A magyar középosztály
|
|
- Ákos Varga
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Pétervári Zsolt A magyar középosztály A magyar társadalom jelenlegi szerkezetét jelentős mértékben meghatározza a Kádárrendszer öröksége. Az es koalíciós korszak után felszámolt úri középosztály helyett a kommunista hatalom felépítette saját rendszerhű középosztályát. A régi konzervatív középréteget súlytó kitelepítéssel és egzisztenciális ellehetetlenítéssel párhuzamosan számos gazdasági, kulturális, oktatási, államigazgatási és politikai pozíció ürült meg országszerte a kommunista káderek és szimpatizánsok számára. A rendkívül gyors társadalmi felemelkedés lehetősége a Rákosi-diktatúra alatt nem egyes egyéneket érintett, hanem összességében széles réteget. A gyakran a (háború előtti) társadalmi (fél)perifériáról felemelkedő csoportok beilleszkedve az átalakuló középosztály soraiba természetesen a népi demokratikus rendszer elkötelezett híveivé váltak. Nagy Imre megjelenése, majd az 56-os események utáni megtorlást követően kibontakozó kádári konszolidáció, habár árnyalta és humanizálta a fent leírt folyamatot, annak lényegén e szempontból nem változtatott. Magyarországon a 40-es és az 50-es évek közepe között lezajlott egy nagyarányú elitcsere, melynek egyedüli korlátját csak az egyre inkább krónikussá váló szakemberhiány jelentette. A közéletben 63-tól kibontakozó, majd 68- tól a gazdasági szféra irányítására is átterjedő konszolidáció folyamata e szakemberhiány reális felismeréséből adódóan (a pártvezetést leszámítva) szinte minden területen elérhetővé tette a középvezetői pozíciókat a régi elitből származó fiatalok előtt. Ám e pozitív fejlemény nem változtatott a rendszer azon alapvonásán, hogy a (gazdasági, kulturális, igazgatási és politikai) csúcsvezetők továbbra is (szinte) kivétel nélkül a szűk pártállami elit soraiból rekrutálódtak. A Kádár-rendszer eme sajátos (a szocialista táboron belül egyedi) alapvonásából következően a rendszerváltás alatti magyar elitek szociológiai értelemben alapvetően két részre oszthatók: a legmagasabb elitcsoportokat szinte kizárólagosan adó szocialistára, és a középrétegek legalább felét kitevő tradicionálisra (illetve annak maradványára). Természetesen a rendkívül széles kádári középosztály alsóbb szintjein is jelentős volt az oda a szocialista rendszernek köszönhetően felemelkedők aránya (de nem kizárólagos, mint a legfelsőbb elitek esetében)
2 A 80-as évek (fent vázolt) társadalmi sajátosságai meghatározó módon befolyásolták a rendszerváltozás során kialakuló hazai társadalom szerkezetét. A privatizáció előnyeiből evidens módon azon csoportok részesedtek nagyobb arányban, akik a késő Kádár-rendszerben magasabb elitpozíciókkal bírtak: általában soraikból kerültek ki a 90-es évek folyamán Magyarországon megtelepedő multinacionális vállalatok menedzserei és a magyar középvállalatok tulajdonosai. A rendszerváltás utáni első szabadon választott kormány a szociális piacgazdaság jegyében széles (keresztény) középosztályt kívánt létrehozni Magyarországon; e törekvés az Antall-kormány számos intézkedésében megnyilvánult (például: egzisztencia-hitel, munkavállalói részvény-program, kárpótlás). A jobboldal a rendszerváltás óta mindvégig a középosztályra mint önmaga kizárólagos bázisára tekintett, a baloldali törzsszavazókat pedig lecsúszó kádári kisemberekként definiálta. Ebből adódóan jobboldali ideológusok sora a konzervatív bázis szűkülését a középosztály gyengülésével magyarázta. Mára ténykérdésként kezelhető, hogy a magyar társadalom egyre inkább kezd latinamerikanizálódni, vagyis a szűk középosztály és a néhány százezres elit mellett a társadalom 2/3-át a lecsúszó és kirekesztődött csoportok teszik ki. Ám mindez nem változtat azon az összefüggésen, hogy a hazai jobboldal szellemi fősodra immár lassan húsz éve tévesen keresztény középosztályról vizionál; különösen igaz ez a (jobboldali bázis gerincét az értelmiséggel, a kisvállalkozókkal és a vidéki kistermelőkkel azonosító) Fideszre. Ezzel szemben a tradicionális elitek mindössze fele részben alkotják a középosztályi réteget, hiszen annak van egy szocialista kötődésű fele is. Számos itt nem részletezendő politológiai elemzés szól arról, hogy az MSZP valójában több párt koalíciója; az érdekcsoportokra széttöredezett, ideológiailag sem egységes tömörülés egyetlen összetartó kapoccsal rendelkezik: a Kádár-rendszer szerepének (többékevésbé) pozitív megítélésével. Az MSZP ideológiájának, elitjének és tagságának laza koherenciája kivetül a baloldali párt bázisára is, amely ennek következtében ideológiailag és szociológiailag rendkívül heterogén jelleget ölt. A szocialista szavazótábor két végpontját jeleníti meg az alacsony képzettségű, idősödő, alacsony társadalmi megbecsültségű kádári kisember és a magas státusú, jólképzett, fővárosi értelmiségi. A fentiekből következően megállapítható, hogy létezik Magyarországon egy széles szavazóréteg, amely a rendszerváltás óta jobb híján a szocialistákra szavaz annak ellenére, hogy ideológiailag, életformáját tekintve, társadalmi státusa szerint semmilyen tekintetben sem - 2 -
3 nevezhető baloldalinak. Sőt, számos vonása miatt e réteg kifejezetten liberál-konzervatívnak tűnik fel: az előző rendszerben megszerzett és a rendszerváltás során (többnyire gazdasági tőkére) konvertált elit-pozíciójára úgy tekint, mint az elmúlt évtizedekben bárki előtt nyitva álló előrejutási lehetőségre (a lehetőségek egyenlősége), valamint a saját munkájának és teljesítményének megérdemelt következményére (teljesítmény-elv). E réteg meghatározásakor nem a szűk körű, legfelső elitcsoportra kell gondolnunk, hanem a középrétegek ideáltipikus megjelenítőire: például a (Kádár-rendszerből induló) kisvállalkozókra, a szegényparaszti családból felemelkedő vidéki pedagógusra vagy köztisztviselőre, és a munkás-származású nagyvárosi ügyvédre. E csoportok ambivalens viszonyban állnak a kádári diktatúrával: pozitívumként jelenik meg számukra családjuk jelentős egzisztenciális felemelkedése, önmaguk tanulásának lehetősége; de negatívumként könyvelik a múlt rendszer számlájára a munkakultúra leromlását, az ő adójukból finanszírozott jóléti szolgáltatások széles körét, valamint a mindent a végletekig túlszabályozó államot. Éppen ezen értékrendjükből következően ítélik el az előző ciklusban a kádári kisembert megszólító (Medgyessy, majd Gyurcsány vezetésével megvalósuló) osztogató politikát, a gazdasági teljesítmény nélküli jóléti intézkedések sorát. Ők azok a mérsékelt középszavazók, akik elsősorban a szakpolitikailag megalapozott programok által érhetők el, és taszítja őket a baloldal (túladóztató, az adójukat elherdáló) kormányzati gyakorlata. Felmerül a kérdés, hogy a felsoroltak miatt miért nem tartoznak e választói csoportok a jobboldal táborába. A rendszerváltás környékén hazánkban sokan tartottak (sőt, egyenesen féltek) hamis történeti beidegződések és előítéletek miatt a konzervativizmustól: keresztény kurzust, Horthy-restaurációt értettek rajta, amely tévhitet tovább generálta az első jobbközép koalíció radikálisainak fellépése mellett az Antall-kabinet ügyetlen kommunikációja is. A 90- es évek közepén Orbán vezetésével meghirdetett A polgári Magyarországért! program (amely elvileg e választói rétegeket is célcsoportnak tekintette) az évtized végén ismételten felerősödő antikommunista Fidesz-identitás miatt lett vállalhatatlan számukra. Erre vezethető vissza, hogy a 2002-es választásokon a középszavazók nagyrészét nem tudta megszólítani a jobboldal, így azok ismételten a legkisebb rossz elvét követve inkább Medgyessy Péterre (vagy a Kupa-féle Centrum Pártra) szavaztak. A Fidesz vezérkara a 2002-es és a 2006-os vereségük ellenére sem ismerte fel, hogy tradicionális antikommunista retorikájuk ismételt felerősítése és újkeletű plebejus irányvonaluk előtérbe állítása egyaránt azzal a veszéllyel jár, hogy a középosztály csaknem felét tartósan a - 3 -
4 baloldal táborába kényszeríti. A Magyar Demokrata Fórum a 2002-es választásokat követően fokozatosan eltávolodott az egyre inkább a leszakadó kádári kisemberek politikai igényeire fókuszáló, populista orbáni politikától. Ezzel párhuzamosan az antalli közép mérsékelt tradícióját követő MDF liberál-konzervatív eszmeisége annak reális esélyét teremtheti meg, hogy a szocialisták bázisából a bizonytalanok körébe jutó centrum-szavazók a jobboldal számára elérhetőek legyenek. Az MDF stratégiája eddig szemmel látható (rész)eredményeket hozott: felmérések szerint a szocialista tábor nagy részének másodlagos politikai preferenciáját immáron nem a koalíciós partner SZDSZ jelenti, hanem a Demokrata Fórum; emellett a konzervatív kispárt a 2006 áprilisi országgyűlési választások óta a közvélemény-kutatások mindegyikében folyamatosan a bejutási küszöb felett szerepel. Vagyis választói tábora az elmúlt egy év során stabilizálódott, és emellett némileg erősödött is. A nagy államháztartási részrendszerek kidolgozatlan és elhamarkodott kormányzati átszervezése következtében nagy bizonyossággal előre jelezhető az ideológiai centrumban elhelyezkedő (egyébként sem MSZP-törzsszavazó) választói rétegnek a szocialista bázisról történő folyamatos lemorzsolódása. Ám ahhoz, hogy szavazataikat a következő választásokon az MDF magas arányban tudja kanalizálni, érdemes pontosabban meghatározni e réteg tagjainak (gyakran még ki sem kristályosodott) politikai értékrendjét. A Szocialista Párt bázisának középosztályi csoportjai a rendszerváltás óta generációváltáson mentek keresztül, melynek következtében a jelenleg politikailag aktív tagjaik már személyükben egyáltalán nem, érzelmileg pedig rendkívül csekély mértékben kötődnek a pártállami rendszerhez. Természetesen tisztában vannak családjuk társadalmi eredetével, felemelkedésének körülményeivel, valamint esetleges múltbeli politikai szerepvállalásával (ezért taszítja őket a Fidesz radikális antikommunizmusa), de hetvenes évek-beli vagy késő Kádár-kori szocializációjukból és társadalmi státusukból adódóan értékrendjük a lehető legcsekélyebb mértékben sem nevezhető szocialistának. Ha nemzetközi párhuzamokat keresünk e választói réteg definiálásával kapcsolatban, leginkább az angolszász politikai életben az ideológiai konzervatívoktól megkülönböztetett gazdasági konzervatívokat érdemes megemlíteni. A gazdasági konzervatív gyűjtőnév alá sorolják (elsősorban az amerikai terminológiában) a jobboldalra szinte kizárólag annak gazdasági programja (például: egykulcsos adórendszer működtetése, szociális juttatások szűkítése, a gazdasági szabadságot - 4 -
5 minden politikai szabadságjog alapjának tekintő filozófia) miatt szavazó csoportokat. Akiknek értékrendje nem feltétlenül egyezik a klasszikus konzervatív ideológia más összetevőivel: tehát nem nacionalisták (legfeljebb mérsékelten patrióták), ritkán vallásosak, elvétve rendpártiak. Általában azon középosztálybeliek tartoznak a gazdasági konzervatívok soraiba, akik a jobboldal gazdasági elképzelései miatt érkeznek (gyakran korábbi balliberális irányultságukat feladva) a konzervatív táborba. E választói csoport, melyet (főként gazdasági) individualizmusa miatt szoktak szabadpiaci (free-marketer) konzervatívként is jelölni, (tagjainak magas közterhei miatt) különösen nem érdekelt a jóléti állam működtetésében vagy további bővítésében (például: kis- és közepes vállalkozók, az átlagosnál jobban képzett nagyvárosi értelmiségiek). Az amerikaitól (számos tekintetben) gyökeresen különböző hazai társadalmi viszonyok között a kisvállalkozókon túlmenően a (nemrégiben lezajlott nagyarányú létszámleépítések miatt egyébként is kormányellenes hangulatban lévő) köztisztviselők és közalkalmazottak százezres nagyságrendű táborának számottevő része is a magyar gazdasági konzervatív kört bővíthetné. Ugyanis a továbbiakban e réteg sem érdekelt (az adójukból finanszírozott) jóléti állami funkciók mindegyikének fenntartásában: hiszen adókedvezményeik (visszatérítéseik) lehetősége a korábbiakhoz képest jelentős mértékben beszűkült, valamint az állami szociális támogatások nagyrésze az elmúlt évek során fokozatosan átalakult rászorultsági alapúvá (így azok igénybevételéből a középosztályi állampolgárok kiszorultak). Mikor Orbán a múlt rendszerből átörökített baloldali hálózatokról szónokol, egységes posztkommunista tömbként láttatja ennek a kétségtelenül létező társadalmi gazdasági hálónak a jellegét. Ezzel szemben társadalmilag rendkívül rétegzett, ideológiailag szélsőségesen heterogén (azaz közös eszmei alappal szinte nem is rendelkező), sok tekintetben még csak baloldalinak sem nevezhető posztkádári struktúrákról van szó. Melyeknek bizonyos (számarányát tekintve jelenleg nehezen meghatározható) része egy gazdasági konzervatív program és egy azt képviselő jobbközép (centrista) politikai irányvonal számára megnyerhető. E posztkádári elit- és középosztályi struktúrákat vertikálisan vizsgálva megállapíthatjuk, hogy minél lejjebb haladunk a hierarchia szintjein, annál inkább gyengül a hálózat egyetlen kohéziós erejének (a múlt rendszeri irányító pozícióból származó közösen birtokolt információs és kapcsolati tőkének) a súlya. Azaz valószínűsíthető a hálózat középosztályi csoportjainak a mérsékelt jobboldal számára történő megnyerésének politikai sikere. Egy tekintetben hasonló irányba mutat (azonban ideológiailag és társadalompolitikailag teljesen más felé vezet) a nagyobbik ellenzéki párt és a Demokrata Fórum politikája. Mindkét - 5 -
6 erő a szocialista szavazótábor bizonytalanná váló csoportjainak megnyerése törekszik, de jelentős különbséggel: a Fidesz politikája a leszakadó kádári kisember populista szólamokkal való megnyerésére koncentrál, míg az MDF nyilvánvalóan a bizonytalanná váló egykori MSZP-szavazótábor magasabb státusú középosztályi elemeire fókuszál. Tehát összegzésként megállapítható, hogy az újabban a kontinensen is (például Sarkozy vagy Merkel szavazótáborában) megjelenő angolszász gazdasági konzervatív értékrend (nyilván a hazai sajátosságoknak megfelelően) a magyar társadalomban is fellelhető. Az irányzat tagjainak túlnyomó többségét riasztja Orbán radikális plebejus programja (Egy az ország), a Fidesznek a Jövőnk c. tézisgyűjteményben megerősített antikommunista alapállása, és a (legnagyobb jobboldali párttal szinte szimbiózisban lévő) KDNP katolikus fundamentalizmusba hajló retorikája. Ezért habár jelenleg a bizonytalanok táborát gyarapítják amennyiben az MDF nem fókuszál (a továbbiakban erőteljesebben) az ő megszólításukra, az orbáni radikális és ideologikus jobboldaliságtól való félelmeik miatt (és választási lehetőség hiányában) a következő országgyűlési választás során valószínűsíthetőleg ismételten a baloldalra fogják adni voksukat (vagy a nem szavazók táborát gyarapítják). Minden jel arra mutat, hogy a kisebbik ellenzéki pártban tudatosodni kezd: a magyar jobboldal nem mondhat le a társadalom leginkább versenyképes, magasan képzett, vállalkozásokat működtető és kezdeményezőkész középosztályi csoportjainak közel feléről csak azért, mert társadalmi és jövedelmi helyzetük több generációval megelőzően nem demokratikus keretek között alapozódott meg. A Demokrata Fórum választói bázisának jelenlegi összetétele annak reális lehetőségét veti fel, hogy hazánkban a gazdasági, média és szellemi elitek tekintetében (a baloldalhoz képest) tradicionálisan meglévő konzervatív hátrány ledolgozható (a Fidesz e választói csoportok felé mutatott ellenségessége vagy passzivitása ellenére is)
Pétervári Zsolt A Fidesz-MPSZ ideológiai változásának értékelése és a konzervatív harmadik út
Pétervári Zsolt A Fidesz-MPSZ ideológiai változásának értékelése és a konzervatív harmadik út - 1 - Tartalom I. BEVEZETÉS 3 II. A KONZERVATIVIZMUS HARMADIK ÚTJA 4 III. A JÖVŐNK PROGRAM ÉRTÉKELÉSE 6 IV.
RészletesebbenUdvarhelyi Szabolcs: Két választás Csehországban
Udvarhelyi Szabolcs: Két választás Csehországban Néha a közhely is lehet igaz, hiszen nagyon is igazuk van azoknak, akik történelminek minősítették a Csehországban 1996-ban tartott két szavazást, a parlament
RészletesebbenA rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye V. A Gyurcsány- és Bajnaikormányok
A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye V. A Gyurcsány- és Bajnaikormányok Kovács János vezető elemző Kovács János 1 Gyurcsány Ferenc új lendületet adott az MSZP-nek,
RészletesebbenBESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL*
JELENTÉS BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* A Központi Statisztikai Hivatal, a statisztikai törvénynek megfelelően, évente átfogó elemzést készít a társadalmi és gazdasági folyamatokról
RészletesebbenA neoliberalizmus mítosza
Paár Ádám A neoliberalizmus mítosza Akad-e ellenzéki párt, amelyről kormányon levő ellenfelei nem híresztelték, hogy neoliberális, akad-e ellenzéki párt, amelyik nem vágta vissza a neoliberalizmus megbélyegző
RészletesebbenRégi elit az új demokráciában Magyarországon
A téma újszerûségére, feltáratlanságára való tekintettel szerkesztõségünk úgy döntött, hogy a négy magyar felszólaló elõadásait szerkesztett változatban közöljük, azzal a tudatos szándékkal, hogy a témáról
RészletesebbenMagyar Választáskutatási Program Tanulmányok
Magyar Választáskutatási Program Tanulmányok Enyedi Zsolt (2006): A befagyott felszín és ami alatta van. A 2006-os választás és a magyar pártrendszer. In: Karácsony Gergely (szerk.): A 2006-os Országgyűlési
RészletesebbenBauer Tamás Cukor a sebbe
Bauer Tamás Cukor a sebbe Amennyire én emlékszem, a szomszéd országokban kisebbségben élő magyarok követelései között a rendszerváltás éveiben, amikor a kommunista rendszerek összeomlását követően, az
RészletesebbenLigeti Miklós: A VÁLASZTÁSI KAMPÁNYOK FINANSZÍROZÁSA
Ligeti Miklós: A VÁLASZTÁSI KAMPÁNYOK FINANSZÍROZÁSA KAMPÁNYKORRUPCIÓ A politikai pártok választási kampányainak a finanszírozása Magyarországon a rendszerváltozás óta megoldatlan probléma, egyben ez az
Részletesebben2010. II. negyedév Választási különszám VI. évfolyam II. szám Országgyűlési képviselőnk: Arnóth Sándor
2010. II. negyedév Választási különszám VI. évfolyam II. szám Országgyűlési képviselőnk: Arnóth Sándor 1.Mióta foglalkozik közügyekkel? Mit jelent az Ön számára a választókerülete? - Tősgyökeres püspökladányi
RészletesebbenPolitikai tükör tükör
MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont mtatk Jelentés a magyar társadalom politikai gondolkodásmódjáról, politikai integráltságáról és részvételéről, 2015 Gerő Márton Szabó Gerő Márton Szabó Andrea Andrea
RészletesebbenKérdések és feleletek az alkotmányozással kapcsolatban. Általános kérdések
Kérdések és feleletek az alkotmányozással kapcsolatban Általános kérdések Miért fogad el új alkotmányt Magyarország? Az új alkotmány elfogadásának szimbolikus és gyakorlati jelentősége van. Szimbolikus,
RészletesebbenA kormány viszi a politikának jutó kis időt a kereskedelmi rádiókban A Policy Solutions médiaelemzése a Class FM és a Neo FM hírműsorairól
A kormány viszi a politikának jutó kis időt a kereskedelmi rádiókban A Policy Solutions médiaelemzése a Class FM és a Neo FM hírműsorairól 2011. november 1 Vezetői összefoglaló A Class FM-en az összes
RészletesebbenInternet: http://bajnok.hu/ertesito E-mail: pista@bajnok.hu IV. évf. 9. sz., 2015. szept.
ÉRTESÍTŐ Internet: http://bajnok.hu/ertesito E-mail: pista@bajnok.hu IV. évf. 9. sz., 2015. szept. Tartalom Dr. Bajnok István: Az elmúlt 25 év 1 Dr. Bajnok István: Nemzeti dal 3 Szeptember azt iskolai
RészletesebbenEnyedi Zsolt: Smartvote kísérletek a Norvég Projekt keretében
Enyedi Zsolt: Smartvote kísérletek a Norvég Projekt keretében Ahogy a világ számos országában, így Magyarországon is megjelentek az elmúlt évtizedben a szavazati tanácsot adó internetes oldalak, a smartvote
RészletesebbenAz erdélyi magyar kulturális intézményrendszerrõl
A KULTÚRA VILÁGA Csata Zsombor Kiss Dénes Kiss Tamás Az erdélyi magyar kulturális intézményrendszerrõl A kutatási programról Erdélyben a kulturális kataszter felmérése két régióra osztva történt. A csíkszeredai
RészletesebbenA TÁRKI ADATFELVÉTELEINEK DOKUMENTUMAI. Népszavazás. Omnibusz 2008/02. A kutatás dokumentációja
A TÁRKI ADATFELVÉTELEINEK DOKUMENTUMAI Népszavazás Omnibusz 2008/02 A kutatás dokumentációja 2008 2 Az adatfelvételben közreműködtek: Balogh Anikó Czeglédi Tibor Dencső Blanka Fáklya Éva Németh Valéria
RészletesebbenFÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között
FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között Rövid áttekintés Ez a bő három évtized különleges helyet foglal el a magyar orosz kapcsolatok ezeréves történetében. Drámai és tragikus volt a kezdet.
RészletesebbenRendszerellenesség és protesztpártok (Kovács János vezető elemző, Iránytű Intézet)
2016. március 17. Kovács János vezető elemző A Jobbikot és az LMP-t (tehát az ún. XXI. századi pártokat) bizonyos nézőpontból közös platformra helyező elemzések kezdetben elsősorban az anti-establishment
RészletesebbenKorszakhatár küszöbén? - A 20. és 21. századi pártokról (Kovács János vezető elemző, Iránytű Intézet)
Kovács János vezető elemző Az elmúlt időszakban a politikai valóságértelmezés egy újabb pillérévé vált a 20-21. századi pártok felosztás, melynek valódi jelentőségét a centrális erőtér működése, az új
RészletesebbenÖnkormányzatok versenye: a XIII. kerülettel az élen Budapest veri a vidéki Magyarországot Összefoglaló
Önkormányzatok versenye: a XIII. kerülettel az élen Budapest veri a vidéki Magyarországot Összefoglaló A legkisebb adósággállománnyal a XIII. kerület, jóléti kiadásokban Salgótarján, vállalkozások számában
Részletesebbenkérdőív 2000/3 A válaszadás önkéntes! sorszám 1 főcím 2 pótcím 2000. 03... nap... óra... perctől HA PÓTCÍMEN KÉRDEZEL, A KULCS SZÁMA: 1 2 3 4 5 6
1 főcím 2 pótcím sorszám HA PÓTCÍMEN KÉRDEZEL, A KULCS SZÁMA: 1 2 3 4 5 6 kérdőív 2000/3 A válaszadás önkéntes! Település neve:... Budapesten kerület: Kijelentem, hogy az általam kezelt és felvett adatokat
RészletesebbenSzigetvári Viktor előadása
Szigetvári Viktor előadása info@penzugykutato.hu Tel: +36.1.335.0807 Fax: +36.1.335.0828 Összefoglaló Szigetvári Viktor előadásáról Pénzügykutató Napok, 2012. október 26. Visegrád Mivel mind a független
RészletesebbenAz ún. státustörvényrõl 1
UDVARVÖLGYI ZSOLT Az ún. státustörvényrõl 1 A Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) 1999. novemberi ülésének egyhangúlag elfogadott zárónyilatkozatában fogalmazódott meg az az igény, hogy a kormány vizsgálja
RészletesebbenRENDKÉPEK, RENDEK, RENDSZERVÁLTÁS BEILLESZKEDNI, DE HOVÁ? KÍVÜL MARADNI, DE HONNAN?
RENDKÉPEK, RENDEK, RENDSZERVÁLTÁS BEILLESZKEDNI, DE HOVÁ? KÍVÜL MARADNI, DE HONNAN? FURMANNÉ PANKUCSI MÁRTA A társadalmak működésének rendje Magyarország jövőjét alapvetően meghatározza, hogy sikerül-e
RészletesebbenBartha Eszter. Egy megkésett párbeszéd? E. P. Thompson újraolvasása
Bartha Eszter Egy megkésett párbeszéd? E. P. Thompson újraolvasása Edward P. Thompson: Az angol munkásosztály születése. Budapest: Osiris, 2007 A némiképp elcsépeltnek hangzó alcím ezúttal legalább a könyv
RészletesebbenAz oktatásügy válaszai egy évtized társadalmi kihívásaira
Balázs Éva EXPANZIÓ KÖZÉPFOKON Az oktatásügy válaszai egy évtized társadalmi kihívásaira Bevezetés A két világrendszer a rövid 20. század csaknem egész idõszaka alatt kölcsönös kihívást jelentett egymás
RészletesebbenMegy-e? Ma az ellenzék kezében van a legnagyobb hatalom önkormányzatireform-ügyekben. Tartalomjegyzék. Jegyzet. Localinfo Önkormányzati Havilap
Localinfo Önkormányzati Havilap Tartalomjegyzék! Reflektorban a közigazgatási reform! Önkormányzati választás 2006! Brüsszelbõl jelentjük! Közbeszerzési tanácsok! Testvérvárosi kapcsolatok! Liberalizált
Részletesebben2015. február. 17. Az Iránytű Intézet januári közvélemény-kutatásának eredményei III. Aktuális közéleti kérdések
2015. február. 17. Az Iránytű Intézet januári közvélemény-kutatásának eredményei III. Aktuális közéleti kérdések Kutatásunk 1000 fős reprezentatív mintára épül. A feldolgozott adatok a megyei és fővárosi
RészletesebbenA magyar politikai rendszer. Körösényi-Tóth-Török: A magyar politikai rendszer.
A magyar politikai rendszer Körösényi-Tóth-Török: A magyar politikai rendszer. Az előadások témakörei jelentőség, hatás? KERETEK Politikai tradíciók Politikatörténet Politikai kultúra Politikai gondolkodás
RészletesebbenAngelusz Róbert Tardos Róbert: A kérdőíves kontextushatás a nem mintavételi hibák egy efemer, mindennapos esete
Angelusz Róbert Tardos Róbert: A kérdőíves hatás a nem mintavételi hibák egy efemer, mindennapos esete Megjelent: Angelusz Róbert és Tardos Róbert (szerk.): Mérésről mérésre. A választáskutatás módszertani
RészletesebbenUjhelyi vagy Tóbiás lehet az MSZP új elnöke
Ujhelyi vagy Tóbiás lehet az MSZP új elnöke Váratlan lemondásával meg akarta előzni Mesterházy Attila, hogy hivatalosan is felszólítsák a távozásra. Ezzel mindenesetre szűkebb környezetét is meglepte és
RészletesebbenAz iskolai demokrácia helyzete Székesfehérváron Helyi Demokrácia Audit 8. jelentés
Az iskolai demokrácia helyzete Székesfehérváron Helyi Demokrácia Audit 8. jelentés (Készült az Európai Helyi Demokrácia Hete program keretében) 2009. október 15. Echo Survey Szociológiai Kutatóintézet
RészletesebbenA HATÁROKON TÚLI MAGYARSÁG MEGMARADÁSI ESÉLYEI
SEBŐK LÁSZLÓ A HATÁROKON TÚLI MAGYARSÁG MEGMARADÁSI ESÉLYEI A környező országokban élő magyarok száma jelenleg mintegy 2,7 millióra tehető csaknem ugyanannyira, mint 1910-ben. Az első világháború előtti
RészletesebbenAz érzelmek szerepe a politikában (Kovács János vezető elemző, Iránytű Intézet)
Az érzelmek szerepe a politikában Kovács János vezető elemző A politikai folyamatok és politikai/politikusi magatartások elemzése során általában nagy szerepet tulajdonítunk a cselekedetek és eseményláncolatok
RészletesebbenA rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye I. Az Antall-kormány
A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye I. Az Antall-kormány Kovács János vezető elemző Kovács János 1 Az Antall-kormány A politikai rendszerváltoztatás utáni első
RészletesebbenGrajczjár István Tóth András: Válság, radikalizálódás és az újjászületés ígérete: a Jobbik útja a parlamentbe
Grajczjár István Tóth András: Válság, radikalizálódás és az újjászületés ígérete: a Jobbik útja a parlamentbe Megjelent: Enyedi Zsolt, Szabó Andrea és Tardos Róbert (szerk.): Új képlet. Választások Magyarországon,
RészletesebbenA rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az
Nagy Ágnes: Állampolgár a lakáshivatalban: politikai berendezkedés és hétköznapi érdekérvényesítés, 1945 1953 (Budapesti lakáskiutalási ügyek és társbérleti viszályok) Kérdésfeltevés Az 1945-től Budapesten
RészletesebbenSZ. BÍRÓ ZOLTÁN A magyar orosz politikai kapcsolatok (1991 2005)
SZ. BÍRÓ ZOLTÁN A magyar orosz politikai kapcsolatok (1991 2005) A 90-es évek első felében Budapest korrekt, ám ugyanakkor távolságtartó Oroszország-politikája teljes mértékben érthető volt. Egyrészt az
RészletesebbenMAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN
MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE
RészletesebbenKopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához
Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Örültem, hogy a baloldal megemlékezik a magyar baloldal legnagyobb alakjáról. Nemcsak a magyar baloldal, de a magyar
RészletesebbenTőkék és társadalmi koordinációk 1990-2014
Zsolt Péter Tőkék és társadalmi koordinációk 1990-2014 Képzeljünk magunk elé egy keverőpultot, ahol a különböző hangszíneket és a csatornák teljesítményét ledsorok jelzik. Az eltérő oszlopok nálunk most
RészletesebbenIktatószám: 41- /2008. Tárgy: Tájékoztató a 2007. évi Országos Kompetencia-mérés hódmezővásárhelyi eredményéről
Iktatószám: 41- /2008. Tárgy: Tájékoztató a 2007. évi Országos Kompetencia-mérés hódmezővásárhelyi eredményéről Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének Tisztelt Közgyűlés! Az oktatási rendszer
RészletesebbenAz integrált vidékfejlesztés lehetôségei Magyarországon
BÍRÓ NAGY András Túl a magyar ugaron Az integrált vidékfejlesztés lehetôségei Magyarországon 2007. április Tartalom 1. VEZETÔI ÖSSZEFOGLALÓ 4 2. BEVEZETÉS 10 3. MIÉRT KELL FEJLESZTENI A VIDÉKET? 16 4.
RészletesebbenDnešní kríze česko-slovenských vztahů. Szerkesztette: Fedor Gál, Studie, Praha 1992.
A cseh-szlovák válás előtörténetéből Dnešní kríze česko-slovenských vztahů. Szerkesztette: Fedor Gál, Studie, Praha 1992. Diagnosztizálható-e egzakt társadalomtudományi módszerekkel egy olyan kórokozóegyüttes,
RészletesebbenKorszakváltások kora
Pétervári Zsolt Korszakváltások kora A nemzetközi és a hazai elemzői vélemények mindegyike megegyezik abban, hogy a jelenlegi globális pénzügyi válság - mely az amerikai másodlagos jelzálogpiac összeomlásából
RészletesebbenSzabó Máté Dániel: TANULMÁNYKÖTET AZ INFORMÁCIÓS SZABADSÁGJOGOKRÓL AZ ODAÁTRA NYÍLÓ AJTÓ THE DOOR ONTO THE OTHER SIDE * ismertetése
Szabó Máté Dániel: TANULMÁNYKÖTET AZ INFORMÁCIÓS SZABADSÁGJOGOKRÓL AZ ODAÁTRA NYÍLÓ AJTÓ THE DOOR ONTO THE OTHER SIDE * ismertetése A jogállami átmenet idején az információs szabadságjogok különleges szerepet
Részletesebbendr. Sziklay Júlia Az információs jogok kialakulása, fejlődése és társadalmi hatása doktori értekezés Tézisek
dr. Sziklay Júlia Az információs jogok kialakulása, fejlődése és társadalmi hatása doktori értekezés Tézisek Konzulens: Prof. Dr. Bihari Mihály és Ph.D. Balogh Zsolt György Budapest, 2011. 11. 10. I. A
RészletesebbenAktív állampolgárság az iskolában és azon túl A kutatási eredmények összefoglalása munkaanyag
Aktív állampolgárság az iskolában és azon túl A kutatási eredmények összefoglalása munkaanyag Kurt Lewin Alapítvány 2012. július Köszönetnyilvánítás: A kutatásban való részvételükért köszönettel tartozunk:
RészletesebbenBiztonságot Magyarországnak! Javaslatok a magyar baloldal biztonságpolitikai stratégiájához
Biztonságot Magyarországnak! Javaslatok a magyar baloldal biztonságpolitikai stratégiájához A Magyar Köztársaság biztonságpolitikai helyzetét érintően az új kormány részben halogató, részben problématagadó,
Részletesebben1. Az alkotmány fogalma
1. Az alkotmány fogalma 1. Az alkotmány közkeletű fogalma: napjainkban az alkotmány különleges törvényt jelent, olyan alaptörvényt amelybe az állam önmagát korlátozva biztosítja polgárai számára az alapvető
RészletesebbenSalát Gergely: Csoma Mózes: Korea Egy nemzet, két ország
VI. évfolyam 2009/1. KÖNYVISMERTETÉS Salát Gergely: Napvilág Kiadó, Budapest, 2008. 178 oldal A Koreai-félsziget történelméről, jelenlegi viszonyairól meglehetősen keveset tudunk: magyar nyelvű könyvek,
RészletesebbenA magyar miniszterelnök-jelölti viták a változás útján
Politikatudományi szemle 2006. 2-3. SZÁM 53 Bíró Nagy András A magyar miniszterelnök-jelölti viták a változás útján A választási kampányokban rendezett televíziós viták rendszerint többet jelentenek annál,
RészletesebbenNők a parlamentben, 1990 2014
Tanulmányok Nők a parlamentben, 1990 2014 Koncz Katalin, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanára E-mail: professor.katalin.koncz@gmail.com A rendszerváltást követően Magyarországon és a térség országaiban
RészletesebbenÉlet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája
Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája Hazánkban a politikai élet súlyos erkölcsi és identitási válsága alakult ki. E sorok írója abban látja a válság alapvető
RészletesebbenA romániai magyarság termékenysége 1992-2002 között, regionális összehasonlításban
Veres Valér A romániai magyarság termékenysége 1992-2002 között, regionális összehasonlításban A romániai magyarság létszámcsökkenésének egyik fő oka az alacsony gyermekvállalási kedv. E tanulmány fő célja
RészletesebbenMiért alaptalan a magyar demokrácia
KÖNYVBEMUTATÓ Csizmadia Ervin legújabb kötetének (Miért alaptalan a magyar demokrácia) könyvbemutatójára az Alexandra pódiumon, március 20-án került sor. A bemutató keretében tartott kerekasztal-beszélgetés
RészletesebbenOMNIBUSZ 2004/10. A válaszadás önkéntes! sorszám. 2004. 10... nap... óra... perctől
sorszám A KÉRDEZETT 1955 ÉS 1986 KÖZÖTT SZÜLETETT (18-49 ÉVES)? 1 igen 2 nem X OMNIBUSZ 2004/10 A válaszadás önkéntes! Település neve:... Budapesten kerület: Kijelentem, hogy az általam kezelt és felvett
RészletesebbenKozma Judit: A szociális szolgáltatások modernizációjának kérdései a szociális munka nézőpontjából
Kozma Judit: A szociális szolgáltatások modernizációjának kérdései a szociális munka nézőpontjából Tanulmányomban a nemzetközi, elsősorban brit tapasztalatok alapján igyekszem a szociális szolgáltatások
RészletesebbenJ E G Y Z Ő K Ö N Y V. Készült: a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés 2007. december 14-i üléséről.
J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült: a 2007. december 14-i üléséről. Az ülés helye: a Megyeháza Díszterme. Jelen vannak: Barcza Gábor, Boldog István, Búsi Lajos, Dobos László, Farkas András Andor, Kovács Sándor,
RészletesebbenIZSÁK LAJOS: A polgári ellenzék kiszorítása a politikai életből Magyarországon 1947 1949 História, 1981/3. szám
IZSÁK LAJOS: A polgári ellenzék kiszorítása a politikai életből Magyarországon 1947 1949 História, 1981/3. szám Az 1947. augusztus 31-i országgyűlési választásokon a választási szövetség négy pártja, a
RészletesebbenA negatív kampányok sikerességéről és buktatóiról (Kovács János vezető elemző, Iránytű Intézet)
A negatív kampa nyok sikeresse ge ro l e s buktato iro l Kovács János vezető elemző Negatív kampányról akkor beszélhetünk a politikában, ha egy politikus vagy politikai párt egy másik politikus vagy politikai
RészletesebbenÉRTESÍTŐ. Emeld fel szívedet, nemzetem! Kegyelemteljes karácsonyt, boldog ünnepeket és békés, áldott új esztendőt kívánunk minden kedves olvasónak
ÉRTESÍTŐ Demokratikus Közéletért Alapítvány XVI. évf. 12. sz., 2010. december Közhasznú Szervezet megjelenik havonta Internetcím: http://bajnok.hu/ertesito E-mail: pista@bajnok.hu Kegyelemteljes karácsonyt,
RészletesebbenT. K ISS TAMÁS KULTÚRPOLITIKAI DIMENZIÓKRÓL
T. K ISS TAMÁS KULTÚRPOLITIKAI DIMENZIÓKRÓL Hisszük, hogy nemzeti kultúránk gazdag hozzájárulás az európai egység sokszínűségéhez. (Magyarország Alaptörvénye, Nemzeti Hitvallás) A hazai politikai, társadalmi
RészletesebbenSAJTÓSZABADSÁG-INDEX 2012 AZ ÚJSÁGÍRÓK, A MÉDIAVÁLLALKOZÁSOK ÉS A KÖZÖNSÉG VÉLEMÉNYE A SAJTÓSZABADSÁG HELYZETÉRŐL. Vezetői összefoglaló
SAJTÓSZABADSÁG-INDEX 2012 AZ ÚJSÁGÍRÓK, A MÉDIAVÁLLALKOZÁSOK ÉS A KÖZÖNSÉG VÉLEMÉNYE A SAJTÓSZABADSÁG HELYZETÉRŐL Vezetői összefoglaló A Mérték Médiaelemző Műhely arra vállalkozott, hogy feltárja a 2010-ben
RészletesebbenJ e g y zőkönyv AIÜB-V-5/2011. (AIÜB-V-8/2010-2014.)
AIÜB-V-5/2011. (AIÜB-V-8/2010-2014.) J e g y zőkönyv az Országgyűlés Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság Az országgyűlési képviselők számának csökkentéséhez szükséges választójogi reformot
RészletesebbenA JOGÁLLAM HELYREÁLLÍTÁSÁNAK ELVEI NYOLC TÉTELBEN
A JOGÁLLAM HELYREÁLLÍTÁSÁNAK ELVEI NYOLC TÉTELBEN AJÁNLAT A DEMOKRÁCIA HÍVEINEK Eötvös Károly Közpolitikai Intézet, 2012. szeptember A Nemzeti Együttműködés Rendszerét fel kell számolni, az alkotmányt
RészletesebbenNépesedésvita a parlamentben
Dobos Arnold Török Zoltán Népesedésvita a parlamentben Tematizációs kísérlet vagy valódi szakpolitikai alternatíva? Hogyan értékeljük a Jobbik által kezdeményezett parlamenti népesedési vitát? A Jobbik
RészletesebbenNagy Attila Tibor Az EU-elnökség és a magyar belpolitika
Nagy Attila Tibor Az EU-elnökség és a magyar belpolitika Rendkívüli volt a magyar európai uniós elnökség fél éve abban az értelemben legalábbis mindenképpen, hogy Magyarország először töltötte be az Európai
RészletesebbenSzlovákia Magyarország két hangra
dunatáj Szlovákia Magyarország két hangra anuár elsején ünnepelhette önálló államiságának huszadik évfordulóját északi szomszédunk. A Týždeň című pozsonyi hetilap tavalyi évet záró számában olvashattuk:
RészletesebbenA diktatúra keltette sebek beforradását mikor akarja a sokadalom?
A diktatúra keltette sebek beforradását mikor akarja a sokadalom? Napokkal ezelőtt írtam ennek a levélnek elemző részét. Annak, hogy csak ma küldöm el, három oka van: egyrészt a kolontári tragédiáról elkezdtek
RészletesebbenLAKÁSVISZONYOK, 1999 2003
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL LAKÁSVISZONYOK, 1999 2003 (ELŐZETES ADATOK) BUDAPEST, 2004 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2004 Készült a Központi Statisztikai Hivatal Társadalomstatisztikai főosztályának
RészletesebbenÖtvenhat és a harmadik út
2006. november 69 POMOGÁTS BÉLA Ötvenhat és a harmadik út Egy történelmi évfordulónak mindig számvetésre kell (kellene) késztetnie az utókort, ez volna az ünneplés hitelesebb és eredményesebb változata.
RészletesebbenEurópa szocialistái, egyesüljetek!
LAURENT FABIUS PIERRE MAUROY MICHEL ROCARD Európa szocialistái, egyesüljetek! Kinyílik a világ, hatalmas gazdasági, kulturális és technológiai robbanásnak vagyunk tanúi, a globalizáció idejét éljük, és
RészletesebbenWEKERLE TERV. A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája
WEKERLE TERV A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája Tartalom 1. A Wekerle Terv háttere... 2 2. Célrendszer... 6 2.1. Infrastruktúra összehangolása a Kárpát-medencében... 9 2.2.
RészletesebbenFÜGGELÉK. Személyes arcképcsarnok IV.
Magyarország elsô médiamarketing kormánya a populizmus és a konfliktusdemokrácia jegyében 279 FÜGGELÉK Személyes arcképcsarnok IV. 1. ORBÁN VIKTOR Talán meglepô e könyv különbözô részeiben található, Orbán
RészletesebbenEURÓPAI PARLAMENT 2014-2019. Foglalkoztatási és Szociális Bizottság JELENTÉSTERVEZET
EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Foglalkoztatási és Szociális Bizottság 22.5.2015 2015/2042(INI) JELENTÉSTERVEZET az európai Progress mikrofinanszírozási eszköz végrehajtásáról (2015/2042(INI)) Foglalkoztatási
RészletesebbenA haldokló jóléti állam az 1990-es években
VITA Közgazdasági Szemle, LI. évf., 2004. október (948 969. o.) SZAMUELY LÁSZLÓ A haldokló jóléti állam az 1990-es években A tanulmány nemzetközi statisztikák alapján vizsgálja meg, mennyire helytálló
RészletesebbenAz oral history mint kutatási módszer
Károly Anna Az oral history mint kutatási módszer Az oral history mint új sajátos látásmód és kutatási módszer napjainkban egyre inkább elfogadottabbá vált a humán tudományok területén. Az oral history
RészletesebbenA 2011 2013. évi integritásfelmérések céljai, módszertana és eredményei
Szatmári János Kakatics Lili Szabó Zoltán Gyula A 2011 2013. évi integritásfelmérések céljai, módszertana és eredményei Összefoglaló: Az Állami Számvevőszék 2013-ban már harmadik alkalommal mérte fel a
RészletesebbenNemzeti identitás, kisebbségek és társadalmi konfliktusok A magyar társadalom attitűdjeinek alakulása 1992 és 2014 között
Nemzeti identitás, kisebbségek és társadalmi konfliktusok A magyar társadalom attitűdjeinek alakulása 1992 és 2014 között Simonovits Bori 1. Bevezetés Ebben a tanulmányban a nemzeti identitás, a bevándorlókkal
Részletesebbenhttp://mszp.hu/calendar
2012.05.08. kedd Mesterházy Attila az Egyesült Államokban tárgyal Képzetlenül a munka világában Tíz ok a telefonadó ellen Nem igaz, hogy a családi vállalkozásokat segítik a földbérletpályázatokon Ingyenes
RészletesebbenHatvani Kitti-Zsanett, Buda Kinga és Krupa Melánia A Partiumi Keresztény Egyetem Diákszervezete és a diákok kapcsolata
Hatvani Kitti-Zsanett, Buda Kinga és Krupa Melánia A Partiumi Keresztény Egyetem Diákszervezete és a diákok kapcsolata Bevezetés A homo oeconomicus, homo politicus után a társadalomtudományokban megjelent
RészletesebbenKUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ
KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ Második esély típusú intézmények és programjaik Az Equal program keretén belül szervezett Fiatalok Tematikus Hálózat megbízásából a tanulmány szerzői arra vállalkoztak, hogy átfogó
RészletesebbenIfjúságkutatás 1997 "FIATAL" kérdőív
1 főcím 2 pótcím sorszám Ifjúságkutatás 1997 "FIATAL" kérdőív A válaszadás önkéntes! A kérdezés helye: 1 - Salgótarján 2 - Sopron Kijelentem, hogy az általam kezelt és felvett adatokat bizalmasan kezelem,
RészletesebbenMoszkva és Washington kapcsolatai
NB2_bel.qxd 2/6/2008 9:23 PM Page 13 BIZTONSÁGPOLITIKA 13 Sz. Bíró Zoltán Az orosz amerikai viszony alakulásáról Moszkva és Washington kapcsolatai a Szovjetunió felbomlását (1991. december) követõ bõ másfél
RészletesebbenMagyar Szocialista Párt - Országos Sajtóközpont SAJTÓLEVÉL SAJTÓTÁJÉKOZTATÓINK
Magyar Szocialista Párt - Országos Sajtóközpont SAJTÓLEVÉL SAJTÓTÁJÉKOZTATÓINK NAPI HÍREK KÖZLEMÉNYEK MÉDIASZEREPLÉSEK SAJTÓTÁJÉKOZTATÓINK Korózs Lajos: totális káosz a kormányhatározat, ötletelés zajlik;
RészletesebbenKÖNYVEKRŐL. A spanyol konszenzusos átmenetről
KÖNYVEKRŐL SZABÓ TIBOR A spanyol konszenzusos átmenetről Mind a hazai, mind a külföldi trahzitológiai szakirodalomban kiemelkedő helyet kap két európai régió. Egyrészt a kelet-közép-eurőpai térség, aholl989
RészletesebbenTóth István János: Három magyar közvélemény-kutató cég pártpreferencia vizsgálatainak adatai 1990-2003
Tóth István János: Három magyar közvélemény-kutató cég pártpreferencia vizsgálatainak adatai 1990-2003 Megjelent: Angelusz Róbert és Tardos Róbert (szerk.): Törések, hálók, hidak. Választói magatartás
Részletesebben2013. július 5. Kiegyensúlyozott tájékoztatás az EP plenáris üléséről.
2013. július 5. Kiegyensúlyozott tájékoztatás az EP plenáris üléséről. Kedves Olvasó! Tavares konyec! - Ezt mondta volna legszívesebben a magyar kormánytöbbség. E helyett azonban ennél sokkal keményebbeket
RészletesebbenOMNIBUSZ 99/5. A válaszadás önkéntes! sorszám. 1 fõcím. 2 pótcím. 1999...hónap... nap... óra... perctõl. Település neve:... Budapesten kerület:
sorszám 1 fõcím 2 pótcím OMNIBUSZ 99/5 A válaszadás önkéntes! Település neve:... Budapesten kerület: Kijelentem, hogy az általam kezelt és felvett adatokat bizalmasan kezelem, azokat csak a kutatásban
RészletesebbenÍGY VÁLASZTOTTUNK. keményen számon kérjük az adóelkerülést. A célunk az, hogy többen fizessünk, és kevesebbet.
ÍGY VÁLASZTOTTUNK Az igazi munka csak most kezdõdik! Tervek és lehetõségek az országgyûlési választás után A választókerületünkben élõk Sági Istvánt, városunk képviselõ-testülete pénzügyi és városfejlesztési
RészletesebbenÖsszefoglaló munka a csehszlovákiai magyarság 1945-1989 közötti történetéről
BAJCSI ILDIKÓ Összefoglaló munka a csehszlovákiai magyarság 1945-1989 közötti történetéről Popély Árpád: Fél évszázad kisebbségben. Fejezetek a szlovákiai magyarság 1945 utáni történetéből. Somorja, Fórum
RészletesebbenAz új fizetési meghagyásos eljárás néhány alkotmányos és uniós jogi vonatkozása
Pákozdi Zita egyetemi tanársegéd, Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Polgári Jogi és Polgári Eljárásjogi Tanszék Az új fizetési meghagyásos eljárás néhány alkotmányos és uniós jogi vonatkozása
RészletesebbenKözszolgálati rádiókra vonatkozó elvárások vizsgálata
vizsgálata (országos reprezentatív közvélemény-kutatás 2008) Budapest, 2008. november, 29. szám ISSN 1788-134X ISBN 978-963-88088-3-7 Kiadja az Alkalmazott Kommunikációtudományi Intézet Budapest, 1021
RészletesebbenAjánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Svédország 2014. évi nemzeti reformprogramjáról. és Svédország 2014. évi konvergenciaprogramjának tanácsi véleményezéséről
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.2. COM(2014) 428 final Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA Svédország 2014. évi nemzeti reformprogramjáról és Svédország 2014. évi konvergenciaprogramjának tanácsi véleményezéséről
RészletesebbenA Ferences Világi Rend előtt álló kihívások a mai Európában
A Ferences Világi Rend előtt álló kihívások a mai Európában Európa egy földrész, ahol 50 ország vagy független állam található, amelynek a területe 10,2 millió km2, népessége 740 millió fő, több, mint
RészletesebbenÉRTESÍTŐ. 1111 Bp., Bartók Béla út 18. megjelenik havonta Internetcím: http://bajnok.hu/ertesito E-mail: pista@bajnok.hu
ÉRTESÍTŐ Demokratikus Közéletért Alapítvány XV. évf. 2. sz., 2009. február 1111 Bp., Bartók Béla út 18. megjelenik havonta Internetcím: http://bajnok.hu/ertesito E-mail: pista@bajnok.hu A múlt jövője!
RészletesebbenHíradóelemzés 2013. IV. negyedév és éves összesítő
Híradóelemzés 2013. IV. negyedév és éves összesítő a Nézőpont Intézet Médiaműhelyének elemzése Készült: 2014. január 13. 1 2014. január 13. HÍRADÓELEMZÉS 2013. IV. NEGYEDÉV ÉS ÉVES ÖSSZESÍTŐ Összefoglaló
RészletesebbenNépszavazási eszmecsere A deliberatív közvélemény-kutatás tanulságai 1. A módszer elméleti és történeti áttekintése
Dukay-Szabó Szilvia Závecz Tibor Népszavazási eszmecsere A deliberatív közvélemény-kutatás tanulságai 1. A módszer elméleti és történeti áttekintése Ma már szinte nem is létezik olyan téma, amellyel oda
Részletesebben