E-SZTENDERDEK. ÁROP Kormányzati informatikai szolgáltatási és e-közigazgatási sztenderdek December 17.

Átírás

1 E-SZTENDERDEK ÁROP Kormányzati informatikai szolgáltatási és e-közigazgatási sztenderdek December 17. Demeter Tamás projektvezető 1

2 A projekt célja A PROJEKT FŐ CÉLJAI (ALPROJEKTEK): 1 A közigazgatási informatikai jogszabályi előírások megvalósításának támogatása (KIFÜ) 2 Információ és IT biztonsági kultúra fejlesztése a közigazgatásban (KIFÜ) 3 A kormányzati szerveknél hasznosuló konkrét technikai megoldások tervezése, megvalósítása (NISZ) 4 A közigazgatási működés hatékonyságát, szabályszerűségét segítő dokumentációk elkészítése (KIFÜ) 2

3 3. alprojekt A kormányzati szerveknél hasznosuló konkrét technikai megoldások tervezése, megvalósítása (NISZ) ELŐZMÉNY Jogszabályban rögzített IT konszolidációs és felügyeleti-ellenőrzési feladatok kapcsán szükség van azok elvégzésének megerősítése, kiterjesztése, folyamatszerű kidolgozására. Az NFM felügyeleti feladatának elvégzését jelentősen hátráltatja a nagyszámú kötelezett megfelelő elérése, az adatközlés módjának meghatározatlansága, az adatok egységes formátumának, feldolgozási módjának hiánya, az adattárolás és adatfeldolgozás automatizálatlansága. ALPROJEKT CÉLJA Kormányzati szerveknél hasznosuló konkrét technikai megoldások tervezése, megvalósítása: 1. Konszolidációs Adatvagyon Hasznosítás (KAH) részprojekt keretében adatbeviteli, adatfeldolgozó, lekérdező felület kialakítása; 2. Kormányzati hitelesítés-szolgáltató kialakításának tervdokumentációja (GOV CA); 3. Az elektronikus dokumentum tárolás (EDT) szolgáltatás megvalósulásának szakértői megalapozása. 3

4 IT konszolidációs adatvagyon hasznosítás az NFM-ben ELŐZMÉNY a 1277/2010 Korm. Határozatban foglalt feladatok, valamint a Digitális Megújulás Cselekvési Terv dokumentumban vázolt irányvonalak mentén megkezdett, a kormányzati informatika konszolidációja néven azonosított folyamat azon elemei, amelyek az NFM ilyen irányú tevékenységéhez szorosan kapcsolhatók KONSZOLI- DÁCIÓ CÉLJA Az IT ágazat vonatkozásában az NFM Infokommunikációért Felelős Államtitkárság szintjén a stratégiaalkotás, a stratégia megvalósítás, és a felügyeleti feladatok hatékony ellátásának a támogatása 4

5 IT konszolidációs adatvagyon hasznosítás céljai az ágazati iránymutatást jelentő kapcsolódó stratégiai dokumentumok előállítása és elfogadtatása a kormányzattal; a stratégiai irányvonalak megszabásához, továbbá az ágazati irányítási feladatok ellátásához szükséges döntés előkészítési folyamatok kivitelezésének támogatása érdekében releváns információk folyamatos gyűjtése és értékelése az irányított terület intézményeinek vonatkozásában; a felgyűlt tapasztalatok hasznosítása, ezen keresztül az államtitkárság munkájának támogatása az aktuális és a jövőbeli kormányzati feladatok végrehajtása szempontjából. 5

6 Keretek, korlátok A minisztériumok ágazati irányítási és felügyeleti jogkörének ellátását jogszabályi keretek és az SZMSZ-ek határozzák meg. A feladatok jellegükből eredően folyamatosan szolgáltatott és a valós állapotokat tükröző, ágazati szinten vertikális jellegű pontos információk meglétét igénylik az irányító szerveknél, ezek azonban az esetek többségében nem állnak rendelkezésre. A vonatkozó szabályozókban sem kerül szóba a feladatok hatékony ellátása érdekében szükséges és nélkülözhetetlen információk beszerzésének és kezelésének eljárásrendszere. Szinte állandósultak az átszervezések és szervezet összevonások. Az irányítást végző államigazgatási és egyéb szerveknek a feladataik hatékony ellátása érdekében információkra van szüksége. 6

7 Következmények I. Az államigazgatásban általános gyakorlattá vált, hogy az irányító szervek feladataik ellátása érdekében, folyamatosan információszolgáltatási kötelezettségekkel bombázzák alárendelt intézményeiket: rendszeres jellegű, illetve ad- hoc típusú adatbekéréseket kezdeményeznek és bonyolítanak le. Ezt fokozza az átszervezések által generált többlet információigény, hiszen a reorganizáció következtében az új szervezetek sokszor nincsenek tisztában háttérintézményeik, vagy alárendelt szervezetek szakmai, informatikai, funkcionális körülményeivel. A vizsgálatot az informatikai területre szűkítve megállapítható, hogy a kormányzati irányítás központi szerveinél, valamint ezek háttérintézményeinél a feladatellátás támogatását végző informatikai szolgáltatások köre gyakorlatilag a minimálisnak nevezhető ügyviteli informatikai szolgáltatásokra (NTG, LAN, Office, levelező szolgáltatás, internet, fájl szerver), valamint a kapcsolódó informatikai biztonsági funkciók szűk körének (tűzfal, vírusvédelem) biztosítására korlátozódik. 7

8 Következmények II. Az adatok bekérése általában ügyirat formájában, illetve elektronikus úton ( ), de feldolgozási támogatás nélkül zajlik. Az elektronikus adatbekérések általános technológián alapulnak (Office), hiszen az adatszolgáltató intézmények informatikai infrastruktúrája jelentősen különbözik, és mindig a legalacsonyabb színvonalhoz kell méretezni az adatszolgáltatási platformot. Az adatfeldolgozás általában manuális jellegű, ezért jelentős humán erőforrás lekötéssel jár, és a feldolgozáshoz szükséges kompetenciákkal sokszor nem is rendelkeznek az adatokat bekérő irányító szervek. Megjegyzendő, hogy bizonyos nemzetgazdasági területeken milliárdos költségvetéssel, és támogatási kiadásokkal járó integrált, és korszerű platformokon futó központi rendszerek épültek ki, melyek biztosítják az adott ágazat irányításának információ igényeit. Azonban ez nem tekinthető általános jelenségnek, és általában egy szűkebb, cél specifikus szakterületet fed le. 8

9 Konklúzió Fentiek felismerése mellett, az Államtitkárságon a kormányzati informatika konszolidációjának első lépése az adatgyűjtési szakasz volt, melyet az ismertetett okok miatt abszolút manuális úton kellett végrehajtani. E manuális adatgyűjtési és adatfeldolgozási tapasztalatok alapozták meg azt a határozott vezetői igényt, mely szerint kifejezetten adatgyűjtési és adatfeldolgozási célokra szolgáló informatikai támogatásra van szükség az Államtitkárságon. A rendszer fejlesztése során maximálisan támaszkodni kell a manuális adatgyűjtések tanulmány-szerűen összefoglalt és rendszerezett tapasztalataira. A fentiek megvalósítását szolgálják a konszolidációs adatvagyon hasznosítása (KAH) részprojekt több fázisban átadott eredménytermékei. 9

10 Eredménytermékek Űrlapok tervezéséhez egy Java Netbeans alapú tervező eszköz (KDIV Kft. fejlesztés) Adatbekérés támogatásához egy Elektra alapú webes eszköz (KDIV Kft. fejlesztés) Bekért adatok ellenőrzéséhez, adattisztítás támogatásához, adatbázissá transzformáláshoz: MS SQL adatbázis + célalkalmazás (Starschema Kft. fejlesztés) Jelentések, riportok készítéséhez a betöltött adatbázisból: MS SQL Riporting Services + SharePoint 2010 (integrációs fejlesztés: Starschema Kft.) Üzleti (BI) elemzésekhez: MS Business Intelligence Development Studio + MS SQL Riporting Services (integrációs fejlesztés: Starschema Kft.) Az NFM és az egyéb közigazgatási irányító szervek működéséhez illeszkedő adatgyűjtési modell megalkotása. (NFM munkatársak) 10

11 Lehetőségek A közeljövőre vonatkoztatva kiemelt fontossággal bír, hogy a KAH több lépcsős kiterjesztésében (államtitkárságok, egész NFM, más minisztériumok) rejlő lehetőségek kiaknázásával, egységes szolgáltatói platform alakítható ki a minisztériumi, és kormányzati háttérintézmények szintjén felmerülő adatigények kielégítése céljából. E szolgáltatói platform egy olyan rugalmas, skálázható, és szolgáltatás orientált adatgyűjtő infrastruktúra kialakítását jelenti, melynek komponensei egymástól függetlenül kezelhetők, ezáltal a teljes szolgáltatási platform igény szerint variálható szolgáltatási csomagokkal fedhető le. 11

12 Megoldandók Az infrastruktúra és a szolgáltatás csomag(ok) vonatkozásában fontos kérdés a jogi felhatalmazás: a megrendelőnek jogának kell lenni az adatok bekéréséhez, ugyanakkor az eszköz- és szolgáltatásrendszer rendelkezésre bocsátásával a szolgáltató is bekapcsolódik a folyamatba. Mivel a különböző csomagok eltérő szolgáltatói közreműködést igényelnek a tranzakció során, jogilag és adatvédelmi szempontból minden érintett fél számára (megrendelő, szolgáltató, adatszolgáltatók) megnyugtató módon kell kezelni a problémát, ez nyilván csak jól megkonstruált és garanciákat biztosító szerződés/ek kialakításával lehetséges. Jogszabályi támogatás szükséges a kizárólagos elektronikus adatszolgáltatás lehetőségére. Amíg ez nincs meg, el kell érni, hogy minél többen válasszák az elektronikus adatszolgáltatási felületet. Szükséges a regisztrációs folyamat hatékony támogatása. (Hogyan érjük el legelőször a célközönséget?) 12

13 Értékelés I. Az NFM konszolidációs tevékenységének gerincét alkotó adatgyűjtési és elemzési feladatok értékelésének magvát tömören az alábbiak szerint foglalhatjuk össze: a horizontális jellegű, ad-hoc feladatok végrehajtásának támogatására a közigazgatáson belül nem létezik projektszemléletű, tárcaközi együttműködésre alapozó, direktíva szerű módszertani leírás, ezért menet közben kellett megalkotni a feladatok elvégzésére alkalmas szervezeti és módszertani kereteket. A konszolidációs felmérés során annak rendkívül széles szakmai spektruma miatt szinte valamennyi minisztérium delegált szakértőket az adatfeldolgozás kiértékelési szakaszához. A feladatok végrehajtására szervezett munkacsoportokban a munkacsoport tagok vonatkozásában azonban nincs motiváció és érdekeltség, a csoportvezetők érdekérvényesítő ereje minimális, továbbá a névleges és a tényleges humán kapacitás jelentősen eltér egymástól, ezért: o o a munka rossz hatásfokú, és a végeredmény minősége megbízhatatlan, (kizárólag a munkacsoport vezetők és a tagok hozzáállásán és egyéb szubjektumokon múlik) A munkacsoportokban a projekt tevékenység egyértelműen háttérbe szorul a saját feladatok ellátása mellett. 13

14 Értékelés II. Lehetőség szerint kerülni kell a szabad szöveges információk bekérését a feldolgozási nehézségek és a rossz hatásfok miatt. Sajnos nem állt rendelkezésre egy központi, web-es kollaborációs tartalomkezelő (dokumentum, adat) felület, eszköz, az ellenőrzött, automatizált adatgyűjtés és adatfeldolgozás elvégzésére, ezért a feldolgozó tevékenységeket manuálisan, valamint menet közben fejlesztett Office alapú támogatással kellett megoldani. Az ütemtervtől történő elmaradások alapvető oka technológiai problémákra vezethető vissza, ezek pedig elsősorban az adatbekérést és az adatfeldolgozást támogató, hatékony és célszerű informatikai alkalmazások hiányából erednek, ezért kijelenthető, hogy a következő a konszolidációs felmérések fontos tanulsága: a jelentős számú, sok háttérintézményt érintő, nagy mennyiségű adatbekéréseket csak megfelelő technológiai támogatással szabad kivitelezni. E célt szolgálja majd a KAH rendszer. 14

15 Számok I. Felmérés A Felmérés B Felmérés célcsoportja (intézmények száma, db) Adatszolgáltatást nem teljesítő intézmények száma (db) 11 4 Felmérésben ténylegesen részt vevő intézmények száma (db) Adattartalom nagysága (Gbyte) 10,558 1,587 Mappák száma (db) Fájlok száma (db) Az adatok kiértékeléséhez a tárcák által rendelkezésre bocsátott névleges humán erőforrás (fő) A felmérések átfutási ideje, melybe beleszámít az előkészítés, lebonyolítás és kiértékelés szakasza egyaránt (hó)

16 Számok II. (Felmérés A) Konszolidációs felmérés intézményi köre BM HM NGM NEFMI NFM KIM KÜM VM Kiküldve Adatot szolgáltatott 16

17 Számok III. (Felmérés A) Adatot szolgáltató intézmények száma és megoszlása BM; 41; 26% VM; 55; 36% HM; 7; 4% KÜM; 1; 1% KIM; 7; 4% NGM; 10; 6% NFM; 15; 9% NEFMI; 23; 14% 17

18 Q & A Köszönöm a figyelmet! Kérdések? 18