Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar"

Átírás

1 Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Létezik-e a politikai centrum, s ha igen, hogyan definiálható? Van-e Magyarországon centrum szavazói bázis? Lesti Árpád Politológia Tanszék Konzulens tanár: dr. Körösényi András 1

2 Tartalom 1. El!szó Bevezet! Az elhalt fogalmak 9 4. Tartalmi definiálás A baloldali pártcsalád Szociáldemokrata pártcsoport Kommunista pártcsoport Újbaloldal pártcsoport Zöldek pártcsoport A jobboldali pártcsalád Keresztényszociális pártcsoport Kereszténydemokrata pártcsoport Konzervatív pártcsoport Széls!jobb pártcsoport A centrum pártcsalád Liberális pártcsoport Agrár pártcsoport Etnikai-regionális pártcsoport Formális definíció Polaritás Bipolaritás Multipolaritás Verseny a szavazatokért A centrum pólus megsz"nése A centrum pólus létrejötte A magyar pártrendszer 2009-ben.58 2

3 6. A centrum szavazókör állandóságának magyarországi elemzése Egyéni körzetek Megyei listás eredmények Szavazókörzetek, települések Befejez! összefoglalás Irodalomjegyzék Bibliográfia Internetes oldalak Függelék Ábrák, táblázatok és térképek jegyzéke..95 3

4 1. El!szó A baloldal és baloldali párt valamint a jobboldal és jobboldali párt elnevezések uralták már a politikát hosszú id! óta, amikor a 2002-es országgy"lési választások el!tt pár hónappal életre kelt a Centrum, mint Párt. A Centrum Párt több, kisebb pártból jött létre, s így több különböz! gondolkodásmód keveredett e szervezet politikájában, akár a baloldali és a jobboldali pártok által. Felvet!dött a kérdés, hogy a tagpártokból létrejöv! formáció minek tartja, hová pozícionálja magát. Az akkor éppen kormányzó jobboldalra vagy a kormányra készül! baloldalhoz sorolható inkább? Esetleg ismét valami harmadik utassággal állunk szemben 1, melyben megpróbálja szétfeszíteni az ismert bal-jobb skálát és újból egy önálló harmadik pólus kifejl!désének lenne els! számú jele, amely akár a Nyugat-Európában akkor már virágzó zöld mozgalmakat felkarolva kívánja megtörni a két pólus irányába ellép! magyar párt rendszert? Néhány hónapos média jelenléte után nem sikerült a parlamenti küszöb elérése, így bukásnak is ítélhetnénk létét. De biztosan bukás az, ha pár hónap alatt új vagy elfeledetett kifejezésekkel, kérdésekkel gazdagodott a politikai közélet Magyarországon? Az azóta eltelt néhány esztend!ben ilyen sikeresen egy párt sem szólította meg a közepet, mint az elnevezésével is erre utaló Centrum. A fenti történeti esemény, a közép léte-nem léte azok az okok, amelyek rávezették figyelmünket a centrum kérdéskörének tisztázatlan mivoltára, s ezek azok, amelyek arra inspiráltak, hogy részletesebben is foglalkozzunk a témakörrel. Ezen túlmen!en személyes motivációkét megemlítend!, hogy a szerz! is részese volt egy, 2006-ban magát középre pozícionáló, onnan szavazókat remél! párt munkájának, választási kampányának. Tapasztalta, hogy a közép definiálása nem csak az elméletben, a politikai szervezetek oldaláról, szempontjából okoz komoly problémát, de akár a szavazók számára is tartogat izgalmakat, hisz nemegyszer volt lehet!sége hallgatóként részt venni a témát érint! vitákban, ahol a szemben álló felek nem értettek egyet a fenti ideológiák megfogalmazásában. Megjegyezend!, hogy ezek a viták rendre magukon viselték a 1 A harmadik út keresése amúgy is rendre el!kerül a magyar politikai gondolkodásban. 4

5 politikai haszonszerzés indítékait, vagyis egyik fél igyekezett a saját oldalától eltávolítani a másik felet. A fentiek alapján kijelenthet!, hogy a társadalomban nem különül el a téma iránt érdekl!d!k köre, hiszen politikusokat, tudósokat és az átlag szavazókat is érdekli, mozgatja a kérdés, így él a remény, hogy mindenki számára érdekes témát dolgozhatunk fel. Budapest, november 04. Lesti Árpád 5

6 2. Bevezet! A centrum latin eredet" szó, jelentése közép, központ. Értelemszer"en máris adatik a kérdés, hogy minek a közepe, minek a középpontja. Jelen tanulmány célja az, hogy arra a kérdésre keresse a választ, hogy létezhet-e, s ha igen, akkor milyen módon fogalmazható meg, definiálható a centrum. Természetesen nem lehet meghatározni fogalmunkat, ha testvér fogalmaival, a baloldallal, a jobboldallal ne foglalkoznánk. Így jelen tanulmány keretein belül meg kell vizsgálnunk mi is a bal, mi is a jobb? Legalábbis mit értenek alatta nagy általánosságban. Hogyan lehet, milyen módon meghatározni ezeket a fogalmakat, esetleg hogyan alakultak ki? Nem feladatunk részletesen sorra venni, hogy az egyes pártok mit értenek alatta, hogyan jelenítik meg és hogyan változnak a jelentés tartalmai akár országonként, koronként, de feltétlenül érintenünk kell a f!bb nemzetközi hasonlóságokat az egyes oldalak pártjai között néhány kiragadott szakpolitika (public policy) alapján. Nem feladatunk a politikai szempontú ki a jobboldalibb, ki a baloldalibb kérdéssel foglalkoznunk. Mivel valamilyen szempontból mégis különbséget kell tennünk az egyes résztvev!k között (legalább két csoportot alkotva bel!lük) rendre az önbesorolásukat vesszük majd alapul. A téma kapcsán azonban felvet!dik az az alapvet! kérdés is, hogy egyáltalán létezik-e a XX. század után bal és jobb (valamint ebb!l adódóan centrum), vagy ezek már csak let"nt fogalmak? A dolgozat során az elnevezések alátámasztására keresünk indokokat, amelyek bizonyítani tudják (vagy legalábbis próbálják), hogy ma is él! fogalmakkal van dolgunk. Ennek során els!sorban a bal és jobb elnevezés fog el!térbe kerülni, de a centrum nem is értelmezhet! e kett! nélkül. Reményeink szerint a tanulmány végére a f!bb érveket sikerül olyan összefüggésben egymás mellé helyezni, amik alátámasztják azt a feltételezésünket, hogy a bal és a jobb igenis él! fogalmak, a mai napig mozgatórugói a politikai közéletnek, s pontos definíciókkal, programpontokkal körülhatárolhatóak. Szemben velük a centrum meghatározását nem definíciók alapján, hanem a bal- és a jobboldalhoz mért távolság alapján végezhetjük el. Vagyis míg a baloldal és jobboldal tartalmi oldalról is meghatározható, addig a centrumnak csak formálisan van definíciója. A tanulmány végs! 6

7 részén pedig egy empirikus elemzéssel is próbát teszünk annak bemutatására, hogy a XXI. század elején, Magyarországon létezik kimutatható centrum szavazó. Ennek bizonyítására a 2002-es Centrum Párt, valamint a 2006-os MDF eredményeit fogjuk elemezni, azét a két pártét, amelyek az adott választási évben a leghangosabban, a legkitartóbban hangoztatták magukat a középen álló, mind a két oldal felé nyitott esetleg bizonytalanok pártjának. Amennyiben munkánk során bizonyítást nyer kimutatható módon ezen szavazói mentalitás megléte, úgy akár egy kés!bbi választások során pártok alapozhatnak eme se nem bal, se nem jobboldali, bizonytalan identitású közegre. Ahogy a fentiekben is említést nyert a centrum szó önmagában is hívó szóvá tud válni (legalábbis kísérletet tesz rá), hiszen nevében is meghatározza célközönségét. Ennek megfelel!en a bal és a jobb szó is takarja az adott politikai formáció alapvet! értékeit, amelyek összehasonlíthatóvá is váltak máris a nemzetközi, vagy más magyarországi azonos oldali pártokkal, valamint az ellentétes oldallal. A politikával foglalkozó, közéletben szerepet vállaló publicisták, elemz!k, tudósok és politikusok is rendre elvégzik eme elnevezések értelmezését, így széles hazai és nemzetközi irodalom állt a rendelkezésünkre. Ebb!l az 1992-ben, a Politikatudományi Szemle oldalain folyó vita érveit, a vitában megszólalók észrevételeit fogjuk segítségül hívni, s azokkal néhol vitatkozva, néhol pontosítva, továbbgondolva az ott leírtakat kívánjuk bizonyítani az elnevezések létjogosultságát. Ezen túlmen!en a Liget folyóiratban 1994-ben folytatott, felfrissített eszmecsere észrevételeire kívánunk érdemben reagálni. Ez a két, a magyar demokrácia fiatal korából származó eszmecsere azért emelkedik ki a többi, a bal és jobboldalisággal foglalkozó m"b!l, mert rövid id!intervallumon belül (akár néhány szám, akár hónap) próbálkozott meg a téma különböz! aspektusainak megvilágításával, valamint elég jól láthatóvá válik bennük az egymással vitatkozó felek álláspontja, véleményük különböz!sége. Nem elhanyagolható különbség a két teret enged! lap esetében, hogy míg egyik kifejezetten politikatudományi folyóirat, így abban a politika fontos kérdései elméleti megvilágításban is megjelenhetnek, addig utóbbi inkább szépirodalmi, esztétikai folyóirat, amelyben a politikai témák közül aktualitása miatt került el!térbe a bal-jobb vita. A Liget 7

8 folyóiratban nem egyszer az aktuális szempontok domináltak, vagyis az 1994-es politikai helyzet, a jobboldal teljes veresége, szétesése 2 került el!térbe. A tanulmány négy ( igazolás, két bizonyítási mód és egy empirikus vizsgálat) egymástól jól elkülöníthet! önálló részb!l tev!dik össze. Mivel a baloldali és a jobboldali elnevezések definícióján keresztül tudjuk megragadni a centrumot nem térhetünk ki e két fogalom meghatározása el!l, valamint az el!l, hogy igazoljuk ezek meglétét a XXI. században is. Ez az igazolás lenne az els! önálló fejezet. Ezt követné a két bizonyítási mód: egyrészt tekinthetünk a fogalmakra, mint jól körülírható, definíciókkal körülbástyázott, pontosan, egzaktan kijelenthet! egymástól jól elkülöníthet! csoportokra (tartalmi definiálás), másrészt egy egymáshoz mérést igényl!, vagyis csak relatívan megfogalmazható egységekre (formális definiálás). Mindkét esetben a bal és a jobb fogalmának meghatározása után térnénk majd ki a centrum meghatározására. Els! esetünkben segítségül kell hívnunk az egyes oldalak pártjainak szakpolitikáit, vagyis azt, hogy egy adott szakpolitikai kérdésre mit mondanak a pártok. A szemléltetés megkönnyítése érdekében összefoglaló táblázatok teszik majd átláthatóbbá munkánkat, míg a második esetben az egymáshoz való viszony lesz a kulcsa a vizsgálatnak. Így itt inkább egy és két dimenziós ábrák lesznek a támasztékaink. Végül a dolgozat negyedik nagy egységében # mint már említettük # országgy"lési választások adatait hívjuk segítségül. Empirikus úton összevetjük a 2002-es centrum párti és a 2006-os demokrata fórumos eredmények közül a pártok jelöltjeire leadott egyéni választókörzeti szavazatokat 3, a megyei listás és települési szavazatokat. Ezen empirikus adatok összevetése után reményeink szerint láthatóvá válik majd, hogy melyik körzetben, településen nevezhet! állandónak a centrum szavazói kör. Ehhez számos el!feltételt kell majd megtennünk a negyedik fejezet során, ahol az átláthatóságon térképek segítségével tudunk majd segíteni. 2 Legalábbis a jobboldal vereségének fogták fel az 1994-es választások eredményeit néhányan a megszólalók közül. Ehhez a vitaindító t"nik a leglátványosabbnak, így az erre való utalás t"nik a legcélszer"bbnek jelen helyen. Szilágyi Ákos (1994): Jobboldal, hol vagy? In Liget, 1994/8 3.o. 3 Az egyéni körzetek eredményei sokat torzíthatnak, mivel nem tudhatjuk, hogy az adott személy mennyire volt népszer" a körzetében, így a pártja szimpátiájánál jóval több szavazatot is kaphat. 8

9 3. Az elhalt fogalmak A politikatudományok m"vel!i sem értenek egyet abban, hogy bal és jobb használható fogalmak-e a XXI. században, a XX. századi pártosodás (ahol számos esetben kompromisszumokat kell kötni a párt érdekében az ideológiai álláspont ellenében) és az új kampány technikák megjelenése (pl.: karakter gyilkosság és negatív kampány, amik eredményeképpen nem valami mellett, valami alapján, hanem inkább valami ellen szavaznak) után vagy használhatatlan kifejezések csupán. Amiben egyetértés van a kialakulásuk el!zménye és a kifejezések eredeti jelentéstartalma, amit röviden és tömören Gyurgyák János úgy fogalmazott meg, hogy "A bal-jobb terminusok eredetileg az 1789-es francia nemzetgy"lés megosztottságára utaltak, ahol a baloldalon foglaltak helyet a radikális forradalmi képvisel!k, a jobboldalon pedig a mérsékeltek" 4. Az eltelt 200 év alatt régen elt"nt a francia forradalom, régen elt"nt az eredeti jelentéstartalom. Jelen fejezetünkben áttekintjük a kérdésre vagyis, hogy léteznek-e még ideológiák - adott két választ (igen/nem) vallók f!bb érveit, valamint bizonyítani próbáljuk, hogy igenis értelmezhet! fogalmak. Az 1992-ben a Politikatudományi Szemle oldalain folyó elméleti vitaindító tanulmánya Körösényi András nevéhez f"z!dik, aki a "Bal és jobb. Az európai és a magyar politikai paletta" 5 c. írásával terelte a politikatudomány iránt érdekl!d!k figyelmét ismét a témára. Tanulmánya legelején leszögezi, hogy "újra divatba jött az a nézet, amely szerint "baloldal" és "jobboldal", ha valaha alkalmas volt is a politikai paletta leírására, ma már semmiképpen sem az. A kortárs politika kilépett a bal-jobb tagoltsággal leírható körb!l, meghaladta azt. A baloldal és jobboldal kategóriái elavultak, s nem sokra jutunk velük, ha a politikai paletta értelmezésére vállalkozunk". Az említett m" két állítása az volt, hogy "baloldal és jobboldal kategóriái továbbra is az európai politikai alapvet! fogalmi rendjét és viszonyítási rendszerét alkotják" valamint, hogy "baloldal és jobboldal az újra plurálissá 4 Gyurgyák János (1994): Bal és jobb. Egy politikai-publicisztikai fogalom tündöklése és bukása. In Politikatudományi Szemle, 1994/3 153.o. 5 Körösényi András (1993): Bal és jobb. Az európai és a magyar politikai paletta. In Politikatudományi Szemle, 1993/3 9

10 vált magyar politikában sem értelmetlen fogalmak, s!t annak alapvet! kódrendszerét jelentik. Az 1990-es évek elején Magyarországon is a bal-jobb tengely vált a politikai verseny legfontosabb dimenziójává." Az elhangzott két állítást a folyóirat további számaiban sokan védték illetve bírálták különböz! szempontok szerint. Nekünk el!ször a felvetés és a két állítás közös gyökerét - vagyis azt, amib!l eredeztethet!ek mindannyian - kell megvizsgálnunk, tudniillik értelmezhet!-e még bal és jobb. "A bal és jobb kategóriáinak az elutasítása ma különösen a kelet-európai politikában jelentkezik. Így van ez Magyarországon is, ahol sokan kétségbe vonják, hogy a bal és a jobb kategóriái alkalmasak a kialakult pártpolitikai paletta elemzésére" állítja a szerz! 6. Ezt meger!sítend! a jegyzetek között külön kiemeli, hogy "ez a vélemény els!sorban a politikai publicisztikában és a politikai folyamatokat elemz! sajtócikkekben és szóbeli vitákban jelenik meg. Szisztematikus kifejtéssel magam nem találkoztam" 7. A reagálások közül Gyurgyák János részletesen is foglalkozik eme ténnyel, vagyis, hogy Körösényi nem fejti ki, csak megemlíti, hogy Magyarországon is sokan bírálják ezt a fölosztást. Gyurgyák idézi a nemzetközi szakirodalomból S.E. Finerre megfogalmazását, mintegy alátámasztva azt, hogy elavultak eme fogalmak. Finerre szerint "érzelmileg túlterheltek", "tudományosan pontatlanok, és -mindent összevetve- nem merítik ki a politikai rezsimek és pártok programjaiban kifejtett alternatívákat" 8. Ha a hazai politikai publicisztikában keresnénk példát, alátámasztandó az eredeti állítást, miszerint sokan gondolják, hogy meghaladottak a fogalmak, utalhatunk akár Tamás Gáspár Miklós 1989-es Búcsú a baloldaltól cikkére 9, amelyb!l # mivel temeti a baloldalt # az ellentét nélküli jobboldal temetése is következik 10, vagyis az ideológák temetéséhez jutunk. Ezenfelül a Liget folyóiratban Körösényi 1993, 94.o. 7 Körösényi 1993, 110.o. 8 Gyugyák János 1994, 154.o. 9 Tamás Gáspár Miklós (1989): Búcsú a baloldaltól, In Kritika, 1989/12 10 Tamás Gáspár Miklós aztán a következ!, 1994-es választások után a jobboldalt is eltemeti. Tamás Gáspár Miklós (1994): Búcsú a jobboldaltól, In Világosság, 1994/4-5 10

11 ben folyó bal-jobb vitára, ahol Szilágyi Ákos Jobboldal, hol vagy cikke 11 a jobboldallal teszi ugyanezt. Tehát igenis élt ez a nézet a hazai politikai gondolkodásban már Körösényi tanulmánya megjelenésekor és az azóta eltelt id!ben is. 12 Gyurgyák reagálása további támpontot is kínál arra, hogy miért alkalmazhatatlan a két fogalmunk. Az általa leírtak azért kezelend!k kiemelten, mert rövid terjedelemben, szisztematikusan nála találhatóak meg a legf!bb érvek. Szerinte "A baloldal-jobboldal használata ellen szól mindenekel!tt az, hogy alkalmazása rendkívül nehézkes" 13. Érvelésébe beépíti, hogy dichotóm rendszerekre találták ki ezeket, de a XX. századi politikai rendszerek nem dichotómok, sokkal tágabbak: létezik széls!jobb, széls!bal, balközép, jobbközép. Az ilyen rendszerekben a társadalmon belül több töréspont létezik, s nem lehet ezeket egy dimenzió mentén leírni. A kétosztatú rendszer pedig igen ritka, s ott lehetne alkalmazni a bal-jobb megosztást. Második érve, melyet totalitárius érvnek nevez el azzal foglalkozik, hogy eme bal-jobb skálán a szélbal és a széljobb messze található egymástól, miközben a valóságban a "totalitárius pártok azonosságai és hasonlóságai eléggé kézenfekv!ek". 14 Ezek ellenére...az ideológiai mez! továbbra is fontos a politika megértéséhez, de ma már az érték és célközvetít! funkciója talán fontosabb, mint az eredetileg els!dleges legitimációs funkció. 15 Így, sem általánosságban, sem a magyar helyzetre vonatkoztatva nem érzi használhatónak a bal-jobb csoportosítást. Fenti érveit akár el is fogadhatjuk, hiszen könnyen belátható azok igazságtartalma. Körösényi is megemlíti, hogy az ideológia ott válik fontossá, ahol a pártok ideológiai vitákba bocsátkoznak, s nem gyakorlati, pragmatikus érvek alapján hozzák meg a döntésüket a választók 16. Vagyis, ha egydimenziós térben, kétosztatú rendszerben zajlik a verseny a pártok között a szavazatokért, akkor az ideológiai megkülönböztetés fontossá válhat, fontossá válik. 11 Szilágyi Ákos (1994): Jobboldal, hol vagy? In Liget, 1994/8 12 Lásd a 10.pontot, mely 1994-es tanulmányra utal. 13 Gyurgyák János, 1994, 153.o. 14 Gyurgyák János, 1994, 153.o. 15 Gyurgyák János, 1994, 154.o. 16 Körösényi, 1993, 94.o. 11

12 Gyurgyák azon érve is megállja a helyét, hogy bonyolult, nehezen megfogalmazható kérdés, hogy mi az ideológia, alkalmazása nehézkes. Azonban ez még közel sem jelenti azt, hogy lehetetlen vállalkozás volna megragadni az ideológiákat! A nehézkes alkalmazás még nem jelenti az alkalmazhatatlanságot s azt Gyurgyák sem mondja, hogy alkalmazhatatlan. Az az érve pedig, hogy hasonlót mond a két széls!ség, vagyis a széls!bal és a széls!jobb, még nem jelenti azt, hogy nem két külön ideológia, csak gyakorlati megjelenésükben, módszereikben hasonlatosak. Vagyis nem a tartalom, hanem a forma hasonló. Gyurgyák a reakciója utolsó sorában azonban megadja, felveti a bal-jobb tipologizálás legnagyobb fegyverét. Mankóra szükség van a különbségtételnél, csak éppen nem tudja milyenre van szükség, viszont Ha a politikai élet nem tud meglenni e fogalomhasználat nélkül, akkor az ezzel foglalkozó tudomány, a politológia vajon eltekinthet-e ett!l? 17 Tehát, végs!soron Gyurgyák is elfogadja a bal-jobb megosztottságot, különbségtételt csak nem elméleti oldalról, beláthatóság okán, hanem pusztán gyakorlati okokból, mivel mindenki ezt használja. Ugyanígy gyakorlati, pragmatikus okot talál Bozóki András is a Liget folyóiratban folyó publicisztikai vitában: Szerintem, ha a politikai élet szerepl!i kétszáz éve rendületlenül használják a baloldal és jobboldal fogalmait, akkor azok léteznek. Némi hermeneutikai szkepticizmussal azt mondhatnám: ha a dolgokról szavaink vannak, akkor azok a dolgok is vannak, mert a dolgok azáltal vannak, hogy szavakat találunk rájuk. 18 Ezek tükrében azonban felmerülhet a kérdés, hogy vajon a politikusok számára miért hasznosak e fogalmak, hiszen alkalmazásukkal leend! szavazóik egyik felét ugyan meg tudják nyerni, azonban a másikat végképp elveszíthetik. Segítségül hívhatjuk ehhez Anthony Downs véleményét, melyet a Politikai cselekvés a demokráciában: egy racionális modell 19 c. m"vében fektetett le. A tökéletes információ hiányában a választópolgároknak 17 Gyurgyák János, 1994, 155.o. 18 Bozóki András (1994): Baloldal, jobboldal, régi és új. In Liget 1994/11 83.o. 19 Anthony Downs (1957), Politikai cselekvés a demokráciában: egy racionális model. In szeptember, Közgazdasági Szemle 12

13 er!forrást 20 kell áldozniuk, hiszen "..hihetetlenül nagy er!forrást igényel, hogy valaki a verseng! pártok politikáinak minden eltér! elemét egyedül, segítség nélkül összehasonlítsa" 21. Pontosan ezt kritizálta Gyurgyák is, csak más szavakkal. Az ideológiák segítik abban, hogy figyelmét inkább a pártok közötti különbségekre összpontosíthassa, ezért az ideológiák hasonlóképpen használhatóak, mint a különféle eladóktól vásárolt áruminták. 22 " Nem más tehát az ideológia, mint egy márka, amit ha egyszer már megvettem, # mert megbíztam benne # megveszem újra, hisz (ha) jók voltak a tapasztalataim vele kapcsolatban remélem, hogy nem fogok csalódni ezúttal sem benne. Ugyanis félnek a csalódástól, s a választó sokszor a biztosat szeretné a bizonytalannal szemben. "Ilyen feltételek mellett a pártideológiákat sok szavazó találja hasznosnak, mert megszabadítják attól a kényszer"ségt!l, hogy minden elemet összevessen a jó társadalomról alkotott saját elképzelésével. 23 " Az ideológiák nem tesznek mást, mint olcsóvá, egyszer"bbé teszik Downs szerint a döntést amikor azt írja, hogy "sok részletkérdés elemzése helyett az ideológiáktól szerzi információit, drasztikusan csökkenteni tudja politikai információkra fordított kiadásait. 24. "Az információhiány a választók körében megteremti az ideológiák iránti keresletet",s ezek után nem meglep! módon a pártok pozitívan reagálnak erre, hiszen számukra is költségmegtakarítást jelent az ideológiák használata, vagyis "minden egyes párt saját ideológiát fogalmaz meg, hogy magához vonzza azoknak az állampolgároknak a szavazatát, akik költségeik csökkentését az ideológiai alapon történ! szavazással kívánják elérni." A szimplán költség csökkentési, költség megtakarítás okokat tovább vezetve megjegyzend!, hogy a politikusok nem csak költségeiket tudják így csökkenteni, hanem id!t is tudnak megtakarítani, s az id! ugyanúgy er!forrás, mint az anyagi javak. S!t, 20 Er!forrás felhasználása az is, hogy a pártok által ingyenessé tett kampányokat követik, esetleg elolvasság az abban leírtakat, s erre id!t szánnak. 21 Anthony Downs, 1990, 1001.o. 22 Anthony Downs, 1990, 1001.o. 23 Anthony Downs, 1990, 1001.o. 24 Anthona Downs, 1990, 1001.o. 13

14 számos esetben (pl. kampány id!ben) egy-egy gazdagabb párt, képvisel!, vagy kormányon lév! képvisel!, párt esetében az anyagiak, a reklám adva van, csak id!vel nem bírják, így igazán célszer" az ideológia igénybevétele, mivel a választók jelent!s szeletét (akik már bíznak az adott ideológiában, márkában) így tudják megszólítani, s fordulhatnak a többiek felé. A fentiek tükrében érthet! miért használatosak ma is ezek a 200 éves fogalmak, de miért lehet állandónak nevezni ezeket, merülhet fel bennünk, miért nem cserélgetik ezeket a pártok a pillanatnyi haszon elve alapján. Szintén Downshoz fordulhatunk ez ügyben "ha egy párt "piacra" vitte ideológiáját, akkor nem szabadulhat meg t!le egyik pillanatról a másikra, vagy nem változtathatja meg radikálisan anélkül, hogy hitelét ne vesztené a választók el!tt. Mivel a szavazók racionálisak, nem támogatják a megbízhatatlan pártokat." Másrészt ugyanitt "valamilyen mérték" korrelációnak mindig fenn kell állnia egy párt ideológiája és cselekedetei között, máskülönben a választók tartózkodni fognak az ideológiai alapon történ! szavazástól annak irracionalitása miatt" 25. Mára már az ideológiák foglyaivá váltak a pártok, ezt Kovács András említi meg árnyaltabban, amikor úgy fogalmaz, hogy A jobb- és baloldali öndefiníció önálló életre kelt, a tradíció folytonosságát fenntartó legfontosabb tényez!vé vált. 26 Kovács más megfogalmazásban így írja ezt meg: van egyértelm" politikai jelentése a politikai cselekv!k számára 27. Ezek után felmerül a kérdés, hogy a szavazók számára van-e egyértelm" jelentése, értelme az ideológiáknak? Ehhez kapcsolódik Angelusz Róbert és Tardos Róbert tanulmánya a bal-jobb skálán való önbesorolásról 28. Mint említik "a nyugat-európaihoz hasonló a helyzet (mármint Magyarországon) a tekintetben, hogy a választópolgárok túlnyomó része, mintegy négyötöde tudja magát elhelyezni a tízfokú skálán (mint ismeretes, Nyugat-Európában ez az arány 70 és 90 százalék között mozog), s!t a vezet! parlamenti pártokat is mintegy háromnegyed részük tudja e skálán 25 Anthony Downs, 1990, 1002.o. 26 Kovács András (1994) Szimbólumok valósága. In Politikatudományi Szemle, 1994/3 148.o. 27 Kovács András, 1994, 146.o. 28 Angelusz Róbert-Tardos Róbert (1994): Paletta fekete-fehérben. In Politikatudományi Szemle, 1994/ o. 14

15 elhelyezni" (kiegészítés : L.Á.). Továbbá hozzáf"zik, ami majd a centrum szempontjából fontos, hogy "a bal- és jobboldal tengelyén való identifikáció fontos hazai sajátossága azonban, hogy a határozott állásfoglalást kerül! "középre húzás" igen er!teljesen érvényesül. A két közbüls! fokozatra a válaszolók általában százaléka helyezi magát, míg a viszonyítási alapul szolgáló, 1991-es német vizsgálatban ez mind a nyugati, mind a keleti részen valamivel ötven százalék alatt maradt. 29 " Véleményem szerint ezt a magas "középre húzást" az elemzés idején valós politikai helyzet, állókép okozza, nem pedig a két oldaltól való távolságtartás, hiszen egyszer"en nem mertek akár igazat mondani a korábbi reflexek miatt, avagy nem is tudták a válaszadók pontosan mi bal-jobb, de lehet, hogy miközben magukat jól behelyezték a skála megfelel! pontjába, valamint a hazai pártokat is, az ott található párt valamilyen oknál fogva nem volt vállalható. Ezen túl bizonyítja a közép gyengeségét, hogy a soron következ! választásokon a tudhatóan bal és jobboldali pártokra leadott szavazatok százalékos aránya meghaladta az 75 százalékot 30, 2006-ban több, mint 90 százalékot, ha MDF-et és SZDSZ-t nem osztjuk egyik táborba sem. A másik érv annak igazolására, hogy a politikai cselekv!kön, a politikusokon túl a hétköznapi választókat is érdeklik az ideológiai osztályba sorolások, a társadalom ideológiai két- vagy több felé választása, az az, hogy ha nem érdekelné!ket és mindennapi életükben nem játszana szerepet, akkor miért olvasnak, néznek, fogyasztanak ideológiai alapon elkülönül! sajtótermékeket. A hazai kínálatból a Népszabadság, a Magyar Hírlap, a Magyar Nemzet, a Népszava, a HírTv, az Atv és az Echo TV olyan hírforrások, amelyek ideológiai kapcsolata pártok melletti szellemi holdudvarral nem lehet kérdéses. Már csak azt kell bizonyítanunk, hogy az adott sajtótermék fogyasztói a sajtótermékkel szorosabb kapcsolatban lév! párttal szimpatizálnak 31. A fentiek során felvetettük a f!bb érveket az ideológiák XXI. századi jelenléte ellen, s válaszokat kerestünk rájuk. Megvizsgáltuk, hogy használják-e ma még e fogalmakat, léteznek-e. Láthattuk, hogy mind a pártoknak, mind a politikusoknak, mind a választóknak 29 Angelusz Róbert-Tardos Róbert, ,17 %, ha a Parlamentbe bejutó pártok közül a Fideszt egyik oldalhoz sem soroljuk, de 84,87 %, ha besoroljuk balra-jobbra 31 15

16 könnyítik a helyzetüket választási id!szakban s ezen felül a mindennapi választásaik során is alkalmazzák!ket. Vagyis beláttuk, hogy vannak. A továbbiakban arra fordítjuk figyelmünket, hogy mi alapján végezhetjük el a csoportosításukat. 16

17 4. Tartalmi definiálás Jelen fejezetünkben arra keressük a választ, hogy tartalmi definíciókkal, pontos meghatározásokkal, párt programok alapján lehetséges-e megfogalmazni a centrumot, a centrum oldaliságot. Vagyis, lehet-e olyan programokat, programpontokat felsorolnunk, amelyek megléte esetén egy-egy politikai formációról, aktorról kijelenthetjük, hogy centrumoldali. A bizonyítás során nem kerülhetjük meg azt sem, hogy a bal- és jobboldalra jellemz! programokat, programpontokat számbavegyük, hiszen ezekhez képest, e három csoport találkozási pontjai alapján tudjuk csak meghatározni mi jellemz! a baloldalra, mi a jobboldalra és mi a centrumra (mi marad a centrumnak). Természetesen elképzelhet!, hogy nincsenek is olyan témák, programok, amik a centrum sajátjai és az is, hogy több témát ugyanúgy preferál, ugyanazt mondja több esetben a bal- és jobboldal. A további tartalmi definíciós vizsgálatok el!tt tennünk kell egy kitételt, mégpedig, hogy létezik olyan eset, amikor a bal és jobboldalnak nincs metszéspontja, s ez lehet a majdani centrum helye. Az alábbi ábra ezt az el!zetesen feltételezett esetet illusztrálja, amikor van önálló centrum, s ez a bal- és a jobboldal témái közül többet is lefoglal, s!t, olyan témákat is, amik egyikre sem jellemz!ek. Fontos kitétel ez esetben, hogy nincs átfedés a bal és jobb között, vagyis egy téma vagy jellemz! pl. a baloldalra vagy nem. Nem elképzelhet!, hogy mondjuk abortusz-párti, de.. (és itt felsorolás következne), amik meghatározzák mely esetekben az. Vagy támogat vagy ellenez valamit az adott oldal és nincs átmenet a kett! között. Ebben az esetben a centrum oldal lesz az, ami válogathat az adott kérdések közül. Bal Jobb Centru 1. ábra. A centrum helye a tartalmi megközelítés alapján 17

18 A folytatáshoz pártokra, pártok komparasztikus vizsgálatára lesz szükségünk, hiszen pártokon keresztül érvényesülhetnek, válhatnak láthatóvá az egyes oldalak ideológiai sajátosságai. Napjainkban ezeken keresztül végzik a nemzetközi és a magyar politika alakítását is a politikai szerepl!k, aktorok. A nyugat-európai pártok els! megjelenési formája a XVIII. századi Angliában 32 következett be, ahol a Parlamenten belül, a képvisel!k laza csoportjai megszilárdultak, míg Magyarországon az 1848 forradalom és szabadságharc leverése után és a kiegyezés el!tti id!kre tehet! mindez. Azonban az egyes oldalak pártjai sem értenek egyet számos kérdésben, példaként elég csak a nagy-britanniai Munkáspártot és a Szovjet Kommunista Pártot említeni, hiszen e két párt messze áll egymástól, mind ideológiában, mind a valódi politikai cselekedetek területén, azonban nem kérdéses, hogy mind a kett! a baloldali pártok családjába sorolandó. A fenti nehézség mellett, ezzel összefüggésben el!re lejegyezhetjük, hogy az egyes országok sajátos történelmi, földrajzi helyzete, politikai kultúrája jelent!s mértékben változtathatja a saját bal-jobboldali pártjai által vállalt értékeket. Miközben az angol történelemben évszázados hagyományai voltak a demokratikus választásoknak és a magántulajdonnak, addig a cári Oroszországban nem a nyugati értelemben vett demokratikus választások során alakult ki az ország vezet! testülete, hanem öröklés útján került a cár kezébe, hogy az 1917-es forradalom után a nép birtokolja azt. Ezek után természetes, hogy miközben a Munkáspárt ciklusokban és demokratikus választások útján kívánta a hatalmat megszerezni és birtokolni, a szovjet kommunisták számára a forradalmi út maradt az eszköz és nem fogadták el a demokratikus választásokat. Érdemes számbavennünk, hogy Európában mely pártokat, mely pártcsaládokat szokás balra, melyeket jobbra sorolni, s esetleg melyek kerülhetnek a centrumba. A pártcsaládba való besorolás alapja az, hogy mely érdekek képviseletére jöttek létre, milyen nemzetközi pártszövetséghez tartoznak, milyen gyakorlati politikát folytatnak valamint, hogy milyen értékek mentén alakítják ki programjaikat 33. A pártcsaládokon belül beszélhetünk pártcsoportokról is, mely a pártcsaládokon belüli pártok csoportosítását 32 Enyedi Zsolt-Körösényi András (2004): Pártok és pártrendszerek, Osiris Kiadó, 111. oldal 33 Mair-Mudde (1998): The Party Family and Its Study, Annual Review of Political Science, o 18

19 megkönnyít! fogalom. Ennek fényében a továbbiakban meghatározzuk mely pártcsaládokba, mely pártcsoportok tartoznak, kezdve a baloldallal, a jobboldallal majd a centrummal. Valamennyi pártcsoport esetében néhány táblázat és néhány példa párt teszi szemléletesebbé az összehasonlításunkat. A táblázatok elkészítésénél kiemelt szempontként jelent meg, hogy azonos kritériumok alapján hasonlítsuk össze!ket. Ennek értelmében a fejezetek elején szerepel a pártcsaládba tartozó pártcsoportok elnevezése és megjelenésük korszaka, majd az egyes pártcsoportok elemzésekor kiemeljük, hogy mely pártok alkotják a csoportot, milyen szellemi gyökerekkel rendelkeznek, mik jellemz!ek rájuk és milyen szavazóbázisra támaszkodnak. Végül az egyes alfejezetek végén egy egységes táblázatban kapnak helyet a pártcsoportok jellemz!i, ahol lehet!ségeink szerint a jellemz!ek felsorolásakor azonos értékeket vagy éppen ellentéteseket térben is egymáshoz közel (egy sorban, de különböz! oszlopokban) próbálunk meg szerepeltetni A baloldali pártcsalád 34 A baloldali pártcsalád tagjai Pártcsoport Megjelenése Szociáldemokrata XIX. század Kommunista 1917 Újbaloldal 1960-as évek Zöldek 1980-as évek 1. táblázat. A baloldali pártcsalád tagjai Szociáldemokrata pártcsoport 35 A baloldali pártcsaládba négy pártcsoportot szokás sorolni, amelyek hosszú történeti fejl!dés eredménye képpen jöttek létre a XX. század folyamán. A XIX. század végi munkásmozgalmakból n!tt ki a szociáldemokrata pártcsoport, melybe tágabb értelemben beletartoznak a szociáldemokrata, szocialista és munkáspártok is. A baloldal vezet! ereje a 34 Enyedi-Körösényi, o. 35 Enyedi-Körösényi, o. 19

20 legtöbb országban, s egyúttal egész Nyugat-Európa leger!sebb pártcsoportja (lásd Németország, Svédország, Anglia, Ausztria). Szellemi gyökere a XIX. századi marxista szocializmus, céljai között pedig szerepel a társadalmi rendszer megváltoztatása, szocialista társadalom létrehozása, kollektív tulajdon, tervgazdaság, képviseleti demokrácia helyett úgynevezett valódi demokrácia, azaz a munkáshatalom megteremtése. Társadalmi bázisát rendre a munkásság alkotta, a skandináv országokban a szavazatai kétharmadát innen kapja. Megemlítend!, hogy az utóbbi évtizedekben azonban ez a függ!ség a munkásságtól csökkent, ugyanis a munkásság száma is csökkent, valamint a szociáldemokrata pártcsoportba tartozó pártokra leadott munkás és nem munkás szavazatok aránya is. Érthet! problémát jelent továbbá, hogy a gy"jt!párti stratégiát követ! szociáldemokrata pártok esetében milyen módon lehet megtartani az ideológia kapcsolatot a munkássággal. Ez azért is éget!en fontos, mivel rendre parlamenten kívül jöttek létre e pártcsoport tagjai is. A munkásokkal való kapcsolat fontosságára jó példa az angol Munkáspárt (Labour Party LP) esete (eredeti neve is Munkásképviseleti Bizottság volt), melynek alapítását 1900-ban az indította el, hogy a szakszervezetek és néhány kis szocialista párt így kívánt parlamenti mandátumhoz jutni 36. Németországban a Németország Szociáldemokrata Pártja (Sozialdemokratische Partei Deutschlands SPD) gyökerei az 1863-ban alapított Általános Német Munkásegyletre és az 1869-ben létrejött Szociáldemokrata Munkáspártra 37 mutatnak, míg Svédországban a Svédország Szociáldemokrata Pártját (Sveriges Socialdemokratiska Arbetarepartiet SAP) 1889-ban egy szocialista lap, a Folkviljan (Népakarat) és szakmai munkászervezetek bázisán sikerült létrehozni 38. A fenti példák alapján érthet! a munkásokkal való kapcsolat és megváltozott viszony fontossága. Valamennyi párt esetében megemlíthetjük, hogy szakítottak az eredeti terveik jelent!s részével, vagy akár a kommunisták forradalmi út elméletével 39. A Labour Party 36 Kardos József-Simándi Irén (2004): Európai politikai rendszerek, Osiris, Budapest, 549.o. 37 Kardos-Simándi, 593.o. 38 Kardos-Simándi, 796.o. 39 Ez utóbbi azért is fontos, mert rendre el!jött háborúk, politikai válságok idején a szociáldemokrata és a kommunista pártok egyesülése. 20

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

SZAKMAI JAVASLATOK AZ ÚJ SZÉCHÉNYI TERV KÖZÖS TERVEZÉSÉHEZ 2010. SZEPTEMBER 15.

SZAKMAI JAVASLATOK AZ ÚJ SZÉCHÉNYI TERV KÖZÖS TERVEZÉSÉHEZ 2010. SZEPTEMBER 15. SZAKMAI JAVASLATOK AZ ÚJ SZÉCHÉNYI TERV KÖZÖS TERVEZÉSÉHEZ 2010. SZEPTEMBER 15. TARTALOM BEVEZETÉS ÁLTALÁNOS ÉSZREVÉTELEK KONKRÉT ÉSZREVÉTELEK ÉS JAVASLATOK I. Gyógyító Magyarország - Egészségipar II.

Részletesebben

EURÓPAI PÁRTRENDSZEREK (PÁRTOK ÉS PÁRTRENDSZEREK) Politikatudományok szak Másod- és harmadév VIZSGATÉTELEK (2008 2009-es tanév)

EURÓPAI PÁRTRENDSZEREK (PÁRTOK ÉS PÁRTRENDSZEREK) Politikatudományok szak Másod- és harmadév VIZSGATÉTELEK (2008 2009-es tanév) EURÓPAI PÁRTRENDSZEREK (PÁRTOK ÉS PÁRTRENDSZEREK) Politikatudományok szak Másod- és harmadév VIZSGATÉTELEK (2008 2009-es tanév) A. Meghatározások, értelmezések 1. A politikai párt definíciói: a minimáldefiníció

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Zavodszky Geza. Törtenelem 111. a közepiskolak szamara. Nemzeti Tankönyvkiad6,

Zavodszky Geza. Törtenelem 111. a közepiskolak szamara. Nemzeti Tankönyvkiad6, Zavodszky Geza Törtenelem 111. a közepiskolak szamara ATDOLGOZOn KIADAs Nemzeti Tankönyvkiad6, Budapest Bevezetes.. 5 I. Az "ismeretlen" XVIII. szazad 7 Regi vihig - modem vihig. Az "ismeretlen" XVIII.

Részletesebben

Történelem. Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Fejlesztési cél, kompetenciák

Történelem. Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Fejlesztési cél, kompetenciák Történelem Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Óraszám A tanítás anyaga Fejlesztési cél, kompetenciák Tanulói tevékenységek /Munkaformák Felhasznált eszközök

Részletesebben

az idegenellenesség, az EU-szkepticizmus, az elitellenesség, az antikapitalizmus, muszlimellenesség, a rasszizmus és rendszerellenesség mind-mind

az idegenellenesség, az EU-szkepticizmus, az elitellenesség, az antikapitalizmus, muszlimellenesség, a rasszizmus és rendszerellenesség mind-mind az idegenellenesség, az EU-szkepticizmus, az elitellenesség, az antikapitalizmus, muszlimellenesség, a rasszizmus és rendszerellenesség mind-mind csak felszíni tünet. Lényegében egy olyan alapértéket ért

Részletesebben

Ötvenhat és a harmadik út

Ötvenhat és a harmadik út 2006. november 69 POMOGÁTS BÉLA Ötvenhat és a harmadik út Egy történelmi évfordulónak mindig számvetésre kell (kellene) késztetnie az utókort, ez volna az ünneplés hitelesebb és eredményesebb változata.

Részletesebben

JÚLIUSI PÁRTPREFERENCIA ADATOK ALAPJÁN

JÚLIUSI PÁRTPREFERENCIA ADATOK ALAPJÁN MANDÁTUMBECSLÉS JÚLIUSI PÁRTPREFERENCIA ADATOK ALAPJÁN A Republikon Intézet által a 2010-es választás előtt készített becslés volt az egyik legpontosabb előrejelzés 1. Noha az új választási törvény számos

Részletesebben

TÖRTÉNELEM. Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura

TÖRTÉNELEM. Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura Ljubljana 2010 TÖRTÉNELEM Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura A tantárgyi vizsgakatalógus a 2012. évi tavaszi vizsgaidőszaktól érvényes az új megjelenéséig. A katalógus érvényességéről

Részletesebben

TÖRTÉNELEM JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

TÖRTÉNELEM JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Történelem középszint 0713 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. május 9. TÖRTÉNELEM KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Útmutató az írásbeli vizsgafeladatok

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám:

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: 50p Név: Iskola neve, címe:.. I. Az alábbi feladat az 1848-49-es magyar forradalomra

Részletesebben

Soós Gábor szerkesztésében ÍGÉRET, FELHATALMAZÁS, TELJESÍTÉS VÁLASZTÁSI PROGRAMOK ÉS KORMÁNYZATI MEGVALÓSÍTÁSUK, 1998 2010

Soós Gábor szerkesztésében ÍGÉRET, FELHATALMAZÁS, TELJESÍTÉS VÁLASZTÁSI PROGRAMOK ÉS KORMÁNYZATI MEGVALÓSÍTÁSUK, 1998 2010 Soós Gábor szerkesztésében ÍGÉRET, FELHATALMAZÁS, TELJESÍTÉS VÁLASZTÁSI PROGRAMOK ÉS KORMÁNYZATI MEGVALÓSÍTÁSUK, 1998 2010 Dobos Gábor, Gyulai Attila, Horváth Attila, Horváth Péter, Nógrádi András, Sebők

Részletesebben

A SZOCIOLÓGIA BÛNBEESÉSE

A SZOCIOLÓGIA BÛNBEESÉSE Figyelô 699 A több mint ezeroldalas mû oroszul három könyvben, magyarul egyetlen kötetben jelent meg, amelyet jó elnézni az asztalon, esti-éjszakai olvasását elôrevetítve, amikor azonban fektünkben elgémberedik

Részletesebben

!"#$%#&'(&%)*&"+,)-#!

!#$%#&'(&%)*&+,)-#! 2!"#$%#&'(&%)*&"+,)-#! #$%./%+)(01!-%)2" % ).!"#$%#&'(&%)*&"+,)-#! #$%./%+)(034$)#5&" !"#$%&' BEVEZET 4. oldal I. FEJEZET 7. oldal Szakmai alapvetések 7. oldal Nemzeti Fejlesztési Terv bemutatása 2007-2013

Részletesebben

Érettségi témakörök 2012/2013-as tanév

Érettségi témakörök 2012/2013-as tanév Érettségi témakörök 2012/2013-as tanév Tantárgy: Történelem Osztály: 13/A, 13/B, 13/C Budapest, 2013. január Történelem érettségi szóbeli tételsor (középszint 13/A; 13/B; 13/C) 2012-2013 I./1. Gazdaság,

Részletesebben

Magyarország külpolitikája a XX. században

Magyarország külpolitikája a XX. században Fülöp Mihály-Sipos Péter Magyarország külpolitikája a XX. században SUB Göttingen 7 210 085 436 99 A 5460 Aula, 1998 TARTALOM Első fejezet MAGYARORSZÁG AZ ÚJ NEMZETKÖZI RENDBEN AZ I. VILÁGHÁBORÚ UTÁN 9

Részletesebben

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések 1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok

Részletesebben

A gazdasági válság hatása a magyar felsoktatási és felnttképzési rendszerre

A gazdasági válság hatása a magyar felsoktatási és felnttképzési rendszerre A gazdasági válság hatása a magyar felsoktatási és felnttképzési rendszerre 1. A magyar felsoktatás reformfolyamatainak a tapasztalatairól 2. Van-e a magyar felsoktatás reformfolyamatának jövképe? 3.Hiányzik

Részletesebben

Nők a parlamentben, 1990 2014

Nők a parlamentben, 1990 2014 Tanulmányok Nők a parlamentben, 1990 2014 Koncz Katalin, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanára E-mail: professor.katalin.koncz@gmail.com A rendszerváltást követően Magyarországon és a térség országaiban

Részletesebben

Minségfejlesztési szolgáltatások a felsoktatásban. Felsoktatási minségtérkép

Minségfejlesztési szolgáltatások a felsoktatásban. Felsoktatási minségtérkép Minségfejlesztési szolgáltatások a felsoktatásban Felsoktatási minségtérkép 8. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia 2012. április 26-27., Gödöll Hegyi-Halmos Nóra ELTE PPK OFI Felsoktatási

Részletesebben

Gazdasági szabályozás 13. hét A szabályozás hatékonysága

Gazdasági szabályozás 13. hét A szabályozás hatékonysága Gazdasági szabályozás 13. hét A szabályozás hatékonysága ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Készítette: Valentiny Pál A tananyag a Gazdasági Versenyhivatal Versenykultúra Központja és a Tudás-Ökonómia

Részletesebben

Sikos Ágnes politikai elemző

Sikos Ágnes politikai elemző 2013. október 3. Sikos Ágnes politikai elemző 1 A Jobbik a fiatalok vezető ereje A Jobbik a legnépszerűbb mind az egyetemisták, mind a fiatalok körében. A párt szavazóbázisának vizsgálatakor az elsődleges

Részletesebben

A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható

A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható Politikusi imázs 8 a politikai kommunikáció világában. A társadalmasítás, azaz a fogyasztói oldal véleményének

Részletesebben

A MAGYAR ÉS KÜLFÖLDI BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI INTÉZETEK PÉNZÜGYI ÉS GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉGÉNEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA. Doktori (PhD) értekezés tézisei

A MAGYAR ÉS KÜLFÖLDI BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI INTÉZETEK PÉNZÜGYI ÉS GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉGÉNEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA. Doktori (PhD) értekezés tézisei NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR SZÉCHENYI ISTVÁN GAZDÁLKODÁS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS PROGRAM A MAGYAR ÉS KÜLFÖLDI BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI INTÉZETEK

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

Tartományi választások Németországban. Sorsfordító idők?

Tartományi választások Németországban. Sorsfordító idők? ELEMZÉSEK Tartományi választások Németországban. Sorsfordító idők? Tamási Anna E-2016/6. KKI-elemzések A Külügyi és Külgazdasági Intézet időszaki kiadványa Kiadó: Külügyi és Külgazdasági Intézet Szerkesztés

Részletesebben

Előszó. Forrás: http://www.valasztaskutatas.hu

Előszó. Forrás: http://www.valasztaskutatas.hu Előszó Megjelent: Tardos Róbert, Enyedi Zsolt és Szabó Andrea (szerk.): Részvétel, képviselet, politikai változás. Budapest: Demokrácia Kutatások Magyar Központja Alapítvány, 2011, 7-14. p. Forrás: http://www.valasztaskutatas.hu

Részletesebben

PARLAMENTI VÁLASZTÁSOK TOLNA MEGYÉBEN 1939 ÉS 2006 KÖZÖTT

PARLAMENTI VÁLASZTÁSOK TOLNA MEGYÉBEN 1939 ÉS 2006 KÖZÖTT A történelem nyomai az új térszerkezetben ELTE-MTA Konferencia, 2007. november 17. PARLAMENTI VÁLASZTÁSOK TOLNA MEGYÉBEN 1939 ÉS 2006 KÖZÖTT Készítette: Tallián Imre - Amennyiben napjainkból visszanézve

Részletesebben

A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSAI SZÁMÁRA ÚJ INNOVÁCIÓS SZOLGÁLTATÁSOK BEVEZETÉSÉNEK ÉS FEJLESZTÉSÉNEK PROGRAMJA

A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSAI SZÁMÁRA ÚJ INNOVÁCIÓS SZOLGÁLTATÁSOK BEVEZETÉSÉNEK ÉS FEJLESZTÉSÉNEK PROGRAMJA A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSAI SZÁMÁRA ÚJ INNOVÁCIÓS SZOLGÁLTATÁSOK BEVEZETÉSÉNEK ÉS FEJLESZTÉSÉNEK PROGRAMJA Kis- és középvállalkozások innovációs igényeinek felmérése (Összefoglaló

Részletesebben

Szitás Katalin: Választási Válaszút

Szitás Katalin: Választási Válaszút Szitás Katalin: Választási Válaszút Összefoglaló a Political Capital Institute (PC) és a Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatástudományi Kar Választási igazgatás szakirányának közös, Választási Válaszút

Részletesebben

Vajda Kornél. Tankönyv és politika TANKÖNYV TANESZKÖZ

Vajda Kornél. Tankönyv és politika TANKÖNYV TANESZKÖZ Vajda Kornél Tankönyv és politika TANKÖNYV TANESZKÖZ Aki olyasféle cikk megírására vállalkozik, mint amilyet az alábbiakban prezentálunk az olvasónak, jól teszi, ha hosszas mentegetõzéssel, magyarázkodással

Részletesebben

A civil társadalom szerepe a demokráciában Bevezetés a civil társadalomba

A civil társadalom szerepe a demokráciában Bevezetés a civil társadalomba A civil társadalom szerepe a demokráciában Bevezetés a civil társadalomba Sebestény István Istvan.sebesteny@ksh.hu Mi a társadalom? Általánosan: A társadalom a közös lakóterületen élő emberek összessége,

Részletesebben

Konferencia a NATO új stratégiájáról

Konferencia a NATO új stratégiájáról Konferencia a NATO új stratégiájáról 2010.03.26. A NATO formálódó új stratégiai koncepciója és Magyarország címmel rendeztek konferenciát a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen csütörtökön. A rendezvényen

Részletesebben

Témakörök. Elmélet. Elmélet. Elmélet. Elmélet. Elméleti megközelítések Gyakorlati példák. Mit mérnénk? Miért szeretnénk mérni?

Témakörök. Elmélet. Elmélet. Elmélet. Elmélet. Elméleti megközelítések Gyakorlati példák. Mit mérnénk? Miért szeretnénk mérni? Témakörök Gazdasági szabályozás. hét A szabályozás hatékonysága ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék i megközelítések Gyakorlati példák Kutatási eredmények Készítette: Valentiny Pál A tananyag a Gazdasági

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

AZ EMBER ÉS TÁRSADALOM A TÖRTÉNELEM KERETTANTERVEK. Kaposi József

AZ EMBER ÉS TÁRSADALOM A TÖRTÉNELEM KERETTANTERVEK. Kaposi József AZ EMBER ÉS TÁRSADALOM A TÖRTÉNELEM KERETTANTERVEK Kaposi József Történelem Közműveltségi tartalmak 1-4. évfolyamon a helyi és mikro-történelem jelenik meg (személyes, családi történelem, valamint a magyar

Részletesebben

FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között

FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között Rövid áttekintés Ez a bő három évtized különleges helyet foglal el a magyar orosz kapcsolatok ezeréves történetében. Drámai és tragikus volt a kezdet.

Részletesebben

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelés eszközrendszere Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelési eszköz szűkebb és tágabb értelmezése A nevelési eszköz fogalma szűkebb és tágabb értelemben is használatos a pedagógiában. Tágabb értelemben vett

Részletesebben

Régi elit az új demokráciában Magyarországon

Régi elit az új demokráciában Magyarországon A téma újszerûségére, feltáratlanságára való tekintettel szerkesztõségünk úgy döntött, hogy a négy magyar felszólaló elõadásait szerkesztett változatban közöljük, azzal a tudatos szándékkal, hogy a témáról

Részletesebben

A kutatási program keretében a következő empirikus adatfelvételeket bonyolítottuk le

A kutatási program keretében a következő empirikus adatfelvételeket bonyolítottuk le NYELVTANULÁSI MOTIVÁCIÓ AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁSOK KÖRÉBEN: KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ VALÓ CSATLAKOZÁS ELŐTT ÉS UTÁN (T47111) A kutatási program keretében a következő empirikus adatfelvételeket bonyolítottuk

Részletesebben

Nyugat-magyarországi Egyetem. Széchenyi István Gazdálkodás- és Szervezéstudományok. Doktori Iskola

Nyugat-magyarországi Egyetem. Széchenyi István Gazdálkodás- és Szervezéstudományok. Doktori Iskola Nyugat-magyarországi Egyetem Széchenyi István Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola A KÖRNYEZETI VÁLTOZÁSOK HATÁSA A MARKETINGORIENTÁCIÓRA, A MARKETINGSZERVEZET KIALAKULÁSÁRA, MKÖDÉSÉRE A

Részletesebben

Szakács Tamás. 1.A gazdasági rendszer és a politikai rendszer kapcsolatának történeti típusai

Szakács Tamás. 1.A gazdasági rendszer és a politikai rendszer kapcsolatának történeti típusai 1.A gazdasági rendszer és a politikai rendszer kapcsolatának történeti típusai A gazdasági rendszer és a politikai rendszer funkcionális kapcsolata a társadalmak történeti fejlődése során sokszínű és egymástól

Részletesebben

TANULMÁNY A BÍRÓSÁGOK KÖZÉRDEKŐ ADATOK KÖZLÉSÉNEK GYAKORLATÁVAL KAPCSOLATBAN VÉGZETT KUTATÁSRÓL

TANULMÁNY A BÍRÓSÁGOK KÖZÉRDEKŐ ADATOK KÖZLÉSÉNEK GYAKORLATÁVAL KAPCSOLATBAN VÉGZETT KUTATÁSRÓL TANULMÁNY A BÍRÓSÁGOK KÖZÉRDEKŐ ADATOK KÖZLÉSÉNEK GYAKORLATÁVAL KAPCSOLATBAN VÉGZETT KUTATÁSRÓL TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS...3 A BÍRÓI HATALOM ÁTLÁTHATÓSÁGA...3 A NYILVÁNOSSÁG ALAPELVE...5 SAJTÓNYILVÁNOSSÁG

Részletesebben

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Középértékek és szóródási mutatók

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Középértékek és szóródási mutatók Matematikai alapok és valószínőségszámítás Középértékek és szóródási mutatók Középértékek A leíró statisztikák talán leggyakrabban használt csoportját a középértékek jelentik. Legkönnyebben mint az adathalmaz

Részletesebben

AZ ÜZLETI DÖNTÉSHOZÓK VÁRAKOZÁSAI ÉS A HAZAI VÁLLALATI SZFÉRA FELKÉSZÜLTSÉGE AZ EU KAPUJÁBAN

AZ ÜZLETI DÖNTÉSHOZÓK VÁRAKOZÁSAI ÉS A HAZAI VÁLLALATI SZFÉRA FELKÉSZÜLTSÉGE AZ EU KAPUJÁBAN telecom it internet H-1089 Budapest, Baross u. 133. telefon +36 1 477 01 00 telefax +36 1 477 01 01 www.bellresearch.com info@bellresearch.com AZ ÜZLETI DÖNTÉSHOZÓK VÁRAKOZÁSAI ÉS A HAZAI VÁLLALATI SZFÉRA

Részletesebben

A diktatúra keltette sebek beforradását mikor akarja a sokadalom?

A diktatúra keltette sebek beforradását mikor akarja a sokadalom? A diktatúra keltette sebek beforradását mikor akarja a sokadalom? Napokkal ezelőtt írtam ennek a levélnek elemző részét. Annak, hogy csak ma küldöm el, három oka van: egyrészt a kolontári tragédiáról elkezdtek

Részletesebben

Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat. Borpiaci információk. II. évfolyam / 22. szám 2004. november 23. 45-46.

Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat. Borpiaci információk. II. évfolyam / 22. szám 2004. november 23. 45-46. A K I Borpiaci információk II. évfolyam / 22. szám 24. november 23. 45- Bor piaci jelentés 1-4. táblázat, 1-3. ábra: Belföldi értékesítési-árak és mennyiségi adatok 2-5. oldal 5. táblázat: Fogyasztói árak

Részletesebben

ÉVFOLYAMDOLGOZAT. A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i

ÉVFOLYAMDOLGOZAT. A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Állam- és Jogtudományi Kar Szeged ÉVFOLYAMDOLGOZAT A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i Konzulens: Dr. Tóth Károly Egyetemi Docens

Részletesebben

Moszkva és Washington kapcsolatai

Moszkva és Washington kapcsolatai NB2_bel.qxd 2/6/2008 9:23 PM Page 13 BIZTONSÁGPOLITIKA 13 Sz. Bíró Zoltán Az orosz amerikai viszony alakulásáról Moszkva és Washington kapcsolatai a Szovjetunió felbomlását (1991. december) követõ bõ másfél

Részletesebben

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Örültem, hogy a baloldal megemlékezik a magyar baloldal legnagyobb alakjáról. Nemcsak a magyar baloldal, de a magyar

Részletesebben

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll.

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. Tantárgy: Történelem Osztály: Szakközépiskola 9-12 A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. 1.) Írásbeli vizsga Időtartama: 45 perc Elérhető pontszám: 60 pont Az írásbeli feladatok

Részletesebben

Panel második hullám változói

Panel második hullám változói Panel második hullám változói volt az előző A B C hullámban is A2.1 tévénézési gyakorisága x x x A2.2 újságolvasás gyakorisága x x x A2.3 amerikai elnök személyének ismerete x x x A2.4 Magyar miniszterelnök

Részletesebben

A magyar középosztály

A magyar középosztály Pétervári Zsolt A magyar középosztály A magyar társadalom jelenlegi szerkezetét jelentős mértékben meghatározza a Kádárrendszer öröksége. Az 1945-47-es koalíciós korszak után felszámolt úri középosztály

Részletesebben

TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI 2017-TŐL. 2015. október 13. KPSZTI Gianone András

TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI 2017-TŐL. 2015. október 13. KPSZTI Gianone András TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI 2017-TŐL 2015. október 13. KPSZTI Gianone András VÁZLAT Vizsgaleírás Kompetenciák Témakörök MIÉRT MÓDOSÍTOTTÁK AZ ÉRETTSÉGIT? Új NAT új kere;anterv A 10 év alatt összegyűlt tapasztalatok

Részletesebben

Civil szervezetek a lakosok szemével, 2008 június

Civil szervezetek a lakosok szemével, 2008 június Civil szervezetek a lakosok szemével, 2008 június Az Echo Survey Szociológiai Kutatóintézet a Helyi Érték - Közép-Dunántúli Civil Szolgáltató Hírlevél felkérésére kutatást végzett Közép-Dunántúl három

Részletesebben

Bartha Eszter. Egy megkésett párbeszéd? E. P. Thompson újraolvasása

Bartha Eszter. Egy megkésett párbeszéd? E. P. Thompson újraolvasása Bartha Eszter Egy megkésett párbeszéd? E. P. Thompson újraolvasása Edward P. Thompson: Az angol munkásosztály születése. Budapest: Osiris, 2007 A némiképp elcsépeltnek hangzó alcím ezúttal legalább a könyv

Részletesebben

A magyar kormány és az ő alaptörvénye

A magyar kormány és az ő alaptörvénye A magyar kormány és az ő alaptörvénye 2013. június 28. A Velencei Bizottság szakértői által készített vélemény 1 az Alaptörvény negyedik módosításáról pontosan rámutat arra, hogy a magyar Kormány az alkotmányt

Részletesebben

SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS. a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon. Készült:

SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS. a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon. Készült: SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon c. pályázathoz Készült: az MTA Regionális Kutatások Központja Dunántúli Tudományos Intézetében Pécs,

Részletesebben

Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki

Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki Semmi új a nap alatt: kisebbségi jogok, kettős állampolgárság, autonómia A mostani kormányzati ciklus nemzetpolitikai alapvetéseként is értelmezhető Orbán Viktor beiktatásakor elhangzott kijelentése: A

Részletesebben

A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012)

A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012) A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012) Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet 2012. november 20. Készítette: Dr. Katona András ny. főiskolai docens, a történelem

Részletesebben

A történelem érettségi a K-T-tengelyen Válasz Dupcsik Csaba és Repárszky Ildikó kritikájára. Kritika és válasz

A történelem érettségi a K-T-tengelyen Válasz Dupcsik Csaba és Repárszky Ildikó kritikájára. Kritika és válasz A történelem érettségi a K-T-tengelyen Válasz Dupcsik Csaba és Repárszky Ildikó kritikájára Kritika és válasz Érdeklődéssel olvastuk Repárszky Ildikó és Dupcsik Csaba elemzését a történelem érettségi szerkezetében

Részletesebben

VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Döntési Alapfogalmak

VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Döntési Alapfogalmak Vállalkozási VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Tantárgyfelelős: Prof. Dr. Illés B. Csaba Előadó: Dr. Gyenge Balázs Az ökonómiai döntés fogalma Vállalat Környezet Döntések sorozata Jövő jövőre vonatkozik törekszik

Részletesebben

A KORMÁNYZÓHELYETTESI INTÉZMÉNY TÖRTÉNETE (1941 1944)

A KORMÁNYZÓHELYETTESI INTÉZMÉNY TÖRTÉNETE (1941 1944) A KORMÁNYZÓHELYETTESI INTÉZMÉNY TÖRTÉNETE (1941 1944) OLASZ LAJOS A kormányzóhelyettesi intézmény története (1941 1944) AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST ISBN 978-963-05-8512-5 Kiadja az Akadémiai Kiadó, az 1795-ben

Részletesebben

Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája

Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája Hazánkban a politikai élet súlyos erkölcsi és identitási válsága alakult ki. E sorok írója abban látja a válság alapvető

Részletesebben

Tisztelt Rózsa András Úr!

Tisztelt Rózsa András Úr! VSL Kft. 2000 Szentendre Pitypang u.. VSL Kft. ISO 9000 FÓRUM Rózsa András részére. Tisztelt Rózsa András Úr! Ez az összesítés tartalmazza az ISO 9000 FÓRUM XX. Nemzeti Konferenciáján elhangzott kerekasztal-beszélgetésre

Részletesebben

NEMZETKÖZI SZEMLE. Engler Lajos STOCKHOLMI ÉRTEKEZLET KIÚTKF.RKSF.S

NEMZETKÖZI SZEMLE. Engler Lajos STOCKHOLMI ÉRTEKEZLET KIÚTKF.RKSF.S NEMZETKÖZI SZEMLE Engler Lajos STOCKHOLMI ÉRTEKEZLET KIÚTKF.RKSF.S Ha a Helsinkiben megtartott európai biztonsági és együttműködési értekezlet (1975) kontinensünk második világháború utáni békés korszakának

Részletesebben

Az írásbeli érettségi témakörei

Az írásbeli érettségi témakörei Az írásbeli érettségi témakörei Dőlt betűvel szerepelnek azok a részek, amelyeket csak emelt szinten kérnek. 1. AZ ÓKOR ÉS KULTÚRÁJA 1.1 Vallás és kultúra az ókori Keleten Az egyes civilizációk vallási

Részletesebben

Doktori Iskola témakiírás 2012-2013 II.

Doktori Iskola témakiírás 2012-2013 II. Törzstagok: Gergely András Témakiírás A magyarországi eredetű tisztikar felekezeti összetétele 1848-49 historiográfiai vitái A protestantizmus szerepe a magyar felvilágosodás folyamatában Politikai konfliktusok

Részletesebben

Bauer Tamás Cukor a sebbe

Bauer Tamás Cukor a sebbe Bauer Tamás Cukor a sebbe Amennyire én emlékszem, a szomszéd országokban kisebbségben élő magyarok követelései között a rendszerváltás éveiben, amikor a kommunista rendszerek összeomlását követően, az

Részletesebben

A MAGYAR GABONAÁGAZAT KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A BÚZA- ÉS KUKORICAÁGAZATRA FOLYAMATAI HAZÁNK EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNT CSATLAKOZÁSÁT KÖVETEN

A MAGYAR GABONAÁGAZAT KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A BÚZA- ÉS KUKORICAÁGAZATRA FOLYAMATAI HAZÁNK EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNT CSATLAKOZÁSÁT KÖVETEN SZENT ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLL GAZDÁLKODÁS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA Doktori (PhD) értekezés A MAGYAR GABONAÁGAZAT KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A BÚZA- ÉS KUKORICAÁGAZATRA FOLYAMATAI HAZÁNK EURÓPAI UNIÓHOZ

Részletesebben

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal 23. Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal Egység a sokféleségben - 2008 a Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Éve A KultúrPont Iroda munkatársa a 2008: a Kultúrák Közötti Párbeszéd

Részletesebben

a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista

a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista '56-os terem a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista vidéki nagyvárosokban. rendszer bűneit. c) Magyarország felmondta

Részletesebben

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON Oktatás és Gyermekesély Kerekasztal munkájának első szakaszát bemutató szakmai konferencia Budapest, 2007. szeptember 25. Az Oktatási Kerekasztal célja Egyrészt tisztázni

Részletesebben

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A jelen kihívások Egy paradoxon A mindennapi életünkben erőteljesen jelen van. Nem ismeri a nagyközönség. Újra időszerűvé vált Tömeges munkanélküliség

Részletesebben

100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint

100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint ELTE Érettségi és Felvételi Előkészítő Iroda 1088, Bp. Múzeum krt. 4/A Alagsor -159. http.://elteelokeszito.hu 100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint Történelem Tematika Kurzus

Részletesebben

Htársadalmi környezet feszültségei és terhei gyakran

Htársadalmi környezet feszültségei és terhei gyakran EZREDFORDULÓ * m m. TflnuLmánvDK LOSONCZI AGNES / UTAK ES KORLATOK HZ EGES2SEGUGYBER Az egészségügy a jelentkező gazdasági, politikai, erkölcsi válságoknak szinte gyűjtőterepe. Itt sűrűsödnek azok a társadalmi

Részletesebben

A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer

A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer DOMBI Judit PhD-hallgató Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Közgazdaságtani Doktori Iskola Magyar

Részletesebben

VI. TÁRSADALMI, POLITIKAI ESEMÉNYEK

VI. TÁRSADALMI, POLITIKAI ESEMÉNYEK VI. TÁRSADALMI, POLITIKAI ESEMÉNYEK Az új kormány tevékenységét szemlélve egyelôre a nagy ívû tervek megfogalmazásának vagyunk a tanúi, várjuk a tényleges lépéseket. Ezért a 2002-es évet a változás és

Részletesebben

Közvélemény-kutatás egy lehetséges telekocsi-szolgáltatásról

Közvélemény-kutatás egy lehetséges telekocsi-szolgáltatásról Közvélemény-kutatás egy lehetséges telekocsi-szolgáltatásról 1200 fős országos reprezentatív felmérés a 18 éves és idősebb lakosság körében 2012. május 18-22. A Policy Solutions a Medián közvélemény-kutató

Részletesebben

Interkulturális kommunikáció. Interkulturális szemlélet a nyelvoktatásban

Interkulturális kommunikáció. Interkulturális szemlélet a nyelvoktatásban Interkulturális kommunikáció Interkulturális szemlélet a nyelvoktatásban Kultúra: a szó jelentései az Értelmező szótár+ alapján (Tinta, 2007: 938.) O Mindaz az anyagi, szellemi érték, amelyet az emberi

Részletesebben

ABA INTELLIGENS VÁROSSÁ VÁLÁSÁNAK STRATÉGIÁJA ÉS OPERATÍV PROGRAMJA (első változat)

ABA INTELLIGENS VÁROSSÁ VÁLÁSÁNAK STRATÉGIÁJA ÉS OPERATÍV PROGRAMJA (első változat) ABA INTELLIGENS VÁROSSÁ VÁLÁSÁNAK STRATÉGIÁJA ÉS OPERATÍV PROGRAMJA (első változat) Készítette: Stratégiakutató Intézet Kht. Ugrin Emese témavezető, szerkesztő Bese Ferenc településfejlesztő, Brunczel

Részletesebben

A TÁVOKTATÁSBAN REJL ESÉLYEGYENLSÉG

A TÁVOKTATÁSBAN REJL ESÉLYEGYENLSÉG A TÁVOKTATÁSBAN REJL ESÉLYEGYENLSÉG Kriskó Edina GDF, krisko@gdf.hu Muhari Csilla GDF, muhari@gdf.hu Kivonat: A Szerzk mindenekeltt bemutatják az esélyteremt informatika és informatikai eszközökkel támogatott

Részletesebben

MSZAKI ÉS GAZDASÁGI FOGLALKOZÁSOK

MSZAKI ÉS GAZDASÁGI FOGLALKOZÁSOK MSZAKI ÉS GAZDASÁGI FOGLALKOZÁSOK RÖVID- ÉS KÖZÉPTÁVÚ MUNKAER-PIACI PROGNÓZISA Készítették: Finna Henrietta Fortuna Zoltán Hajdú Csongor Szabó Imre Veres Gábor Felels kiadó: Veres Gábor Budapest, 2005.

Részletesebben

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN EURÓPAI PARLAMENT BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS OSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK KULTÚRA ÉS OKTATÁS TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

Részletesebben

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége?

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Glied Viktor egyetemi oktató / kutató Pécsi Tudományegyetem IDResearch Szolnok, 2012. december 4. A migráció 220-230 millió migráns (40-50 millió illegális

Részletesebben

Szemle Beregszászi Anikó és Csernicskó István: itt mennyit ér a szó? Írások a kárpátaljai magyarok nyelvhasználatáról.

Szemle Beregszászi Anikó és Csernicskó István: itt mennyit ér a szó? Írások a kárpátaljai magyarok nyelvhasználatáról. Szemle Beregszászi Anikó és Csernicskó István: itt mennyit ér a szó? Írások a kárpátaljai magyarok nyelvhasználatáról. PoliPrint, Ungvár, 2004. 206 lap 1. Új kötettel ajándékozta meg 2004 utolsó napjaiban

Részletesebben

Tőkék és társadalmi koordinációk 1990-2014

Tőkék és társadalmi koordinációk 1990-2014 Zsolt Péter Tőkék és társadalmi koordinációk 1990-2014 Képzeljünk magunk elé egy keverőpultot, ahol a különböző hangszíneket és a csatornák teljesítményét ledsorok jelzik. Az eltérő oszlopok nálunk most

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi

Részletesebben

Kereszténydemokrata tömörülés- CDA (Christen Democratisch Appèl)

Kereszténydemokrata tömörülés- CDA (Christen Democratisch Appèl) Hollandia politikai pártjai Hollandia (hivatalos nevén Holland Királyság) 1815-ben nyerte el függetlenségét, az ország államformája ekkortól kezdve alkotmányos monarchia. Az 1814-ben elfogadott alkotmány

Részletesebben

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA Dőry Tibor REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON DIALÓG CAMPUS KIADÓ Budapest-Pécs Tartalomj egy zék Ábrajegyzék 9 Táblázatok jegyzéke 10 Keretes írások jegyzéke

Részletesebben

Romániai magyar autonómiakoncepciók. Az 1989 és 2006 között kidolgozott törvénytervezetek

Romániai magyar autonómiakoncepciók. Az 1989 és 2006 között kidolgozott törvénytervezetek 5. Bognár Zoltán Romániai magyar autonómiakoncepciók. Az 1989 és 2006 között kidolgozott törvénytervezetek A trianoni határmódosításokat követően kisebbségbe került erdélyi magyar etnikum 1 elitje meghatározóan

Részletesebben

EUTE 2002 - ESS ÖNKITÖLTŐS KÉRDŐÍV

EUTE 2002 - ESS ÖNKITÖLTŐS KÉRDŐÍV sorszám EUTE 2002 - ESS ÖNKITÖLTŐS KÉRDŐÍV A válaszadás önkéntes! Tisztelt Asszonyom! Tisztelt Uram! Kérjük, válaszolja meg ezeket a kérdéseket is. Munkatársunk megvárja, amig Ön befejezi a válaszadást.

Részletesebben

AZ ELIDEGENITÉS FOGALMA A KÁNONJOGBAN

AZ ELIDEGENITÉS FOGALMA A KÁNONJOGBAN PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM KÁNONJOGI POSZTGRADUÁLIS INTÉZET VALLÁSTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA KÁNONJOGI PROGRAM AZ ELIDEGENITÉS FOGALMA A KÁNONJOGBAN PhD tézisek Készítette: Fügedy Antal Levente Témavezető:

Részletesebben

Az európai és a nemzeti öntudat fogalmi keretei, a nemzetfejlődés eltérő útjai Európában

Az európai és a nemzeti öntudat fogalmi keretei, a nemzetfejlődés eltérő útjai Európában Az európai és a nemzeti öntudat fogalmi keretei, a nemzetfejlődés eltérő útjai Európában Kovács János vezető elemző Talán úgy definiálhatnánk megfelelő módon az európai identitás fogalmát, hogy az nem

Részletesebben

Történelemtudományi Doktori Iskola témakiírás

Történelemtudományi Doktori Iskola témakiírás Törzstagok: Gergely András Témakiírás A magyarországi eredetű tisztikar felekezeti összetétele 1848-49 historiográfiai vitái A protestantizmus szerepe a magyar felvilágosodás folyamatában Politikai konfliktusok

Részletesebben

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Közvélemény-kutatásunk március 21-25. között zajlott 1000fő telefonos megkeresésével. A kutatás mintája megyei

Részletesebben

KÖZIGAZGATÁSI JOG 3.

KÖZIGAZGATÁSI JOG 3. KÖZIGAZGATÁSI JOG 3. MAGYAR KÖZIGAZGATÁSI JOG Különös rész..kiadó 2008. 1 KÖZIGAZGATÁSI JOG 3. Különös Rész Szerkesztette: DR. NYITRAI PÉTER TANSZÉKVEZETŐ, EGYETEMI DOCENS Szerzők: DR. CZÉKMANN ZSOLT TANÁRSEGÉD

Részletesebben