az idegenellenesség, az EU-szkepticizmus, az elitellenesség, az antikapitalizmus, muszlimellenesség, a rasszizmus és rendszerellenesség mind-mind

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "az idegenellenesség, az EU-szkepticizmus, az elitellenesség, az antikapitalizmus, muszlimellenesség, a rasszizmus és rendszerellenesség mind-mind"

Átírás

1 az idegenellenesség, az EU-szkepticizmus, az elitellenesség, az antikapitalizmus, muszlimellenesség, a rasszizmus és rendszerellenesség mind-mind csak felszíni tünet. Lényegében egy olyan alapértéket ért támadás, amit sérthetetlennek és megkérdőjelezhetetlennek gondoltunk az elmúlt évtizedekben.

2 Valami bűzlik Európában. Ezt a nehezen megszokható szagot a déli szél hozza ezúttal. Görögországban megtörtént az, ami az európai politikában még sohasem, hatalomra jutott és szövetségre lépet egy szélsőbaloldali és egy szélsőjobboldali politikai erő. Bár Sziriza győzelmét mind az európai közvélemény, mind pedig a piacok már előre beárazták, de arra azért senki sem számított, hogy a Független Görögök (ANEL) pártjával fog koalíciót kötni. Persze tudjuk, hogy általánosságban véve a két ideológiai szélsőérték mintázata mutat hasonlóságokat, de a történelem során mindig egymás ádáz ellenfelei voltak. Arról természetesen lehet vitát nyitni, hogy a két politikai alakulat mennyire felel meg a szélsőbaloldalról és szélsőjobboldalról kialakított klasszikus történeti kategóriáknak (csak részben), de talán sokkal izgalmasabb azt megvizsgálni mi is hozta egy platformra ezt a két pólust Görögországban. Két tényezőt érdemes e tekintetben kiemelni, a nacionalizmust és az EU-ellenességet, és e két tényező metszéspontjában keletkezik egy olyan karcos németellenes retorika, amely masszív érintkezési felületet teremt a két politikai erő között. Az elitellenesség pedig már csak kenőanyagként szolgál, hogy megolajozza ezt az együttműködést. 2 of 5

3 Ugyanakkor nemcsak délről érkezik a változás szele, hanem nyugatról is hasonló szelek fújnak. Nem nehéz észrevenni azt a morajló változást, amit a mainstreamtől szélre eső radikális pártok, mozgalmak (Podemos, Sinn Fein, Pegida, UKIP, Holland Szabadságpárt, Nemzeti Front stb.) előretörése jelez. Az EUellenesség a közös elem ezek között a pártok és mozgalmak között, ami változó ideológiai építőelemekkel egészül ki: legtöbb esetben a bevándorlás-ellenesség társul hozzá, de van, ahol antiszemitizmus vagy muszlimellenesség, gyakran az antikapitalizmus és elitellenesség, vagy ezek valamilyen kombinációja. Messze nem arról a közhelyes tételről van már szó, hogy a válság által leginkább sújtott félperiférián lévő országokban felerősödnek a szélsőségek. Egy összeurópai folyamat tanúi vagyunk, amelynek gyökerei mélyebbre nyúlnak, vadhajtásai messzebbre érnek, mint azt első ránézésre gondolnánk. De mielőtt ennek boncolgatásába belemennék, először nézzük meg, mi a helyzet radikális fronton a saját házunk táján. Messze nem arról a közhelyes tételről van már szó, hogy a válság által leginkább sújtott félperiférián lévő országokban felerősödnek a szélsőségek. Egy összeurópai folyamat tanúi vagyunk, amelynek gyökerei mélyebbre nyúlnak, vadhajtásai messzebbre érnek, mint azt első ránézésre gondolnánk. De mielőtt ennek boncolgatásába belemennék, először nézzük meg, mi a helyzet radikális fronton a saját házunk táján. 3 of 5

4 Magyarországon a rendszerváltás óta igen gyenge a szélsőbaloldal, ennek részben történeti, részben pártfejlődési okai vannak. De minden jel arra mutat, hogy a Jobbik pillanatnyilag ki tudja elégíteni mind a szélsőbalos, mind a szélsőjobboldal szavazóit, és mindemellett (mert ez még kevés lenne ahhoz, hogy az ország második legerősebb pártja legyen) be tud gyűjteni középről is olyan kiábrándult, elkeseredett szavazókat, akiket a protest hangulat terel a Jobbik felé. Ráadásul a pártelnök évértékelőjéből vegytisztán kiderül, hogy a Jobbik valóban néppárttá akar válni, amelynek érdekében a párt a centrum felé pozícionálja magát, gőzerővel jön be középre, balról előzi a Fideszt. És egyelőre sikeresen teszi mindezt. Az európai radikalizmus lüktető erősödését könnyű lenne egy átmeneti politikai klímaváltozás számlájára írni, amit a globális gazdasági válság és az elhúzódó válságkezelés katalizált. Valójában azonban az idegenellenesség, az EU-szkepticizmus, az elitellenesség, az antikapitalizmus, muszlimellenesség, a rasszizmus és rendszerellenesség mindmind csak felszíni tünet. Lényegében egy olyan alapértéket ért támadás, amit sérthetetlennek és megkérdőjelezhetetlennek gondoltunk az elmúlt évtizedekben. 4 of 5

5 Ez pedig nem más, mint a liberális demokrácia. Ráadásul olyan irányból érkezett a támadás, ahonnan a mérsékelt európai elit a legkevésbé sem számított, a választók irányából, saját választói felől. Nem véletlen reagált a mérvadó Európa olyan indignáltan a magyar miniszterelnök illiberális kijelentésére érzékeny pontot érintett. Minden európai vezető érzi, érzékeli, hogy a liberális demokrácia étoszát soha nem látott kihívások érik, mert olyan belső alapértékei kérdőjeleződnek meg és relativizálódnak, mint a befogadás, a jóléti állam alapjain nyugvó társadalmi szerződés, a kulturális együttműködés és együttélés, az egyén és közösség viszonya, a szolidaritás, a jogállamiság védőernyője. A liberális demokráciát meg kell újítani, kötőelemeit meg kell erősíteni, Európa sorsa pedig azon múlik majd, hogy a mérsékelt politikai vezetők milyen gyorsan tudják azonosítani a problémákat, és Európa szellemi elitje milyen válaszokat talál a kihívásokra, milyen új alapokra képes helyezni a liberális demokráciát. Azokat az országokat pedig, amelyeknél a liberális demokrácia eleve torzóban maradt (Pl. Görögország, Magyarország), ezeken az új alapokon kell majd újra demokratizálni. 5 of 5

6 Az elemzés szerkesztett változata megjelent a HVG 10. számában

Politikai folyamatok

Politikai folyamatok Politikai folyamatok 510 Az új pártrendszer Tóth Csaba Török Gábor 1. Bevezetés A magyar pártrendszerrel kapcsolatos irodalom egészen a kétezres évek második feléig a stabilitás kialakulására, a pártrendszer

Részletesebben

Beszorulva: a baloldal a Fidesz és a Jobbik földrajzi szorításában

Beszorulva: a baloldal a Fidesz és a Jobbik földrajzi szorításában Beszorulva: a baloldal a Fidesz és a Jobbik földrajzi szorításában A 2014-es országgyűlési választások eredményeinek mélyelemzése a baloldali ellenzék szemszögéből 2014. július Vezetői összefoglaló A 2014-es

Részletesebben

Takáts Péter ez a kérdés, válasszatok! : Képviseleti vagy részvételi demokrácia?

Takáts Péter ez a kérdés, válasszatok! : Képviseleti vagy részvételi demokrácia? Takáts Péter ez a kérdés, válasszatok! : Képviseleti vagy részvételi demokrácia? A kulturális kreatívok minden közösségi területen új utakat keresnek. Olyanokat, melyekben ők aktív résztvevők és a folyamatok

Részletesebben

AZ ÚJ PÁRTRENDSZER TÉRKÉPE

AZ ÚJ PÁRTRENDSZER TÉRKÉPE AZ ÚJ PÁRTRENDSZER TÉRKÉPE PROGRAMOK, PÁRTELITEK ÉS SZAVAZÓTÁBOROK A 2010-ES VÁLASZTÁSOK UTÁN BÍRÓ NAGY ANDRÁS 1. Bevezetés A politikáról szóló közbeszédben 2010-re közhellyé vált a pártrendszer gyökeres

Részletesebben

KUB-11/2014. (KUB-11/2014-2018.) Ikt. Szám:KUB-40/48-2/2014.

KUB-11/2014. (KUB-11/2014-2018.) Ikt. Szám:KUB-40/48-2/2014. KUB-11/2014. (KUB-11/2014-2018.) Ikt. Szám:KUB-40/48-2/2014. Jegyzőkönyv az Országgyűlés Külügyi bizottságának 2014. szeptember 23-án, hétfőn, 10 óra 08 perckor az Országház főemelet 55. számú tanácstermében

Részletesebben

KIKNEK VAN SZÜKSÉGE AZ ENSZ-RE A XXI. SZÁZADBAN? Simai Mihály akadémikus 1

KIKNEK VAN SZÜKSÉGE AZ ENSZ-RE A XXI. SZÁZADBAN? Simai Mihály akadémikus 1 KIKNEK VAN SZÜKSÉGE AZ ENSZ-RE A XXI. SZÁZADBAN? Simai Mihály akadémikus 1 1945 óta a világon meglehetősen sajátosan alakult az államok és a közvélemény hozzáállása az ENSZ-hez. Alapítói közül elsősorban

Részletesebben

A választási rendszer reformja

A választási rendszer reformja Tordai Csaba A választási rendszer reformja Az országgyűlési képviselők választási rendszerének átalakítása tizenöt éve napirenden van. Több országgyűlési bizottság dolgozott ennek érdekében, 1 és alig

Részletesebben

Mérjünk-e demokráciát?

Mérjünk-e demokráciát? Rajnai Gergely Mérjünk-e demokráciát? Magyarországon hivatalosan megszűnt a demokrácia. (Tamás Gáspár Miklós) mélyen nyugtalanít a demokratikus normák leépítése Magyarországon. (John McCain) Magyarország

Részletesebben

ANTISZEMITA ELŐÍTÉLETESSÉG A MAI MAGYAR TÁRSADALOMBAN

ANTISZEMITA ELŐÍTÉLETESSÉG A MAI MAGYAR TÁRSADALOMBAN * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * ANTISZEMITA ELŐÍTÉLETESSÉG A MAI MAGYAR TÁRSADALOMBAN

Részletesebben

Ők nem szavaznak ma Magyarországon

Ők nem szavaznak ma Magyarországon Ők nem szavaznak ma Magyarországon A Friedrich Ebert Alapítvány és a Policy Solutions elemzése a magyarországi nemszavazókról 2013. november Vezetői összefoglaló A Policy Solutions politikai elemző intézet

Részletesebben

Muraközy László (szerk.): Fecseg a felszín és hallgat a mély Tudatok és tudatalattik a gazdaságpolitikában

Muraközy László (szerk.): Fecseg a felszín és hallgat a mély Tudatok és tudatalattik a gazdaságpolitikában Közgazdasági Szemle, LV. évf., 2008. július augusztus (719 726. o.) Muraközy László (szerk.): Fecseg a felszín és hallgat a mély Tudatok és tudatalattik a gazdaságpolitikában Akadémiai Kiadó, Budapest,

Részletesebben

Csapó Endre Atlantisták vagyunk, de

Csapó Endre Atlantisták vagyunk, de Csapó Endre Atlantisták vagyunk, de Megjelent a Magyar Élet 2014. július 3-i számában Az új minisztérium (Külgazdasági és Külügyminisztérium) új minisztere, Navracsics Tibor egy folyóirati interjú során

Részletesebben

Csizmadia Ervin. Jenei András. Lakatos Júlia. Paár Ádám. Amerika és mi. Hadakozás, másolás vagy valami más?

Csizmadia Ervin. Jenei András. Lakatos Júlia. Paár Ádám. Amerika és mi. Hadakozás, másolás vagy valami más? Csizmadia Ervin Jenei András Lakatos Júlia Paár Ádám Amerika és mi Hadakozás, másolás vagy valami más? Bevezetés A magyar politikai közéletet figyelő elemzők számára nyilvánvaló: hosszabb ideje érlelődik

Részletesebben

Új világrend? Nemzetközi kapcsolatok a hidegháború utáni világban. Szerkesztette Rada Péter

Új világrend? Nemzetközi kapcsolatok a hidegháború utáni világban. Szerkesztette Rada Péter Nemzetközi kapcsolatok a hidegháború utáni világban Szerkesztette Rada Péter A kötet szerzői: Dr. Csicsmann László, egyetemi adjunktus, Budapesti Corvinus Egyetem, Nemzetközi Tanulmányok Intézet Dr. Horváth

Részletesebben

AZ EGYÜTTÉRZŐ LIBERALIZMUS 20 pontja

AZ EGYÜTTÉRZŐ LIBERALIZMUS 20 pontja AZ EGYÜTTÉRZŐ LIBERALIZMUS 20 pontja AZ EGYÜTTÉRZŐ LIBERALIZMUS 20 PONTJA Mi, magyar állampolgárok, akik az egyén szabadságában és felelősségében, az önrendelkezésben, az európai demokratikus jogrendben,

Részletesebben

"Szép dolog szlovénnak lenni, de nem könnyű"

Szép dolog szlovénnak lenni, de nem könnyű Szilágyi Imre "Szép dolog szlovénnak lenni, de nem könnyű" Ciril Zlobec költő, a szlovén nemzeti kérdéssel foglalkozó számos értelmiségi egyike fogalmazta meg a fenti gondolatot. Ha az ember végigutazik

Részletesebben

Nemzet által homályosan

Nemzet által homályosan Nemzet által homályosan Csepeli György szociológussal Tompa Imre beszélget Nép, nemzet, haza és magyarság e szavak sűrű használata tisztábbá teszi a látásunkat vagy inkább elhomályosítja? Mi köze a hazafiságnak

Részletesebben

FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS: KÖRNYEZETI, TÁRSADALMI ÉS GAZDASÁGI TÉNYEZŐK

FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS: KÖRNYEZETI, TÁRSADALMI ÉS GAZDASÁGI TÉNYEZŐK 192 FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS: KÖRNYEZETI, TÁRSADALMI ÉS GAZDASÁGI TÉNYEZŐK Bevezetés A fenntarthatóság értelmezésével kapcsolatos legfőbb probléma, hogy igen elterjedt a kifejezés olyan használata, amikor

Részletesebben

Még sok tekintetben nem tisztázott, hogyan

Még sok tekintetben nem tisztázott, hogyan Léteznek egyetemes emberi jogi standardok, amelyeket mindenképpen be kell tartani A r m i n von Bogda n dy n é m et Eu rópa-jogá sz professzor r a l Halmai Gábor és Salát Orsolya beszélget Az európai elvek

Részletesebben

Az oktatás kormányzásának jövője: válasz a komplexitás kihívására 1

Az oktatás kormányzásának jövője: válasz a komplexitás kihívására 1 Halász Gábor Az oktatás kormányzásának jövője: válasz a komplexitás kihívására 1 Az elmúlt évtizedben az oktatás kormányzásának a kérdései nemcsak oktatáskutatók sokaságát foglalkoztatták, hanem az oktatási

Részletesebben

Boda Zsolt Körösényi András. szerkesztésében VAN IRÁNY? TRENDEK A MAGYAR POLITIKÁBAN

Boda Zsolt Körösényi András. szerkesztésében VAN IRÁNY? TRENDEK A MAGYAR POLITIKÁBAN Boda Zsolt Körösényi András szerkesztésében VAN IRÁNY? TRENDEK A MAGYAR POLITIKÁBAN Boda Zsolt és Körösényi András editors, 2012 Balázs Zoltán, Boda Zsolt, Csurgó Bernadett, Gallai Sándor, Grajczjár István,

Részletesebben

Mi maradt a Jobbiknak?

Mi maradt a Jobbiknak? Mi maradt a Jobbiknak? Belpolitikai háttérelemzés a Jobbik lehetőségeiről a Fidesz kormányzása alatt 2010. december 17. Vezetői összefoglaló A Fidesz 2010-es hatalomra kerülését követően a Jobbik nehéz

Részletesebben

Hogyan tovább, Európa?

Hogyan tovább, Európa? 1 Hogyan tovább, Európa? transform! az alternatív nézőpont és a politikai párbeszéd európai folyóirata 2012. 2 Fotó: Sepp Dreissinger A lap illusztrálásához Helmut Kurz-Goldensteinnek, a híres osztrák

Részletesebben

Unió vagy föderáció?

Unió vagy föderáció? Takáts Péter Unió vagy föderáció? Gondolatok az MAI után és az ESM előtt Nem felemelkedni akarni, azt jelenti, hogy én elsüllyedni akarok. Rudolf Steiner Unió vagy föderáció? Egy lényegtelen kérdés, és

Részletesebben

Inotai András Juhász Ottó (szerk.): A változó Kína

Inotai András Juhász Ottó (szerk.): A változó Kína Matura Tamás A hazai modern Kína-kutatás eredményei Inotai András Juhász Ottó (szerk.): A változó Kína Miközben az elmúlt években a szélesebb közvélemény számára is nyilvánvalóvá vált Kína felemelkedésének

Részletesebben

-------------------------------- Biztonságpolitikai prognózis 2015-ig -------------------------------- Biztonságpolitikai prognózis 2015-ig

-------------------------------- Biztonságpolitikai prognózis 2015-ig -------------------------------- Biztonságpolitikai prognózis 2015-ig Biztonságpolitikai prognózis 2015-ig Megjelenik a Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma támogatásával BHKKA 2010 1 Előszó... 3 dr. Erdős André: Az ENSZ előtt álló kihívásokról... 5 Dunay Pál: Takaréklángon.

Részletesebben

Új pártok, változó mozgalmak A radikális jobboldali és az alternatív mozgalmak pártosodása

Új pártok, változó mozgalmak A radikális jobboldali és az alternatív mozgalmak pártosodása Mikecz Dániel Új pártok, változó mozgalmak A radikális jobboldali és az alternatív mozgalmak pártosodása A 2010-es választások eredményeképpen két új párt (Jobbik, LMP) jelent meg az Országgyűlésben, miközben

Részletesebben

ÚJ BALOLDALI MOZGALMAK ÉS ÉRTELMISÉGI OSZTÁLYVAKSÁG

ÚJ BALOLDALI MOZGALMAK ÉS ÉRTELMISÉGI OSZTÁLYVAKSÁG KRITIKAI TANULMÁNYOK Gagyi Ágnes ÚJ BALOLDALI MOZGALMAK ÉS ÉRTELMISÉGI OSZTÁLYVAKSÁG 104 FORDULAT 14 A cikk egy kelet-európai perspektívából kiindulva vizsgálja az Occupy Wall Street (OWS) mozgalmat. Mára

Részletesebben