Az EP-képviselők 2004 és 2009 közötti munkájának értékelése a kutatásokban

Átírás

1 Az EP-képviselők 2004 és 2009 közötti munkájának értékelése a kutatásokban Az parlamenti képviselők teljesítménye nehezen mérhető, különösen igaz ez az europarlamenterek munkájára, mivel mesze vannak hazájuktól, az uniós döntéshozatalok bonyolultak, hovatovább európai pártcsaládokba tartoznak. A nemzeti parlamentben ülő politikusok jó része egy-egy választókerület polgárait képviseli, míg az európai parlamenti képviselők listás választás eredményeként nyerik el mandátumukat. Mivel valamelyik pártcsaládban tevékenykednek, elsősorban annak politikáját és kevésbé a nemzeti érdekeket kell szem előtt tartaniuk. A képviselők megítélése során nehezen lehet vállalkozni annak meghatározására, hogy ki a legjobb, munkájukat nehéz számokban kifejezni. A képviselők teljesítményét éppen a fent említett nehézségek miatt a leggyakrabban az aktivitásuk alapján értékelik, az eredményességet pedig legtöbbször az újraválasztásban látják. Bár feltételezhető, hogy az aktivitás és az eredményesség között összefüggés van, ez az összefüggés nem érvényesül matematikai rendszerességgel, hiszen nem minden esetben a legtöbb kérdést és javaslatot benyújtó politikusok kerülnek újraválasztásra. Az EP-ben tevékenykedő politikusok elsődleges feladata nem a lokális érdekek érvényre juttatása, inkább általános politikai tevékenységet végeznek. Az sem biztos, hogy a legtöbbet, leggyakrabban felszólaló politikus a leghatékonyabb, de az sem állítható, hogy minden egyes felszólalás, kérdés vagy indítvány egyformán fontos. Vannak olyan képviselők, akik habitusuknál fogva ritkán szólalnak fel plenáris ülésen, viszont elmélyülnek a szakmaitechnikai kérdésekben. A képviselők között meglévő szereposztás miatt a végzett munkájuk összehasonlíthatatlan, nem lehet globális hierarchiát meghatározni közöttük. A politikatudományban nincs olyan módszer, amely a felszólalások jelentőségét, súlyát rangsorba állítsa.1 Vannak azonban bizonyos mérőszámok, melyek alapján, ha nem is relevánsan, de rangsorolhatók a képviselők. Az Európai Parlament honlapja mindenki számára elérhetően közli a képviselői adatlapokon adott képviselő feltett kérdéseit, állásfoglalási indítványait, jelentéseit, felszólalásait. Emellett magánkezdeményezésre is születnek kimutatások a képviselők aktivitásával kapcsolatban, amelyek közül európai szinten kiemelkedik a VoteWatch statisztikája, amelyet a London School of Economics, valamint az Université Libre de Bruxelles kutatói dolgoztak ki, és különböző szempontokból méri a szavazati 1 Coulisses de Bruxelles 2009

2 hűséget, illetve a távolmaradások arányát.2 Ezek a számok mindazonáltal nem tükrözik a képviselők szakbizottságokban való részvételét, amelyekre a parlamenti munka oroszlánrésze jut, s amelynek eredményességét a megírt jelentések száma jól visszaadja. Szintén nem kalkulál a VoteWatch a képviselők által az egyes jelentésekre adott véleményekkel, az állásfoglalási indítványokkal és egyéb jogalkotási tevékenységekkel. A magyar kutatások közül Republikon Intézet felmérése az Európai Parlamentben feltett kérdések, benyújtott javaslatok, valamint a plenáris ülésen elhangzott felszólalások száma alapján állította fel a magyarországi EP-képviselők aktivitási rangsorát, figyelembe véve a képviselők által betöltött tisztségek számát és rangját is.3 Az elemzés készítői is hangsúlyozzák, hogy az adatok nem feltétlenül összehasonlíthatóak, mivel a kérdések, jelentések, javaslatok súlya eltérő egymástól. Négy táblázatban hasonlítják össze a jogalkotási tevékenység, valamint a feltett kérdések és a plenáris üléseken elhangzott felszólalások száma alapján az aktivitást, az egyes helyezések átlagolása révén pedig abszolút rangsor készült. Tisztségek A képviselők az Európai Parlamentben is frakciókba, állandó bizottságokba tömörülnek. A mandátumhalmozás a francia képviselőket kivéve egyik nemzet küldötteire sem jellemző, amit vagy a hagyomány (Németország), vagy jogszabály (Írország) indokol.4 Az új tagállamok a szóban forgó ciklus első felében igen alulreprezentáltak voltak olyan kulcspozíciókban, mint az Elnökség (amelyet 14 %-ban alkottak új tagállamok képviselői), az Elnökök Értekezlete (9 %) vagy a Bizottsági Elnökök Konferenciája (17 %).5 A parlamentáris gyakorlatnak megfelelően Brüsszelben is minden magyarországi honatyának jut legalább egy bizottsági hely, és minden képviselő tagja az EP 34 küldöttsége minimum egyikének. A tisztségek rangsorolásakor a szakbizottsági helyek fontossága volt hangsúlyosabb az inkább diplomáciai munkával járó küldöttségi pozícióknál. A rangsor élére azok kerültek, akik tagjai az EP elnökségének vagy saját frakciójuk döntéshozói körének. Magyar bizottsági elnök nem volt az elmúlt ciklusban a Parlamentben, ellenben betöltötték három bizottság alelnöki székét. A képviselők közül Fazakas Szabolcs került legmagasabb beosztásba mint az EP vezetésének egyetlen magyarországi tagja (quaestorként). Az elfoglalt 2 VoteWatch.eu, szeptember 20.: Elérhető az Intézet honlapján: (letöltve: július 10.) 4 Coulisses de Bruxelles CEPS

3 beosztásokat illetően a rangsorban őt követte Kósáné Kovács Magda, a szocialista képviselőcsoport kincstárnoka, illetve Szájer József, az EPP-ED frakcióelnökségének tagja. Lényeges befolyással bírt még Schmitt Pál és Surján László, a néppárti, valamint Szent-Iványi István, a liberális frakció hivatalának tagjai. Schmitt Pál a kulturális és oktatási bizottság alelnöke volt, illetve az Unió és Horvátország közötti vegyes bizottságot vezette. Surján Lászlónak és Szent-Iványi Istvánnak egy-egy küldöttség alelnöki tisztje jutott. 1. Táblázat: EP-képviselők rangsora tisztségeik alapján Forrás: Republikon Intézet, 2009 Összefoglalva tehát a 24 képviselő közül 17 fő mindössze egy bizottságnak volt tagja, vagyis egyetlen szakpolitikával foglalkozott, s csak három politikusnak jutott alelnöki poszt. Azok állnak a lista élén, akik feladatot vállaltak képviselőcsoportjuk, illetve az EP-lista irányításában.

4 Kérdések Az Európai Parlamentben a képviselők főleg a kérdések révén gyakorolhatják ellenőrzési jogaikat. Ezen az sem változtat, hogy a kérdések leggyakoribb címzettje, az Európai Bizottság nem működik kormányként és nincs parlamenti felelőssége. A ciklus során Olajos Péter MDF-es képviselő volt a legaktívabb, aki 78 kérdésével kiemelkedett a mezőnyből. A magyarországi képviselők egyébként átlagosan 15-ször kérdeztek. Olajos Péter mint az egyszemélyes MDF-küldöttség aktivitása messze kiemelkedik azért is, mert egyedül több mint feleannyi kérdést tett fel, mint a 12 fős Fidesz delegáció tagjai összesen. 2. Táblázat: EP-képviselői rangsor feltett kérdések száma alapján Forrás: Republikon Intézet, 2009

5 3. Táblázat: Feltett kérdések száma delegációs bontásban Forrás: Republikon Intézet, 2009 Jogalkotási tevékenységben való részvétel Az EP nem végez önálló jogalkotói tevékenységet, a kezdeményezés kizárólagos joga a Bizottságot illeti meg. A szakbizottságok képviselői a Bizottság javaslatairól készítenek jelentéseket. A szakbizottságok fogadják el a valamely tagjuk által előadott véleményeket. A Parlament a jogalkotás során a Tanáccsal közösen jár el (pl. együttműködési, együttdöntési eljárások keretében). A képviselők ezen túl az Unió tevékenységi körébe tartozó ügyekben állásfoglalási indítványt terjeszthetnek elő, illetve írásbeli nyilatkozatot fogalmazhatnak meg. A jogalkotási tevékenyégben való részvétel első helye Szent-Iványi Istvánt illeti 40 indítvánnyal. Míg Szent-Iványi az állásfoglalási indítványok, addig Herczog Edit és Szájer József a szakbizottságok által rájuk osztott jelentések révén végeztek az élmezőnyben. A magyar képviselők összesen 85 jelentéssel büszkélkedhetnek, 21 Szájer Józsefhez, 18 Herczog Edithez köthető. A frakciók teljesítményét értékelve Szent-Iványi István kiemelkedő és Mohácsi Viktória átlagon felüli jogalkotási részvétele eredményeként az SZDSZ-delegáció végzett az első helyen. A liberális politikusok több mint kétszer annyi javaslatot jegyezhetnek, mint a második helyezett MSZP-küldöttség tagjai.

6 4. Táblázat: EP-képviselők rangsora jogalkotási tevékenységük (javaslatok száma) alapján Forrás: Republikon Intézet, Táblázat: Jogalkotási tevékenység delegációs bontásban Forrás: Republikon Intézet, 2009

7 Plenáris felszólalások E szempont szerint az első öt helyet szocialista képviselők viszik el. Különösen kiemelkedő Tabajdi Csaba felszólalásainak száma. A Republikon Intézet szerint a felszólalások száma enged legkevésbé következtetni a képviselők eredményességére, mégis az aktivitás egyik legfontosabb mércéjének tekintik. A pártok közötti listát e vonatkozásban szintén az MDF vezeti: Olajos Péter mint egyfős delegáció hozzászólásainak száma messze meghaladja a többi párt hozzászólásainak átlagát. 6. Táblázat: EP-képviselők rangsora plenáris felszólalásaik alapján

8 Forrás: Republikon Intézet, Táblázat: Plenáris felszólalások száma delegációs bontásban Forrás: Republikon Intézet, 2009 Összegzés A magyarországi képviselők aktivitásának sorrendjét az előző négy táblázat mutatóinak átlagolásával állapította meg a Republikon Intézet hangsúlyozva, hogy ezek a mutatók nem lennének átlagolhatók, ennek ellenére egy összesített mutatót csak ezzel a módszerrel lehet előállítani. A listát Hegyi Gyula vezeti, őt követi Szent-Iványi István és Tabajdi Csaba. A legnépesebb magyar küldöttséget adó Fidesz politikusai közül a delegációvezető Szájer József volt a legaktívabb, de még így is csak a hetedik helyet szerezte meg, a párt politikusainak zöme a középmezőnyben végzett. Schmitt Pál ellenőrzési és jogalkotási tevékenységének alacsony szintje miatt került a lista alsó harmadába. A sort Schöpflin György zárja, aki többirányú tudományos elkötelezettsége okán félállásban végzi képviselői tevékenységét. Fazakas Szabolcs helyezése megtévesztő lehet, ugyanis a szocialista politikust quaestori munkája gátolja az üléstermi aktivitásban. Az összesítésben szereplő első tíz politikusból nyolc megkapta 2009-ben a lehetőséget, hogy ismételten képviselő lehet. Ez mutatja, hogy realitása van az elméletileg nem összegezhető mutatóknak.

9 8. Táblázat: EP-képviselők aktivitási rangsora és helyezéseik átlaga Forrás: Republikon Intézet, 2009 A Republikon Intézet után a Nézőpont Intézet is elkészítette Magyarország európai parlamenti képviselőinek rangsorát.6 A végleges listát három, önállóan is értelmezhető kategória, a részvétel, az aktivitás és a lojalitás rangsorának összegezése adja. Mindhárom kategóriában külön rangsorolták a képviselőket, majd ez alapján megkapták a végleges helyezésüket. Az összeállításnál nemcsak a mennyiségi teljesítményre, hanem a minőség kreatív mérőszámaira is tekintettel voltak. A három mérőszám segítségével felállítható az EPképviselők közötti rangsor. Először a parlamenti munkában való részvételüket vizsgálták, mivel a képviselő érdekérvényesítő képességét nagyban befolyásolja, hogy részt vesz-e az üléseken. Majd a parlamenti aktivitás vizsgálata kerül sorra, súlyozva az egyes eszközök 6 Elérhető az Intézet honlapján: cid=120&phpsessid=e629fbdf3bd3d169dae293d0a4a029c1 (letöltve: július 10.)

10 jelentősége között. Végül az europarlamenterek lojalitását vizsgálták az elmúlt öt éves ciklus szavazásai alapján, mely adatok a VoteWatch.eu honlapról származnak. E három mutató segítségével határozták meg a magyar EP-képviselők rangsorát. Részvétel A parlamenti munkában való részvétel a képviselők legjobb eszköze a nemzeti érdek érvényesítésére. Ahhoz, hogy egy képviselő valóban befolyással rendelkezzen, a döntéshozatal minél több fázisában kell részt vennie, még akkor is, ha a jelenlét nem feltétlenül azonos például a szavazáson való részvétellel. Az EP-képviselők nem maradnak távol többet a strasbourgi, mint az otthoni ülésekről, ellenben távollétük több okból is jobban reflektorfénybe kerül. Egyrészt a képviselők a bizottsági, illetve frakcióbeli tevékenységre koncentrálnak, a plenáris ülésen való megjelenés gyakran a szavazásra korlátozódik (szavazat-átruházás ugyanis nem lehetséges, így akiket kiküldetés vagy nemzeti parlamenti választások szólítanak el, ugyanúgy hiányzónak számít7). Másrészt könnyű a Parlamentben történteket kritizálni, mivel a nemzeti szinttel ellentétben az európai intézmények nem állnak ki a média elé tisztázni, árnyalni a helyzetet. Az EP-képviselők százalékaritkán van jelen az üléseken, részben mivel úgy gondolják, ottlétük nincs összefüggésben az újraválasztásuk esélyével, részben mivel tagadják az intézmény legitimitását (pl. egyes radikális euroszkeptikusok).8 Uniós viszonylatban Magyarország a plenáris üléseken való átlagos részvételt tekintve 27 tagállam közül a 19. helyen állt között, 85,31 százalékos eredménnyel.9 7 La Libre Belgique, május 23. Coulisses de Bruxelles VoteWatch.eu, július 10.: 8

11 9. Táblázat: Magyar EP-képviselők részvétele a plenáris üléseken Forrás: Nézőpont Intézet, 2009 Aktivitás Egy EP-képviselő öt területen mutathat látható teljesítményt: feltehet kérdéseket, indítványozhat állásfoglalást, véleményt mondhat, felszólalhat a plenáris ülésen és jelentést gondozhat. E parlamenti eszközök súlya eltérő. A Nézőpont Intézet véleménye alapján a legnagyobb hatalom a jelentéstétellel jár, mert ekkor egy képviselő egy egész európai ügy gazdája lehet, a Tanács és a Bizottság munkájába is betekintést nyer. Egyes jelentések között azonban nagy különbség lehet. A téma jelentősége szerint pontozták az egyes képviselők munkáját, vizsgálati szempontonként legfeljebb hat pontot adtak. Többször előfordult, hogy egy képviselő ugyanabban a témában készített több jelentést, ekkor legfeljebb kétszer hat pontot adtak. Az egyperces felszólalásnak kiemelt jelentősége van, ezért ezt két ponttal jutalmazták, míg a véleményt, az állásfoglalási javaslatot és a plenáris ülés vitáján való

12 felszólalást egy-egy ponttal. A pontszámok kialakításával, megítélésével kapcsolatban sem szubjektív, sem tudományos magyarázat nem került napvilágra. A Nézőpont Intézet nem ad választ arra, hogy miért adtak pontosan kétszer annyi pontot az egyperces felszólalásokért, mint mondjuk az állásfoglalási javaslatokért. Az általuk kidolgozott szempontrendszer alapján egytől hatig pontozzák a felszólalásokat, jelentéseket, nehezen értelmezhető, hogy miért ér többet Szájer József jelentése a textiltermékek elnevezéséről, mint Gurmai Zitáé az elektromos autókról vagy a balkáni nők helyzetéről. Természetesen e kérdéstől függetlenül még számos más felszólaló témáját lehetne összehasonlítani, és feltenni a miért? kérdéseket, mivel adekvát magyarázat a besorolásokra nem létezik. A súlyozott jelentéstételi aktivitás alakulása 2004 és 2009 között az alábbi volt:

13

14 Forrás: Nézőpont Intézet, 2009 Az előzőek, valamint az egyéb parlamenti aktivitás (kérdések, állásfoglalások, vélemények stb.) alapján az alábbi rangsort állapították meg:

15 Forrás: Nézőpont Intézet, 2009 Lojalitás Az európai képviselők nemzeti érdekérvényesítése fontos közbeszéd tárgya. Az a képviselő tekinthető lojálisnak, amelyik az adott ország képviselőinek többségével szavaz együtt. Ez alapján a lojalitási rangsor a következő a VoteWatch.eu-n található táblázatból10 vett számsor szerint: Forrás: Nézőpont Intézet, VoteWatch.eu, július 10.:

16 E mutató alapján a fideszes, illetve néppárti képviselők foglalják el a ranglista első helyeit, míg a PES, illetve az MSZP képviselői a lista második felében találhatóak. Ez a táblázat azt jelzi, hogy egy politikus hány alkalommal szavazott együtt a magyarországi képviselők többségével. Az eredeti adatokat szolgáltató VoteWatch.eu oldal abban a táblázatban, amelyből az előző számsort a Nézőpont kiemelte, még további számsorokat is közöl, például európai párthoz való lojalitás szerinti besorolás, nemzeti csoporthoz (saját frakción belüli) lojalitás szerinti besorolás. A táblázatnak ezekben a részeiben valamennyi adat a százalékos tartományba esik. A Nézőpont Intézet a három mutatót összevetve a következő listát állította fel az európai képviselők rangsorára vonatkozóan: Forrás: Nézőpont Intézet, 2009 Az előző vélemények figyelembe vétele nélkül a rangsor első 15 helyéből 12-t a Fidesz EPképviselői foglalnak el. Az MSZP képviselői csak a rangsor második felébe kerültek be.

17 A 2009-es választások következtében az előzőekben megismert politikusok közül nem kapott mandátumot, hiányozni fog a Parlamentből a legnagyobb befolyásúak között jegyzett Fazakas Szabolcs munkája, vagy a legaktívabb Hegyi Gyuláé is. Ez utóbbi személyében a környezetvédelmi költségvetés Európa-szerte ismert legnagyobb lobbistája köszönt el néppárti partnerével, Olajos Péterrel együtt. Jól látható, hogy az egyes kutatóintézetek a politikai elvüknek megfelelő változókat vettek alapul, és e szerint a saját elvrendszerüknek megfelelő képviselők sikerét emelték ki. Aki tehát értékelni szeretné az európai parlamenti képviselők teljesítményét, először azt kell meghatározza, melyek azok a mutatók, amelyek alapján sikeresnek ítéli egy delegált tevékenységét. Felhasznált irodalom Central European Policy Studies (2009. május): The European Parliament More powerful, less legitimate? An outlook for the 7th term. CEPS Working Document No Elérhető: Coulisses de Bruxelles blog a Libération honlapján: (letöltve: szeptember 20.) La Libre Belgique (2009. május 23.): Le bilan des eurodéputés belges. Elérhető: Nézőpont Intézet (2009): A magyar EP-képviselők rangsora. Elérhető: cid=120&phpsessid=e629fbdf3bd3d169dae293d0a4a029c1 (letöltve: július 10.) Republikon Intézet (2009): A 24ek. A magyarországi EP-képviselők rangsora és értékelése aktivitásuk alapján. Elérhető: (letöltve: július 10.)

18 VoteWatch.eu: Attendance to plenary sessions by countries. Elérhető: (letöltve: július 10.) VoteWatch.eu: Activities of the Members of the European Parliament. Elérhető: (letöltve: július 10.) VoteWatch.eu: (letöltve: szeptember 20.)