Így dolgoztak a független parlamenti képviselők

Átírás

1 Így dolgoztak a független parlamenti képviselők A független képviselők átlagosan a szavazások valamivel kevesebb, mint háromnegyedén vettek részt, ami az Országgyűlés egészét tekintve mérsékelt aktivitásnak tekinthető. A tíz független képviselőből hat a parlamenti szavazások négyötödén jelen volt, négyen viszont a voksolások több mint 30%-áról távol maradtak. A legaktívabb szavazó, az Együtt képviselője, Szabó Szabolcs a parlamenti voksolások 93%-ánál volt jelen, míg a legpasszívabb Gyurcsány Ferenc csupán a szavazások negyedén vett részt. A DK elnöke ezzel nem csupán a függetlenek, hanem a teljes parlamenti mezőny egyik sereghajtója. A független képviselők felszólalási lehetőségei korlátozottak a frakcióhoz tartozó képviselőkhöz képest, és ez meg is látszik előbbiek felszólalási mutatóin. A függetlenek közülük heten 25-nél kevesebbszer szólaltak fel. Függetlenként sem lehetetlen azonban a parlamenti aktív képviselők közé kerülni: három frakción kívüli törvényhozó is a parlamenti lista első felében szerepel, az ő munkájuk teszi ki a független felszólalások kétharmadát. A DK-s Varju László messze a legaktívabb független felszólaló volt 91 hozzászólásával, és úgy látszik, a pártjában ő kapta a vezérszónoki szerepet, ugyanis ötször gyakrabban kért szót, mint a másik három, egyébként csak ritkán megszólaló DK-s képviselő. Az Együtt két képviselője is igen aktív felszólaló volt: Szelényi Zsuzsa 64, Szabó Szabolcs pedig 57 alkalommal vett részt ebben a formában a törvényhozás vitáiban. Gyurcsány Ferenc ugyanakkor csupán 2 alkalommal beszélt az Országgyűlésben, amivel a Parlament egészét tekintve is a legritkábban felszólaló képviselők közé tartozik. Az önálló indítványok benyújtásában kifejezetten aktívak a független képviselők, a parlamenti munkának ebben a dimenziójában sikeresen veszik fel a versenyt a Parlament egészével is. Mind a tíz független képviselő az első száz honatya közé tartozik az országgyűlési tevékenységnek ebben a mutatójában, ezzel pedig jelentősen felülreprezentáltak a legaktívabb egyéni indítványozók között. Mindezt az is alátámasztja, hogy négy képviselő az első 25 között, nyolcan pedig a rangsor első negyedében szerepelnek. A DK képviselői itt is érdekes szélsőségeket mutatnak: ők adják a három legtöbb önálló indítványt benyújtó független képviselőt, ám a legpasszívabbat is. Vadai Ágnes 300-nál is több indítványával toronymagasan az első, Varju László 250 feletti indítványával a második, és az előző két dimenzióban passzívnak bizonyuló Oláh Lajos is mintegy 200 indítványt mondhat a sajátjának. 1

2 Nem önálló indítványból jóval kevesebbet nyújtottak be a független képviselők, mint önálló indítványból, legtöbbjük csak pár alkalommal élt ezzel az eszközzel több mint két év alatt. Az önálló indítványokhoz hasonlóan ugyanakkor ebben a tekintetben sem lógnak ki teljesítményükkel a frakciók által dominált parlamenti mezőnyből: öten a többes holtversenyeket is figyelembe véve nyolcan szerepelnek a rangsor első felében, vagyis az aktívabb törvényhozók között. A parlamenti munkának ezt a dimenzióját az Együtt és a Párbeszéd képviselői uralják a frakciótagsággal nem rendelkező képviselők között. Szelényi Zsuzsanna nevéhez fűződik a legtöbb ilyen beadvány, szám szerint 60. Az önálló indítványok tekintetében legaktívabb Vadai Ágnes szinte alig foglalkozott nem önálló beadványokkal, és csupán 3 esetben nyújtott be ilyen kezdeményezést. A szintén DK-s Oláh Lajos pedig egyáltalán nem él ezzel az eszközzel, ő az egyetlen független képviselő, akinek a nevéhez egyetlen ilyen indítvány sem köthető. A parlamenti munka különböző vizsgált dimenzióit összegezve elmondható, hogy Gyurcsány Ferenc a legpasszívabb független képviselő: a szavazásokon való részvétel, a felszólalások, valamint az önálló indítványok száma tekintetében is utolsó a vizsgált politikusok között, és a nem önálló beadványok tekintetében is a sereghajtók közé tartozik. Párttársa, Oláh Lajos hozzá hasonlóan egyike volt a legkevesebbet szavazó és felszólaló képviselőknek, ám ezt a passzivitását valamelyest kompenzálja az egyéni indítványok benyújtásában játszott aktív szerepe. Vadai Ágnes a szavazásokon való részvétel és különösen az önálló indítványok területén emelkedik ki a függetlenek közül, a DK politikusasszonyánál egy független sem nyújtott be több önálló javaslatot. A felszólalásokra és a nem önálló indítványokra azonban az átlagosnál kisebb hangsúlyt fektetett a politikusnő, előbbiben a harmadik, utóbbiban a második leggyengébb eredményt felmutatva a frakción kívüli törvényhozók közül. Varju László a felszólalások és az egyéni indítványok tekintetében emelkedik ki a független képviselők mezőnyéből. A felszólalásoknál az első, az önálló indítványoknál pedig a harmadik helyen végzett a függetlenek között. Az Együttben politizáló Szelényi Zsuzsa számára a nem önálló indítványok és a felszólalások jelentették a legtöbb munkát, előbbiben az első, utóbbiban a második legaktívabb független törvényhozónak számít a jelenlegi ciklusban, 94 benyújtott önálló indítványával együtt mindez figyelemre méltó teljesítményt mutat. 2

3 A legkiegyensúlyozottabb aktív teljesítményt ugyanakkor szintén az Együttet képviselő Szabó Szabolcs mondhatja magáénak, aki amellett, hogy a legnagyobb arányban vett részt a szavazásokon, a felszólalások és a nem önálló indítványoknál is a harmadik helyet foglalja el a függetlenek között. Szabó Szabolcs emellett az egyetlen frakción kívüli politikus, aki mind a négy vizsgált dimenzióban a 199 fős mezőny első felében végzett. 3

4 A Demokratikus Koalíció október 10-én döntött arról, hogy - frakcióval egyébirént nem rendelkező képviselői a jövőben nem vesznek részt az Országgyűlés munkájában. A párt képviselői innentől fogva nem lesznek jelen a plenáris üléseken, a bizottsági munkában, a vitákban, a határozathozatalokban, és nem nyújtanak be írásbeli kérdéseket. A bojkott alól kivételnek tekintik azokat a kétharmados szavazásokat, ahol matematikai értelemben szükség van a DK-sokra, hogy ne legyen meg a Fidesz kétharmada, így ezeken a szavazásokon kivételes jelleggel részt vesznek majd a képviselők, akik évente egy súlytalan szavazásra is bemennek majd gombot nyomni annak érdekében, hogy képviselői mandátumukat megőrizhessék. A párt a közelmúlt politikai eseményei, köztük kiemelten a Népszabadság bezárása miatt döntöttek úgy, hogy nem vesznek részt a továbbiakban a kormánypártok által dominált Parlament munkájában. 1 A legnépesebb frakción kívüli képviselőcsoporttal bíró DK törvényhozási bojkottja aktualitást ad a független, frakcióval nem rendelkező képviselők parlamenti aktivitásának vizsgálatához. Mivel a Demokratikus Koalícióval a független képviselők csaknem fele politikai megfontolásból kivonja magát a parlamenti munkából, ebben a ciklusban nagy valószínűséggel most nyílik rá lehetőség utoljára, hogy az összes független képviselő teljesítményét érdemileg összevethessük. A Policy Solutions Képviselőfigyelő projektjének keretében ezért a független képviselők parlamenti munkáját vizsgáljuk a 2014-es ciklus kezdetétől a DK október 10-i bejelentését megelőző nappal bezárólag. Független képviselők száma és helyzete a jelenlegi ciklusban A 2014-es parlamenti ciklusban a 2015 március közepétől mandátummal rendelkező Kész Zoltánnal együtt tíz független képviselő ül az Országgyűlés padsoraiban, vagyis a képviselők 5%-a tartozik ebbe a csoportba. Hangsúlyozni kell, hogy a független státusz nem jelent pártnélküliséget, az ide tartozó képviselők közül ugyanis a 2015 elején az MSZP, a DK, az Együtt, a Párbeszéd Magyarországért, a Magyar Liberális Párt és a MoMa támogatásával megválasztott, de párttagsággal nem rendelkező Kész Zoltánon kívül az összes többi független képviselőnek van párttagsága. Közülük négyen, Gyurcsány Ferenc, Oláh Lajos, Vadai Ágnes és Varjú László a Demokratikus Koalíció tagjai, akik mindössze egy mandátum híján nem tudtak frakciót alakítani 2014-ben. Az Együtt színeiben két képviselő politizál a Parlamentben, Szabó Szabolcs és Szelényi Zsuzsanna személyében, további három szervezet pedig egy-egy politikussal van jelen az Országgyűlésben. Fodor Gábor a Liberálisok, Kónya Péter a Szolidaritás, Szabó Tímea pedig a Párbeszéd képviselőjeként foglal helyet a törvényhozó testületben. A független képviselők tehát kivétel nélkül baloldali vagy liberális ideológiájú szervezeteket képviselnek, vagyis mind a tízen a magyar politikai spektrum bal oldalán helyezkednek el

5 A frakció hiánya több ponton is csökkenti az egyéni képviselők parlamenti szerepét, mivel a Házszabály számos többletjogot biztosít a képviselőcsoporttal rendelkező pártoknak, ami a független képviselőket nem, vagy csak korlátozottan illeti meg, így például napirend módosítására csak együttes (10 fő) fellépés esetén van lehetőségük, csak a frakciókat követően kaphatnak szót, illetve a képviselőcsoportokba tartozókhoz képest szűkebb időkeretben beszélhetnek a Parlamentben. A parlamenti munka általunk vizsgált dimenziói szempontjából releváns, hogy nem illeti meg őket a napirend előtti felszólalás lehetősége, nem szólhatnak hozzá a köztársasági elnök, a miniszterelnök és a kormány tagjának napirenden kívüli felszólalásához, valamint interpelláció, kérdés és azonnali kérdés feltevésének joga sem jár a független képviselőknek. 2 A korlátozott lehetőségek ellenére, azokat szem előtt tartva azonban mégis érdemes egymáshoz viszonyítva elemezni a független képviselők tevékenységét, hiszen ez alapján képet kaphatunk arról, hogy milyen független képviselői szerepek jellemzőek ma a Parlamentben, illetve, hogy melyik képviselő használja ki leginkább a több tekintetben is korlátozott képviselői lehetőségeit. Parlamenti szavazások A szavazásokon való részvétel tekintetében egyáltalán nincsenek korlátozva a független képviselők, ez a mutató tehát objektíven összevethető a teljes parlamenti mezőnnyel. A független képviselők átlagosan a szavazások valamivel kevesebb, mint háromnegyedén vettek részt, ami mérsékelt aktivitásnak tekinthető, a képviselőcsoporthoz nem tartozó képviselők szavazási mutatóján valamelyest érezhető tehát a frakciófegyelem hiánya. Természetesen jelentős különbségek mutatkoznak a csoporton belül. Míg a legaktívabb szavazó, Szabó Szabolcs a parlamenti voksolások 93%-ánál volt jelen, addig Gyurcsány Ferenc csupán a szavazások negyedénél volt bent és nyomott gombot. A DK elnöke ezzel nem csupán a függetlenek, hanem a teljes parlamenti mezőny egyik sereghajtója. A tíz képviselőből hat legalább a parlamenti szavazások négyötödén jelen volt, és csupán négyen maradtak távol a voksolások több mint 30%-áról. Ezzel együtt is egyedül Szabó Szabolcs tartozik az országgyűlési rangsor első felébe, ő holtversenyben a helyen áll. A függetlenek közül aktív szavazónak számít még a szolidaritásos Kónya Péter, aki a voksolások mintegy tizedéről hiányzott csak, valamint az egyetlen liberális politikus, Fodor Gábor és a DK-s Vadai Ágnes, akik egyaránt 86%-os arányban nyomtak gombot. A szintén DK-s Varju László 83%-ban, a párton kívüli Kész Zoltán 80%-os aránnyal bír

6 Fodor Gábor Gyurcsány Ferenc Kész Zoltán* A négy legkevésbé aktív független képviselő egyértelműen a parlamenti mezőny sereghajtói közé tartozik. Az Együtt képviselője, Szelényi Zsuzsa párttársa aktív mutatójától jóval elmaradva csak a szavazások 70%-án vett részt, ezzel a helyet foglalja el, a Párbeszéd politikusa, Szabó Tímea pedig a szavazások 61%-án nyomott gombot, ami a 184. helyet jelenti. A függetlenek közül két DK-s politikus számít sereghajtónak, ők még a szavazások felén sem voltak ott. Oláh Lajos 44%-kal a 192., Gyurcsány Ferenc 25%-os mutatóval a helyen, vagyis az országgyűlési rangsor legvégén zárta parlamenti tevékenységét. I. táblázat: A független képviselők részvétele a parlamenti munkában ( ) Párt Liberálisok 86% DK 25% párton kívüli Részvétel a szavazásokon 80% Kónya Péter Szolidaritás 89% Dr. Oláh Lajos Szabó Szabolcs Szabó Tímea Szelényi Zsuzsanna Dr.Vadai Ágnes Rangsor Felszólalások Rangsor Önálló indítványok Rangsor Nem önálló indítványok Rangsor DK 44% Együtt 93% Párbeszéd 61% Együtt 70% DK 86% Varju László DK 83% *Kész Zoltán tól tagja az Országgyűlésnek Felszólalások A független képviselők felszólalási lehetőségei korlátozottak a frakcióhoz tartozó képviselőkhöz képest, és ez meglátszik előbbiek felszólalási mutatóin. A függetlenek átlagosan mindössze 30 alkalommal kaptak szót az Országgyűlésben, közülük heten 25-nél is kevesebbszer, vagyis legtöbbjük csak elvétve beszélt a Parlamentben. A számok ugyanakkor azt mutatják, hogy nem lehetetlen a parlamenti aktív képviselők közé kerülni, mivel három frakción kívüli törvényhozó is a parlamenti lista első felében szerepel. Az ő munkájuk teszi ki 6

7 a független felszólalások kétharmadát. Vagyis a felszólalások tekintetében igen élesen elválik az aktív és a passzív függetlenek csoportja. Ezt plasztikusan mutatja a Demokratikus Koalíció képviselőinek teljesítménye. A függetlenek felszólalási listájának elején és végén is DK-s képviselőket találunk. Varju László messze a legaktívabb független felszólaló volt 91 hozzászólásával, és úgy látszik, a pártjában ő kapta a vezérszónoki szerepet, ugyanis ötször gyakrabban kért szót, mint a másik három, egyébként csak ritkán megszólaló DK-s képviselő. Varju ezzel az 51. helyen áll a teljes listán, vagyis a felszólalási rangsor legaktívabb negyedébe tartozik. Ezzel szemben Vadai Ágnes mindössze 12, Oláh Lajos 3, Gyurcsány Ferenc pedig csupán 2 alkalommal beszélt az Országgyűlésben 2014 óta, amivel a Parlament egészét tekintve is a legpasszívabb képviselők közé tartoznak. Varjuhoz hasonlóan az Együtt két képviselője is igen aktív felszólaló volt: Szelényi Zsuzsa 64, Szabó Szabolcs pedig 57 alkalommal vett részt ebben a formában a törvényhozás vitáiban, a függetlenek között a második és harmadik helyet elfoglalva. Ezzel a teljesítményükkel pedig Varjuhoz hasonlóan szintén a teljes rangsor aktívabb felében találjuk őket. A három gyakran felszólaló képviselő példája azt mutatja, hogy lelkiismeretes munkával a házszabályi kötöttségek mellett is lehet egy független képviselő aktív felszólaló, a felszólalások lehetőségének folyamatos keresésével felvehetik a versenyt a frakciókba tartozó kollégáikkal, akik számára éppen a frakció mérete jelenti a megszólalások korlátját. Önálló indítványok Az önálló indítványok benyújtásában kifejezetten aktívak a független képviselők. A parlamenti munkának ebben a dimenziójában sikeresen veszik fel a versenyt a Parlament egészével is, ugyanis mind a tíz független képviselő az első száz honatya közé tartozik az országgyűlési tevékenységnek ebben a mutatójában, ezzel pedig jelentősen felülreprezentáltak a legaktívabb egyéni indítványozók között. Mindezt az is alátámasztja, hogy négy képviselő az első 25 között, nyolcan pedig a rangsor első negyedében szerepelnek. A DK képviselői itt is érdekes szélsőségeket mutatnak: ők adják a három legtöbb önálló indítványt benyújtó független képviselőt, ám a legpasszívabbat is. Vadai Ágnes 300-nál is több indítványával toronymagasan az első, Varju László 250 feletti indítványával a második, és az előző két dimenzióban passzívnak bizonyuló Oláh Lajos is mintegy 200 indítványt mondhat a sajátjának. Ezzel szemben Gyurcsány Ferenc egy nagyságrenddel kevesebbet, mindössze 22-t, amivel a volt miniszterelnök a szavazásokon való részvétel és a felszólalások mellett az egyéni indítványok területén is a legpasszívabb frakción kívüli képviselő. Kifejezetten aktív a Párbeszédet képviselő Szabó Tímea 198 indítványával, valamint Szabó Szabolcs 154, Fodor Gábor 140 és Kész Zoltán 137 benyújtott önálló javaslattal. Mindössze 7

8 három képviselőnek van 100-nál kevesebb egyéni indítványa, bár az utolsó Gyurcsány Ferencnél még így is jóval több indítvány fűződik Szelényi Zsuzsanna (94) és Kónya Péter (37) nevéhez. A korábbi kormányfő mellett így egyedül Kónya Péter nem tagja az 50 legaktívabb előterjesztőnek a függetlenek közül. Nem önálló indítványok Nem önálló indítványból jóval kevesebbet nyújtottak be a független képviselők, mint önálló indítványból, legtöbbjük csak pár alkalommal élt ezzel az eszközzel több mint két év alatt. Az önálló indítványokhoz hasonlóan ugyanakkor ebben a tekintetben sem lógnak ki teljesítményükkel a frakciók által dominált parlamenti mezőnyből: öten a többes holtversenyeket is figyelembe véve nyolcan szerepelnek a rangsor első felében, vagyis az aktívabb törvényhozók között. A parlamenti munkának ezt a dimenzióját az Együtt és a Párbeszéd képviselői uralják a frakciótagsággal nem rendelkező képviselők között. Szelényi Zsuzsanna nevéhez fűződik a legtöbb ilyen beadvány, szám szerint 60. Őt Szabó Tímea és párttársa, Szabó Szabolcs követi 37, illetve 35 nem önálló beterjesztéssel. Előbbiek és a többi független képviselő között igen számottevő, nagyságrendi különbség mutatkozik a kezdeményezett nem önálló javaslatok száma tekintetében, mivel a mezőny többi tagja csak elvétve, néhány alkalommal vett részt a törvényalkotás ezen formájában. Varju László 6, Kónya Péter 4, Fodor Gábor, Kész Zoltán és Gyurcsány Ferenc 4-4 alkalommal nyújtott be ilyen indítványt. Ez az elenyésző szám ugyanakkor a Parlament egészét nézve egyáltalán nem számít kiugróan alacsony értéknek, hanem a medián értéket, a középmezőnyt jelenti, azaz a teljes mezőnyben jellemző a passzivitás ezen a téren. A rangsort itt is a DK zárja. Az önálló indítványok tekintetében legaktívabb Vadai Ágnes szinte alig foglalkozott nem önálló beadványokkal, és csupán 3 esetben nyújtott be ilyen kezdeményezést. A szintén DK-s Oláh Lajos pedig a legpasszívabb: ő az egyetlen független képviselő, akinek a nevéhez egyetlen ilyen indítvány sem köthető. Összesített képviselői teljesítmény A parlamenti munka különböző vizsgált dimenzióit összegezve elmondható, hogy Gyurcsány Ferenc a legpasszívabb független képviselő: a szavazásokon való részvétel, a felszólalások, valamint az önálló indítványok száma tekintetében is utolsó a vizsgált politikusok között, és a nem önálló beadványok tekintetében is a sereghajtók közé tartozik. Párttársa, Oláh Lajos hozzá hasonlóan egyike volt a legkevesebbet szavazó és felszólaló képviselőknek, ám ezt a passzivitását valamelyest kompenzálja az egyéni indítványok benyújtásában játszott aktív szerepe. 8

9 Vadai Ágnes a szavazásokon való részvétel és különösen az önálló indítványok területén emelkedik ki a függetlenek közül, a DK politikusasszonyánál egy független sem nyújtott be több önálló javaslatot. A felszólalásokra és a nem önálló indítványokra azonban az átlagosnál kisebb hangsúlyt fektetett a politikusnő, előbbiben a harmadik, utóbbiban a második leggyengébb eredményt felmutatva a frakción kívüli törvényhozók közül. Varju László a felszólalások és az egyéni indítványok tekintetében emelkedik ki a független képviselők mezőnyéből. A felszólalásoknál az első, az önálló indítványoknál pedig a harmadik helyen végzett a függetlenek között. Az Együttben politizáló Szelényi Zsuzsa számára a nem önálló indítványok és a felszólalások jelentették a legtöbb munkát, előbbiben az első, utóbbiban a második legaktívabb független törvényhozónak számít a jelenlegi ciklusban, 94 benyújtott önálló indítványával együtt mindez figyelemre méltó teljesítményt mutat. A legkiegyensúlyozottabb aktív teljesítményt ugyanakkor szintén az Együttet képviselő Szabó Szabolcs mondhatja magáénak, aki amellett, hogy a legnagyobb arányban vett részt a szavazásokon, a felszólalások és a nem önálló indítványoknál is a harmadik helyet foglalja el a függetlenek között. Szabó Szabolcs emellett az egyetlen frakción kívüli politikus, aki mind a négy vizsgált dimenzióban a 199 fős mezőny első felében végzett. Az elemzés a Nyílt Társadalom Alapítványok támogatásával készült. 9