü ü ü ü ü í í ü ü í í ű í ú ű í í í Á í ü É í í Ö Ö É ú ú ú í Á Ö ű í ú ú í í í í í ü ű í ü í Ö ú ű í ű í É í í ü ű í í ű í ú ű í í í í í ü í í Ö í ú í Í ú í ű í í ú ú í í ü ü ü í ú í É ÍÖ Ü
ö ö Ö Ü ó í ö Ö ó ó ó ó í í ö ö ö í Ü Ü ö ö í í ó ö í ó ó ó ú ű ó ó ó ó ó ó ó ó ö ö í ó ó í ó ö ű ö ö ö í ú ú ó ó Ö ö ú ű ö í ó ó í í ú ö ö í ú ű ó ó ó ó ó ó ö ó í ú ű í í í ó ó ó ó í ó ó í ú ö ű í ö ó
Á ö ö Á ó ü É ó ö í ü í ó ó ö í ü ü ö í ö ó ó ó ö ú í í í í í ó ö ó ö ö Ö ö ó ü ü ó í ü ó í ü ó Á ó ó í ú ü ó ó ö ü ü ö ü í ü ó ó ö ó ó í ó ó ó ü ö ó ö ö ö ü ü ó ó ü ö í ü ü ü ü ó ó ü ó ü í ü ó ó ü ö ó
í í Í ö ű í í ő í Í Á Í É í É í Ő ö É Ú í É Í Á É É ö ö Á Ö É Ú Ö ö ö í í í í í Ö É É É Í ű Í í í Í í í í í Á Á É Ö Ö É Á É É É É Á É É Á É É í Í ö í í í Á Ö É Ú Á Ú Ö É Ö Á Ú É Á Á ö í í Á í Á Ö Ó É Ű
