Haladó fizikai kémia gyakorlatok II.

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Haladó fizikai kémia gyakorlatok II."

Átírás

1 Haladó fizikai kémia gyakorlatok II. (Egyetemi jegyzet MSc-hallgatók számára) Készítette: Berka Márta Kéri Mónika Nagy Dávid Nagy Zoltán Nemes Zoltán Novák Levente Serra Bendegúz Szatmári Mihály Debreceni Egyetem TTK Kolloid- és Környezetkémiai Tanszék 2016.

2 Tartalomjegyzék Előszó az új kiadáshoz Homogén izotópcsere vizsgálata etil-jodid - I- ion rendszerben... 4 Elméleti alapok... 4 A gyakorlat leírása Elektrolit hatása a részecskeméret-eloszlásra Elméleti alapok... 8 A gyakorlat leírása Szilárd-folyadék határfelületek elektromos tulajdonságai Elméleti alapok A gyakorlat leírása Szolok koagulációsebességének vizsgálata Elméleti alapok A gyakorlat leírása Emulziók előállítása, stabilitásának és reológiai tulajdonságainak vizsgálata Elméleti alapok A gyakorlat leírása Radioaktív sugárzás vizsgálata szilárdtest nyomdetektorral Elméleti alapok A gyakorlat leírása Felhasznált irodalom

3 Előszó az új kiadáshoz A Fizikai kémia gyakorlatok III című kurzus kétfelé bontásával a kolloidkémiai és radiokémiai gyakorlatok a Kolloid- és Környezetkémiai Tanszék kizárólagos felügyelete alá kerültek Haladó fizikai kémia gyakorlatok II. néven. Az idők során a korábbi feladatok kibővültek és új gyakorlatokat vezettünk be. Ezek a változások szükségessé tették a segédanyag átdolgozását, először csak a gyakorlati leírások szintjén, melyeket tanszékünk honlapjáról lehetett letölteni a nyomtatott verzió kiegészítéseként. Időközben a korábbi jegyzet a boltokból elfogyott és szükségessé vált a módosított gyakorlati leírásokon kívül az elméleti bevezetőkkel is kiegészített, átdolgozott segédanyagot a hallgatók számára elektronikus formában elérhetővé tenni. Reméljük, hogy a feladatnak sikerült megfelelni. Kérjük, hogy az esetlegesen előforduló hibákat a hallgatók jelezni szíveskedjenek a mielőbbi javítás végett. Kívánunk mindenkinek eredményes felkészülést és hatékony, pontos munkát! Debrecen, február 10. A Kolloid- és Környezetkémiai Tanszék oktatói 3

4 313. Homogén izotópcsere vizsgálata etil-jodid - I - ion rendszerben Feladat: A jodid-ion kicserélődési kinetikájának vizsgálata etil-jodidban különböző hőmérsékleteken, radioaktív nyomjelzéssel. Irodalom: Kónya J., M. Nagy N. Izotópia I fejezet és Izotópia II. 3. fejezet, Kossuth Egyetemi Kiadó, 2007 Elméleti alapok A szokásos kémiai módszerekkel ugyanazon elem azonos kémiai állapotú atomjai (molekulái) között nem tudunk különbséget tenni. A radioaktív izotópok alkalmazásával egyszerű módon lehetővé válik egy elem két kémiai állapota vagy két fázis közötti kicserélődési folyamatának nyomon követése. Az ilyen vizsgálatokkal értékes információhoz juthatunk a kémiai kötés természetéről, a molekula felépítéséről, a sztérikus viszonyokról, stb. A kicserélődésnél két, kémiai és/vagy fizikai állapotában különböző atom cserél helyet. Ha az * k1 * k2 A B és a B A (313-1) csere megy végbe, (ahol a * a radioaktív izotóppal jelölt atom), akkor a k 1 és k 2 sebességi tényezőnek azonos értékűeknek kell lenni. Ennek ellenőrzése fontos a csak tisztán kicserélődési folyamat és a zavaró tényezők kizárásának bizonyítására. A kicserélődési folyamat entalpiaváltozása nulla, mivel nincs egyirányú anyagtranszport. (Heterogén izotópcsere mellett esetenként számolni kell adszorpcióval vagy oldódással a nem kellően megválasztott kísérleti körülmények miatt.) Az izotópcsere általában aktiválási energiát igényel, esetenként katalizátorokkal is gyorsítható, pl. fény vagy ionizáló sugárzás, homogén vagy heterogén katalizátorok segítségével. Pl. szerepet: 3- AsO 3 és 3- AsO4 ionok közötti csere esetében a jód tölt be katalizátor k 1 H AsO I H O H AsO 3I 2H k (313-2) Az izotópcsere-folyamat nyomon követésénél természetesen a két forma elválasztását meg kell oldani. Ez történhet pl. lecsapással vagy extrakcióval. Ha az elkülönítés lecsapással történik, a lecsapás módja is befolyásolhatja a kapott eredményt: pl. a Tl + /Tl 3+ cserénél a Tl + 4

5 Tl 2 CrO 4 formájú lecsapása 2-8 % cserét mutat, míg a Tl 3+ Tl(OH) 3 alakban történő lecsapása 65 %-os cserét eredményez egyébként azonos körülmények között. A TlBr vagy Tl 2 PtCl 6 alakban történő lecsapás az előzők közötti értéket eredményez! Az ilyen lecsapáshoz kapcsolódó katalitikus hatás kiküszöbölésére célszerűen extrakciós vagy komplex-képzéssel kombinált elválasztást alkalmaznak. A kicserélődés kinetikája: A homogén izotópcsere a mechanizmustól függetlenül mindig pszeudo-elsőrendű. Például a: CH 3 -CH 2 -I + (I ) * CH 3 -CH 2 -I * + I folyamatban jelöljük a-val az inaktív I -ionok számát, y 0 -lal az aktív (I ) * -ionok kezdeti mennyiségét, b-vel az etil-jodid, x-szel az aktív etil-jodid molekulák számát. Az egyes anyagok fajlagos aktivitása tehát y/a illetve x/b értékű. Egyensúlyban x b y, (313-3) a másrészt y 0 + y+x = y +x. A reakció-kinetikai egyenlet, melyben k a sebességi együttható: dx kyb kxa, dt (313-4) ha y = 1-x, akkor az egyenlet integrált formája: x ln(1 ) ln(1 F) kt. (313-5) x Az F a kicserélődési hányados. A kicserélődési folyamat hőmérsékletfüggéséből meghatározhatjuk a folyamat aktiválási energiáját (E a, lásd 308. gyakorlat). Az Arrheniusösszefüggés alapján: / e E a RT k A. (313-6) E a nagysága felvilágosítást ad a folyamat mechanizmusára és a kötések természetére vonatkozóan. Az A az egyenlet akciós konstansa (lásd 308-8). Az aktiválási entrópiát is meghatározhatjuk a ' T a / / k k e E RT e S T (313-7) h összefüggésből, ahol k a Boltzmann állandó, h a Planck-féle állandó (h = 6, J s). Otthon előre elvégzendő feladatok: Gondolja végig, milyen szerkezetű táblázatba lenne célszerű gyűjteni a mérési adatokat. Készítse el a táblázatot. 5

6 Nézzen utána a C-Hlg kötés tulajdonságainak, valamint e kötés létrejöttét és felbomlását befolyásoló tényezőknek. (ajánlott irodalom: Szántay Csaba: Elméleti szerves kémia, Műegyetemi Kiadó, 1996., Ruff Ferenc Csizmadia G. Imre: Szerves reakciómechanizmusok vizsgálata, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2000.) A gyakorlat leírása Szükséges anyagok: 0,2 mol dm -3 alkoholos NaI oldat 131 I-dal jelezve 0,2 mol dm -3 alkoholos etil-jodid oldat desztillált víz toluol Szükséges eszközök: csiszolatos Erlenmeyer lombikok dugóval dugattyús pipetták rázótölcsérek, szűrőkarikák termosztátok kémcsövek szcintillációs számláló Mérési feladat: 5 db csiszolatos Erlenmeyer lombikba cm 3 0,2 mol dm I-dal jelzett alkoholos NaI oldat, 5 másik csiszolatos Erlenmeyer lombikba cm 3 0,2 mol dm -3 alkoholos etil-jodid oldatot mérünk ki. A kétféle oldatot párosítva termosztáljuk percig a kívánt hőmérsékleten, majd a két lombik tartalmának egyesítésével indítjuk a reakciót. Meghatározott időnként vegyünk ki a reakcióelegyekből 2 cm 3 -es mintákat. A mintát választótölcsérbe vigyük, melybe előzően 20 cm 3 desztillált vizet és 10 cm 3 benzolt mértünk. Összerázás és a fázisok elválasztása után a felső benzolos fázisból 5 cm 3 -t mérjünk ki kémcsőbe az intenzitás meghatározásához. A minták intenzitását üreges NaI(Tl) szcintillációs detektor alkalmazásával határozzuk meg. A gyakorlat során 5 különböző hőmérsékleten mérjük a kicserélődési reakció kinetikáját, a legalacsonyabb reakció hőmérséklet célszerűen a szobahőmérséklet, a legmagasabb C maradék három hőmérsékletet e két határ közzé egyenletesen elosztva kell megválasztani. A reakciót szobahőmérsékleten legalább 4 órán át, a két kisebb hőmérsékleten 2-2,5 órán át, míg a két nagyobb hőmérsékleten 1-1,5 órán át kell 6

7 követni. Minden hőmérsékleten 5-6 mintát kell venni a reakcióelegyből (az időközök lehetőleg közel azonosak legyenek). Minden minta intenzitását 3-szor kell megmérni, és a számításhoz a háttérrel korrigált értékeket használjuk fel. Az egyensúlyi kicserélődés értékét a legmagasabb hőmérsékletű reakció kinetikai görbéjének utolsó szakaszából határozzuk meg. A kapott mérési eredményeket az (313-5)-ös, (313-6)-os és (313-7)-es egyenlettel kell kiértékelni. Meghatározandó: 1. a kicserélődési reakció sebességi együtthatói a különböző hőmérsékleteken, 2. a kicserélődési reakció aktiválási energiája, aktiválási entrópiája. Az eredmények ismeretében tegyen javaslatot a reakció mechanizmusára, valamint vesse össze a kapott eredményeket az irodalomban fellelhető adatokkal. Balesetvédelmi tudnivalók: A szerves oldószereknél ügyelni kell a tűzveszélyességükre, valamint arra, hogy a toluol irritatív, így a bőrrel való érintkezését kerülendő védőeszköz használata szükséges. A védőeszközök használata a nyitott radioaktív készítmény miatt is fontos, hogy elkerüljük a kontaminációt. A sugárzás mérésére használt szecintillációs kristállyal felszerelt egycsatornás gammamérő műszernél ügyelni kell az érintésvédelmi szabályok betartására. A minden laboratóriumban érvényes evést, ivást és dohányzást tiltó szabályokon túlmenően, az izotóplaborban tilos még: rágógumit rágni, a ceruza/toll végét rágni, kozmetikumot használni. Izotóp laboratóriumban terhes és szoptatós anyák nem végezhetnek munkát, mivel a fejődő szervezetet nem lehet ionizáló sugárzás hatásának kitenni. Ellenőrző és zh kérdések: 1. Milyen módokon befolyásolja az izotópeffektus egy kötés reaktivitását? 2. A radioaktív nyomjelzés feltételei. 3. Milyen radiokémiai tulajdonsága teszi optimális nyomjelző izotóppá a 131I-t? 4. Hogyan befolyásolja az oldószer a nukleofil szubsztitúciót? 5. Miért mindig pszeudo-elsőrendű a kicserélődés kinetikája? 7

8 314. Elektrolit hatása a részecskeméret-eloszlásra Szedimentációs analízis Feladat: Szilárd, folyadékközegű diszperz rendszer szilikagél-víz szuszpenzió méreteloszlásának meghatározása ülepedési méréssel. Adalékanyagok, elektrolitok hatásának tanulmányozása és értelmezése a méreteloszlásra. Irodalom: P.W. Atkins: Fizikai Kémia I-III. (6. kiadás) Nemzeti Tankönyvkiadó Bp W. Bostock,: J. Scient. Instr (1952) D.J. Shaw: Bevezetés a kolloid- és felületi kémiába, Műszaki Könyvkiadó Bp Elméleti alapok A szedimentációs analízis a diszperz rendszerek részecskeméretének, és a méretek gyakoriságának (részecskeméret-eloszlás meghatározását jelenti, ülepedéssel, inkoherens rendszerekben. A módszer a szitálásnál kisebb részecskék esetén alkalmazható, ha azok megfelelő sebességgel ülepednek, azaz nem túl gyorsan (ekkor a mérés pontatlan) vagy nem túl lassan (amikor a Brown-mozgás nem elhanyagolható). Vizes közegben közelítőleg 1 m az alsó határ. A legtöbb méretanalízisnél, így a szedimentációnál is a szilárd minta részecskéinek méretét valamilyen folyadékban eloszlatva, diszpergálva tudjuk meghatározni. Ennek néhány nagyon fontos következménye van. 1. A porra nézve liofil (jól nedvesítő, de kémiailag inert) közegben diszpergálva a száraz, szilárd mintát, először a nedvesedés játszódik le, majd az eredetileg összetapadt szemcsék szétesése, dezaggregációja következik be. A valódi méreteloszlás meghatározásához meg kell várni az egyensúlyi nedvesítést, azaz a mintát úgy kell előkészíteni, hogy reprodukálható eredményeket kapjunk. 2. Bizonyos esetekben, további dezaggregáció vagy aggregáció is lehetséges. Ezek a folyamatok a rendszer sajátságaitól függően különböző ideig tartanak és adalékokkal befolyásolhatók. A vizes, diszpergált rendszerek kinetikai stabilitása - azaz, hogy a méret eloszlása hogyan változik az idő függvényében - a részecskék közötti kölcsönhatásoktól függ. A közegben 8

9 mozgó részecskék ütköznek, és a körülményektől függő mértékben összetapadnak. Az ütközések gyakorisága a koncentrációtól, viszkozitástól és a hőmérséklettől függ (a keveréstől eltekintve). Ha a részecskéknek nagy a töltése, az összetapadás az elektrosztatikus taszítás kinetikai gátja miatt nem számottevő. Ha a töltést csökkentjük, vagy megszüntetjük, ez az elektrosztatikus taszítás csökken, a részecskék könnyebben (gyorsabban) aggregálódhatnak. A gyakorlatban a különböző adalékokat vagy nedvesítő hatásuk miatt, vagy a diszperziót stabilizáló (az összetapadást gátló) hatásuk miatt használják. A leírtak alapján rendkívül nehéz meghúzni a határt, hogy miket tekintünk egyedi (primer) részecskéknek illetve aggregátumoknak. Az előbbi, amelyekben az eredeti részecskék erősen kötődnek, és csak igen nagy mechanikai hatásra "törnek" szét. Az aggregátumok vagy laza flokkulátumok azok, amelyek már a közeg nedvesítő hatására szétesnek kisebb alkotókra. Figyelembe kell tehát venni, hogy a mérendő minta méreteloszlása függ a kísérleti körülményektől (oldószer, adalékok, koncentráció, hőmérséklet, a diszpergálástól eltelt idő, stb.). Ezért a méreteloszlás meghatározásakor nagyon pontosan meg kell adni a módszert és a körülményeket. A részecskeméret jellemzésére a szabályos alakú részecskék esetében (gömb, kocka, henger, stb. a jellemző hosszméreteket adjuk meg. Egyéb esetben az úgynevezett ekvivalens sugarat definiáljuk. A szedimentációnál az ekvivalens sugár a részecskével azonos sűrűségű és ülepedési sebességű gömb sugarának felel meg, ezt nevezzük más néven Stokes-féle sugárnak. A méreteloszlást az eloszlási görbékkel jellemezzük, melyeknek két típusát alkalmazzuk leggyakrabban. A W(r) kumulatív eloszlás megadja az olyan méretű részecskéknek a gyakoriságát vagy százalékos arányát a sugár függvényében, amelyek egy adott sugárnál nagyobbak. A differenciális eloszlás dw(r)/dr, jelöljük w(r)-el, más néven sűrűségfüggvény, (gyakran egy hisztogram), megmutatja az olyan méretű részecskéknek a gyakoriságát a sugár függvényében, amelyek sugara egy adott r=r+dr mérettartományban van. Természetesen, ha dr tart nullához, folyamatos W(r) és w(r) függvényeket kapunk: az előbbi a kumulatív eloszlási-, az utóbbi a sűrűségfüggvény, a két függvény kapcsolatát a: r r W ( r) max w( r) dr, (314-1) min integrál fejezi ki; r min < r r max, r min és r max az alsó és felső mérethatár. Az ülepedő szuszpenzió méreteloszlását egyenletes térbeli eloszlású (felkevert) szuszpenzióból kiindulva, kumulatív technikával végezzük. Mérjük a kiülepedett részecskék menynyiségének növekedését az idő függvényében, amelyet úgy határozhatunk meg, hogy folya- 9

10 matosan regisztráljuk az ülepítő hengerben lévő mérlegserpenyőre kiülepedett szilárd anyag tömegét. Az r sugarú gömb alakú részecskére a tömegével arányos gravitációs erő és a felhajtó erő különbsége hat, amely hatására a részecske egyenletesen gyorsulva ülepedik. Az ülepedés sebességével arányosan azonban nő a közegellenállásból adódó súrlódási erő. A kezdeti gyorsuló mozgás után a két erő nagysága azonossá válik, a részecskére ható eredő erő zérus, a részecske egyenletes v sebességgel ülepszik tovább: 3 4r π 3 0 g 6πrv ebből r h0 0 gt (314-2) ahol, 0 a részecske illetve a közeg sűrűsége, g a gravitációs gyorsulás, a közeg viszkozitása, h 0 a folyadékoszlop magassága. A folyadékoszlop tetejéről, h 0 magasságból indulva, a v 0 =h 0 /t sebességű, az egyenlet által meghatározott r 0 sugarú (ezt nevezzük Stokes-féle sugárnak) részecskék azok, amelyek t idő alatt éppen elérik a mérleg tányérját. Természetesen velük együtt az r > r 0, azaz gyorsabb részecskék frakciója is kiülepedett, és a definíció szerint ezek tömeghányada adja meg a kumulatív eloszlásfüggvény értékét: rmax W w( r) dr (314-3) r0 Mivel egy felkevert, egyenletes térbeli eloszlású szuszpenzióban indul el az ülepedés, ezért t időpontig nem csak azok a részecskék érik el a tányért, amelyek a tetejéről indultak és sugaruk nagyobb vagy egyenlő r 0 -nál, hanem a kisebbek közül azok, amelyek bár lassabban ülepedtek, de ugyanannyival közelebb voltak (h=vt). Például az r 0 sugarú részecskékhez képest fele olyan sebességgel ülepedő részecskék legfeljebb fél oszlop magasságból vagy még közelebbről érik el a tányért t idő alatt. A fele oszlop magasságban induláskor az összes részecskének csak a fele tartózkodik, vagyis a v 0 /2 sebességgel ülepedő frakciónak a fele fog kiülepedni t idő alatt. A negyed olyan sebességgel ülepedőknek a negyede, stb., azaz vt/h 0 aránynak megfelelően jelennek meg a mérlegtálcán. Azoknak a részecskék a tömeghányada, amelyek sugara kisebb, mint r 0, és a t időpontig h 0 -tól kisebb magasságból ülepedtek ki, W k : r 0 vt W k w( r) dr (314-4) h rmin 0 Az összes t idő alatt kiülepedett összes anyagmennyiség tömeghányada (P) ebből adódóan: r max 0 vt P W Wk w( r) dr w( r) dr (314-5) h r0 r rmin Differenciáljuk (314-5) egyenletet t szerint (Bostock, W.: J. Scient. Instr (1952) ): 0 10

11 dp dt r0 rmin v h 0 w( r) dr (314-6) A kapott egyenletet t-vel megszorozva, a kiülepedett tömeghányad idő szerinti differenciálhányadosa W k -hoz kapcsolható: r 0 dp vt t w( r) dr W k ( 314-7) dt h rmin 0 A (314-7) egyenlettel a (314-5) alapján a részecskék Stokes-féle sugarának kumulatív eloszlás-függvénye a t időpontban a tálcán megjelenő anyaghányaddal és annak idő szerinti deriváltjával kifejezhető: dp W Pt (314-8) dt Azaz, ha ábrázoljuk a P kiülepedett tömeghányadot az idő függvényében, és adott t időpontokban differenciáljuk, akkor a húzott érintő tengelymetszete éppen azoknak a részecskéknek a tömeghányadát adja, amelyek sugara egyenlő vagy nagyobb, mint az adott időhöz tartozó h 0 /t sebességből a (314-2) egyenlet szerint számított r 0 érték. Az eloszlási görbe abszcisszáit, azaz az adott ülepedési időhöz tartozó sugár értéket a (314-2) egyenlettel számítjuk. A kiértékelés menetét az ábrán mutatott függvények illusztrálják, és az eredményül kapott W(r) függvényt is láthatjuk: P (cg) a t dt dp t dp/dt P % W(r) dw/dr W k t (s) r, mm ábra. Ülepedési görbe elemzését illusztráló ábra és az eloszlási görbék. Otthon előre elvégzendő feladatok: A jegyzőkönyv előkészítése (elektronikusan is elfogadjuk). 11

12 Táblázatkezelő használatának gyakorlása. Egy táblázatkezelővel diszkrét pontokból álló adatsor numerikus differenciálásának megoldása. Nézzen utána az átlag, az eloszlási sűrűségfüggvény fogalmának és azok kiszámításának. A gyakorlat leírása Szükséges anyagok: szilárd por a diszperzióhoz (kvarcpor vagy kovaföld) 0,1 mol dm -3 koncentrációjú AlCl 3 -oldat ioncserélt víz Szükséges eszközök szedimentációs mérleg mágneses keverő Mérési feladatok: Indítsa el a számítógépet, majd a mérőprogramot ( Weight measuring system ). Táramérlegen mérje le az ülepítő henger tömegét. Ez a később bemérendő víz térfogatának meghatározásához szükséges. Mérje meg az ülepítő hengeren lévő két jel távolságát (h 0 ) és jegyezze fel (méterben). Töltsön desztillált vizet jelig az ülepítő hengerbe. Mérje le a vízzel töltött henger tömegét és az előzőleg mért üres tömeget az értékből kivonva határozza meg a bemért víz térfogatát. Merítse bele az ülepítő serpenyőt a hengerbe és a mérleg alá helyezve akassza a serpenyő kampós végét a mérlegről lelógó kapocsba. Amint a mérleg egyensúlyba állt, tárázza a rendszert a mérőprogram Mérleg nullázása gombjára kattintva. Mérjen be kb. 4 g szilárd anyagot táramérlegen, és keverje el a vízben. Kb percig mágneses keverőn kevertetve hagyja a port nedvesedni. A nedvesedési idő leteltével emelje ki a keverőbotot a hengerből a mágneses rúddal. A szuszpenziót a serpenyő alapos le-fel mozgatásával homogenizálja el, majd az ülepítő hengert a szedimentációs mérleg alá helyezve gyorsan akassza a serpenyőt a 12

13 mérlegre, és indítsa el a mérést a mérőprogram Mérés indítása gombjára kattintva. A mérőprogramban a gyakorlatvezető által megadott paramétereket alkalmazza (alapállapotban: 45 perc mérési idő 5 s időközökkel), és azokat jegyezze fel a jegyzőkönyvbe. A program méri az időt és az adott időhöz tartozó kiülepedett anyag mennyiségét (P t ), ezeket nem kell a jegyzőkönyvbe kézzel beírni. A primer adatokat a rendszer automatikusan, a mérési dátum és idő figyelembe vételével menti, ezért fájlnevet nem kell megadni és a mérések egymást nem írják felül. Adjon az 1. mérés után a szuszpenzióhoz 200 μl 0,1 mol dm -3 AlCl 3 -oldatot, és keverje mágneses keverővel az ülepítőhengerben 5 10 percig. Ezzel a szuszpenzióval is végezze el az ülepítést a 2. lépésben leírtak szerint, itt azonban elegendő 30 percig vagy a szuszpenzió leülepedéséig mérni (2. mérés). Az ülepedés ideje alatt végezze el az előző kísérlet kiértékelését (lásd 10. pont), ez a folyamatban lévő mérést nem zavarja. Adjon újabb 200 μl 0,1 mol dm -3 AlCl 3 -oldatot a rendszerhez, és végezze el az ülepítést a 2. lépésben leírtak szerint (3. mérés). Ezenközben értékelje ki az előző kísérletet. Adjon ismét 200 μl 0,1 mol dm -3 AlCl 3 -oldatot a rendszerhez, és végezze el az ülepítést a 2. lépésben leírtak szerint (4. mérés). Közben értékelje ki a 3. mérést. Adjon ismét 200 μl 0,1 mol dm -3 AlCl 3 -oldatot a rendszerhez, és végezze el az ülepítést a 2. lépésben leírtak szerint (5. mérés). Közben értékelje ki a 4. mérést. Adjon utoljára újabb 200 μl 0,1 mol dm -3 AlCl 3 -oldatot a rendszerhez, és végezze el az ülepítést a 2. lépésben leírtak szerint (6. mérés). Közben értékelje ki az 5. mérést. A mérőprogram által elmentett adatokat a C:\meresadatok könyvtárban találja meg dátum-idő szerint elnevezve. Először indítsa el az Ülepítés névvel jelölt számolótáblát, majd nyissa meg a kiértékelendő adatsort. Ez utóbbi egyelőre szöveges formátumban van, amit a Data/Text to columns funkcióval numerikus formátumúra kell konvertálni (a mezőhatároló jel tabulátor). A konverzió végeztével a két oszlopos adatsort az Ülepítés számolótábla első két oszlopába kell beilleszteni. A számolótábla ekkor automatikusan megfelelő idő tömeg formába konvertálja az adatsort. Ezután a Tools/Solver menüpont segítségével az Excel nem-lineáris illesztést végez és a mért adatsorból ülepedési görbét számol. A felső grafikonon a mért adatsor és a hozzá illesztett ülepedési görbe látható, alatta pedig az ebből számolt integrális és differenciális eloszlásgörbék (utóbbi önkényes egységekben). A mérés 13

14 értékelésénél vegye figyelembe a (314-2) egyenlet érvényességét és azt, hogy az induláskor homogenizált (elkevert) szuszpenzióban a közeg kezdetben még áramlik, így a gyorsan ülepedő, nagyméretű részecskék méretmeghatározása ezért is bizonytalan. Határozza meg a szuszpenzió átlagos részecskeméretét a differenciális ülepedési görbe maximumértékéből, valamint a szórást (a differenciális ülepedési görbe maximális magasságának 60%-nál mért szélességének félértéke). Ha az eloszlás nem gaussi, külön adja meg a felszálló ágon és a leszálló ágon számolt értékeket. Bár ilyenkor a szórás matematikai értelmezése megváltozik, az egyszerűség kedvéért maradhat ennél a számítási módszernél ilyen esetben is; a jegyzőkönyvben ugyanakkor feltétlenül jelezze, hogy az eloszlás nem gaussi. A grafikonokat nyomtassa ki és csatolja a jegyzőkönyvhöz. Az előzőhöz hasonlóan határozza meg a rendszer paramétereit az AlCl 3 oldatot tartalmazó szuszpenzióknál is. Készítsen táblázatot a hat ülepítés eredménye alapján és ábrázolja a számolt átlagos részecskeméret értékeket az oldatok Al 3+ ion koncentrációjának függvényében. Elemezze, hogy milyen hatása van a hozzáadott Al 3+ ionoknak a SiO 2 szuszpenzió ülepedésére, az átlagos részecskeméretre, és a szórásra. Értelmezze az eredményeket. Ellenőrző és zh kérdések: 1. Mit nevezünk primer részecskének? 2. Mi a Stokes-sugár definíciója? 3. Írja le egy ülepedő szuszpenzió ülepedési sebességének egyenletét. 4. Hogyan számoljuk az eloszlási sűrűségfüggvényből (kumulatív vagy más néven integrális méreteloszlási görbe) az átlagos részecskeátmérőt és annak szórását? 5. Mit jelent az áttöltés és a túltöltés fogalma? 6. Mit jelent a diszperzitásfok és milyen összefüggésben van a részecskeátmérővel és a fajlagos felülettel? 7. Definiálja a következő fogalmakat: monodiszperz, polidiszperz, monomodális eloszlás, polimodális eloszlás. 14

15 315. Szilárd-folyadék határfelületek elektromos tulajdonságai Feladat: Az alumínium-oxid (alumina) felületi töltéssűrűségének meghatározása potenciometriás titrálással. A ph és az elektrolitok hatása a felületi elektromos kettősrétegre. A nulla töltéspont meghatározása. Irodalom: P.W. Atkins: Fizikai Kémia I-III. (6.kiadás) Nemzeti Tankönyvkiadó Bp D.J. Shaw: Bevezetés a kolloid- és felületi kémiába, Műszaki Könyvkiadó Bp Elméleti alapok Elektrolittal érintkező poláris adszorbensek esetében az oldatbeli ionok adszorpciója, vagy a felületi csoportok disszociációja miatt elektromos potenciál különbség ún. elektromos kettősréteg alakul ki a határfelületen. A kettősréteg belső fegyverzetét a felülethez erősen kötődő ionok képezik, ezek a saját ionok vagy potenciál-meghatározó ionok és a specifikusan kötődő ionok. A potenciál-meghatározó ionok határozzák meg a felületi potenciál (ψ 0 ) illetve a felületi töltés (σ 0 ) értékét. A specifikusan kötődő ionok azok, amelyek semleges felületen is megkötődnek. A külső fegyverzetben az ellentétes töltésű ionok (ellenionok) találhatók, amelyek kompenzálják a felület töltését. Az elektromos kettősréteg térbeli szerkezetét leíró modellek közül az egyszerűbb konstans kapacitás és diffúz réteg modelleket mutatjuk be. Nagy ionerősségnél jól használható a konstans kapacitás (CC) modell. A CC modell a belső és külső ionréteget, mint egy sík kondenzátor belső és külső fegyverzeteit tekinti, melyek között a potenciál a távolsággal a kondenzátorhoz hasonlóan lineárisan változik a kezdeti ψ 0 értékről nullára. A másik modell, a Gouy-Chapman féle diffúz réteg (DL) modell szerint a külső fegyverzetben az ellenionok eloszlása diffúz és így a potenciál változása a távolsággal exponenciális csökken le nullára. Az elektromos kettősréteg modell jól alkalmazható, a természetben is széles körben elterjedt fémoxid tartalmú anyagok felületén található felületi hidroxil csoportok szorpciós viselkedésének leírására vizes közegben. A felületi hidroxil csoportok a ph-tól függően 15

16 protonálódnak és deprotonálódnak illetve komplexképző hajlammal rendelkeznek, így kationokkal és anionokkal egyaránt képezhetnek felületi komplexeket (lásd ábra) ábra. Az ábra felső része egy hidratált fémoxid felületet jelképez, a felületi hidroxil csoportok lehetséges állapotaival: semleges, protonálódott, deprotonálódott, valamint ligandum anionnal vagy kationnal képzett komplexek. Az ábra alsó része a potenciál változását mutatja a távolsággal az elektromos kettősréteg konstans kapacitás (CC) és diffúz réteg (DL) modellje szerint A felületi töltés és a felületi potenciál közötti összefüggés a két modell szerint: CC modell: 0 0, 0 C1 0 (315-1) DL modell: exp x 1/ 2 z 0F I sinh 2 RT (315-2) ahol 0 [C m -2 ] felületi töltés, d [C m -3 ] térbeli töltéssűrűség, potenciál [V], x a felülettől mért távolság [m], x 0 a felület határa, C 1 kapacitás [Farad m -2 ], [m -1 ] a diffúz töltésfelhőre jellemző ún. Debye-Hückel paraméter, amely az I ionerősségtől függ: κ=3,9i 1/2 nm -1 ; F a Faraday szám. Természetesen az elektromos kettősréteg semleges, azaz a felületi töltés és a diffúz ionatmoszféra térbeli töltéssűrűsége ellentétesen egyenlő: 0 d. Az 1/ értékét a kettősréteg vastagságának nevezzük, amely a CC modellben formailag a kondenzátor síkok távolságának felel meg, a DL modellben pedig az a rétegvastagság, melyben a potenciál a kiindulási érték e-ed részére csökken. Ezek a távolságok a molekuláris méretek nagyságrendjébe esnek. Az egyenletekből látható, hogy a ψ 0 felületi potenciál a 0 felületi töltéssűrűsségtől és (kappán keresztül) a közeg ionerősségétől függ. Ha a kettősréteget összenyomjuk, azaz nő, akkor vagy 0 nak nőnie, vagy ψ 0 -nak csökkennie kell, esetleg mind a kettő. Tekintsük a fémoxid felületén a felületi potenciált változatlannak, mivel ez csak a ph függvénye. Nagyobb ionerősségnél a 0, azaz a titrálható töltés nő, kivéve a nulla töltéspontnak megfelelő ph-nál, amikor ionerősségtől függetlenül a felület semleges. Ha különböző ionerősségeknél meghatározzuk a felületi töltés változását a ph-val, akkor ezek egy közös pontban, a nulla töltéspontban metszik egymást. A felületi potenciál kísérletileg nem mérhető, helyette az elektrokinetikai vagy más néven -potenciált (zéta-potenciál) lehet mérni. A részecske elmozdu- 16

17 lásakor a körülötte lévő folyadék két részre szakad (nyírás következtében), ún. nyírási sík jön létre, amely elválasztja a felülethez tapadó és a felülethez képest elmozduló folyadékréteget, és amelyen belül a részecske egy egységként viselkedik. A nyírási sík valamint a közeg között mérhető potenciálkülönbséget nevezzük zéta-potenciálnak. Az oldatfázisban előforduló egyéb oldott anyagok (elektrolitok, makromolekulák és felületaktív anyagok) koncentrációjuktól, töltésüktől függően megváltoztatják a kialakult kettősréteg szerkezetét, és következésképpen a -potenciál nagyságát és esetleg előjelét is. Az indifferens elektrolit-koncentráció növelésével a kettősréteg diffúz része összenyomódik, a - potenciál csökken vagy nullává válik. Ha többértékű ellenionok adszorbeálódnak, előfordulhat, hogy kompenzálják a felület töltését, sőt meghaladják, ilyenkor lép fel az áttöltés jelensége. Az áttöltés jelenségének értelmezéséhez, itt nem tárgyalt, kifinomultabb modellek használatosak (pl. Stern-modell, felületi komplexkémiai modellek). A hidratált szervetlen fémoxidokon, például az ezen a gyakorlaton is használatos alumínium-oxidon, vizes közegben felületi OH csoportok alakulnak ki, melyek protonálódása ( OH + 2 ) illetve deprotonálódása ( O - ) révén töltéssel bíró felületek jönnek létre (M fémion, K p, K d egyensúlyi állandók): A felület töltését a protonált és deprotonált csoportok felületi többlete határozza meg. A többlet mértékét egyrészt ezeknek az ionoknak oldatbeli aktivitása, jelen esetben a ph, másrészt az indifferens elektrolitok koncentrációja (-n keresztül) együttesen határozza meg. Adott ionerősség mellett, sav-bázis titrálással meghatározható a felületi töltés nagysága, és a közös metszéspontból a nulla töltéspont értéke. s, C m M 0.02M 0.002M ph ábra. Felületi töltéssűrűség változása a ph-val. A közös metszéspont a nulla töltéspontnak felel meg. Otthon előre elvégzendő feladatok

18 A töltött határfelületekkel kapcsolatos fogalmak áttekintése, az elektromos kettősréteg elméletek felelevenítése A méréséi adatok feldolgozásához alkalmas táblázat elkészítése valamely táblázatkezelő programmal. A gyakorlat leírása Szükséges anyagok: 1 mol dm -3 KCl oldat szilárd Al 2 O 3 ioncserélt víz argon Szükséges eszközök: Metrohm automata büretta automata pipetták analitikai mérleg termosztát Mérési feladatok: A gyakorlatvezető segítségével kapcsolja be a titráló és termosztáló berendezéseket, és indítsa el a mérőprogramot. Kalibrálja a potenciometriás mérőrendszert a kiadott puffer segítségével és készítse el az alábbi 4 mintát: Vak: 1: 2: 3: 0,25±0,01 g Al 2 O 3 0,25±0,01 g Al 2 O 3 0,25±0,01 g Al 2 O 3 5 cm 3 1 mol dm -3 KCl 5 cm 3 1 mol dm -3 KCl 5 cm 3 0,1 mol dm -3 KCl 5 cm 3 0,01 mol dm -3 KCl 2 cm 3 0,02 mol dm -3 HCl 2 cm 3 0,02 mol dm -3 HCl 2 cm 3 0,02 mol dm -3 HCl 2 cm 3 0,02 mol dm -3 HCl 18 cm 3 deszt. víz 18 cm 3 deszt. víz 18 cm 3 deszt. víz 18 cm 3 deszt. víz Titrálja a mintákat 0,02 cm 3 -enként kb. 0,2 mol dm -3 KOH-oldattal (pontos koncentrációját a gyakorlatvezető mondja meg) 10,8-as ph értékig a vak minta, 10,2-ig a szuszpenziók esetén. A szuszpenziók folyamatos keveréséhez mágneses keverőt használjon. A szén-dioxid távoltartása érdekében buborékoltasson át a mintán tisztított argon gázt. Az 18

19 adszorbens nélküli minta esetében mivel a gáz átvezetése keveri is a mintát a mágneses keverő nem szükséges. A titrálás folyamán a vezérlőszoftver rögzíti az összetartozó térfogat ph értékpárokat, melyeket a mérés végeztével egy szöveges fájlként lehet elmenteni. Az értékelésnél általában a következő út járható: 1. A fémoxidot nem tartalmazó ún. vak minta titrálásával, a hozzáadott sav-lúg mennyiségéből és a mért ph adatokból meghatározható az aktivitás változása a koncentrációval, azaz hogy milyen lenne az oldat ph-ja adszorbens távollétében. A mért ph értékekből 7-es ph alatt a hidrogénionok, míg 7 fölött a hidroxidionok aktivitását számoljuk ki és ábrázoljuk a hozzáadott sav, c H+ illetve c OH- lúg koncentráció függvényében. Meghatározzuk az a H+ =f(c H+ ) illetve a OH- =f(c OH- ) egyenesek egyenletét. 2. Ezt követően különböző ionerősség mellett titrált, a fém-oxidot is tartalmazó szuszpenziók mérési adatait értékeljük. Mivel az adszorbens a koncentrációviszonyoktól függően képes megkötni az oldatban lévő H + és OH - - ionokat, ezért ugyanannyi hozzáadott sav-bázis esetében mért ph értékek eltérnek a vak mintáétól. A különbség az adszorbens felületén kötődött meg. 3.Az egységnyi tömegű adszorbensre vonatkoztatott protontöbbletet (q) a titrálás minden egyes pontjában kiszámíthatjuk a következő képlettel: q q q V c H OH vak cminta / mszorbens (315-3) ahol q H + és q OH - a fajlagos felületi H + - illetve OH - - iontöbblet (mol/g) a titrálás adott pontjában, V a szuszpenzió térfogata (dm 3 ), m az adszorbens tömege (g), c vak a vak minta c H+ vagy c OH- koncentrációja, c minta a szuszpenzió c H+ vagy c OH- koncentrációja, melyet a mért ph-ból számítunk ki a vak minta során kapott aktivitás függvények alapján. 4. A protontöbblet alapján az adszorbens felületi töltését (C/m 2 ) a F q / S (315-4) képlet alapján számoljuk, ahol F a Faraday-állandó (96485 C/mol); S pedig az adszorbens fajlagos felülete (m 2 /g). A kiértékeléshez egy Excel számolótáblát használunk, melyet a gyakorlatvezető mutat be. 6. Ábrázolja közös koordináta rendszerben a ph felületi töltés diagramokat, értelmezze és állapítsa meg az adszorbens nulla töltéspontját! (A titrálási adatok értékeléséhez 19

20 lehetőség van a kettősréteg modellek alkalmazására is egy illesztő program használatával, a gyakorlatvezető segítségével). Ellenőrző és zh kérdések: 1. Elektromos kettősréteg modellek rövid bemutatása 2. Milyen tényezők és hogyan határozzák meg a hidratált szervetlen fém-oxidok felületén kialakuló töltést? 3. Nulla (zérus) töltéspont fogalma, meghatározásának egy lehetséges módszere 4. ph = 1 CuSO 4 oldatból a réz- vagy a szulfátionok kötődnek meg nagyobb mértékben a tároló üvegedény belső falán? ph = 5 CuSO 4 oldat esetében van-e változás? A válaszát a felületi töltésekben végbemenő változásokkal magyarázza! 5. Milyen tényezők és hogyan határozzák meg a hidratált szervetlen fém-oxidok felületén kialakuló töltést? 6. Az ionerősség növekedésével hogyan változik a töltött felületen kialakuló kettősréteg vastagsága? 7. Hogyan definiálná az elektrokinetikus (zéta) potenciált? 8. Az agyagásványokat gyakran használják tisztított (csökkentett iontartalmú) vizek előállítására. Mi ennek az alapja, milyen folyamat játszódik le eközben 20

21 316. Szolok koagulációsebességének vizsgálata Feladat: Ezüst-klorid szol előállítása és koagulációjának vizsgálata. Elektrolitok és polimerek hatásának elemzése a koaguláció sebességére. Az ún. vegyértékszabály igazolása. Irodalom: D. J. Shaw: Bevezetés a kolloid- és felületi kémiába, Műszaki Könyvkiadó 1986 P. W. Atkins: Fizikai Kémia III., Nemzeti Tankönyvkiadó, 2002 Elméleti alapok Koagulációnak nevezzük a szoloknak azt állapotváltozását, amely során a primer részecskék nagyobb halmazokká (koagulum, aggregátum) egyesülnek. A folyamat egyszerű bimolekulás kinetikával jellemezhető: 2 k N (316-1) dn dt Ahol N (db/térfogat) a részecskék koncentrációja, k sebességi együttható. Ez az időben lejátszódó folyamat a részecskék ütközésének a gyakoriságától és a részecskék közötti kölcsönhatástól függ. Az ütközések gyakorisága a koncentráción túl a részecskék diffúziósebességétől függ, és ha nincs aktiválási energia igénye a koagulációnak, akkor ez az ún. diffúziógátolt reakció a lehetséges leggyorsabb folyamat. A koaguláció aktiválási energiáját a liofób kolloidok stabilitásának ún. DLVO elmélete értelmezi, a részecskék közötti vonzó és taszító hatások alapján. Ez az elmélet tisztán elektrosztatikus és sikeresen értelmezi az elektrolitokkal történő koaguláltatás (aktiválási energia csökkenés) esetét (kisózás). Ilyenkor ellentétes töltésű ionok, az ún. ható ionok árnyékolják a kolloid részecskék saját töltését. A levezetés azt mutatja, hogy a kolloid részecskével ellentétes töltésű ionok koaguláltató képessége a töltésüktől (z, vegyértéküktől) függ, z -6 szerint nő (Hardy-Schulze vegyérték szabály). Az (316-1) egyenlet integrálása alapján az összes részecskék számának csökkenése (Smoluchowski elmélet alapján), ha N 0 a kezdeti részecskeszám: N 0 (316-2) 1 N kn t 0 21

22 Az összes részecske kezdetben az egyszeres primer részecskéket jelenti, majd a koagulációval megjelennek a kettős (dublett), hármas (triplett) stb. részecskék, így az önállóan mozgó részecskék száma csökken (316-1 ábra). 1 N/N összes kettős/egyszeres 0.6 primer kettős hármas idő, perc ábra. A normalizált részecskeszám, N változása a koaguláció előrehaladtával. N 0 a kezdeti részecskeszám. A koaguláció felezési ideje T 1/2 =10 perc. Széles körben alkalmazott módszer a koaguláció nyomon követésére a turbiditás, időbeli változásának mérése. Az adott fény hullámhossznál () nem abszorbeáló, kis részecskék (Rayleigh tartomány, átmérő < /10) esetében a mintán áthaladó fény gyengülése, a látszólagos abszorbancia, a minta zavarossága (turbiditása, más szóval fényszórása) miatt lép fel. Az áthaladó fény erősségét (nem túl nagy koncentrációknál) a Lambert-törvény írja le: I I e x 0 (316-3) Ahol I 0, I a fény intenzitása a küvettába való belépéskor, illetve áthaladáskor, x a fény útja a mintában. Az egyik nehézséget az jelentheti, hogy a turbiditás nem egyenletesen változik a koaguláció során. Ahhoz, hogy a (316-2) egyenletet a turbiditás-változásra átírhassuk, ismerni kell a részecske szórási sajátságait. Egy adott diszperzió turbiditása a részecske koncentrációjával (N) és térfogatának négyzetével (V 2 ) arányos (Rayleigh tartomány). A látszólagos abszorbancia: I I 0 x 2 lg lg e x konst' V N (316-4) Ha a szol koncentrációja nem változik (nem képződik, nem tűnik el), akkor ezt a sűrűséggel osztva c (g/ml)/ (g/ml) az egységnyi térfogatban lévő összes részecske térfogatát kapjuk NV, ami nem más, mint a térfogattört, NV. Mivel a részecskeszám és az átlagos részecsketérfo- 22

23 gat szorzata állandó, ezért a koaguláció során, a méret növekedésének az önálló részecskék számának csökkenésével kell járnia. Ahogyan azt a ábra is mutatja. Az NV szorzat állandóságából következik, behelyettesítve a egyenletbe, hogy a turbiditás arányos az átlagos részecsketérfogattal illetve fordítva arányos a részecskeszámmal: I0 1 lg konstv konst'' (316-5) I N A (316-1) és (316-5) egyenlet összevetésével látható, hogy a turbiditás időben nő, mert a nagyobb részecskék jobban szórják a fényt. dn 0 N konst d d konst d 1 dn t konst (316-6) 2 2 dt dt N N N dt A koaguláció kezdetén, még csak dublett részecskék képződnek az így mért sebesség megfelel az 1. es folyamatnak. A turbiditás ekkor a dublett és primer részecskék arányát tükrözve változik (316-1 ábra). A k sebességi állandó a turbiditás ~ idő függés kezdeti szakaszából meredekség/tengelymetszet meghatározható. A tengelymetszettel ( 0 ) való osztás azért szükséges, hogy a különböző kiindulási koncentrációjú (NV) szolok koagulációs sebességeit össze tudjuk hasonlítani. A liofób kolloidokat, szolokat elektrosztatikusan és sztérikusan stabilizálhatjuk (kinetikailag) ábra. Liofób kolloidok stabilizálásának módjai, és az energia diagram. 23

24 ábra. Elektrolit oldatok koncentrációjának növekedésének hatása a stabilitási hányadosra. A kolloid stabilitását a stabilitási aránnyal jellemezhetjük, amely a diffúzió gátolt (nagy elektrolit-koncentrációknál, taszítás nélküli) gyors koaguláció és a stabilizált kolloidban zajló, lassú koaguláció sebességi együtthatóinak az aránya: W k k D (316-7) A stabilitási arány az eredő kölcsönhatási energia maximumának értékétől függ. Ha valamilyen adalékolás hatására ez a maximum megszűnik, akkor elérjük a gyors koagulációt. Ekkor a koagulációs sebesség maximális, illetve a stabilitási arány W=1 (316-3 ábra). Ez az ún. kritikus koaguláltató koncentráció. Otthon előre elvégzendő feladatok l A fényszórás alapelveinek áttekintése, a Rayleigh szórás felelevenítése. A homogén másodrendű folyamatok kinetikai egyenlete és megoldása. A méréséi adatok feldolgozásához alkalmas táblázat elkészítése valamely táblázatkezelő programmal. Az AgCl szol felületi töltésének kiszámítása a gyakorlat 1. sorozatának mintáiban. 24

25 A gyakorlat leírása Szükséges anyagok: 0,010 mol dm -3 koncentrációjú AgNO 3 oldat 0,010 mol dm -3 koncentrációjú KCl oldat 0,5 mol dm -3 koncentrációjú KNO 3 oldat 0,05 mol dm -3 koncentrációjú Ca(NO 3 ) 2 oldat 0,005 mol dm -3 koncentrációjú Al(NO 3 ) 3 oldat 0,05% poli-vinilalkohol (PVA) oldat MilliQ víz Szükséges eszközök: Cary 3 spektrofotométer automata pipetták analitikai mérleg A mérési feladat Készítsen 5,00 5,00 cm 3 A és B jelzésű oldatokat az alábbi táblázatok alapján csavaros kupakkal ellátott polipropilén kémcsövekbe. Az oldatok elkészítésénél ne ioncserélt-, hanem ultratiszta (MilliQ) vizet használjon. Ügyeljen az automata pipetta helyes használatára, szükség esetén kérje a gyakorlatvezető segítségét. Amikor a 6 6 darab oldat komponenseit összemérte, csavarja a kémcsövekre a kupakokat és alaposan rázza vagy kevertesse össze tartalmukat. 1. sorozat Oldat sorszáma A oldat B oldat 0,05% PVA 0,010 M KCl víz 0,010 M víz AgNO 3 1 1,00 ml 1,00 ml 3,00 ml 1,00 ml 4,00 ml 2 0,05 ml 1,00 ml 3,95 ml 1,00 ml 4,00 ml 3 1,00 ml 4,00 ml 1,00 ml 4,00 ml 4 1,10 ml 3,90 ml 0,90 ml 4,10 ml 5 0,95 ml 4,05 ml 1,05 ml 3,95 ml 6 0,90 ml 4,10 ml 1,10 ml 3,90 ml 25

26 Az aggregáció mérését CARY 3 spektrofotométerrel végezze a gyakorlatvezető utasításai szerint. Röviden összefoglalva a teendőket: 3. Kapcsolja be a számítógépet, majd keresse meg a Cary WinUV mappában a Kinetics modult és indítsa el. 4. Kapcsolja be a spektrofotométert a piros ON/OFF gombbal, majd kapcsolja be a termosztáló modult is hasonlóképpen. 5. A számítógépen válassza ki a 6cella-15p.MKN módszert a Load method menüponttal (a C:\Varian\Cary WinUV\MSc_gyakorlat mappában található). 6. Helyezzen egy-egy vízzel teli PMMA küvettát a spektrofotométer mintatartójának 1 6. rekeszébe. Ügyeljen a küvetták behelyezésének irányára, a maratott háromszög jobb kéz felé álljon. Húzza be teljesen a küvettatér fedelét. 7. A képernyőn látható Zero gombra kattintva a küvetták kiindulási abszorbanciaértékeit a program nullára állítja. 8. Öntse ki alaposan a vizet a küvettákból (pár apró csepp maradhat bennük, mert ezeknek az össztérfogathoz viszonyított mennyisége elhanyagolható). Ezután a küvettákba sorra pipettázzon 1,5 1,5 ml-t az B1 B5 oldatokból. Az utolsó küvettába ugyanakkor ne a B6, hanem az A6 oldatból mérjen be! 9. Amint a küvettatér hőmérséklete stabilan beállt 25,0 C-ra, indítsa el a mérést a Start ikonra kattintva (a küvettatér ajtaja még maradjon nyitva). Először adja meg a fájlnevet, majd az egyes minták nevét. Ez utóbbi nyugtázása után a program 2 perc visszaszámlálást végez, csak ennek leteltével kezdi el a mérést. Ez alatt az idő alatt pipettázzon egyenletes időközönként 1,5 1,5 ml A1 A5 illetve a B6 oldatot a megfelelő küvettákba. A javasolt adagolási pillanatok: A1 1:30, A2 1:15, A3 1:00, A4 0:45, A5 0:30, B6 0:15. Az oldatokat a küvettákba előzőleg bemért B oldatok felszíne alá adagolja, majd a keveréket egyszer engedje visszaszívódni a pipettába és nyomja ki a hegyből a keveréket a küvettába (így megfelelően elkeveredik a reakcióelegy). Ezután húzza be a küvettatér ajtaját. 10. A mérés a megadott idő leteltével automatikusan leáll, ez alatt az idő alatt mérje össze a következő hat oldatot. 26

27 2. sorozat Oldat sorszáma A oldat B oldat 0,5 M KNO 3 0,010 M KCl víz 0,010 M víz AgNO 3 7 0,10 ml 1,00 ml 3,90 ml 0,90 ml 4,10 ml 8 0,20 ml 1,00 ml 3,80 ml 0,90 ml 4,10 ml 9 0,40 ml 1,00 ml 3,60 ml 0,90 ml 4,10 ml 10 1,00 ml 1,00 ml 3,00 ml 0,90 ml 4,10 ml 11 2,00 ml 1,00 ml 2,00 ml 0,90 ml 4,10 ml 12 4,00 ml 1,00 ml 0,00 ml 0,90 ml 4,10 ml A számítógépen válassza ki az 1cella-5p.MKN módszert a Load method menüponttal. Helyezzen egy vízzel teli PMMA küvettát a spektrofotométer mintatartójának 1. rekeszébe, majd a küvettatér fedelét behúzva nullázza le az abszorbanciát. Öntse ki alaposan a vizet a küvettából, majd pipettázzon bele 1,5 ml-t az A7 oldatból. Amint a küvettatér hőmérséklete stabilan beállt 25,0 C-ra, indítsa el a mérést a Start ikonra kattintva (a küvettatér ajtaja maradjon nyitva). Mint az előző feladatnál, itt is először a fájlnevet, majd a minta nevét adja meg. Ez utóbbi nyugtázása után a program most is 2 perc visszaszámlálást végez, de itt nem kell megvárni a visszaszámlálás végét, hanem rögtön adjon 1, 5 ml B7 oldatot a küvettába. A jó elkeverés céljából most is az A oldat felszíne alá adagoljon, és kétszer szívja vissza az oldatot a pipettahegybe a mérés kezedete előtt. Végül kattintson a Start gombra és húzza be a küvettatér ajtaját. A mérés a megadott idő leteltével automatikusan leáll. Öblítse el kívül-belül a küvettát MilliQ vízzel és törölje kívül szárazra. Az előzőekben leírtakat végezze el egyenként egymás után a oldatokkal is. 3. sorozat Oldat sorszáma A oldat B oldat 0,05 M 0,010 M KCl víz 0,010 M víz Ca(NO 3 ) 2 AgNO ,10 ml 1,00 ml 3,90 ml 0,90 ml 4,10 ml 14 0,20 ml 1,00 ml 3,80 ml 0,90 ml 4,10 ml 15 0,40 ml 1,00 ml 3,60 ml 0,90 ml 4,10 ml 16 1,00 ml 1,00 ml 3,00 ml 0,90 ml 4,10 ml 17 2,00 ml 1,00 ml 2,00 ml 0,90 ml 4,10 ml 18 4,00 ml 1,00 ml 0,00 ml 0,90 ml 4,10 ml 27

28 1. A 2. sorozatnál leírtak szerint végezze el a mérést a 3. sorozat oldataival is. 4. sorozat Oldat sorszáma A oldat B oldat 0,005 M 0,010 M KCl víz 0,010 M víz Al(NO 3 ) 3 AgNO ,10 ml 1,00 ml 3,90 ml 0,90 ml 4,10 ml 20 0,20 ml 1,00 ml 3,80 ml 0,90 ml 4,10 ml 21 0,40 ml 1,00 ml 3,60 ml 0,90 ml 4,10 ml 22 1,00 ml 1,00 ml 3,00 ml 0,90 ml 4,10 ml 23 2,00 ml 1,00 ml 2,00 ml 0,90 ml 4,10 ml 24 4,00 ml 1,00 ml 0,00 ml 0,90 ml 4,10 ml A 2. sorozatnál leírtak szerint végezze el a mérést a 4. sorozat oldataival is. Kiértékelés: Az első sorozat esetében az abszorbancia idő görbék szemrevételezése alapján hasonlítsa össze a szolok stabilitását a különböző összetételeknél. Értelmezze a megfigyelést. Az elektrolit hatás vizsgálatánál a kinetikai görbékből a Cary 3 spektrofotométer Recalculate gombja segítségével határozza meg a koagulációs másodrendű sebességi állandókat a különböző oldatösszetételeknél. Figyelem! Egyes esetekben a kis hatóion-koncentrációknál indukciós szakasz léphet fel, nagyobb koncentrációknál pedig a sebességi állandó csökken a kísérlet végső szakaszában. Válasszon ezért egy megfelelő időtartományt a görbék illesztéséhez. Ábrázolja a -lg k = f (lg c elektrolit ) függvényeket egy Excel diagramon, ahogyan az irodalmi példa ( ábra) mutatja. Hasonlítsa össze a koaguláltató koncentrációkat a különböző vegyértékű hatóionokra a görbék töréspontjaiban. Az így meghatározott kritikus koaguláltató értékeket írja fel a következő alakban: 1 1: x 2 Adja meg x és y értékeit. Értelmezze az eredményt. 1 : y 3 (316-8) Ellenőrző és zh kérdések: 1. Mi a koaguláció definíciója? 28

29 2. Írja le, hogyan stabilizálható kinetikailag egy lioszol az aggregáció ellen. 3. Mi a stabilitási arány és a kritikus koaguláltató koncentráció? 4. Írja le a zérustöltéspont definícióját. 5. Hogyan lehet egy töltött részecske felületi töltését kiszámolni egy adott sajátion zérustöltésponthoz tartozó koncentrációjának értékéből? 6. Milyen a töltése az ekvimoláris mennyiségű KCl és AgCl oldatokból előállított AgCl szolnak és mi ennek az oka? 7. Írja fel az egyszerű bimolekulás kinetika sebességi egyenletét. 8. Írja le a Hardy-Schulze szabályt. 29

30 317. Emulziók előállítása, stabilitásának és reológiai tulajdonságainak vizsgálata Feladat: Különböző összetételű emulziók előállítása. A tenzid mennyiségének hatása az emulzió milyenségére és stabilitására. Az előállított emulziók reológiai viselkedésének meghatározása és a kapott adatok értelmezése. Irodalom: D. J. Shaw: Bevezetés a kolloid- és felületi kémiába, Műszaki Könyvkiadó 1986 P. W. Atkins: Fizikai Kémia III., Nemzeti Tankönyvkiadó, 2002 Elméleti alapok Emulzióknak nevezzük az olyan kolloid diszperz rendszereket, melyekben a diszpergált rész és a diszperziós közeg folyékony halmazállapotú. Az emulziók lehetnek olaj a vízben o/v, víz az olajban v/o, és o/o olaj az olajban típusúak. Stabilizációjuk emulgeátorral történik. Az emulzió jellegét általában nem a koncentrációk aránya, hanem a szerkezet adja meg, azaz a közeg a folytonos fázis. Általában az o/v emulziók krémesebbek, míg a v/o emulziók fényesebbek és zsírosabb tapintásúak. Az emulzió a saját közegével korlátlanul hígítható. A töményebb emulziók koherens rendszert alkothatnak, azaz reológiai folyáshatárral rendelkezhetnek, ekkor krémeknek nevezzük őket (tejföl, vaj, majonéz, margarin, krém, kenőcs). Az emulziók létrehozásához, a nagy fajlagos felület miatt energia befektetés szükséges. Az emulziók előállítására számos eljárás ismeretes, az emulgeátor és a kívánt emulzió sajátságaitól, s bizonyos esetben mennyiségétől is, függően. Általában mechanikus energiát alkalmazunk, a kézi keveréstől (kenőcsök, ételek házi készítése) a nagy energiájú gépi és ultrahangos emulgeálásig, valamennyi esetben a nyírófeszültség változtatásával. Laboratóriumi viszonyok között nagy fordulatszámú keverőket alkalmazhatunk. A kívánt kiindulási komponensek és emulgeátorok, valamint a készülékek által létrehozott nyíróerő révén különböző típusú és stabilitású emulziók állíthatók elő, amelyek különböző felhasználást tesznek lehetővé. 30

31 Az emulgeátorok fő típusai: 1. Anionos: negatív töltésű hidrofil csoportottal rendelkeznek, pl. alkil- és arilszulfátok valamint szulfonátok, zsírsavak sói (szappanok). Samponok, mosószerek fő alkotói. 2. Kationos: pozitív töltéssel rendelkeznek pl. alkil/arilaminok, foszfinok. Általában tartósítószerek, kondícionálók összetevőiként szerepelnek. 3. Amfoter: két ellentétes töltéssel rendelkező csoportot vagy csoportokat tartalmaznak pl. Cocamidopropyl Betaine, Zwittergent, proteinek, kazein, tojásfehérje, lizerginsav, pszilocibin. A töltés ph függő. 4. Nemionos: oldatban sincs elektromos töltésük, ilyenek például a különböző Tween, SPAN, BRIJ márkanevű tenzidek. Ide tartoznak az amin-oxid típusú detergensek is, melyekben a N=O kötés erősen polározott, de semleges ill. bázikus közegben nincs töltésszétválás. 5. Pickering: finom porok (bentonit, szilika, szén) a folyadékcseppek felületén megkötődve igen hatékony emulgeátorok lehetnek a koaleszcencia sztérikus gátlásával. 31

Klasszikus analitikai módszerek:

Klasszikus analitikai módszerek: Klasszikus analitikai módszerek: Azok a módszerek, melyek kémiai reakciókon alapszanak, de az elemzéshez csupán a tömeg és térfogat pontos mérésére van szükség. A legfontosabb klasszikus analitikai módszerek

Részletesebben

Az infravörös spektroszkópia analitikai alkalmazása

Az infravörös spektroszkópia analitikai alkalmazása Az infravörös spektroszkópia analitikai alkalmazása Egy molekula nemcsak haladó mozgást végez, de az atomjai (atomcsoportjai) egymáshoz képest is állandó mozgásban vannak. Tételezzünk fel egy olyan mechanikai

Részletesebben

7. VIZES OLDATOK VISZKOZITÁSÁNAK MÉRÉSE OSTWALD-FENSKE-FÉLE VISZKOZIMÉTERREL

7. VIZES OLDATOK VISZKOZITÁSÁNAK MÉRÉSE OSTWALD-FENSKE-FÉLE VISZKOZIMÉTERREL 7. VIZES OLDATOK VISZKOZITÁSÁNAK MÉRÉSE OSTWALD-FENSKE-FÉLE VISZKOZIMÉTERREL Számos technológiai folyamat, kémiai reakció színtere gáz, vagy folyékony közeg (fluid közeg). Gondoljunk csak a fémek előállításakor

Részletesebben

KONDUKTOMETRIÁS MÉRÉSEK

KONDUKTOMETRIÁS MÉRÉSEK A környezetvédelem analitikája KON KONDUKTOMETRIÁS MÉRÉSEK A GYAKORLAT CÉLJA: A konduktometria alapjainak megismerése. Elektrolitoldatok vezetőképességének vizsgálata. Oxálsav titrálása N-metil-glükamin

Részletesebben

7.4. Tömény szuszpenziók vizsgálata

7.4. Tömény szuszpenziók vizsgálata ahol t a szuszpenzió, t o a diszperzióközeg kifolyási ideje, k a szuszpenzió, k o pedig a diszperzióközeg sárásége. Kis szuszpenziókoncentrációnál a sáráségek hányadosa elhanyagolható. A mérési eredményeket

Részletesebben

Tanulói munkafüzet. FIZIKA 10. évfolyam 2015.

Tanulói munkafüzet. FIZIKA 10. évfolyam 2015. Tanulói munkafüzet FIZIKA 10. évfolyam 2015. Összeállította: Scitovszky Szilvia Lektorálta: Dr. Kornis János Szakképző Iskola és ban 1 Tartalom Munka- és balesetvédelmi, tűzvédelmi szabályok... 2 1-2.

Részletesebben

KÉMIA. Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény Vizsgafejlesztő Központ 2003

KÉMIA. Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény Vizsgafejlesztő Központ 2003 KÉMIA Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény Vizsgafejlesztő Központ 2003 ű érettségire felkészítő tananyag tanterve /11-12. ill. 12-13. évfolyam/ Elérendő célok: a természettudományos gondolkodás

Részletesebben

800-5000 Hz U. oldat. R κ=l/ra. 1.ábra Az oldatok vezetőképességének mérése

800-5000 Hz U. oldat. R κ=l/ra. 1.ábra Az oldatok vezetőképességének mérése 8 gyak. Konduktometria A gyakorlat célja: Az oldat ionos alkotóinak összegző, nem specifikus mérése (a víz tisztasága), a konduktometria felhasználása titrálás végpontjelzésére. A módszer elve Elektrolitok

Részletesebben

MTA DOKTORI ÉRTEKEZÉS

MTA DOKTORI ÉRTEKEZÉS MTA DOKTORI ÉRTEKEZÉS ELLENTÉTES TÖLTÉSŐ POLIELEKTROLITOK ÉS TENZIDEK ASSZOCIÁCIÓJA Mészáros Róbert Eötvös Loránd Tudományegyetem Kémiai Intézet Budapest, 2009. december Köszönetnyilvánítás Ezúton szeretném

Részletesebben

Kolloid kémia Anyagmérnök mesterképzés (MSc) Vegyipari technológiai szakirány MAKKEM 274M

Kolloid kémia Anyagmérnök mesterképzés (MSc) Vegyipari technológiai szakirány MAKKEM 274M Kolloid kémia Anyagmérnök mesterképzés (MSc) Vegyipari technológiai szakirány MAKKEM 274M Tantárgyi kommunikációs dosszié (TKD) Miskolci Egyetem Műszaki Anyagtudományi Kar Kémiai Tanszék Miskolc, 2014

Részletesebben

6. A TALAJ KÉMIAI TULAJDONSÁGAI. Dr. Varga Csaba

6. A TALAJ KÉMIAI TULAJDONSÁGAI. Dr. Varga Csaba 6. A TALAJ KÉMIAI TULAJDONSÁGAI Dr. Varga Csaba Oldódási és kicsapódási reakciók a talajban Fizikai oldódás (bepárlás után a teljes mennyiség visszanyerhető) NaCl Na + + Cl Kémiai oldódás Al(OH) 3 + 3H

Részletesebben

ELEKTROLITOK VEZETÉSÉVEL KAPCSOLATOS FOGALMAK

ELEKTROLITOK VEZETÉSÉVEL KAPCSOLATOS FOGALMAK ELEKTROLITOK VEZETÉSÉVEL KAPCSOLATOS FOGALMAK Egy tetszőleges vezetőn átfolyó áramerősség (I) és a vezetőn eső feszültség (U) között az ellenállás teremt kapcsolatot (ld. középiskolai fizika): U I R R

Részletesebben

A REAKCIÓKINETIKA ALAPJAI

A REAKCIÓKINETIKA ALAPJAI A REAKCIÓKINETIKA ALAPJAI Egy kémiai reakció sztöchiometriai egyenletének általános alakja a következő formában adható meg k i=1 ν i A i = 0, (1) ahol A i a reakcióban résztvevő i-edik részecske, ν i pedig

Részletesebben

BUDAPESTI MŰSZAKI EGYETEM Anyagtudomány és Technológia Tanszék. Hőkezelés 2. (PhD) féléves házi feladat. Acélok cementálása. Thiele Ádám WTOSJ2

BUDAPESTI MŰSZAKI EGYETEM Anyagtudomány és Technológia Tanszék. Hőkezelés 2. (PhD) féléves házi feladat. Acélok cementálása. Thiele Ádám WTOSJ2 BUDAPESTI MŰSZAKI EGYETEM Anyagtudomány és Technológia Tanszék Hőkezelés. (PhD) féléves házi feladat Acélok cementálása Thiele Ádám WTOSJ Budaest, 11 Tartalomjegyzék 1. A termokémiai kezeléseknél lejátszódó

Részletesebben

m n 3. Elem, vegyület, keverék, koncentráció, hígítás m M = n Mértékegysége: g / mol elem: azonos rendszámú atomokból épül fel

m n 3. Elem, vegyület, keverék, koncentráció, hígítás m M = n Mértékegysége: g / mol elem: azonos rendszámú atomokból épül fel 3. Elem, vegyület, keverék, koncentráció, hígítás elem: azonos rendszámú atomokból épül fel vegyület: olyan anyag, amelyet két vagy több különbözı kémiai elem meghatározott arányban alkot, az alkotóelemek

Részletesebben

Gyógyszerhatóanyagok azonosítása és kioldódási vizsgálata tablettából

Gyógyszerhatóanyagok azonosítása és kioldódási vizsgálata tablettából Gyógyszerhatóanyagok azonosítása és kioldódási vizsgálata tablettából ELTE TTK Szerves Kémiai Tanszék 2015 1 I. Elméleti bevezető 1.1. Gyógyszerkönyv A Magyar gyógyszerkönyv (Pharmacopoea Hungarica) első

Részletesebben

EGÉSZTESTSZÁMLÁLÁS. Mérésleírás Nukleáris környezetvédelem gyakorlat környezetmérnök hallgatók számára

EGÉSZTESTSZÁMLÁLÁS. Mérésleírás Nukleáris környezetvédelem gyakorlat környezetmérnök hallgatók számára EGÉSZTESTSZÁMLÁLÁS Mérésleírás Nukleáris környezetvédelem gyakorlat környezetmérnök hallgatók számára Zagyvai Péter - Osváth Szabolcs Bódizs Dénes BME NTI, 2008 1. Bevezetés Az izotópok stabilak vagy radioaktívak

Részletesebben

A borok tisztulása (kolloid tulajdonságok)

A borok tisztulása (kolloid tulajdonságok) A borok tisztulása (kolloid tulajdonságok) Tisztasági problémák a borban Áttetszőség fogyasztói elvárás, különösen a fehérborok esetében Zavarosságok: 1. bor felületén (pl. hártya); 2. borban szétszórtan

Részletesebben

ph mérés indikátorokkal

ph mérés indikátorokkal ph mérés indikátorokkal Általános tudnivalók a ph értékéről és méréséről Egy savat vagy lúgot tartalmazó vizes oldat savasságának vagy lúgosságának erősségét a H + vagy a OH - ion koncentrációval lehet

Részletesebben

SPEKTROFOTOMETRIAI MÉRÉSEK

SPEKTROFOTOMETRIAI MÉRÉSEK SPEKTROFOTOMETRIAI MÉRÉSEK Elméleti bevezetés Ha egy anyagot a kezünkbe veszünk (valamilyen technológiai céllal alkalmazni szeretnénk), elsı kérdésünk valószínőleg az lesz, hogy mi ez az anyag, milyen

Részletesebben

4. sz. Füzet. A hibafa számszerű kiértékelése 2002.

4. sz. Füzet. A hibafa számszerű kiértékelése 2002. M Ű S Z A K I B I Z O N S Á G I F Ő F E L Ü G Y E L E 4. sz. Füzet A hibafa számszerű kiértékelése 00. Sem a Műszaki Biztonsági Főfelügyelet, sem annak nevében, képviseletében vagy részéről eljáró személy

Részletesebben

A TITRÁLÁSOK GYAKORLATA

A TITRÁLÁSOK GYAKORLATA A TITRÁLÁSOK GYAKORLATA készült a DE és SZTE Szervetlen és Analitikai Kémiai tanszékeinek oktatási segédanyagai, illetve Lengyel B.: Általános és Szervetlen Kémiai Praktikum alapján Előkészületek a térfogatos

Részletesebben

Kolloidkémia előadás vizsgakérdések

Kolloidkémia előadás vizsgakérdések Kolloidkémia előadás vizsgakérdések Egyenletek, képletek esetén minden esetben adja meg a szimbólumok jelentését, és azok mértékegységét!!! Ábrák esetén jelölje melyik tengelyen mit ábrázol, milyen egységben

Részletesebben

Tevékenység: Olvassa el a fejezetet! Gyűjtse ki és jegyezze meg a ragasztás előnyeit és a hátrányait! VIDEO (A ragasztás ereje)

Tevékenység: Olvassa el a fejezetet! Gyűjtse ki és jegyezze meg a ragasztás előnyeit és a hátrányait! VIDEO (A ragasztás ereje) lvassa el a fejezetet! Gyűjtse ki és jegyezze meg a ragasztás előnyeit és a hátrányait! VIDE (A ragasztás ereje) A ragasztás egyre gyakrabban alkalmazott kötéstechnológia az ipari gyakorlatban. Ennek oka,

Részletesebben

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. országos döntő. Az írásbeli forduló feladatlapja. 8. osztály. 2. feladat:... pont. 3. feladat:...

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. országos döntő. Az írásbeli forduló feladatlapja. 8. osztály. 2. feladat:... pont. 3. feladat:... T I T - M T T Hevesy György Kémiaverseny országos döntő Az írásbeli forduló feladatlapja 8. osztály A versenyző azonosítási száma:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:...

Részletesebben

MATEMATIKA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

MATEMATIKA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Matematika emelt szint 1613 ÉRETTSÉGI VIZSGA 016. május 3. MATEMATIKA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Fontos tudnivalók Formai előírások:

Részletesebben

ozmózis osmosis Egy rendszer termodinamikailag stabilis, ha képződése szabadentalpia csökkenéssel jár, állandó nyomáson és hőmérsékleten.

ozmózis osmosis Egy rendszer termodinamikailag stabilis, ha képződése szabadentalpia csökkenéssel jár, állandó nyomáson és hőmérsékleten. ozmózis osmosis termodinamikai stabilitás thermodynamic stability kinetikai stabilitás kinetic stability felületaktív anyagok surfactants, surface active materials felületinaktív anyagok surface inactive

Részletesebben

HÁZTARTÁSI LÚGOSVÍZ ELİÁLLÍTÓ VÍZKEZELİ BERENDEZÉS

HÁZTARTÁSI LÚGOSVÍZ ELİÁLLÍTÓ VÍZKEZELİ BERENDEZÉS HÁZTARTÁSI LÚGOSVÍZ ELİÁLLÍTÓ VÍZKEZELİ BERENDEZÉS TARTALOMJEGYZÉK 1. TARTOZÉKOK 3 2. FIGYELMEZTETİ JELZÉSEK 3 3. BEÉPÍTÉSI VÁZLAT 8 4. FİBB MŐSZAKI ADATOK 9 5. HIBAÜZENETEK 10 6. HÁZTELEPÍTÉS 11 7. AZ

Részletesebben

2. Hőmérséklet érzékelők vizsgálata, hitelesítése folyadékos hőmérő felhasználásával.

2. Hőmérséklet érzékelők vizsgálata, hitelesítése folyadékos hőmérő felhasználásával. 2. Hőmérséklet érzékelők vizsgálata, hitelesítése folyadékos hőmérő felhasználásával. A MÉRÉS CÉLJA Az elterjedten alkalmazott hőmérséklet-érzékelők (ellenállás-hőmérő, termisztor, termoelem) megismerése,

Részletesebben

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1998

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1998 1998 1. oldal KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1998 I. Az alábbiakban megadott vázlatpontok alapján írjon 1-1,5 oldalas dolgozatot! A hibátlan dolgozattal 15 pont szerezhető. Címe: KARBONÁTOK,

Részletesebben

O k t a t á si Hivatal

O k t a t á si Hivatal O k t a t á si Hivatal A versenyző kódszáma: 2015/2016. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny második forduló KÉMIA I. kategória FELADATLAP Munkaidő: 300 perc Elérhető pontszám: 100 pont ÚTMUTATÓ

Részletesebben

SALGÓTARJÁNI MADÁCH IMRE GIMNÁZIUM 3100 Salgótarján, Arany János út 12. Pedagógiai program. Kémia tantárgy kerettanterve

SALGÓTARJÁNI MADÁCH IMRE GIMNÁZIUM 3100 Salgótarján, Arany János út 12. Pedagógiai program. Kémia tantárgy kerettanterve SALGÓTARJÁNI MADÁCH IMRE GIMNÁZIUM 3100 Salgótarján, Arany János út 12. Pedagógiai program Kémia tantárgy kerettanterve KÉMIA HELYI TANTERV A kémia tantárgy teljes óraterve 9. osztály 10. osztály Heti

Részletesebben

2. A MIKROBÁK ÉS SZAPORÍTÁSUK

2. A MIKROBÁK ÉS SZAPORÍTÁSUK 2. A MIKROBÁK ÉS SZAPORÍTÁSUK A biológiai ipar jellemzően mikroorganizmusokat, vagy állati és növényi szervezetek elkülönített sejtjeit szaporítja el, és ezek anyagcseréjét használja fel a kívánt folyamatok

Részletesebben

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2016. május 13. KÉMIA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2016. május 13. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Kémia

Részletesebben

A 2011/2012. tanévi FIZIKA Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első fordulójának feladatai és megoldásai fizikából. I.

A 2011/2012. tanévi FIZIKA Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első fordulójának feladatai és megoldásai fizikából. I. Oktatási Hivatal A 11/1. tanévi FIZIKA Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első fordulójának feladatai és megoldásai fizikából I. kategória A dolgozatok elkészítéséhez minden segédeszköz használható.

Részletesebben

Felületi feszültség és viszkozitás mérése. I. Felületi feszültség mérése. Felületi feszültség mérés és viszkozimetria 2. Fizikai kémia gyakorlat 1

Felületi feszültség és viszkozitás mérése. I. Felületi feszültség mérése. Felületi feszültség mérés és viszkozimetria 2. Fizikai kémia gyakorlat 1 Fizikai kémia gyakorlat 1 Felületi feszültség mérés és viszkozimetria 2 I. Felületi feszültség mérése 1. Bevezetés Felületi feszültség és viszkozitás mérése A felületi feszültség fázisok határfelületén

Részletesebben

Tartalom ELEKTROSZTATIKA AZ ELEKTROMOS ÁRAM, VEZETÉSI JELENSÉGEK A MÁGNESES MEZÕ

Tartalom ELEKTROSZTATIKA AZ ELEKTROMOS ÁRAM, VEZETÉSI JELENSÉGEK A MÁGNESES MEZÕ Tartalom ELEKTROSZTATIKA 1. Elektrosztatikai alapismeretek... 10 1.1. Emlékeztetõ... 10 2. Coulomb törvénye. A töltésmegmaradás törvénye... 14 3. Az elektromos mezõ jellemzése... 18 3.1. Az elektromos

Részletesebben

Kolloidkémia előadás vizsgakérdések

Kolloidkémia előadás vizsgakérdések Kolloidkémia előadás vizsgakérdések Egyenletek, képletek esetén minden esetben adja meg a szimbólumok jelentését, és azok mértékegységét!!! Ábrák esetén jelölje melyik tengelyen mit ábrázol, milyen egységben

Részletesebben

2.9.18. INHALÁCIÓS KÉSZÍTMÉNYEK VIZSGÁLATA: A FINOMRÉSZECSKÉK AERODINAMIKAI VIZSGÁLATA

2.9.18. INHALÁCIÓS KÉSZÍTMÉNYEK VIZSGÁLATA: A FINOMRÉSZECSKÉK AERODINAMIKAI VIZSGÁLATA 2.9.18. Inhalációs készítmények vizsgálata. Ph.Hg.VIII. Ph.Eur.5.2-1 2.9.18. INHALÁCIÓS KÉSZÍTMÉNYEK VIZSGÁLATA: A FINOMRÉSZECSKÉK AERODINAMIKAI VIZSGÁLATA 04/2005:20918 javított A vizsgálatot inhalációs

Részletesebben

- 2 db Erlenmeyer-lombik - 2 db mérőhenger - 2 db tölcsér - labormérleg - szűrőpapír

- 2 db Erlenmeyer-lombik - 2 db mérőhenger - 2 db tölcsér - labormérleg - szűrőpapír 1. A talaj vízmegkötő képességének vizsgálata Kötelező védőeszközök Szükséges eszközök - 2 db Erlenmeyer-lombik - 2 db mérőhenger - 2 db tölcsér - labormérleg - szűrőpapír Szükséges anyagok - talajminták

Részletesebben

KÉMIA I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK

KÉMIA I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK KÉMIA Elvárt kompetenciák: I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK induktív következtetés (egyedi tényekből az általános törvényszerűségekre) deduktív következtetés (az általános törvényszerűségekből

Részletesebben

Doktori értekezés KATIONOS POLIELEKTROLITOK ÉS ANIONOS TENZIDEK KÖZÖTTI KÖLCSÖNHATÁS

Doktori értekezés KATIONOS POLIELEKTROLITOK ÉS ANIONOS TENZIDEK KÖZÖTTI KÖLCSÖNHATÁS Doktori értekezés KATIONOS POLIELEKTROLITOK ÉS ANIONOS TENZIDEK KÖZÖTTI KÖLCSÖNHATÁS Készítette: MEZEI AMÁLIA Eötvös Loránd Tudományegyetem Kémiai Intézet, Fizikai Kémiai Tanszék Határfelületi- és Nanoszerkezetek

Részletesebben

b) Adjunk meg 1-1 olyan ellenálláspárt, amely párhuzamos ill. soros kapcsolásnál minden szempontból helyettesíti az eredeti kapcsolást!

b) Adjunk meg 1-1 olyan ellenálláspárt, amely párhuzamos ill. soros kapcsolásnál minden szempontból helyettesíti az eredeti kapcsolást! 2006/I/I.1. * Ideális gázzal 31,4 J hőt közlünk. A gáz állandó, 1,4 10 4 Pa nyomáson tágul 0,3 liter térfogatról 0,8 liter térfogatúra. a) Mennyi munkát végzett a gáz? b) Mekkora a gáz belső energiájának

Részletesebben

Laboratóriumi technikus laboratóriumi technikus 54 524 01 0010 54 02 Drog és toxikológiai

Laboratóriumi technikus laboratóriumi technikus 54 524 01 0010 54 02 Drog és toxikológiai É 049-06/1/3 A 10/007 (II. 7.) SzMM rendelettel módosított 1/006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján.

Részletesebben

Elektrokémia a kémiai rendszerek és az elektromos áram kölcsönhatása

Elektrokémia a kémiai rendszerek és az elektromos áram kölcsönhatása 6. előadás Elektrokémia a kémiai rendszerek és az elektromos áram kölcsönhatása A kémiai rendszerek egy része vezeti az elektromosságot, a kémiai reakciók jelentős hányadára hatással vannak az elektromos

Részletesebben

1. Atomspektroszkópia

1. Atomspektroszkópia 1. Atomspektroszkópia 1.1. Bevezetés Az atomspektroszkópia az optikai spektroszkópiai módszerek csoportjába tartozó olyan analitikai eljárás, mellyel az anyagok elemi összetételét határozhatjuk meg. Az

Részletesebben

Kémiai reakciók Műszaki kémia, Anyagtan I. 11. előadás

Kémiai reakciók Műszaki kémia, Anyagtan I. 11. előadás Kémiai reakciók Műszaki kémia, Anyagtan I. 11. előadás Dolgosné dr. Kovács Anita egy.doc. PTE MIK Környezetmérnöki Tanszék Kémiai reakció Kémiai reakció: különböző anyagok kémiai összetételének, ill. szerkezetének

Részletesebben

A kolloidika tárgya. Miben mások a kolloid rendszerek? A kolloid rendszerek osztályozása, jellemzése.

A kolloidika tárgya. Miben mások a kolloid rendszerek? A kolloid rendszerek osztályozása, jellemzése. A kolloidika tárgya. Miben mások a kolloid rendszerek? A kolloid rendszerek osztályozása, jellemzése. Dr. Berka Márta Debreceni Egyetem TEK Kolloid- és Környezetkémiai Tanszék http://dragon.unideb.hu/~kolloid/

Részletesebben

UV-LÁTHATÓ ABSZORPCIÓS SPEKTROFOTOMETRIA

UV-LÁTHATÓ ABSZORPCIÓS SPEKTROFOTOMETRIA SPF UV-LÁTHATÓ ABSZORPCIÓS SPEKTROFOTOMETRIA A GYAKORLAT CÉLJA: AZ UV-látható abszorpciós spektrofotométer működésének megismerése és a Lambert-Beer törvény alkalmazása. Szalicilsav meghatározása egy vizes

Részletesebben

KÉMIA Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény Vizsgafejlesztő Központ 2003

KÉMIA Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény Vizsgafejlesztő Központ 2003 KÉMIA Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény Vizsgafejlesztő Központ 2003 I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK A vizsgázónak a követelményrendszerben és a vizsgaleírásban

Részletesebben

DULCOMETER DMT Mérési adat: ph / redoxpotenciál / hőmérséklet

DULCOMETER DMT Mérési adat: ph / redoxpotenciál / hőmérséklet Szerelési és üzemeltetési utasítás DULCOMETER DMT Mérési adat: ph / redoxpotenciál / hőmérséklet A1454 Először teljesen olvassa át az üzemeltetési útmutatókat! Ne dobja el! A telepítési- vagy kezelési

Részletesebben

NAGYHATÉKONYSÁGÚ FOLYADÉKKROMA- TOGRÁFIA = NAGYNYOMÁSÚ = HPLC

NAGYHATÉKONYSÁGÚ FOLYADÉKKROMA- TOGRÁFIA = NAGYNYOMÁSÚ = HPLC NAGYHATÉKONYSÁGÚ FOLYADÉKKROMA- TOGRÁFIA = NAGYNYOMÁSÚ = HPLC Az alkalmazott nagy nyomás (100-1000 bar) lehetővé teszi nagyon finom szemcsézetű töltetek (2-10 μm) használatát, ami jelentősen megnöveli

Részletesebben

A kémiai egyensúlyi rendszerek

A kémiai egyensúlyi rendszerek A kémiai egyensúlyi rendszerek HenryLouis Le Chatelier (1850196) Karl Ferdinand Braun (18501918) A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 011 A kémiai egyensúly A kémiai egyensúlyok

Részletesebben

KÉMIA TANMENETEK 7-8-9-10 osztályoknak

KÉMIA TANMENETEK 7-8-9-10 osztályoknak KÉMIA TANMENETEK 7-8-9-10 osztályoknak Néhány gondolat a mellékletekhez: A tanterv nem tankönyvhöz készült, hanem témakörökre bontva mutatja be a minimumot és az optimumot. A felsőbb osztályba lépés alapja

Részletesebben

Szaktanári segédlet. FIZIKA 10. évfolyam 2015. Összeállította: Scitovszky Szilvia

Szaktanári segédlet. FIZIKA 10. évfolyam 2015. Összeállította: Scitovszky Szilvia Szaktanári segédlet FIZIKA 10. évfolyam 2015. Összeállította: Scitovszky Szilvia 1 Tartalom Munka- és balesetvédelmi, tűzvédelmi szabályok... 2 1-2. Elektrosztatika... 4 3. Egyszerű áramkörök... 9 4. Ohm

Részletesebben

b./ Hány gramm szénatomban van ugyanannyi proton, mint 8g oxigénatomban? Hogyan jelöljük ezeket az anyagokat? Egyforma-e minden atom a 8g szénben?

b./ Hány gramm szénatomban van ugyanannyi proton, mint 8g oxigénatomban? Hogyan jelöljük ezeket az anyagokat? Egyforma-e minden atom a 8g szénben? 1. Az atommag. a./ Az atommag és az atom méretének, tömegének és töltésének összehasonlítása, a nukleonok jellemzése, rendszám, tömegszám, izotópok, nuklidok, jelölések. b./ Jelöld a Ca atom 20 neutront

Részletesebben

BME Villamos Energetika Tanszék Nagyfeszültségű Technika és Berendezések Csoport Nagyfeszültségű Laboratórium. Mérési útmutató

BME Villamos Energetika Tanszék Nagyfeszültségű Technika és Berendezések Csoport Nagyfeszültségű Laboratórium. Mérési útmutató BME Villamos Energetika Tanszék Nagyfeszültségű Technika és Berendezések Csoport Nagyfeszültségű Laboratórium Mérési útmutató Az Elektronikai alkalmazások tárgy méréséhez Nagyfeszültség előállítása 1 1.

Részletesebben

Elektrolitok nem elektrolitok, vezetőképesség mérése

Elektrolitok nem elektrolitok, vezetőképesség mérése Elektrolitok nem elektrolitok, vezetőképesség mérése Név: Neptun-kód: mérőhely: Labor előzetes feladatok A vezetőképesség változása kémiai reakció közben 10,00 cm 3 ismeretlen koncentrációjú sósav oldatához

Részletesebben

A VÍZ OLDOTT SZENNYEZŐANYAG-TARTALMÁNAK ELTÁVOLÍTÁSA IONCSERÉVEL

A VÍZ OLDOTT SZENNYEZŐANYAG-TARTALMÁNAK ELTÁVOLÍTÁSA IONCSERÉVEL A VÍZ OLDOTT SZENNYEZŐANYAG-TARTALMÁNAK ELTÁVOLÍTÁSA IONCSERÉVEL ELTE Szerves Kémiai Tanszék A VÍZ OLDOTT SZENNYEZŐANYAG -TARTALMÁNAK ELTÁVOLÍTÁSA IONCSERÉVEL Bevezetés A természetes vizeket (felszíni

Részletesebben

HITELESÍTÉSI ELŐÍRÁS HIDEGVÍZMÉRŐK ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

HITELESÍTÉSI ELŐÍRÁS HIDEGVÍZMÉRŐK ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK HITELESÍTÉSI ELŐÍRÁS HIDEGVÍZMÉRŐK ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK HE 6/1-2005 Az adatbázisban lévő elektronikus változat az érvényes! A nyomtatott forma kizárólag tájékoztató anyag! TARTALOMJEGYZÉK 1. AZ ELŐÍRÁS

Részletesebben

Kémia OKTV 2005/2006. II. forduló. Az I. kategória feladatlapja

Kémia OKTV 2005/2006. II. forduló. Az I. kategória feladatlapja Kémia OKTV 2005/2006 II. forduló Az I. kategória feladatlapja Kémia OKTV 2005/2006. II. forduló 2 T/15/A I. FELADATSOR Az I. feladatsorban húsz kérdés szerepel. Minden kérdés után 5 választ tüntettünk

Részletesebben

Szigetelők Félvezetők Vezetők

Szigetelők Félvezetők Vezetők Dr. Báder Imre: AZ ELEKTROMOS VEZETŐK Az anyagokat elektromos erőtérben tapasztalt viselkedésük alapján két alapvető csoportba soroljuk: szigetelők (vagy dielektrikumok) és vezetők (vagy konduktorok).

Részletesebben

Többkomponensű rendszerek I.

Többkomponensű rendszerek I. Többkomponensű rendszerek I. Műszaki kémia, Anyagtan I. 9. előadás Dolgosné dr. Kovács Anita egy.doc. PTE MIK Környezetmérnöki Tanszék Többkomponensű rendszerek Folytonos közegben (diszpergáló, ágyazó

Részletesebben

I. Atomszerkezeti ismeretek (9. Mozaik Tankönyv:10-30. oldal) 1. Részletezze az atom felépítését!

I. Atomszerkezeti ismeretek (9. Mozaik Tankönyv:10-30. oldal) 1. Részletezze az atom felépítését! I. Atomszerkezeti ismeretek (9. Mozaik Tankönyv:10-30. oldal) 1. Részletezze az atom felépítését! Az atom az anyagok legkisebb, kémiai módszerekkel tovább már nem bontható része. Az atomok atommagból és

Részletesebben

POWX0073LI HU 1 BERENDEZÉS... 3 2 LEÍRÁS (A ÁBRA)... 3 3 CSOMAGOLÁS TARTALMA... 3 4 JELZÉSEK... 4 5 ÁLTALÁNOS BIZTONSÁGI SZABÁLYOK...

POWX0073LI HU 1 BERENDEZÉS... 3 2 LEÍRÁS (A ÁBRA)... 3 3 CSOMAGOLÁS TARTALMA... 3 4 JELZÉSEK... 4 5 ÁLTALÁNOS BIZTONSÁGI SZABÁLYOK... 1 BERENDEZÉS... 3 2 LEÍRÁS (A ÁBRA)... 3 3 CSOMAGOLÁS TARTALMA... 3 4 JELZÉSEK... 4 5 ÁLTALÁNOS BIZTONSÁGI SZABÁLYOK... 4 5.1 Munkakörnyezet... 4 5.2 Elektromos biztonság... 4 5.3 Személyi biztonság...

Részletesebben

MŰSZAKI ISMERETEK. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

MŰSZAKI ISMERETEK. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 MŰSZAKI ISMERETEK Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Az előadás áttekintése Méret meghatározás Alaki jellemzők Felületmérés Tömeg, térfogat, sűrűség meghatározása

Részletesebben

FÖLDMŰVELÉSTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

FÖLDMŰVELÉSTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 FÖLDMŰVELÉSTAN Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Előadás Biológiai tényezők és a talajművelés Szervesanyag gazdálkodás I. A talaj szerves anyagai, a szervesanyagtartalom

Részletesebben

1. Kolorimetriás mérések A sav-bázis indikátorok olyan "festékek", melyek színüket a ph függvényében

1. Kolorimetriás mérések A sav-bázis indikátorok olyan festékek, melyek színüket a ph függvényében ph-mérés Egy savat vagy lúgot tartalmazó vizes oldat savasságának vagy lúgosságának erősségét a H + vagy a OH - ion aktivitással lehet jellemezni. A víz ionszorzatának következtében a két ion aktivitása

Részletesebben

A talajsavanyodás által előidézett egyéb talajdegradációs folyamatok és az ezekre vonatkozó indikátorok kidolgozása Bevezetés Anyag és módszer

A talajsavanyodás által előidézett egyéb talajdegradációs folyamatok és az ezekre vonatkozó indikátorok kidolgozása Bevezetés Anyag és módszer A talajsavanyodás által előidézett egyéb talajdegradációs folyamatok és az ezekre vonatkozó indikátorok kidolgozása OTKA Posztdoktori (D 048592) zárójelentés Bevezetés A talajsavanyodás stádiuma a talaj

Részletesebben

MRR Útmutató a Kockázat értékeléshez és az ellenőrzési tevékenységekhez

MRR Útmutató a Kockázat értékeléshez és az ellenőrzési tevékenységekhez EUROPEAN COMMISSION DIRECTORATE-GENERAL CLIMATE ACTION Directorate A International and Climate Strategy CLIMA.A.3 Monitoring, Reporting, Verification NEM LEKTORÁLT FORDÍTÁS! (A lektorálatlan fordítást

Részletesebben

A kolloidika tárgya, a kolloidok osztályozása rendszerezése. Bányai István www.kolloid.unideb.hu

A kolloidika tárgya, a kolloidok osztályozása rendszerezése. Bányai István www.kolloid.unideb.hu A kolloidika tárgya, a kolloidok osztályozása rendszerezése Bányai István www.kolloid.unideb.hu A mindennapi élet: anyagok, eljárások Ipar élelmiszerek: levesek, zselék, élelmiszer színezés, habok építőipar:

Részletesebben

Talajvizsgálat! eredmények gyakorlati hasznosítása

Talajvizsgálat! eredmények gyakorlati hasznosítása a legszebb koronájú törzsekben. Sok, virággal túlterhelt fának koronáját láttam mér kettéhasadva, letörve lógni a csonka törzsön. A hasznos rovarok közül a méhek jelentőségét kívánom befejezésül megemlíteni.

Részletesebben

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI FELVÉTELI FELADATOK 2002.

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI FELVÉTELI FELADATOK 2002. 5 KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI FELVÉTELI FELADATOK 2002. JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ Az írásbeli felvételi vizsgadolgozatra összesen 100 (dolgozat) pont adható, a javítási útmutató részletezése szerint. Minden megítélt

Részletesebben

Tűgörgős csapágy szöghiba érzékenységének vizsgálata I.

Tűgörgős csapágy szöghiba érzékenységének vizsgálata I. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Tudományos Diákköri Konferencia Tűgörgős csapágy szöghiba érzékenységének vizsgálata I. Szöghézag és a beépítésből adódó szöghiba vizsgálata

Részletesebben

REOLÓGIA, A KÖLCSÖNHATÁSOK ÖSSZESSÉGE

REOLÓGIA, A KÖLCSÖNHATÁSOK ÖSSZESSÉGE REOLÓGIA, A KÖLCSÖNHATÁSOK ÖSSZESSÉGE Joerg Wendel Wendel Email GmbH. Németország XXI International Enamellers Congress 2008 Május 18-22, Sanghaj, Kína Reológia - a kölcsönhatások összessége Joerg Wendel

Részletesebben

Általános és szervetlen kémia Laborelıkészítı elıadás VI

Általános és szervetlen kémia Laborelıkészítı elıadás VI Általános és szervetlen kémia Laborelıkészítı elıadás VI Redoxiegyenletek rendezésének általános lépései Példák fémoldódási egyenletek rendezésére Halogénvegyületek reakciói A gyakorlaton vizsgált redoxireakciók

Részletesebben

Thermo Orion 925. VILLÁM-titráló. Semlegesítési zóna. a) 1,0 másodperc b) 2,0 másodperc c) 3,0 másodperc d) 4,0 másodperc

Thermo Orion 925. VILLÁM-titráló. Semlegesítési zóna. a) 1,0 másodperc b) 2,0 másodperc c) 3,0 másodperc d) 4,0 másodperc Thermo Orion 925 VILLÁM-titráló Semlegesítési zóna a) 1,0 másodperc b) 2,0 másodperc c) 3,0 másodperc d) 4,0 másodperc 1. deriv. 1. deriv. 1. deriv. 1. deriv. TARTALOMJEGYZÉK Thermo Orion Útmutató a VILLÁM-titrálásokhoz

Részletesebben

ALAPFOKÚ HIDRAULIKA LABORATÓRIUMI GYAKORLATOK

ALAPFOKÚ HIDRAULIKA LABORATÓRIUMI GYAKORLATOK ALAPFOKÚ HIDRAULIKA LABORATÓRIUMI GYAKORLATOK (Hallgatói példány) 1. KÖZVETLEN VEZÉRLÉS ÉS EL VEZÉRELT NYOMÁSIRÁNYÍTÓK JELLEGGÖRBÉI, SZELEPÁLLANDÓ MEGHATÁROZÁSA MÉRÉSSEL 2. FOJTÓ ÉS TÉRFOGATÁRAM-IRÁNYÍTÓ

Részletesebben

A 2007/2008. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny második fordulójának feladatlapja. KÉMIÁBÓL I. kategóriában ÚTMUTATÓ

A 2007/2008. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny második fordulójának feladatlapja. KÉMIÁBÓL I. kategóriában ÚTMUTATÓ Oktatási ivatal A versenyző kódszáma: A 2007/2008. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny második fordulójának feladatlapja Munkaidő: 300 perc Elérhető pontszám: 100 pont KÉMIÁBÓL I. kategóriában

Részletesebben

Szerves kémiai analízis TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ

Szerves kémiai analízis TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ BSC ANYAGMÉRNÖK SZAK VEGYIPARI TECHNOLÓGIAI SZÁMÁRA KÖTELEZŐ TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI ANYAGTUDOMÁNYI KAR KÉMIAI INTÉZET Miskolc, 2016 1 Tartalomjegyzék 1. Tantárgyleírás,

Részletesebben

KOMPOSZTÁLÁS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SZENNYVÍZISZAPRA

KOMPOSZTÁLÁS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SZENNYVÍZISZAPRA KOMPOSZTÁLÁS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SZENNYVÍZISZAPRA 2.1.1. Szennyvíziszap mezőgazdaságban való hasznosítása A szennyvíziszapok mezőgazdaságban felhasználhatók a talaj szerves anyag, és tápanyag utánpótlás

Részletesebben

1 modul 2. lecke: Nikkel alapú szuperötvözetek

1 modul 2. lecke: Nikkel alapú szuperötvözetek 1 modul 2. lecke: Nikkel alapú szuperötvözetek A lecke célja: a nikkel alapú szuperötvözetek példáján keresztül megismerjük általában a szuperötvözetek viselkedését és alkalmazásait. A kristályszerkezet

Részletesebben

A TALAJOK PUFFERKÉPESSÉGÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK ÉS JELENTŐSÉGÜK A KERTÉSZETI TERMESZTÉSBEN

A TALAJOK PUFFERKÉPESSÉGÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK ÉS JELENTŐSÉGÜK A KERTÉSZETI TERMESZTÉSBEN A TALAJOK PUFFERKÉPESSÉGÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK ÉS JELENTŐSÉGÜK A KERTÉSZETI TERMESZTÉSBEN DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI Csoma Zoltán Budapest 2010 A doktori iskola megnevezése: tudományága: vezetője: Témavezető:

Részletesebben

Adatok: Δ k H (kj/mol) metán 74,4. butadién 110,0. szén-dioxid 393,5. víz 285,8

Adatok: Δ k H (kj/mol) metán 74,4. butadién 110,0. szén-dioxid 393,5. víz 285,8 Relay feladatok 1. 24,5 dm 3 25 C-os, standardállapotú metán butadién gázelegyet oxigénfeleslegben elégettünk (a keletkező vízgőz lecsapódott). A folyamat során 1716 kj hő szabadult fel. Mennyi volt a

Részletesebben

Dr. Göndöcs Balázs, BME Közlekedésmérnöki Kar. Tárgyszavak: szerelés; javíthatóság; cserélhetőség; karbantartás.

Dr. Göndöcs Balázs, BME Közlekedésmérnöki Kar. Tárgyszavak: szerelés; javíthatóság; cserélhetőség; karbantartás. JELLEGZETES ÜZEMFENNTARTÁS-TECHNOLÓGIAI ELJÁRÁSOK 4.06 Javításhelyes szerelés 1 Dr. Göndöcs Balázs, BME Közlekedésmérnöki Kar Tárgyszavak: szerelés; javíthatóság; cserélhetőség; karbantartás. A mai termékek

Részletesebben

Remeha P 320. Olaj/gáz tüzelésű kazánok GÉPKÖNYV. Magyar 19/10/05

Remeha P 320. Olaj/gáz tüzelésű kazánok GÉPKÖNYV. Magyar 19/10/05 Remeha P 320 Olaj/gáz tüzelésű kazánok Magyar 19/10/05 GÉPKÖNYV - Tartalom Bevezetés...................................................................................3 Leírás......................................................................................4

Részletesebben

Matematikai és matematikai statisztikai alapismeretek

Matematikai és matematikai statisztikai alapismeretek Kézirat a Matematikai és matematikai statisztikai alapismeretek című előadáshoz Dr. Győri István NEVELÉSTUDOMÁNYI PH.D. PROGRM 1999/2000 1 1. MTEMTIKI LPOGLMK 1.1. Halmazok Halmazon mindig bizonyos dolgok

Részletesebben

Ha vasalják a szinusz-görbét

Ha vasalják a szinusz-görbét A dolgozat szerzőjének neve: Szabó Szilárd, Lorenzovici Zsombor Intézmény megnevezése: Bolyai Farkas Elméleti Líceum Témavezető tanár neve: Szász Ágota Beosztása: Fizika Ha vasalják a szinusz-görbét Tartalomjegyzék

Részletesebben

1 Kémia műszakiaknak

1 Kémia műszakiaknak 1 Kémia műszakiaknak 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék.2 Bevezetés.6 I. Általános kémia 6 1. Az anyagmegmaradás törvényei..7 1.1. Az anyag fogalma..7 1.2. A tömegmegmaradás törványe 7 1.3. Az energia megmaradás

Részletesebben

A kenyerek savfokának meghatározási problémái Dr. Szalai Lajos

A kenyerek savfokának meghatározási problémái Dr. Szalai Lajos SÜTİIPAROSOK, PÉKEK 50. évf. 2003. 6. sz. 55-56.o A kenyerek savfokának meghatározási problémái Dr. Szalai Lajos A gyakorló élelmiszerkémikusok az élelmiszerek savtartalmának, savasságának kifejezésére

Részletesebben

7. Kezelőszervek. RESET (visszaállítás)(- )

7. Kezelőszervek. RESET (visszaállítás)(- ) Ne hagyja a csomagolóanyagot szanaszét heverni, a gyerekek számára veszélyes játékszerré válhatnak. Bánjon óvatosan a készülékkel, lökés, ütés, vagy már kis magasságból való leejtés következtében is megsérülhet.

Részletesebben

MEDENCÉK VEGYSZERES VÍZKEZELÉSE

MEDENCÉK VEGYSZERES VÍZKEZELÉSE MEDENCÉK VEGYSZERES VÍZKEZELÉSE A vegyszeres vízkezelésnek az alábbi feladatai vannak: ph-beállítás, fertıtlenítés, algaképzıdés megelızése, szőrést segítı pelyhesítés vízkıkiválás meggátolása téliesítés

Részletesebben

MŰANYAGOK TULAJDONSÁGAI

MŰANYAGOK TULAJDONSÁGAI MŰANYAGOK TULAJDONSÁGAI Fluorelasztomer tömítések hő- és hidegállósága Fluorkopolimer- és fluorterpolimer-minták feszültségrelaxációját és tömítési tulajdonságait vizsgálták. Az eredményeket a megfelelő

Részletesebben

V. A MIKROSZKÓP. FÉNYMIKROSZKÓPOS VIZSGÁLATOK A MIKROSZKÓP FELÉPÍTÉSE ÉS MŐKÖDÉSE

V. A MIKROSZKÓP. FÉNYMIKROSZKÓPOS VIZSGÁLATOK A MIKROSZKÓP FELÉPÍTÉSE ÉS MŐKÖDÉSE V. A MIKROSZKÓP. FÉNYMIKROSZKÓPOS VIZSGÁLATOK A MIKROSZKÓP FELÉPÍTÉSE ÉS MŐKÖDÉSE Minden olyan optikai eszközt, amely arra szolgál, hogy a tiszta látás távolságán belül megnövelje a látószöget abból a

Részletesebben

MELLÉKLETEK I II. MELLÉKLET. a következőhöz: A Bizottság felhatalmazáson alapuló rendelete

MELLÉKLETEK I II. MELLÉKLET. a következőhöz: A Bizottság felhatalmazáson alapuló rendelete EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.12.16. C(2013) 8954 final ANNEXES 1 to 2 MELLÉKLETEK I II. MELLÉKLET a következőhöz: A Bizottság felhatalmazáson alapuló rendelete a 168/2013/EU európai parlamenti és tanácsi

Részletesebben

Halmazállapot változások. Folyadékok párolgása. Folyadékok párolgása

Halmazállapot változások. Folyadékok párolgása. Folyadékok párolgása Halmazállapot változások 6. hét Egy anyag különböző halmazállapotai közötti átmenet - elsőfajú fázisátalakulások A kémiai összetétel nem változik meg Adott nyomáson meghatározott hőmérsékleten megy végbe

Részletesebben

ÜGYFÉLSZOLGÁLATI MONITORING VIZSGÁLAT A FŐTÁV ZRT. RÉSZÉRE 2010. MÁSODIK FÉLÉV

ÜGYFÉLSZOLGÁLATI MONITORING VIZSGÁLAT A FŐTÁV ZRT. RÉSZÉRE 2010. MÁSODIK FÉLÉV ÜGYFÉLSZOLGÁLATI MONITORING VIZSGÁLAT A FŐTÁV ZRT. RÉSZÉRE 2010. MÁSODIK FÉLÉV KUTATÁSI JELENTÉS 2 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 4 1.1. MINTA KIALAKÍTÁSA, KÉRDEZÉSI MÓDSZERTAN... 4 1.2. AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE...

Részletesebben

Ipari robotok megfogó szerkezetei

Ipari robotok megfogó szerkezetei ROBOTTECHNIKA Ipari robotok megfogó szerkezetei 7. előad adás Dr. Pintér József Tananyag vázlatav 1. Effektor fogalma 2. Megfogó szerkezetek csoportosítása 3. Mechanikus megfogó szerkezetek kialakítása

Részletesebben

19. Az elektron fajlagos töltése

19. Az elektron fajlagos töltése 19. Az elektron fajlagos töltése Hegyi Ádám 2015. február Tartalomjegyzék 1. Bevezetés 2 2. Mérési összeállítás 4 2.1. Helmholtz-tekercsek.............................. 5 2.2. Hall-szonda..................................

Részletesebben

Épületgépészeti csőanyagok kiválasztási szempontjai és szereléstechnikája. Épületgépészeti kivitelezési ismeretek 2012. szeptember 6.

Épületgépészeti csőanyagok kiválasztási szempontjai és szereléstechnikája. Épületgépészeti kivitelezési ismeretek 2012. szeptember 6. Épületgépészeti csőanyagok kiválasztási szempontjai és szereléstechnikája Épületgépészeti kivitelezési ismeretek 2012. szeptember 6. 1 Az anyagválasztás szempontjai: Rendszerkövetelmények: hőmérséklet

Részletesebben