1. A pedagógusok munkabeosztásának új rendje

Átírás

1 A pedagógusok munkabeosztásának szervezése A pedagógusok munkaszervezésével kapcsolatos vezetői feladatok szeptember 1-jén lépett hatályba a köznevelési törvény számos olyan előírása, amely alapvetően változtatja meg a nevelési intézmények vezetőinek a munkaidő beosztásával kapcsolatos lényeges feladatait. Cikkünkben áttekintjük az iskolák és óvodák és más köznevelési intézmények vezetőinek az új munkabeosztási renddel kapcsolatos legfontosabb feladatait. A köznevelési törvény módosítására augusztus 27-én került sor szeptember 1-jén lépett hatályba a köznevelési törvény végrehajtási rendeleteként a 326/2013. (VIII.30.) Kormányrendelet A pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásról, amely fenntartótól függetlenül a köznevelési törvény hatálya alá tartozó minden intézményre vonatkozik. A rendelet megjelenésével a köznevelési intézményekre vonatkozóan hatályát vesztette a 138/1992. (X.8.) Kormányrendelet. 1. A pedagógusok munkabeosztásának új rendje szeptember 1-jétől alapvetően átalakult a pedagógusok munkaidejének beosztási rendje. A vezetők kivételével megszűnik a kötelező óraszám fogalma, és helyére a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő kerül, amelynek mértéke a munkáltató döntésétől függően heti óra között lehet. Új kategóriaként jelent meg a pedagógusok kötött munkaidejének fogalma, amelynek mértékét teljes státusban történő alkalmazás esetében heti 32 órában határozza meg a köznevelési törvény. Most tekintsük át az ezzel kapcsolatos óvodai-iskolai feladatainkat! 1.1 A neveléssel-oktatással lekötött munkaidő kijelölése A köznevelési törvény (a továbbiakban: Nkt.) 62. (6) bekezdése szeptember 1-jétől hatályosan rendeli el a következők alkalmazását: A teljes munkaidő ötvenöthatvanöt százalékában (a továbbiakban: neveléssel-oktatással lekötött munkaidő) tanórai és egyéb foglalkozások megtartása rendelhető el. A neveléssel-oktatással lekötött munkaidő meghatározása tehát az intézmény vezetőjének hatáskörébe tartozik. Munkaszervezési és tantárgyfelosztási okok miatt nyilvánvalóan egy-egy iskolán belül is különbségek lesznek az egyes pedagógusok számára a szokásos tantárgyfelosztásban elrendelt tanítási órák (órarendi órák) száma között. E különbségek kiegyenlítésére az intézményvezetők többsége várhatóan egyéb foglalkozások megtartását rendeli el a pedagógusok számára úgy, hogy a nevelőtestületben egyenletes munkaterhelés alakuljon ki. Az e célból elrendelhető egyéb foglalkozások körét a kormányrendelet tervezetének 17. (2) bekezdése tartalmazza az alábbiak szerint: a) szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, b) sportkör, tömegsport foglalkozás,

2 c) egyéni vagy csoportos felzárkóztató, fejlesztő foglalkozás, d) egyéni vagy csoportos tehetségfejlesztő foglalkozás, e) napközi, f) tanulószoba, g) tanulást, iskolai felkészülést segítő foglalkozás, h) pályaválasztást segítő foglalkozás, i) közösségi szolgálattal kapcsolatos foglalkozás, j) diákönkormányzati-foglalkozás, k) felzárkóztató, tehetség-kibontakoztató, speciális ismereteket adó egyéni vagy csoportos, közösségi fejlesztést megvalósító csoportos, a szabadidő eltöltését szolgáló csoportos, a tanulókkal való törődést és gondoskodást biztosító egyéni, a kollégiumi közösségek működésével összefüggő csoportos kollégiumi, valamint szakkollégiumi foglalkozás, l) tanulmányi szakmai, kulturális verseny, házi bajnokság, iskolák közötti verseny, bajnokság, m) az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozás A kormányrendelet 17. (2) bekezdésében szereplő előírás szerint ezeket a foglalkozásokat a tantárgyfelosztásban is lehet szerepeltetni. 1.2 A pedagógusok kötött munkaidejének megszervezése A Nkt. 62. (5) bekezdése definiálja a kötött munkaidő fogalmát az alábbiak szerint: A nevelési-oktatási intézményekben pedagógus-munkakörökben dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (a továbbiakban: kötött munkaidő) az intézményvezető által az e törvény keretei között meghatározott feladatok ellátásával köteles tölteni, a munkaidő fennmaradó részében a munkaideje beosztását vagy felhasználását maga jogosult meghatározni. A kormányrendelet tervezetének 16. (3) szakasza előírja, hogy a pedagógus a kötött munkaidőben köteles a nevelési-oktatási intézményben tartózkodni, kivéve, ha kizárólag az intézményen kívül ellátható feladat ellátásával bízzák meg. A kötött munkaidő a teljes álláshelyen alkalmazott pedagógusok számára tehát heti 32 óra, kivéve a közalkalmazotti tanácsok, üzemi tanácsok elnökét és tagjait, valamint a szakszervezetek munkahelyi képviselőit, akik számára a Munka törvénykönyve és a 326/2013. (VIII.30.) Kormányrendelet 18. -a munkaidőkedvezményt biztosít. A kötött munkaidő döntő többségében olyan feladatokat kell elvégezniük a pedagógusoknak, amelyek kizárólag az intézményben teljesíthetők. A tanítási órák, egyéb foglalkozások megtartása természetesen kitölti ennek a munkaidőnek a többségét, ezt a feladatcsoportot a neveléssel-oktatással lekötött munkaidőnek nevezzük, felhasználását részleteiben az előző fejezetben tárgyaltuk. A Nkt. 62. (6) bekezdése szeptember 1-jétől a kötött munkaidő nevelésseloktatással le nem kötött részére vonatkozóan rendeli el a következőt: A kötött munkaidő fennmaradó részében a pedagógus a nevelés-oktatást előkészítő, nevelés-

3 oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lát el. A neveléssel-oktatással lekötött munkaidőn túl a kötött munkaidő terhére elvégzendő feladatokat a 326/2013- (VIII.30.) Kormányrendelet 17. (1) bekezdése határozza meg az alábbiak szerint: a) foglalkozások, tanítási órák előkészítése, b) a gyermekek, tanulók teljesítményének értékelése, c) az intézmény kulturális- és sportéletének, versenyeknek, a szabadidő hasznos eltöltésének megszervezése, d) a tanulók nevelési-oktatási intézményen belüli önszerveződésének segítésével összefüggő feladatok végrehajtása, e) előre tervezett beosztás szerint vagy alkalomszerűen gyermekek, tanulók tanórai és egyéb foglalkozásnak nem minősülő felügyelete, f) a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok végrehajtása, g) a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtása, h) eseti helyettesítés, i) a pedagógiai tevékenységhez kapcsolódó ügyviteli tevékenység, j) az intézményi dokumentumok készítése, vezetése k) a szülőkkel történő kapcsolattartás, szülői értekezlet, fogadóóra megtartása, l) osztályfőnöki munkával összefüggő tevékenység, m) pedagógusjelölt, gyakornok szakmai segítése, mentorálása, n) a nevelőtestület, a szakmai munkaközösség munkájában történő részvétel, o) munkaközösség-vezetés, p) az intézményfejlesztési feladatokban való közreműködés, q) környezeti neveléssel összefüggő feladatok ellátása, r) iskolai szertár fejlesztése, karbantartása, s) hangszerkarbantartás megszervezése, t) különböző feladatellátási helyekre történő alkalmazás esetében a köznevelési intézmény telephelyei közötti utazás, u) a pedagógiai program célrendszerének megfelelő, az éves munkatervben rögzített, tanórai vagy egyéb foglalkozásnak nem minősülő feladat ellátása v) tanulmányi kirándulás, w) kollégiumban tanulók éjszakai felügyeletének megszervezése 1.3 Az eseti helyettesítés ellátásával kapcsolatos új szabályozás Amint az eddigiekben láttuk, a pedagógusok számára heti tanóra vagy egyéb foglalkozás megtartása rendelhető el, amelyet neveléssel-oktatással lekötött munkaidőnek nevezünk. Vizsgáljuk meg most azt, hogy a pedagógusok távolléte vagy betöltetlen álláshely miatt szükségessé vált eseti helyettesítések szabályai hogyan alakultak szeptember 1-jétől! A 326/2013. (VIII.30.) Kormányrendelt 17. (4) bekezdése az eddigiekhez képest változatlan lényegi tartalommal határozza meg azokat az eseteket, amikor eseti helyettesítést lehet elrendelni. A neveléssel-oktatással lekötött munkaidejét meghaladóan a pedagógusnak további tanórai és egyéb foglalkozás megtartása akkor rendelhető el, ha

4 a) a munkakör nincs betöltve, a pályázati eljárás idejére, b) a munkakör nincs betöltve és az álláshelyre kiírt nyilvános pályázat sikertelen volt, feltéve, hogy a munkaközvetítési eljárás sikertelen maradt, és nem áll megfelelő szakember rendelkezésre a pedagógusok állandó helyettesítési rendszerében sem, c) a betöltött munkakör feladatainak ellátása betegség, baleset vagy egyéb ok miatt váratlanul lehetetlenné vált. A pedagógusonként változó heti órán felül elrendelhető helyettesítés mértéke a Kormányrendelet 17. (5) bekezdésében meghatározottak alapján az alábbi: A pedagógus számára elrendelhető tanórai és egyéb (eseti) foglalkozások száma egy tanítási napon a kettő, egy tanítási héten a hat órát nem haladhatja meg. A neveléssel-oktatással lekötött munkaidő felső határa felett eseti helyettesítés a fenti feltételek valamelyikének fennállása rendelhető el, egy pedagógus számára tanítási évenként legfeljebb harminc tanítási napra. A kormányrendelet nem tartalmaz rendelkezéseket arra vonatkozóan, hogy az eseti helyettesítésekért helyettesítési díjat, túlóradíjat kellene fizetni. Ez tehát azt jelenti, hogy egy héten a pedagógus számára a maximális 26 óra neveléssel-oktatással lekötött óraszám mellett heti 6 óra további eseti helyettesítés megtartása rendelhető el. Ebben az esetben a pedagógus számára alapilletményéért akár heti 32 óra megtartását is elrendelheti a munkáltató. Nem tehető ez meg minden héten, hiszen a 26 óra felett elrendelt eseti helyettesítés maximum 30 tanítási napot érinthet. A 26 óra felett is elrendelhető díjazás nélküli eseti helyettesítések vonatkozásában még pozitív várakozással vagyunk a számunkra kedvezőbb rendelkezés reményében! A módosult jogszabályok előírásai azt jelentik, hogy a tantárgyfelosztásban egyetlen pedagógus esetében sem fordulhat elő 26 órát meghaladó heti óraszám. A betöltetlen álláshelyekből adódó eseti helyettesítő (korábban tartós helyettesítésnek neveztük) órákat ugyanis legföljebb 30 tanítási napon lehet elrendelni, tehát a tanév minden hetére vonatkozóan lehetetlen 27 vagy 28 órát előírni a pedagógus számára. 2. A pedagógus életpálya részleges bevezetése A köznevelési törvény szeptember 1-jén hatályba lépett módosítása szerint az életpálya-modell 60%-os bevezetése úgy történik meg, hogy a köznevelési törvényben meghatározott illetményalapot a tervezetthez képest csak 60%-ban emelik meg. A korábbiakban az alapfokozatra (főiskolai diploma) meghatározott 180%, illetve a mesterfokozatra (egyetemi diploma meghatározott 200%-os szorzó helyett az alábbiakban közölt adatokkal számolhatunk.

5 A Köznevelési törvény 97. -a a következő (20a) bekezdéssel egészült ki: (20a) szeptember 1. és augusztus 31. között az illetményalap a teljes munkaidőre megállapított kötelező legkisebb alapbér (minimálbér) havi összegének a) 118,5százaléka középfokú végzettség esetén, b) 157,8 százaléka alapfokozat esetén, c) 172,9százaléka mesterfokozat esetén. A köznevelési törvény módosítását a Parlament még nem tárgyalta meg, így az nem lépett hatályba. A köznevelési törvény ennek megfelelő módosítására az Országgyűlés augusztus i ülésén kerül sor. Nagy előrelépés azonban, hogy most már pontosan ismerjük a törvénymódosítási javaslat szövegét, így a szeptember 1-jétől (várhatóan) érvényes alapilletmények már pontosan kiszámíthatók. A főiskolai végzettségű pedagógusok illetményalapja szeptember 1-jétől tehát a minimálbér 157,8%-a, azaz ,-Ft, ez képezi a gyakornokok alapilletményét. A köznevelési törvényben foglaltak szerint ebből kiszámítható az egyes fizetési fokozatokhoz tartozó alapilletmény. Láthatjuk, hogy a 60%-os bevezetés mellett a volt F kategóriások illetménye 50%-kal, a volt G kategóriások illetménye pedig 42%-kal növekszik. Az egyetemi végzettségű pedagógusok illetményalapja szeptember 1-jétől a minimálbér 172,9%-a, azaz ,-Ft, ez képezi az egyetemi végzettségű gyakornokok alapilletményét. A köznevelési törvényben foglaltak szerint ebből kiszámítható az egyes fizetési fokozatokhoz tartozó alapilletmény. Láthatjuk, hogy a 60%-os bevezetés mellett a volt H kategóriások illetménye 43%- kal, a volt I kategóriások illetménye pedig 27%-kal növekszik. 3. A szeptember 1-jén hatályba lépett egyéb változásokról Nem maga a köznevelési törvény, hanem a évi LV. törvény május 10-i vagy szeptember 1-jei hatályba lépéssel módosította a köznevelési törvény számos előírását. Most csak a teljesség kedvéért röviden említjük meg a szóban forgó törvény révén hatályba lépett változásokat. 3.1 Az osztálylétszámokra, csoportlétszámokra vonatkozó új előírások szeptember 1-jén lép hatályba a köznevelési törvény 4. sz. melléklete, amely az óvodai csoportok, iskolai osztályok és kollégiumi csoportok minimális, maximális és átlagos létszámát határozza meg szeptember 1-jétől hatályosak azok a módosító szabályok, amelyek lehetőséget teremtenek arra, hogy a tanév indításakor a maximális

6 létszámot az intézmény 20%-kal átléphesse. A maximális létszám túllépésére akkor van lehetőség, ha azt a fenntartó engedélyezi. A maximális osztály, illetőleg csoportlétszám 20%-kal a tanév folyamán is átléphető, ha a létszámnövelés új tanuló átvétele miatt válik szükségessé. A maximális létszám túllépését lehetővé tevő módosult szabályokat a köznevelési törvény 25. (7) bekezdése tartalmazza. 3.2 A mindennapos testnevelés szervezésével kapcsolatos változások szeptember 1-jétől a mindennapos testnevelés az általános iskolák 1-2., 5-6. és a középiskolák évfolyamán folyik. A évi LV. törvény több lényeges pontban módosította a köznevelési törvény mindennapos testnevelésre vonatkozó előírásait, amelyek amint korábbi cikkünkben azt részleteztük az alábbiak: Nkt. 27. (11a): ahol az úszásoktatás infrastrukturális feltételei nem biztosítottak, ott heti egy alkalommal két testnevelési óra egy tanítási napon összevont formában is megtartható. Nkt. 27. (11): a szakképzést folyató iskolákban csak azokon a napokon kell testnevelési órát tartani, amikor közismereti vagy szakmai elméleti oktatás is folyik. Nkt. 27. (11b): a szakiskolákban tartandó testnevelés órák számát a szakképzési törvény által 33%-ban meghatározott közismereti óraszámok meghatározásakor nem kell figyelembe venni. Nkt. 98. (16): a mindennapos testnevelés feladatainak megoldása érdekében határozott szeptember 1-jéig lehetővé tette felsőfokú végzettségű sportoktatók, sportedzők alkalmazását 3.3 Választási kötelezettség az erkölcstan vagy a hit- és erkölcstan között A köznevelési törvény 35. -a szeptember 1-jei hatályba lépéssel előírja, hogy az állami fenntartású iskola 1-8. évfolyamán a tanulónak választania kell, hogy az erkölcstan, vagy a hit- és erkölcstan oktatásában vesz részt. E két tárgy közül a tanuló szabadon választhat, de a két tantárgy egyikének tanulása kötelező. A köznevelési törvény 35. -ában találhatók meg a választással, valamint a két tantárgy oktatásának szervezési kérdéseivel kapcsolatos előírások. Fontos tudnunk azt, hogy az erkölcstan, vagy a hit- és erkölcstan kötelező követelményeinek teljesítésén túl a tanulónak joga van ahhoz, hogy részt vegyen a nem kötelező, fakultatív hitoktatásban is. Kazincbarcika, szeptember 3.. Petróczi Gábor közoktatási szakértő