A kolloidika tárgya, a kolloidok osztályozása rendszerezése. Bányai István
|
|
- Kristóf Farkas
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A kolloidika tárgya, a kolloidok osztályozása rendszerezése Bányai István
2 A mindennapi élet: anyagok, eljárások Ipar élelmiszerek: levesek, zselék, élelmiszer színezés, habok építőipar: cement, festékek kozmetikai ipar: krémek, dezodorok textíliák: festés, szerkezet, műszálak papírgyártás: tinták, nyomtatás, szerkezet gyógyszeripar: szolubilizálás, targetált medicina, formulázás műanyagipar: eljárások, analitika Mezőgazdaság agrokémia (bordói lé), levélpermetezés (Napalm) Talajszerkezet, talajjavítás Környezetvédelem aeroszolok (migráció) víztisztítás, adszorpció
3 Motiváció 2 (két alapprobléma) Napi tapasztalatok Szilikózis (méret), vörösiszap Smog Új ötvözetek ( mikro struktúra ) Funkcionális anyagok (biológiai makromolekulák) Nanotechnológia A fluoreszcencia méretfüggő TiO 2 katalitikus aktivitás Gyógyszer leadás Gyógyszer felszívódás
4 Az előadások anyaga 1 1. A kolloid rendszerek osztályozása, jellemzése. 2. Méret, méreteloszlás. Átlag. Molekuláris kölcsönhatások. 3. Határfelületi jelenségek: fluid határfelületek felületi feszültség 4. Folyadék gáz, szilárd-gáz, szilárd folyadék határfelületek. Adszorpció és orientáció a határfelületen. 5. Felületvizsgáló módszerek. Szorpciós izotermák. 6. Adszorpció oldatból. Adszorpció erős elektrolitok vizes oldataiból.
5 Az előadások anyaga 2 7. Elektromos kettősréteg. Elektromos potenciálkülönbség eredete. 8. Az elektromos potenciálkülönbség eloszlása és értéke. 9. Kolloidstabilitás Liofób, liofil kolloidok. DLVO elmélet. 10. Kolloid rendszerek előállítása és tisztítása. Aeroszolok, lioszolok, xeroszolok. (Habok, emulziók, szolok.) 11. Asszociációs kolloidok. Tenzidek. Makromolekulák. Ozmózis.
6 Előadások anyaga Szedimentáció. Ultracentrifuga. Diffúziómérés, Donnanpotential. Reológia, Fényszórás 13. Biokolloidok 14. Összefoglalás vizsgaelőkészítés, gyakorlat Patzkó Ágnes: A kolloidika alapjai JATE Kiadó (SZTE), Shaw, D.J.: Bevezetés a kolloid- és felületi kémiába Budapest, Műszaki Kiadó ISBN: Hórvölgyi Zoltán: A NANOTECHNOLÓGIA KOLLOIDKÉMIAI ALAPJAI Budapest, Tankönyvtár, ISBN Pashley: Applied Colloid and Surface Chemistry Barnes. G.T.: Interfacial Science.
7 Vizsgakövetelmények Vizsga minimum követelmény: Órai anyag Patzkó Ágnes: A kolloidika alapjai Óravázlat megtalálható: A vizsgakérdések a honlapon megtalálhatók! Folytonosan megújuló, tehát figyelni kell! A vizsga írásbeli. (számítások) B vizsga írásbeli. (számítások) C vizsga bizottság előtti szóbeli lehetőség.
8 A kolloidika tárgya Olyan rendszerek fizikai kémiája melyben a szokásos intenzív változókon túl (p, T, c ) szerepel a a méret fajlagos felület alak A részecskék esetében 1-2 nm és nm és a rendszert leíró változásokban a felületi szabadentalpia-változás lényeges szerepet játszik. A nagy molekulák és kicsi részecskék tudománya.
9 A kolloidika helye: interdiszciplináris Kolloidika Biológia Fizikai kémia biokémia Kémia szerves Fizika keletkezés megszűnés, stabilitás, kölcsönhatás külső erőterekkel (mechanikai, gravitációs, centrifugális, elektromágneses elektromos mágneses) A kémiai összetételtől függetlenül, igyekszik a rendszereket, a fizika alapvető törvényeit használva leírni. Számos biológiai objektum számára a kolloid állapot a létezés formája
10 Erőterekben és közegben(!) való mozgás Erőhatások kolloid rendszerekben (ρ=2 g cm -3 ) gravitáció Viszkozitás méret/nm v/(cm/s) F surl = 6πηrv = 4r 3 π ( ρ ρ 0 )g = F 3 grav A Brown-mozgás elhanyagolható? Brown-mozgás sebessége méret/nm v/(cm/s) kt = mv = 4 10 J 2 A történet vége a van der Waals kölcsönhatás, kiválik
11 Fizikai kémiai előismeretek Gibbs-féle fázistörvény F + SZ = K példa (megoldás: nem egyensúlyi r.) 20 ppm Au oldat (bíbor kék) méret, alak 20 ppm cukor oldat (ugyanolyan színű) 2. példa fázishatárok intenzív változói milyenek? felületi feszültség: a kolloidika felépíthető rá
12 Homogén, heterogén? homogén, minden intenzív sajátság minden pontban azonos: izotróp. (5% oldat), állapotegyenlet pl. (p,t,c) pv = nrt heterogén, Gibbs-féle fázistörvény, fázishatárok vannak, ahol az intenzív sajátságok ugrásszerű változást mutatnak Kontinuum? pontszerű? A nagyítótól függ? 12
13 Példák az ellentmondásra Hány fázisú? Következtetés: A látvány alapján nem eldönthető: húsleves, kocsonya, tej, sör, puding, kenyér, köd, szmog, talaj, fogkrém, enyv, vér, majonéz, tojásfehérje, opál, szappanoldat, stb.? Homogén rendszerek A kolloidok nem sorolhatók be sem a homogén sem a heterogén rendszerbe Heterogén rendszerek Több fázisú
14 História: Homogén vagy heterogén? Graham: kolloidok, krisztalloidok (XIX. Sz. közepe) Oldatelmélet (biológusok), szuszpenzió elmélet (talajkémikusok) Zsigmondy- Siedentopf ultramikroszkóp The Nobel Prize in Chemistry 1925 was awarded to Richard Zsigmondy "for his demonstration of the heterogenous nature of colloid solutions and for the methods he used, which have since become fundamental in modern colloid chemistry"
15 Mit láthattak? Heterogén, Brown mozgás, Boltzmann-Maxwell energia eloszlás igazolása atomic.html 15
16 A méretekről Kolloidok azok a diszperz rendszerek, amelyekben a méret legalább egy dimenzióban 1nm és 500 nm között van. Azok a rendszerek, amelyek viselkedésében a felület meghatározó szerepet játszik. A Brown-mozgás szerepe az állapot kialakulásában Homogén rendszerek atomok, kis molekulák Kolloid rendszerek füst Heterogén rendszerek (makroszkópos többfázisú) makromolekulák köd m homogén kolloid mikroszkópos heterogén 6 10 nm micellák vírus pollen, baktérium 16
17 felületi molekula/ összes S/V nano Kolloidika felületi kémia (nanotechnológia manapság) már nem elhanyagolható a felület szerepe 10 % R<10 nm nanotechnológia más tulajdonságok 1 % 1 ezrelék Nő az összes felületi energia arany szol E-7 1.0E-6 1.0E-5 1.0E-4 1.0E-3 1.0E-2 1.0E-1 1.0E+0 R,cm kolloid Változás a tulajdonságokban a méret mia9: Fémek vezetése 2 nm Kerámiák átlátszósága 20 nm Fémek színe 50 nm Fémek keménysége 250 nm Kerámiák alakíthatósága 500 nm Nano görögül = törpe
18 Molekula - részecske Ha az A, B, C és D rendszert mint struktúrát tekintjük, akkor az A és D az egyszerűbb struktúra, amelynek a molekula az építőeleme. A részecske olyan atomi halmaz (kovalens kötésű) vagy molekulahalmaz, amely kinetikai egységet alkot (megfelelő körülmények között önálló transzlációs hőmozgást végez, vagy erőtérben önálló kinetikai egységként mozog, pl. ülepszik) hqp:// kolloid/kolloidjegyzet_ver1.0.pdf
19 Szubmikroszkópos diszkontinuitások: egyetemlegesség tétele sûrûség sûrûség x Wo. Ostwald: A kolloid állapot a kémiai sajátságtól független Buzágh Aladár: szubmikroszkópos diszkontinuitás Ostwald-Buzágh: kontinuitási elmélet: a diszperz rendszer annál stabilisabb, minél jobban illeszkedik a közegbe (felületi feszültség) x
20 A kolloidika (diszperz rendszerek) Olyan rendszerek fizikai kémiája melyben a szokásos intenzív változókon túl (p, T, c ) szerepel a méret (eloszlás) az alak és a határfelület A részecskék esetében 1-2 nm és nm és a rendszert leíró változásokban a felületi szabadentalpia változás lényeges Egy kinetikai egységet képez. a kolloidika tárgya a határfelületek, valamint a diszperz rendszerek vizsgálata. A kolloidkémia e rendszerek keletkezését és megszűnését, stabilitását és külső terekkel (mechanikai (nyíró), gravitációs, centrifugális, elektromágneses, elektromos és mágneses térrel) való kölcsönhatását tanulmányozza.
21 A kolloidok típusai Diszperziós kolloidok (Zsigmondy) Liofób termodinamikailag nem stabilis nagy felületi energiájú irreverzíbilis rendszer (szeparáció után nem állítható vissza) Diszpergált anyag (nem folytonos)/diszperziós közeg (folytonos) Makromolekulás kolloidok (Graham) Liofil termodinamikailag stabilis makromolekulák valódi oldatai reverzíbilis (kiválás után visszaállítható) Asszociációs kolloidok (McBain: micella) Liofil termodinamikailag stabilis molekulaegyüttes reverzíbilis, micellák
22 inkoherens (nem kohézív) rendszerek: a részecskék egymástól függetlenek. A közeg folyékony jellege a mérvadó Kolloid rendszerek (szerkezet alapján) koherens (kohézív) rendszerek: összefüggő szilárd vázat alkotnak (gélek a közeg miaq) inkoherens rendszerek önálló részecskék koherens (kohézív) rendszerek diszperziós, makromolekulás, asszociációs kolloidokból kialakuló diszperziós k. szolok makromol. asszociációs kolloid oldatok porodin (pórusos) ReYkuláris (hálós) Spongoid (szivacsszerű) szerkezetű, gélek, halmazok és pórusos testek diszperziós makromolekulás asszociációs liofób liofil liofil (IUPAC ajánlás) korpuszkuláris fibrillás lamellás izodimenziós szálas hajtogatott hártya, lemezes 22
23 Diszperziós kolloidok vagy szolok: diszpergált anyag /diszperziós közeg Halmazállapot szerint Gázközegű: aeroszolok L/G folyadék aeroszol: köd, permet S/G szilárd aeroszol: füst, kolloid por, légköri aeroszolok, szmog S/L/G Folyékonyközegű: lioszolok G/L gázlioszol, hab L/L folyadék lioszol, emulzió S/L kolloid szuszpenzió, szolok Szilárdközegű: xeroszolok...+ összetett rendszerek G/S szilárd hab: polisztirol hab L/S szilárd emulzió: opál, igazgyöngy S/S szilárd szuszpenzió: pigmentált polimerek 23
24 Osztályozás (kinagyítva) Megszilárdult közeg, de a részecskék különállóak maradtak nanotech Szol: a részecskék különállóak függetlenül a halmazállapottól! Gél: összekapcsolódó részecskék (mindig koherens) Spongoid szerkezetek. Kenyérben, sütéskor kémiai kötések alakulnak ki, G/S xerogél, spongoid szerkezet nem különálló buborékok 24
25 Koherens rendszerek (részletek) Gél lineáris, alig elágazó polimerből Gél nagyon elágazó polimer klaszterekből Térháló létrejöhet bármilyen rendszerből:diszperziós, asszociációs, makromolekuláris kolloid Bikontinuális mikroemulzió vázlata, spongoid szerkezet beállt asszociációs kolloid Agyag kártyavár szerkezet (taktoid) 25
26 Asszociációs kolloidok (liofil) Felületaktív anyag (szappan, mosószer) Amfifil molekulák Részletek lásd később Gömbi micella 26
27 Makromolekulás rendszerek (liofób) Polipeptid makromolekula A méret és az alak szerepe Sokkal nagyobbak mint a kis molekulák
28 Kolloidok osztályozása a stabilitás alapján Termodinamikailag lehetnek stabilisak (valódi oldatok) Liofil kolloidok G oldat < G (kiindulási) Makromolekulás oldatok, asszociációs kolloidok nem stabilisak (diszperz rendszerek) Liofób kolloidok G sol > G (kiindulási) Szolok (nagy fajlagos felület, S/V) Kinetikailag lehetnek stabilisak (a vizsgált időtartamon belül nem változtak) nem stabilisak:
29 Példák (előállítás módja)
30 A kolloidika Olyan rendszerek fizikai kémiája melyben a szokásos intenzív változókon túl (p, T, c ) szerepel a méret az alak és a határfelület A részecskék esetében 1-2 nm és nm és a rendszert leíró változásokban a felületi szabadentalpia változása lényeges a kolloidika tárgya a határfelületek, valamint a diszperz rendszerek vizsgálata. A kolloidkémia e rendszerek keletkezését és megszűnését, stabilitását és külső terekkel (mechanikai (nyíró), gravitációs, centrifugális, elektromágneses, elektromos és mágneses térrel) való kölcsönhatását tanulmányozza.
A kolloidika tárgya. Miben mások a kolloid rendszerek? A kolloid rendszerek osztályozása, jellemzése.
A kolloidika tárgya. Miben mások a kolloid rendszerek? A kolloid rendszerek osztályozása, jellemzése. Dr. Berka Márta Debreceni Egyetem TEK Kolloid- és Környezetkémiai Tanszék http://dragon.unideb.hu/~kolloid/
RészletesebbenA kolloidika tárgya, a kolloidok osztályozása rendszerezése. Bányai István DE Fizikai Kémiai Tanszék Gyógyszerész
A kolloidika tárgya, a kolloidok osztályozása rendszerezése Bányai István DE Fizikai Kémiai Tanszék www.kolloid.unideb.hu Gyógyszerész 2016.09.13. A mindennapi élet: anyagok, eljárások Ipar élelmiszerek:
RészletesebbenA kolloidika tárgya, a kolloidok osztályozása rendszerezése. Bányai István
A kolloidika tárgya, a kolloidok osztályozása rendszerezése Bányai István Motiváció 2 (két alapprobléma) Napi tapasztalatok Szilikózis (méret), vörösziszap Smog Új ötvözetek ( mikro struktúra ) Funkcionális
RészletesebbenSzolok (szilárd lioszolok S/L), xeroszolok (*/S szilárd közegőek), gélek II. Bányai István. http://dragon.unideb.hu/~kolloid/
Szolok (szilárd lioszolok S/L), xeroszolok (*/S szilárd közegőek), gélek II. Bányai István http://dragon.unideb.hu/~kolloid/ 1 Kolloid rendszerek (szerkezet alapján) Kolloid rendszerek inkoherens rendszerek
RészletesebbenA kolloidika tárgya, a kolloidok osztályozása rendszerezése. Bányai István
A kolloidika tárgya, a kolloidok osztályozása rendszerezése Bányai István Motiváció 1 Motiváció 2 (két alapprobléma) Napi tapasztalatok Szilikózis (méret), vörösziszap Smog Új ötvözetek ( mikro struktúra
RészletesebbenFelületi jelenségek. Gáz folyadék határfelület. γ V 2/3 = k E (T kr -T) Általános és szervetlen kémia 8. hét. Elızı héten elsajátítottuk, hogy
Általános és szervetlen kémia 8. hét Elızı héten elsajátítottuk, hogy a többkomponenső homogén rendszereknek milyen csoportjai lehetségesek milyen sajátságai vannak az oldatoknak Mai témakörök határfelületi
RészletesebbenKolloidkémia előadás vizsgakérdések
Kolloidkémia előadás vizsgakérdések Egyenletek, képletek esetén minden esetben adja meg a szimbólumok jelentését, és azok mértékegységét!!! Ábrák esetén jelölje melyik tengelyen mit ábrázol, milyen egységben
RészletesebbenKolloidkémia előadás vizsgakérdések
Kolloidkémia előadás vizsgakérdések Egyenletek, képletek esetén minden esetben adja meg a szimbólumok jelentését, és azok mértékegységét!!! Ábrák esetén jelölje melyik tengelyen mit ábrázol, milyen egységben
RészletesebbenKolloid kémia Anyagmérnök mesterképzés (MSc) Vegyipari technológiai szakirány MAKKEM 274M
Kolloid kémia Anyagmérnök mesterképzés (MSc) Vegyipari technológiai szakirány MAKKEM 274M Tantárgyi kommunikációs dosszié (TKD) Miskolci Egyetem Műszaki Anyagtudományi Kar Kémiai Tanszék Miskolc, 2014
RészletesebbenDiszperz rendszerek. Kolloid rendszerek. Kolloid rendszerek
Diszperz rendszerek 2. hét Többkomponenső - valamilyen folytonos közeg, és a benne eloszlatott részecskék alkotta rendszer Az eloszlatott részecskék mérete alapján: homogén rendszer heterogén rendszer
RészletesebbenSzolok (szilárd lioszolok S/L), xeroszolok (*/S szilárd közegűek), gélek II. Bányai István. http://dragon.unideb.hu/~kolloid/
Szolok (szilárd lioszolok S/L), xeroszolok (*/S szilárd közegűek), gélek II. Bányai István http://dragon.unideb.hu/~kolloid/ 1 Kolloid rendszerek (szerkezet alapján) Kolloid rendszerek inkoherens rendszerek
RészletesebbenKolloid rendszerek definíciója, osztályozása, jellemzése. Molekuláris kölcsönhatások. Határfelüleleti jelenségek (fluid határfelületek)
Kollod rendszerek defnícója, osztályozása, jellemzése. olekulárs kölcsönhatások. Határfelülelet jelenségek (flud határfelületek) Kollodka helye Bológa Kollodkéma Fzka kéma bokéma Szerves kéma Fzka A kéma
Részletesebbenozmózis osmosis Egy rendszer termodinamikailag stabilis, ha képződése szabadentalpia csökkenéssel jár, állandó nyomáson és hőmérsékleten.
ozmózis osmosis termodinamikai stabilitás thermodynamic stability kinetikai stabilitás kinetic stability felületaktív anyagok surfactants, surface active materials felületinaktív anyagok surface inactive
Részletesebbenm n 3. Elem, vegyület, keverék, koncentráció, hígítás m M = n Mértékegysége: g / mol elem: azonos rendszámú atomokból épül fel
3. Elem, vegyület, keverék, koncentráció, hígítás elem: azonos rendszámú atomokból épül fel vegyület: olyan anyag, amelyet két vagy több különbözı kémiai elem meghatározott arányban alkot, az alkotóelemek
RészletesebbenA kolloidika tárgya. Miben mások a kolloid rendszerek? A kolloid rendszerek osztályozása, jellemzése. Berka Márta
A kolloidika tárgya. Miben mások a kolloid rendszerek? A kolloid rendszerek osztályozása, jellemzése. Berka Márta egyetemi docens Kolloid- és Környezetkémiai Tanszék http://dragon.unideb.hu/~kolloid/ 1.óra
RészletesebbenKOLLOIDOK KÖRÜLÖTTÜNK ÖTLETEK A KOLLOIDOK TANÍTÁSÁHOZ COLLOIDS IN OUR ENVIRONMENT IDEAS FOR TEACHING COLLOIDS
KOLLOIDOK KÖRÜLÖTTÜNK ÖTLETEK A KOLLOIDOK TANÍTÁSÁHOZ COLLOIDS IN OUR ENVIRONMENT IDEAS FOR TEACHING COLLOIDS Szakmány Csaba Premontrei Szent Norbert Gimnázium, Egyházzenei Szakközépiskola és Diákotthon,
RészletesebbenKolloidkémia 5. Előadás Kolloidstabilitás. Szőri Milán: Kolloidkémia
Kolloidkémia 5. Előadás Kolloidstabilitás Szőri Milán: Kolloidkémia 1 Kolloidok stabilitása Termodinamikailag lehetnek stabilisak (valódi oldatok) Liofil kolloidok G oldat
RészletesebbenDr. Berka Márta és Bányai István Debreceni Egyetem TEK Kolloid- és Környezetkémiai Tanszék
A kolloidika tárgya. Miben mások a kolloid rendszerek? A kolloid rendszerek osztályozása, jellemzése. Dr. Berka Márta és Bányai István Debreceni Egyetem TEK Kolloid- és Környezetkémiai Tanszék http://dragon.unideb.hu/~kolloid/
RészletesebbenA borok tisztulása (kolloid tulajdonságok)
A borok tisztulása (kolloid tulajdonságok) Tisztasági problémák a borban Áttetszőség fogyasztói elvárás, különösen a fehérborok esetében Zavarosságok: 1. bor felületén (pl. hártya); 2. borban szétszórtan
RészletesebbenSztérikus stabilizálás. Bányai István 2014/2.
Sztérikus stabilizálás Bányai István 2014/2. Kolloid stabilitáshoz taszítás kell. Elektrosztatikus stabilizálás V R V S Két töltött gömb közötti eredő kölcsönhatás A kölcsönhatási potenciál az elektrosztatikus
RészletesebbenTöbbkomponensű rendszerek. Diszperz rendszerek. Kolloid rendszerek tulajdonságai. Folytonos közegben eloszlatott részecskék - diszperz rendszerek
Többkomponensű rendszerek 7. hét Folytonos közegben eloszlatott részecskék - diszperz rendszerek homogén - kolloid - heterogén rendszerek - a részecskék mérete alapján Diszperz rendszerek Homogén rendszerek
RészletesebbenKolloidkémia 8. Előadás Kolloidstabilitás. Szőri Milán: Kolloidkémia
Kolloidkémia 8. Előadás Kolloidstabilitás Szőri Milán: Kolloidkémia 1 Kolloidok stabilitása Termodinamikailag lehetnek stabilisak (valódi oldatok) Liofil kolloidok G oldat
RészletesebbenSztérikus stabilizálás. Bányai István /2.
Sztérikus stabilizálás Bányai István 2011-12/2. Kolloid stabilitáshoz taszítás kell. Elektrosztatikus stabilizálás V R V S Két töltött gömb közötti eredő kölcsönhatás A kölcsönhatási potenciál az elektrosztatikus
RészletesebbenKolloidok stabilizálása. Bányai István 2016/1.
Kolloidok stabilizálása Bányai István 2016/1. www.kolloid.unideb.hu A kolloidok stabilitása (lehet ismételt ábrák) A hidrofób kolloidok elektrosztatikus stabilizálása Kolloidstabilitás DLVO elmélet (Derjaguin,
RészletesebbenKolloidok stabilizálása. Bányai István 2015/1.
Kolloidok stabilizálása Bányai István 2015/1. Kolloid stabilitáshoz taszítás kell. Elektrosztatikus stabilizálás V R V S Két töltött gömb közötti eredő kölcsönhatás A kölcsönhatási potenciál az elektrosztatikus
Részletesebben7. A talaj fizikai tulajdonságai. Dr. Varga Csaba
7. A talaj fizikai tulajdonságai Dr. Varga Csaba Talajfizikai jellemzők Szemcseösszetétel (textúra) Talajszerkezet Térfogattömeg, tömörség Pórustérfogat Vízgazdálkodási jellemzők Levegő és hőgazdálkodás
RészletesebbenTevékenység: Olvassa el a fejezetet! Gyűjtse ki és jegyezze meg a ragasztás előnyeit és a hátrányait! VIDEO (A ragasztás ereje)
lvassa el a fejezetet! Gyűjtse ki és jegyezze meg a ragasztás előnyeit és a hátrányait! VIDE (A ragasztás ereje) A ragasztás egyre gyakrabban alkalmazott kötéstechnológia az ipari gyakorlatban. Ennek oka,
RészletesebbenMosószerek a 21. században Alkímia ma előadássorozat
Mosószerek a 21. században Alkímia ma előadássorozat Mészáros Róbert Eötvös Loránd Tudományegyetem, Kémiai Intézet vi. Bevezetés Tematika vii. A mosási mechanizmus főbb lépései viii. Mosószer komponesekés
RészletesebbenALKALMAZOTT FIZIKAI KÉMIA
ALKALMAZOTT FIZIKAI KÉMIA TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI ANYAGTUDOMÁNYI KAR KÉMIAI INTÉZET Miskolc, 2009. Tartalomjegyzék 1. Tantárgyleírás, tárgyjegyző, óraszám, kreditérték
RészletesebbenSzilárd anyagok. Műszaki kémia, Anyagtan I. 7. előadás. Dolgosné dr. Kovács Anita egy.doc. PTE MIK Környezetmérnöki Tanszék
Szilárd anyagok Műszaki kémia, Anyagtan I. 7. előadás Dolgosné dr. Kovács Anita egy.doc. PTE MIK Környezetmérnöki Tanszék Szilárd anyagok felosztása Szilárd anyagok Kristályos szerkezetűek Üvegszerű anyagok
RészletesebbenFELKÉSZÍTÉS AZ EMELTSZINTŰ KÉMIA ÉRETTSÉGIRE 11. ÉVFOLYAM ÉVES ÓRASZÁM: 72 HETI ÓRASZÁM: 2
FELKÉSZÍTÉS AZ EMELTSZINTŰ KÉMIA ÉRETTSÉGIRE 11. ÉVFOLYAM ÉVES ÓRASZÁM: 72 HETI ÓRASZÁM: 2 Tematikai egység Órakeret 1. Anyagszerkezeti ismeretek 10 2. Anyagi halmazok 10 3. Kémiai reakciótípusok 15 4.
RészletesebbenKolloidkémia 1. előadás Első- és másodrendű kémiai kötések és szerepük a kolloid rendszerek kialakulásában. Szőri Milán: Kolloidkémia
Kolloidkémia 1. előadás Első- és másodrendű kémiai kötések és szerepük a kolloid rendszerek kialakulásában 1 Órarend 2 Kurzussal kapcsolatos emlékeztető Kurzus: Az előadás látogatása ajánlott Gyakorlat
Részletesebben7.4. Tömény szuszpenziók vizsgálata
ahol t a szuszpenzió, t o a diszperzióközeg kifolyási ideje, k a szuszpenzió, k o pedig a diszperzióközeg sárásége. Kis szuszpenziókoncentrációnál a sáráségek hányadosa elhanyagolható. A mérési eredményeket
RészletesebbenKompromisszum. Levegőtisztaság-védelem. Lehetséges tisztítási módszerek. Légszennyezettség csökkentésére ismert alternatív lehetőségek
Kompromisszum Levegőtisztaság-védelem A levegőszennyezés elleni védekezés lehetőségei Az emissziók szabályozásának mértéke: A környezet minőségére vonatkozó társadalmi igény Az ország gazdasági lehetőségei
RészletesebbenPolimerek fizikai és kémiai alapjai Nagy, Roland, Pannon Egyetem
Polimerek fizikai és kémiai alapjai Nagy, Roland, Pannon Egyetem Polimerek fizikai és kémiai alapjai írta Nagy, Roland Publication date 2012 Szerzői jog 2012 Pannon Egyetem A digitális tananyag a Pannon
RészletesebbenPolimerek fizikai, mechanikai, termikus tulajdonságai
SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM ANYAGISMERETI ÉS JÁRMŰGYÁRTÁSI TANSZÉK POLIMERTECHNIKA NGB_AJ050_1 Polimerek fizikai, mechanikai, termikus tulajdonságai DR Hargitai Hajnalka Polimerek / Műanyagok monomer egységekből,
Részletesebben6. A TALAJ KÉMIAI TULAJDONSÁGAI. Dr. Varga Csaba
6. A TALAJ KÉMIAI TULAJDONSÁGAI Dr. Varga Csaba Oldódási és kicsapódási reakciók a talajban Fizikai oldódás (bepárlás után a teljes mennyiség visszanyerhető) NaCl Na + + Cl Kémiai oldódás Al(OH) 3 + 3H
RészletesebbenKémia. Tantárgyi programjai és követelményei A/2. változat
5. sz. melléklet Kémia Tantárgyi programjai és követelményei A/2. változat Az 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelethez a 6/2014. (I.29.) EMMI rendelet 3. mellékleteként kiadott és a 34/2014 (IV. 29)
RészletesebbenÁrpád Fejedelem Gimnázium és Általános Iskola Megyervárosi Iskola 9. ÉVFOLYAM. 1. Atomszerkezeti ismeretek
. 9. ÉVFOLYAM 1. Atomszerkezeti ismeretek ismerjék és értsék meg a különféle atommodellek használatának előnyeit, ismerjék meg az atomokat felépítő elemi részecskéket, az izotópok gyakorlati jelentőségét,
RészletesebbenKOLLOIDKÉMIA ANYAGMÉRNÖK BSc. NAPPALI TÖRZSANYAG
KOLLOIDKÉMIA ANYAGMÉRNÖK BSc. NAPPALI TÖRZSANYAG TANTÁRGYI MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI ANYAGTUDOMÁNYI KAR KÉMIAI INTÉZET Miskolc, 2018/19. tanév I. félév 1 Tartalomjegyzék 1. Tantárgyleírás,tárgyjegyző, óraszám,
RészletesebbenKolloidstabilitás. Berka Márta 2010/2011/II
Kolloidstabilitás Berka Márta 2010/2011/II Kolloid stabilitáshoz taszítás kell. Sztérikus stabilizálás V R V S sztérikus stabilizálás: liofil kolloidok alkalmazása védőhatás adszorpció révén (természetes
RészletesebbenElektrosztatikus és sztérikus stabilizálás. Bányai István és Novák Levente /2. félév
Elektrosztatikus és sztérikus stabilizálás Bányai István és Novák Levente 2014-15/2. félév Kolloid rendszerek (szerkezet alapján) inkoherens rendszerek önálló részecskék koherens (kohézív) rendszerek Diszperziós,
RészletesebbenKÉMIA TANMENETEK 7-8-9-10 osztályoknak
KÉMIA TANMENETEK 7-8-9-10 osztályoknak Néhány gondolat a mellékletekhez: A tanterv nem tankönyvhöz készült, hanem témakörökre bontva mutatja be a minimumot és az optimumot. A felsőbb osztályba lépés alapja
RészletesebbenKémiai alapismeretek 4. hét
Kémiai alapismeretek 4. hét Horváth Attila Pécsi Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Kémia Intézet, Szervetlen Kémiai Tanszék 2013. szeptember 24.-27. 1/14 2013/2014 I. félév, Horváth Attila c kötőerő:
RészletesebbenAeroszolok, lioszolok, xeroszolok I.
Aeroszolok, lioszolok, xeroszolok I. Bányai István Kolloid- és Környezetkémiai Tanszék (Király Zoltán diái felhasználásával) http://koll1.chem.u-szeged.hu/colloids/staff/ zoli/kemiabsc/8a_inkoherens %20rendszerek_aeroszolok_habok.pdf
RészletesebbenÁltalános iskola (7-8. évfolyam)
Általános iskola (7-8. évfolyam) TÉMAKÖR / Vizsgálat megnevezése Vizsgálat sorszáma Jelleg (T=tanulói; D=demonstrációs; Tg=Tehetséggondozó) ANYAG, KÖLCSÖNHATÁS, ENERGIA, INFORMÁCIÓ Ismerkedés a laboratóriumi
RészletesebbenAeroszolok, lioszolok, xeroszolok I.
Aeroszolok, lioszolok, xeroszolok I. Bányai István Kolloid- és Környezetkémiai Tanszék (Király Zoltán diái felhasználásával) http://koll1.chem.uszeged.hu/colloids/staff/zoli/kemiabsc/8a_inkohe rens%20rendszerek_aeroszolok_habok.pdf
RészletesebbenFelületi feszültség és viszkozitás mérése. I. Felületi feszültség mérése. Felületi feszültség mérés és viszkozimetria 2. Fizikai kémia gyakorlat 1
Fizikai kémia gyakorlat 1 Felületi feszültség mérés és viszkozimetria 2 I. Felületi feszültség mérése 1. Bevezetés Felületi feszültség és viszkozitás mérése A felületi feszültség fázisok határfelületén
RészletesebbenA POLIELEKTROLIT/TENZID ASSZOCIÁCIÓ SZABÁLYOZÁSA NEMIONOS TENZIDEK ÉS POLIMEREK SEGÍTSÉGÉVEL
Doktori értekezés tézisei A POLIELEKTROLIT/TENZID ASSZOCIÁCIÓ SZABÁLYOZÁSA NEMIONOS TENZIDEK ÉS POLIMEREK SEGÍTSÉGÉVEL FEGYVER EDIT Témavezető: Dr. Mészáros Róbert, egyetemi docens Kémia Doktori Iskola
RészletesebbenKÉMIA I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK
KÉMIA Elvárt kompetenciák: I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK induktív következtetés (egyedi tényekből az általános törvényszerűségekre) deduktív következtetés (az általános törvényszerűségekből
RészletesebbenKÉMIA Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény Vizsgafejlesztő Központ 2003
KÉMIA Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény Vizsgafejlesztő Központ 2003 I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK A vizsgázónak a követelményrendszerben és a vizsgaleírásban
RészletesebbenLiofil kolloidok stabilitása
Liofil kolloidok stabilitása Bányai István DE Fizikai Kémiai Tanszék 8. előadás 1 Liofil kolloidok stabilitása (termodinamikailag stabilisak) Amint kitűnt a makromolekulás oldatoknál az elektromos kettősréteg
RészletesebbenSzáloptika, endoszkópok
Száloptika, endoszkópok Optikai mikroszkópok a diagnosztikában Elektronmikroszkópia, fluorescens és konfokális mikroszkópia PTE-ÁOK Biofizikai ntézet Czimbalek Lívia 2009.03.16. Száloptika, endoszkópok
RészletesebbenKÉMIA. Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény Vizsgafejlesztő Központ 2003
KÉMIA Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény Vizsgafejlesztő Központ 2003 ű érettségire felkészítő tananyag tanterve /11-12. ill. 12-13. évfolyam/ Elérendő célok: a természettudományos gondolkodás
RészletesebbenA HETI ÉS ÉVES ÓRASZÁMOK
KÉMIA A kémiai alapműveltség az anyagi világ megismerésének és megértésének egyik fontos eszköze. A kémia tanulása olyan folyamat, amely tartalmain és tevékenységein keresztül az alapismeretek elsajátításán,
RészletesebbenKÉMIA MOZAIK. 9-12. évfolyam KERETTANTERVRENDSZER A GIMNÁZIUMOK SZÁMÁRA NAT 2003. Készítette: Dr. Siposné dr. Kedves Éva
MOZAIK KERETTANTERVRENDSZER A GIMNÁZIUMOK SZÁMÁRA NAT 2003 KÉMIA 9-12. évfolyam Készítette: Dr. Siposné dr. Kedves Éva A kerettantervrendszert szerkesztette és megjelentette: MOZAIK KIADÓ SZEGED, 2004
RészletesebbenSZŰRÉS 2014.10.21. 1. Típusai: A vegyipari és vele rokonipari műveletek csoportosítása
SZŰRÉS A vegyipari és vele rokonipari műveletek csoportosítása Hidrodinamikai műveletek (folyadékok és gázok mozgatása) Folyadékok és gázok áramlása csőben, készülékben és szemcsehalmazon. Ülepítés, szűrés,
RészletesebbenKÜLÖNBÖZŐ ADALÉKOK HATÁSA AZ ELLENTÉTES TÖLTÉSŰ POLIELEKTROLITOK ÉS TENZIDEK ASSZOCIÁCIÓJÁRA
SZAKDOLGOZAT BERTALANITS EDIT KÜLÖNBÖZŐ ADALÉKOK HATÁSA AZ ELLENTÉTES TÖLTÉSŰ POLIELEKTROLITOK ÉS TENZIDEK ASSZOCIÁCIÓJÁRA Témavezető: Dr. Mészáros Róbert egyetemi docens Eötvös Loránd Tudományegyetem
RészletesebbenAz anyagok mágneses tulajdonságai
BME, Anyagtudomány és Technológia Tanszék Dr. Mészáros István Mágneses tulajdonságok, mágneses anyagok Előadásvázlat 2013. 1 Az anyagok mágneses tulajdonságai Alkalmazási területek Jelentőségük (lágy:
RészletesebbenMTA DOKTORI ÉRTEKEZÉS
MTA DOKTORI ÉRTEKEZÉS ELLENTÉTES TÖLTÉSŐ POLIELEKTROLITOK ÉS TENZIDEK ASSZOCIÁCIÓJA Mészáros Róbert Eötvös Loránd Tudományegyetem Kémiai Intézet Budapest, 2009. december Köszönetnyilvánítás Ezúton szeretném
RészletesebbenSzigetelők Félvezetők Vezetők
Dr. Báder Imre: AZ ELEKTROMOS VEZETŐK Az anyagokat elektromos erőtérben tapasztalt viselkedésük alapján két alapvető csoportba soroljuk: szigetelők (vagy dielektrikumok) és vezetők (vagy konduktorok).
RészletesebbenMÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZÕ OKIRAT (1)
Nemzeti Akkreditáló Testület MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZÕ OKIRAT (1) a NAT-1-1173/2011 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A BM OKF Katasztrófavédelmi Kutatóintézet 1 (1033 Budapest, Laktanya u. 33.)
RészletesebbenDoktori értekezés KATIONOS POLIELEKTROLITOK ÉS ANIONOS TENZIDEK KÖZÖTTI KÖLCSÖNHATÁS
Doktori értekezés KATIONOS POLIELEKTROLITOK ÉS ANIONOS TENZIDEK KÖZÖTTI KÖLCSÖNHATÁS Készítette: MEZEI AMÁLIA Eötvös Loránd Tudományegyetem Kémiai Intézet, Fizikai Kémiai Tanszék Határfelületi- és Nanoszerkezetek
RészletesebbenMikrofluidika I. - Alapok
Budapest Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mikro és nanotechnika Mikrofluidika I. - Alapok Elektronikus Eszközök Tanszéke www. Ender Ferenc ender@ 1. előadás Bevezetés Mikrofluidikai hatások, arányos
RészletesebbenOZMÓZIS, MEMBRÁNTRANSZPORT
OZMÓZIS, MEMBRÁNTRANSZPORT Vig Andrea PTE ÁOK Biofizikai Intézet 2014.10.28. ÁTTEKINTÉS DIFFÚZIÓ BROWN-MOZGÁS a részecskék rendezetlen hőmozgása DIFFÚZIÓ a részecskék egyenletlen (inhomogén) eloszlásának
RészletesebbenTöbbkomponensű rendszerek I.
Többkomponensű rendszerek I. Műszaki kémia, Anyagtan I. 9. előadás Dolgosné dr. Kovács Anita egy.doc. PTE MIK Környezetmérnöki Tanszék Többkomponensű rendszerek Folytonos közegben (diszpergáló, ágyazó
RészletesebbenAeroszolok, lioszolok, xeroszolok I.
Aeroszolok, lioszolok, xeroszolok I. Bányai István Kolloid- és Környezetkémiai Tanszék (Király Zoltán diái felhasználásával) http://koll1.chem.uszeged.hu/colloids/staff/zoli/kemiabsc/8a_inkohe rens%20rendszerek_aeroszolok_habok.pdf
RészletesebbenDebreceni Baross Gábor Középiskola, Szakiskola és Kollégium. 4030 Debrecen, Budai Ézsaiás u. 8/A. OM azonosító: 031242. Pedagógiai program
Debreceni Baross Gábor Középiskola, Szakiskola és Kollégium 4030 Debrecen, Budai Ézsaiás u. 8/A. OM azonosító: 031242 Pedagógiai program KÉMIA TANTÁRGY HELYI TANTERVE A nevelőtestület véleményezte: 2014.
RészletesebbenKÉMIA I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGIVIZSGA-KÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK
KÉMIA I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGIVIZSGA-KÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK A vizsgázónak a követelményrendszerben és a vizsgaleírásban meghatározott módon, az alábbi kompetenciák meglétét kell bizonyítania: - a természettudományos
RészletesebbenSZILÁRD/FOLYADÉK HATÁRFELÜLETI ADSZORPCIÓ
SZILÁRD/FOLYADÉK HATÁRFELÜLETI ADSZORPCIÓ 1. Elméleti bevezető: adszorpció híg oldatokból szilárd adszorbenseken Folyadékfázisból történő adszorpció esetén az adszorbens felülete mindig teljesen borított
RészletesebbenGrafén nanoszerkezetek
Grafén nanoszerkezetek Dobrik Gergely Atomoktól a csillagokig 2012 február 16 Nanométer : 10-9 m 1 méter 1 000 000 000 = 1 nanométer 10 m 10 cm 1 mm 10 µm 100 nm 1 nm 1 m 1 cm 100 µm 1 µm 10 nm 1Å A szén
RészletesebbenMakromolekulák. Fehérjetekeredé. rjetekeredés. Biopolimer. Polimerek
Biopolimerek Makromolekulá Makromolekulák. Fehé Fehérjetekeredé rjetekeredés. Osztódó sejt magorsófonala 2011. November 16. Huber Tamá Tamás Dohány levél epidermális sejtjének aktin hálózata Bakteriofágból
RészletesebbenKémia kerettanterve a Német Nemzetiségi Gimnázium és Kollégium 9 10. évfolyama számára
Kémia kerettanterve a Német Nemzetiségi Gimnázium és Kollégium 9 10. évfolyama számára (az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 3. sz. melléklet 3.2.09.2 (B) változata alapján) A kémia tanításának
RészletesebbenSzén nanoszerkezetekkel adalékolt szilícium-nitrid. nanokompozitok. Tapasztó Orsolya MTA TTK Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézet
Szén nanoszerkezetekkel adalékolt szilícium-nitrid nanokompozitok PhD értekezés Tapasztó Orsolya MTA TTK Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézet Témavezető: Dr. Balázsi Csaba MTA TTK Műszaki Fizikai
RészletesebbenA szilárd állapot. A szilárd állapot. A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011
A szilárd állapot A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011 1 Szobahőmérsékleten és légköri nyomáson szilárd halmazállapot létrejöttének feltétele, hogy a szilárd részecskék
RészletesebbenAz infravörös spektroszkópia analitikai alkalmazása
Az infravörös spektroszkópia analitikai alkalmazása Egy molekula nemcsak haladó mozgást végez, de az atomjai (atomcsoportjai) egymáshoz képest is állandó mozgásban vannak. Tételezzünk fel egy olyan mechanikai
RészletesebbenKÉMIA. Kémia a gimnáziumok 9 10. évfolyama számára
KÉMIA Kémia a gimnáziumok 9 10. évfolyama számára A kémia tanításának célja és feladatai Az iskolai tanulmányok célja a gyakorlatban hasznosítható ismeretek megszerzése, valamint az általános képességek
RészletesebbenKolloidkémia. 2. előadás. Szőri Milán: Kolloid Kémia
Kolloidkémia 2. előadás Szőri Milán: Kolloid Kémia 1 A kolloidika tárgya Azok diszperz rendszerek, amelyekben a méret legalább egy térdimenzióban kb. 1nm és 500 nm között van. Azok a rendszerek, amelyekben
Részletesebben6. Zárványtestek feldolgozása
6. Zárványtestek feldolgozása... 1 6.1. A zárványtestek... 1 6.1.1. A zárványtestek kialakulása... 2 6.1.2. A feldolgozási technológia... 3 6.1.2.1. Sejtfeltárás... 3 6.1.2.2. Centrifugálás, tisztítás...
RészletesebbenKészült az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.10.2 (B) változatához a Mozaik Kiadó ajánlása alapján
KÉMIA 7-8. Készült az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.10.2 (B) változatához a Mozaik Kiadó ajánlása alapján A kémia tanításának célja és feladatai A kémia tanításának célja és feladata,
Részletesebben2016. 01. 28 Róka András
ALkonyhaKÍMIA 2016. 01. 28 Róka András A makromolekulák mindennapjaink részévé váltak A Magnufuel fő része két neodímium mágnes (NdFeB). Amikor az üzemanyag keresztülhalad az erős mágneses mezőkön, a szénhidrát
Részletesebben1. Asszociációs kolloidok
1. Asszociációs kolloidok Az asszociációs kolloidok molekulái aszimmetrikus (un. amfipatikus) felépítésőek. Ezek a poláris fıcsoportot és apoláris molekularészt (8-nál nagyobb szénatomszámú alkil láncot)
RészletesebbenSugárzások kölcsönhatása az anyaggal. Dr. Vincze Árpád vincze@oah.hu
Sugárzások kölcsönhatása az anyaggal Dr. Vincze Árpád vincze@oah.hu Mitől függ a kölcsönhatás? VÁLASZ: Az anyag felépítése A sugárzások típusai, forrásai és főbb tulajdonságai A sugárzások és az anyag
RészletesebbenKÉMIA 10. Osztály I. FORDULÓ
KÉMIA 10. Osztály I. FORDULÓ 1) A rejtvény egy híres ember nevét és halálának évszámát rejti. Nevét megtudod, ha a részmegoldások betűit a számozott négyzetekbe írod, halálának évszámát pedig pici számolással.
RészletesebbenKémia 11. osztály. Fényelhajlás, fényszórás; A dialízis szemléltetése... 2. 2. A hőmérséklet és a nyomás hatása a kémiai egyensúlyra...
Kémia 11. osztály 1 Kémia 11. osztály Tartalom 1. Kolloid rendszerek vizsgálata: Fényelhajlás, fényszórás; A dialízis szemléltetése................................. 2 2. A hőmérséklet és a nyomás hatása
RészletesebbenSzerkezet és tulajdonságok
Szerkezet és tulajdonságok Bevezetés Molekulaszerkezet és tulajdonságok Kristályos polimerek a kristályosodás feltétele, szabályos lánc kristályos szerkezet kristályosodás, gócképződés kristályosodás,
RészletesebbenTartalmi követelmények kémia tantárgyból az érettségin
Témakör 1. Általános kémia Atomok és a belőlük származtatható ionok Molekulák és összetett ionok Halmazok A kémiai reakciók A kémiai reakciók jelölése Termokémia Reakciókinetika Kémiai egyensúly Reakciótípusok
RészletesebbenAz anyagi rendszer fogalma, csoportosítása
Az anyagi rendszer fogalma, csoportosítása A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011 1 1 A rendszer fogalma A körülöttünk levő anyagi világot atomok, ionok, molekulák építik
RészletesebbenAz aktív tanulási módszerek alkalmazása felerősíti a fejlesztő értékelés jelentőségét, és új értékelési szempontok bevezetését veti fel a tudás
KÉMIA A kémiai alapműveltség az anyagi világ megismerésének és megértésének egyik fontos eszköze. A kémia tanulása olyan folyamat, amely tartalmain és tevékenységein keresztül az alapismeretek elsajátításán,
RészletesebbenReológia Nagy, Roland, Pannon Egyetem
Reológia Nagy, Roland, Pannon Egyetem Reológia írta Nagy, Roland Publication date 2012 Szerzői jog 2012 Pannon Egyetem A digitális tananyag a Pannon Egyetemen a TÁMOP-4.1.2/A/2-10/1-2010-0012 projekt keretében
RészletesebbenA szilika aerogélek 15 Guinness rekordot tartanak!
Az aerogélek a világ legkönnyebb szilárd anyagai, szinte olyan könnyűek, mint a levegő. Ezt a kis sűrűséget a rendkívül nagy porozitásukkal érik el. Az aerogélek szilárd vázát üveg, kerámia, polimer vagy
Részletesebben11. A talaj víz-, hő- és levegőgazdálkodása. Dr. Varga Csaba
11. A talaj víz-, hő- és levegőgazdálkodása Dr. Varga Csaba A talaj vízforgalmának jellemzői A vízháztartás típusát a talajszelvényre ható input és output elemek számszerű értéke, s egymáshoz viszonyított
Részletesebben1. A röntgensugárral nyert interferencia kép esetében milyen esetben beszélünk szórásról és milyen esetben beszélünk diffrakcióról?
1. A röntgensugárral nyert interferencia kép esetében milyen esetben beszélünk szórásról és milyen esetben beszélünk diffrakcióról? Intenzitás Nincs rács, amibe rendeződnek a részecskék Szórás, azaz lecsengő
RészletesebbenSzerkesztette: Vizkievicz András
Fehérjék A fehérjék - proteinek - az élő szervezetek számára a legfontosabb vegyületek. Az élet bármilyen megnyilvánulási formája fehérjékkel kapcsolatos. A sejtek szárazanyagának minimum 50 %-át adják.
RészletesebbenA tanári mesterszak pedagógiai - pszichológiai egysége
A tanári mesterszak pedagógiai - pszichológiai egysége (Tanári záróvizsga témakörök szakmódszertanból) 1. A tanár szerepe a hatékony kémiatanításban. Kémia szakkörök, fakultációs foglalkozások vezetésének
RészletesebbenHalmazállapot változások. Folyadékok párolgása. Folyadékok párolgása
Halmazállapot változások 6. hét Egy anyag különböző halmazállapotai közötti átmenet - elsőfajú fázisátalakulások A kémiai összetétel nem változik meg Adott nyomáson meghatározott hőmérsékleten megy végbe
RészletesebbenHavancsák Károly, ELTE TTK Fizikai Intézet. A nanovilág. tudománya és technológiája
Havancsák Károly, ELTE TTK Fizikai Intézet 1 A nanovilág tudománya és technológiája Miről lesz szó 2 - Mi a manó az a nano? - Fontos-e a méret? - Miért akarunk egyre kisebb eszközöket gyártani? - Mikor
RészletesebbenKÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK
Környezetvédelmi-vízgazdálkodási alapismeretek középszint 1021 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. május 13. KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI
RészletesebbenFizikai kémia és radiokémia labor II, Laboratóriumi gyakorlat: Spektroszkópia mérés
Fizikai kémia és radiokémia labor II, Laboratóriumi gyakorlat: Spektroszkópia mérés A gyakorlatra vigyenek magukkal pendrive-ot, amire a mérési adatokat átvehetik. Ajánlott irodalom: P. W. Atkins: Fizikai
Részletesebben