HÍRLEVÉL. Szakmai nyílt nap (2006. március 30.) Tartalom: Szakmai nyílt nap IMEA TEA

Átírás

1 2006. május Tartalom: Szakmai nyílt nap IMEA TEA Egészségügyi intézmények egységesített lakossági tájékoztatása Hírek a HealthOnLine rovatból Szakmai nyílt nap 2006 Szakmai nyílt nap (2006. március 30.) Intézetünk átalakulásának második évfordulója alkalmából ismét szakmai napot rendeztünk, melyre meghívtuk szakmai partnereinket és a sajtó képviselõit is. A rendezvényen az IMEA adatbázis tavalyi elindításához hasonlóan került bemutatásra legújabb informatikai fejlesztésünk, a Tételes Egészségügyi Adattár (TEA). Dr. Kincses Gyula, az ESKI fõigazgatója beszámolt arról, hogy az elmúlt évben tovább folytatódott a tudásbázis kiépítése, melyre technológiai értékelések, egészségügyi közgazdasági-, egészségügyi rendszertudományi elemzések épültek. Az Egészségügyi Rendszertudományi Iroda fõbb tevékenységei közül kiemelte a folyamatosan bõvülõ, több mint 700 hírt, szemelvényt, tanulmányt tartalmazó HealthOnLine adatbázist, az országtanulmányokat (eddig 37 országról készült egységes szerkezetû tanulmány) és a különbözõ összefoglaló és tematikus tanulmányokat. A tematikus tanulmányok az EU tagországok egészségügyi rendszereinek, egészségügyi reformfolyamatainak jellegzetességeivel foglalkoznak és aktuális egészségpolitikai kérdésekben a nemzetközi tapasztalatokat, gyakorlatot foglalják össze: - Egészségügyi rendszerek Kelet Európában, - Az EU hagyományos tagországainak (EU15) egészségügyi rendszerei, - Gyógyszerkiadások megfékezésére irányuló technikák az EU15 tagországokban, - Az önkéntes egészségbiztosítás helyzete az EU tagországokban, - Co-payment az EU-ban, - Szolgáltatások választásának lehetõsége az EU tagországokban - Szolgáltatáskatalógus, az alap szolgáltatáscsomag meghatározása az EU tagországok egészségügyében

2 A Technológiai-értékelõ Iroda legfontosabb feladata a tavalyi évben a szervezetfejlesztés volt. Kialakításra kerültek az orvos-szakmai és az egészség-gazdaságtani szakértõi csoportok. Az iroda mûködésének átláthatóságát a TEINFO elindítása szolgálta. A technológiai értékelések száma növekedett. Míg 2004-ben 166, addig 2005-ben már 223 értékelés készült. Az iroda a gyógyszerek technológiai értékelései mellett egészségügyi technológiákat is értékelt. Ilyen például a már önálló tanulmányként is megjelent: Pozitron emissziós tomográfia és a Sztereotaxiás sugársebészet és gamma-kés. Készül a Védõoltások hatékonysága és a Daganatos betegségek és szív-érrendszeri betegségek fõ terápiás eszközei címû tanulmány. Az Informatikai és Tájékoztatási Iroda a tavaly elindított IMEA indikátorait csaknem megduplázta (jelenleg 2000 feletti indikátor található az adatbázisban). A bérstatisztika területén az ESKI primer adatgyûjtést végez. Negyedéves és éves létszám- és bérstatisztikai összefoglalóink megtalálhatók honlapunkon is. A Szakmai nap adott keretet arra, hogy elindítsuk az iroda legújabb fejlesztését a tételes betegforgalmi adatokon alapuló internetes statisztikai adatbázist, a TEA-t. Intézetünkben a szakmai munka mellett kiemelt figyelmet kapott az élhetõbb munkahely megteremtése. Ezt a célt szolgálta a cafeteria rendszer bevezetése, a dohányzásellenes kampány, a Callanetics torna elindítása, az asztalitenisz bajnokság- és más közösségi rendezvények megszervezése, köztük az aulában megrendezett, munkatársaink alkotásait bemutató fotó ki állí tás is. Dr. Surján György elõadása Intézetünk egy éves átalakulására adtuk át ben az Internetes Magyar Egészségügyi Adattárat, amely elsõ megjelenése volt annak a célnak, hogy az ágazatban keletkezõ információk egy helyen, egységes megjelenésben legyenek elérhetõek. Ez az adattár az ESKI másodlagos adatgyûjtõ funkcióját tükrözi: statisztikai jellegû, aggregált adatokat tartalmaz. Munkánkban nem csak azt tartjuk fontosnak, hogy munkatársaink a legkülönfélébb állományokból összegyûjtsék az adatokat, hanem ugyanennyire azt is, hogy élve a technika lehetõségeivel ezeket az információkat közkinccsé tudjuk tenni: adatbázisunk interneten elérhetõ, díjmentesen használható bárki számára. Különösen fontos, hogy az adatok további feldolgozásra alkalmas formában tölthetõk le. Egy év elteltével mérleget vonva el kell mondanunk, hogy a szûkebb és tágabb szakmai közösség elismeréssel fogadta úttörõ munkánkat. Feladataink azonban tovább bõvültek. Az IMEA maga is olyan rendszer, amely állandó munkát ad, hiszen a benne lévõ sok száz indikátort idõrõl idõre frissítjük, az indikátorok köre pedig folyamatosan bõvül. Ezeket a bõvítéseket részben saját magunk, részben a rendszer létrehozásában és fenntartásában közremûködõ partnereink segítségével végezzük. Fõként az Országos Epidemiológiai Központ, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Statisztikai osztálya és a Központi Statisztikai Hivatal munkatársainak tartozunk ezért köszönettel. Fontos tudni, hogy ez az adatgyûjtés azért (is) hallatlanul nehéz, mert munkánkat nem támogatják jogszabályok. A személyes adatok védelmérõl és a közérdekû adatok nyilvánosságáról ugyan törvény rendelkezik, ez azonban számunkra csak a lehetõséget teremti meg, hogy az egészségügy közérdekû adatait publikálhassuk, azonban senkinek nincs olyan adatszolgáltatási kötelezettsége, amely elõírná, hogy az ESKI számára mikor és hogyan kell információt adnia. Így heterogén adatforrásokból dolgozunk, bár meg kell jegyezni, hogy több segítõkészséggel, - 2 -

3 mint elutasítással találkozunk. (A teljesség igénye nélkül említem meg a Nemzeti Rákregiszter és a Veleszületett Rendellenességek Országos Nyilvántartásának segítõkész munkatársait.) Ezen keretek között sikerült jelentõs mértékben bõvíteni az IMEA tartalmát, gyógyszerfogyasztási, egészségügyi közgazdasági és egyéb adatokkal, csökkentve azoknak a szürke foltoknak a számát, ahol azt gondoljuk, hogy kellene információval rendelkeznünk, de a mai viszonyok között nem tudunk adatokhoz hozzáférni. Intézetünk átalakulása nem elszigetelt jelenség volt, hanem az egészségügyi intézményrendszer több területet érintõ szervezeti átrendezõdésének része. Ennek során feladataink jelentõs mértékben bõvültek olyan feladatokkal, amelyeket korábban más intézmények adott esetben megosztva láttak el. Ezek közül kétségtelenül a legnagyobb az, hogy intézményünkre hárult a tételes betegforgalmi adatok személytelenített, statisztikai célú feldolgozásának feladata. Az 1993-ban bevezetett teljesítmény-finanszírozás nyomán olyan adatkincs jött létre a magyar egészségügyben, amely kevés más országban létezik. Ennek az adatkincsnek a többcélú hasznosítása nemzeti érdek. Sokáig azonban a finanszírozási és epidemiológiai-statisztikai hasznosítás intézményi szinten is keveredett. A GYOGYINFOK átszervezésével a teljes adatgyûjtés az OEP feladatává vált, ez azonban testidegen feladatokkal terhelte meg az ellátó rendszer finanszírozásáért felelõs intézményt. Ezért született az a döntés, hogy az ESKI-ben jöjjön létre ennek az adatvagyonnak egy nem finanszírozási célú hasznosítását lehetõvé tévõ rendszer. Az ezt deklaráló 76/2004-es egészségügyi miniszteri rendelet végrehajtása számos elméleti és gyakorlati problémát vetett ugyan fel, ezeket azonban mára sikerült lényegében tisztázni. Ennek köszönhetõen megkezdhettük a Tételes Egészségügyi Adattár (röviden TEA) névre keresztelt rendszer létrehozását, amelynek célja, hogy a tételes betegforgalmi adatokból keletkezõ adatvagyont közkinccsé tegye. Jelenleg mintegy két évnyi járóbeteg-szakellátási, CT-MRI vizsgálati, esetfinanszírozási adat és egy évnyi fekvõbeteg-forgalmi adat áll rendelkezésre. Hamarosan azonban tovább bõvülhet az adatkör. Technikai részletek túlhangsúlyozása nélkül szeretnénk arra felhívni a figyelmet, hogy több tízmilliós rekordszámot tartalmazó adatbázis táblákból a felhasználó által összeállított lekérdezések eredményét Interneten keresztül szabadon elérhetõvé tenni nem kis mûszaki kihívás. Annak érdekében, hogy ezt kezelhetõ költségek mellett meg tudjuk oldani, olyan módszert kellett választanunk, amely az IMEA esetében nem volt még szükséges. A felhaszálónak a TEA-ban regisztrálnia kell magát. Ez ugyan ingyenes és anonim módon is megtehetõ, de azért szükséges, hogy kényelmesebben tudjuk kiszolgálni. Elõfordulhat, ugyanis, hogy a felhasználó számára szükséges lekérdezés bizonyos idõt vesz igénybe. Ez az idõ (pár perc, vagy párszor tíz perc) elhanyagolhatóan kicsi ahhoz képest, mintha hetekig kellene várnia, hogy az adatkérést valamely intézmény elbírálja, majd megválaszolja. Ahhoz azonban hosszú, hogy ott üljünk a gép elõtt és türelmetlenül nyomkodjuk a gombokat. Ezért ilyen esetben a felhasználó kap egy "sorszámot", az úgynevezett TEA-számot, és nyugodtan felállhat a gép mellõl. Amint a kért adat elõállt, a regisztrációkor megadott címre értesítést kap. Ekkor visszatérve rendszerünkhöz, a TEA-szám megadásával azonnal megkapja az eredményt. Ha véletlenül elfelejti a számot, akkor sincs probléma: az értesítõben benne van, illetve az ott megadott link azonnal az eredménytáblára vezeti. Nem okoz gondot, ha a lekérdezéskor valaki éppen nem fér hozzá elektronikus leveleihez. Ha pár perc negyed óra elteltével a lekérdezést megismétli, minden várakozás nélkül megkapja az eredmény-táblát. Munkánk sikeréhez Önök is hozzájárulhatnak. Egyszerûen azzal, hogy igénybe veszik rendszerünk szolgáltatásait. Külön köszönjük, ha építõ kritikai megjegyzéseket is kapunk. Egy igen hosszú lajstrommal tartozunk még, mindazok nevével, akik munkánkat segítették, lehetõvé tették: az Egészségügyi Minisztérium, az eegészség Programiroda számos munkatársát, nem kevésbé intézetünk fõigazgatóját, gazdasági vezetõjét és munkatársait mind fel kellene sorolnunk. Bocsássanak meg nekem, hogy e helyett egy rövidebb listával zárjam ezt az írást, azoknak a belsõ és külsõ munkatársaknak a nevével, akik képességeik legjavát adták bele ebbe a munkába, s akik közvetlen közremûködésével jutottunk ideáig: Dovák István, Dr. Hortobágyi József, Gergely Miklós, Juhász Judit, Kováts Tamás, Szilágyi Éva, Szóró Erika. Az õ nevükben is nyugodtan mondhatom, hogy munkánk legnagyobb elismerése az lesz, ha annyi felhasználó veszi igénybe a rendszert, hogy gépparkunkat tovább kell bõvítenünk. A TEA elérhetõsége:

4 Egészségügyi intézmények egységesített lakossági tájékoztatása Az egészségügyi rendszer átalakításában alapvetõ folyamat az egészségügyi ellátás minõségének egységesített, számonkérhetõ fejlesztése, a protokoll-szerû, transzparens mûködés arányának javítása. Ugyanilyen fontos és az elõzõtõl elválaszthatatlan folyamat a betegek tájékozott választásának, a tájékozott és értéktudatos fogyasztói magatartás kialakításának segítése. A fejlett államok egészségügyének egyik alaptendenciája, hogy az igénybevétel szakmai irányítása mellett a beteg valós információkon alapuló választása is felértékelõdik, azaz megfelelõ tájékoztatással, nyilvános és hiteles információk közzétételével csökkenteni kívánják az egészségügyi közgazdaságtan egyik alaptételének, az információs aszimmetriának a hatását. Számos ország példája bizonyítja, hogy az egészségügyi szolgáltatókról szóló egységes szerkezetbe foglalt összehasonlítások segítik az intézmények teljesítményét illetõen a transzparenciát a betegek, a szakemberek és a finanszírozók számára egyaránt. A tájékoztatás a szakmai hírnéven keresztül visszahat a minõségfejlõdésre, ösztönzi a minõség javítását, racionalizálja a mûködést. Németországban a betegpénztárak szövetségei, a Német Kórházszövetség, a Szövetségi Orvosi Tanács és a Német Ápolási Tanács között kötött megállapodás értelmében a társadalombiztosítással szerzõdött kórházak 2005 õszére készítették el egységes szerkezetbe foglalt (strukturált) minõségbiztosítási jelentéseiket, amelyeket egy erre a célra kialakított honlapon ( is nyilvánosságra hoztak. A továbbiakban a jelentéseket kétévente aktualizálják. A német strukturált minõségbiztosítási jelentések célja a kórházak által nyújtott szolgáltatások és minõség nyilvánossá tétele, illetve ezek összehasonlíthatóságának javítása. A kórházakról illetve a kórházakban igénybe vehetõ szolgáltatásokról, valamint az ott folyó minõségmenedzsmentrõl szolgáltatott részletes információk alapján a beutaló orvosok, a betegpénztárak és maguk a biztosítottak, betegek is jelentõs segítséget kapnak a kórház értékeléséhez és kiválasztásához. A strukturált jelentésekbõl kiderül, hogy hogyan és hol keletkezik minõség a kórházakban. Láthatóvá válik például, hogy mennyire optimálisak a különbözõ folyamatok, a betegfelvétel, az operációk, a betegek elbocsátásának tervezése, az eszközgazdálkodás és milyen a dolgozók szakmai felkészültsége, milyenek továbbképzési lehetõségeik, motiváltságuk, mennyire vevõorientált az intézmény és milyen a minõségmenedzsment. A strukturált minõségbiztosítási jelentés tartalmát a német társadalombiztosítási törvénykönyv szabályozza. Angliában és Walesben az egészségügyi ellátó szervezetek teljesítményének értékelését és évenkénti rangsorolását (csillagok szerint) a ben alakult Healthcare Commission (Egészségügyi Bizottság) végzi. Célja a hiteles és megbízható információ gyûjtése és az így szerzett információ felhasználása a minõség javítására. Az értékelésben használt teljesítmény indikátorok az egészségügyi trösztök tevékenységét tükrözik, s bár nem adnak teljes képet az adott szervezet teljesítményének minden kérdésérõl, arra elegendõ információt szolgáltatnak, hogy megkönnyítsék a betegek választását a kezelés helyét illetõen. Az NHS teljesítmény rangsoroló rendszer az NHS trösztöket 4 kategória szerint osztályozza: 3 csillagban részesülnek a legmagasabb teljesítményt nyújtó trösztök, 2 illetve 1 csillagot kapnak azok a trösztök, ahol nem egyformán jó, vagy aggodalomra okot adó teljesítményeket mérnek egyes területeken. A leggyengébb teljesítményûek vagy elégtelen fejlõdést produkálók mellé nem kerül csillag. A teljesítmény rangsorolásban használt indikátorok klinikum, kapacitás, képesség és betegközpontúság szerint csoportosítottak. A minõségkontroll egyik központi mutatója a kórházszektorban a várólista. A 2004/2005 költségvetési év adatait tekintve a kórházi és szakorvosi ellátásban a szolgáltatók 42%-a 3 csillagos, 31%-a 2 csillagos, 22%-a 1 csillagos kategóriába tartozott, 5% (9 tröszt) értékelése volt csillag nélküli. Szlovákiában az egészségbiztosítók felelõsek az egészségügyi szolgáltatások megvásárlásáért a - 4 -

5 betegek számára, s ehhez olyan szabályokat dolgoznak ki, amelyek biztosítékul szolgálnak a szerzõdések megfelelõ összeállításához és a szolgáltatások igazságos értékeléséhez. Az egészségbiztosítók indikátorok alapján ranglistát kezdtek készíteni a különbözõ szolgáltatókról a nyújtott szolgáltatások minõsége (az akut és krónikus ellátás arányát is figyelembe véve), az anyagi-technikai felszereltség és a személyzet szakmai felkészültsége alapján. A szolgáltatók rangsorban elért helyét figyelembe veszik a szerzõdéses feltételek megszabásánál. Magyarországon az Egészségügyi Minisztériumban 2005 nyarán született döntés az egészségügyi intézmények összehasonlítható tájékoztatása gyakorlatának bevezetésérõl. Az Egészségügyi Minisztérium döntése alapján a minisztérium, a Magyar Kórházszövetség, a Betegjogi, Ellátottjogi és Gyermekjogi Közalapítvány és intézetünk, az Egészségügyi képviselõibõl alakult munkabizottság feladata a tájékoztatás kísérleti fázisának megszervezése. A munkabizottsági tevékenység fontos része volt annak a kérdõívnek az összeállítása, amely mentén a kórházak a bemutatkozó anyagukat összeállítják. A munkabizottság tagjaival a kérdõív folyamatos fejlesztésén dolgozunk, figyelembe véve a lakosság elvárásait és a szolgáltatók véleményét, lehetõségeit. Magyarországon az összehasonlítható tájékoztatás gyakorlatát kívánjuk meghonosítani, anélkül, hogy benchmarkingot alkalmaznánk, szolgáltatókat rangsorolnánk, pontoznánk. Programunk kísérleti fázisában a részvétel önkéntes, az információ gyûjtése évenkénti gyakoriságú. A résztvevõ kórházak munkájáért a publicitás lehetõségében rejlõ elõnyt ajánljuk: a beérkezett beszámolókat egy országosan használt lakossági tájékoztatást szolgáló honlapon, a Dr. Info oldalain tesszük közzé. Dolgozunk továbbá annak pénzügyi-pályázati megoldásán, hogy a Betegjogi, Ellátottjogi és Gyermekjogi Közalapítvánnyal együtt a betegek tájékoztatását a beszámolók nyomtatott formájával is támogatni tudjuk. Programunk részét képezi a betegek felkészítése az információ fogadására, hiszen a minõségbiztosítási rendszer és az arról szóló tájékoztatás hatásossága, sikere részben attól függ, milyen mértékben tud élni a minõségre vonatkozó új információval a fogyasztó. A kérdõív megtekinthetõ az ESKI honlapján: ak_kerdoiv.php HOL ajánló HOL ajánló Szlovák kórházak minõségi ranglistája A szlovák orvosok és kórházak a történelemben elõször szembesültek a minõségi rangsorral, amelyet elsõként az Általános Egészségbiztosító (VšZP) tett közzé az Interneten. A minõségi rangsor összeállítását az egészségbiztosítók számára a törvény írja elõ, az Interneten való közzététel pedig önkéntes. A VšZP-n kívül a Sidéria és a Dovera magánbiztosítók is tervezik a ranglistákat a közeljövõben megjelentetni. Az érvényben levõ egészségügyi jogszabályok értelmében Szlovákiában az egészségbiztosítók kötelesek értékelni a szolgáltatók által nyújtott egészségügyi ellátás minõségét és a minõségi indikátorok teljesítése szerint rangsort összeállítani. Az indikátorokat, amelyek a különbözõ szakterületek monitorozására szolgálnak, az Egészségügyi Minisztérium évente dolgozza ki együttmûködve az egészségbiztosítókkal. Az indikátorok kritériumai közé tartozik a betegek általi értékelés is. Mivel a törvény elsõ évérõl van szó a feldolgozás nem átfogó, az adatgyûjtést 2005 második negyedévében kezdték el. Az adatokat a VšZP nagyrészt a saját adatbázisból gyûjtötték, valamint - 5 -

6 a szolgáltatók törvény által elõírt speciális kimutatásai alapján értékelték. A rangsorolás informatív jellegû, elsõsorban a páciensek tájékoztatását szolgálja, és a VšZP várja az orvosok és egészségügyi intézmények észrevételeit. Az orvosok adatait megyék és szakmák szerinti bontásban lehet kikeresni, és az orvosokat, illetve a kórházakat az elért eredmények alapján magas szintû, standard vagy alacsonyszintû ellátás kategóriájába sorolták. A biztosító értékelte az általános orvosokat, a szakorvosokat, a kórházakat és a gyógyfürdõket. Az értékelésnél többek között olyan kritériumokat vettek figyelembe, mint a várakozási idõ a rendelõben, illetve a kórházi felvételre, a kivizsgálás hossza, az ápolási idõ tartama, a szûrõvizsgálatok végzése, az olcsóbb generikumok felírása. Külön adatgyûjtés folyt arról, hogy a betegek hogyan értékelték az orvosok és ápolók hozzáállását és gondoskodását, a gyógyítás eredményét, a szállás és az étkezés színvonalát. Reprezentatív felmérést végeztek december 27. és február 15 közötti idõszakban, és minden régiót érintve több mint húszezer kórházi vagy gyógyfürdõi kezelésben részesült biztosítottnak küldtek kérdõívet. Ezeknek 42%-a, vagyis több mint nyolcezren küldték vissza a kitöltött kérdõívet, és csak azokat az intézményeket értékelték, amelyekrõl legalább 67 betegtõl érkezett vissza kérdõív. Szakemberek véleménye szerint pozitívum, hogy a minõségi értékelés elkezdõdött, azzal együtt, hogy az indikátorok még nem felelnek meg minden részletkérdésnek. A Szlovák Orvosi Kamara szerint a VšZP formálisan tett eleget a törvényi kötelességének, az indikátorokon még sokat kell finomítani. A VšZP bízik abban, hogy az adatgyûjtés és értékelés tökéletesítésével a 2007-es szerzõdésekben már figyelembe vehetik a rangsort, és a magasabb színvonalat biztosító szolgáltatóknak jobb szerzõdési feltételeket kínálhatnak. Forrás: ZDN, ápr. 1. (SME) A NICE új tagokat toboroz a technológia értékelésre Egy új gyorsított értékelési folyamat szándékának tavalyi bejelentése után a brit NICE (National Institute for Health and Clinical Excellence) új tagokat toboroz a függetlenül mûködõ Értékelési Bizottsághoz. A tanácsadó bizottság ajánlásokat dolgoz ki az NHS számára a gyógyszerek és az orvostechnikai eszközök használatáról. A NICE egy független szervezet, mely irányelveket készít az egészség fejlesztésére és a betegségek megelõzésére. Az intézet a bizottsági tagok széles skáláját verbuválja, benne orvosok, ápolók és más egészségügyi szakemberek, betegképviselõk, statisztikusok, egészségügyi közgazdászok és NHS menedzserek. A bizottsági tagok saját tapasztalataikat és megítéléseiket alkalmazzák a bizottság által vizsgált témákban, és nem egy bizonyos szervezet képviseletében mûködnek majd. Az új, felgyorsított értékelési folyamat révén az intézet gyorsabb ütemben képes útmutatást nyújtani az NHS számára az új gyógyszerek és kezelések terén. Az új programhoz szükség van az Értékelési Bizottság kapacitásának megnövelésére. Olyan egyéneket keresnek, akik tapasztalattal és elkötelezettséggel rendelkeznek az intézet döntéstámogatásában, és végsõ soron az NHS által szolgáltatott minõség javításában. Forrás: medicalnews.php?newsid=42737 Brit egészségügy: 360 millió eurós deficit Londonban növekszik az aggodalom a Blairkormány egészségügyi politikája miatt, miután ismertté vált, hogy az NHS kórházai és egészségügyi körzetei a jelenlegi költségvetési évben százmilliós nagyságrendû hiányt halmoznak fel. Patricia Hewitt egészségügyi miniszter hetek óta a kritika kereszttüzében áll. A londoni egészségügyi minisztérium adatai szerint az NHS-kórházak és egészségügyi intézmények a jelenlegi költségvetési évben - 6 -

7 mintegy 250 millió font (azaz több mint 360 millió euró) értékû hiányt fognak felhalmozni. Számos kórháznak nincs más választása, minthogy munkahelyeket számoljon föl, és orvosokat, nõvéreket, ápolókat, valamint nem orvosi személyzethez tartozókat bocsásson el. A BBC tudósítása szerint az elmúlt hetekben országos szinten mintegy 6000 NHS- munkahelyet szüntettek meg. Ez nagyon sok helyen csorbítja a betegellátás minõségét. A kórházak mûtétek százait mondják le, a rendelõintézeteket pedig bezárják, mivel hiányzik a mûködtetésükhöz szükséges pénz. Az egészségpolitikai megfigyelõk attól félnek, hogy több mint 20 ezer NHSmunkahely veszélybe került. Az orvosok szakmai szövetségei, valamint a betegjogi szervezetek tiltakoztak a takarékossági intézkedések ellen. A Kings Fund elnevezésû egészségügyi alapítvány szerint az NHS rossz anyagi helyzetének oka az orvosok és ápolók jelentõs fizetésemelése. A Kings Fund úgy véli, hogy az idén az NHS-be pumpált kormányzati támogatás 40%-át arra használták fel, hogy a háziés szakorvosok honoráriumát és egyéb járandóságait finanszírozzák. A brit háziorvosok ma jobban keresnek, mint Németországban élõ kollégák és kolléganõik. Forrás: Közvetlen hozzáférés az alapellátáshoz és a betegelégedettség kapcsolata Európában nagyjából két modell határozza meg hogyan férhet hozzá a beteg az egészségügyhöz. Az egyik a kapuõrzõ rendszer, ahol a betegnek elõször egy háziorvossal kell találkoznia bármilyen jellegû egészségügyi panasz esetén, aztán ha szükség van nagyobb szakértelmet megkövetelõ ellátásra, a beteg beutalóban részesül. A másik modell a közvetlen hozzáféréses rendszer, ahol a beteg szabadon dönt, hogy elõször elmenjen-e a háziorvoshoz, vagy közvetlenül szakellátást vegyen igénybe. Nyugat-Európa 18 országát (EU- 15 valamint Izland, Svájc és Norvégia) a következõképpen lehet csoportosítani a két modell alapján. Kapuõrzõ rendszer: Portugália, Olaszország, Finnország, Dánia, Norvégia, Egyesült Királyság, Hollandia, Írország, Spanyolország. Közvetlen hozzáféréses rendszer: Luxemburg, Svájc, Ausztria, Németország, Franciaország, Belgium, Izland, Görögország, Svédország. Az osztályozás 17 szolgáltatás (orvosi ellátás, kiegészítõ egészségügyi ellátás és rehabilitációs ellátás területén pl.: fogorvos, gyermekorvos, nõgyógyász, szülésznõ, ambuláns szakorvos, kórházi szakorvos, otthoni ellátást nyújtó nõvér, pszichoterapeuta, pszichiáter, kórházi fekvõbeteg ellátás, rehabilitációs intézmény stb.) elérhetõsége szerint történt. Kapuõrzõ rendszernek tekinthetõ az az ország, ahol a szolgáltatások kevesebb mint 50%-a érhetõ el közvetlenül, közvetlen hozzáféréses rendszernek pedig ahol több mint 50%-a. Vita tárgyát képezi melyik típusú rendszer elõnyösebb. A WHO mindig nagy hangsúlyt helyezett az alapellátás által vezényelt kapuõrzõ rendszerekre, de elégtelen bizonyíték létezik arra, hogy ezeknek a rendszereknek a kimenetelei jobbak volnának. Vannak tanulmányok, amelyek arra következtetnek, hogy az alapellátást elõtérbe helyezõ egészségügyi rendszerek alacsonyabb költségekkel és jobb kimenetelekkel járnak, mások csak az alacsonyabb költségekre találtak bizonyítékot. Néhány közvetlen hozzáféréses országban a költségvisszafogás érve a kapuõrszerû rendszerek bevezetésének terveihez vezetett. Pl. Belgiumban, Franciaországban és Németországban az utóbbi idõben kezdeményezések történek a kapuõrzõ rendszerek bevezetésére. A háziorvosi ellátással való betegelégedettség és az ellátáshoz való közvetlen hozzáférés kapcsolata A jelenlegi európai egészségügyi reformok központi eleme a kereslet által irányított egészségügyi rendszer elõmozdításában fejezhetõ ki. A beteg-megelégedettség az egészségügyi rendszer teljesítmény értékelésének fontos kritériumát képezi. Az ellátáshoz való hozzáférés tekintetében a kapuõrzõ rendszernek két olyan eleme van, mely kisebb beteg-megelégedettséghez vezethet, mint a közvetlen hozzáféréses rendszer. Elõször is a kapuõr modellben a beteg rá van kényszerítve a GP vizitre, és amikor kiderül, hogy szakorvosi beavatkozás szüksége, ez idõt vesz el a betegtõl és elégedetlenséghez vezethet. Másodszor, a kapuõr modell a háziorvost monopolhelyzetbe helyezi, aki kevésbé ösztönzött arra, hogy a beteg kedvébe járjon, mint a közvetlen hozzáférés esetében, ahol a háziorvosok más ellátókkal kerülnek versenybe a betegekért

8 Ha a betegek választási szabadsággal rendelkeznek az ellátók szelektálásában, nagyobb elégedettséget mutatnak háziorvosuk irányában, mint azok a betegek, akiknek elõször el kell látogatniuk a háziorvosi rendelõbe. Ez az elégedettségi érzés az átfogó beteg-megelégedettségre érvényes, benne a szervezeti szempontokkal, az orvos-beteg kommunikációval és az ellátás orvosi, technikai tartalmával. Az elégedettség jelenségének az lehet a magyarázata, hogy a kapuõr modellben a beteg a GP-t hibáztatja a beutaló szükségessége miatt és így kevésbe elégedett, vagy az is lehet, hogy a kapuõr rendszerû országokban az ellátás kevésbé betegközpontú. Azokban az országokban, ahol minden szolgáltatás közvetlenül elérhetõ, a háziorvosok a szakorvosokkal versenyeznek, mely nagyobb figyelmességet követel meg a tisztán orvosi szempontok mellett. Két országban, Franciaországban és Spanyolországban váratlan eredményeket találtak. A többi közvetlen hozzáféréses európai országhoz képest a franciák jóval negatívabban viszonyulnak háziorvosukhoz, a spanyol lakosság pedig a kapuõr rendszerben határozottan pozitívabban vélekedett a háziorvossal való elégedettségrõl más kapuõr országhoz képest. Magyarázatul az szolgálhat, hogy Spanyolországban az elmúlt két évtizedben az alapellátás terén hozott reformok jelentõsen javíthatták a hozzáférést, míg Franciaországban az orvosi ellátás technológiai szemléletmódja alacsonyabb elégedettséget szül a lakosságban a nem technológiai jellegû háziorvosi praxis irányában. Felmerül a kérdés, nem lenne-e érdemes megszüntetni a kapuõr jellegû egészségügyi rendszereket? Ennek értékeléséhez a betegmegelégedettségen kívül egyéb tényezõket is alaposan meg kellene vizsgálni, s emellett az is elmondható, hogy a kapuõr modell irányában mutatott alacsonyabb fokú elégedettség fõképpen szervezeti szempontoknak tulajdonítható. Ezek a szempontok politikai intézkedésekkel könnyebben megváltoztathatók, mint az orvos-beteg kommunikáció és az orvostechnikai szempontok. Forrás: Health Policy, Volume 76, Issue 1, Pages (March 2006) Elindult az EU Egészségügyi Portál Az Európai Unió népegészségügyi portálját (Health-EU Portal) májusban avatták fel az ehealth 2006 konferencián Malagában. Az Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Fõigazgatóság által mûködtetett portál célja, hogy egyszerû és megbízható információval szolgáljon 47 egészségügyi területen a következõ 6 témakörben: - egészségügy - életmód - környezet - egészségügyi problémák - ellátás - egészségügy az Európai Unióban A webhely a betegek, az európai állampolgárok és az egészségügyi szakemberek számára nyújt információt a fenti témákban, valamint a kapcsolódó egészségpolitika és a legújabb kutatási fejlemények terén. Forrás: Impresszum: Egészségügyi Felelõs kiadó: Dr. Kincses Gyula fõigazgató 1088 Budapest, Szentkirályi u. 21., Tel.: Honlap: eski@eski.hu - 8 -