Pályázat Rohony Mester Díjra!
|
|
- Tivadar Szabó
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Pályázat Rohony Mester Díjra! 2. A magyar solymászat az iparművészetben A kézművesség legfontosabb ágainak kialakulását a honfoglalás előtti alapvető társadalmi munkamegosztás, az állattartás, halászat, vadászat és földművelés bizonyos elkülönülése, valamint a törzsfők és katonáskodó kíséretük szükségletei segítették elő. Bizonyos, hogy a fegyverzet előállítását végző kovácsok, íjgyártók, pajzskészítők, a viselet és lószerszám díszítését szolgáló szíjvégek és veretek fémöntői, formázói, a nyergesek, de a lovas, vadász, solymász életmód szerszámkészletéhez szükséges szíjak, a viselet prémes bőreit kikészítő tímárok és szűcsök, a sátrakat fedő nemez előállítói és még sok más későbbi iparág kezdeti képviselői a törzsi társadalom olyan rétegét képezték, amely speciális ismeretei révén más munkák alól részben mentesült. Ők a legősibb magyar iparosok közé tartoznak. Híresek voltak már honfoglaló őseink között is. Honfoglalás kori sírleleteink olyan jellegzetesek, hogy azok csak hazai, magyar mesterek művei lehettek. A honfoglalás körüli évtizedekből ismert régészeti anyag tanúságán kívül az oklevelek helynévanyagának vizsgálata is arra enged következtetni, hogy a honfoglaló magyarság és rabszolgáik kiváló színvonalon művelték mesterségeiket. (László Gy. 1970; Heckenast 1970; Györffy Gy. 1972). A fejedelmi (királyi) szolgálónépek korai, Árpád-kori emlékeit vizsgálva egyértelműnek látszik, hogy a különleges szaktudással rendelkező szolgálónépeket a fejedelmi, törzsfői, nemzetségfői, királyi, hercegi birtokok köré telepítették. A leigázott, szolgarendbe kényszerített őslakosság szláv rétegéből is sokan kerültek e szolgálónépek soraiba. Feltehető, hogy e központok szervezésekor például egy solymász helységnek még nem minden tagja ismerte a solymászat titkait, de azt többen is művelték, mások segítségükre voltak, és bizonyos fogásokat elsajátítottak. A kivetett szolgáltatás teljesítésében a település lakossága együttműködött, és míg a specialisták a kívánt munkát végezték, addig ellátásukról a család vagy a közösség más tagjai gondoskodtak. Az egyes foglalkozások nevei, mint verővasas-vasverő, fonó, fazekas, födémes (méhész) a honfoglalás előtti finnugor rétegből származnak, a törökből a szűcs, tobak (tabán), a görögből a tímár, a bizánci kereskedelmi kapcsolatok révén. E mesterségneveknek sokszor azonos időből ismerjük a szláv megfelelőjét, illetve több más mesterség elnevezése szláv nyelvből származik. Ilyenek az ácstaszár, a vasverő-kovács, bocsár-kádár, esztergár, fazekas-gerencsér, csatár-kardverő, daróc stb. A fentieken kívül természetesen a földműveléssel kapcsolatos szántó, szekeres, sarlós, udvarnok, mézadó és a vadászattal összefüggő vadász, pecér, hőgyész, hódász, lovász, solymár, madarász. szolgálónépek falvai is nyomot hagytak a századi helynevekben. Az okleveles anyag közel 360 helynévadatából a foglalkozásokra, későbbi iparokra közvetlenül vonatkozó helynevek 43%-ot tesznek ki. A solymász a vadászmadár fészekről szedéséhez, befogásához, neveléséhez, tanításához valamint a repítéshez, vadászathoz szükséges eszközöket, felszerelési tárgyakat általában maga készítette, illetve javította. Ez a munka a nagy értéket képviselő vadászmadár megbecsülését fejezte ki, életminőségének emelését szolgálta. A javító, karbantartó tevékenység a napi vadászatok zavartalanságát biztosította. A solymász előrelátóan tartalékolta a különféle anyagokat. Bőröket sapkáknak, béklyóknak, pórázoknak, kesztyűknek. Faanyagot ülőkéknek, tuskóknak. A legszükségesebb tárgyak készítését minden
2 solymásznak kellett ismerni, ehhez viszont alapvető tudásra volt szüksége a bőrkikészítés, varrás, famegmunkálás munkafolyamataiban. A vadászmadarak körül használt eszközök készítését rendszerint a vadászat időszakos szüneteiben végezték. A nagyobb gyakorlat jobb minőségű, külsőre is mutatós darabokat eredményezett, így hát számíthatott a helyi cserére, értékesítésre. Sok szerszámot nem igényelt a munka, inkább türelmet és kézügyességet. A solymászat kézműves mesterei sok esetben név nélkül alkottak. Ez a megállapítás ilyen mereven csak a késő utókor felől nézvést érvényes, akkor is bizonyos fenntartásokkal. Egyegy kiváló sapka, kesztyű, tőr, csörgő készítő emléke és kapcsolata alkotásaihoz nemcsak családjában, hanem az egész közösségben ismert volt, és fennmaradt. Más alkotásokat messze elkerülve előállításuk helyétől már csak a keletkezési hely nevével jelölnek meg: arab sapka, hollandi ülőke, magyar kesztyű. Ezek mögött azonban mindig ott áll az alkotó, a mester, akit közvetlen és távolabbi környezete nemcsak ismer, név szerint számon tart, hanem közülük a legjelesebbek neve hosszú időn át fennmaradt, és utódaik mesterükként emlegetik. Amint már említettük, a házi munkában specialistává váló személy az alkalmi munkák mellett megjelenik készítményeivel környezetében lévő solymászoknál, solymászatokban. Munkája lassan háziiparrá, maga rendszeres árutermelővé válik. Ezt a természeti környezet nagyban elősegítheti. A középkor századaiban a főurak solymászatai ezt a tendenciát felerősítették, így a legjobb mesterek az egyedi megrendelőiknek már művészi színvonalon készítetek solymászeszközöket. Olyan tárgyak is szép számmal akadtak, melyeknek maga a formája művészi, anélkül hogy rajtuk bármilyen díszítmény lenne. Ezek formája nemcsak gyönyörködtető, de ugyanakkor könnyebben utánozható. A kellékek, technológiák, cseréjét elősegítette, hogy maguk a vadászmadarak az adózás, csere, ajándékozás, kereskedelem értékes tárgyai lettek. A sokkhatás elkerülése végett, értékük megóvása érdekében a távoli szállítást nyílván felszerszámozva, sapkában oldották meg. Így messzi nemesi udvarokba is elkerültek a legjobb kézműves mesterek remekművei. Nem elhanyagolható tény, hogy az ekkorra már kialakult, sőt megerősödött céhes iparágak mestervizsgáihoz külföldi tanulmányútra volt szükség. Ezáltal a rokon szakmák inasai, mesterei első kézből hozhatták-vihették az egyes országokban kialakult műhelytitkokat, eljárásokat, hogy azokat a későbbiekben a maguk hasznára fordíthassák. Nem utolsó sorban a különböző népeknél kialakult formavilág és készítési módok export-import -jában nagy szerepe volt maguknak az egyes népcsoportok be és áttelepítésének. De ide sorolhatók a honfoglalás kori népvándorláskor és a nagy hódító hadjáratokban ( római, Tatár, keresztes, Török, stb.) szerzett ismeretek is. Mindazon által, hogy a magyar solymászat, mint az egyik legősibb vadászati mód, napjainkig töretlenül fennmaradt, örökölhettük vele az évszázadok óta alig-alig változó eszközeit és azok készítési módjait. Bőrfeldogozáshoz kapcsolódó solymászkézműves termékek: - Madársapkákból többféle típus ismert, a szabást követően varrással készül, majd madárfej formájú sámfán nyeri el végleges alakját. Díszítésében hordoz
3 lehetőségeket művészi alkotások kibontakoztatására. ( miniatűr festmények, hímzések, bőrdíszműves munkák) Manapság elterjedt a ragasztás és a bőr záró szíjjak modern goratex anyagra cserélése. - Béklyó kivágása után hagyományos fűzéssel kerül a madár lábára - Mandzsettába ősi szűcs-csomós bőr béklyószárat húzunk. Újabban fonunk igen tartós, műanyag alapanyagú béklyószárat de többnyire ezek is szűcs-csomó -ban végződnek. - Bőrpóráz szűcs-csomóval. Tért hódít a hegymászózsinór a melegítéssel eldolgozott csomó előtt bőr alátétet, használunk. - Bábunak patkó alakú bőr párnácskát varrunk, erre erősítjük a csalogatónak való madártollakat. - Tarisznya, hagyományos forma varrással esetleg fűzéssel készül. Díszítése gyakran bőrdíszműves munka, de a varrott gobelintől a domborított tarsolylemezen át sokféle művészi munkának nyújt lehetőséget. - Kesztyű, változatlan formában, gyakran még manapság is kézi varrással készül. Díszítésében találkozhatunk honfoglaláskori bőrdíszműves motívumokkal, de réz pitykékkel, veretekkel is. Itt kell még megemlíteni a solymász lovának és kutyájának bőr szerszámait is. Ebből a felsorolásból is jól érzékelhető, hogy milyen nagy jelentőséggel bírt a jó minőségű bőr, mint alapanyag az azt feldolgozó kézművesek számára. MAGYAR BŐR. A BŐRÖK KIKÉSZÍTÉSE A bőrkikészítési módok ismertetését illő a középkori Európában oly népszerű és keresett magyar bőrrel kezdeni. Néhány szerző leírása szerint (Kropf 1898a: 237; Ebert 1913: 194) a középkorban angol, német, francia és olasz földön igen keresettek voltak a magyar bőr -ből készült szíjfélék, lószerszámok, kocsifüggesztő szíjak, sőt bőrnadrág- és bőrharisnya-(bracca- és caligá-) félék is. Ez utóbbiak Derby gróf 14. századi számadáskönyveiben és a lancasteri hercegség évi számadási könyveiben szerepelnek (Gáborján 1962: 97). A szíjfélék, lószerszámok bizonyára vastag ökör-, ló-, bivaly- vagy marhabőrből készültek, míg a bracca- és taliga-félék anyaga feltehetően a vékonyabb kecske- vagy juhbőr volt. A bőrkikészítés ősi jellegét bizonyítja eszközanyagának területi elterjedése, a timsós cserzési módszer, a bőrrátétornamentika motívumkincsének egy része. Honfoglalás {325.} előtti megjelenését az azonos eredetű eszközök, cserzési módok és díszítménykincs igazolják. A magyar népi szűcsmesterség jellegzetesen juh- és bárányközpontú. Ősi juhfajtáink (racka, cigája) kis-ázsiai származásúak. Merinó a 18. század közepén került Magyarországra, csakis ezt a juhfajtát nevezték birkának. A bőrkikészítő, cserző eljárások alkalmasak a prémek kikészítésére is. Az Eurázsiában előforduló zsíros, füstöléses, ásványi (timsós) cserzésmódok közül a magyarság csak a primitív zsíros cserzést (töretlen vagy készítetlen subák) és a timsós cserzést ismeri. A magyar juhprém feldolgozás fehérbőr-készítés, amely a timsós ásványi cserzés jellegzetessége. A fehér timsós cserzés megjelenését Európában a bőrfeldolgozó szakirodalom a magyarsághoz köti.
4 Növényi cserzésű prémes bőr nem fordul elő, csupán a barnára festett juhbőröknél használnak fel cseranyagot is tartalmazó növényi kérget, gubacsot stb. Ez a magyar bőr annyira keresett volt, írja Jaques Savary des Bruslons ban megjelent szótárában, hogy IV. Henrik francia király ( ) egy Rose nevű, bőrkikészítésben járatos embert küldött Magyarországra, hogy ott a magyar bőr készítését megtanulja. Ez meg is történt, és lassan francia mesterek is kezdtek bőröket magyar mód -ra készíteni. E magyar mód miatt hongroyeur vagy hongrieur névvel illették őket (Kropf 1898b: 293), és Saint-Denis központtal céhet is alkottak. Hogyan is készült ez a magyar bőr? Magyar leírásokat erről eddig nem ismerünk. Ám egy La Lande nevő francia szerző 1767-ben leírta az összes, francia földön gyakorolt bőrkikészítési módokat, többek között a magyar módra való bőrkikészítést is. Munkájának címe: L art de l hongroyeur, és Párizsban jelent meg 1767-ben (Gáborján 1962: 98. l. és 1. ábra). Eszerint a magyar bőröket ásványi anyagokkal készítették ki: timsóval és konyhasóval, mégpedig igen rövid idő (2-4 hét) alatt, ellentétben a csersav tartalmú növényi anyagokkal való hosszadalmas, több hónapig, a középkorban 2-4 évig is eltartó kikészítéssel, a cserzéssel. Ír az hongroyeur-ökről Diderot Encyclopediája is (1777), és ábrákat is közöl e készítésmódról és a hozzá használt eszközökről (Gáborján 1962: 2 5. ábra). A magyar bőröket késsel borotválással szőrtelenítették, majd timsóval-konyhasóval kenték be, és ilyen oldatban taposták meg őket. A timsóval-konyhasóval készített bőrök azonban igen érzékenyek voltak a nedvességre, ezért azokat parázs fölött megmelegítve olvasztott faggyúval itatták át. Mivel a magyar módra készült, késsel szőrtelenített bőrök felületében barkájában a szőrök gyökerei bennmaradtak, az ilyen bőrök sűrűbbek, erősebbek voltak. Ezért, és mert a bőrök rostjaival vegyileg nem egyesült a timsó-konyhasó, az vízzel bármikor kimosható volt belőlük. Ekkor az ilyen bőrök szinte megint nyersbőrökké (Hant) válhattak, és szakítószilárdságuk is a nyersbőrökéhez volt hasonló. Ellentétben a {283.} bőrök rostjaival vegyileg is egyesülő csersavval, amely az így készített bőröket Leder -ré tette. A meszezéssel-erjesztéssel szőrtelenített, cserzett bőröknél a gyökerestől kitépett szőrök helyén sok kis apró lyuk maradt, ami a bőröket gyengítette, ezért a cserzéssel készített bőrök szakítószilárdsága és rugalmassága jóval gyengébb a timsóval készült bőrökénél, viszont a nedvességet annál sokkal jobban tűrik. A magyar bőr igen jó szakítószilárdsága volt az oka annak, hogy a bőrfajta a középkori és a még későbbi Európában is oly keresett volt Rokon mesterségek: A szíjgyártók, nyergesek már korán céhekbe tömörültek. Kezdetben csak várvédelmi és vallásos társulásaik alakultak céhekké a 14. században. Ebből a korból ismerjük legrégibb céhszabályaikat, melyek 1376-ban Nagy Lajos királytól jóváhagyott erdélyi regulákon alapultak. Zsigmond király alatt, a 15. században nyugati mintára felvirágzott ez az iparág is. A debreceni mesterek és évi céhlevele szerint a kovácsokkal, lakatosokkal alkottak közös céhszervezetet, és csak 1599-ben váltak szét. Mátyás király idejében tovább fejlődött a mesterség, és sűrűn alakultak új céhek az országban. Legtöbbször közös céhbe
5 tömörültek a szíjgyártók, nyergesek a csiszárokkal, tímárokkal, irhakészítőkkel. A török idők visszavetették a fejlődést, de utána új virágzásnak indult a mesterség önálló céhekben. Egy 1774-ben készült kamarai felmérés szerint Debrecenben 23 szíjgyártómestert találtak. Ezután Pozsony következik 14, majd Pest 13, Győr és Szatmárnémeti 12, Besztercebánya 11 mesterrel. A többi városban tíznél kevesebb mester dolgozott (Varga 1986: 5). A fejlődést nyomon követhetjük az egyes évszázadokból megmaradt árszabásokból, limitácíókból. Sopron városa már 1524-ben szabályozta a mestereket és a vásári árakat, s nyomában hasonló árjegyzékek keletkeztek az ország más városaiban is (Timaffy 1965: 365). A legrégibb, 16. századi limitációk megmutatják, hogy mai lószerszámainkat nagy részben már ekkor is használták, legfeljebb a díszítésük volt gazdagabb, választékosabb, a régi magyar lovas hagyományoknak megfelelően. A nyergesek készítményeire ugyanez áll. Az úri és paraszti nyereg egyformán az ősi magyar nyereg lehetett, s csupán a kivitelezésben volt köztük különbség. A korbácsok, ostorok, nadrág- és bocskorszíjak a mesterek vásári forgalmának jelentős részét adták, és nem utolsósorban a sokféle magyar katonai felszerelés is (szablya-, puska-, lódingszíjak, díszes bagaria tarsolyszíjak). A századi árszabások szinte pontról pontra megegyeznek az előzővel. Ugyanazok a mívek szerepelnek bennük. Új csupán az, hogy a 18. században már nálunk is megjelennek az úri frantzia hámok, a hintótartó szíjak, francia gyeplők, szíjistrángok, a nyugatról jött zablák, valamint az idegen német nyereg. A 19. században csökkent a szíjgyártók műveinek változatossága az előző századokhoz viszonyítva. A frantzia hám, alábbvaló szerszám, sráglás farhám, s közönséges kantzahám voltak a legfontosabb termékek. Hiányoztak már a magyar katonai {310.} felszerelés szíjai is. Viszont ekkor jelenik meg először a füles kantár, vagyis a szemző, de csak az úri, parádés szerszámokon. A parasztkantárok továbbra is szemző nélkül készültek. Századunk elejének árjegyzékei jól mutatják, milyen nagy kultusza volt a lónak és kocsinak a századfordulón. A díszes úri, parádés munkák voltak gyakoriak. Sok gondot fordítottak a sallangos, rózsás, pillangós díszítésekre, a finom, apró varrásokkal kidolgozott mutatós bőrökre. A szíjgyártók termékei között megjelentek a kutya- és korcsolyaszíjak, patavédő papucsok, lábszár- és bokavédők, térdvédők, lóidomító kötőfékek, örvek, szájkosarak, takarók, hevederek, izzasztók, pokrócszíjak, vadásztáskák, tölténytáskák, pisztolytáskák, bőrkamásnik. Ezek mellett a mesterek munkájának nagy részét már a különböző javítások, varrások, toldások, foltozások jelentették, ami a fokozatos drágulás jele.. A famegmunkáláshoz kapcsolódó solymászkézműves termékek: - Ülőkék, tuskók, magasálványok - sólyomtargonca - sólyomláda
6 - fa kutyasíp szaru vadászkürt - sámfa a sapkakészítéshez A solymászok tapasztalata alakította ki a mindennapi madártartás legmegfelelőbb eszközeinek formavilágát. Ezek elsődleges célja a vadászmadár tollazatának és karmai minősségének megőrzése, fenntartása. A nemesi udvarok igényeihez igazodva, ezen tárgyak közül is igen szép festéssel, faragással díszített darabok kerültek ki az arra rátermett solymászok kezei közül. Ez a tradicionális eszköztár máig fennmaradt, hiszen a solymászmadarak igényei mit sem változtak az elmúlt évszázadok alatt. A fafeldolgozás specialistái legtöbb vidékünkön többféle famunkához értettek, sokféle szerszámot, háztartási eszközt, még bútordarabokat is készítettek. Takáts Sándor kutatásaiból ismert, hogy századi faragómestereink a faragás számos munkáját végezték: A molnárok házakat zsindelyeznek, koporsót rónak, esztergályos munkát végeznek. A tekenősök nem egyszer a bodnárok mesterségét űzik, a szekrénygyártók szekereket javítanak (Takáts 1961: 94). A középkori faragók sokoldalúságát a képesítés nélküli parasztiparosok vitték, örökítették tovább, amiben három tényezőnek tulajdonítunk fontos szerepet: 1. a parasztiparosok nem szakosodtak egy kézművesmesterségre, mint a céhbeli, majd ipartestületben tömörült mestereknél fölszabadult segédek, 2. tőlük a közösség többféle famunkában való jártasságot igényelt és 3. rá voltak utalva arra, hogy midenféle famegmunkálást végezzenek, különben nem tudtak volna megélni. Ilyen gazdasági, társadalmi, ellátási körülmények magyarázzák, hogy a solymászat anyagi szükségleteinek ellátásában, a céhes faiparosok mellett, a képesítés nélküli specialistáknak és a háziiparosoknak jelentékeny szerep jutott. Fémmegmunkáló termékek a solymászatban: - solymásztőr - vadászkés, vadászbicska - csörgők, forgókarikák - dísz veretek, övcsatok A solymászathoz, mint vadászati tevékenységhez szorosan hozzátartozik a kések, tőrök használata. Az idők során kialakult ezeknek az eszközöknek is a speciális a solymász számára legmegfelelőbb formája. A XVI. század elején kezd ketté válni a hadászati és vadászati célú fegyverkészítés. A gazdagon díszített tőrök változatai szinte elengedhetetlen és méregdrága kiegészítői voltak a főúri viseleteknek.
7 Vadászmadaraink érdekében a solymásztőrök pengéinek nincs élük, csak hegyük. Ennek az az oka, hogy sokszor a solymászmadár lábujjai között kell megejteni a kegyelemdöfést. Ilyenkor, éles pengével könnyen vadásztársunk sérülését okozhatnánk Honfoglaló őseink fejlett fémművességgel rendelkeztek. A régészeti leletek tanúsága szerint ruha viseletükön, lószerszámaikon gyakorta megtalálhatóak az ilyen díszítések tarsolylemezek, hajfonatkorongok, süvegcsúcsok, pitykék stb. formájában. A középkorban hazánk fémműves ipara az európai fejlődés színvonalához közel állott, majd a reneszánsz idején indult virágzásnak. A magyarországi vasművesség nem az ókori vasfeldolgozás folytatása, hanem a honfoglaló magyarság a dél-oroszországi sztyeppen sajátította el, illetve a 12. századtól bevándorló német fémművesek ismereteivel egészítette ki (Bodgál 1968). Kovácsok A mezőgazdaság és állattartás a közlekedés, az egyes kézművesiparágak alapvető szerszámainak, a háztartások, a harcászat, vadászat vaseszközeinek előállításában a legfontosabb szerepet a kovácsmesterség töltötte be. A kovács személyének honfoglalás körüli kiemelt tekintélye és tisztelete a későbbi századok során ugyan megkopott, de munkája nélkülözhetetlen minden településen. A szolgáltatófalvak megszűnésével, specialistáinak polgári, jobbágyi vagy éppen katonai sorban való munkálkodása gyorsította a korábbi tisztelet csökkenését. Céheik alakítása a 15. századtól egyre gyorsuló ütemet mutat, összesen 104 önálló testületben. Sokszor társultak azonban bognárokkal, lakatosokkal, e három iparágnak több egyesült szervezetét is ismerjük A kovácsok és bognárok közös céhei a 17. században elsősorban a Dunántúl nyugati felében, az uradalmi központokban és mezővárosokban jöttek létre. A török alól felszabadult területeken az önálló kovácscéh elenyészően kevés, ellenben kovács és bognár, illetve a már említett vegyes céhek annál nagyobb számban alakultak. De tudunk arról is, hogy a megszállt területek mesterei például a közeli győri kovácsok céhébe kérték felvételüket. A 18. század végétől szaporodó vegyes vagy egyesült céhekben, ahol néha egy helység szakmájának mesterei kértek szabályzatokat, a kovácsok elmaradhatatlanok. Így hát szinte minden céhes településen megtalálhatók a 19. században. A korai céhek a földesurak rokonsági kapcsolatai, illetve egymástól távol fekvő birtokai révén nagy távolságokra adták kölcsön a szabályzatokat. Például 1611-ben a Sopron megyei Csepreg mesterei a varasdiaktól kapják kölcsön az artikulusokat. Mátyás király 1480-ban a csiszár, szűcs, zablakészítő, kovács, fegyverkovács, puskaágykészítő, nyerges, pajzs- és lándzsakészítő varasdi mesterek közös céhének adta eredetileg, amit azután évszázadokon át nagy becsben tartottak. Csepregről a Nádasdyak birtokán tovább került Fertőszentmiklósra 1617-ben, majd Csornára 1676-ban, az Esterházyak uradalmába. Nádasdy Pál 1617-ben megköveteli, hogy az urak és rendek által hozott árszabásokat megtartsák. Továbbá midőn nekünk mesterségekre szükségünk leszen, esztendőnként tartozik minden Mester Ember maga avagy elegendő Mester legennye az mi Varasinkban, avagy Udvar házainkban mívelni. Az uradalom területén tartandó vásárok előestjén és más nap kilenc óráig nem árulhattak csak a helyi mesterek. A kapuváriak 1713-as szabályai szerint a munkaidő hajnali háromtól esti kilenc óráig tart.
8 Réz és bronzművesek Összefoglaló nevükön fémműveseknek hívták őket. A vas tömeges elterjedése előtt nagy volt a jelentőségük, hiszen a városi, mezővárosi polgárok mindennapi használati tárgyai legnagyobbrészt rézből, bronzból készültek, s a parasztság is használta lekvár- és pálinkafőző üstjeiket. Hazánkban a legrégibb emlékek a velemi őskohók, réz- és bronzfeldolgozó műhelyek feltárásaiból ismertek. A honfoglalás korából szintén sok tárgyi emlékük maradt meg. A középkortól kezdve pedig az egyre fejlődő kézművesség szintjére emelkedtek. A mesterek céhes keretben dolgoztak, a században még közös céhben a rézöntők, ólomöntők, ötvösök, ónművesek, bádogosok, lakatosok. Létszámuk nem volt nagy, így több város mesterei alakítottak közös céhet, például a győri mesterek a komáromi, érsekújvári, esztergomi réz-, bronz- és aranyművesekkel dolgoztak együtt, s közösen választott céhmester irányította munkájukat. Különösen Mátyás király udvarában, a Dunántúlon és Erdélyben virágzott a mesterség (Szádeczky 1913). Eger iparosai közt 1718-ban egy, 1785-ben már öt mestert tartottak számon, akik a városi polgárság és a falusi nemesség számára dolgoztak (Breznay 1933: ) Csengők, díszveretek: A csengő öntése egészen primitív, nagyon ősi technikát őrzött meg. Nyersanyaguk a réz (elrepedt csengőkből, ágyúhüvelyekből, törött mozsarakból, más rézhulladékokból), valamint akácfából égetett szén és folyópartokról szedett iszapos homok. Szerszámaik: tűzifogó, kalapács, csengőszög, kés, pléhforma, kisüllő és birkabőr fújtató (Bodgál 1965b). A negatív öntőmintát a pléhforma segítségével vizes homokból készítették, szikkasztották, majd szétkotort parázson szárították. Az egyszerű kohót szintén agyagos földből csinálták, kis lukat hagyva a fúvónak. Egy centiméteres gödröt ástak, amibe a sárral körűltapasztott összetett mintát behelyezték, földdel befedték. Körülötte mélyedést, tányért készítettek. A fúvót mindig a széljárás szerint állították be, a csövét átdugták a kohón. A minta körül a földet egyenesre nyesték, a mélyedésbe homokot tettek, s azt is tölcsér alakban kidolgozták. A kalapáccsal apró darabokra tört rezet a tűz tetejére rakták, bal kezükkel folyamatosan fújtattak, míg a réz meg nem olvadt, és az öntőnyíláson át a mintába folyt. Ha kihűlt, a mintát fülénél fogva kibontották, a csengőt kalapáccsal kiütögették. A kész csengőt a homoktól megtisztították, a durvább részeket lereszelték, majd beakasztották az ütőt. Meghallgatták a hangját. Hogy minél szebb hangja legyen, angolcint vagy ezüst ötkoronást öntöttek bele. Különböző nagyságú csengőket öntöttek, pár dekástól kilósig. Nagy volt iránta a kereslet még századunk első évtizedeiben is, mert a vadászmadarakra, gulyára, juhnyájra, csikókra, lakodalmas kocsikra szép hangú csengőket kerestek. Sólymokra, héjákra két más hangszínű, csapatos lóra vastagabb falú, éles hangú csengő kellett. Tinókra vékony falú, vastagszavú,
9 félkilós csengők készültek. A hatvanöt dekás hegyesszavú csengőket juhokra kötötték, míg a tizenöt-húsz dekás, vékony falú, vastagszavú csengők a csikóké voltak. Velük járt a szép csat is, amit külön kellett megrendelni. A vevő óhaja szerint öntöttek ki különböző díszítő vereteket, pitykéket s szépen kifényezték. Ötvösség A honfoglaló magyarság ötvöskultúrája az erős európai hatásra megszűnt, s a 12. századra új, filigrán-technika vált jellemzővé, pl. az esztergomi királyi ötvösműhelyben. A hazai ötvösművészet a századra lett európai hírű, különösen a török elől a Felföldre és Erdélybe húzódó műhelyek révén. A Dunántúlon és az Alföldön a vidéki, parasztötvösök alakítottak ki kisebb központokat, melyekben vásárkörzetükre jellemző helyi stílusjegyek is kiformálódtak. Az ötvösök a 19. században a finomabb, rendelt munka mellett tömegárut, ún. parasztárut is előállítottak, amely vásárokon, búcsúkon kelt el. A magyar solymászati kultúrát évezredeken át, megszakítás nélkül az egyszerű nép hordozta és adta tovább, apa-fiának, mester-tanítványának. A solymászat lelkülete erősen kapcsolódik a kézművességekhez és megkívánja azok művészi szinten való értelmezését. Nekünk, őseink tanítványainak meg kell kísérelnünk, hogy annak történeti gyökereire rámutassunk. Ezt azon az alapon tehetjük, hogy a magyar solymászkézművesség erősen konzervatív, és egy-egy elemet, formát hosszú évszázadokon keresztül megőrzött. Elődeink öröksége az alapja annak, hogy jelen korunkban is nemzetközi mércével mérhető sapkákat, kesztyűket, tőröket, csörgőket, tarisznyákat készítenek az arra rátermett solymászaink. Ez a szellemiség él és élni fog! Hiszen mit meg nem adna egy solymász vadászmadarának azért a rengeteg élményért, amelyet vele él át. Főldvári István
10 Források: Ecsedi István: Népies vadfogás és vadászat a debreceni határban és a Tiszántúlon (Debrecen. 1933); Bödei János: Madárfogók Göcsejben (Vasi Szle, 1939) Selmeczi Kovács Attila : Elfeledett magyar mesterségek és népélet Magyar Néprajz II.-III. Magyar Néprajzi Lexikon
Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei. CÉH-IPARTESTÜLET-SZÖVETKEZET. Társadalmi és munkaszervezési változások az endrődi lábbelikészítő iparban
Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei CÉH-IPARTESTÜLET-SZÖVETKEZET. Társadalmi és munkaszervezési változások az endrődi lábbelikészítő iparban Szonda István Témavezető: Dr. Ujváry Zoltán DEBRECENI EGYETEM
RészletesebbenJ/19392. A Magyar Köztársaság legfőbb ügyészének. országgyűlési beszámolója. az ügyészség 2005. évi tevékenységéről
J/19392 A Magyar Köztársaság legfőbb ügyészének országgyűlési beszámolója az ügyészség 2005. évi tevékenységéről 2 TARTALOMJEGYZÉK 1. Az ügyészi szervezet 6 2. A büntetőjogi ügyészi tevékenység 8 A) A
RészletesebbenKészült: Készítette: IBS Kutató és Tanácsadó Kft
A feldolgozott interjúk alapján készült áttekintő értékelő tanulmány Készült: A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská pohraničná migrácia HUSK 1101/1.2.1/0171 számú projekt keretében a
RészletesebbenTartalomjegyzék. I./ A munkavédelmi ellenőrzések 2011. év I. félévében szerzett tapasztalatai 3
Hírlevél 2011/7. Tartalomjegyzék I./ A munkavédelmi ellenőrzések 2011. év I. félévében szerzett tapasztalatai 3 II./ A munkaügyi ellenőrzések 2011. év I. félévében szerzett tapasztalatai 36 III./ A Munkavédelmi
RészletesebbenA büntetés-végrehajtás egyenruháinak rövid történeti áttekintése
Papp János A büntetés-végrehajtás egyenruháinak rövid történeti áttekintése 1852-ben, a forradalom és szabadságharc bukását követően Magyarországon elfogadták az osztrák büntető-törvénykönyvet, amely kimondta,
RészletesebbenTisztelt Elnök Úr! módosító javaslato t
tar é vít!és Hi u. :k' t Baráth Zsolt Országgyűlési képviselő Iro iac', S g2ám : 1 dc ' Érkezzit : "013 0KT 3 Módosító javaslat! Kövér László úrnak, az Országgyűlés elnökének Helyben Tisztelt Elnök Úr!
Részletesebben11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS. Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK
11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK A 2004-es uniós csatlakozást követően a Magyaroszágra bevándorlók számában enyhe, majd 2008-ban az előző évben bevezetett jogszabályi változásoknak
RészletesebbenBMEEOUVAI01 segédlet a BME Építőmérnöki Kar hallgatói részére. Az építész- és az építőmérnök képzés szerkezeti és tartalmi fejlesztése
EURÓPAI UNIÓ STRUKTURÁLIS ALAPOK Az építész- és az építőmérnök képzés szerkezeti és tartalmi fejlesztése HEFOP/2004/3.3.1/0001.01 I N F R A S T R U K T Ú R A L É T E S Í T M É N Y E K K I V I T E L E Z
RészletesebbenOROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE
OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE 2006-2010 Felülvizsgálat ideje: 2007. december 31. OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI,
RészletesebbenA reformáció megjelenése és térhódítása Magyarországon
A reformáció megjelenése és térhódítása Magyarországon A reformáció gyors elterjedésének az okai Az egyház elvilágiasodása Mátyás király uralkodása alatt a király az ország irányításában alkalmazott nagy
RészletesebbenVarga Borbála 2011.01.18. VABPABB.ELTE. Sámántárgyak motívumai a magyar fazekasművészetben
Sámántárgyak motívumai a magyar fazekasművészetben A Kárpát-medence fazekasművészetét egyedülálló változatosság jellemzi: a XVIII. századra kialakult az egyes központokra jellemző sajátos formavilág és
RészletesebbenEpöl Község Önkormányzatának 2010.
Epöl Község Önkormányzatának ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA ÉS TERVE 2010. Megtanultam, hogy egy embernek Csak akkor van joga A másikra felülrıl lenézni, Amikor annak Talpra állni nyújt segítı kezet. (Gabriel
RészletesebbenHORPÁCSI FERENC A HATÁRİRSÉG BEVETÉSI SZERVEINEK LEHETSÉGES VESZÉLYHELYZETI FELADATAI. 1. Bevezetés
HORPÁCSI FERENC A HATÁRİRSÉG BEVETÉSI SZERVEINEK LEHETSÉGES VESZÉLYHELYZETI FELADATAI 1. Bevezetés A 21. század katasztrófák egész sorozatával köszöntötte bolygónkat, részben a természet, részben az emberi
RészletesebbenPongrácz Tiborné S. Molnár Edit: Gyermeket nevelni
Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit: Gyermeket nevelni (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit (1996): Gyermeket nevelni in: Társadalmi
RészletesebbenTájékoztató és minősítő rendszerek
2015/10/09 01:15 1/13 Tájékoztató és minősítő rendszerek < Áruismeret Tájékoztató és minősítő rendszerek A minőség tanúsítása, megfelelőség tanúsítás Mit jelent a tanúsítás? A tanúsítás sokáig nem volt
RészletesebbenA növénytermesztési technológiák élelmiszerbiztonsági kérdései. 2014. július 9.
A növénytermesztési technológiák élelmiszerbiztonsági kérdései 2014. július 9. 2 Készült a TÁMOP-4.1.1.C- 12/1/KONV-2012-0014: Élelmiszerbiztonság és gasztronómia vonatkozású egyetemi együttműködés, DE-SZTE-EKF-NYME
RészletesebbenSzennyezőanyag-tartalom mélységbeli függése erőművi salakhányókon
Szennyezőanyag-tartalom mélységbeli függése erőművi salakhányókon Angyal Zsuzsanna 1. Bevezetés Magyarország régi nehézipari vidékeit még ma is sok helyen csúfítják erőművekből vagy ipari üzemekből származó
RészletesebbenBuda első zsinagógája és korai zsidónegyedének régészeti emlékei (Végh András)
Buda első zsinagógája és korai zsidónegyedének régészeti emlékei (Végh András) A Budavári Palota előterében fekvő Szt. György tér és környezete már egy évtizede a középkori városi régészeti kutatások figyelmének
RészletesebbenCÉHES B RIPAR SZÉKELYUDVARHELYEN 19
Varga Árpád Céhes b ripar Székelyudvarhelyen Az ember évezredek óta használja a b rt az öltözködésben és a különféle használati tárgyak készítésére. Az elmúlt századokban még több b rre volt szükség, mint
RészletesebbenHerendi templom litofán ablaka
Herendi Római Katolikus templom Herend, Kossuth Lajos u. 38 TARTALOM: Borító Tartalomjegyzék Bevezető Lokalizáció Az ablak templomba kerülésének története (Hudi József Herend története) Csapváry Károly
RészletesebbenA TISZÁNTÚL A KÁRPÁT MEDENCE 10 17. SZÁZADI REGIONÁLIS TAGOLÓDÁSÁBAN
A TISZÁNTÚL A KÁRPÁT MEDENCE 10 17. SZÁZADI REGIONÁLIS TAGOLÓDÁSÁBAN Doktori (PhD) értekezés Csüllög Gábor Debreceni Egyetem Debrecen, 2006 TARTALOM BEVEZETÉS... 4 IRODALMI ÁTTEKINTÉS... 7 I. A TERÜLETI
RészletesebbenA szlovák és a magyar határmenti régió a Duna két oldalán
A szlovák és a magyar határmenti régió a Duna két oldalán A szlovák-magyar határmenti partnerség (EURES-T) régiónak vizsgálatára irányuló megvalósíthatósági tanulmány Készítette a Kopint-Datorg Zrt. munkacsoportja
RészletesebbenDunaújváros kulturális intézményrendszerének vizsgálata térszemléletben
2012/I ISSN: 2062-1655 Varga Anita Dunaújváros kulturális intézményrendszerének vizsgálata térszemléletben 1. Bevezetés Napjainkban jellemző tendencia a kulturális intézmények kínálata iránti csökkenő
RészletesebbenFEKECS GYULA EMBERKERESKEDELEM ÉS BŐNÜLDÖZÉS A DÉL-DUNÁNTÚLON. Az emberkereskedelem felderítésének nyomozó szervei
FEKECS GYULA EMBERKERESKEDELEM ÉS BŐNÜLDÖZÉS A DÉL-DUNÁNTÚLON Az emberkereskedelem felderítésének nyomozó szervei A dél-dunántúli régióban Baranya, Somogy és Tolna megyékben a nemzetközi érintettségő bőnözıi
RészletesebbenAz Anjouk évszázada II. I. (Nagy) Lajos
SZAMOSI LÓRÁNT Az Anjouk évszázada II. I. (Nagy) Lajos 1. Az apai örökség Lajos, Károly Róbert harmadik fia alig 16 éves volt mikor édesapjától átvette Magyarország kormányzását 1342-ben. Ő az egyetlen
Részletesebben113/1998. (VI. 10.) Korm. rendelet
113/1998. (VI. 10.) Korm. rendelet a felvonók és a mozgólépcsők építésügyi hatósági engedélyezéséről, üzemeltetéséről, ellenőrzéséről és az ellenőrökről A Kormány - az épített környezet alakításáról és
RészletesebbenNÓGRÁD MEGYE AZ EZREDFORDULÓ UTÁN
Központi Statisztikai Hivatal NÓGRÁD MEGYE AZ EZREDFORDULÓ UTÁN Salgótarján, 2009. február Központi Statisztikai Hivatal, 2009 ISBN 978-963-235-232-9 (internet) Felelős szerkesztő: Szalainé Homola Andrea
RészletesebbenKétnyelvű Német Nemzetiségi Óvoda- Bölcsőde Zánka BÖLCSŐDEI SZAKMAI PROGRAM 2015.
Kétnyelvű Német Nemzetiségi Óvoda- Bölcsőde Zánka BÖLCSŐDEI SZAKMAI PROGRAM 2015. Tartalomjegyzék Ellátandó célcsoport és ellátandó terület jellemzői... 6 A BÖLCSŐDEI NEVELÉS-GONDOZÁS CÉLJA, FELADATAI...
RészletesebbenAz Őriszentpéteri Kistérség Területfejlesztési Koncepciója és Programja. II. Stratégiai program
Az Őriszentpéteri Kistérség Területfejlesztési Koncepciója és Programja II. Stratégiai program Natúrpark Térségfejlesztési Kht. 2002. 1 I.1. Az Őriszentpéteri Kistérség jövőképe. Az őrségi kistérség több
RészletesebbenKULBERT ZSÓFIA 1 Dr. EGYED KRISZTIÁN 2. A Nyugat-dunántúli régió kistérségeinek fejlettsége 3
KULBERT ZSÓFIA 1 Dr. EGYED KRISZTIÁN 2 A Nyugat-dunántúli régió kistérségeinek fejlettsége 3 A sajátos, észak-déli irányú kiterjedésű Nyugat-dunántúli régió területe egyedülálló módon négy országgal, Szlovákiával,
RészletesebbenHERMANN GUSZTÁV MIHÁLY. A működő székely autonómia
HERMANN GUSZTÁV MIHÁLY A működő székely autonómia A székely területi önkormányzat vagy autonómia kialakulása minden bizonnyal akkor kezdődött, midőn a székelyek Erdély dél-keleti szegletébe érkeztek azzal
RészletesebbenPapp Gábor Előadás, 2007. október 19. Bűnözés és vándorlás
Papp Gábor Előadás, 2007. október 19. Bűnözés és vándorlás Előadásomban arra teszek kísérletet, hogy a bűnözés és a vándorlás kapcsolatát, annak lehetséges megközelítési módjait elméletileg és módszertanilag
RészletesebbenÓbarok (Nagyegyháza) Község TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA
Óbarok (Nagyegyháza) Község TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék 2. oldal A koncepció célja 3. oldal A település múltjának rövid történeti áttekintése 3. oldal Földrajzi elhelyezkedés
RészletesebbenOROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE 2010-2014.
OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE 2010-2014. Készült: 2010. január 31. Készítette: Oroszlány Város Önkormányzatának Polgármesteri
RészletesebbenVeresegyházi kistérség
Veresegyházi kistérség területfejlesztési koncepciója és stratégiai programja Pest megyei Terület-,Település-, Környezet Tervező és Tanácsadó Kft. 1085. Budapest, Kőfaragó u. 9. Tel: 267 05 08, 267 70
Részletesebbenkozma.miklos@alsonem edi.hu gyorgy.balazs@alsonem edi.hu jozan.menyhert@alsone medi.hu szabo.kalman@alsonem edi.hu medi.hu torok.
Az SZMSZ 1. melléklete A Képviselő-testület tagjai: Név Lakcím E-mail-cím Fogadóóra ideje, helye Alsónémedi Vincze József Kápolna u. 71. polgarmester@alsoneme Minden hónap első szerda polgármester di.hu
Részletesebben2013.6.21. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 169/39
2013.6.21. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 169/39 A BIZOTTSÁG 584/2013/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE (2013. június 18.) az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába bejegyzett
RészletesebbenIPARMŰVÉSZETI ÁG 1 IPARM Ű VÉSZETI ÁG
IPARMŰVÉSZETI ÁG 1 IPARMŰVÉSZETI ÁG IPARMŰVÉSZETI ÁG 2 BŐRMŰVES TANSZAK IPARMŰVÉSZETI ÁG 3 A BŐRMŰVES MŰHELYMUNKA CÉLJA: A vizuális nevelés ismereteire alapozva, azzal párhuzamosan, azt erősítve és kiegészítve
RészletesebbenFordító képzés. Hungarian translation by Amanda Ligetkuti 2014. 1. Bevezetés
Fordító képzés Training Translators, in Kirsten Malmkjaer and Kevin Windle (eds) The Oxford Handbook of Translation Studies. Oxford: Oxford University Press, 2011. 475-489. Hungarian translation by Amanda
RészletesebbenA szántóföldi növények költség- és jövedelemhelyzete
A szántóföldi növények költség- és jövedelemhelyzete A hazai szántóföldi növénytermelés vetésszerkezete viszonylag egységes képet mutat az elmúlt években. A KSH 2 adatai szerint a vetésterület több mint
RészletesebbenEducatio 2013/4 Forray R. Katalin & Híves Tamás: Az iskolázottság térszerkezete, 2011. pp. 493 504.
Az iskolázottság térszerkezete, 2011 Az iskolázottság alakulása egyike azoknak a nagy népesedési folyamatoknak, amelyekre különös figyelem irányul. Természetesen nemcsak az e területtel hivatásszerűen
RészletesebbenIntercisa castellum és vicus 1967-1983. évi ásatások feldolgozása II. zárójelentés Visy Zsolt
Intercisa castellum és vicus 1967-1983. évi ásatások feldolgozása II. zárójelentés Visy Zsolt Intercisa római kori erődjében a XX. század első évtizedében kezdődtek meg a régészeti kutatások, és azóta
RészletesebbenA Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottság Politikai Bizottságának határozata a magyarországi cigánylakosság helyzetéről
A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottság Politikai Bizottságának határozata a magyarországi cigánylakosság helyzetéről Az MSZMP Politikai Bizottsága 1961-ben megtárgyalta a Magyarországon élő
RészletesebbenIntézmény székhelye, címe: Rétság, Mikszáth út 6
Intézmény neve: Szabályzat típusa: Napközi Otthonos Óvoda Pedagógiai program Intézmény székhelye, címe: Rétság, Mikszáth út 6 Intézmény OM-azonosítója: 032044 Intézmény fenntartója: Rétság Város Önkormányzata
RészletesebbenMunkaügyi Központ T Á J É K O Z T A T Ó. Borsod-Abaúj-Zemplén megye munkaerő-piaci folyamatairól. 2013. május
Munkaügyi Központ T Á J É K O Z T A T Ó Borsod-Abaúj-Zemplén megye munkaerő-piaci folyamatairól 213. május Márciustól folyamatosan csökken a regisztrált álláskeresők száma a megyében. Borsod Abaúj - Zemplén
RészletesebbenKUTATÁSI CÉLOK ÉS VIZSGÁLATI MÓDSZEREK
KUTATÁSI CÉLOK ÉS VIZSGÁLATI MÓDSZEREK A VIZSGÁLAT CÉLJAI A vizsgálat fő irányvonalát adó primer felmérések a belső önértékelésre koncentráltak. A vizsgálattal azt kívántuk feltárni, hogy az egyetem milyen
Részletesebben[Erdélyi Magyar Adatbank] Imreh István: Változó valóság A TELEPÜLÉSHÁLÓZAT ÉS A VÁROSIASODÁSI FOLYAMAT AZ UDVARHELYI-MEDENCÉBEN
VOFKORI LÁSZLÓ A TELEPÜLÉSHÁLÓZAT ÉS A VÁROSIASODÁSI FOLYAMAT AZ UDVARHELYI-MEDENCÉBEN Az urbanizáció hatását az Udvarhelyi-medence falvainak szerkezeti átalakulásaira a szociálgeográfiai módszer segítségével
RészletesebbenMUNKAERŐ-PIACI ESÉLYEK, MUNKAERŐ-PIACI STRATÉGIÁK 1
GYÖRGYI ZOLTÁN MUNKAERŐ-PIACI ESÉLYEK, MUNKAERŐ-PIACI STRATÉGIÁK 1 Bevezetés Átfogó statisztikai adatok nem csak azt jelzik, hogy a diplomával rendelkezők viszonylag könynyen el tudnak helyezkedni, s jövedelmük
RészletesebbenAz informatika tantárgy idegen nyelv oktatása a középfokú oktatási intézményekben
Tanulmányok 1 Erd s Ferenc Nyéki Lajos Az informatika tantárgy idegen nyelv oktatása a középfokú oktatási intézményekben Bevezetés Egyre több középfokú oktatási intézmény ismeri fel a nyelvi képzés jelent
RészletesebbenIDEGENFORGALMI RÉGIÓBAN. Bevezetés...2. Összefoglalás...2
2016. március TURIZMUSGAZDASÁG A BALATON IDEGENFORGALMI RÉGIÓBAN STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom Bevezetés...2 Összefoglalás...2 Az elemzés módszertana...4 1. A balatoni régióban működő turisztikai vállalkozások
RészletesebbenA körút és a sugárút szerepe és funkciói a várostestben
Kovách Eszter 2005. január 28. A körút és a sugárút szerepe és funkciói a várostestben A várost élő szervezetnek tekintem, ezért meg kell határoznom mi az alapegysége. A település alapsejtje nem a ház
RészletesebbenBeszámoló a családsegítő szolgálat 2014 évi munkájáról
Beszámoló a családsegítő szolgálat 2014 évi munkájáról Az Útkeresés Segítő Szolgálat az alapító okiratában foglaltaknak megfelelően a 85324-4 szakfeladat számon működteti a családsegítést, mint önálló
RészletesebbenA kiállítási biztosítás szerződési feltételei
A kiállítási biztosítás szerződési feltételei 111/8/2002/B01 1/0 1/10 HE-13254/1 A jelen biztosítási szerződési feltételek azokat a rendelkezéseket tartalmazzák, amelyeket az Allianz Hungária Biztosító
RészletesebbenMunkaerő-piaci helyzetkép
FOGLALKOZTATÁSI FŐOSZTÁLY Munkaerő-piaci helyzetkép Regisztrált álláskeresők száma Győr-Moson-Sopron megyében 2011-2015 18 000 16 000 14 000 12 000 10 000 8 000 6 000 4 000 2 000 - j an. f ebr. m árc.
RészletesebbenSOMOGY MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA 2010.
SOMOGY MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA 2010. Készítette: Nábrádi Csilla szociálpolitikus Jóváhagyta: Somogy Megyei Közgyőlés 29/2010.(V.7.) sz. határozatával 2 TARTALOMJEGYZÉK
RészletesebbenSteh dazu! A Magyarországi Németek Országos Önkormányzata stratégiája 2020-ig. Magyarországi Németek Országos Önkormányzata
Steh dazu! A Magyarországi Németek Országos Önkormányzata stratégiája 2020-ig Magyarországi Németek Országos Önkormányzata 1 Tartalomjegyzék Preambulum... 2 I. Politika... 4 II. Nevelés-oktatás... 8 III.
RészletesebbenSZENT IMRE EGYETEMI OKTATÓKÓRHÁZ Plasztikai Sebészeti Profil. Betegfelvilágosító tájékoztató beleegyezı nyilatkozat
Betegfelvilágosító tájékoztató beleegyezı nyilatkozat A veseelégtelenség miatt beültetett peritoneális (hasi) dializáló katéter (Tenckhoff) Tisztelt Betegünk! Köszönjük, hogy Intézetünket tisztelte meg
RészletesebbenNYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA
NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA - TERVEZET - 2008. JANUÁR NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA - TERVEZET - (Az adatgyűjtés lezárva:
RészletesebbenAZ EU KÖZÖS ÁRUSZÁLLÍTÁSI LOGISZTIKAI POLITIKÁJA
DR. RIXER ATTILA * DR. TÓTH LAJOS ** AZ EU KÖZÖS ÁRUSZÁLLÍTÁSI LOGISZTIKAI POLITIKÁJA 1. BEVEZETÉS Az EU közös áruszállítási logisztikai politikája önállóan nem létezik, de az EU közös közlekedéspolitikájának
RészletesebbenJ e g y z ı k ö n y v
J e g y z ı k ö n y v Készült: Kenderes Város Önkormányzat Képviselı-testületének 2011. január 19-én 17 órakor, - közmeghallgatással egybekötött ülésén Bánhalmán. - Jelen vannak: Pádár Lászlóné polgármester,
RészletesebbenTartalomjegyzék. 2./Húsipari- húseldolgozó vállalkozások akcióellenőrzése 10
Hírlevél 2011/4. Tartalomjegyzék 1./Összefoglaló a bankok, illetve a bankok személy- és vagyonvédelmét biztosító vállalkozások foglalkoztatási gyakorlatának akcióellenőrzéséről 3 2./Húsipari- húseldolgozó
RészletesebbenIDŐSOROS ROMA TANULÓI ARÁNYOK ÉS KIHATÁSUK A KOMPETENCIAEREDMÉNYEKRE*
CIGÁNY KISEBBSÉG: OKTATÁS, EGYHÁZ, KULTÚRA PAPP Z. ATTILA IDŐSOROS ROMA TANULÓI ARÁNYOK ÉS KIHATÁSUK A KOMPETENCIAEREDMÉNYEKRE* Tanulmányunkban két témakört szeretnénk körüljárni. Egyrészt megvizsgáljuk,
RészletesebbenBELÉNYI GYULA: AZ ALFÖLDI VÁROSOK ÉS A TELEPÜLÉSPOLITIKA (1945-1963)
Tér és Társadalom 11. évf. 1997/2. 99-103. p. TÉT 1997 2 Könyvjelz ő 99 BELÉNYI GYULA: AZ ALFÖLDI VÁROSOK ÉS A TELEPÜLÉSPOLITIKA (1945-1963) (Csongrád Megyei Levéltár, Szeged, 1996 - p. 211) BARANYI BÉLA
Részletesebben21. szám 124. évfolyam 2009. július 3. TARTALOM. Utasítások 48/2009. (VII. 3. MÁV Ért. 21.) VIG számú
21. szám 124. évfolyam 2009. július 3. ÉRTESÍTÕ MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZÁRTKÖRÛEN MÛKÖDÕ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG TARTALOM Oldal Utasítások 48/2009. (VII. 3. MÁV Ért. 21.) VIG számú vezérigazgatói utasítás a vonatok
RészletesebbenCsapody kastély Ádánd
Csapody kastély Ádánd Az épület a Perneszi család XVII. századi kastélya helyén épült 1820 és 1827 között, klasszicizáló későbarokk (copf) stílusban. Építtetője, Csapody Pál volt a község utolsó (jobbágyfelszabadítás
RészletesebbenSZENTGOTTHÁRD VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK BŰNMEGELŐZÉSI ÉS KÖZBIZTONSÁGI KONCEPCIÓJA
SZENTGOTTHÁRD VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK BŰNMEGELŐZÉSI ÉS KÖZBIZTONSÁGI KONCEPCIÓJA 2009. április 29. B E V E Z E T Ő Szentgotthárd Vas megye egyik legbékésebb kisvárosa, az Őrség kapuja, a Vend-vidék központja,
RészletesebbenTest, identitás, nemiség - a két világháború közti prostitúció elemzése
TÓTH ESZTER ZSÓFIA Test, identitás, nemiség - a két világháború közti prostitúció elemzése Bokor Zsuzsa: Testtörténetek. A nemzet és a nemi betegségek medikalizálása a két világháború között Kolozsváron.
Részletesebben2005 ÉVI SZAKMAI ÉS PÉNZÜGYI-GAZDÁLKODÁSI TEVÉKENYSÉGÉNEK BESZÁMOLÓJA
HEVES MEGYEI RENDŐR FŐKAPITÁNYSÁG GAZDASÁGI IGAZGATÓSÁG KÖZGAZDASÁGI OSZTÁLYA E G E R 3300 Eger, Eszterházy tér 2. T: 06-(36)-522-111/11-95 BM: 31/11-95 ===================================== A HEVES MEGYEI
RészletesebbenÉghajlatvédelmi kerettörvény. tervezet. 2010. évi törvény. az éghajlat védelmérıl. Preambulum
Éghajlatvédelmi kerettörvény tervezet 2010. évi törvény az éghajlat védelmérıl Preambulum Az Országgyőlés az éghajlatvédelmi kerettörvény elıkészítésérıl szóló 60/2009. (VI. 24.) OGY határozatnak megfelelıen;
RészletesebbenSzabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2015.
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2015. Kiadja: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 4 2. Módszertan... 5 3. Szabolcs-Szatmár-Bereg
RészletesebbenMAGYAR RÉGÉSZET ONLINE MAGAZIN 2013 TAVASZ
MAGYAR RÉGÉSZET ONLINE MAGAZIN 2013 TAVASZ www.magyarregeszet.hu PERKÁTA, EGY NEM SZOKVÁNYOS KÖZÉPKORI LELŐHELY Kovács Loránd Olivér 2009 és 2011 között útépítést megelőző régészeti feltárások folytak
RészletesebbenNemzeti Vidékfejlesztési Terv 2004-2006 ex-post értékelése. Tanácsadó és Szolgáltató Kft. zárójelentés. Budapest. 2009. március 24.
Nemzeti Vidékfejlesztési Terv 2004-2006 ex-post értékelése zárójelentés Tanácsadó és Szolgáltató Kft. Budapest 2009. március 24. 1 Nemzeti Vidékfejlesztési Terv 2004-2006 ex-post értékelése zárójelentés
RészletesebbenKISS Zsolt SZOBOSZLAI Mihály KOVÁCS András. A civil szféra bevonása a települések fejlesztésének folyamatába Magyarországon
KISS Zsolt SZOBOSZLAI Mihály KOVÁCS András A civil szféra bevonása a települések fejlesztésének folyamatába Magyarországon 2 A civil szféra bevonása a települések fejlesztésének folyamatába Magyarországon...
RészletesebbenA múzeumok oktatást támogató tevékenysége*
KÖZGYŰJTEMÉNYEK ÉS OKTATÁS A múzeumok oktatást támogató tevékenysége* Bereczki Ibolya Magyar múzeumok a XX. század végén a múzeumpedagógia szempontjából Amikor visszatekintünk az elmúlt néhány évtized
RészletesebbenKoronikáné Pécsinger Judit
Koronikáné Pécsinger Judit AZ ÚTKÖRNYEZET HATÁSTERJEDÉST BEFOLYÁSOLÓ SZEREPE TERMÉSZETI TERÜLETEKEN Doktori (PhD) értekezés Témavezető: Dr. Pájer József egyetemi docens Nyugat-magyarországi Egyetem Kitaibel
RészletesebbenHelyi Esélyegyenlőségi Program. Agyagosszergény Község Önkormányzata részére 2013-2018.
Helyi Esélyegyenlőségi Program Agyagosszergény Község Önkormányzata részére 2013-2018. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 9 Célok...
RészletesebbenÉSZAK-ALFÖLDI STRATÉGIA 2009-2013
ÉSZAKALFÖLDI REGIONÁLIS SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 20092013 Készítette: Dr. Setényi János Papp Miklós Kocsis Ferenc Lektorálta: Dr. Polonkai Mária Sápi Zsuzsanna Kiadja: Északalföldi Regionális Fejlesztési
RészletesebbenB e s z á m o l ó ja
M Ü B S E Magyar Ügyvédek Kölcsönös Biztosító Egyesülete a Magyar Ügyvédek Kölcsönös Biztosító Egyesülete Elnökségének 2014. évi B e s z á m o l ó ja és üzleti terv jelentése Tisztelt Küldöttgyűlés! A
RészletesebbenÓzdi kistérség ÓZDI KISTÉRSÉG. Régió: Észak-Magyarországi Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén
Ózdi kistérség Régió: Észak-Magyarországi Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén Ózd Kistérség Többcélú Társulása 3600 Ózd, Városház tér 1. Tel/fax: 48/470-332 ozdgfi@axelero.hu Az Észak-magyarországi régióhoz tartozik,
RészletesebbenÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN!
ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN! ÜDE-KUNSÁG Vidékfejlesztési Nonprofit Kft. Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája 2011 Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló 3 1.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe 3
RészletesebbenA kamara ahol a gazdaság terem. Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről
A kamara ahol a gazdaság terem Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről 1 Bevezetés Jelen beszámoló elkészítésének célja a kamarai küldöttek tájékoztatása a szervezet
RészletesebbenA pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzete 2012
A pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzete 2012 Az elemzés a Szakiskolai férőhelyek meghatározása 2012, a regionális fejlesztési és képzési bizottságok (RFKB-k) részére című kutatási program keretében
RészletesebbenHÁZIREND. OM azonosító: 030889 Iktsz. /2014. Szivárvány Óvoda 4030 Debrecen Monostorpályi út 39. Másolat csak az óvodavezető engedélyével készíthető!
Szivárvány Óvoda 4030 Debrecen Monostorpályi út 39. OM azonosító: 030889 Iktsz. /2014. HÁZIREND Másolat csak az óvodavezető engedélyével készíthető! Készítette: Pinczés Katalin óvodavezető Szivárvány Óvoda
Részletesebben10.4 Területi célok a városrészekhez kapcsolódó célmeghatározás
10.4 Területi célok a városrészekhez kapcsolódó célmeghatározás Városközpont [T2] - A városrész fejlesztési céljai között szerepel egyrészt a Kistérségi Járóbeteg Központ rehabilitációja, különösen az
RészletesebbenA SOOVARI CSIPKE A SOÓVARI CSIPKE.
A SOOVARI CSIPKE A SOÓVARI CSIPKE. ifjc^sxa VOLNA KRÓNIKÁSUNK,
RészletesebbenSalgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Népjóléti Iroda
Ikt. szám: 23469/2012. Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Népjóléti Iroda Tájékoztató Megyei Jogú Város Önkormányzata gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak 2011. évi ellátásáról Tisztelt Közgyűlés!
RészletesebbenKISKUNFÉLEGYHÁZA VÁROS
Mottó: Mindjárt születésünk pillanatában szüleink jóságára, gondoskodására szorulunk. Később, amikor betegségek gyötörnek minket és megöregszünk, megint mások gondoskodására és jóságára leszünk utalva.
RészletesebbenLEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE
LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV, SZABÁLYOZÁSI TERV HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE
RészletesebbenBALATON RÉGIÓ FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA
Balaton Fejlesztési Tanács BALATON RÉGIÓ FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2007-2013 Készítette: Vital Pro Kft. 2005. december 12. Tartalomjegyzék 1 Vezetői összefoglaló 4 2 Bevezetés 11 2.1 Dokumentum célja, tervezés
RészletesebbenEDUCATIO 1997/1 INNOVÁCIÓ ÉS HÁTRÁNYOS HELYZET
INNOVÁCIÓ ÉS HÁTRÁNYOS HELYZET A könyv szerzője a rotterdami pedagógiai intézet és szolgáltató központ igazgatója, s egyben a groningeni egyetem professzora. Témája a címben is megjelölt hátrányos helyzet
RészletesebbenVÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA
VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA HELYZETFELMÉRŐ, HELYZETELEMZŐ ÉS HELYZETÉRTÉKELŐ
RészletesebbenSZÉCSÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA
SZÉCSÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Budapest, 2008. április 30. Szécsény IVS I. Szécsény szerepe a településhálózatban... 4 II. Szécsény társadalmi-gazdasági adottságainak értékelése...
Részletesebben15 ÉVES A KÖZIGAZGATÁSI HIVATAL
15 ÉVES A KÖZIGAZGATÁSI HIVATAL Nagyon jeles évfordulót ünnepel a közigazgatási hivatal ebben az évben, hiszen 15 évvel ezelőtt, 1991. január 1-jén alakult meg a győri székhelyű 1. számú régió Köztársasági
RészletesebbenRÉGÉSZETI LELETEK KEVERMESEN ÉS KÖRNYÉKÉN
A BÉKÉS MEGYEI MÚZEUMI SZERVEZET MÚZEUMPEDAGÓGIAI FÜZETEI RÉGÉSZETI LELETEK KEVERMESEN ÉS KÖRNYÉKÉN PELLE FERENC BÉKÉSCSABA, 1978. A sorozatot szerkeszti SZ. KOZÁK MARIA Az eddig megjelent füzetek: 1.
RészletesebbenMAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN
MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE
RészletesebbenLenti és Térsége Vidékfejlesztési Egyesület LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2014-2020
1 Lenti és Térsége Vidékfejlesztési Egyesület LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2014-2020 TERVEZET A Lenti és Térsége Vidékfejlesztési Egyesület közgyűlése a 11/2016. (I. 28.) számú határozattal egyhangúlag
RészletesebbenMunkaügyi Központja 2014. I. NEGYEDÉV
Munkaügyi Központja A MUNKAERİ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ÖSSZEFOGLALÓJA 2014. I. NEGYEDÉV Pápa Zirc Devecser Ajka Veszprém Várpalota Sümeg Balatonalmádi Tapolca Balatonfüred Veszprém megye 8200 Veszprém, Megyeház
RészletesebbenFEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA
Munkaügyi Központja Szervezési és Hatósági Osztály Munkaügyi Központja Szervezési és Hatósági Osztály FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA Székesfehérvár, 2012. december 8000 Székesfehérvár,
RészletesebbenEuRégiós Marketingstratégia Régión kívüli szakértői lekérdezések. Kutatási jelentés
EuRégiós Marketingstratégia Régión kívüli szakértői lekérdezések Kutatási jelentés Szombathely, 2005 EuRégiós Marketingstratégia Régión kívüli szakértői lekérdezések Kutatási jelentés A WESTPA EU régió
RészletesebbenNagyszentjános Településrendezési terv
Nagyszentjános Településrendezési terv Örökségvédelmi hatástanulmány Vágner Zsolt régész 2009. június 12. I. Vizsgálat Bevezetés A jelenlegi hatástanulmány Nagyszentjános település Szerkezeti és Szabályozási
Részletesebben