Bal- és jobboldali megújulás Mit mutatnak a számok? A Fidesz KDNP és az ellenzéki összefogás egyéni jelöltjeinek összehasonlítása

Átírás

1 Bal- és jobboldali megújulás Mit mutatnak a számok? A Fidesz KDNP és az ellenzéki összefogás egyéni jelöltjeinek összehasonlítása Az Intézet a Demokratikus Alternatíváért (IDEA) elemzése a jobboldal, illetve az ellenzéki összefogás egyéni országgyűlési jelöltjeinek összehasonlításával arra a megállapításra jutott, hogy a számok és adatok tükrében a Fidesz KDNP-nek a régi világ arcai a baloldalon nem egy tényeken alapuló, hanem azon túli, de hatékonyan működő kommunikációs fordulata. Az IDEA elemzése adatok mentén bizonyítja, hogy az újoncok tekintetében éppúgy frissebb az ellenzék összefogás egyéni indulóinak listája, mint a 2014 vagy 2010 előtt már országgyűlési k vonatkozásában. A Fidesz 106 jelöltje közül kilencvenhat tagja volt már a 2010-ben összeülő Országgyűlésnek is, ez a szám a jobboldal által régi világnak titulált ellenzék esetében harmincnégy. Ha további négy évvel visszalépünk az időben, akkor 2010-et megelőzően a jobboldali 106 jelöltből 55 már tagja volt a törvényhozásnak, ez az összefogás jelöltjei esetében megint csak kevesebb, 36 ilyen jelöltet találunk soraikban. Nem csak átlagéletkorát tekintve fiatalabb az Összefogás, hanem köreiben töredéke a valaha kormányzati tisztséget viselők száma is. Az alábbi elemzés és adatok nem csak azt bizonyítják, hogy megújulás tekintetében az egyéni jelöltek vonatkozásában az Összefogás jobban áll, hanem azt is, hogy a kormánypárti baloldal címkézése hatékonyabb, mint az egyébként a számokból következne. Az ellenzéki oldalnak kevesebb, mint két hónapja maradt, hogy a számokban tükröződő megújulást szavazatokká alakítsa. Ugyanakkor, mint azt az utóbbi időszak ellenzéki botrányai bizonyították a hiteles megújulás megjelenítéséhez önmagukban az egyéni indulókra vonatkozó jellemzők és a régi személyzeti politikával részben szakító eljárások nem bizonyulnak elégséges eszköznek. 1

2 Megújulás-diskurzusok Megújultunk kommunikálják a Magyar Szocialista Párt (MSZP) politikusai a nyilvánosság felé. A szándék világos, a kívánt eredményt a es kormányzás, illetve 2010-es történelmi vereség tükrében viszont nem lehetséges négy év alatt elérni, már amennyiben a megújulás lehet egyáltalán egy lezárt folyamat. Az MSZP elnökségében és egyes szervezeti egységeiben is jelentős változások történtek, ugyanakkor a megújulás kevésbé csak generációs kérdés, sokkal inkább kulturális és közpolitikai innováció is. Mindezek együttesen is csak akkor működnek, ha a nyilvánosság visszaigazolja és respektálja azt. Az MSZP az utóbbiaknak egyelőre híján van, hiszen kevésbé a párton belüli innovációs folyamatok vagy a részbeni arculatváltás azok, amelyek a pártról szóló megújulás-diskurzus elemei, hanem sokkal inkább például a bajai videó vagy a Simon-ügy dominálják az MSZP megújult vagy sem közéleti diszkussziót. Ezek együttesen és külön-külön is azt mutatják, hogy a megújulás kérdése sok éven átívelő folyamat, nem egyszerűsíthető le személyi kérdésekre, azok viszont előfeltételi a további változásoknak. A Fidesz KDNP ellenzékre irányuló kommunikációs támadása többek között az utóbbi ügyekre is fókuszál, azokat nem egyszerűen partikulárisnak, hanem baloldali rendszerhibának tudja be. Fordulatai úgymint Gyurcsány-koalíció vagy a bukott baloldal a személyi kérdésekre fókuszálnak, azon belül is az Összefogás márka alatt futók vezető politikusaira, már ami a közös lista első helyeit illeti. Valóban az első öt helyet tekintve kizárólag a PM-s Szabó Tímea az, aki a 2010 előtti politikai osztálynak és kormányzati garnitúrának nem volt tagja. Megújulás és az egyéni jelöltek Az alábbiakban nem kívánunk ebbe a kommunikációs térbe beszállni, viszont a megújulás-diskurzushoz adatokkal járulunk hozzá, mégpedig abban a vonatkozásban, hogy a évi országgyűlési választás alkalmával az egyéni jelöltek vonatkozásában Fidesz KDNP és az ellenzéki jelöltjei közül, ki volt, illetve jelenleg is, visel(t) kormányzati tisztséget, vagy éppen újonc az országos politikában, azaz között vagy azt megelőzőem nem volt sem jelölt, sem. Hozzá 2

3 kell tenni, hogy a kapott képet árnyalja az, hogy a Fidesz KDNP és az MSZP 2010-es frakciójának mérete meglehetősen eltér, ebből adódóan törvényszerű, hogy számos tekintetben a baloldali párt jobb megújulás mutatókat prezentál. Ugyanakkor előzetesen megállapítható, hogy míg az MSZP az összefogás egyetlen régi pártja, arányaiban náluk is legalább annyi új és fiatal jelölt van, mint az új pártok esetében (kivéve a PM). Míg az a Fidesz KDNP egyéni jelöltjeinek átlagéletkora 51 év, addig az ellenzéki összefogásban résztvevők esetében 48 év. A legfiatalabb alcsoport a PM-seké, messze a legfiatalabb a 39 éves átlagéletkorral, míg a legidősebb a DK-é 54 évvel, amely pártot az Együtt (52 év), majd pedig az MSZP (48 év) követ. 1. táblázat: Az egyéni jelöltek átlagéletkora (év) Fidesz 50,7 Közös lista 48,4 - MSZP 47,7 - Együtt 52,4 - PM 39,4 - DK 54 Míg a Fidesz KDNP soraiban tíz jelölt van, aki először próbálkozik egyéni választókerületben, addig az összefogás soraiban hatvankettő. Utóbbiakat illetően méretéből adódóan számszerűleg az MSZP tudhatja maga mögött a legtöbb újoncot (41 fő). Ez a Fidesz tíz újoncához képest még az Együtt soraiban is eggyel több, ott 11 fő a politikai versenyben újonnan belépő. 3

4 2. táblázat: A Fidesz KDNP és az ellenzéki összefogás jelöltjei és a ség (fő) Újonc 2010 előtt volt között volt Fidesz Közös lista A Fidesz 106 jelöltje közül kilencvenhat tagja volt már a 2010-ben összeülő Országgyűlésnek is, ez a szám a jobboldal által régi világnak titulált ellenzék esetében harmincnégy. Ha még jobban visszalépünk az időben, akkor 2010-et megelőzően a jobboldali 106 jelöltből 55 szintén már volt, ez az összefogás jelöltjei esetében megint csak kevesebb, 36 ilyen jelöltet találunk soraiban. Amennyiben csak az MSZP-re fókuszálunk, úgy saját jelöltjei esetében is kisebbek ezek a számok, mint a Fidesz KDNP esetében. A legnagyobb baloldali párt esetében 26 olyan jelölt van, akik vagy 2010 előtt már országgyűlési k voltak. Az ellenzéki oldalon a legtöbb újoncot nyilvánvalóan az MSZP állítja (41), de a PM nyolc jelöltje közül is négy először fut neki egyéni választókerületnek. A DK 18 egyéni jelöltje közül a 2010 előtti már országgyűlési k száma hét, ehhez képest csak hat az újonc. Az Együtt esetében az előbbi három, míg tizenegy a teljesen új jelöltek száma. 3. táblázat: Az ellenzéki összefogás jelöltjei és a ség (fő) Újonc 2010 előtt között volt MSZP Együtt PM DK

5 Az sem meglepő, hogy az egyéni jelöltek közül csak az MSZP és a DK adott korábban kormányzati tisztséget betöltő jelöltet. Ez a szám (12 fő) így is töredéke a 25 jobboldali jelöltnek táblázat: Kormányzati tisztséget viselt-e valaha? (fő) Fidesz 25 Közös lista 12 - MSZP 7 - Együtt 0 - PM 0 - DK 5 Győztes csapaton ne változtass, vesztesen igen Az alcím első fele leginkább a Fidesz KDNP álláspontját tükrözi már ami az egyéni választókerületben indulók korábbi pozícióját illeti. A 106 indulója közül 96 már most ott ül az Országgyűlésben. Az ellenzéki összefogás ehhez képest átesett egy vérfrissítésen, hiszen nem csak átlagéletkorát tekintve fiatalabb, hanem körében töredéke a korábban kormányzati tisztséget viselők száma is. A fenti elemzés és adatok nem csak azt bizonyítják, hogy megújulás terén az egyéni jelöltek vonatkozásában az Összefogás jobban áll, hanem azt is, hogy a kormánypártiak baloldal címkézése számos ezen elemzés keretein túlmutató szempont miatt hatékonyabb, mint az egyébként a számokból következne. Tény, hogy a fenti számok jelen kampányban és nyilvánosságszerkezet közepette csak kis mértékben növelik a szavazatszerző képességet, mindenesetre a megújulás személyi feltételei 2014 tavaszára az egyéni választókerület indulóit tekintve előálltak. 1 A kormányzati pozíciót tágan értelmeztük: a miniszteri, államtitkári szerepvállalás mellett a szóvivőséget, kormánybiztosságot, és az államigazgatásban betöltött felsővezetői tisztséget is ide soroltuk (kormánymegbízott). 5