A Felügyelő Bizottság eljárási szabályzata

Átírás

1 Európai Iskolák Főtitkári Hivatal Pedagógiai csoport Hiv. sz.: 2009-D-225-hu-5 Eredeti: FR A Felügyelő Bizottság eljárási szabályzata Jóváhagyva a Legfelsőbb Tanács december 2-i, 3-i és 4-i ülésén Hatálybalépés: december D-225-hu-5 1/6

2 tekintettel az Európai Iskolák alapszabályáról szóló, évi egyezmény 17. cikkére, tekintettel a Legfelsőbb Tanács által az Európai Iskolák reformjáról (2009-D-353-en-4) hozott határozatra, A felügyelői bizottságok elfogadják ezen eljárási szabályzatot. 1. cikk A két felügyelői bizottság az óvodai és általános iskolai, valamint a középiskolai bizottság között fokozni kell az együttműködést a Felügyelői Vegyes Bizottság keretében. A Legfelsőbb Tanács által megállapított általános politikájának keretében a felügyelői bizottságok: az I. típusú iskolák autonómiájának részeként meghatározzák az általános pedagógiai célkitűzéseket és értékelik annak végrehajtását, biztosítják a rendszer pedagógiai fejlesztését, beleértve a tanmenetek megtervezését és kidolgozását, cselekvési prioritásokat állítanak fel és éves tevékenységi terveket készítenek, amelyeket a költségvetés összeállításának alapjául használnak, és amelynek a végrehajtását a Főtitkárság pedagógiai fejlesztési csoportja koordinál, az oktatás minőségének biztosítását lehetővé tevő elemzési eszközöket és értékelési kritériumokat dolgoznak ki rendszerszinten. Ezért tehát felelősségi körükbe tartozik a tanárok egyéni felügyelői vizsgálata, a szekciók vizsgálata, az egyes tantárgyak és az egész iskolát átfogó tematikai témakörök tanításának testületi vizsgálata. gondoskodnak a tanárok továbbképzéséről, illetve részt vesznek a a vezetői személyzet Főtitkárság által szervezet szakmai továbbképzésében, elvégzik a II. és III. típusú iskolák ellenőrzését a Legfelsőbb Tanács által megállapított akkreditációs eljárás keretében, kijelölik azokat a felügyelőket, akik a felvételi bizottságok, illetve az igazgatók és igazgató-helyettesek értékelésével foglalkozó bizottságok tagjai lesznek, évente jelentést nyújtanak be a Legfelsőbb Tanácsnak. A felügyelőkön keresztül folyik a nemzeti oktatási rendszerrel való kapcsolattartás. [A felügyelők által az európai érettségin betöltött szerepet az érettségi reformjának keretében határozzák meg. 2. cikk Az óvodai és általános iskolai felügyelői bizottság tagállamonként egy, a tagállam javaslata alapján a Legfelsőbb Tanács által erre az oktatási szintre kijelölt felügyelőből áll. A középiskolai felügyelői bizottság tagállamonként egy, a tagállam javaslata alapján a Legfelsőbb Tanács által erre az oktatási szintre kijelölt felügyelőből áll. A Felügyelői Vegyes Bizottság tagállamonként a fent említettek szerinti két felügyelőből áll. Az elnök és a Főtitkár közötti kölcsönös megállapodás alapján sajátos napirendi pontok kapcsán más résztvevők is meghívhatók D-225-hu-5 2/6

3 3. cikk Az óvodai és általános iskolai felügyelői bizottság és a középiskolai felügyelői bizottság elnöki tisztét a Legfelsőbb Tanács aktuális elnökével megegyező nemzetiségű felügyelő tölti be. A Felügyelői Vegyes Bizottság elnöki tisztét a Legfelsőbb Tanács aktuális elnökével megegyező nemzetiségű két tag látja el. Ezek az elnökök részt vesznek a Legfelsőbb Tanács ülésein. A megelőző tanévben elnöki tisztet betöltő felügyelők a Legfelsőbb Tanács decemberi ülésén jelentést tesznek a megbízatásuk alatt a felügyelői bizottságok és a Pedagógiai Vegyes Bizottság által végzett munkáról. 4. cikk A felügyelői bizottságok elnökeik vagy az Európai Iskolák Főtitkárának felkérésére rendszerint kétszer üléseznek egy évben. A felügyelői bizottságok üléseit Brüsszelben tartják. Valamennyi ülésen gondoskodni kell a három közvetítő nyelven és az elnökség anyanyelvén folyó kétirányú egyidejű és követő tolmácsolásról. [A középiskolai felügyelői bizottság szükség esetén ülésezik az európai érettségi reformjának összefüggésében elfogadott szabályozási rendelkezéseknek megfelelően]. 5. cikk A felügyelői bizottságok üléseire javasolt napirend-tervezetek az elnök(ök) és a Főtitkár közötti kölcsönös megállapodás révén jön létre. A napirend-tervezetet az érintett ülés időpontját megelőzően legalább három héttel meg kell küldeni a résztvevők számára. A napirendi pontokat a tájékoztató jellegű, illetve az érintett felügyelői bizottság véleményét vagy határozatát szükségessé tevő pontok szerint kell felosztani. Az ülések kezdetén, a jelenlevő tagok az egyik tag kérelme nyomán egyszerű többséggel határozhatnak a napirendtervezet módosításáról vagy kiegészítésről. A Felügyelő Bizottság munkájához szükséges dokumentumokat az Európai Iskolák Főtitkári Hivatala készíti el és küldi meg a tagoknak a szóban forgó ülést megelőzően legalább öt munkanappal a három közvetítő nyelven és az elnökség anyanyelvén. 6. cikk A Főtitkár és/vagy helyettese részt vesz a felügyelői bizottságok ülésein. Észrevételeket tehetnek, amelyeket az ülés jegyzőkönyvében rögzítenek. 7. cikk A Főtitkárság felelős a felügyelői bizottság üléseihez kapcsolódó titkári munkáért, a következtetések és a hozott határozatok összefoglalásának elkészítéséért és a jegyzőkönyv vezetéséért. A Főtitkári Hivatal a felügyelői bizottságok ülésein született határozatokat és következtetéséket az ülést követő 15 munkanapon belül közzéteszi a közvetítő nyelveken. A jegyzőkönyveket az ülést követő 30 napon belül el kell készíteni a közvetítő nyelveken és el kell küldeni azokat a Felügyelői Vegyes Bizottság tagjainak. A tagok a tervezet kézhezvételétől számított 20 munkanapon belül írásban továbbítják jóváhagyásukat vagy észrevételeiket D-225-hu-5 3/6

4 Elkészítik a végleges jegyzőkönyveket a felügyelői bizottság érintett tagjai észrevételeinek figyelembe vételével és a felügyelői bizottság által írásbeli eljárás keretében megvalósított jóváhagyást követően szétküldik azokat. 8. cikk A Felügyelői Vegyes Bizottság által a Pedagógiai Vegyes Bizottság és/vagy a Költségvetési Bizottság és/vagy a Legfelsőbb Tanács javára kidolgozott véleményeket és/vagy javaslatokat konszenzussal kell elfogadni. Konszenzus hiányában az eltérő nézeteket meg kell említeni a Költségvetési Bizottsághoz és/vagy a Legfelsőbb Tanácshoz benyújtott véleményekben. 9. cikk A felügyelői bizottságok határozatot hoz olyan pedagógiai kérdésekről, amelyek nem tartoznak az egyezmény 9. cikke (1) bekezdése d) pontjában meghatározott területek alá, és amelyek a Pedagógiai Vegyes Bizottság felelősségi körébe tartoznak. A határozatokat konszenzussal vagy, ennek hiányában, a szavazásra jogosult jelen levő tagok kétharmados többségi szavazásával hozzák. Érvényes határozat kizárólag akkor hozható, ha megvan a határozatképességhez szükséges létszám, nevezetesen a szavazati joggal rendelkező tagok kétharmada. Egy bizonyos tanítási szint egyedi kérdéseit érintő határozatokat az érintett felügyelői bizottság hozza. Az összes tanítási szintet érintő kérdésekre vonatkozó határozatokat a Felügyelői Vegyes Bizottság hozza. Minden egyes tagállam egy szavazattal rendelkezik. 10. cikk A felügyelői bizottság két ülése között írásbeli eljárás keretében hozható határozat. Az írásbeli eljárásnak kivételes eszköznek kell maradnia, amely a következő esedékes ülés előtt kényszerítő indokból döntéshozatalt szükségessé tevő ügyekre korlátozódik. A határozatokat a 9. cikkben előírtak szerint kell meghozni. Az írásbeli eljárások eredményeit tartalmazó dokumentumot a felügyelői bizottság következő ülésének napirendjén az Írásbeli közlemények rész alá kell beilleszteni. A meghozott határozatokat és a tagok szavazatát az említett ülés jegyzőkönyvébe kell bejegyezni. 11. cikk A felügyelői bizottságok által hozott határozatokat közölni kell a rendszer többi tagjával az Európai Iskolák Főtitkári Hivatalának a weboldalán: cikk A felügyelői bizottságok munkacsoportok létrehozását célzó javaslatot tehetnek. Valamennyi javaslathoz munkatervet, ütemtervet és pénzügyi kimutatást kell csatolni, a javaslatnak a Legfelsőbb Tanács által jóváhagyott költségvetési fedezettel kell rendelkeznie, amelyet a felügyelők és a felügyelői bizottságok éves tevékenységi tervének megvalósítására vonatkozóan és a bizottságok által meghatározott prioritásokkal összhangban dolgoztak ki (lásd a jelen eljárási szabályzat 1. cikkét). 13. cikk A felügyelői bizottságok tagjai a Legfelsőbb Tanács által jóváhagyott rendelkezések értelmében útiköltségeik visszatérítésére és napidíjra jogosultak. Ezek a költségek az Európai Iskolák Főtitkári Hivatalának költségvetésére terhelhetők D-225-hu-5 4/6

5 Egyéb személyek vagy szakértők üléseken való részvételéből adódó kiadások visszatérítésének költsége csak azon esetekben terhelhető a Főtitkári Hivatal költségvetésére, ha az érintettek számára a Főtitkári Hivatal meghívót adott ki. Az egyes ülések összköltségét fel kell tüntetni a jegyzőkönyvben. 14. cikk Az ülések lebonyolítására a felügyelői bizottságok a jelen eljárási szabályzathoz csatolt rendelkezéseket alkalmazzák D-225-hu-5 5/6

6 A FELÜGYELŐI BIZOTTSÁGOK ELJÁRÁSI SZABÁLYZATÁNAK MELLÉKLETE Az ülések menete 1. Az ülés kezdetén az elnökök az ülés levezetésével kapcsolatos minden kiegészítő információt megadnak, de különösképpen megjelölik az egyes tételekre szánni kívánt időtartamokat. Tartózkodnak a hosszadalmas bevezetőktől és kerülik a tagok számára már ismert információk ismétlését. 2. Tájékoztató jellegű pontok csak írásbeli közlemény formájában kerülnek fel az ülés napirendjére és azokat nem vitatják meg. 3. Lényegi napirendi pont tárgyalásának kezdetekor az elnökök ha a tárgyalás jellege azt szükségessé teszi közlik a tagokkal az adott napirendi ponttal kapcsolatos felszólalások maximális időkeretét. 4. A kerekasztal-tárgyalás alapvetően tilos; csak kivételes körülmények között sajátos kérdéskör tárgyalásakor alkalmazható, ebben az esetben a felszólalásokra vonatkozóan az elnököknek időkorlátot kell meghatározni. 5. Az elnökök a megbeszéléseket a lehető legnagyobb mértékben összefogják, különösen azáltal, hogy a tagokat felkérik, hogy kompromisszumos szövegekre vagy konkrét javaslatokra reagáljanak. 6. Az ülések során és végén az elnökök tartózkodnak a megbeszélések hosszadalmas összefoglalójától és az elért (lényegi és/vagy eljárási) eredmények rövid ismertetésére szorítkoznak. 7. A tagok kerülik a korábbi felszólalók által kifejtett álláspontok megismétlését. A felszólalások legyenek tömörek és lényegre törők. 8. A szövegek megvitatása során a tagok konkrét írásos javaslatokat tesznek, egy adott javaslattal való egyet nem értés egyszerű kifejezésre juttatása helyett. 9. Ha az elnökök másképp nem rendelkeznek, a tagok tartózkodnak a felszólalástól, amennyiben egyetértenek az adott javaslattal; ebben az esetben a csend alapvetően egyetértésként értelmezendő. 10. Az elnökök szavazást kezdeményeznek, ha a döntés egyértelművé tételéhez szükségesnek ítélik azt. A Pedagógiai Vegyes Bizottság tagjai harmadának kérésére az elnököknek az érintett kérdést szavazásra kell bocsátaniuk D-225-hu-5 6/6