Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar"

Átírás

1 Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Létezik-e a politikai centrum, s ha igen, hogyan definiálható? Van-e Magyarországon centrum szavazói bázis? Lesti Árpád Politológia Tanszék Konzulens tanár: dr. Körösényi András 1

2 Tartalom 1. El!szó Bevezet! Az elhalt fogalmak 9 4. Tartalmi definiálás A baloldali pártcsalád Szociáldemokrata pártcsoport Kommunista pártcsoport Újbaloldal pártcsoport Zöldek pártcsoport A jobboldali pártcsalád Keresztényszociális pártcsoport Kereszténydemokrata pártcsoport Konzervatív pártcsoport Széls!jobb pártcsoport A centrum pártcsalád Liberális pártcsoport Agrár pártcsoport Etnikai-regionális pártcsoport Formális definíció Polaritás Bipolaritás Multipolaritás Verseny a szavazatokért A centrum pólus megsz"nése A centrum pólus létrejötte A magyar pártrendszer 2009-ben.58 2

3 6. A centrum szavazókör állandóságának magyarországi elemzése Egyéni körzetek Megyei listás eredmények Szavazókörzetek, települések Befejez! összefoglalás Irodalomjegyzék Bibliográfia Internetes oldalak Függelék Ábrák, táblázatok és térképek jegyzéke..95 3

4 1. El!szó A baloldal és baloldali párt valamint a jobboldal és jobboldali párt elnevezések uralták már a politikát hosszú id! óta, amikor a 2002-es országgy"lési választások el!tt pár hónappal életre kelt a Centrum, mint Párt. A Centrum Párt több, kisebb pártból jött létre, s így több különböz! gondolkodásmód keveredett e szervezet politikájában, akár a baloldali és a jobboldali pártok által. Felvet!dött a kérdés, hogy a tagpártokból létrejöv! formáció minek tartja, hová pozícionálja magát. Az akkor éppen kormányzó jobboldalra vagy a kormányra készül! baloldalhoz sorolható inkább? Esetleg ismét valami harmadik utassággal állunk szemben 1, melyben megpróbálja szétfeszíteni az ismert bal-jobb skálát és újból egy önálló harmadik pólus kifejl!désének lenne els! számú jele, amely akár a Nyugat-Európában akkor már virágzó zöld mozgalmakat felkarolva kívánja megtörni a két pólus irányába ellép! magyar párt rendszert? Néhány hónapos média jelenléte után nem sikerült a parlamenti küszöb elérése, így bukásnak is ítélhetnénk létét. De biztosan bukás az, ha pár hónap alatt új vagy elfeledetett kifejezésekkel, kérdésekkel gazdagodott a politikai közélet Magyarországon? Az azóta eltelt néhány esztend!ben ilyen sikeresen egy párt sem szólította meg a közepet, mint az elnevezésével is erre utaló Centrum. A fenti történeti esemény, a közép léte-nem léte azok az okok, amelyek rávezették figyelmünket a centrum kérdéskörének tisztázatlan mivoltára, s ezek azok, amelyek arra inspiráltak, hogy részletesebben is foglalkozzunk a témakörrel. Ezen túlmen!en személyes motivációkét megemlítend!, hogy a szerz! is részese volt egy, 2006-ban magát középre pozícionáló, onnan szavazókat remél! párt munkájának, választási kampányának. Tapasztalta, hogy a közép definiálása nem csak az elméletben, a politikai szervezetek oldaláról, szempontjából okoz komoly problémát, de akár a szavazók számára is tartogat izgalmakat, hisz nemegyszer volt lehet!sége hallgatóként részt venni a témát érint! vitákban, ahol a szemben álló felek nem értettek egyet a fenti ideológiák megfogalmazásában. Megjegyezend!, hogy ezek a viták rendre magukon viselték a 1 A harmadik út keresése amúgy is rendre el!kerül a magyar politikai gondolkodásban. 4

5 politikai haszonszerzés indítékait, vagyis egyik fél igyekezett a saját oldalától eltávolítani a másik felet. A fentiek alapján kijelenthet!, hogy a társadalomban nem különül el a téma iránt érdekl!d!k köre, hiszen politikusokat, tudósokat és az átlag szavazókat is érdekli, mozgatja a kérdés, így él a remény, hogy mindenki számára érdekes témát dolgozhatunk fel. Budapest, november 04. Lesti Árpád 5

6 2. Bevezet! A centrum latin eredet" szó, jelentése közép, központ. Értelemszer"en máris adatik a kérdés, hogy minek a közepe, minek a középpontja. Jelen tanulmány célja az, hogy arra a kérdésre keresse a választ, hogy létezhet-e, s ha igen, akkor milyen módon fogalmazható meg, definiálható a centrum. Természetesen nem lehet meghatározni fogalmunkat, ha testvér fogalmaival, a baloldallal, a jobboldallal ne foglalkoznánk. Így jelen tanulmány keretein belül meg kell vizsgálnunk mi is a bal, mi is a jobb? Legalábbis mit értenek alatta nagy általánosságban. Hogyan lehet, milyen módon meghatározni ezeket a fogalmakat, esetleg hogyan alakultak ki? Nem feladatunk részletesen sorra venni, hogy az egyes pártok mit értenek alatta, hogyan jelenítik meg és hogyan változnak a jelentés tartalmai akár országonként, koronként, de feltétlenül érintenünk kell a f!bb nemzetközi hasonlóságokat az egyes oldalak pártjai között néhány kiragadott szakpolitika (public policy) alapján. Nem feladatunk a politikai szempontú ki a jobboldalibb, ki a baloldalibb kérdéssel foglalkoznunk. Mivel valamilyen szempontból mégis különbséget kell tennünk az egyes résztvev!k között (legalább két csoportot alkotva bel!lük) rendre az önbesorolásukat vesszük majd alapul. A téma kapcsán azonban felvet!dik az az alapvet! kérdés is, hogy egyáltalán létezik-e a XX. század után bal és jobb (valamint ebb!l adódóan centrum), vagy ezek már csak let"nt fogalmak? A dolgozat során az elnevezések alátámasztására keresünk indokokat, amelyek bizonyítani tudják (vagy legalábbis próbálják), hogy ma is él! fogalmakkal van dolgunk. Ennek során els!sorban a bal és jobb elnevezés fog el!térbe kerülni, de a centrum nem is értelmezhet! e kett! nélkül. Reményeink szerint a tanulmány végére a f!bb érveket sikerül olyan összefüggésben egymás mellé helyezni, amik alátámasztják azt a feltételezésünket, hogy a bal és a jobb igenis él! fogalmak, a mai napig mozgatórugói a politikai közéletnek, s pontos definíciókkal, programpontokkal körülhatárolhatóak. Szemben velük a centrum meghatározását nem definíciók alapján, hanem a bal- és a jobboldalhoz mért távolság alapján végezhetjük el. Vagyis míg a baloldal és jobboldal tartalmi oldalról is meghatározható, addig a centrumnak csak formálisan van definíciója. A tanulmány végs! 6

7 részén pedig egy empirikus elemzéssel is próbát teszünk annak bemutatására, hogy a XXI. század elején, Magyarországon létezik kimutatható centrum szavazó. Ennek bizonyítására a 2002-es Centrum Párt, valamint a 2006-os MDF eredményeit fogjuk elemezni, azét a két pártét, amelyek az adott választási évben a leghangosabban, a legkitartóbban hangoztatták magukat a középen álló, mind a két oldal felé nyitott esetleg bizonytalanok pártjának. Amennyiben munkánk során bizonyítást nyer kimutatható módon ezen szavazói mentalitás megléte, úgy akár egy kés!bbi választások során pártok alapozhatnak eme se nem bal, se nem jobboldali, bizonytalan identitású közegre. Ahogy a fentiekben is említést nyert a centrum szó önmagában is hívó szóvá tud válni (legalábbis kísérletet tesz rá), hiszen nevében is meghatározza célközönségét. Ennek megfelel!en a bal és a jobb szó is takarja az adott politikai formáció alapvet! értékeit, amelyek összehasonlíthatóvá is váltak máris a nemzetközi, vagy más magyarországi azonos oldali pártokkal, valamint az ellentétes oldallal. A politikával foglalkozó, közéletben szerepet vállaló publicisták, elemz!k, tudósok és politikusok is rendre elvégzik eme elnevezések értelmezését, így széles hazai és nemzetközi irodalom állt a rendelkezésünkre. Ebb!l az 1992-ben, a Politikatudományi Szemle oldalain folyó vita érveit, a vitában megszólalók észrevételeit fogjuk segítségül hívni, s azokkal néhol vitatkozva, néhol pontosítva, továbbgondolva az ott leírtakat kívánjuk bizonyítani az elnevezések létjogosultságát. Ezen túlmen!en a Liget folyóiratban 1994-ben folytatott, felfrissített eszmecsere észrevételeire kívánunk érdemben reagálni. Ez a két, a magyar demokrácia fiatal korából származó eszmecsere azért emelkedik ki a többi, a bal és jobboldalisággal foglalkozó m"b!l, mert rövid id!intervallumon belül (akár néhány szám, akár hónap) próbálkozott meg a téma különböz! aspektusainak megvilágításával, valamint elég jól láthatóvá válik bennük az egymással vitatkozó felek álláspontja, véleményük különböz!sége. Nem elhanyagolható különbség a két teret enged! lap esetében, hogy míg egyik kifejezetten politikatudományi folyóirat, így abban a politika fontos kérdései elméleti megvilágításban is megjelenhetnek, addig utóbbi inkább szépirodalmi, esztétikai folyóirat, amelyben a politikai témák közül aktualitása miatt került el!térbe a bal-jobb vita. A Liget 7

8 folyóiratban nem egyszer az aktuális szempontok domináltak, vagyis az 1994-es politikai helyzet, a jobboldal teljes veresége, szétesése 2 került el!térbe. A tanulmány négy ( igazolás, két bizonyítási mód és egy empirikus vizsgálat) egymástól jól elkülöníthet! önálló részb!l tev!dik össze. Mivel a baloldali és a jobboldali elnevezések definícióján keresztül tudjuk megragadni a centrumot nem térhetünk ki e két fogalom meghatározása el!l, valamint az el!l, hogy igazoljuk ezek meglétét a XXI. században is. Ez az igazolás lenne az els! önálló fejezet. Ezt követné a két bizonyítási mód: egyrészt tekinthetünk a fogalmakra, mint jól körülírható, definíciókkal körülbástyázott, pontosan, egzaktan kijelenthet! egymástól jól elkülöníthet! csoportokra (tartalmi definiálás), másrészt egy egymáshoz mérést igényl!, vagyis csak relatívan megfogalmazható egységekre (formális definiálás). Mindkét esetben a bal és a jobb fogalmának meghatározása után térnénk majd ki a centrum meghatározására. Els! esetünkben segítségül kell hívnunk az egyes oldalak pártjainak szakpolitikáit, vagyis azt, hogy egy adott szakpolitikai kérdésre mit mondanak a pártok. A szemléltetés megkönnyítése érdekében összefoglaló táblázatok teszik majd átláthatóbbá munkánkat, míg a második esetben az egymáshoz való viszony lesz a kulcsa a vizsgálatnak. Így itt inkább egy és két dimenziós ábrák lesznek a támasztékaink. Végül a dolgozat negyedik nagy egységében # mint már említettük # országgy"lési választások adatait hívjuk segítségül. Empirikus úton összevetjük a 2002-es centrum párti és a 2006-os demokrata fórumos eredmények közül a pártok jelöltjeire leadott egyéni választókörzeti szavazatokat 3, a megyei listás és települési szavazatokat. Ezen empirikus adatok összevetése után reményeink szerint láthatóvá válik majd, hogy melyik körzetben, településen nevezhet! állandónak a centrum szavazói kör. Ehhez számos el!feltételt kell majd megtennünk a negyedik fejezet során, ahol az átláthatóságon térképek segítségével tudunk majd segíteni. 2 Legalábbis a jobboldal vereségének fogták fel az 1994-es választások eredményeit néhányan a megszólalók közül. Ehhez a vitaindító t"nik a leglátványosabbnak, így az erre való utalás t"nik a legcélszer"bbnek jelen helyen. Szilágyi Ákos (1994): Jobboldal, hol vagy? In Liget, 1994/8 3.o. 3 Az egyéni körzetek eredményei sokat torzíthatnak, mivel nem tudhatjuk, hogy az adott személy mennyire volt népszer" a körzetében, így a pártja szimpátiájánál jóval több szavazatot is kaphat. 8

9 3. Az elhalt fogalmak A politikatudományok m"vel!i sem értenek egyet abban, hogy bal és jobb használható fogalmak-e a XXI. században, a XX. századi pártosodás (ahol számos esetben kompromisszumokat kell kötni a párt érdekében az ideológiai álláspont ellenében) és az új kampány technikák megjelenése (pl.: karakter gyilkosság és negatív kampány, amik eredményeképpen nem valami mellett, valami alapján, hanem inkább valami ellen szavaznak) után vagy használhatatlan kifejezések csupán. Amiben egyetértés van a kialakulásuk el!zménye és a kifejezések eredeti jelentéstartalma, amit röviden és tömören Gyurgyák János úgy fogalmazott meg, hogy "A bal-jobb terminusok eredetileg az 1789-es francia nemzetgy"lés megosztottságára utaltak, ahol a baloldalon foglaltak helyet a radikális forradalmi képvisel!k, a jobboldalon pedig a mérsékeltek" 4. Az eltelt 200 év alatt régen elt"nt a francia forradalom, régen elt"nt az eredeti jelentéstartalom. Jelen fejezetünkben áttekintjük a kérdésre vagyis, hogy léteznek-e még ideológiák - adott két választ (igen/nem) vallók f!bb érveit, valamint bizonyítani próbáljuk, hogy igenis értelmezhet! fogalmak. Az 1992-ben a Politikatudományi Szemle oldalain folyó elméleti vitaindító tanulmánya Körösényi András nevéhez f"z!dik, aki a "Bal és jobb. Az európai és a magyar politikai paletta" 5 c. írásával terelte a politikatudomány iránt érdekl!d!k figyelmét ismét a témára. Tanulmánya legelején leszögezi, hogy "újra divatba jött az a nézet, amely szerint "baloldal" és "jobboldal", ha valaha alkalmas volt is a politikai paletta leírására, ma már semmiképpen sem az. A kortárs politika kilépett a bal-jobb tagoltsággal leírható körb!l, meghaladta azt. A baloldal és jobboldal kategóriái elavultak, s nem sokra jutunk velük, ha a politikai paletta értelmezésére vállalkozunk". Az említett m" két állítása az volt, hogy "baloldal és jobboldal kategóriái továbbra is az európai politikai alapvet! fogalmi rendjét és viszonyítási rendszerét alkotják" valamint, hogy "baloldal és jobboldal az újra plurálissá 4 Gyurgyák János (1994): Bal és jobb. Egy politikai-publicisztikai fogalom tündöklése és bukása. In Politikatudományi Szemle, 1994/3 153.o. 5 Körösényi András (1993): Bal és jobb. Az európai és a magyar politikai paletta. In Politikatudományi Szemle, 1993/3 9

10 vált magyar politikában sem értelmetlen fogalmak, s!t annak alapvet! kódrendszerét jelentik. Az 1990-es évek elején Magyarországon is a bal-jobb tengely vált a politikai verseny legfontosabb dimenziójává." Az elhangzott két állítást a folyóirat további számaiban sokan védték illetve bírálták különböz! szempontok szerint. Nekünk el!ször a felvetés és a két állítás közös gyökerét - vagyis azt, amib!l eredeztethet!ek mindannyian - kell megvizsgálnunk, tudniillik értelmezhet!-e még bal és jobb. "A bal és jobb kategóriáinak az elutasítása ma különösen a kelet-európai politikában jelentkezik. Így van ez Magyarországon is, ahol sokan kétségbe vonják, hogy a bal és a jobb kategóriái alkalmasak a kialakult pártpolitikai paletta elemzésére" állítja a szerz! 6. Ezt meger!sítend! a jegyzetek között külön kiemeli, hogy "ez a vélemény els!sorban a politikai publicisztikában és a politikai folyamatokat elemz! sajtócikkekben és szóbeli vitákban jelenik meg. Szisztematikus kifejtéssel magam nem találkoztam" 7. A reagálások közül Gyurgyák János részletesen is foglalkozik eme ténnyel, vagyis, hogy Körösényi nem fejti ki, csak megemlíti, hogy Magyarországon is sokan bírálják ezt a fölosztást. Gyurgyák idézi a nemzetközi szakirodalomból S.E. Finerre megfogalmazását, mintegy alátámasztva azt, hogy elavultak eme fogalmak. Finerre szerint "érzelmileg túlterheltek", "tudományosan pontatlanok, és -mindent összevetve- nem merítik ki a politikai rezsimek és pártok programjaiban kifejtett alternatívákat" 8. Ha a hazai politikai publicisztikában keresnénk példát, alátámasztandó az eredeti állítást, miszerint sokan gondolják, hogy meghaladottak a fogalmak, utalhatunk akár Tamás Gáspár Miklós 1989-es Búcsú a baloldaltól cikkére 9, amelyb!l # mivel temeti a baloldalt # az ellentét nélküli jobboldal temetése is következik 10, vagyis az ideológák temetéséhez jutunk. Ezenfelül a Liget folyóiratban Körösényi 1993, 94.o. 7 Körösényi 1993, 110.o. 8 Gyugyák János 1994, 154.o. 9 Tamás Gáspár Miklós (1989): Búcsú a baloldaltól, In Kritika, 1989/12 10 Tamás Gáspár Miklós aztán a következ!, 1994-es választások után a jobboldalt is eltemeti. Tamás Gáspár Miklós (1994): Búcsú a jobboldaltól, In Világosság, 1994/4-5 10

11 ben folyó bal-jobb vitára, ahol Szilágyi Ákos Jobboldal, hol vagy cikke 11 a jobboldallal teszi ugyanezt. Tehát igenis élt ez a nézet a hazai politikai gondolkodásban már Körösényi tanulmánya megjelenésekor és az azóta eltelt id!ben is. 12 Gyurgyák reagálása további támpontot is kínál arra, hogy miért alkalmazhatatlan a két fogalmunk. Az általa leírtak azért kezelend!k kiemelten, mert rövid terjedelemben, szisztematikusan nála találhatóak meg a legf!bb érvek. Szerinte "A baloldal-jobboldal használata ellen szól mindenekel!tt az, hogy alkalmazása rendkívül nehézkes" 13. Érvelésébe beépíti, hogy dichotóm rendszerekre találták ki ezeket, de a XX. századi politikai rendszerek nem dichotómok, sokkal tágabbak: létezik széls!jobb, széls!bal, balközép, jobbközép. Az ilyen rendszerekben a társadalmon belül több töréspont létezik, s nem lehet ezeket egy dimenzió mentén leírni. A kétosztatú rendszer pedig igen ritka, s ott lehetne alkalmazni a bal-jobb megosztást. Második érve, melyet totalitárius érvnek nevez el azzal foglalkozik, hogy eme bal-jobb skálán a szélbal és a széljobb messze található egymástól, miközben a valóságban a "totalitárius pártok azonosságai és hasonlóságai eléggé kézenfekv!ek". 14 Ezek ellenére...az ideológiai mez! továbbra is fontos a politika megértéséhez, de ma már az érték és célközvetít! funkciója talán fontosabb, mint az eredetileg els!dleges legitimációs funkció. 15 Így, sem általánosságban, sem a magyar helyzetre vonatkoztatva nem érzi használhatónak a bal-jobb csoportosítást. Fenti érveit akár el is fogadhatjuk, hiszen könnyen belátható azok igazságtartalma. Körösényi is megemlíti, hogy az ideológia ott válik fontossá, ahol a pártok ideológiai vitákba bocsátkoznak, s nem gyakorlati, pragmatikus érvek alapján hozzák meg a döntésüket a választók 16. Vagyis, ha egydimenziós térben, kétosztatú rendszerben zajlik a verseny a pártok között a szavazatokért, akkor az ideológiai megkülönböztetés fontossá válhat, fontossá válik. 11 Szilágyi Ákos (1994): Jobboldal, hol vagy? In Liget, 1994/8 12 Lásd a 10.pontot, mely 1994-es tanulmányra utal. 13 Gyurgyák János, 1994, 153.o. 14 Gyurgyák János, 1994, 153.o. 15 Gyurgyák János, 1994, 154.o. 16 Körösényi, 1993, 94.o. 11

12 Gyurgyák azon érve is megállja a helyét, hogy bonyolult, nehezen megfogalmazható kérdés, hogy mi az ideológia, alkalmazása nehézkes. Azonban ez még közel sem jelenti azt, hogy lehetetlen vállalkozás volna megragadni az ideológiákat! A nehézkes alkalmazás még nem jelenti az alkalmazhatatlanságot s azt Gyurgyák sem mondja, hogy alkalmazhatatlan. Az az érve pedig, hogy hasonlót mond a két széls!ség, vagyis a széls!bal és a széls!jobb, még nem jelenti azt, hogy nem két külön ideológia, csak gyakorlati megjelenésükben, módszereikben hasonlatosak. Vagyis nem a tartalom, hanem a forma hasonló. Gyurgyák a reakciója utolsó sorában azonban megadja, felveti a bal-jobb tipologizálás legnagyobb fegyverét. Mankóra szükség van a különbségtételnél, csak éppen nem tudja milyenre van szükség, viszont Ha a politikai élet nem tud meglenni e fogalomhasználat nélkül, akkor az ezzel foglalkozó tudomány, a politológia vajon eltekinthet-e ett!l? 17 Tehát, végs!soron Gyurgyák is elfogadja a bal-jobb megosztottságot, különbségtételt csak nem elméleti oldalról, beláthatóság okán, hanem pusztán gyakorlati okokból, mivel mindenki ezt használja. Ugyanígy gyakorlati, pragmatikus okot talál Bozóki András is a Liget folyóiratban folyó publicisztikai vitában: Szerintem, ha a politikai élet szerepl!i kétszáz éve rendületlenül használják a baloldal és jobboldal fogalmait, akkor azok léteznek. Némi hermeneutikai szkepticizmussal azt mondhatnám: ha a dolgokról szavaink vannak, akkor azok a dolgok is vannak, mert a dolgok azáltal vannak, hogy szavakat találunk rájuk. 18 Ezek tükrében azonban felmerülhet a kérdés, hogy vajon a politikusok számára miért hasznosak e fogalmak, hiszen alkalmazásukkal leend! szavazóik egyik felét ugyan meg tudják nyerni, azonban a másikat végképp elveszíthetik. Segítségül hívhatjuk ehhez Anthony Downs véleményét, melyet a Politikai cselekvés a demokráciában: egy racionális modell 19 c. m"vében fektetett le. A tökéletes információ hiányában a választópolgároknak 17 Gyurgyák János, 1994, 155.o. 18 Bozóki András (1994): Baloldal, jobboldal, régi és új. In Liget 1994/11 83.o. 19 Anthony Downs (1957), Politikai cselekvés a demokráciában: egy racionális model. In szeptember, Közgazdasági Szemle 12

13 er!forrást 20 kell áldozniuk, hiszen "..hihetetlenül nagy er!forrást igényel, hogy valaki a verseng! pártok politikáinak minden eltér! elemét egyedül, segítség nélkül összehasonlítsa" 21. Pontosan ezt kritizálta Gyurgyák is, csak más szavakkal. Az ideológiák segítik abban, hogy figyelmét inkább a pártok közötti különbségekre összpontosíthassa, ezért az ideológiák hasonlóképpen használhatóak, mint a különféle eladóktól vásárolt áruminták. 22 " Nem más tehát az ideológia, mint egy márka, amit ha egyszer már megvettem, # mert megbíztam benne # megveszem újra, hisz (ha) jók voltak a tapasztalataim vele kapcsolatban remélem, hogy nem fogok csalódni ezúttal sem benne. Ugyanis félnek a csalódástól, s a választó sokszor a biztosat szeretné a bizonytalannal szemben. "Ilyen feltételek mellett a pártideológiákat sok szavazó találja hasznosnak, mert megszabadítják attól a kényszer"ségt!l, hogy minden elemet összevessen a jó társadalomról alkotott saját elképzelésével. 23 " Az ideológiák nem tesznek mást, mint olcsóvá, egyszer"bbé teszik Downs szerint a döntést amikor azt írja, hogy "sok részletkérdés elemzése helyett az ideológiáktól szerzi információit, drasztikusan csökkenteni tudja politikai információkra fordított kiadásait. 24. "Az információhiány a választók körében megteremti az ideológiák iránti keresletet",s ezek után nem meglep! módon a pártok pozitívan reagálnak erre, hiszen számukra is költségmegtakarítást jelent az ideológiák használata, vagyis "minden egyes párt saját ideológiát fogalmaz meg, hogy magához vonzza azoknak az állampolgároknak a szavazatát, akik költségeik csökkentését az ideológiai alapon történ! szavazással kívánják elérni." A szimplán költség csökkentési, költség megtakarítás okokat tovább vezetve megjegyzend!, hogy a politikusok nem csak költségeiket tudják így csökkenteni, hanem id!t is tudnak megtakarítani, s az id! ugyanúgy er!forrás, mint az anyagi javak. S!t, 20 Er!forrás felhasználása az is, hogy a pártok által ingyenessé tett kampányokat követik, esetleg elolvasság az abban leírtakat, s erre id!t szánnak. 21 Anthony Downs, 1990, 1001.o. 22 Anthony Downs, 1990, 1001.o. 23 Anthony Downs, 1990, 1001.o. 24 Anthona Downs, 1990, 1001.o. 13

14 számos esetben (pl. kampány id!ben) egy-egy gazdagabb párt, képvisel!, vagy kormányon lév! képvisel!, párt esetében az anyagiak, a reklám adva van, csak id!vel nem bírják, így igazán célszer" az ideológia igénybevétele, mivel a választók jelent!s szeletét (akik már bíznak az adott ideológiában, márkában) így tudják megszólítani, s fordulhatnak a többiek felé. A fentiek tükrében érthet! miért használatosak ma is ezek a 200 éves fogalmak, de miért lehet állandónak nevezni ezeket, merülhet fel bennünk, miért nem cserélgetik ezeket a pártok a pillanatnyi haszon elve alapján. Szintén Downshoz fordulhatunk ez ügyben "ha egy párt "piacra" vitte ideológiáját, akkor nem szabadulhat meg t!le egyik pillanatról a másikra, vagy nem változtathatja meg radikálisan anélkül, hogy hitelét ne vesztené a választók el!tt. Mivel a szavazók racionálisak, nem támogatják a megbízhatatlan pártokat." Másrészt ugyanitt "valamilyen mérték" korrelációnak mindig fenn kell állnia egy párt ideológiája és cselekedetei között, máskülönben a választók tartózkodni fognak az ideológiai alapon történ! szavazástól annak irracionalitása miatt" 25. Mára már az ideológiák foglyaivá váltak a pártok, ezt Kovács András említi meg árnyaltabban, amikor úgy fogalmaz, hogy A jobb- és baloldali öndefiníció önálló életre kelt, a tradíció folytonosságát fenntartó legfontosabb tényez!vé vált. 26 Kovács más megfogalmazásban így írja ezt meg: van egyértelm" politikai jelentése a politikai cselekv!k számára 27. Ezek után felmerül a kérdés, hogy a szavazók számára van-e egyértelm" jelentése, értelme az ideológiáknak? Ehhez kapcsolódik Angelusz Róbert és Tardos Róbert tanulmánya a bal-jobb skálán való önbesorolásról 28. Mint említik "a nyugat-európaihoz hasonló a helyzet (mármint Magyarországon) a tekintetben, hogy a választópolgárok túlnyomó része, mintegy négyötöde tudja magát elhelyezni a tízfokú skálán (mint ismeretes, Nyugat-Európában ez az arány 70 és 90 százalék között mozog), s!t a vezet! parlamenti pártokat is mintegy háromnegyed részük tudja e skálán 25 Anthony Downs, 1990, 1002.o. 26 Kovács András (1994) Szimbólumok valósága. In Politikatudományi Szemle, 1994/3 148.o. 27 Kovács András, 1994, 146.o. 28 Angelusz Róbert-Tardos Róbert (1994): Paletta fekete-fehérben. In Politikatudományi Szemle, 1994/ o. 14

15 elhelyezni" (kiegészítés : L.Á.). Továbbá hozzáf"zik, ami majd a centrum szempontjából fontos, hogy "a bal- és jobboldal tengelyén való identifikáció fontos hazai sajátossága azonban, hogy a határozott állásfoglalást kerül! "középre húzás" igen er!teljesen érvényesül. A két közbüls! fokozatra a válaszolók általában százaléka helyezi magát, míg a viszonyítási alapul szolgáló, 1991-es német vizsgálatban ez mind a nyugati, mind a keleti részen valamivel ötven százalék alatt maradt. 29 " Véleményem szerint ezt a magas "középre húzást" az elemzés idején valós politikai helyzet, állókép okozza, nem pedig a két oldaltól való távolságtartás, hiszen egyszer"en nem mertek akár igazat mondani a korábbi reflexek miatt, avagy nem is tudták a válaszadók pontosan mi bal-jobb, de lehet, hogy miközben magukat jól behelyezték a skála megfelel! pontjába, valamint a hazai pártokat is, az ott található párt valamilyen oknál fogva nem volt vállalható. Ezen túl bizonyítja a közép gyengeségét, hogy a soron következ! választásokon a tudhatóan bal és jobboldali pártokra leadott szavazatok százalékos aránya meghaladta az 75 százalékot 30, 2006-ban több, mint 90 százalékot, ha MDF-et és SZDSZ-t nem osztjuk egyik táborba sem. A másik érv annak igazolására, hogy a politikai cselekv!kön, a politikusokon túl a hétköznapi választókat is érdeklik az ideológiai osztályba sorolások, a társadalom ideológiai két- vagy több felé választása, az az, hogy ha nem érdekelné!ket és mindennapi életükben nem játszana szerepet, akkor miért olvasnak, néznek, fogyasztanak ideológiai alapon elkülönül! sajtótermékeket. A hazai kínálatból a Népszabadság, a Magyar Hírlap, a Magyar Nemzet, a Népszava, a HírTv, az Atv és az Echo TV olyan hírforrások, amelyek ideológiai kapcsolata pártok melletti szellemi holdudvarral nem lehet kérdéses. Már csak azt kell bizonyítanunk, hogy az adott sajtótermék fogyasztói a sajtótermékkel szorosabb kapcsolatban lév! párttal szimpatizálnak 31. A fentiek során felvetettük a f!bb érveket az ideológiák XXI. századi jelenléte ellen, s válaszokat kerestünk rájuk. Megvizsgáltuk, hogy használják-e ma még e fogalmakat, léteznek-e. Láthattuk, hogy mind a pártoknak, mind a politikusoknak, mind a választóknak 29 Angelusz Róbert-Tardos Róbert, ,17 %, ha a Parlamentbe bejutó pártok közül a Fideszt egyik oldalhoz sem soroljuk, de 84,87 %, ha besoroljuk balra-jobbra 31 15

16 könnyítik a helyzetüket választási id!szakban s ezen felül a mindennapi választásaik során is alkalmazzák!ket. Vagyis beláttuk, hogy vannak. A továbbiakban arra fordítjuk figyelmünket, hogy mi alapján végezhetjük el a csoportosításukat. 16

17 4. Tartalmi definiálás Jelen fejezetünkben arra keressük a választ, hogy tartalmi definíciókkal, pontos meghatározásokkal, párt programok alapján lehetséges-e megfogalmazni a centrumot, a centrum oldaliságot. Vagyis, lehet-e olyan programokat, programpontokat felsorolnunk, amelyek megléte esetén egy-egy politikai formációról, aktorról kijelenthetjük, hogy centrumoldali. A bizonyítás során nem kerülhetjük meg azt sem, hogy a bal- és jobboldalra jellemz! programokat, programpontokat számbavegyük, hiszen ezekhez képest, e három csoport találkozási pontjai alapján tudjuk csak meghatározni mi jellemz! a baloldalra, mi a jobboldalra és mi a centrumra (mi marad a centrumnak). Természetesen elképzelhet!, hogy nincsenek is olyan témák, programok, amik a centrum sajátjai és az is, hogy több témát ugyanúgy preferál, ugyanazt mondja több esetben a bal- és jobboldal. A további tartalmi definíciós vizsgálatok el!tt tennünk kell egy kitételt, mégpedig, hogy létezik olyan eset, amikor a bal és jobboldalnak nincs metszéspontja, s ez lehet a majdani centrum helye. Az alábbi ábra ezt az el!zetesen feltételezett esetet illusztrálja, amikor van önálló centrum, s ez a bal- és a jobboldal témái közül többet is lefoglal, s!t, olyan témákat is, amik egyikre sem jellemz!ek. Fontos kitétel ez esetben, hogy nincs átfedés a bal és jobb között, vagyis egy téma vagy jellemz! pl. a baloldalra vagy nem. Nem elképzelhet!, hogy mondjuk abortusz-párti, de.. (és itt felsorolás következne), amik meghatározzák mely esetekben az. Vagy támogat vagy ellenez valamit az adott oldal és nincs átmenet a kett! között. Ebben az esetben a centrum oldal lesz az, ami válogathat az adott kérdések közül. Bal Jobb Centru 1. ábra. A centrum helye a tartalmi megközelítés alapján 17

18 A folytatáshoz pártokra, pártok komparasztikus vizsgálatára lesz szükségünk, hiszen pártokon keresztül érvényesülhetnek, válhatnak láthatóvá az egyes oldalak ideológiai sajátosságai. Napjainkban ezeken keresztül végzik a nemzetközi és a magyar politika alakítását is a politikai szerepl!k, aktorok. A nyugat-európai pártok els! megjelenési formája a XVIII. századi Angliában 32 következett be, ahol a Parlamenten belül, a képvisel!k laza csoportjai megszilárdultak, míg Magyarországon az 1848 forradalom és szabadságharc leverése után és a kiegyezés el!tti id!kre tehet! mindez. Azonban az egyes oldalak pártjai sem értenek egyet számos kérdésben, példaként elég csak a nagy-britanniai Munkáspártot és a Szovjet Kommunista Pártot említeni, hiszen e két párt messze áll egymástól, mind ideológiában, mind a valódi politikai cselekedetek területén, azonban nem kérdéses, hogy mind a kett! a baloldali pártok családjába sorolandó. A fenti nehézség mellett, ezzel összefüggésben el!re lejegyezhetjük, hogy az egyes országok sajátos történelmi, földrajzi helyzete, politikai kultúrája jelent!s mértékben változtathatja a saját bal-jobboldali pártjai által vállalt értékeket. Miközben az angol történelemben évszázados hagyományai voltak a demokratikus választásoknak és a magántulajdonnak, addig a cári Oroszországban nem a nyugati értelemben vett demokratikus választások során alakult ki az ország vezet! testülete, hanem öröklés útján került a cár kezébe, hogy az 1917-es forradalom után a nép birtokolja azt. Ezek után természetes, hogy miközben a Munkáspárt ciklusokban és demokratikus választások útján kívánta a hatalmat megszerezni és birtokolni, a szovjet kommunisták számára a forradalmi út maradt az eszköz és nem fogadták el a demokratikus választásokat. Érdemes számbavennünk, hogy Európában mely pártokat, mely pártcsaládokat szokás balra, melyeket jobbra sorolni, s esetleg melyek kerülhetnek a centrumba. A pártcsaládba való besorolás alapja az, hogy mely érdekek képviseletére jöttek létre, milyen nemzetközi pártszövetséghez tartoznak, milyen gyakorlati politikát folytatnak valamint, hogy milyen értékek mentén alakítják ki programjaikat 33. A pártcsaládokon belül beszélhetünk pártcsoportokról is, mely a pártcsaládokon belüli pártok csoportosítását 32 Enyedi Zsolt-Körösényi András (2004): Pártok és pártrendszerek, Osiris Kiadó, 111. oldal 33 Mair-Mudde (1998): The Party Family and Its Study, Annual Review of Political Science, o 18

19 megkönnyít! fogalom. Ennek fényében a továbbiakban meghatározzuk mely pártcsaládokba, mely pártcsoportok tartoznak, kezdve a baloldallal, a jobboldallal majd a centrummal. Valamennyi pártcsoport esetében néhány táblázat és néhány példa párt teszi szemléletesebbé az összehasonlításunkat. A táblázatok elkészítésénél kiemelt szempontként jelent meg, hogy azonos kritériumok alapján hasonlítsuk össze!ket. Ennek értelmében a fejezetek elején szerepel a pártcsaládba tartozó pártcsoportok elnevezése és megjelenésük korszaka, majd az egyes pártcsoportok elemzésekor kiemeljük, hogy mely pártok alkotják a csoportot, milyen szellemi gyökerekkel rendelkeznek, mik jellemz!ek rájuk és milyen szavazóbázisra támaszkodnak. Végül az egyes alfejezetek végén egy egységes táblázatban kapnak helyet a pártcsoportok jellemz!i, ahol lehet!ségeink szerint a jellemz!ek felsorolásakor azonos értékeket vagy éppen ellentéteseket térben is egymáshoz közel (egy sorban, de különböz! oszlopokban) próbálunk meg szerepeltetni A baloldali pártcsalád 34 A baloldali pártcsalád tagjai Pártcsoport Megjelenése Szociáldemokrata XIX. század Kommunista 1917 Újbaloldal 1960-as évek Zöldek 1980-as évek 1. táblázat. A baloldali pártcsalád tagjai Szociáldemokrata pártcsoport 35 A baloldali pártcsaládba négy pártcsoportot szokás sorolni, amelyek hosszú történeti fejl!dés eredménye képpen jöttek létre a XX. század folyamán. A XIX. század végi munkásmozgalmakból n!tt ki a szociáldemokrata pártcsoport, melybe tágabb értelemben beletartoznak a szociáldemokrata, szocialista és munkáspártok is. A baloldal vezet! ereje a 34 Enyedi-Körösényi, o. 35 Enyedi-Körösényi, o. 19

20 legtöbb országban, s egyúttal egész Nyugat-Európa leger!sebb pártcsoportja (lásd Németország, Svédország, Anglia, Ausztria). Szellemi gyökere a XIX. századi marxista szocializmus, céljai között pedig szerepel a társadalmi rendszer megváltoztatása, szocialista társadalom létrehozása, kollektív tulajdon, tervgazdaság, képviseleti demokrácia helyett úgynevezett valódi demokrácia, azaz a munkáshatalom megteremtése. Társadalmi bázisát rendre a munkásság alkotta, a skandináv országokban a szavazatai kétharmadát innen kapja. Megemlítend!, hogy az utóbbi évtizedekben azonban ez a függ!ség a munkásságtól csökkent, ugyanis a munkásság száma is csökkent, valamint a szociáldemokrata pártcsoportba tartozó pártokra leadott munkás és nem munkás szavazatok aránya is. Érthet! problémát jelent továbbá, hogy a gy"jt!párti stratégiát követ! szociáldemokrata pártok esetében milyen módon lehet megtartani az ideológia kapcsolatot a munkássággal. Ez azért is éget!en fontos, mivel rendre parlamenten kívül jöttek létre e pártcsoport tagjai is. A munkásokkal való kapcsolat fontosságára jó példa az angol Munkáspárt (Labour Party LP) esete (eredeti neve is Munkásképviseleti Bizottság volt), melynek alapítását 1900-ban az indította el, hogy a szakszervezetek és néhány kis szocialista párt így kívánt parlamenti mandátumhoz jutni 36. Németországban a Németország Szociáldemokrata Pártja (Sozialdemokratische Partei Deutschlands SPD) gyökerei az 1863-ban alapított Általános Német Munkásegyletre és az 1869-ben létrejött Szociáldemokrata Munkáspártra 37 mutatnak, míg Svédországban a Svédország Szociáldemokrata Pártját (Sveriges Socialdemokratiska Arbetarepartiet SAP) 1889-ban egy szocialista lap, a Folkviljan (Népakarat) és szakmai munkászervezetek bázisán sikerült létrehozni 38. A fenti példák alapján érthet! a munkásokkal való kapcsolat és megváltozott viszony fontossága. Valamennyi párt esetében megemlíthetjük, hogy szakítottak az eredeti terveik jelent!s részével, vagy akár a kommunisták forradalmi út elméletével 39. A Labour Party 36 Kardos József-Simándi Irén (2004): Európai politikai rendszerek, Osiris, Budapest, 549.o. 37 Kardos-Simándi, 593.o. 38 Kardos-Simándi, 796.o. 39 Ez utóbbi azért is fontos, mert rendre el!jött háborúk, politikai válságok idején a szociáldemokrata és a kommunista pártok egyesülése. 20

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Politológia 2. I. Politikai rendszer funkciói II. A politikai rendszer elemei 2013. I. Politikai rendszer funkciói 1) A társadalom felé 2) A politikai rendszeren

Részletesebben

TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI 2006 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 27. szám 3. Az R. 2. számú melléklet MÁSODIK RÉSZ AZ ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGYAK ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI cím TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI alcíme

Részletesebben

Bal- és jobboldali megújulás Mit mutatnak a számok? A Fidesz KDNP és az ellenzéki összefogás egyéni jelöltjeinek összehasonlítása

Bal- és jobboldali megújulás Mit mutatnak a számok? A Fidesz KDNP és az ellenzéki összefogás egyéni jelöltjeinek összehasonlítása Bal- és jobboldali megújulás Mit mutatnak a számok? A Fidesz KDNP és az ellenzéki összefogás egyéni jelöltjeinek összehasonlítása Az Intézet a Demokratikus Alternatíváért (IDEA) elemzése a jobboldal, illetve

Részletesebben

A közhangulat 2016 júliusában A REPUBLIKON INTÉZET HAVI KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSA

A közhangulat 2016 júliusában A REPUBLIKON INTÉZET HAVI KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSA A közhangulat 016 júliusában A REPUBLIKON INTÉZET HAVI KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSA A Republikon Intézet idén hatodik alkalommal végezte el havi közvélemény-kutatását. A nem, életkor, végzettség és településtípus

Részletesebben

SZAKMAI JAVASLATOK AZ ÚJ SZÉCHÉNYI TERV KÖZÖS TERVEZÉSÉHEZ 2010. SZEPTEMBER 15.

SZAKMAI JAVASLATOK AZ ÚJ SZÉCHÉNYI TERV KÖZÖS TERVEZÉSÉHEZ 2010. SZEPTEMBER 15. SZAKMAI JAVASLATOK AZ ÚJ SZÉCHÉNYI TERV KÖZÖS TERVEZÉSÉHEZ 2010. SZEPTEMBER 15. TARTALOM BEVEZETÉS ÁLTALÁNOS ÉSZREVÉTELEK KONKRÉT ÉSZREVÉTELEK ÉS JAVASLATOK I. Gyógyító Magyarország - Egészségipar II.

Részletesebben

LOGIKA ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA

LOGIKA ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA LOGIKA ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Logika és érveléstechnika A RACIONÁLIS VITA Készítette: Szakmai felel s: 2011. február Készült a következ m felhasználásával: Forrai Gábor

Részletesebben

Fábián Zoltán: Szavazói táborok társadalmi, gazdasági beágyazottsága - Statisztikai melléklet

Fábián Zoltán: Szavazói táborok társadalmi, gazdasági beágyazottsága - Statisztikai melléklet Fábián Zoltán: Szavazói táborok társadalmi, gazdasági beágyazottsága - Statisztikai melléklet Megjelent: Angelusz Róbert és Tardos Róbert (szerk.): Törések, hálók, hidak. Választói magatartás és politikai

Részletesebben

Választásoktól távolmaradók indokai:

Választásoktól távolmaradók indokai: KUTATÁSI BESZÁMOLÓ Az Identitás Kisebbségkutató Műhely 2016 januárjában közvéleménykutatást végzett a vajdasági magyarok körében. A 800 fős reprezentatív mintán végzett kérdőíves vizsgálat fő témája a

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

EURÓPAI PÁRTRENDSZEREK (PÁRTOK ÉS PÁRTRENDSZEREK) Politikatudományok szak Másod- és harmadév VIZSGATÉTELEK (2008 2009-es tanév)

EURÓPAI PÁRTRENDSZEREK (PÁRTOK ÉS PÁRTRENDSZEREK) Politikatudományok szak Másod- és harmadév VIZSGATÉTELEK (2008 2009-es tanév) EURÓPAI PÁRTRENDSZEREK (PÁRTOK ÉS PÁRTRENDSZEREK) Politikatudományok szak Másod- és harmadév VIZSGATÉTELEK (2008 2009-es tanév) A. Meghatározások, értelmezések 1. A politikai párt definíciói: a minimáldefiníció

Részletesebben

ÉRETTSÉGI TÉTELEK TÖRTÉNELEM 2010

ÉRETTSÉGI TÉTELEK TÖRTÉNELEM 2010 ÉRETTSÉGI TÉTELEK TÖRTÉNELEM 2010 I. Témakör: Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra 1. Gazdasági változások az Anjouk idején. Mutassa be Károly Róbert gazdaságpolitikájának főbb tényezőit! Tárja fel

Részletesebben

az idegenellenesség, az EU-szkepticizmus, az elitellenesség, az antikapitalizmus, muszlimellenesség, a rasszizmus és rendszerellenesség mind-mind

az idegenellenesség, az EU-szkepticizmus, az elitellenesség, az antikapitalizmus, muszlimellenesség, a rasszizmus és rendszerellenesség mind-mind az idegenellenesség, az EU-szkepticizmus, az elitellenesség, az antikapitalizmus, muszlimellenesség, a rasszizmus és rendszerellenesség mind-mind csak felszíni tünet. Lényegében egy olyan alapértéket ért

Részletesebben

Összefogás 2018? Az ellenzéki szavazók a politikusoknál is megosztottabbak

Összefogás 2018? Az ellenzéki szavazók a politikusoknál is megosztottabbak Összefogás 2018? Az ellenzéki szavazók a politikusoknál is megosztottabbak Az Integrity Lab elemzése Összefoglaló Egyelőre az ellenzéki szavazók is megosztottak a 2018-as indulást illetően, a baloldaliak

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2016-2017 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Történelem. Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Fejlesztési cél, kompetenciák

Történelem. Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Fejlesztési cél, kompetenciák Történelem Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Óraszám A tanítás anyaga Fejlesztési cél, kompetenciák Tanulói tevékenységek /Munkaformák Felhasznált eszközök

Részletesebben

Zavodszky Geza. Törtenelem 111. a közepiskolak szamara. Nemzeti Tankönyvkiad6,

Zavodszky Geza. Törtenelem 111. a közepiskolak szamara. Nemzeti Tankönyvkiad6, Zavodszky Geza Törtenelem 111. a közepiskolak szamara ATDOLGOZOn KIADAs Nemzeti Tankönyvkiad6, Budapest Bevezetes.. 5 I. Az "ismeretlen" XVIII. szazad 7 Regi vihig - modem vihig. Az "ismeretlen" XVIII.

Részletesebben

20. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM

20. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM 20. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM 1900-1994 Egyetemi tankönyv / Második, bővített kiadás Szerkesztők PÖLÖSKEI FERENC, GERGELY JENŐ, IZSÁK LAJOS Korona Kiadó, Budapest, 1997 TARTALOM I. A KIEGYEZÉS VÁLSÁGJELEI

Részletesebben

!"#$%#&'(&%)*&"+,)-#!

!#$%#&'(&%)*&+,)-#! 2!"#$%#&'(&%)*&"+,)-#! #$%./%+)(01!-%)2" % ).!"#$%#&'(&%)*&"+,)-#! #$%./%+)(034$)#5&" !"#$%&' BEVEZET 4. oldal I. FEJEZET 7. oldal Szakmai alapvetések 7. oldal Nemzeti Fejlesztési Terv bemutatása 2007-2013

Részletesebben

Hol találjuk a évi emelt szintű szóbeli érettségi anyagát a Forrásközpontú történelem sorozat tankönyveiben?

Hol találjuk a évi emelt szintű szóbeli érettségi anyagát a Forrásközpontú történelem sorozat tankönyveiben? Hol találjuk a 2009. évi emelt szintű szóbeli érettségi anyagát a Forrásközpontú történelem sorozat tankönyveiben? A hagyományoknak megfelelően közöljük, hogy a 2009. május júniusi történelem szóbeli érettségi

Részletesebben

JÚLIUSI PÁRTPREFERENCIA ADATOK ALAPJÁN

JÚLIUSI PÁRTPREFERENCIA ADATOK ALAPJÁN MANDÁTUMBECSLÉS JÚLIUSI PÁRTPREFERENCIA ADATOK ALAPJÁN A Republikon Intézet által a 2010-es választás előtt készített becslés volt az egyik legpontosabb előrejelzés 1. Noha az új választási törvény számos

Részletesebben

Történelem adattár. 11. modul A JELENKOR. Elérhetőségek Honlap: Telefon: +3620/

Történelem adattár. 11. modul A JELENKOR. Elérhetőségek Honlap:    Telefon: +3620/ Történelem adattár A JELENKOR 11. modul Elérhetőségek Honlap: www.tanszek.com Email: info@tanszek.com Telefon: +3620/409-5484 Tartalomjegyzék Fogalmak... 2 Európai integráció Globalizáció, globális világ...2

Részletesebben

Ötvenhat és a harmadik út

Ötvenhat és a harmadik út 2006. november 69 POMOGÁTS BÉLA Ötvenhat és a harmadik út Egy történelmi évfordulónak mindig számvetésre kell (kellene) késztetnie az utókort, ez volna az ünneplés hitelesebb és eredményesebb változata.

Részletesebben

SZKA208_11. Az EU a nemzetközi együttműködés

SZKA208_11. Az EU a nemzetközi együttműködés SZKA208_11 Az EU a nemzetközi együttműködés terepe tanulói AZ EU A NEMZETKÖZI EGYÜTTMÛKÖDÉS TEREPE 8. évfolyam 103 11/1 SZÓKÁRTYÁK Az activity játékhoz Tagállam Bizottság Parlament Euró Zászló Szerződés

Részletesebben

Témakörök, amelyekbe a történelem kiegészítő tankönyv katolikus tartalmai beilleszthetőek (dőlt betűvel):

Témakörök, amelyekbe a történelem kiegészítő tankönyv katolikus tartalmai beilleszthetőek (dőlt betűvel): Iránytanmenet A táblázat bemutatja a katolikus tartalmak (dőlt betűvel) tananyagba építésének helyét és módját. Szemlélteti, hogy mikor, melyik anyagrész kapcsán érdemes a tartalmakat külön órán tanítani

Részletesebben

TÖRTÉNELEM JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

TÖRTÉNELEM JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Történelem középszint 0713 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. május 9. TÖRTÉNELEM KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Útmutató az írásbeli vizsgafeladatok

Részletesebben

A magyarok kevesebb, mint fele tartja hasznosnak EU tagságunkat

A magyarok kevesebb, mint fele tartja hasznosnak EU tagságunkat A magyarok kevesebb, mint fele tartja hasznosnak EU tagságunkat A Századvég 2012. január közepén készített közvélemény-kutatásának tanúsága szerint a magyar választópolgárok körében az Európai Unió és

Részletesebben

Osztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL. 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen

Osztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL. 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen Osztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL Írásbeli vizsga: teszt + esszé (60 perc) 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen I. Az ókori kelet 9. évfolyam Mezopotámia

Részletesebben

TÖRTÉNELEM. Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura

TÖRTÉNELEM. Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura Ljubljana 2010 TÖRTÉNELEM Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura A tantárgyi vizsgakatalógus a 2012. évi tavaszi vizsgaidőszaktól érvényes az új megjelenéséig. A katalógus érvényességéről

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám:

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: 50p Név: Iskola neve, címe:.. I. Az alábbi feladat az 1848-49-es magyar forradalomra

Részletesebben

PROKON Kutató és Elemző Társaság. Az ELTE ÁJK hallgatóinak véleménye a halálbüntetésről

PROKON Kutató és Elemző Társaság. Az ELTE ÁJK hallgatóinak véleménye a halálbüntetésről PROKON Kutató és Elemző Társaság Az ELTE ÁJK hallgatóinak véleménye a halálbüntetésről Az elemzést készítette: Rotyis Bálint A kérdőívet szerkesztette és ellenőrizte: Vizvári Fanni A PROKON Kutató és Elemző

Részletesebben

Függvények határértéke, folytonossága

Függvények határértéke, folytonossága Függvények határértéke, folytonossága 25. február 22.. Alapfeladatok. Feladat: Határozzuk meg az f() = 23 4 5 3 + 9 a végtelenben és a mínusz végtelenben! függvény határértékét Megoldás: Vizsgáljuk el

Részletesebben

Soós Gábor szerkesztésében ÍGÉRET, FELHATALMAZÁS, TELJESÍTÉS VÁLASZTÁSI PROGRAMOK ÉS KORMÁNYZATI MEGVALÓSÍTÁSUK, 1998 2010

Soós Gábor szerkesztésében ÍGÉRET, FELHATALMAZÁS, TELJESÍTÉS VÁLASZTÁSI PROGRAMOK ÉS KORMÁNYZATI MEGVALÓSÍTÁSUK, 1998 2010 Soós Gábor szerkesztésében ÍGÉRET, FELHATALMAZÁS, TELJESÍTÉS VÁLASZTÁSI PROGRAMOK ÉS KORMÁNYZATI MEGVALÓSÍTÁSUK, 1998 2010 Dobos Gábor, Gyulai Attila, Horváth Attila, Horváth Péter, Nógrádi András, Sebők

Részletesebben

Érettségi témakörök 2012/2013-as tanév

Érettségi témakörök 2012/2013-as tanév Érettségi témakörök 2012/2013-as tanév Tantárgy: Történelem Osztály: 13/A, 13/B, 13/C Budapest, 2013. január Történelem érettségi szóbeli tételsor (középszint 13/A; 13/B; 13/C) 2012-2013 I./1. Gazdaság,

Részletesebben

Magyarország külpolitikája a XX. században

Magyarország külpolitikája a XX. században Fülöp Mihály-Sipos Péter Magyarország külpolitikája a XX. században SUB Göttingen 7 210 085 436 99 A 5460 Aula, 1998 TARTALOM Első fejezet MAGYARORSZÁG AZ ÚJ NEMZETKÖZI RENDBEN AZ I. VILÁGHÁBORÚ UTÁN 9

Részletesebben

Az erkölcsi nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2016

Az erkölcsi nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2016 Az erkölcsi nevelés Dr. Nyéki Lajos 2016 Bevezetés Az erkölcsi nevelés lényegében magatartásformálás, amelynek során a társadalom igényeinek megfelelő tartós magatartásformák kialakítására törekszünk.

Részletesebben

ETE_Történelem_2015_urbán

ETE_Történelem_2015_urbán T Ö R T É N E L E M ETE_Történelem_2015_urbán Szóbeli középszintű érettségi tételek / 2015-2016. év tavaszára / Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra 1, T é t e l A korai feudalizmus / középkor gazdálkodása

Részletesebben

Bérkülönbségtől a szerepelvárásokig: mik a magyar nők és férfiak problémái?

Bérkülönbségtől a szerepelvárásokig: mik a magyar nők és férfiak problémái? Bérkülönbségtől a szerepelvárásokig: mik a magyar nők és férfiak problémái? Az Integrity Lab elemzése Összefoglaló A nemek közti bérkülönbséget tartja a legnagyobb egyenlőtlenségi problémának a magyar

Részletesebben

A SZOCIOLÓGIA BÛNBEESÉSE

A SZOCIOLÓGIA BÛNBEESÉSE Figyelô 699 A több mint ezeroldalas mû oroszul három könyvben, magyarul egyetlen kötetben jelent meg, amelyet jó elnézni az asztalon, esti-éjszakai olvasását elôrevetítve, amikor azonban fektünkben elgémberedik

Részletesebben

A MAGYAR ÉS KÜLFÖLDI BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI INTÉZETEK PÉNZÜGYI ÉS GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉGÉNEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA. Doktori (PhD) értekezés tézisei

A MAGYAR ÉS KÜLFÖLDI BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI INTÉZETEK PÉNZÜGYI ÉS GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉGÉNEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA. Doktori (PhD) értekezés tézisei NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR SZÉCHENYI ISTVÁN GAZDÁLKODÁS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS PROGRAM A MAGYAR ÉS KÜLFÖLDI BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI INTÉZETEK

Részletesebben

A gazdasági válság hatása a magyar felsoktatási és felnttképzési rendszerre

A gazdasági válság hatása a magyar felsoktatási és felnttképzési rendszerre A gazdasági válság hatása a magyar felsoktatási és felnttképzési rendszerre 1. A magyar felsoktatás reformfolyamatainak a tapasztalatairól 2. Van-e a magyar felsoktatás reformfolyamatának jövképe? 3.Hiányzik

Részletesebben

Vizsgakérdések az Európai Biztonsági Struktúra tárgyból 2006/2007 I. félév

Vizsgakérdések az Európai Biztonsági Struktúra tárgyból 2006/2007 I. félév Vizsgakérdések az Európai Biztonsági Struktúra tárgyból 2006/2007 I. félév 1. Mit értünk biztonságpolitika alatt? 2. Hogyan változott meg a biztonságnak, mint fogalomnak a tartalmi háttere az elmúlt 16

Részletesebben

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések 1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok

Részletesebben

Tartományi választások Németországban. Sorsfordító idők?

Tartományi választások Németországban. Sorsfordító idők? ELEMZÉSEK Tartományi választások Németországban. Sorsfordító idők? Tamási Anna E-2016/6. KKI-elemzések A Külügyi és Külgazdasági Intézet időszaki kiadványa Kiadó: Külügyi és Külgazdasági Intézet Szerkesztés

Részletesebben

Sikos Ágnes politikai elemző

Sikos Ágnes politikai elemző 2013. október 3. Sikos Ágnes politikai elemző 1 A Jobbik a fiatalok vezető ereje A Jobbik a legnépszerűbb mind az egyetemisták, mind a fiatalok körében. A párt szavazóbázisának vizsgálatakor az elsődleges

Részletesebben

PROKON. Kutató és Elemző Társaság VASÁRNAPI BOLTZÁR: IDEOLÓGIAI KÉRDÉS

PROKON. Kutató és Elemző Társaság VASÁRNAPI BOLTZÁR: IDEOLÓGIAI KÉRDÉS PROKON Kutató és Elemző Társaság VASÁRNAPI BOLTZÁR: IDEOLÓGIAI KÉRDÉS AZ ELTE ÁJK HALLGATÓINAK KÖRÉBEN VÉGZETT KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS KVANTITATÍV ELEMZÉSE Klesch Dávid Barnabás, Krisztel Renáta, Radics Gergő

Részletesebben

A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható

A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható Politikusi imázs 8 a politikai kommunikáció világában. A társadalmasítás, azaz a fogyasztói oldal véleményének

Részletesebben

Nők a parlamentben, 1990 2014

Nők a parlamentben, 1990 2014 Tanulmányok Nők a parlamentben, 1990 2014 Koncz Katalin, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanára E-mail: professor.katalin.koncz@gmail.com A rendszerváltást követően Magyarországon és a térség országaiban

Részletesebben

FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között

FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között Rövid áttekintés Ez a bő három évtized különleges helyet foglal el a magyar orosz kapcsolatok ezeréves történetében. Drámai és tragikus volt a kezdet.

Részletesebben

V. A POLGÁROSODÁS KIBONTAKOZÁSA MAGYARORSZÁGON. A DUALIZMUS KORA ( )

V. A POLGÁROSODÁS KIBONTAKOZÁSA MAGYARORSZÁGON. A DUALIZMUS KORA ( ) Óra sorszám V. A POLGÁROSODÁS KIBONTAKOZÁSA MAGYARORSZÁGON. A DUALIZMUS KORA (1849 1914) Az önkényuralom A kiegyezés Gazdasági felzárkózás A polgárosodó társadalom Városiasodás. A főváros fejlődése Népesedés.

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Politológia

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Politológia III. évfolyam Gazdálkodási és menedzsment, Pénzügy és számvitel BA TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Politológia TÁVOKTATÁS Tanév: 2014/2015. I. félév A KURZUS ALAPADATAI Tárgy megnevezése: Politológia Tanszék: Közgazdasági

Részletesebben

Minségfejlesztési szolgáltatások a felsoktatásban. Felsoktatási minségtérkép

Minségfejlesztési szolgáltatások a felsoktatásban. Felsoktatási minségtérkép Minségfejlesztési szolgáltatások a felsoktatásban Felsoktatási minségtérkép 8. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia 2012. április 26-27., Gödöll Hegyi-Halmos Nóra ELTE PPK OFI Felsoktatási

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

A magyar középosztály

A magyar középosztály Pétervári Zsolt A magyar középosztály A magyar társadalom jelenlegi szerkezetét jelentős mértékben meghatározza a Kádárrendszer öröksége. Az 1945-47-es koalíciós korszak után felszámolt úri középosztály

Részletesebben

BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM

BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM TÖRTÉNELEM BELSŐ VIZSGA 2015-2016 8. ÉVFOLYAM o Szóbeli vizsga 1. Az ókori Mezopotámia 2. Az ókori Egyiptom 3. A távol-keleti államok az ókori Keleten 4. Az arisztokrácia és a démosz küzdelme Athénban,

Részletesebben

Szektortudat-fejlesztés. Ismeretek és ismérvek a szektorról. A szektorhoz való tartozás elnyei és a sikeres szektorépítés lehetségei.

Szektortudat-fejlesztés. Ismeretek és ismérvek a szektorról. A szektorhoz való tartozás elnyei és a sikeres szektorépítés lehetségei. Szektortudat-fejlesztés. Ismeretek és ismérvek a szektorról. A szektorhoz való tartozás elnyei és a sikeres szektorépítés lehetségei. Zalatnay László tréner 2 állítás: Az emberi társadalom összes problémája

Részletesebben

Ismeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5.

Ismeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5. Etika Bevezető Oktatási cél: A kurzus célja az etika körébe tartozó fogalmak tisztázása. A félév során olyan lényeges témaköröket járunk körbe, mint erény erkölcsi tudat, szabadság, lelkiismeret, moralitás,

Részletesebben

Miért nincs több nő a magyar politikában?

Miért nincs több nő a magyar politikában? Miért nincs több nő a magyar politikában? Vezetői összefoglaló A párton belüli támogatás hiánya és a családi kötelezettségek okozta időhiány ez a két fő oka a nők alacsony parlamenti arányának az Integrity

Részletesebben

INTERJÚ FELTÖLTÉS ADATLAP

INTERJÚ FELTÖLTÉS ADATLAP INTERJÚ FELTÖLTÉS ADATLAP Az interjú feltöltése során kérjük, pontosan töltse ki az alábbi űrlapot és figyelmesen válaszolja meg az interjúra vonatkozó kérdéseket. Az interjú feltöltésének állapotát folyamatosan

Részletesebben

2003. évi CXIII. törvény. az Európai Parlament tagjainak választásáról

2003. évi CXIII. törvény. az Európai Parlament tagjainak választásáról 2003. évi CXIII. törvény az Európai Parlament tagjainak választásáról Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz megköveteli, hogy az Országgyűlés megalkossa az Európai Parlamentben Magyarország képviselői

Részletesebben

Előszó. Forrás: http://www.valasztaskutatas.hu

Előszó. Forrás: http://www.valasztaskutatas.hu Előszó Megjelent: Tardos Róbert, Enyedi Zsolt és Szabó Andrea (szerk.): Részvétel, képviselet, politikai változás. Budapest: Demokrácia Kutatások Magyar Központja Alapítvány, 2011, 7-14. p. Forrás: http://www.valasztaskutatas.hu

Részletesebben

Egészségügy, szociális biztonság és bevándorlás: a magyar választók legfontosabb problémái A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE

Egészségügy, szociális biztonság és bevándorlás: a magyar választók legfontosabb problémái A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE Egészségügy, szociális biztonság és bevándorlás: a magyar választók legfontosabb problémái A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE Dacára annak, hogy a politikai napirendet az elmúlt időszakban nagyrészt a bevándorlás

Részletesebben

TANULMÁNY A BÍRÓSÁGOK KÖZÉRDEKŐ ADATOK KÖZLÉSÉNEK GYAKORLATÁVAL KAPCSOLATBAN VÉGZETT KUTATÁSRÓL

TANULMÁNY A BÍRÓSÁGOK KÖZÉRDEKŐ ADATOK KÖZLÉSÉNEK GYAKORLATÁVAL KAPCSOLATBAN VÉGZETT KUTATÁSRÓL TANULMÁNY A BÍRÓSÁGOK KÖZÉRDEKŐ ADATOK KÖZLÉSÉNEK GYAKORLATÁVAL KAPCSOLATBAN VÉGZETT KUTATÁSRÓL TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS...3 A BÍRÓI HATALOM ÁTLÁTHATÓSÁGA...3 A NYILVÁNOSSÁG ALAPELVE...5 SAJTÓNYILVÁNOSSÁG

Részletesebben

Szitás Katalin: Választási Válaszút

Szitás Katalin: Választási Válaszút Szitás Katalin: Választási Válaszút Összefoglaló a Political Capital Institute (PC) és a Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatástudományi Kar Választási igazgatás szakirányának közös, Választási Válaszút

Részletesebben

Nyugat-magyarországi Egyetem. Széchenyi István Gazdálkodás- és Szervezéstudományok. Doktori Iskola

Nyugat-magyarországi Egyetem. Széchenyi István Gazdálkodás- és Szervezéstudományok. Doktori Iskola Nyugat-magyarországi Egyetem Széchenyi István Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola A KÖRNYEZETI VÁLTOZÁSOK HATÁSA A MARKETINGORIENTÁCIÓRA, A MARKETINGSZERVEZET KIALAKULÁSÁRA, MKÖDÉSÉRE A

Részletesebben

A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSAI SZÁMÁRA ÚJ INNOVÁCIÓS SZOLGÁLTATÁSOK BEVEZETÉSÉNEK ÉS FEJLESZTÉSÉNEK PROGRAMJA

A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSAI SZÁMÁRA ÚJ INNOVÁCIÓS SZOLGÁLTATÁSOK BEVEZETÉSÉNEK ÉS FEJLESZTÉSÉNEK PROGRAMJA A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSAI SZÁMÁRA ÚJ INNOVÁCIÓS SZOLGÁLTATÁSOK BEVEZETÉSÉNEK ÉS FEJLESZTÉSÉNEK PROGRAMJA Kis- és középvállalkozások innovációs igényeinek felmérése (Összefoglaló

Részletesebben

A civil társadalom szerepe a demokráciában Bevezetés a civil társadalomba

A civil társadalom szerepe a demokráciában Bevezetés a civil társadalomba A civil társadalom szerepe a demokráciában Bevezetés a civil társadalomba Sebestény István Istvan.sebesteny@ksh.hu Mi a társadalom? Általánosan: A társadalom a közös lakóterületen élő emberek összessége,

Részletesebben

Gazdasági szabályozás 13. hét A szabályozás hatékonysága

Gazdasági szabályozás 13. hét A szabályozás hatékonysága Gazdasági szabályozás 13. hét A szabályozás hatékonysága ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Készítette: Valentiny Pál A tananyag a Gazdasági Versenyhivatal Versenykultúra Központja és a Tudás-Ökonómia

Részletesebben

Az új magyar választási rendszer

Az új magyar választási rendszer Az új magyar választási rendszer Dr. Smuk Péter, egyetemi docens Széchenyi István Egyetem, Győr a demokratikus rendszer "a politikai döntéshozatal céljával létrehozott olyan intézményes berendezkedés,

Részletesebben

Budapest, december. Médiahasználat, politikai napirend és választási részvétel. Bevezetés

Budapest, december. Médiahasználat, politikai napirend és választási részvétel. Bevezetés Budapest, 2010. december KÖZVÉLEMÉNY- ÉS PIACKUTATÓ INTÉZET POB 551, BUDAPEST, H-1539 TELEFON: 361 250 4322 FAX: 361 250 4346 E MAIL: median@median.hu WEB: http://www.median.hu Médiahasználat, politikai

Részletesebben

Kössünk békét! SZKA_210_11

Kössünk békét! SZKA_210_11 Kössünk békét! SZKA_210_11 TANULÓI KÖSSÜNK BÉKÉT! 10. ÉVFOLYAM 145 11/1 NÉMETORSZÁG A VALLÁSHÁBORÚ IDEJÉN SZEMELVÉNYEK Németországban a XVI. században számos heves konfliktus jelentkezett, s ezek gyakran

Részletesebben

Vajda Kornél. Tankönyv és politika TANKÖNYV TANESZKÖZ

Vajda Kornél. Tankönyv és politika TANKÖNYV TANESZKÖZ Vajda Kornél Tankönyv és politika TANKÖNYV TANESZKÖZ Aki olyasféle cikk megírására vállalkozik, mint amilyet az alábbiakban prezentálunk az olvasónak, jól teszi, ha hosszas mentegetõzéssel, magyarázkodással

Részletesebben

A magyar kormány és az ő alaptörvénye

A magyar kormány és az ő alaptörvénye A magyar kormány és az ő alaptörvénye 2013. június 28. A Velencei Bizottság szakértői által készített vélemény 1 az Alaptörvény negyedik módosításáról pontosan rámutat arra, hogy a magyar Kormány az alkotmányt

Részletesebben

A diktatúra keltette sebek beforradását mikor akarja a sokadalom?

A diktatúra keltette sebek beforradását mikor akarja a sokadalom? A diktatúra keltette sebek beforradását mikor akarja a sokadalom? Napokkal ezelőtt írtam ennek a levélnek elemző részét. Annak, hogy csak ma küldöm el, három oka van: egyrészt a kolontári tragédiáról elkezdtek

Részletesebben

ÉVFOLYAMDOLGOZAT. A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i

ÉVFOLYAMDOLGOZAT. A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Állam- és Jogtudományi Kar Szeged ÉVFOLYAMDOLGOZAT A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i Konzulens: Dr. Tóth Károly Egyetemi Docens

Részletesebben

Moszkva és Washington kapcsolatai

Moszkva és Washington kapcsolatai NB2_bel.qxd 2/6/2008 9:23 PM Page 13 BIZTONSÁGPOLITIKA 13 Sz. Bíró Zoltán Az orosz amerikai viszony alakulásáról Moszkva és Washington kapcsolatai a Szovjetunió felbomlását (1991. december) követõ bõ másfél

Részletesebben

Panel második hullám változói

Panel második hullám változói Panel második hullám változói volt az előző A B C hullámban is A2.1 tévénézési gyakorisága x x x A2.2 újságolvasás gyakorisága x x x A2.3 amerikai elnök személyének ismerete x x x A2.4 Magyar miniszterelnök

Részletesebben

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Örültem, hogy a baloldal megemlékezik a magyar baloldal legnagyobb alakjáról. Nemcsak a magyar baloldal, de a magyar

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

TUDOMÁNYOS MÓDSZERTAN ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA

TUDOMÁNYOS MÓDSZERTAN ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA TUDOMÁNYOS MÓDSZERTAN ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

PARLAMENTI VÁLASZTÁSOK TOLNA MEGYÉBEN 1939 ÉS 2006 KÖZÖTT

PARLAMENTI VÁLASZTÁSOK TOLNA MEGYÉBEN 1939 ÉS 2006 KÖZÖTT A történelem nyomai az új térszerkezetben ELTE-MTA Konferencia, 2007. november 17. PARLAMENTI VÁLASZTÁSOK TOLNA MEGYÉBEN 1939 ÉS 2006 KÖZÖTT Készítette: Tallián Imre - Amennyiben napjainkból visszanézve

Részletesebben

Tisztelt Rózsa András Úr!

Tisztelt Rózsa András Úr! VSL Kft. 2000 Szentendre Pitypang u.. VSL Kft. ISO 9000 FÓRUM Rózsa András részére. Tisztelt Rózsa András Úr! Ez az összesítés tartalmazza az ISO 9000 FÓRUM XX. Nemzeti Konferenciáján elhangzott kerekasztal-beszélgetésre

Részletesebben

AB közlöny: VII. évf. 2. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

AB közlöny: VII. évf. 2. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! 386/B/1997 AB közlöny: VII. évf. 2. szám --------------------------------------------------------------- A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság jogszabályi rendelkezések alkotmányellenességének

Részletesebben

Szakács Tamás. 1.A gazdasági rendszer és a politikai rendszer kapcsolatának történeti típusai

Szakács Tamás. 1.A gazdasági rendszer és a politikai rendszer kapcsolatának történeti típusai 1.A gazdasági rendszer és a politikai rendszer kapcsolatának történeti típusai A gazdasági rendszer és a politikai rendszer funkcionális kapcsolata a társadalmak történeti fejlődése során sokszínű és egymástól

Részletesebben

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Középértékek és szóródási mutatók

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Középértékek és szóródási mutatók Matematikai alapok és valószínőségszámítás Középértékek és szóródási mutatók Középértékek A leíró statisztikák talán leggyakrabban használt csoportját a középértékek jelentik. Legkönnyebben mint az adathalmaz

Részletesebben

Régi elit az új demokráciában Magyarországon

Régi elit az új demokráciában Magyarországon A téma újszerûségére, feltáratlanságára való tekintettel szerkesztõségünk úgy döntött, hogy a négy magyar felszólaló elõadásait szerkesztett változatban közöljük, azzal a tudatos szándékkal, hogy a témáról

Részletesebben

A történelem érettségi a K-T-tengelyen Válasz Dupcsik Csaba és Repárszky Ildikó kritikájára. Kritika és válasz

A történelem érettségi a K-T-tengelyen Válasz Dupcsik Csaba és Repárszky Ildikó kritikájára. Kritika és válasz A történelem érettségi a K-T-tengelyen Válasz Dupcsik Csaba és Repárszky Ildikó kritikájára Kritika és válasz Érdeklődéssel olvastuk Repárszky Ildikó és Dupcsik Csaba elemzését a történelem érettségi szerkezetében

Részletesebben

Konferencia a NATO új stratégiájáról

Konferencia a NATO új stratégiájáról Konferencia a NATO új stratégiájáról 2010.03.26. A NATO formálódó új stratégiai koncepciója és Magyarország címmel rendeztek konferenciát a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen csütörtökön. A rendezvényen

Részletesebben

Analitikus módszertan az európaizáció kutatásához

Analitikus módszertan az európaizáció kutatásához Analitikus módszertan az európaizáció kutatásához Grünhut Zoltán MTA KRTK A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XIII. VÁNDORGYŰLÉSE Kelet-Közép-Európa területi folyamatai, 1990 2015 Eger, 2015. november

Részletesebben

Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat. Borpiaci információk. II. évfolyam / 22. szám 2004. november 23. 45-46.

Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat. Borpiaci információk. II. évfolyam / 22. szám 2004. november 23. 45-46. A K I Borpiaci információk II. évfolyam / 22. szám 24. november 23. 45- Bor piaci jelentés 1-4. táblázat, 1-3. ábra: Belföldi értékesítési-árak és mennyiségi adatok 2-5. oldal 5. táblázat: Fogyasztói árak

Részletesebben

Frakcióvezetők a Parlamentben

Frakcióvezetők a Parlamentben Frakcióvezetők a Parlamentben A Képviselőfigyelő elemzése alapján az LMP-s Schiffer András számít messze a legaktívabb frakcióvezetőnek az Országgyűlésben. Mind a hozzászólások, mind a nem önálló kategóriájában

Részletesebben

AZ ÜZLETI DÖNTÉSHOZÓK VÁRAKOZÁSAI ÉS A HAZAI VÁLLALATI SZFÉRA FELKÉSZÜLTSÉGE AZ EU KAPUJÁBAN

AZ ÜZLETI DÖNTÉSHOZÓK VÁRAKOZÁSAI ÉS A HAZAI VÁLLALATI SZFÉRA FELKÉSZÜLTSÉGE AZ EU KAPUJÁBAN telecom it internet H-1089 Budapest, Baross u. 133. telefon +36 1 477 01 00 telefax +36 1 477 01 01 www.bellresearch.com info@bellresearch.com AZ ÜZLETI DÖNTÉSHOZÓK VÁRAKOZÁSAI ÉS A HAZAI VÁLLALATI SZFÉRA

Részletesebben

Témakörök. Elmélet. Elmélet. Elmélet. Elmélet. Elméleti megközelítések Gyakorlati példák. Mit mérnénk? Miért szeretnénk mérni?

Témakörök. Elmélet. Elmélet. Elmélet. Elmélet. Elméleti megközelítések Gyakorlati példák. Mit mérnénk? Miért szeretnénk mérni? Témakörök Gazdasági szabályozás. hét A szabályozás hatékonysága ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék i megközelítések Gyakorlati példák Kutatási eredmények Készítette: Valentiny Pál A tananyag a Gazdasági

Részletesebben

Internet: http://bajnok.hu/ertesito E-mail: pista@bajnok.hu IV. évf. 9. sz., 2015. szept.

Internet: http://bajnok.hu/ertesito E-mail: pista@bajnok.hu IV. évf. 9. sz., 2015. szept. ÉRTESÍTŐ Internet: http://bajnok.hu/ertesito E-mail: pista@bajnok.hu IV. évf. 9. sz., 2015. szept. Tartalom Dr. Bajnok István: Az elmúlt 25 év 1 Dr. Bajnok István: Nemzeti dal 3 Szeptember azt iskolai

Részletesebben

TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI 2017-TŐL. 2015. október 13. KPSZTI Gianone András

TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI 2017-TŐL. 2015. október 13. KPSZTI Gianone András TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI 2017-TŐL 2015. október 13. KPSZTI Gianone András VÁZLAT Vizsgaleírás Kompetenciák Témakörök MIÉRT MÓDOSÍTOTTÁK AZ ÉRETTSÉGIT? Új NAT új kere;anterv A 10 év alatt összegyűlt tapasztalatok

Részletesebben

VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Döntési Alapfogalmak

VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Döntési Alapfogalmak Vállalkozási VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Tantárgyfelelős: Prof. Dr. Illés B. Csaba Előadó: Dr. Gyenge Balázs Az ökonómiai döntés fogalma Vállalat Környezet Döntések sorozata Jövő jövőre vonatkozik törekszik

Részletesebben

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll.

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. Tantárgy: Történelem Osztály: Szakközépiskola 9-12 A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. 1.) Írásbeli vizsga Időtartama: 45 perc Elérhető pontszám: 60 pont Az írásbeli feladatok

Részletesebben

Civil szervezetek a lakosok szemével, 2008 június

Civil szervezetek a lakosok szemével, 2008 június Civil szervezetek a lakosok szemével, 2008 június Az Echo Survey Szociológiai Kutatóintézet a Helyi Érték - Közép-Dunántúli Civil Szolgáltató Hírlevél felkérésére kutatást végzett Közép-Dunántúl három

Részletesebben

Bartha Eszter. Egy megkésett párbeszéd? E. P. Thompson újraolvasása

Bartha Eszter. Egy megkésett párbeszéd? E. P. Thompson újraolvasása Bartha Eszter Egy megkésett párbeszéd? E. P. Thompson újraolvasása Edward P. Thompson: Az angol munkásosztály születése. Budapest: Osiris, 2007 A némiképp elcsépeltnek hangzó alcím ezúttal legalább a könyv

Részletesebben

ÉSZREVÉTELEK A JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÁSRÓL SZÓLÓ SZABÁLYOZÁS 2003. JANUÁR 31-ÉN LEZÁRT KONCEPCIÓJÁHOZ

ÉSZREVÉTELEK A JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÁSRÓL SZÓLÓ SZABÁLYOZÁS 2003. JANUÁR 31-ÉN LEZÁRT KONCEPCIÓJÁHOZ ÉSZREVÉTELEK A JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÁSRÓL SZÓLÓ SZABÁLYOZÁS 2003. JANUÁR 31-ÉN LEZÁRT KONCEPCIÓJÁHOZ Programjában a Kormány meghirdette a nép ügyvédje intézményének létrehozását. A jelen Koncepcióban kibontott

Részletesebben