A HELYI GAZDASÁG TÁMOGATÁSA A SZAKKÉPZÉSEN KERESZTÜL

Átírás

1 A HELYI GAZDASÁG TÁMOGATÁSA A SZAKKÉPZÉSEN KERESZTÜL MISKOLCI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM KOVÁCS JÁNOS FŐIGAZGATÓ

2 2 A szakképzés és a gazdaság kapcsolata. Előzmények Fragmentált intézményrendszer (szakmai profil, fenntartás, gazdasági háttér, teljesítmény) Csökkenő tanulólétszám beiskolázási konkurenciaharc Elégtelen kapcsolatok a gazdasági szervezetekkel Alacsony rendszerkoordinációs szint és rendszerteljesítmény

3 3 A szakképzés és a gazdaság kapcsolata. Kísérlet a negatív helyzet megváltoztatására: a TISZK-ek (Térségi integrált Szakképző Központ) Első kör : 2004-től. Lényeg: központi laborok/műhelyek mint szolgáltatás a konzorciumi iskolák számára. Tanulók, pedagógusok, munkatársak, gazdasági kapcsolatok nincsenek. Idegen test, zsákutca a szakképzés rendszerében. Példa: MITISZK Második kör : 2008-tól. Lényeg: ún. székhely iskolák fejlesztése + adminisztrációs megoldások. Ez sem volt az igazi megoldás. Mi volt a kudarc oka? A gazdaság részéről a szakképzés iránt támasztott alapkövetelmények fel nem ismerése/el nem fogadása.

4 4 A szakképzés és a gazdaság kapcsolata. Alapkövetelmények A szakképzés alapfeladata a gazdaság munkaerőszükségletének biztosítása eltérő idejű és tudástartalmú képzések révén A társadalmi kohéziós folyamatok személyi és csoportdimenziós feltételeinek kialakítása MUNKASZOCIALIZÁCIÓ! A szakképzés feltételrendszerének fejlesztése a gazdasági szférával való szoros kapcsolatok révén

5 5 A duális szakképzés alapjai Elmélet: iskola (nem kizárólag!) Gyakorlat: üzem (nem kizárólag!) A gyakorlat fajtái: egyéni, csoportos, külső gyakorló hely, mester(vizsga), tanüzem, tanulósziget, learn on the job

6 6 A duális képzési rendszer előnyei: a munkaerő magasabb minősége már a gyakorlatok alatt betanult a céghez nincs vagy rövidebb a bevezetési idő az új munkatárs esetében finanszírozási előnyök: a gyakorlati képzés költségei nagyobb mértékben hasznosulnak, mint az iskolai gyakorlatban

7 7 A MAGYAR SZAKKÉPZÉS ÚJ RENDSZERE: A SZAKKÉPZÉSI CENTRUMOK Jogi alapok: évi CLXXXVII. Törvény a szakképzésről évi CXC. Törvény a nemzeti köznevelésről - 120/2015. (V. 21.) Korm. rendelet a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ fenntartásában működő egyes szakképzési feladatot ellátó köznevelési intézmények fenntartóváltásával összefüggő intézkedésekről - 146/2015. (VI. 12.) Korm. rendelet a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ fenntartásában működő egyes szakképző intézmények átadásáról, valamint egyes kormányrendeleteknek a szakképzés intézményrendszerének átalakításával összefüggő módosításáról

8 8 A szakképzési centrumok jellemzői Jogi alapok: évi CLXXXVII. Tv. 4.B : (1) A felelősségi körébe tartozó szakképzési feladatot a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter az általa alapított és fenntartott szakképzési centrumok szakképző iskolai feladatot ellátó tagintézményei keretében látja el. Továbbá: 25., 34./A, 92./A és 92./B -ok évi CXC. Tv. 20. : 20. (1) A többcélú intézmény lehet g) a szakképzési törvény szerinti szakképzési centrum.

9 9 A szakképzési centrumok jellemzői Jogi alapok: évi CLXXXVII. Tv. 4.B : (2) A szakképzési centrum kollégiumi alapfeladatot, továbbá nevelő- és oktatómunkához kapcsolódó, nem köznevelési tevékenységet is elláthat. (3) A szakképzési centrum alapfeladatának ellátását szolgáló feladatellátási helye a szakképző iskolai feladatot ellátó tagintézményének címe. A szakképzési centrum tagintézménye több telephelyen is működhet. (4) A szakképzési centrumnak a szakképző iskolai osztályban tanulók hivatalos októberi statisztikai létszám alapján, három tanítási év átlagában számított létszáma legalább kétezer fő.

10 10 A szakképzési centrumok jellemzői Jogi alapok: évi CLXXXVII. Tv. 4.B : (5) A szakképzési centrum élén főigazgató áll, helyettesei a szakmai főigazgató-helyettes és a gazdasági főigazgató-helyettes. A szakképzési centrum tagintézménye élén igazgató áll, akinek helyettese igazgató-helyettesi megbízást kap. A főigazgatót és a gazdasági főigazgató-helyettest a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter nevezi ki. A szakmai főigazgató-helyettest a szakképzési centrum főigazgatója nevezi ki. A szakképzési centrum főigazgatójának és szakmai főigazgatóhelyettesének az nevezhető ki, aki a nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározott feltételeken túl legalább hároméves szakképzési vezetői gyakorlattal vagy legalább hároméves szakképzési intézményfenntartói vagy szakképzési igazgatási, közigazgatási tapasztalattal rendelkezik.

11 11 A szakképzési centrumok jellemzői Tartalmi jellemzők: komplex szakmai képzés (ágazat, szakképesítés, képzési idő és szint, elmélet-gyakorlat, dualitás) koordinált beiskolázás, képzési kínálat központi vizsgaszervezés nagyobb fokú átjárhatóság központi felnőttoktatási szerep központi felnőttképzési szerep

12 12 A szakképzési centrumok jellemzői Szervezeti jellemzők: 365 intézmény helyett 44 centrum (Budapest: 5 vidék: 39) Megyénként centrum Borsod: Miskolci SZC (12 tagintézmény, ~7400 tanuló) Ózdi SZC (4 tagintézmény ~2400 tanuló) Szerencsi SZC (5 tagintézmény ~2600 tanuló)

13 13 A Miskolci Szakképzési Centrum tagintézményei

14 14 A MISKOLCI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE Gazdasági főigazgató -helyettes Karádi Józsefné Főigazgató Szakmai főigazgató-helyettes Tátrai István Számvitel, pénzügy, könyvelés Létszámgazdálkodás/HR Vagyongazdálkodás Belső Ellenőrzés Műszaki üzemeltetés, munkavédelem Titkárság, adminisztráció Felnőttképzés Szakképzési referensek Pályázatok Közbeszerzés Megbízás Jog Informatika

15 15 Az átalakulás folyamata 1. szakasz 2015: szakképzési centrumok létrejötte 2. szakasz 2016: a szakgimnáziumi és szakközépiskolai struktúra kiépülése képzéstartalmi és -szerkezeti, valamint intézményi változások

16 16 Az eddigi tapasztalatok Kiválás a KLIK-ből kisebb zökkenőkkel Az MSZC vártnál könnyebb felállása (< homogén profil, közel azonos szervezeti kultúra) Az új lehetőségek szervezetélénkítő hatása (tagintézmények < a korábbinál nagyobb szakmaigazdálkodási önállóság; főigazgatóság < tapasztalt, kvalitásos CSAPAT) Pozitív belső fogadtatás: intézmények, munkatársak Pozitív külső fogadtatás: gazdasági szervezetek, kamara, önkormányzat, egyetem, intézmények Az MSZC kvázi regionális szerepe

17 17 Jó gyakorlataink Együttműködési megállapodások megkötése a kiemelt szakképzési partnereinkkel (Pl. Takata, Sanmina, Bosch, MISEK, BAZ Megyei Kórház, Unió Coop) Szakképzésfejlesztés a gazdasági partnerszervezetek bevonásával (Pl. Bosch Miskolc: gyártósori gépbeállító, mechatronika technikus) A gazdasági szervezetek munkatársainak bevonása az elméleti és a gyakorlati szakképzésbe a formális duális képzési kereteken kívül (Pl. Sanmina) A duális képzés kiterjesztése minden szakmai képzési profilra Az MSZC szervezeti kultúrájának és HR tevékenységének indusztrializálása iparszerű működés Szociális-civil kapcsolatok hálója (Szabadidő, sport, közösségi munka )

18 18 Új, hangsúlyos elemek a MSZC tevékenységében A felnőttoktatás újjáélesztése (Minden tagintézményben esti tagozaton, a 2015/2016-os tanévben.) A felnőttképzési tevékenység kibővítése. Cél: minden tagintézmény minden szakmai profilban folytasson felnőttképzést. A feltételek adottak ehhez. Felkészülés a szakmai vizsgaközpontok működtetésére a MSZC-n belül.

19 19 Új, hangsúlyos elemek a MSZC tevékenységében Felkészülés a határon túli magyar tannyelvű szakképzés támogatására a ME Nemzetpolitikai Államtitkársága és a Nemzetstratégiai Kutatóintézet irányításával A munka-szociális kompetenciák fejlesztése kiemelt központi projektekben Célcsoport: szakképzettséggel rendelkezők számára, akik hozzáállása, életvitele akadályozza a munkahelyi szocializációt, a tartós foglalkoztatást Fejlesztendő kompetenciaterületek: álláskeresési technikák munkahelyi szocializációs tréningek mentálhigiénés kompetenciafejlesztés

20 20 KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET! KOVÁCS JÁNOS