A társadalmi egyenlőtlenségek, a szegénység

Átírás

1 A társadalmi egyenlőtlenségek, a szegénység

2 A., Alapfogalmak I. Egyenlőség egyenlőtlenség 1. társadalmi egyenlőtlenség a., a társadalmi pozíciók közötti egyenlőtlenség b., a társadalmi pozícióba jutás egyenlőtlensége 2. társadalmi egyenlőség a., aktuális pozíciók egyenlősége b., esélyek egyenlősége II. Méltányosság és igazságosság 1. méltányosság meritokratikus társadalom 2. igazságosság III. A szegénységgel kapcsolatos fogalmak 1. depriváció a., általános jelentés b., a depriváció, mint a szegénység megjelölése

3 2. hátrányos helyzet 3/a. abszolút szegénység 3/b relatív szegénység B., Az elméleti háttér I. Az egyenlőtlenség megközelítése 1. az egyenlőtlenségek kívánatossága modell a., alap: XIX. század szociáldarwinizmus b., ok: pl. elitista álláspont 2. a középút képviselői a., az egyenlőtlenség egy bizonyos határig elfogadható b., az esélyek legyenek egyenlőek 3. egalitárius álláspont Marx, Engels a., kommunista társadalom b., szocialista társadalom

4 II. Az egyenlőtlenségek okai 1. a biológiai meghatározottság 2. a társadalomkritikus szociológusok 3. a műveltség és az iskolai végzettség fontossága 4. a testi és lelki állapot fontossága 5. a családi állapot fontossága C., A szegénység mérése I. Kiindulási alap létminimum 1. def: olyan értékösszeg, amely biztosítja a háztartásokban élők számára a folyamatos életvitellel kapcsolatos szerény szükségletek kielégítését = lehetővé teszi az alapvetőkön túli igények kielégítését is, vagyis nem egyenlő szegénységi küszöbbel

5 2. kiszámítása KSH a., kezdet két világháború közötti időszak - igen alacsony elemszám b., 1960-as évek: az első számítások a szocializmusban - nem nyilvánosak c., 1980-as évek: újabb felmérés - csak 50 példányban kerül kiadásra d., 1990-es évek eleje - a módszertan rögzítése évente kerül publikálásra e., 2015 megszűnt: okok - KSH álláspont - egyéb álláspont 3. Policy Agenda (2018 számítás): a lakosság 30%-a ( %)

6 A 2017-es számítás alapértékei

7

8 II. Magyarország léteznek ún. HH és 3H-s gyerekek 1. mutatók (változás az elmúlt években! csökkenés) a., a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésének időpontjában a gyermeket együtt nevelő mindkét szülő, a gyermeket egyedül nevelő szülő, illetve a gyám legmagasabb iskolai végzettsége alapfokú b., a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésének időpontjában a gyermeket nevelő szülők bármelyike vagy a gyám a szociális törvény szerinti aktív korúak ellátására jogosult vagy a kedvezmény igénylésének időpontját megelőző 16 hónapon belül legalább 12 hónapig álláskeresőként tartotta nyilván a munkaügyi központ c., a gyermek az eljárás során felvett környezettanulmány szerint félkomfortos, komfort nélküli vagy szükséglakásban, illetve olyan lakáskörülmények között él, ahol korlátozottan biztosítottak az egészséges fejlődéshez szükséges feltételek

9 2/a., hátrányos helyzetű gyerek 2/b., halmozottan hátrányos helyzetű

10 Hátrányos helyzetű tanulók aránya járásonként (2013/14-es tanév)

11 III. A különböző jövedelmi csoportok vizsgálata (kvintilisek és decilisek) 1. a jövedelmek sorrendbe állítása 25, 35, 40, 70, 75, 85, 95, 110, 135, az összeg kiszámítása = az egyes részesedések kiszámítása (%) a., 7,32; 13,41; 19,51; 25,0; 34,76 b., 3,05; 4,27; 4,88; 8,54; 9,15; 10,37; 11,59; 13,41; 16,46; 18,29

12

13

14 4. S80/S20 mutató: a felső és alsó jövedelmi ötödbe tartozó népesség átlagjövedelmének hányadosa S80/S20 = ( )/2 / (25+35)/2 = 4,75

15 Az S80/S20 mutató az egyes európai országokban 2015-ben

16 IV az EB Laeken-i ülése (laekeni indikátorok) V. AROPE-számítás (2006) (AROPE at risk of poverty or social exclusion) 1. relatív szegénység azon személyek tartoznak a relatív jövedelmi szegények csoportjába, akik olyan háztartásban élnek, ahol a háztartás jövedelme nem éri el a medián ekvivalens jövedelem 60%-át 2. súlyosan deprivált személyek 3. nagyon alacsony munkaintenzitású: azok tartoznak ebbe a csoportba, akik olyan háztartásban élnek, ahol a munkaképes korú (18 és 59 év közötti) személyek az előző évben a lehetséges munkaidejük kevesebb, mint 20%-át töltötték munkával

17

18

19

20 Az AROPE-indikátorok által érintett lakosság arányának változása ,887 millió fő

21 A legveszélyeztetettebb csoportok

22

23

24

25 millió fő

26 AROPE érték az EU országaiban (2016/2017)

27 VI. Tartós jövedelmi szegénység 1. definíció: aki egy olyan háztartásban él, amely egy adott évben a relatív szegénységi küszöb alatt helyezkedik el, és az előző három év közül legalább kettőben is oda tartozott 2. adatok (utoljára 2014-re számolták ki )

28

29 VII. Anyagi és társadalmi depriváció (13 5)

30

31 D., Lépések a társadalmi egyenlőtlenség/szegénység ellen társadalompolitika I. A jóléti állam kiépülése 1. elméleti alap Thomas Humphrey Marshall (1950) a., magánpolgári szabadságjogok kivívása b., politikai szabadságjogok kivívása c., gazdasági és szociális jogok kivívása 2. definíció: az állam növekvő részt vállal az állampolgárok jólétében, nyugdíjat biztosít, családi támogatást ad, betegségi és munkanélküliségi támogatást nyújt, ingyenes egészségügyi (és a legtöbb országban oktatási) ellátást biztosít

32 3. jóléti rendszerek a., Robert Titmus (1958) - reziduális modell: - teljesítmény-modell: - intézményes modell: b., Esping-Andersen (1990) - liberális modell: - konzervatív modell: - szociáldemokrata modell II. Viták a jóléti államról 1. elméleti kérdések a., az ellenzők érvei b., a támogatók érvei

33 2. az 1970-as évektől megfigyelhető tendencia: jóléti állam leépülése a., okok - a gazdasági növekedés lelassulása - a népesség elöregedése b., jelentkezés - Margaret Thatcher, Ronald Reagan - teljes leépítésre nem került sor

34