After-LIFE Természetvédelmi terv

Átírás

1 LIFE08 NAT/RO/ Kiemelt fontosságú élőhelytípusok kedvező konzervációs állapotának biztosítása a Kelemen-Görgény Kiemelt Jelentőségű Különleges Természetmegőrzési Területen After-LIFE Természetvédelmi terv 1

2 Proiect LIFE08 NAT/RO/ Kiemelt fontosságú élőhelytípusok kedvező konzervációs állapotának biztosítása a Kelemen-Görgény Kiemelt Jelentőségű Különleges Természetmegőrzési Területen Természetvédelmi terv az After-LIFE szakaszra ( ) Marosvásárhely, 2013 Készítette: Maros megyei Környezetvédelmi Ügynökség Marosvásárhely, Hídvég út 10 sz. Maros megye tel fax: office@apmms.anpm.ro 2

3 Tartalom 1. Előszó A projekt története és helyzetelemzés Célok és eredmények Fenyegetések és megvalósított intézkedések közötti arány SWOT elemzés Letséges finanszírozási források Kitűzött célok az After-LIFE szakaszban Javasolt intézkedések az After-LIFE szakaszban

4 Előszó Ezen természetvédelmi terv egy átfogó áttekintést ad a Maros megyei Környezetvédelmi Ügynökség és a Maros megyei Állami Erdészeti Hivatal, partnerségben kezdeményezett intézkedéseiről, bizonyos kiemelt fontosságú élőhelyek EU szintre való helyreállítása érdekében. Továbbá, meghatározza a célokat és a közel jövőben végrehajtandó szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy tovább javítsák és fenntartsák ezen élőhelyek állapotát. Ugyanakkor egy olyan eszköz, amelyen keresztül a projekt kedvezményezettjei tudatosíthatják a jogalkotási és döntéshozó szervekben, valamint a közvéleményben, hogy a megfelelő intézkedéseket figyelembe kell venni és belefoglalni a helyi, regionális és országos szintű politikákban és stratégiákban, amelyek célja a biológiai sokféleség fenntartása az EU-csatlakozási szerződésben foglaltak szintjén. 4

5 A Projekt története és helyzetelemzés 2007 után, Románia EU-hoz való csatlakozása után, a Natura 2000 hálózat is létrejött. Az ide tartozó területek kijelölése 2011-ig tartott, amikor is megtörténtek az utolsó javaslatok a védett területek felvételére tól kezdődően, a Környezet - Ágazati Operatív Program 4. prioritási tengely A biodiverzitás és természeti örökség védelme és feljavítása, támogatva a védett területek menedzsmentjét, beleértve a NATURA 2000 alkalmazását is finanszírozási program lehetőségével élve, a Natura 2000 területek adminisztrátorai és más jogosult személyek (földtulajdonosok / vezetők, a civil szervezetek, kormányzati szervek) különböző projektek indítottak a Natura 2000 területek fejlesztési terveinek kidolgozására. Ezen fejlesztési terveknek a kidolgozása és jóváhagyási folyamata nagyon bonyodalmas és hosszú, így lehetséges az, hogy 2013 végéig még mindig nem létezik egyetlen területnek sem, a román kormány által jóváhagyott, fejlesztési terve. A Környezet - Ágazati Operatív Program 4. prioritási tengelyének egyetlen teljesítménymutatója a jóváhagyott fejlesztési tervek száma és a fejlesztési tervekkel / intézkedésekkel rendelkező területek nagysága a Natura 2000 hálózatban. A Környezetvédelmi és Éghajlatváltozás Minisztérium csak 2016-tól fog támogatási összegeket kiutalni a fejlesztési tervek és intézkedések végrehajtására. Ilyen körülmények között, az Európai Unió LIFE finanszírozási program az egyetlen életképes megoldás, hogy a biodiverzitás konkrét természetvédelmi és rehabilitációs intézkedéseit támogassa. Ugyanez a helyzet a Kelemen-Görgényi NATURA 2000 területtel is, amelynek a fejlesztési - vezetési terve jelenleg készül, és a legkorábbi várható határidő a jóváhagyásra A Maros megyei KVÜ 2006-ban javasolta felvételre a Kelemen-Görgény hegyek (ROSCI0019) területét a Kiemelt Jelentőségű Különleges Természetmegőrzési Területek közé, majd folyamán megállapította, hogy egyes részei a Különleges Természetmegőrzési Területnek degradáltak. A KTT szinte teljesen lefedi a vulkanikus eredetű Kelemen - Görgényi havasok hegyláncait, kiterjed a Keleti - Kárpátok belső oldalán, ami meghatározza a festői kilátást és ugyanakkor, felhívja a figyelmet a sajátos biológiai sokféleségre, felerősítve e biológiai sokféleség megőrzésének fontosságát. Az a tény, hogy az emberi települések csak a Maros folyó völgyében jöttek létre lehetővé tette a kompakt természetes erdők megőrzését több mint hektáron. A csökkent antropogén tevékenység lehetővé tette, hogy szinte érintetlenül megőrződjön a zóna különböző élőhelyeinek és fajainak természetes sokszínűsége. És mégis, egy súlyosan megpróbált társadalom fejlesztési igényei és a természeti értékek megőrzésének igényei közti harmonizáció hiányában e természetvédelmi terület egyes részei ledegradálódtak az elmúlt évtizedekben. Következésképpen, szükségesé vált egy támogatási kérelem megfogalmazása, hogy egy LIFE projekt keretében végrehajtható legyen három európai jelentőségű kiemelt fontosságú élőhely rehabilitációja, élőhelyek melyeket a nem fenntartható emberi tevékenységek befolyása tett tönkre, mint a boróka telepek betakarítása, a legelő típusoknak nem megfelelő legeltetés, a hagyományos pásztorkodás elhagyása és a túlzott 5

6 - visszaélésszerű fakitermelés. Így, a Maros megyei Környezetvédelmi Ügynökség a Maros megyei Erdészeti Hivatal együttműködésével és az Európai Bizottság által támogatott LIFE+ Program finanszírozásával, egy projektet indított "Kiemelt fontosságú élőhelytípusok kedvező konzervációs állapotának biztosítása a Kelemen-Görgény Kiemelt Jelentőségű Különleges Természetmegőrzési Területen (SCI)" néven. Projekt végrehajtási ideje 2010 január júliusa volt. Ennek következtében, adott lévén a Kelemen - Görgényi havasok specifikus bio-földrajzi sajátosságai, a projekt célja a Kelemen-Görgényi kiemelt jelentőségű élőhelyek ökológiai rekonstrukciója. A múltbeli nem fenntartható emberi tevékenységek által szigetszerűen érintett élőhelyeké. A projekt céljai A projekt akciói 3 érintett élőhelyet céloztak, ez szolgáltatta a kiindulási pontot, amely meghatározta a következő fő célokat: hektár 4070* Törpefenyő (Pinus mugo) és Erdélyi havasszépe (Rhododendron myrtifollium) cserjések típusú élőhely ökológiai rekonstrukciója, a Rakottyás-tető, Kelemen-havasok hektár 6230* Fajgazdag Nárdus-gyepek szilikátos alapkőzetű hegyvidéki területeken és kontinentális európai területek domb- és hegyvidékein típusú élőhely ökológiai helyreállítása a Kelemen-havasok magas szubalpin területein ,66 hektár 6230* Fajgazdag Nárdus-gyepek szilikátos alapkőzetű hegyvidéki területeken és kontinentális európai területek domb- és hegyvidékein típusú élőhely ökológiai helyreállítása a Görgényi-havasok alacsonyabb területein 4. 10,56 hektár 910* Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők típusú élőhely ökológiai rekonstrukciója a Maros Szorosban; 5. A részvétel fokozása a helyreállítási tevékenységek és természetvédelmi aktivitásokban a helyi közösség részéről Elért eredmények: 30 hektár 4070* Törpefenyő (Pinus mugo) és Erdélyi havasszépe (Rhododendron myrtifollium) cserjések típusú élőhelyen Törpefenyő facsemete, 500 Havasi cirbolyafenyő (Pinus cembra) facsemete, valamint Erdélyi havasszépe mag újratelepítése és karbantartása. 198 hektár 6230* Fajgazdag Nárdus-gyepek szilikátos alapkőzetű hegyvidéki területeken és kontinentális európai területek domb- és hegyvidékein típusú élőhely felújítása a Kelemen-havasok magas szubalpin területein, csökkentve a nem kívánt / invazív fajok bőségét (Deschampsia cespitosa, Veratrum album, Rumex alpinus), fokozva a jellemző fajok bőségét (Festuca nigrescens, Agrostis capillaris, Nardus stricta), és növelve a takarmány értékét; 111,66 hektár 6230* Fajgazdag Nárdus-gyepek szilikátos alapkőzetű hegyvidéki területeken és kontinentális európai területek domb- és hegyvidékein típusú élőhely felújítása a Görgényi-havasok alacsonyabb területein, mind megszüntetve (Picea abies) és csökkentve a nem kívánt / invazív fajok bőségét (Deschampsia 6

7 cespitosa), növelve a jellemző fajok bőségét (Festuca nigrescens, Agrostis capillaris, Nardus stricta, Viola declinata, Veronica officinalis, stb), valamint a takarmány értéknövekedésében; 12,6 hektár 910* Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők típusú élőhely felújítása Alnus glutinosa facsemeték ültetése és karbantartása és az invazív akác (Robinia pseudoacacia) fajok eltávolítása által; Tájékoztató és felvilágosító kampány keretében, 15 nyilvános ülés megszervezésével, ahol a tagok a helyi közösségeket egyaránt tájékoztatta, és lehetőséget adott arra, hogy kifejezzék véleményüket a Life+ projekt akcióinak végrehajtásával, és az általuk elért eredményekkel kapcsolatban. Összehasonlítva a három élőhely részarányát a ROSCI0019 Kelemen-Görgényi KTT-ben ( ha összesen), a projekt által rehabilitált területek kb. 2%-ot a 4070* Törpefenyő Pinus mugo és Rhododendron myrtifolium élőhelyből, 17-20%-ot a 6230* Fajgazdag Nardus gyepek és hegyvidéki legelő élőhelyből és kb. 2% a 91E0* Enyves Alnus glutinosa és Fraxinus excelsior élőhelyből képviseltek. A projekt elején létezett számos kockázat és kihívás, amelyek így vagy úgy befolyásolhatták volna az eredményeket és a folyamat végrehajtását. Az alábbi táblázat elemzi a projekt kezdetén azonosított fenyegetéseket, összehasonlítva a megvalósított tevékenységekkel és az elért eredményekkel. A projekt elején és a végrehajtási folyamatban azonosított fenyegetések Egy koherens jogi keret és a természetes élőhelyek megőrzési és rehabilitációs szabályainak a hiánya. A Környezetvédelmi Minisztérium és a Földművelésügyi és Fenntartható Fejlődési Minisztérium nem fogalmazta meg a kötelező minimális intézkedéseket a közösségi érdekű élőhelyek rehabilitációja és konzerválása szempontjából. A Kelemen Nemzeti Park Menedzsment Terve nem tartalmaz elegendő információt a leromlott élőhelyek megoszlásáról és a természetvédelmi helyzetéről általában. A Maros Szoros Natúrpark csak a LIFE+ projekt elején került adminisztráció alá. És ennek a Natura 2000 területnek a fejlesztési terve a tervek szerint 2015re Végrehajtott intézkedések és a projekt végén elért eredmények A projekt területén tálalható természeti tőkéért felelős hatóságok engedélyének a megszerzése A projekt elején részletes módszertan és munkaterv készült a célok eléréséhez, ehhez felhasználva és alkalmazva más hasonló projektek legjobban bevált gyakorlatait és az erdészeti jogszabályok követelményeit, mindezeket persze a projekt feltételeihez alakítva. A Maros megyei Környezetvédelmi Ügynökség bemutatta a projekt céljait, a megvalósítandó akciókat és a várható eredmények a Kelemen Nemzeti Park és a Maros Szoros Natúrpark adminiszt-rátorainak, amelyek a Tudományos Tanácsban folytatott megbeszéléseket követően kiadták a végrehajtási megállapodás. 7

8 készül el és kerül jóváhagyásra. A Környezetvédelmi Minisztérium végrehajtási megállapodást adott ki a projekt tervezett akcióira. Érdektelenség a 4070* Törpefenyő (Pinus mugo) és Erdélyi havasszépe (Rhododendron myrtifollium) cserjések típusú erdei élőhelyek megőrzésében A boróka és a rododendron törpecserjéssel borított területek, antropogén jelenségek hatására, az elmúlt évtizedek során egyre csökkentek az emberi jelenség. A törpecserjéseket szisztematikusan vágták, vagy felégették ezáltal bővítve a legelő területek és gyógyszerészeti célokra. Az ellenőrizetlen turizmus negatív hatásait között a legfontosabbak: a különböző növényfajok gyűjtetése, a vadon élő állatok zavarása és a hulladék elhagyása. A cserjésben való illegális és ellenőrizetlen legeltetés tovább súlyosbítja az élőhelyek romlását gátolván a regenerációt. Emellett még felszíni bányászati volt kihatással ezen élőhelyekre, különösen a 80-as években Érdektelenség a 910* Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők típusú erdei élőhelyek megőrzésében A 92/43/EGK irányelv bevezetéséig és végrehajtásáig Romániában, a projekt területén található erdők jelentős bevételi forrássá váltak a vidéki közösségekben. 30 hektár 4070* Törpefenyő (Pinus mugo) és Erdélyi havasszépe (Rhododendron myrtifollium) cserjés ökológiai rekonstrukciója 2011 októberében, 1,5 hektár területen került sor az első ültetése, amikor 4500 darab 2 éves Pinus mugo facsemetét ültettek el és 2012 októberének végén történt a Rhododendron myrtifolium magvetése 1,5 ha-on, hogy felgyorsítsa a leromlott élőhelyek helyreállítását októberében került sor a többi Pinus mugo és az 500 Pinus cembra (cirbolyafenyő) facsemetének az elültetésére, amelyeket ugyancsak a Maros megyei Erdészeti Hivatal termesztett a ratosnyai EKban. A legfőbb eredmények az élőhelyhelyreállítási intézkedések végrehajtása után: a jellemző fajok (Pinus cembra, Pinus mugo és Rhododendron myrtifolium) növekvő bősége; az élőhely specifikus fajgazdagságának növekedése; az élőhely természetvédelmi helyzetének módosulása nagyon leromlottból viszonylag kedvezőre (átlag). 12,6 hektár élőhely felújítása Maros Szoros Natúrparkban A végrehajtott akcióban 105 példány akácot (Robinia pseudoacacia), nem kívánt (invazív) faj, távolitottak el, amely hajlamos arra, hogy fokozatosan felváltsa a jellemző fajokat. 8

9 A jelenlegi ártéri erdőgazdálkodási problémák a múltban gyökereznek, különösen a kommunista időszakban, és mielőtt még ezek a területeket SCI-vé lettek kijelölve. A múltban nem voltak még létrehozott és alkalmazott védelmi intézkedések ártéri erdők fenntartására és e területek menedzsmentjét az Erdészeti Hivatalok és a Vízügyi Igazgatóságok között osztották fel, anélkül, hogy a biológiai sokféleség megőrzését szempontnak vegyék. Ez vezetett Alnus sp. fajok ellenőrizetlen kivágásaihoz és az akác (Robinia pseudoacacia) félék inváziójához. Érdektelenség és a megfelelő stratégiák hiánya a füves rét típusú élőhelyek megőrzésében Földművelésügyi és Vidékfejlesztési nem harmonizálta füves élőhelyek irányítási rendszerét (szabályok, intézkedések) a gyepek természetvédelmi igényeivel, a környezetvédelmi jogszabályoknak és az élőhelyvédelmi irányelveknek megfelelően. A füves élőhelyek leromlásának fő okai a kihasználási módszerek megváltózása, (elhagyás), a nem megfelelő hasznosítása (túllegeltetés, a legeltetés felhagyása, túltrágyázás), amelyek egy vastag alom felhalmozódásához, az invazív / nemkívánatos fajok fejlődéséhez, az élőhelyspecifikus fajgazdagság csökkenéshez vezetnek, ezáltal beindítva egy dinamikus átalakulási folyamatot más típusú növénytársulássá. Egymást követő ültetések során több mint Enyves éger (Alnus glutinosa) facsemetéket ültettek el, a 12,5 hektár területen a Maros mindkét oldalán és az ágazatok szigeti területein, a Maros Bisztra és Csobotány közötti szakaszon. A felmérési megfigyelések alatt 89%-os megmaradási rátát észleltek az elültetett facsemetéknél és az élőhely természetvédelmi helyzetének megváltozását leromlottból több mint kedvezőre. 111,66 hektár 6230* Fajgazdag Nárdusgyepek szilikátos alapkőzetű hegyvidéki területeken és kontinentális európai területek domb- és hegyvidékein típusú élőhely ökológiai helyreállítása a Görgényihavasok alacsonyabb területein A célkitűzések elérése érdekében (a kedvező természetvédelmi állapot helyreállítása) a következő főbb irányelvek és ezek keretén belül egyéni intézkedések voltak javasolva: Kiterjedt legeltetés juhokkal Kiterjedt legeltetés szarvasmarhákkal Kiterjedt / ellenőrzött legeltetés lovakkal; Kiterjedt és ellenőrzött legeltetés szarvasmarhákkal és juhokkal közösen. Ugyanakkor, a 6230* típusú élőhely kedvező védettségi állapotának a helyreállítsa érdekében, másodlagos intézkedéseket is végrehajtottak: a növényzet kézi kaszálása és keletkezett növényi anyag eltávolítása, a Veratrum album és Picea abies példányok kézi kitermelése. A fejlesztési intézkedések végrehajtása után a legfőbb eredmények a következők voltak: a nem kívánt / invazív fajok 9

10 A megértés hiánya a helyi önkormányzatok, a földtulajdonosok, a helyi közösségek és a turisták részéről a Natura 2000 hálózatban foglalt területek célkitűzéseivel, velük járó felelősséggel és az előnyeivel szemben A projekt elején, a helyi közösségeknek és hatóságoknak csak homályos információik voltak a Natura 2000 hálózat szerepéről és célkitűzéseiről, nem ismerték az Európai Bizottság LIFE+ Programjának a szerepét és nem voltak tisztába a térség természeti tőkéjének helyreállítási és megőrzési szükségességéről. megszüntetése (Picea abies) és csökkentése (Deschampsia cespitosa Veratrum album, Rumex alpinus) a rétek szerkezetében; a jellemző fajok (Festuca rubra, Agrostis capillaris, Nardus stricta) növekvő bősége; az élőhely specifikus fajgazdagságának növekedése; a takarmány értéknövekedése. Egy tájékoztató és figyelemfelkeltő kampány szervezése és a nyilvánosság bevonása a természetvédelmi tevékenységek végrehajtásába A lakosság bevonása egy nagy fontos célja a projektnek; ennek megfelelően 15 nyilvános ülés került megszervezésre és egy ifjúsági tábor, ahol a diákok konkrét természetvédelmi tevékenységekben (mint például a Veratrum album fajok megszüntetése a projekt célterületén) vettek részt. A helyi közösségek csakis akkor értették meg a szabályok és a biológiai sokféleség megőrzéséhez kapcsolódó termékek szerepét és fenntartható társadalmi fejlődés szerepét, amikor a társadalmi tudatosság szintjén a megvalósított helyreállítási intézkedések elismerté és elfogadottá vállnak, és még inkább, állandósultak. Valójában ez volt a fő ok, hogy a Kelemen- Görgényi Natura 2000 területen belül és közelében lakó lakosság körében tájékoztató kampányokat folytasson, lévén hogy a háztartási tevékenység közvetlenül befolyásolja a természetes élőhelyek környezetmegőrzését. A projekt megvalósítása során szerzett tapasztalatok alapján megfogalmazódott néhány következtetés, melyeket egyrészt a megismert kockázatok és kudarcok, másrészt pedig egy funkcionális működési keretnek a segítségével nyert siker szintje testesít meg. Ugyancsak e következtetések alapján válik egyértelművé azon szükségesség, hogy olyan 10

11 intézkedéseket dolgozzanak ki, amelyek elősegítik, hogy a projekt által elért eredmények közép- és hosszú távon tovább növekedjenek és fenntartódjanak. A kapott eredmények nyilvánvalóan hozzájárultak a Kelemen-Görgényi Natura 2000 területen elhelyezkedő három típusú kiemelt jelentőségű élőhely védelmi helyzetének javításához, új életképes beavatkozási modelleket szolgáltatva a földhasználóknak, a védett természeti területek vezetőinek és a természeti tőke kezelésében résztvevő intézményeknek. A Környezetvédelmi és Éghajlat változási Minisztériumnak, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumnak, a védett területek adminisztrátorainak, a földet rendező gazdáknak és a civil szervezeteknek lehetősége van arra, hogy a LIFE08 NAT/RO/ projekt eredményeit belefoglalhassák a hasonló élőhelytípusok természetvédelmi irányelveibe és stratégiáiba, miáltal a LIFE08 NAT/RO/ projektben használt eszközöket és módszereket országszerte lehet reprodukálni. A listázott fenyegetések és a kapott eredmények összehasonlítása alapján érthető egy SWOT analízis végzése, amiben akár új igények is fogalmazódhatnak meg a természetvédelmi célterületek fenntartása és javítása érdekében a periódusra. Erősségek Gyengeségek A területek jó természetvédelmi helyzete; A helyi közösségek megfelelő mértékben való tájékoztatása; Tapasztalt erdészeti személyzet; A Maros megye Erdészeti Hivatal rendelkezik a célterületek való további szabályozó intézkedések megvalósításához szükséges infrastruktúrával és biztosítani tudja a kellő mennyiségű Pinus mugo facsemetéket; A földbérleti szerződések 10 évre való meghosszabbítása a gazdák számára biztosítja a célterületek egységes és folyamatos karbantartását; Egy országos szintű stratégiai hiánya a degradált / leromlott élőhelyek helyreállításéra és megőrzésére; A természetes élőhelyek fenntartására fordítható országos szintű pénzügyi források nagyon szűk kerete; A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium jogszabályai és az EU-s élőhelyvédelmi irányelvek közti harmonizáció hiánya; Egy tanúsítási rendszer hiánya a magas természeti értékű gyepterületekre vonatkozóan; A kiemelt jelentőségű védett terület kidolgozásban lévő gazdálkodási terve; A hozzáértő személyzet jelenléte a Kelemen Nemzeti Park és a Maros Szoros Natúrpark közigazgatási egységeiben; Az információs és látogatói infrastruktúra megléte; 11

12 Jó hírnévnek örvendő LIFE projekt, mind a helyi közösségek és az érintett intézmények sorában. Lehetőségek Az erdők és füves Natura 2000 területekre vonatkozó egy sor kötelező intézkedés és azok ellenőrzési tervének a megfogalmazása és a jogszabásokban való beiktatása, a Gazdálkodási terveken keresztül; Az új rétekre vonatkozó törvény elrendelése; Lehetőség más kompenzációs kifizetések megpályázására a Natura 2000 terület gazdálkodási tervének a jóváhagyását követően; A növekvő érdeklődés a föld adminisztrátorok, a diákok és a média részéről a fajok és a kiemelt jelentőségű élőhelyek megőrzésében; Új alapok megpályázásának a lehetősége fiatal mezőgazdasági termelők számára, a rétes legelők gazdálkodási kapacitásának a növelésére; A különböző civil szervezetek (ROMONTANA, FAMD, Agrom-E) bevonása az erdészeti személyzet és a föld gazdák képzésébe, a hegyvidéki régiók földügyi igazgatás hatékonyságának a növelése érdekében. Veszélyek Új, invazív fajok megjelenése és megtelepedése; Erdőtüzek és hegyi cserjésekben keletkezett tüzek a száraz nyári időszakokban; Az állami környezetvédelmi struktúrák feloszlatása politikai és gazdasági érdekek alapján (pénzügyi források hiánya); A védett területekre vonatkozó politikáknak a napirendről való levétele; A pénzügyi források hiánya a kompenzációs kifizetésekre; Az ellenőrizetlen gazdasági tevékenységek növekedése; A Maros folyó szabályozására végrehajtott tervek, árvizek nyomán. Lehetséges finanszírozási források EMVA - Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) egy olyan pénzügyi eszköz, amelyet az Európai Unió létesített annak érdekében, hogy támogassa a tagállamokat, a közös agrárpolitika megvalósítására. ÁOP Környezet, 4. tengely - Környezet - Ágazati Operatív Program 4. prioritási tengely A biodiverzitás és természeti örökség védelme és feljavítása, támogatva a védett területek menedzsmentjét, beleértve a NATURA 2000 alkalmazását is, melynek célja a biológiai sokféleség megőrzése érdekében tett intézkedések; 12

13 NVP - Nemzeti Vidékfejlesztési Program. A program célja a hagyományos mezőgazdasági tevékenységek támogatása és hatékonyságának fejlesztése, a mezőgazdaság és vidékfejlesztés általában. E program keretében elszámolható költségek: mezőgazdasági gépek és egyéb berendezések vásárlására, mint például a farmokon szerelt elektromos villanypásztorok. MmKÜ - Maros megyei Környezetvédelmi Ügynökség - közösségi jelentőségű Natura 2000 élőhelyek folyamatos megfigyeléséért és e területeken folyó tevékenységek szabályozásáért felelős környezetvédelmi helyhatóság. MmEH - Maros megyei Erdészeti Hivatal - a megyeszintű erdőgazdálkodást szabályozó helyhatóság; KM - Környezetvédelmi Minisztérium - a Natura 2000 típusú területek fenntartásáért és megőrzéséért felelős nemzeti környezetvédelmi hatóság. Kelemen Nemzeti Park Igazgatósága (KNP) - a természetvédelmi terület biológiai sokféleségének a nyomon követésévért és kezelésért felelős szerv. Maros Szoros Natúrpark Igazgatósága (MSzNP) - a természetvédelmi terület természeti tőkéének a nyomon követésévért és kezelésért felelős szerv MKIÜ - Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökségtől. Az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) által folyósított európai alapokat kezeli, melyek a támogató intézkedések végrehajtásának a finanszírozása használhatók. Szovátai MAROS Közbirtokosság - A szóvátai legelő (a LIFE08 NAT/RO/ projekt C3-as akciójának célterülete) adminisztrátora és szerződése van a MKIÜ-vel (APIA) agrár-környezetvédelmi kifizetésekre, a időszakra. Magyarói Állattenyésztők Egyesülete (Maros m.) - A magyarói (Steja - Negoi) legelő, a LIFE08 NAT/RO/ projekt egyik célterületének (6230* Fajgazdag Nárdus-gyepek szilikátos alapkőzetű hegyvidéki területeken és kontinentális európai területek domb- és hegyvidékein típusú élőhely) adminisztrátora (C2 akció). Az Egyesületnek koncessziós szerződése van a legelőre a magyarói polgármesteri hivatallal a időszakra, és egy másik szerződése a MKIÜ-vel (APIA) agrár-környezetvédelmi kifizetésekre, a időszakra. Virgiliu Ujică Egyéni vállalkozó - A Dragus (Poiana lui Chirila) legelő, a LIFE08 NAT/RO/ projekt egyik célterületének (6230* Fajgazdag Nárdus-gyepek szilikátos alapkőzetű hegyvidéki területeken és kontinentális európai területek domb- és hegyvidékein típusú élőhely) adminisztrátora (C2 akció). Az adminisztrátornak koncessziós szerződése van a legelőre a gödemesterházi polgármesteri hivatallal a időszakra, és egy másik szerződése a MKIÜ-vel (APIA) agrár-környezetvédelmi kifizetésekre, a időszakra. 13

14 Kitűzött célok az After-LIFE szakaszban Annak érdekében, hogy javítsák és fenntartsák a projekt keretében helyreállított élőhelyek természetvédelmi helyzetét, valamint fenntarthatóságának biztosítására, a célterületeken végzett tevékenységek keretében, egy sor szükséges célkitűzés és intézkedés fogalmazódott meg. 1. A 30 hektár rehabilitált 4070* Törpefenyő (Pinus mugo) és Erdélyi havasszépe (Rhododendron myrtifollium) cserjés további javítása és ezen javitótt állapot fenntartása A cél biztosítja, hogy a Pinus mugoval és Pinus cembraval beültetett terület masszivá fejlődjön, mikor az elültetett facsemeték kisméretű fává fognak cseperedni (természetes velejáró feltétel). Maros Megyei Környezetvédelmi Ügynökség, az a Kelemen Nemzeti Park adminisztrációja és Maros megyei Erdészeti Hivatal folyamatosan figyelemmel kíséri a felújított területet. Szervezett akciók keretében új Pinus mugo facsemetéket fognak ültetni 2 szakaszban és a facsemeték körüli fölösleges növényi vegetációt el fogják távolítani. Annak érdekében, hogy az After-LIFE természetvédelmi tervnek működési keretet biztosítsanak, a három szervezet intézményközi megállapodást írt alá már ben (lásd 1. melléklet - Együttműködési egyezmény APM_DS_PNC). 2. A LIFE08 NAT/RO/ projekt keretében rehabilitált 6230* típusú élőhely természetvédelmi helyzetének fejlesztése és fenntartása. A cél biztosítja kedvező természetvédelmi állapotot az egész rehabilitált területet. Az adminisztrátoroknak koncessziós szerződéseik vannak a gödemesterházi és magyarói legelőkre a gödemesterházi (2. melléklet - Koncessziós szerződés Ujica Virgil), valamint a magyarói (3. melléklet - Koncessziós szerződés Mezőgazdasági Termelők és Állattenyésztők Egyesülete Magyaró) polgármesteri hivatalokkal a időszakra és ugyanakkor szerződéseik vannak a MKIÜ-vel (APIA) agrár-környezetvédelmi kifizetésekre, a időszakra. Ugyanakkor a szovátai legelő tulajdonosának is szerződése van a MKIÜ-vel (APIA) agrár-környezetvédelmi kifizetésekre, a időszakra. Ezek a szerződések egy plusz garanciát nyújtanak az rehabilitált élőhelyek projekt utáni evolúciójára, mivel a projekt észrevételi alapján az a következtetés, hogy ezek a területek elsősorban a lemondás és a nem megfelelő legeltetés miatt degradálódott le. Ebben az összefüggésben, kezdve 2013 januárjától (amikor a hosszú távú (10 éves) bérleti szerződések és az APIA támogatások a gyepek megfelelő felhasználásáért garantálódtak), egy erős hit körvonalazódott meg: a fenti tények ismeretében az a meggyőződés alakult ki, hogy a projekt eredményei megmaradnak, sőt még javulni is fog. A Maros Megyei Környezetvédelmi Ügynökség folyamatosan figyelemmel fogja kísérni a rehabilitált területeket, és meggyőződik arról, hogy az agrár-környezetvédelmi intézkedések tiszteletben lesznek tartva a területek adminisztrátorai által. Ugyanakkor, a bevállalt intézkedések mellett, a területek koncesszionáriusai elkötelezték magukat, hogy ha új Veratrum album példányok jelennek meg, egy kampány keretén belül megszüntetik azokat. 14

15 3. A füves élőhelyek rehabilitációs intézkedéseinek átültetése a nemzeti mezőgazdasági és környezetvédelmi politikákba. Ígéretéhez híven, a Maros Megyei Környezetvédelmi Ügynökség továbbra is beszámol a projekt eredményeiről a felelős szerveknek - Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA), a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM), a kapcsolódó civil szervezetek (AgromRO Egyesület, ROMONTANA Hegységfejlesztési Egyesület, ADEPT Alapítvány stb.), és lobbizik annak érdekében, hogy a projekt eredményeit a jövőben belefoglalják a füves élőhelyek rehabilitációját és megőrzését szabályozó országos szintű stratégiákba. A projekt kedvezményezettje, már két hivatalos írásos dokumentumban is, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) elé tárta a projekt eredményeit és ajánlásait, hogy azokat a jövőbeli stratégiákba belefoglalja. Az FVM közölte a kedvezményezettel (hivatalos átirat 6613/ ), hogy a LIFE08 NAT/RO/ projekt keretén belül elért eredmények megbeszélésre és elemezésre kerülnek az agrár-környezetvédelmi és az éghajlattal intézkedés műszaki adatlapjának elkészítésekor, amely összefügg a közötti Nemzeti Vidékfejlesztési Programmal (lásd 5. melléklet - FVM válasza_kezelési követelmények tanulmány). Más, a jogi rendszer javításában és az agrár-környezetvédelmi politikában érdekelt szervekkel való konzultációkat követően, a Maros Megyei Környezetvédelmi Hivatal hozzájárul a "Nemzeti Stratégiai Útmutatók a Kárpátok fenntartható fejlődésért ( )" című dokumentum Általános 3. célkitűzés: A környezeti jellemzők javítása a hegyvidéki régiókban részének elkészítésében (lásd a 4. melléklet). Szeretnénk megjegyezni, hogy bár az első bizottsági ülés már megvolt, mégis jelenleg nincs politikai akarat arra, hogy az országos szintű stratégiák magukban foglalják a fent említett dokumentumot, ami viszont további lobbizást igényel a kormány szintjén. 4. A 12,6 hektár felújított 910* típusu élőhely további javítása és ezen javított állapot fenntartása a Maros Szoros Natúrparkban. A célja, hogy elősegítse a projekt keretén belül elültetett Alnus glutinosa facsemeték fává való cseperedését. A Maros Megyei Környezetvédelmi Ügynökség, a Maros Szoros Natúrpark és a Maros megyei Erdészeti Hivatal folyamatosan figyelemmel kíséri a felújított területet, szervezett akciók keretében új Alnus glutinosa csemetéket fognak ültetni 2 szakaszban és a facsemeték körüli fölösleges növényi vegetációt el fogják távolítani. 5. A figyelem felkeltése és a tudatosság növelése a helyi közösségek körében. A cél, hogy egy magasabb szintű tájékoztatást és a nyilvánosság részvételét biztosítsa a tevékenységekben, amelyek fenntartható fejlődés révén biztosítják majd a természetes élőhelyek megőrzését. Öt nyilvános ülés szervezését tervezik a projekt területén, a helyi közösségek bevonásával, szemináriumokon és nyilvános vitákon való részvételt, melyeknek témája a biológiai sokféleség védelme és megőrzése. Ugyanakkor ismertető információs anyagok lesznek szerkesztve és terjesztve az elért eredményekről. És továbbra is fejlesztve és frissítve lesz a projekt honlapja is. Az alábbi táblázat a következő 5 évre javasolt tevékenységeket részletezi, amelyek a célok elérését szolgálják: 15

16 Javasolt intézkedések Végrehajtási idő Felelős szerv Szükséges összeg (Euro) Lehetséges finanszírozási források 6000 Pinus mugo facsemete magról vetése és növelése a palotailvai Erdészeti Kerületbe A felújított 4070* típusú élőhely célterületének folyamatos megfigyelése (Kelemen havasok - Rakottyás tető) A Pinus mugo és Pinus cembra facsemeték körüli növényi vegetáció eltávolítása a helyreállított célterületen, a növekedés megkönnyítse érdekében 2500 Pinus mugo facsemete ültetése a helyreállított célterületen 3500 Pinus mugo facsemete ültetése a helyreállított célterületen A felújított 910* típusú élőhely célterületének folyamatos megfigyelése (Felső Maros Szoros) Az Alnus glutinosa facsemeték körüli növényi vegetáció eltávolítása a 2014 április október Maros m. Erdészeti Hivatal (MmEH), Maros m. Környezetvédelmi Ügynökség (MnKÜ) MmEH, MmKÜ, Kelemen Nemzeti Park (KNP) július MmEH, MnKÜ október MmEH, MnKÜ, KNP október MmEH, MnKÜ, KNP MmEH, MnKÜ, KNP június MmEH, MnKÜ forrásai és a nemzeti forrásai, az ÁOP- Környezet - 4. prioritási ága és a nemzeti forrásai és a nemzeti forrásai és a nemzeti forrásai és a nemzeti forrásai, az ÁOP- Környezet - 4. prioritási ága és a nemzeti forrásai és a nemzeti 16

17 helyreállított célterületen, a növekedés megkönnyítse érdekében 1500 Alnus glutinosa facsemete ültetése a helyreállított célterületen 1500 Alnus glutinosa facsemete ültetése a helyreállított célterületen A felújított 6230* típusú élőhely célterületeinek folyamatos megfigyelése (a magyarói, gödemesterházi és szovátai legelőkőn) Az invazív Veratrum album faj kézi eltávolítása a gödemesterházi és magyarói legelőkről Az agrár-környezetvédelmi intézkedések (1- es csomag: Magas természeti értékű gyepterületek fenntartásának támogatása, 2-es csomag: A hagyományos gazdálkodás támogatása ) végrehajtása a helyreállított 6230* típusú élőhelyek célterületein: Tilos műtrágyák használata; Az istállótrágya hagyományos használata legtöbb 30 kg Ns.a./ha mennyiségig engedélyezett; Tilos vegyszerek használata; A kaszálást csak július 1-je után lehet elkezdeni; A lekaszált növényi masszát össze kell gyűjteni a gyep területéről a 2015 április MmEH, MnKÜ, KNP április MmEH, MnKÜ, KNP május szeptember 2015 június 2014 május szeptember MnKÜ, KNP, MSzNP, a területek adminisztrátorai, MKIÜ MnKÜ, A területek adminisztrátorai A területek adminisztrátorai forrásai és a nemzeti forrásai és a nemzeti forrásai, az ÁOP- Környezet - 4. prioritási ága és a nemzeti MmKÜ saját forrása és a nemzeti Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (MKIÜ) 17

18 kaszálástól számított két héten belül; Legeltetés legfennebb hektáronként 1 számosállat (1 UVM/ha) esetben végezhető; Az elárasztott legelőket a vizek visszahúzódásától számított leghamarabb két hét után lehet legeltetni; Tilos a vállalásba foglalt gyepek felszántása és tárcsázása; Nem végezhető felszíni vagy felülvetés. Vetés helyi flórafajtákkal csak abban az esetben lehetséges, ha gyepszakaszok leromlottak vagy véletlenül sérültek; Nem engedélyezett a mezőgazdasági munkálatok elvégzése, gépesített eszközökkel Az új mezőgazdasági és környezetvédelmi politikák és stratégiák megalkotására szervezett munkacsoportokban és jogi vitákban való részvétel A közfigyelem felkeltése arra, hogy folyamatosan biztosítani kell a közösségi jelentőségű élőhelyek kedvező védettségi állapotát. Új információs anyagok előkészítése és terjesztése, a projekt honlapjának az állandó karbantartása és frissítése MmKÜ MmKÜ, MmEH, KNP, MSzNP, a területek adminisztrátorai, Környezetvédelmi Minisztérium MmKÜ TOTAL BUGET PREVIZIONAT MmKÜ saját forrása és a nemzeti MmKÜ saját forrása és a nemzeti MmKÜ saját forrása és a nemzeti 18

19 Mellékletek: 1. melléklet - Együttműködési egyezmény APM_DS_PNC 2. melléklet - Koncessziós szerződés Ujica Virgil 3. melléklet - Koncessziós szerződés Mezőgazdasági Termelők és Állattenyésztők Egyesülete Magyaró 4. melléklet - Nemzeti Stratégiai Útmutatók a Kárpátok fenntartható fejlődésért ( )" című dokumentum 5. melléklet - FVM válasza_kezelési követelmények tanulmány 19