Átírás

1 Válogatás a HealthOnLine cikkeibõl 2008/9 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet július 7.

2 Válogatás a HealthOnLine cikkeiből július 7. EU egészségügy... 2 Irányelvjavaslat a határon átnyúló egészségügyi ellátásra (tömörített ismertetés)... 2 Egészségpolitika... 8 Újabb viták a poliklinikák körül... 8 A kompetitív NHS nem jár előnnyel a betegek számára... 8 Egészségügyi rendszerek működése Németország: A teljes körű magánbiztosítás vége közeleg? Az egészségügy egyensúlyi helyzetének alakulása Szlovákia: az EZP elhagyja a magánbiztosítók piacát Népegészségügy Az emlőrák gyógyítása ultrahanggal Óvintézkedések szükségesek a mobilhasználattal kapcsolatban Egészségügyi informatika Személyes egészségügyi nyilvántartás online HealthVault, Google Health Humánerőforrás Súlyos háziorvosi hiány várható az USA-ban Gyógyszerügy Egyes gyógyszerek jobb hozzáférhetősége Franciaországban A vény nélkül kiadható (OTC) gyógyszerek forgalma Lengyelországban Gyógyszerárcsökkentés Portugáliában Egészségügyi reformok A szlovák kormányfő látogatása az Egészségügyi Minisztériumban Az egészségügyi reform kiemelt problémái Csehországban A cseh kormány óvatosan halad az egészségügyi reformtörvényekkel Tiltakozások az egészségügyi reform ellen Csehországban Reformok elleni figyelmeztető sztrájk Csehországban Ország-információk Szlovákia egészségügyi rendszere és egészségügyi reformja Események Miniszteri látogatás Luxemburg Rehabilitációs Központjában Egészségügyi Emberi Erőforrás Fórum I. Országos Konferencia Egészségügyi Világszervezet (WHO) Az Egészségügyi Rendszerek Chartája Tallinn, jún

3 EU egészségügy Irányelvjavaslat a határon átnyúló egészségügyi ellátásra (tömörített ismertetés) július 2-án irányelv-javaslatot fogadott el az Európai Bizottság a határokon átnyúló ellátásról. A határokon átnyúló ellátás közösségi keretének elemei A Bizottság javasolta a határon átnyúló ellátás közösségi keretének kidolgozását direktíva formájában. A javaslat az alábbi 3 fő területet célozza meg: Az EU összes egészségügyi rendszerének közös elemei, amelyek révén az egész EU-ra kiterjedően meg lehet határozni, illetve ellenőrizni lehet az egészségügyi standardokat. A határon átívelő ellátás speciális kerete: a páciensek egy másik tagállamban igénybevett kezelés esetén akkora összegben kaphatnak visszatérítést, amekkora összegben a saját hazájukban igénybe vett kezelésért kapnának. Európai együttműködés az egészségügy terén: a direktíva létrehozza az európai együttműködés keretét olyan területeken, mint a határ menti régiók kooperációja, a más országokban kiállított receptek elismerése, európai referencia hálózatok, egészségügyi technológiai értékelés, adatgyűjtés, minőség és biztonság. Az esetjogon alapulva, a kezdeményezésnek az a célja, hogy biztosítsa a határon átnyúló egészségügyi ellátás világos és átlátható keretét azokra az esetekre vonatkozóan, amikor a páciens olyan ellátást kíván igénybe venni, amelyre egy másik tagállamban van lehetősége. Ilyen esetekben nem lehet indokolatlan akadályokat támasztani. A költségek visszatérítési eljárásának világosnak és átláthatónak kell lennie. Az egyetemesség, a minőségi ellátáshoz való hozzáférés, az egyenlőség és a szolidaritás elveit tiszteletben tartva, a keret céljai a következők: tisztázza a más országokban igénybe vett egészségügyi szolgáltatások költségének visszatérítésére vonatkozó jogosultságot; biztosítsa a határon átnyúló ellátásban a magas színvonalú, biztonságos és hatékony egészségügyi ellátást. Koherencia más közösségi politikákkal A társadalombiztosítási rendszerek koordinációjára vonatkozó szabályozások Amennyiben a beteg számára megfelelő ellátást a saját országában nem tudják biztosítani, a páciens külföldön veheti igénybe az ellátást, és minden pótlólagos költséget fedeznek az állami alapok. Ez a mechanizmus jelenleg is érvényben van a társadalombiztosítási rendszerek koordinálásra vonatkozó szabályozások révén. Az új direktíva lehetővé teszi a páciensek számára, hogy azt az ellátást, amelyet hazájukban is igénybe tudnának venni, egy másik tagállamban vegyenek igénybe, és a kezelés költségét addig a mértékig téríthessék vissza, amely mértékig a hazájukban kaptak volna visszatérítést, de bármely felmerülő pótlólagos költséget a páciensnek magának kell viselnie. 2

4 A szakmai minősítések kölcsönös elismerésének kerete A 2005/36-os közösségi irányelv már szabályozza a diplomák kölcsönös elismerését. Ennek értelmében a tagállamnak, amely lehetővé teszi egy adott szakma gyakorlását saját országában, el kell ismernie egy olyan másik országban megszerzett szakmai képzettségeket, amelyek engedélyezik a szakma ottani gyakorlását. A személyes adatok védelmére vonatkozó közösségi keret A határon átnyúló ellátás folytonosságának biztosítása a betegek egészségére vonatkozó adatok időbeni átvitelétől függ. A 95/46-os közösségi irányelv által biztosított keret a személyes adatok védelmére és szabad mozgására vonatkozóan biztosítja a betegek azon jogát, hogy hozzáférhessenek az egészségükre vonatkozó adatokhoz. Ez magában foglalja a betegek orvosi leleteihez (így pl. diagnózis, vizsgálati eredmények, kezelőorvosok véleményei, bármely kezelés vagy beavatkozás) való hozzáférés jogát. E-egészségügy A már meglévő, 2000/31-es közösségi irányelv az információs társadalom szolgáltatásainak különösen az e-kereskedelemnek a törvényi aspektusairól hozzájárul a belső piac működéséhez azáltal, hogy biztosítja az információs társadalom szolgáltatásainak beleértve az e-egészségügy szolgáltatások szabad áramlását a tagállamok között. A jelenlegi keret fennmarad, és az új javaslat csak azokra az intézkedésekre vonatkozik, amelyeket nem fed le a korábbi irányelv. Faji egyenlőség A javaslat a 2000/43-as közösségi direktívával összhangban az egyenlő bánásmódra vonatkozik, faji vagy etnikai származásra való tekintet nélkül. Megakadályozza a faji vagy etnikai alapú diszkriminációt, és minden személyre vonatkozik, a társadalombiztosítás és az egészségügy terén is. Általános törvényi aspektusok Az új irányelvre vonatkozó javaslat az EU Szerződés 95. cikkén alapul. Ez képezi a törvényi alapját mind a javaslat céljának, mind a tartalmának. A javaslat célja, hogy általános keretet alakítson ki a határon átnyúló ellátás biztonságára, magas színvonalára és hatékonyságára vonatkozóan az Európai Unióban, és biztosítsa az egészségügyi szolgáltatások szabad áramlását és az egészségvédelem magas szintjét, miközben teljes mértékben tiszteletben tartja a tagállamok felelősségét az egészségügyi ellátás megszervezésére vonatkozóan. Az Európai Bíróság döntései az egyedi esetekre vonatkozóan önmagukban is világosak, és a páciensek Bíróság által elismert jogainak gyakorlásához nincs szükség előfeltételekre. Ugyanakkor a gyakorlatban szükség van ezen jogok általánosabb és hatékonyabb alkalmazására, hogy biztosítsák, hogy a jogokat olyan módon gyakorolják, amely kompatibilis az egészségügyi rendszer átfogó, hozzáférhetőségre, minőségre és pénzügyi fenntarthatóságra vonatkozó célkitűzéseivel. A direktíva javaslat tiszteletben tartja azt a tényt, hogy az egészségügyi rendszerek tevékenysége elsődlegesen a tagországok felelősségi körébe tartozik, illetve azt, hogy a tagországok az EC Egyezmény 152. cikkelyének megfelelően nyújtanak egészségügyi szolgáltatásokat és orvosi ellátást. A határon átnyúló egészségügyi ellátásnak számos, a közösségre kiterjedő nemzetközi aspektusa van. Az országok kormányai és az egyes állampolgárok olyan kihívásokkal találkoznak ebben a vonatkozásban, melyeket a tagállamok önmaguk nem képesek megoldani. A tagországok felelőssége az egészségügyi szolgáltatások és az orvosi ellátás megszervezése és biztosítása, de annak a lehetősége sem kizárt, hogy más egyezmények alapján, mint pl. a 49. cikkelyben foglaltak szerint, 3

5 kisebb módosításokat kell alkalmazniuk saját egészségügyi és társadalombiztosítási rendszerükben. Ez nem ellentétes szuverenitásuk tiszteletben tartásával. A tagországok különösen annak meghatározásáért felelősek, hogy területükön a betegek mely szabályok szerint részesülnek egészségügyi ellátásban és költség-visszatérítésben. A javaslat nem befolyásolja a tagországok speciális esetekre vonatkozó szabályozási eljárásait, ehelyett segítséget kíván nyújtani az egészségügyi ellátásra vonatkozó európai együttműködéshez: az európai referenciaközpontok hálózatának kiépítéséhez, az új technológiák közös értékeléséhez, a hatékonyabb egészségügyi ellátást szolgáló információs technológiákhoz. Ezzel kívánja az egyenlőségen és szolidaritáson alapuló magas színvonalú egészségügyi ellátást országon belül és kívül hozzáférhetővé tenni, mint ahogy azt a szubszidiaritás elve is előírja az EC Egyezmény 5. cikkelyében. Arányosság Az EC Egyezmény 5. cikkelyében foglaltaknak megfelelően a közösségi tevékenységnek a szükséges szint fölött kell maradnia a célkitűzések megvalósításához, de a tagországoknak szabályozásuk megvalósításában meglehetősen nagy a mozgásterük az EU-keretek között. A direktíva célja A javaslat átfogó célkitűzése az EU-n belül a határokon átnyúló egészségügyi ellátás kereteinek pontos meghatározása. A költség-visszatérítésre való jogosultság körüli bizonytalanság akadályozza a betegek szabad helyváltoztatását és az egészségügy gyakorlatát. A betegek számára biztosítani kell A direktíva hatásköre a megfelelő tájékoztatást egészségügyi ellátásuk megválasztásához, az egészségügyi ellátás minőségét és biztonságát, a különböző szakemberek és szervezetek által nyújtott ellátás folyamatosságát műhibák esetén ennek megfelelő orvoslását és kompenzációját. A javasolt direktíva minden egészségügyi szolgáltatásra vonatkozik, függetlenül ennek szervezeti vagy finanszírozási vonatkozásaitól. Az egészségügyi szolgáltatásoknak meghatározott minőségi és biztonsági standardoknak kell megfelelniük. A tagországok hatóságainak egészségügyi ellátásra vonatkozó felelősségi köre Az egészségügyi szolgáltatások szabad áramlásához a határon átívelő ellátásra vonatkozó közös egészségügyi irányelvek tiszteletben tartására van szükség. A rendszerek közötti eltérések és az átláthatóság hiánya akadályozhatja a határon átnyúló ellátást. A szabályok átláthatósága szükséges annak tekintetében, hogy melyik tagország illetékes egy adott esetben a közösség által elfogadott irányelvek alkalmazására. A felek konszenzusra jutottak abban a 4

6 kérdésben, hogy annak a tagországnak a hatóságai a felelősek a közös irányelvek betartásáért, amely kezelésben részesíti a beteget. A közös irányelvek alapján meg kell határozni a minimálisan nyújtandó szolgáltatásokat, melyekre a betegek és más tagországok szakemberei bizton számíthatnak. Ettől függetlenül az egyes tagországok saját maguk határozhatják meg egészségügyi standardjaikat. A szabványok harmonizálására, a direktíva a Közös értékek és irányelvek az Európai Unió Egészségügyi Rendszereiben című 2006 júniusában hozott határozatot vette alapul. A Bizottság útmutató irányvonalakat dolgoz ki az irányelvek megvalósításához. A direktívában lefektetett közös irányelvek a következők: az első három irányelv (a tagországok hatóságai által világosan körvonalazott standardok az ellátás minőségére és biztonságára vonatkozóan, az alkalmazható standardok átláthatósága a betegek és a szakemberek számára, a standardok gyakorlatba való átültetése és monitorozása) azt szolgálják, hogy az egészségügy minőségének és biztonságának alapvető elemei a megfelelő helyet töltsék be, a betegek számára hozzáférhetővé kell tenni az általuk keresett szolgáltatásra vonatkozó orvosi, anyagi és gyakorlati vonatkozású információkat, a tagországoknak műhiba orvoslására alkalmazandó eljárásokat és rendszereket kell felállítaniuk, mivel az esetek 10%-ában nem várt esemény következhet be, az egészségügyi ellátást nyújtó tagországnak biztosítania kell azokat a mechanizmusokat, melyek révén a határon átívelő ellátás során műhibát szenvedett beteg jogorvoslatot, kompenzációt igényelhet, az egészségügyi ellátás folyamatossága a releváns egészségügyi adatok átvitelét igényli, de ez a kényes kérdés különösen a határon átívelő ellátás során okozhat komoly problémákat. Így alapvető fontosságú a személyes adatok védelmének biztosítása, és tiszteletben tartása különösen egy másik tagországba küldött dokumentáció esetén, a betegek minden diszkriminációtól mentes kezelése saját országukban és más országokban az Európai Unió Emberi Jogokra vonatkozó Chartájának 20. és 21. cikkelye által megfogalmazottak szerint. A kezelések során a betegek egyenlőségének tiszteletben tartása a várólisták méltányos alkalmazása szempontjából is lényeges. Egészségügyi ellátás egy másik tagországban Az egy másik tagországban nyújtott egészségügyi ellátás költségeinek a beteg tagországának társadalombiztosítási rendszere által való visszatérítésére való jogosultságot az Európai Bíróság már több ítéletével alátámasztotta. Az egészségügyi ellátás szabadon való biztosítása azt is magában foglalja, hogy azok, akik számára egy másik országban nyújtott szolgáltatás szükséges, szabadon igénybe vehessék ezt. Minthogy bizonytalanság van a más országban igénybe vett szolgáltatások költségeinek visszatérítését illetően, erre vonatkozólag a 6.,7.,8. és 9. cikkely ad eligazítást. A direktíva nem rendelkezik sem a tagországok közötti társadalombiztosítási jogosultságok átviteléről, sem a társadalombiztosítási rendszerek koordinálásáról. A direktíva által érintett egyedüli társadalombiztosítási rendszer annak a tagországnak a rendszere, ahol a beteg biztosítottként van 5

7 nyilvántartva. Azok a rendelkezések, melyek egy másik tagországban biztosítják a beteg számára az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést és a visszatérítést, a betegek és a szakemberek számára nagyobb szabadságot kívánnak biztosítani, és az indokolatlan akadályokat kívánják elhárítani az egészségügyi ellátás igénybevétele és biztosítása elől. A javaslat nem érinti a tagországok jogosultságát annak meghatározására, hogy milyen szolgáltatásokat kívánnak nyújtani. Amennyiben egy tagország nem vesz fel egy bizonyos kezelést az állampolgárai számára nyújtandó kezelések körébe, ez nem jogosítja fel állampolgárait arra, hogy ezt a kezelést külföldön visszatérítés ellenében vegyék igénybe. Az Európai Bíróság rendelkezései értelmében nem kérhető előzetes felhatalmazás egy másik tagország által nyújtott, kórházon kívüli ellátás visszatérítéséhez. Kórházi ellátás esetén viszont, mely nagyobb költségvonzattal járhat, szükséges az előzetes tervezés. A direktíva nem vezet be egy minden országra kiterjedő felhatalmazási kötelezettséget, de lehetőséget teremt a tagországok számára egy előzetes költségbecslés alapján alkalmazandó felhatalmazási rendszer alkalmazására a következő kitételekkel: amennyiben a kezelés a tagország saját területén történt volna, egészségbiztosítása erre fedezetet nyújtott volna, a betegek kiáramlása a társadalombiztosítási rendszert alapjaiban ingatta volna meg. Indokolt esetekben az előzetes felhatalmazás rendszerének a jogosultságot mérlegelő méltányos alapokon kell nyugodnia. Bizonyos tagországokban nincs előzetesen meghatározott visszatérítés bizonyos kezeléstípusokra. Ilyen esetekben az állami egészségbiztosításnak költségkalkulációkat kell végeznie a határon átnyúló ellátás anyagi vonzatai tekintetében, melyeket a saját országban nyújtott hasonló kezelések költségeihez kell igazítani. Kórházon kívüli ellátás A határokon átnyúló kórházon kívüli ellátás jelenlegi és jövőbeni mértékének felmérése alapján nem létezik bizonyíték arra nézve, hogy ez a típusú ellátás alá fogja ásni az egészségügyi és társadalombiztosítási rendszerek pénzügyi fenntarthatóságát vagy az egészségügyi szolgáltatások szervezését, tervezését vagy nyújtását. Az előzetes engedélyezés követelménye a határokon átnyúló kórházon kívüli ellátás nyújtására ezért nem igazolható, és nem lenne szükséges megkövetelni. A tagállamok azonban helyi korlátokat szabhatnak az ellátók választásában, vagy alkalmazhatnak más mechanizmusokat, mint jogosultsági kritériumok, szabályozási és adminisztratív formalitások. Ezeket a korlátokat a tagállamok alkalmazhatják a határokon átnyúló kórházon kívüli ellátásra is, feltéve ha tiszteletben tartják a belső piac szabadságát, és az ellátáshoz való hozzáférés ilyen korlátozásai szükségszerű, arányos és nem diszkrimináló jelleggel bírnak. Kórházi ellátás Az Európai Bíróság ítéleteiben elismerte a kórházak által nyújtott egészségügyi szolgáltatások sajátos jellegét, amelyek tervezést tesznek szükségessé. Nem létezik azonban következetes definíció a tekintetben, hogy miből áll a kórházi ellátás a Közösség különböző egészségügyi rendszereiben. A szerteágazó értelmezések különböző magyarázatokkal szolgálnak az egészségügyi szolgáltatások szabad áramlásának gyakorlatában. Az eltérő definíciók akadályt jelenthetnek a betegek számára, hogy egészségügyi ellátásban részesüljenek, mivel a direktíva más és más rendelkezései lennének rájuk érvényesek, attól függően, hogyan határozzák meg a kórházi ellátást. Ennek az akadálynak a 6

8 leküzdéséhez szükségszerű egy minimum közösségi definíció a kórházi ellátásra. A direktíva céljából bevezetett harmonizált definíció azt is biztosítani fogja, hogy ne legyen torzított verseny az egészségügyi rendszerek között, mivel valamennyien egységes szabályoknak vannak alávetve. A kórházi ellátást leggyakrabban a fekvőbeteg ellátásként határozzák meg (olyan kezelés, ami legalább egy éjszakai tartózkodást követel meg egy kórházban vagy egy klinikán). Ezen felül a direktíva 8(1) cikkelye másfajta kezelést is kórházi ellátásnak tekinthet, ha a kezelés magasan specializált és költségintenzív orvosi infrastruktúra vagy berendezés alkalmazását igényli, vagy olyan kezeléseket, amelyek különös kockázattal járnak a beteg vagy a lakosság számára. Az Európai Bíróságnak a szolgáltatások szabad áramlására vonatkozó, betegmobilitásra alkalmazott álláspontját tekintetbe véve az előzetes engedélyezés követelménye igazolható lehet egy másik tagállamban nyújtott a kórházi ellátás térítésére, ha a tervezés szükségessége lép fel a következőknél: infrastruktúrák száma, földrajzi megoszlás, szervezeti mód, berendezések, a nyújtott ellátások jellege. Az ilyen tervezés célja az, hogy biztosítsa valamennyi tagállamon belül a megfelelő összetételű kórházi ellátáshoz való hozzáférést és a hatékony költség menedzsmentet, és hogy elkerülje a pénzügyi, technikai és humán erőforrások pazarlását. Csakúgy mint a nem kórházi ellátás esetében, nem létezik bizonyíték arra nézve, hogy a kórházi ellátás aláásná az egészségügyi és a társadalombiztosítási rendszerek pénzügyi fenntarthatóságát vagy az egészségügyi szolgáltatások szervezését, tervezését vagy nyújtását. A tagállamok azonban bevezethetnek előzetes engedélyezési rendszert olyan helyzetekben, ahol súlyosan sérül az egészségügyi és társadalombiztosítási rendszer pénzügyi egyensúlya, a mindenki számára nyitott orvosi és kórházi szolgáltatások fenntartása, vagy az ellátási kapacitás és orvosi kompetencia fenntartása. Az ilyen előzetes engedélyezési rendszerek azonban olyan esetekre korlátozandók, ahol bizonyíték áll fenn, hogy a határokon átnyúló kórházi ellátás következtében történő betegek kiáramlása (valószínűség szerint) aláássa az egészségügyi és társadalombiztosítási rendszer pénzügyi fenntarthatóságát vagy az egészségügyi szolgáltatások szervezését, tervezését vagy nyújtását. Az előzetes engedélyezési rendszernek a szükségszerű és megfelelő helyzetekre kell korlátozódnia, és nem szabad, hogy az önkényes diszkrimináció eszközét képezze. A határokon átnyúló kórházi ellátásra a tagállamok alkalmazhatnak helyi mechanizmusokat, mint jogosultsági kritériumok, szabályozási és adminisztratív formalitások, feltéve ha tiszteletben tartják a belső piac szabadságát, és az ellátáshoz való hozzáférés ilyen korlátozásai szükségszerű, arányos és nem diszkrimináló jelleggel bírnak. Forrás: A Community framework on the application of patients' rights in cross-border healthcare e=hu&guilanguage=en :55:13 7

9 Egészségpolitika Újabb viták a poliklinikák körül A poliklinikákat érintő vita tovább fokozódik az Egyesült Királyságban, amint az egészségügyi miniszter félrevezető és hamis kampánnyal vádolja a Brit Orvosszövetséget (British Medical Association). A BMA petíciója 1,2 millió aláírást tartalmaz a GP rendelők védelmére. Az orvosszövetség szerint a háziorvosi praxisokat ki fogják szorítani a versenyből, hogy helyt adjanak az új szuperrendelők számára, melyek orvos csoportokat, ápolókat, laborokat, diagnosztikai szolgáltatásokat hoznának egy fedél alá. A BMA visszautasította a vádat és bizonyítékok szolgálására kérte fel a kormányt. A BMA petíciója arra is felszólítja a kormányt, hogy állítsa le a magáncégek alkalmazását az alapellátás nyújtására, mert az NHS bujtatott elüzletiesítését eredményezné. Az orvosszövetség és a betegek érdekvédelmi csoportjai attól tartanak, hogy a nagy profitalapú cégek fontosabbnak tartják a részvényesek érdekeit a betegek szükségleteinél. A BMA üzenete Gordon Brown miniszterelnöknek az, hogy vegye figyelembe a választók véleményét, működjön együtt (és ne szemben) az orvosszövetséggel, és ne vegye semmibe az NHS legfontosabb emberei, a betegek kívánságait. Az egészségügyi miniszter elutasította a BMA petícióját, amely szerinte hamis állításokon nyugszik a szuperrendelőket illetően. Ugyanakkor a konzervatívok is támadást intéztek a poliklinikák tervezete ellen, mely állításuk szerint 1,4 milliárd fonttal rövidítené meg az államkasszát. A konzervatívok számításai szerint ha a 271 új klinika mindegyikét 25 GP-vel látnák el, a személyzet és a fixköltségek maguk 1,66 milliárd fontot emésztenének fel. Az egészségügyi miniszter tervezetének értelmében 10 év alatt 150 új poliklinikát hoznának létre. A kormány szintén utasította az angliai háziorvosi trösztöket (PCT) új, GP-k által vezetett egészségügyi központok - vagyis a poliklinikák kisebb változatainak - létesítésére. (SZL) Forrás: :09:08 A kompetitív NHS nem jár előnnyel a betegek számára Nem hozott hasznot a betegek számára a brit kormány azon kísérlete, hogy az NHS-t egy versenyképes piaccá változtassa. A Healthcare Commission és az Audit Commission felügyeleti szervek közös vizsgálata szerint az NHS egy milliárd fontot költött az elmúlt öt év folyamán olyan tervezetekre, amelyek az NHS trösztöket a betegekért való versenyre ösztönözte volna Angliában. A reformok végső soron működőképesek lehetnek, de sokkal lassabban haladnak, mint ahogy a miniszterek remélték, amikor bevezettek olyan szakmapolitikákat, mint a betegek szabad választási lehetősége és a teljesítmény szerinti fizetés. A Healthcare Commission és az Audit Commission megállapításai: A GP-k tekintélyes jutalmakban részesülnek azért, hogy segítsék a betegeket a kórházak kiválasztásában, de a legtöbb betegnek nem ajánlanak fel választási lehetőségeket Az alapítványi kórházak nem használják ki a kormánytól való függetlenségüket arra, hogy újításokat vezessenek be, közben pénzügyi többleteket halmoznak fel 8

10 Az orvosok és az ápolók új szerződése egy elmulasztott lehetőség volt, amely a teljesítmény arányos növekedése nélkül növelte a költségeket A magánellátók (ISTC) által szolgált területeken nem lettek rövidebbek a várakozási idők Kevés haladás történt azon tervek megvalósítása terén, hogy az ellátás kerüljön ki a kórházakból a közösségi klinikákra és rendelőkbe. A vizsgálat úgy találta, hogy a piaci reformokat leginkább befogadó NHS részlegek nem teljesítettek jelentősen jobban, mint a lassabban változó részlegek. Összességében az NHS javulást mutat a költekezés rekord növekedésének következtében, valamint a várakozási idők csökkentésére irányuló célkitűzések miatt. Mindezt rendszer-szintű reformok alkalmazása nélkül hajtották végre. A Healthcare Commission szerint a reformok nem felelnek meg a várakozásoknak és a fejlődés jelenleg lemaradást mutat. Az utóbbi években az NHS-be történő hatalmas befektetés láttán az adófizetők és a betegek jogosan várják el, hogy a pénzüket a lehető leghatékonyabban költsék el és a szolgáltatások mutassanak fejlődést. A választási lehetőségeket illetően nincs rá bizonyíték, hogy az erre irányuló politika hatással lett volna arra, hol kezelik a betegeket, vagy a nyújtott szolgáltatások minőségében javulás történt volna. A betegek anélkül kapnak választási lehetőségeket, hogy a döntéshez szükséges információ birtokába kerülnének. Az egészségügyi minisztérium szóvivője üdvözölte a kiegyensúlyozott és hasznos jelentést, mely csak megerősíti a minisztériumi szakpolitikák folytatásának szükségességét. (SZL) Forrás: :16:39 9

11 Egészségügyi rendszerek működése Németország: A teljes körű magánbiztosítás vége közeleg? Ritkán volt eddig Németország történetében ilyen erős visszhangja egy röviddel ezelőtt napvilágot látott belső, nem hivatalos tervezetnek. A teljes tervezeten belül is csupán tíz oldalról magán betegbiztosítás című rész volt szó, amit azóta a Magán Biztosítótársaságok Szövetségének képviselőinek tiltakozása miatt a három nagy magán biztosítótársaság által készített Szociális Biztosítás 2020 című tervezetből már el is távolítottak. Az ebben foglaltakkal szemben az országban eleinte csak a kisebb magán biztosítók nyilvánították ki nemtetszésüket, később azonban a vita egyre erősödött és a politika, végül a kötelező betegbiztosítók is állást foglaltak a nem hivatalos tervekkel kapcsolatban. Szociális Biztosítás 2020 A német magán biztosítótársaságok csúcsszervezetének (GDV) megbízásából 2006-ban az Allianz (mely társaság domináns szerepet tölt be a GDV-n belül), valamint az Axa és az Ergo magán biztosítókonszernek létrehoztak egy munkacsoportot, amelynek feladata a szociális rendszerek jövőjének vizsgálata volt. Az ágazatban kirobbanó és jelenleg is tartó vita alapjául ez a munkacsoport által készített magán betegbiztosításról szóló tíz oldalt magába foglaló javaslat szolgált. A radikális elképzelések mögött vélhetően a kiútkeresés állhat, hiszen a nagy, tőzsdén jegyzett konszernek üzleti modellje a magán biztosításban lévő nagyszámú idős személy és a 2007-es reformok kedvezőtlen hatása miatt krízisbe került. Problémák a magánbiztosítás rendszerében Jelenleg mintegy 8,6 millió személy akiknek a felét a köztisztviselők és családtagjaik teszik ki köthet Németországban teljes körű magánbiztosítást (pillanatnyilag a 4012 euró feletti havi jövedelemmel rendelkezők). A rendszerben azonban problémák jelentkeztek, hiszen ez a rendszer csak addig működhet jól, amíg fiatal, egészséges és tehetős ügyfelek vannak benne vagy érkeznek oda. A demográfiai változásoknak köszönhetően azonban a jelenlegi ügyfelek egyre idősebbek lesznek, kezelésük költségei jelentős mértékben növekednek és a halálozások miatti ügyfélveszteség miatt egy olyan időszakban nő az új üzletek megkötésének kényszere, amikor a magánbiztosításba újonnan belépők száma egyre csökkenő tendenciát mutat. Az egészségügy 2007-es reformjának kedvezőtlen hatása miatt a magánbiztosításba való belépéshez szükséges jövedelemszint elérése után három éves várakozási idő elteltével lehetséges a belépés a magánbiztosításba a magánbiztosítókhoz csatlakozó új ügyfelek száma csaknem felére, azaz re csökkent. Mára tehát a teljes körű magán betegbiztosítás már egyáltalán nem tűnik többé jövedelmező üzletnek. Egyesek véleménye szerint ennek tudható be, hogy a piacvezetők elérkezettnek látták az időt a rendszer megváltoztatására és inkább átnyargalnának a magán kiegészítő biztosítások piacára. Az új rendszer Az elképzelt új rendszer víziója röviden a következő: a szóban forgó tervezetben az Allianz, az Axa és az Ergo egy egységes mindenki számára kötelező alapvédelmet nyújtó biztosítás bevezetése mellett foglalt állást. Véleményük szerint Németországban a betegbiztosítóknak a jövőben egységes prémiumot kellett volna minden biztosított tagjuk számára felszámolni, ami az alapcsomagban nyújtott szolgáltatásokat lett volna hivatott fedezni. Az új rendszer tehát a jelenlegi kötelező betegbiztosítás által védett személyek számára is elfordulást eredményezett volna az eddigi jövedelemtől függő járulékfizetés hagyományától. Az új rendszerben a megállapított díjnak a biztosítottak korától és 10

12 nemétől független kellett volna lennie, továbbá a biztosítóknak minden biztosítottat kötelező lett volna fogadniuk. A felvázolt rendszerben a gyermekek részére a járulékot az állam adókból biztosította volna és a magánbiztosítók kiegészítő biztosítást kínálhattak volna fel olyan szolgáltatások nyújtására, melyeket az alaptarifa már nem tartalmaz. Fogadtatás Az említett belső és nem hivatalos tervezet a kisebb magán biztosítók körében váltott ki első ízben igen heves vitákat, melyek jelenleg a teljes körű magánbiztosítást megkötők befizetéseiből élnek. Ők még márciusban panasszal éltek a Szövetségi Alkotmánybíróság felé azzal a céllal, hogy a jelenlegi teljes körű magánbiztosítás rendszere fennmaradhasson, mivel a magánbiztosítók többsége számára az egységes alaptarifa és a kiegészítő biztosítások rendszerének kialakítása elfogadhatatlan. Az Allianz ilyen irányú törekvése egyébként nem számít újdonságnak. Már az egészségügyi reformmal kapcsolatos tárgyalások alatt is hasonló javaslattal álltak elő, akkor azonban az Ergo-csoport ezeket a törekvéseket még megakadályozta. A kötelező betegbiztosítás megbízottjai is szkeptikusan nyilatkoztak a magánpénztárak tervéről, amely egy egységes biztosítási rendszer kiépítését tűzte ki célul. Az Ipartestületi betegbiztosítók véleménye szerint elfogadhatatlan a bázistarifa egységesítése és a kiegészítő szolgáltatások magán biztosítók általi lefölözésének kiépítése. A nagy biztosítási konszernek vélhetően azért szálltak síkra egy lehetőleg alacsony alaptarifa bevezetése mellett, mert egy ekképp módosított rendszerben így magas kiegészítő biztosításokat tudtak volna felkínálni. Ez azonban összeegyeztethetetlen a szolidáris biztosítás eszméjével. Klaus Jackobs (WIdO AOK) véleménye szerint a tervezet az egészségügyi reform által a kötelező betegbiztosítás rendszerében bevezetett kiegészítő tarifaszerződésekre és a magán biztosításba való belépés megszigorítására adott válaszként fogható fel. A nagyobb magán biztosítókonszernek vélhetően felismerték, hogy a jelenleg működő rendszerben a törvényi előírások miatt mintegy 70 millió biztosított személyt nem képesek elérni ajánlataikkal, miközben az aktuális változásoknak köszönhetően Németországban egyre kisebb az érdeklődés a magán biztosítótársaságokhoz történő váltásra. Szerinte a vitát kiváltó tervezet, azaz a magán és a kötelező biztosítási rendszerek egybeolvasztása és egy egységes piac kialakítása, hordoz magában lehetőségeket, hiszen ekkor már akár valódi versenyről is lehetne szó, amiből a biztosítottak csak profitálhatnak. Azonban épp ezen megfontolásból nem sok értelme van az egységes tarifa bevezetésének. Német Orvosi Tanács a magán és a kötelező biztosítás harmonizációjával szemben foglalt álláspontot: A kötelező biztosítási rendszer problémái nem orvosolhatóak a magán biztosítási rendszer gyengítése révén. A magán biztosítási rendszer az orvostársadalom szemében a következőket jelenti: egyéni felelősségvállalás, szabadfoglalkozású tevékenység, individuális betegellátás, innovációs erő az egészséggazdaságban Politikai részről vegyeses a reakciók az elképzelésekkel szemben. Az SPD egészségügyi szakértője Karl Lauterbach némi változtatással, de üdvözölte az elképzelést. Szerinte a megosztottság megszüntetése egy lépés lenne a helyes irányba. Véleménye szerint a magánbiztosítottak bevonása az egységes rendszerbe a járulékok csökkenéséhez vezethet, illetve magában hordozza a betegbiztosítási rendszer egyre erősödő adókból történő finanszírozásának lehetőségét is. Nyilatkozatában azt is elmondta, hogy az SPD két feltétel teljesítése esetén támogatná az elképzelést: a magán és kötelező betegbiztosítottak azonos feltételekkel fizessenek be az Egészségügyi Alapba, valamint egységes orvosi honoráriumok kialakítása szükséges mind a kötelező, mind a magán biztosítottak részére. 11

13 A SPD a magán betegbiztosítás jelenlegi rendszerét a következők miatt nem tartja életképesnek: az adminisztrációs költségek háromszor magasabbak, mint a kötelező betegbiztosítás esetében. az orvosnál azonos szolgáltatásért 2,5 többet fizet mint a kötelező biztosítás. a magánbetegeket orvosilag szükségtelen vizsgálatokkal és kezelésekkel traktálják. Összefoglalva: egy alacsony hatásfokkal, gazdaságtalanul, magas árakkal, magas adminisztrációs költségekkel dolgozó, túlzott ellátásokra alapozott rendszernek nincs jövője. Zöldek A magán biztosítók is felismerték, hogy egy megosztott biztosítási piacnak hosszú távon nincs értelme. A német egészségbiztosítási modell a kötelező betegbiztosítással és a magánbiztosítási piaccal egy kifutott modell. A magánbiztosítók soraiból érkező javaslat a polgári biztosítás irányába mutat, és ez a helyes út. A magánbiztosítások piacán mindenesetre tovább folyik a harc és korántsem biztos, hogy az Allianz társaival a saját szektorában nem lesz képes akaratát keresztülvinni. Az Allianzot, ami főként a kiegészítő biztosítások piacán van otthon, a teljes érétkű magánbiztosítás megszüntetése alig érintené. A sok kis biztosító például a Debeka ezzel szemben e nélkül életképtelenné válhat, mivel nekik egy elvesztett teljes érétkű magánbiztosítás helyett kiegészítő biztosítást kellene kötniük, tehát az Allianz javaslata az ő létüket fenyegette legfőbbképpen. Részletek a dokumentumból: Szociális biztosítás 2020 (GDV munkacsoport, : magán betegbiztosítás rész) Biztosítási kötelezettség Minden állampolgárnak legalább egy alapvédelemmel kell rendelkeznie, illetve ehhez túlzott financiális igénybevétel nélkül kell tudni hozzájutnia. Annak kizárása érdekében, hogy az alapvédelem által kínált védelmet opportunista módon vegyék igénybe tehát csak akkor kötnek biztosítást, ha már konkrét kezelés vált szükségessé vagy az belátható időn belül elkerülhetetlen szükséges egy alapvédelmet nyújtó biztosítás kötelezővé tétele. Alapvédelem Minden betegbiztosítónak kötelezővé kell tenni egy olyan betegbiztosítási termék forgalmazását, amely pontosan megfelel a politikailag alapcsomagként meghatározott terméknek. Ezzel mindenki számára biztosíthatóvá válik egy alapvető betegbiztosítási védelem. Az alapvédelmet biztosító tarifa díjait a kérelmet benyújtó egészségi állapotától függetlenül kell meghatározni és az ennek igénybevételére vonatkozó kérelmet a biztosító nem utasíthatja vissza. A biztosítók az alapvédelmet biztosító csomag terén is versenyben állnának egymással. Mindamellett egy vállalatokon átívelő kockázati kiigazítással kell számolni azért, hogy az biztosítotti közösség eltérő kockázati szerkezetből adódó különbségek kompenzálhatóak legyenek. Jövedelemtől független E hosszú távú modell keretében a jelenleg kötelező betegbiztosításban biztosítottak számára elfordulás történik a jövedelemtől függő járulékfizetéstől. Költségvetési újraelosztás A társadalmilag megkövetelt költségvetési újraelosztás a magas és az alacsony jövedelmek között tekintettel a betegség költségeire a jövőben nem a betegbiztosítási rendszeren keresztül, hanem az adórendszeren keresztül történne. Az ápolásbiztosítás módszerével analóg módon ez történhet a 12

14 járulékokhoz kapcsolódó szubvenciók formájában, amennyiben egy jövedelemhez kötött terhelési határ elérésre került. Gyermekek Az ápolásbiztosításhoz hasonlóan a gyermekek betegbiztosítási védelme is össztársadalmi feladat, ezért ennek megfelelően adókból kell finanszírozni. (VN.) Forrás: Ärzteblatt: Spiegel: Stern: :54:58 Az egészségügy egyensúlyi helyzetének alakulása Az elkövetkező 15 évben átfogó erők fogják átalakítani az egyes országok egészségügyi ellátását, nagy kihívások elé állítva a kormányok és az állampolgárok közötti társadalmi szerződést, és megdöntve számos mélyen gyökerező elgondolást az állam egészségügyi ellátást biztosító szerepéről. Az egészségügyet gazdasági vonatkozásban is mélyreható változások érik, eltörölve az egész világon alkalmazott ármeghatározást, a piaci hozzáférhetőséget és az innovációs modelleket. Az egészségügy térképét - egy közös egészségügyi modellt eredményezve - három átfogó trend fogja átrajzolni: 1/ az USA hanyatló modellje Az egészségügyi ellátás igénybevételében élen járó 20 ország, ahol a Föld összlakosságának 16%-a él, az egészségügyi összkiadás majdnem 90%-át költi egészségügyi szolgáltatásokra. A Föld lakosságának 5%-ával rendelkező USA önmagában a kiadások több mint 45%-áért felelős. Bolygónk lakóinak további 84%-a, akiket a betegségek mintegy 95%-a sújt, az egészségügyi kiadások mindössze 11%-ából veszi ki részét. Az egészségügyi ráfordítások azonban nem szükségszerűen járnak eredménnyel, így az USA egészségügyi rendszere egyre kevésbé jól teljesít más gazdaságilag fejlett országokéval összehasonlítva. Az Egyesült Államok rendszere olyan egyenlőtlenségeket is generál, melyek más fejlett országok számára elfogadhatatlanok lennének. Az USA az egyike annak a három OECD 13

15 országnak, melyek lakosságuk számára nem nyújtanak átfogó biztosítási fedezetet (a másik két ország Törökország és Mexikó). Az USA-ban a 65 éven aluliak 18%-a nem rendelkezik egészségbiztosítással, így még az alapvető egészségügyi ellátás is nehezen elérhető számukra. Míg az ellátatlanok száma egyre nő, (11%-kal 2001 és 2004 között), a biztosítás nélküli állampolgárokra fordított kiadások 10%-kal csökkentek ugyanebben az időszakban. Az USA-ban az állami ráfordítások csupán az egészségügyi kiadások 45%-át fedezik, a fennmaradó hányadot a biztosítás és a betegek kifizetései teszik ki. Ezzel szemben a fejlett ipari országokban az állami kiadások az összkiadás 70-85%-ára nyújtanak fedezetet. Mindazonáltal míg az USA-ban a GDP arányában kifejezett összkiadás majdnem kétszerese sok európai ország hasonló értékének, és az USA egyre többet kényszerül költeni az idősek és a rászorulók számára ellátást nyújtó Medicare és Medicaid finanszírozására, hamarosan többet fog költeni állami ellátására, mint sok európai ország az egészségügyi összkiadására. Mindenesetre az USA által nyújtott állami finanszírozás iránya elsősorban a sürgősségi ellátás - az alapellátás és a megelőzés helyett. Amint az állami kiadások meg fogják haladni a privát kiadásokat, az USA rendszerének finanszírozása többségében az adóbevételeken fog alapulni. A verseny szerepe korlátozottnak tűnik egy olyan rendszerben, ahol a kereslet és kínálat törvényei nem érvényesülnek megfelelően. A világ egészségügyi iparát olyan sokáig uraló Egyesült Államok egészségügyi rendszere teljes átalakításra szorul. Az ipar szerkezete viszont megnehezíti ezeknek a reformoknak a véghezvitelét, így az USA-modell fokozatosan veszíteni fog a világ többi részére gyakorolt hatásából. 2/ a fejlődő országok fokozódó jelentősége Az ipar egyre inkább a fejlődő országok piacaira összpontosít, ahol a lakosságszám erőteljes növekedése és a gazdasági fellendülés ösztönzőleg hat az egészségügyi keresletre. Ezek a piacok jelentős új középosztálybeli fogyasztói szegmenst fognak kialakítani 2020-ra. Kínának például erre az időre mintegy 750 millió középosztálybeli fogyasztója lesz, és ez a szám évente 48 millió fővel fog nőni. Még Észak-Afrika magas jövedelmű fogyasztói tábora is 1 millió fővel fog gyarapodni évente. Az ilyen fogyasztók számának növekedése jelentős mértékben emeli az egészségügyi kifizetések szintjét, ami gyorsabb növekedést mutat, mint egy-egy ország anyagi helyzetének javulása. Az előrejelzések szerint 2000 és 2015 között India egészségügyi kiadásai 130 %-kal, Kínáé pedig körülbelül 80%-kal fognak nőni. A gyógyszertársaságok által folyatott kutatás-fejlesztés az egyik korai jele a fejlődő országok felé való nyitásnak és 2006 között a gyógyszercégek által felállított új létesítmények közül 20 be is zárt, ugyanakkor Ázsia 15 új létesítménye eredményesen működik. 3/ a gyengélkedő európai modellek Európa elöregszik, 2020-ra lakosságának több mint 20%-a 65 éven felüli lesz. Az idősek ellátása komoly terhet ró az egészségügyi erőforrásokra. Az európai egészségügyi rendszerek adóbevételeik, illetve a munkáltatók kötelező egészségbiztosítási járuléka révén törekszenek a szolidaritás és az átfogó hozzáférés biztosítására. Németországban 1950-ben az aktív dolgozók és a nyugdíjasok aránya még 7/1 volt, 2000-re 4/1 lett, és becslések szerint 2020-ra 3/1-re fog csökkenni. Ezek a trendek erősen korlátozólag hatnak az egészségügy adózáson alapuló finanszírozására, így a legtöbb európai ország 14

16 gazdasági krízis előtt áll, és ez a korcsoportok hosszabb távon jelentkező, hasonló alakulása révén 2050-ben Kínát is veszélyeztetni fogja. Közös modell keresése A fejlett ipari országok egészségügyi rendszerei és az újonnan megjelenő piacok egyre kevésbé válnak fenntarthatóvá, működtetésükhöz drasztikus változtatások szükségesek. Így előreláthatólag egy közös egészségügyi modell fog kialakulni, de az átalakulás nem lesz traumamentes. 25 egészségügyi rendszer reformfolyamatai alapján 15 különböző megközelítés volt kimutatható. Az első megközelítés a mindenki számára elérhető alapvető szolgáltatások meghatározása a leginkább kérdéses, mivel a fejlett országok, anyagi erőforrásaik növekedése révén, több egészségügyi szolgáltatást képesek biztosítani lakosaik számára. Az átfogó hozzáférhetőség biztosítása nehezítetté válik a költségvetés korlátozottsága miatt, ilyenkor a figyelem a nagyobb megtérülést hozó területek szűrővizsgálatok, prevenció, sürgősségi ellátás, stb.- felé fordul. Minden más megközelítés elsődlegesen az egészségügyi rendszer hatékonyságának növelésére irányul. Az egyes országok gyakorlatilag ezeknek a megközelítéseknek valamely kombinációját választják, ami végeredményben egy közösen elfogadott modellhez fog vezetni. A reformfolyamatok elindításának fő szereplői: a kormányok, a finanszírozók, a szolgáltatók, az állampolgárok, a szállítmányozók. Célkitűzéseik rendkívül eltérőek a közös modell kialakításában. A kormányok mindenki számára biztosítani fogják az alapvető szolgáltatásokat: a sürgősségi ellátást, a prevenciót, a rászorulók támogatását, a közegészségügyi ellátást. A szolgáltatások finanszírozásának anyagi hátterét az átfogó adóbevételek és a munkáltatók és munkavállalók biztosítási járulékai fogják képezni. A munkáltatók nagyobb figyelmet fognak fordítani munkavállalóik egészségi állapotára. A finanszírozók monopóliumot alkotnak vagy regionális bizottságok révén fogják kiutalni a kormányzati pénzalapokat. Ezzel egyidejűleg számos biztosításon alapuló privát szolgáltatás biztosítja az ellátáshoz való gyorsabb hozzáférést és a drágább, kevésbé költséghatékony terápiákat. A költségkímélés érdekében az állami és a privát finanszírozók is fokozott figyelmet fordítanak az ellátás módozataira. A szolgáltatók körébe egyaránt bele fognak tartozni a hatékony versenyt nem folytató állami létesítmények, és az egymással versenyben lévő privát szereplők. Állami felügyelet alatt álló, regionális tervezés fogja kialakítani a megfelelő egyensúlyt a régiók szakellátást nyújtó centrumai, sürgősségi ellátása és alapellátást folytató létesítményei között, gyakorta a közösség irányába tett lépésekkel. A szolgáltatók egyre inkább fix tarifa és fejkvóta alapján fogják kapni fizetésüket, és kockázatmegosztó megállapodásokat fognak kötni. Az állampolgárok co-payment-je magasabb lesz, és ez korlátozni fogja a szolgáltatások igénybevételét. Az alapellátást nyújtó orvosok kapuőri szerepkört töltenek be. A nem alapvető szolgáltatásokért fizetett díjtételek visszatérítésére kiegészítő biztosítás révén lehet majd igényt tartani. A szállítmányozók - mint az orvostechnológiai és a gyógyszercégek versenyüket a megbízottak által végzett központosított beszerzés, a költség-hatékonyság szigorú elemzése, monopóliumok esetén (innovatív gyógyszerek) a szabályozott árak és a generikumok alkalmazása mellett folytatják. A közös modell kialakulása során előtűnik, hogy fő változója az alapvető szolgáltatások köre lesz, mely a különböző megközelítések függvénye. A közös modell messzemenő hatást fog gyakorolni az egészségügyi értékláncolatban részt vevő szereplőkre. 15

17 A kormányoknak egyensúlyi helyzetet kell teremteniük az egészségügy gazdasági helyzete és a politikai realitások között. Segítséget kell nyújtaniuk a lakosságnak és a munkáltatóknak a nem alapvető szolgáltatások finanszírozásában, és biztosítani azt, hogy a költséges szolgáltatások is hozzáférhetőek legyenek mindenki számára. A gyógyszertársaságoknak igazodniuk kell a jövőbeli egészségügyi szükségletekhez. Amint a közös modell mindenütt érvénybe lép, a gyógyszercégek már nem számíthatnak arra, hogy a kormányok finanszírozzák az új gyógyszereket, még ha ezek innovatívak és hatékonyak is. A társaságoknak úgy kell kialakítaniuk gyógyszerportfóliójukat, hogy az alapvető gyógyszerek körének és a rendszer prioritásainak megfeleljenek. A gyógyszerek árának kialakítása egyre komplexebbé és behatárolhatatlanabbá válik, mivel az alapszolgáltatások köre nagy eltéréseket mutat az egyes országokban. Amennyiben ára vagy más tényezők miatt egy gyógyszer kiesik az alapvető szolgáltatások köréből, a gyógyszercégeknek arra kell törekedniük, hogy a privát betegek mégis képesek legyenek ennek megvételére. A finanszírozók és a szolgáltatók számára egy közös modell érvénybe lépése többnyire új lehetőségeket teremt. Az állampolgárok számára a közös modell vegyes eredményeket hozhat. A fejlődő országok ki fogják terjeszteni alapvető szolgáltatásaikat, és új gyógymódokat alkalmazhatnak alacsonyabb költségek mellett, mint a fejlett országok. A biztosítással nem rendelkezők az USA-ban könnyebben hozzáférnek az alapellátáshoz, ugyanakkor azok az állampolgárok, akik egészségügyi ellátásuk nagy részét az állami szektortól kapják, jövedelmükből többet fognak költeni kezeléseikre. Ezek a folyamatok nem az egyenlőség elérése irányába hatnak. Kétségtelen, hogy az új modell fennakadásokat fog okozni az egészségügy értékláncolatában, érzékenyen érintve a kormányokat, finanszírozókat, szolgáltatókat, állampolgárokat és szállítmányozókat. Mindenesetre a kormány és az ipar képviselőinek feladata a kihívásokra való felkészülés, valamint ezek felismerése és megoldása a közös egészségügyi modellhez vezető úton. (ZLL) Forrás: :33:30 16

18 Szlovákia: az EZP elhagyja a magánbiztosítók piacát Az Europska Zdravotna Positovna (EZP) elnevezésű szlovák magánbiztosító elhagyni készül a piacot, mivel a januárjában bevezetett törvény megakadályozza, hogy a biztosítók megtartsák a profitot. Az EZP ezen döntésének bejelentését megelőzően 6 biztosító működött a szlovák piacon: a Közös Egészségbiztosítási Társaság (SZP), az Általános Egészségbiztosítási Társaság (VSZP), a Dôvera Egészségbiztosítási Társaság (VZDP), az Apollo, az Union és az EZP. A négy utóbbi magántulajdonban van, és 1,7 millió biztosítottal rendelkeznek, ami az összes biztosított 30%-a. A törvénynek 3 fő rendelkezése van: a biztosítók által összegyűjtött díjakat állami alapokként kezelik; a profitokat vissza kell forgatni a biztosítási rendszerbe, az általános költségeket pedig 4%-ról 3,5%-ra kell csökkenteni. Az új szabályozások zűrzavart keltettek a magánbiztosítóknál. Robert Fico miniszterelnök azt nyilatkozta, hogy nem fogja megengedni a Szlovák Köztársaság megzsarolását, illetve kizsákmányolását, és amennyiben ez a társaságoknak nem tetszik, kiléphetnek a piacról, vagy kölcsönöket vehetnek fel, amiből saját kórházat építhetnek. A Business Monitor International szerint hamarosan a többi magánbiztosító is követni fogja az EZP döntését. A profit hiánya és a részvényeseknek való osztalékfizetés lehetetlensége a tőkebefektetések visszaesését okozhatja a szektorban. Feltehetőleg az állami tulajdonban lévő biztosítók fognak nagyobb szerepet játszani az egészségügyi kiadások finanszírozásában. Még nem tisztázott, hogy az EZP biztosítottainak milyen lehetőségei lesznek, amennyiben azonban a többségüket az állami biztosítók veszik át, az jelentős nyomást gyakorolhat a rendszerre. A BMI szerint a szlovák kormánynak meg kell próbálnia valamilyen megegyezést kötni a magánbiztosítókkal, hogy megakadályozza a magánbiztosítók piacának összeomlását. A BMI azt is hozzátette, hogy az állami szektor megnövekedése negatív hatást gyakorolhat a gyógyszerkiadásokra.(azs) Forrás: Business Monitor International, Emerging Europe Pharma and Healthcare Insight, július :52:39 17

19 Népegészségügy Az emlőrák gyógyítása ultrahanggal Az Eurocancer program keretében az emlő kisméretű rosszindulatú daganatainak eltávolítására szolgáló új módszert mutattak be múlt héten, Párizsban. Az új technológiai eljárás nagyintenzitású (HIFU 9000) ultrahang fokalizálása révén előidézett hipertermián alapul. A párizsi Saint-Louis kórház, Claude Maylin professzor által vezetett onko-radiológiai részlege és a Shanghai egyetem együttműködésén alapuló és egyelőre kísérleti stádiumban levő módszerrel, amennyiben eredményei bizonyítást nyernek, elkerülhetővé válnak a sebészeti beavatkozások, illetve a keletkező műtéti hegek kisebb méretűek lesznek. Ellentétben az echographia során alkalmazott ultrahanggal, mely gyenge intenzitása révén a szöveteken, ezek károsítása nélkül halad át, az új eljárásban alkalmazott ultrahang tízezerszer intenzívebb hatást kifejtve iktatja ki a kóros szövetet. A technológiai eljárás egy Watt frekvenciájú ultrahangkészülékkel történik, mely amellett, hogy képes felismerni a rákos elváltozásokat, fokos hőmérsékletre hevítve, fel is tudja számolni ezeket. A helyi érzéstelenítésben végzett egy vagy maximum két percig tartó beavatkozás alatt a betegek csupán kisebb csípő érzést tapasztalnak. A kutatások eredményessége esetén remény nyílik a sebészeti beavatkozás ultrahanggal való kiváltására és az utólag alkalmazott radiológiai dózisok csökkentésére. A főbb konstruktőrök is érdeklődnek az újítás iránt, bár a nagy intenzitású ultrahang alkalmazását - pl. a Bordeaux-i Onkológiai Központban - előzetes MRI vizsgálathoz kötnék. (ZLL) Forrás : :01:31 Óvintézkedések szükségesek a mobilhasználattal kapcsolatban David Servan-Schreiber és 19 tudóstársa óvatosságra int - különösen a gyermekek viszonylatában a mobilhasználattal kapcsolatban. Bár a mobil az ő véleményük szerint is jelentős találmány, és manapság már szinte nélkülözhetetlen, mégis kellő elővigyázatossággal alkalmazandó. A Pittsburghi Egyetem pszichiátria professzora által a mobiltelefon használatával kapcsolatban kiadott felhívást többségükben francia és más nemzetiségű rákkutatók írták alá. Még ha a jelenlegi epidemiológiai vizsgálatok egyértelműen nem is támasztják alá az eszköz használata révén megnőtt tumor-kockázatot, a dokumentum támogatói óvintézkedésekre szólítanak fel. Az általuk javasolt aranyszabályok a következők: 12 évesnél fiatalabb gyermek ne használjon mobilt, 18

20 a telefont testünktől a lehető legtávolabb tartsuk, és vagy fülhallgatóval vagy kihangosítóval használjuk, ne tartsunk testünkhöz közel bekapcsolt készüléket, ellenkező esetben viszont a klaviatúra fedett része legyen inkább testközelben, a beszélgetés alatt váltogassuk a mobiltelefon helyzetét, ne csak az egyik fülünkhöz tartsuk folyamatosan a készüléket, rövidre fogjuk beszélgetéseinket, lehetőség szerint inkább SMS-ben kommunikáljunk. Végezetül, vásárlásnál vegyük figyelembe a készülék specifikus abszorpcióját, és megvételre a lehető legalacsonyabb abszorpciós értékű (DAS) készüléket válasszuk. (ZLL) Forrás: :00:20 19