HÁZASSÁG ÉS PÁRKAPCSOLAT

Átírás

1 HÁZASSÁG ÉS PÁRKAPCSOLAT A VALLÁSI HAGYOMÁNYOKBAN Tanítás és tapasztalat A Magyar Vallástudományi Társaság, az SZTE Vallástudományi Tanszék és az MTA-SZTE Vallási Kultúra Kutatócsoport konferenciája május SZTE BTK Kari Konferenciaterem Szeged, Egyetem u. 2

2 MÁJUS PÉNTEK Megnyitó Vajda Zoltán, SZTE BTK tudom nyos dék nhelyettes, Kovács Ábrahám, Magyar Vall studom nyi T rsas g főtitk r 1. szekció A szervező intézmények bemutatkozása: Magyar Vallástudományi Társaság, SZTE BTK Vallástudományi Tanszék, MTA-SZTE Vallási Kultúrakutató Csoport Kovács Ábrahám, Máté-Tóth András, Povedák István A házasság és a papi nőtlenség hagyománya a mongol buddhizmusban Szilágyi Zsolt Házasság a görög kultúrkörben Schiller Vera Az északi germán isten, Loki és a párkapcsolatok Voigt Vilmos Hozzászólások, vita Ebédszünet 2. szekció Házassági felkészítés a katolikus egyház gyakorlatában Thorday Attila Házassági hirdetések genderkonstrukciós sajátosságai az Új Ember és más, nem valláshoz kapcsolódó sajtótermékekben Juhász Valéria A polgári házasság Magyarországon: érvek és ellenérvek Sarnyai Csaba Máté Hozzászólások, vita Szünet 2

3 3. szekció Nagyon is illett, hogy mindkét nem ott legyen A középkori ikonográfia emberpárjai Újvári Edit Puritán párkapcsolat a Paradicsomban. Milton Évája az exegetikai hagyomány tükrében Ittzés Gábor Hozzászólások, vita Szünet 4. szekció Atyád háza házasság és csoportidentitás viszonya az Ószövetségben Takács Kata Családok képviselete a századi székelyföldi rózsafüzér társulatokban Fábián Gabriella Nem a véletlen műve: párválasztás a XVIII. századi Morva Egyházban Szoboszlay György Az egyházi esküvő, mint átmeneti rítus Mihalec Gábor Hozzászólások, vita Szünet 5. szekció Fogyatékos csecsemők és rendellenességgel születő újszülöttek a családban a zsidó vallásjog szerint Berzsenyi Emese Az `Ibadah szellemisége az iszlám házasság koncepciójának Fodor István A pszichológiai tanácsadás valláslélektani szempontjai Kigyós Tamás Hozzászólások, vita tól Vacsora 3

4 MÁJUS SZOMBAT 6. szekció Házasság és párkapcsolat Jehova Tanúinak világképében Csippán Tamás Párkapcsolat és házasság a pünkösdi egyház hitében és gyakorlatában Rozgonyi Botond Család a Negyedik Világban Kiss Gabriella Hozzászólások, vita Szünet 7. szekció Polgári család - katolikus család Máté-Tóth András A házasság értelmezése a mai katolicizmusban az érvelés módszere Hoppál Bulcsú Az Egyház a családokért Szaplonczay Máté Hozzászólások, vita Zárszó 4

5 ABSZTRAKTOK Fogyatékos csecsemők és rendellenességgel születő újszülöttek a családban a zsidó vallásjog szerint Berzsenyi Emese emese@berzsenyi.com Napjaink orvostechnikai fejlettsége mellet jelentős vita t rgya a fogyatékoss ggal vil gra jövő újszülöttek sorsa. Az olyan csecsemő, aki az ltal nos elv r sokhoz mérten valamilyen fogyatékkal születik nagyobb mértékben alakítja t egy h zasp r életét, mint egy ép kisbaba megérkezése. Magukat a szülőket is m ss teszi a közösségben és az elhat rolód s és befogad s különleges útjait mutatja meg sz mukra. Felfoghatj k az érintettek e feladatot mégoly sokféle képen, akkor is tudjuk és l tjuk, hogy a t rsadalom többségi h nyad nak tagjaiként egy bizonyos kissebség életét kell majd felv llalniuk. Ez egy olyan helyzet, ami jelentős módon v ltoztatja meg az érintett h zasp rok életét és sok esetben az egym shoz való viszony t is. Ezért többen gondolj k úgy, hogy ha a terhesség sor n bizonyoss v lik, hogy a születendő gyermek nem lesz teljesen egészséges, akkor nem merik v llalni a vele j ró nehézségeket. Szeretném előad somban a zsidó vall si jog, a halacha erre vonatkozó szab lyzóit bemutatni az abortusszal és az eutan zi val kapcsolatban. E téma doktori disszert cióm része, mely a fogyatékoss gtörténet (Disability History) néh ny évtizedes tudom ny t a vall störténet szemszögéből vizsg lja. Tém m a Fogyatékoss g története a vil gvall sokban. Házasság és párkapcsolat Jehova Tanúinak világképében Csippán Tamás csippan.tamas@gmail.com Jehova Tanúi elsősorban vil gvége-tanít saik, vérhez való viszonyuk, valamint aktív missziós tevékenységük ltal v ltak és v lnak ismertté az utca embere sz m ra. B r haz nkban való megjelenésüket követően a megítélésük folyamatosan v ltozott, a 20. sz zad m sodik felében kialakult t rsadalomra veszélyes szekt ss g képe még mindig erőteljesen érezteti hat s t. A vall si konverzió és az azzal j ró sokszor radik lis életmódv lt s ltal ban a megtérő környezetének kisebb közösségeiben, különösen a csal dban v lik reflexió t rgy v. Előad somban össze kív nom foglalni a Tanúk t rsadalomhoz, p rkapcsolatokhoz, szexualit shoz és a hagyom nyos, valamint alternatív nemi szerepekhez való viszony t. Családok képviselete a századi székelyföldi rózsafüzér társulatokban Fábián Gabriella elfabgab@fre .hu A közelmúltban felkutatott és összegzett levélt ri forr sok Gyergyószentmiklós mellett Székelyföld m s településein is igazolj k a rózsafüzér t rsulati forma 18. sz zad eleji meglétét. A nagyk szoni és a zetelaki egyh zközségben létrejött Rózsafüzér Testvérület törzskönyvének bejegyzései alapj n feltételezzük, hogy ezek fenn ll sa folyamatos lehetett a19. sz zad végi 5

6 tszervezésekig, amikor Élő Rózsafüzér t rsulatt alakultak. Az újabb szervezeti keret népszerűbbnek bizonyult, a sz zad fordulój n a székelyföldi pléb ni k 87%-ban mutatható ki jelenléte. A sz zad folyam n keletkezett összeír sok a tags g történeti vizsg lat t teszik lehetővé. Az előad s arra tesz kísérletet, hogy néh ny kiragadott példa alapj n r vil gítson a székelyföldi csal dok sz zadi rózsafüzér t rsulati képviseletére. Az `Ibadah szellemisége az iszlám házasság koncepciójának Fodor István ssah@fre .hu Igen mark ns jelleggel él az a meggyökeresedett, destruktív hat sú toposz a nyugati kultúrkör(ök)ben, hogy az iszl mon belül, a nők elnyomat sban élnek. E megközelítés egyar nt kiterjed a nők h zass gon belüli kérdésköreire, az anyas gra avagy a viselkedésükre is. Ugyanakkor, ezek a vélemények felszínesek és teljesen inadekv tak, mivel az iszl m expressis verbis jelleggel expon lja a nők jogainak biztosít s t a h zass gon belül is. A nő, miként a férfi is, egy forr sból lett teremtve, így azonos lélekkel rendelkeznek, amely a nemek (és egyben az egész emberiség) közötti egyenlőséget hivatott reprezent lni, amelyet Mohamed, egy ikrek hasonlattal írt le, miként a nő és férfi kölcsönösen egym stól függnek. Az iszl m szent könyve, illetve a különféle prófétai hagyom nyok széles sk l j n egyar nt megjelenik, hogy a nők st tusz nak kiemelt szerepe van, amely tiszteletet követel meg. Mohamed próféta egyik korrel ló szavaival élve: A hívők között az a legtökéletesebb, aki viselkedésével és kedvességével a legjobb a felesége ir nt!" Ezek a tanít sok és parancsolatok transzcendens/kiemelt jellegűknél fogva kötelező jelleggel betartandóak, amely ltal, az `ibadah, azaz, az isteni szolg lat kivitelezése manifeszt lódik, amely az iszl m erkölcsi-etikai kódexének igen relev ns vonulat t képzi. A házasság értelmezése a mai katolicizmusban az érvelés módszere Hoppál Bulcsú khoppal@yahoo.com Miért pont a h zass g és miért nem m s forma? Ez lehet a tradicion lis katolikus h zass g értelmezés mai kritikusainak fő kérdése, és valóban, a Katolikus Egyh z megannyi prob lkoz sa (a 2014-es rendkívüli szinódus, és majd a 2015-ös rendes szinódus) is pontosan azt a kérdést j rja körül, hogy lehet-e a különnemű p rok h zass g-intézménye mellett érvelni. Dolgozatomban azonban nem az érvekre és azok tartalm ra szeretnék r mutatni, hanem az érvelés milyenségére. Azaz, nem dogmatikai szempontú felekezettörténetet adok elő a h zass g intézménye értelmezésének tekintetében, hanem vall studom nyi szempontból vizsg lok egy módszert, és azt kérdezem, hogy a Katolikus Egyh z vall studom nyilag értelmezhető szempontokat alkalmaz-e vagy képtelen kilépni saj t felekezeti keretei közül. 6

7 Puritán párkapcsolat a Paradicsomban Milton Évája az exegetikai hagyomány tükrében Ittzés Gábor ittzes.gabor@public.semmelweis-univ.hu A par excellence purit n költő, John Milton életművében a h zass g és p rkapcsolat kérdésköre központi helyet foglal el. Nagy vihart kavaró ún. v l si pamfletjei ( ) mellett poszthumusz kiadott rendszeres teológi j ban (De Doctrina Christiana, 1825) is jelentős teret szentel a tém nak, amellyel prózai munk in túl költői műveiben is visszatérően foglalkozik. Főművében, Az elveszett Paradicsomban (1667/1674) Ád m és Éva kapcsolat n keresztül vizsg lja az eszményi p rkapcsolat lehetőségét. Ebben a nagyszab sú Genezis-parafr zisnak is tekinthető eposzban Milton költői eszközökkel kapcsolódik be a bibliai szövegértelmezés kérdéseinek tiszt z s ba. Felvillantva a téma t gabb összefüggéseit, előad somban elsősorban Milton költői-biblikus p rkapcsolat-értelmezésének néh ny meglepő részletét prób lom meg felt rni. Elemzésemben olyan mozzanatokat emelek ki, amelyekben kreatívan újraértelmezi az exegetikai hagyom nyt (kül. Gen 2,17/3,3 és 1Tim 2,14 kapcs n), és elsősorban a buk sért való felelősség szempontj ból a megszokottól eltérő módon br zolja Ád m és Éva viszony t, a prototipikus férfi-női kapcsolatot. Az előad s az OTKA K kutat si program t mogat s val készült. Házassági hirdetések genderkonstrukciós sajátosságai az Új Ember és más, nem valláshoz kapcsolódó sajtótermékekben Juhász Valéria juhaszvali@gmail.com A nőiség/nőség, férfiass g/férfiség sztereotípi i a p rkapcsolati hirdetésekben viszonylagosan letisztultan jelennek meg. A nemiség képzete ezekben a kontextusokban olyan kultur lis normakonstrukciókat követ, amely megjeleníti, hogy egy adott beszélőközösség hogyan viszonyul a nemekhez, hogyan jeleníti meg azokat. Négy, 2012-ben megjelent sajtótermékben (Magyar Nemzet, Népszabads g, Nők Lapja, Új Ember) vizsg ltam meg a t rskereső, illetve a h zass gi hirdetésekben a női és a férfi hirdetők ltal írt genderkonstrukciókat. Az Új Ember című lap vizsg latba von s val az volt a kutat si célom, hogy megtudjam, a lap profilja mennyire befoly solja a h zass gi hirdetések szövegeit: van-e különbség a keresztény, katolikus lapban megjelenő férfi-női identit skonstrukciók megalkot s ban, azaz a vall si dimenzió mely tém k (külső-belső tulajdons gok, lelki élet, anyagi dimenzió stb.) megjelenésében, illetve hi ny ban j tszik szerepet. Belép-e, és ha igen, hogyan a vall si dimenzió a p rkeresési elv r sba, vagy ezek a típusú szövegek annyira statikusnak mondhatóak, hogy a lap, illetve a lapok profilja nem gyakorol befoly st ezek tematikai struktúr j ra. 7

8 A pszichológiai tanácsadás valláslélektani szempontjai Kigyós Tamás A tan csadói folyamatokban sokszor felmerül, hogy az egyén életében, így a p rkapcsolati, vagy csal di rendszerben a vall soss g különös jelentőséggel bír. Előfordul, hogy vagy az érintett, vagy valaki m s sz m ra a vall s segít a problém kkal való megküzdésben, de az is, hogy bizonyos vall sos jelenségek megg tolj k azt, hogy a pszichológiai problém kat megoldj k. A ment lhigiéné történetében, és a mai pszichológi ban is megjelenik a vall si és a tudom nyos módszerek közti p rbeszéd, és az, hogy a különböző form k mit tanulhatnak egym stól. Az előad sban arra kérdésre keresem a v laszt, hogy a korszerű vall slélektani szemléletmód hogyan segítheti a tan csad si folyamatot, illetve, van-e olyan ltal nos észrevétel, amelyet meg lehet fogalmazni a vall s/vall soss g és a ment lhigiénés munka viszonylat ban. Család a Negyedik Világban Kiss Gabriella kkissg@yahoo.fr Az előad s az ATD (Aide { Toute Détresse, magyarul: Segítség Minden Nyomorús gban)- Negyedik Vil g Mozgalom csal d-fogalm nak jelentőségét és saj toss gait mutatja be. A m ra m r vil gméretűvé v lt Mozgalmat Joseph Wresinski francia pap alapította 1957-ben azzal a céllal, hogy az alapvetően megfosztotts gaival jellemezhető, mélyszegénységben élő emberek sz m ra a legalapvetőbb emberi jogok biztosít s val lehetővé tegye a t rsadalomba való visszatérést. Azt a prizm t, melyen keresztül a Mozgalom ltal képviselt ltal nos alapelvek elnyerik saj tos, konkrét értelmüket, a csal dok alkotj k. Wresinski meggyőződése szerint ugyanis a mindenétől megfosztott, nincstelen ember sz m ra a csal d az emberi méltós g megélésének egyetlen esélye: végső menedék, ahol elfogadj k, ahol megtal lja önazonoss g t. Sz m ra a csal d a szabads g kiz rólagos színtere, a személyiségromboló mindennapos konfliktusok ellenére. Ezért azt n a realit sokon alapuló csal d v lik a Mozgalom minden törekvésének nemcsak elsődleges színterévé, hanem egyben narratív j nak központi elemévé. Polgári család - katolikus család Máté-Tóth András matetoth@rel.u-szeged.hu A polg ri csal d t rsadalmi form ciója a XX. szd. hatvanas éveitől kezdve radik lis talakul son megy keresztül. A női foglalkoztatotts g felerősödése, az individu lis értékek jelentőségének növekedése, a keresztény eszmék t rsadalmi plauzibilit s nak csökkenése és sz mos m s hat s vezetett oda, hogy a mag tól értetődő csal dmodell megkérdőjeleződött, mag tól értetődőségét elveszítette. Ez a jelenség p rhuzamos a hagyom nyvezérelt értékrendszer és életvezetési modell hanyatl s val és a személyes döntésre alapuló modell terjedésével. P. L. Berger a vall sszociológia ma is élő doyenje és felesége Brigitte Berger ezzel a folyamattal nézett szembe éppen 30 évvel ezelőtt megjelent nagy sikerű munk j ban. A szociológus h zasp r helyzetértékelése és felvetései a mai csal ddal kapcsolatos nézetek vihar ban kiegyensúlyozott 8

9 szempontokat kín lnak nem csup n a szociológiai szakma, hanem a csal dért felelősséget érző laikusok sz m ra egyar nt. Az egyházi esküvő, mint átmeneti rítus Mihalec Gábor mihalecgabor@kettenegyutt.hu A lelkip sztor szerepéből adódóan, és az egyh zi kazu li k révén közelebb tud férkőzni a csal dokhoz azok legfontosabb életciklus-v lt sain l, mint b rmely m s segítő szakma képviselője (h zass gkötés, születés, gyermek kamaszkora, hal leset, stb.). Vajon ismeri-e ezeknek a helyzeteknek az tmeneti rítus jellegét, dinamik j t és a csal dok életében betöltendő szerepét? Tudja-e úgy ir nyítani az egyh zi szertart st, hogy az kataliz tora lehessen azoknak a lélektani folyamatoknak, amelyek ad adott életciklusban elengedhetetlenek a kapcsolatrendszer későbbi jó működése érdekében? Az előad s ezt a tém t j rja körbe az esküvői szertart s konkrét péld j n. Párkapcsolat és házasság a pünkösdi egyház hitében és gyakorlatában Rozgonyi Botond rozgonyi.botond@ptf.hu A pünkösdi teológia mint olyan nehezen értelmezhető, minthogy a pünkösdi mozgalom sem tanít s ban, sem gyakorlat ban nem egységes. Mégis megfigyelhetők bizonyos jellegzetességek, amelyek mellett beszélhetünk teológiai saj toss gokról. A pünkösdi mozgalom gyülekezetei alapvetően Istentől rendelt intézménynek tekintik a h zass got, mint egy férfi és egy nő Isten előtt kötött, életre szóló szövetségét. Ebből következően ellenzik az azonos neműek ltal kötött h zass g törvényi elfogad s t. A h zass gi elv l s kérdésében azt tartj k, hogy a h zass got Isten szerkesztette egybe, s azt ember nem v laszthatja szét. Azonban b rmely fél h zass gtörése jogalapot biztosít a m sik félnek a v l sra. Újabb fejlemény és kihív s a pünkösdi gyülekezetek sz m ra, hogy mit kezdjenek a t rsadalomban egyre ink bb elfogadott élett rsi kapcsolattal, tov bb hogyan kezeljék a h zass gon belüli erőszak kérdését, valamint a pünkösdi gyülekezetekben is egyre gyakrabban előforduló v l s és újrah zasod s kérdését. A polgári házasság Magyarországon: érvek és ellenérvek Sarnyai Csaba Máté sarnyai.csaba.mate@gmail.com Az ös egyh zpolitikai törvények alapkövét a h zass gi jog llami szab lyoz sa alkotta. Magyarorsz gon a felekezeteknek különféle h zass gi joga volt, és ez gyakran vezetet ellentétekhez h zass gi ügyekben. A polg ri jog llam megfelelő működéséhez szükség volt a h zass gi jog egységes llami szab lyoz s ra. A polg ri h zass g törvénytervezetének t rgyal sa közben felszínre bukkantak a m r régóta fenn lló h zass gi joggal kapcsolatos problém k. A h zass gi jog llami szab lyoz s nak kérdése az egész t rsadalomban éreztette 9

10 hat s t. Két t bor alakult ki. A h zass gi jog llami szab lyoz s nak ügye a t rsadalom minden rétegére befoly ssal volt és többnyire hangot is adtak véleményüknek. Tervezett előad somban polg ri h zass ggal kapcsolatos néh ny véleményt v zolok, amelyek a törvénytervezet hat s ra születtek meg 1892 és 1894 között és jól foglalj k össze a két t bor érveit. Fő forr sul a szélesebb közönségnek sz nt két t jékoztató kiadv nyt haszn lok, és a Katolikus Szemlében és a Kalocsai Néplapban a polg ri h zass ggal foglalkozó cikkeket. A t mogató érveket a Mi h t a polg ri h zass g? című - mai szóval élve - népszerűsítő kiadv ny alapj n igyekszem összefoglalni ennek a szerzője ismeretlen. A m sik t jékoztató füzet, amely az ellenérveket summ zza, a neves katolikus pap és egyh zjog sz, Aschenbrier Antal: A polg ri h zass gról című ír sa. Házasság a görög kultúrkörben Schiller Vera schillervera@fre .hu Előad somban a görög h zass g mitikus hagyom ny t ismertetem. Ebben a kultuszkörben a monog m h zass g volt a törvényes, de természetesnek vették a férjek törvénytelen kapcsolatait és az ezekből a kapcsolatokból sz rmazó gyermekeket, akik azonban soha nem lehettek egyenlőek a törvényes szülöttekkel, akikkel együtt nevelkedtek. Előad somban ennek eseteit részletezem. Ez a hagyom ny azt is megmutatja, hogy ezt a jelenséget a feleségek egy része nem nézte jó szemmel. Klütaimnésztr nak péld ul egyik oka volt Agamemnón megölésére a trójai h borúból zs km nyként- gyasként hazahozott kir lyl ny, Kasszandra, akit meg is gyilkol férjével együtt, sőt van olyan hagyom ny is, amely az ebből a kapcsolatból született gyerekek nevét is tudja, akiket Klüteimnésztra szintén megöl szüleivel együtt. Hermioné, Menelaosz l nya pedig férje, Neoptolemosz szeretőjét, Andromachét és a tőle született fi t akarja apja segítségével megölni, és a sikertelenség ut n elmenekül. Amikor azut n férjhez megy unokatestvéréhez, Oresztészhez, akkor m r nem b ntja annak féltestvérétől, Érigonétől született fi t. Valój ban teh t a monog m h zass g az egyértelműen elfogadott, de a törvénytelen kapcsolatot sem ítélik el. Ez a hagyom ny nem v ltozik meg a kereszténység kor ban sem. A monog m h zass g a törvényes, de a törvénytelen kapcsolatok sem elitélendőek. Érdekes viszont az a megítélés, ami a biz nci kultikus gyakorlatban az özvegyek újrah zasod s val kapcsolatos. Biz ncban ugyanis törvénytelennek tartj k a harmadik, de különösen a negyedik h zass got. Ez különösen feltűnő VI. (Bölcs) Leó ( ) biz nci cs sz r esetében. Ő ugyanis, jóllehet az egyh z m r a harmadik h zass got is törvénytelennek nevezte, negyedszer is megnősült, hogy a dinaszti j nak örököse szülessen. Ezért a h zass g ért az egyh z még hal la ut n is bűnösnek mondta, hab r ebből a h zass gból született fi t, VII. Konstantinos Porphürogennétost ( ) törvényesnek és cs sz rnak ismerte el. Az Egyház a családokért Szaplonczay Máté nesquik16@gmail.com Egyre többen vélekednek úgy napjainkban, hogy v ls gban van a csal d intézménye. Korunk liberalizmusa, a túlzott individualizmus és a megfigyelhető materialista-konzumista szemlélet 10

11 valóban olyan t rsadalmat form ló erők, melyeket az Egyh z és az elkötelezett hívő ember nem hagyhat figyelmen kívül. Mégis érdemes feltennünk a kérdést, v ls gról van-e szó vagy csak v ltoz sról. Előad somban az elmúlt 15 évben végbement, csal dokkal kapcsolatos t rsadalmi v ltoz sokat vizsg lom. A téma aktualit s t nem lehet eléggé hangsúlyozni, hiszen mindny jan észrevesszük a gyakran negatív tendenci kat. Jelen előad s jellege és terjedelme nem teszi lehetővé, hogy minden téren kimerítsük ezt a bőséges tém t, ezért vizsg lód somat bizonyos fontosabb aspektusok megfigyelésére szűkítettem le. Az összehasonlít s alapj ul az 1999-ben a Magyar Katolikus Püspöki Kar ltal kiadott A Boldogabb Csal dokért c. körlevelének, és a közelmúltban Ferenc p pa ltal összehívott vatik ni III. Rendkívüli Szinódus dokumentumainak hasonlós gait és különbözőségeit haszn lom. Az előad s főbb pontjai: a dokumentumok bemutat sa; a p rbeszédes jelleg fontoss g nak hangsúlyoz sa; az elv ltak-újrah zasodottak problémaköre és az ezekhez kapcsolódó vit k és lelkip sztori lehetőségek; a tömegkommunik ció szerepének felerősödése, jellegének v ltoz sai és az ezekben rejlő veszélyek. A házasság és a papi nőtlenség hagyománya a mongol buddhizmusban Szilágyi Zsolt sharbaatar@hotmail.com Az elmúlt két és fél évtizedben ismét vir gkor t élő mongol buddhizmus h zass gra, p rkapcsolatra vonatkozó hagyom nya alapvetően a Buddha eredeti útmutat sain és belső- zsiai buddhizmus hagyom nyain nyugszik ugyan, de bizonyos tekintetben meglehetősen saj tos képet mutat. A Buddha tanít saiban beszélt a vil giak t rsas kapcsolatiról, az emberi kapcsolatok harmóni j ról, a h zast rsak egym ssal szemben v llat kötelezettségeiről, s a hívek ezeket az útmutat sokat követik. A l m kra vonatkozóan sokkal szigorúbb szab lyok érvényesek, hiszen a szerzetes életének lényege, hogy lemond a saj t vil gi szerepéről, nevéről, kinézetéről, tulajdon ról, sőt csal dj ról is. Ennek megfelelően a tibeti eredetű mongol buddhizmusban is külön kell v lasztanunk a vil gi híveknek adott útmutat sokat, szertart saikon, h zass gkötésükkor a buddhista l m ra rendelt szerepeket és feladatokat, illetve a szerzetesi életre v llalkozott l m kra vonatkozó előír sokat. Az esküvőnek itt nincs kialakult liturgi ja, elsősorban ink bb az adott területre, népességre vonatkozó hagyom nyok az ir nyadóak. A h zass gkötést az llami szervek előtt teszik hivataloss, a vall s nézőpontj ból az együttélés ink bb íratlan szab lyok szerint történik. A l ma szerepe a szertart sokon alapvetően megegyezik a belső- zsiai buddhizmus különböző területein. Meghat rozza a h zass gkötés időpontj t, részt vesz a szertart son, és bizonyos értelemben ir nyítja is azt, megjeleníti a szakr lis hagyom nyt. A tibeti buddhizmusban, különösen annak reform lt g ban, az erényes rend, a gelugpa hagyom ny ban a szerzetesi életre vonatkozó szab lyok között kiemelt szerepet j tszik a szerzetesi külön ll s, a cölib tus megtart sa is. A Congkhapa ltal bevezetett, a szerzetesi fegyelemre vonatkozó előír sok közül ez volt az egyik, ami legink bb befoly solta az egyh z későbbi életét. Bevezetése ut n a renden belül kiemelten fontos szerepe lett a reinkarn ciós tanoknak, az újj született l m k hagyom ny nak. Ezek a hagyom nyok az alapvetően gelugpa túlsúlyt mutató mai mongol buddhizmusban is jelen vannak, ugyanakkor gyakorlatilag a rend 17. sz zadi mongóliai térhódít s nak kezdeteitől megfigyelhetőek voltak olyan v ltoztat sok, melyek a férfi-nő kapcsolatra vonatkozó szigorú 11

12 szab lyok részbeni felold s t szolg lt k, és bizonyos értelemben imm r mint hagyom nyra, napjaink újj éledő mongol buddhizmus ban is hivatkoznak r juk. Részben ennek köszönhetően jelenleg a papi nőtlenségre vonatkozóan meglehetősen laza szab lyoz s van érvényben, aminek rendszere napjainkban l tszik konszenzusosan elfogadott v lni. Jelen előad s miközben röviden felvillantja, hogyan jelenik meg a mongol buddhista l ma a vil gi buddhista hívek csal di életében, azt kív nja bemutatni, hogy a mongol buddhizmusban a m sodik megtérés óta hogyan v ltoztak a szerzetesek csal di életére vonatkozó előír sok, ezeknek milyen történeti h tterük van, és jelenleg milyen helyzet tapasztalható a mongol buddhista t rsadalomban. Nem a véletlen műve: párválasztás a XVIII. századi Morva Egyházban Szoboszlay György szogyo07@gmail.com Az előad s a p rv laszt s központi jelentőségével és szab lyoz s val kapcsolatos felfog sokat, valamint az ezekkel szembeni kritikai ll spontokat tekinti t a XVIII. sz zadi Morva Egyh zon belül. A sorshúz shoz, mint az isteni akarat közvetlen kifürkészésének instrumentum hoz való folyamod s köztudottan teljesen thatotta a Nikolaus Ludwig von Zinzendorf ltal újj szervezett herrnhuti közösség híveinek egyh zi és mag néletét egyar nt. Nem volt ez alól kivétel a h zass g, a p rv laszt s terrénuma sem. A sorshúz snak a mag nélet megannyi területére való kiterjesztése alapvető szerepet j tszott a morva testvérek közösségét jellemző teokratikus jellegű korm nyz s fenntart s ban. Nem véletlen, hogy a XVIII. sz zad utolsó évtizedeitől kezdve egyre érezhetőbb ellen ll s figyelhető meg a hívek részéről a sorshúz s intézményéhez való ragaszkod ssal kapcsolatban és a hagyom nyoktól való elszakad sra ir nyuló törekvéseket elsőként a h zass gkötés, p rv laszt s szab lyoz s nak módj t érintő vit k kapcs n érhetjük tetten. A hatalomhoz való viszonyul s, szubordin ció és szabads g, hit és értelem, ide k és diszfunkcionalit s: a sorshúz s és p rv laszt s kontextus n belül az előad s alapvetően ezeket a kérdéseket kív nja érinteni, a XVIII. sz zadi morva testvérek egyh zi és mag néletének keretei között. Atyád háza házasság és csoportidentitás viszonya az Ószövetségben Takács Kata takatocka@gmail.com A h zass g az Ószövetség vil g ban a szűkebb és a t gabb értelemben vett csoport sz m ra az identit s kialakít s nak, illetve megőrzésének egyik fontos eszköze is volt. A saj tos t rsadalomszerkezet miatt az elsőszülött fiú különleges helyzetét jelzi a levir tus kialakul sa is. Ezt a h zass g különleges típusaként is értelmezhetjük. B r a levir tus nem volt ismeretlen az ókori Közel-Keleten, mégis a sok hasonlós g mellett egyedi saj toss gokkal is rendelkeznek az Ószövetségben (Gen 38. Rút 1-4) megjelenő esetei. Míg a kisebb csoportot érintő levir tus intézménye form j t és célj t tekintve lényegében azonos módon jelenik meg a különböző ószövetségi szövegekben, addig az idegen nővel kötött h zass gok elfogadotts g ról kialakult nézetek élesen különböznek a fogs g előtti és a fogs g ut ni ír sokban. A Gen 38. és Rút könyve 12

13 esetébe a levir tus és az idegen nővel kötött h zass g esete összefonódik. Azonban ezekben a szövegekben nem a nő törzsi hovatartoz sa az elsődleges, hanem a csal d, a kl n és a törzs hagyom nyainak és vagyon nak tov bbi sorsa. A vegyes h zass gok megítélésében Ezdr jelenti az éles fordulatot. Ez a v ltoz s összefügg a csoportidentit s alapjainak v ltoz s val. Az előad s a h zass g ószövetségi intézményének ltal nos kérdésein túl annak a vizsg lat ra is kitér, hogy milyen összefüggés llt fenn a csoportindentit s és a vegyes h zass g között, illetve a csoportidentit s szintjeit hogyan befoly solt k a h zass gok. Házassági felkészítés a katolikus egyház gyakorlatában Thorday Attila thorday@gmail.com A katolikus egyh zban minden szentség felvételét előkészítés előzi meg. A megfelelő előkészítés minimum követelményeit az egyes egyh zmegyék külön szab lyozz k. A magyarorsz gi gyakorlat szerint a nagy létsz mú v rosi pléb ni kon (ahol évente esküvőt tartanak) 5-10 alkalomból lló csoportos felkészítést tartanak, ahol kevesebb esküvő van, ott néh ny alkalomból lló személyes felkészítést tart a lelkip sztor. Az egyh zjog szerint a helyi pléb nos felelőssége a h zass gra bocs jt s, így az ő hat skörébe tartozik a felkészítés megszervezése. A felkészítés nem a h zass gkötési szertart s menetének elgyakorl s ra szorítkozik (erre egyetlen alkalom elegendő), mint ink bb a keresztény értékrend szerint h zass g mibenlétét kív nja tiszt zni. Mivel több szempontból előnyösebb a csoportos felkészítés, így jelen előad somban annak gyakorlat ra reflekt lok. Előad somban egyrészt bemutatom a 8-10 alkalomból lló csoportfoglalkoz s tematik j t, valamint azon jól bev lt módszereket, melyek különben a felnőttképzésben is haszn latosak. Tekintve, hogy többnyire huszonéves fiatal p rok vesznek részt a felkészítésen, a tapasztalatok feldolgoz s ra nagy hangsúly kerül. Ennek megfelelően a pléb nos ltal felkért hitvalló h zasp rok saj t tapasztalataikat osztj k meg a h zass gra készülő jegyesp rokkal. Adott tém juknak megfelelően interaktív feladatokkal mozgatj k meg a résztvevőket, hogy saj t tapasztalataikat és elképzelésüket hozz k a felszínre. Az egyéni megfontol s, majd a p ron belüli megoszt s (bizonyos tém k kiscsoportos feldolgoz sra is módot adnak) segíti a h zass gra készülőket a felelős és érett döntés meghozatal ra, ugyanakkor előkészíti őket a h zass g mindennapjaiban szükséges kommunik ció begyakorl s ra. Mindezen felül a tapasztalt h zasp rok és az Egyh z tanít s t közvetítő lelkip sztor új t vlatokat is mutatnak a fiatal p rok sz m ra. A h zass gi felkészítésnek teh t pszichológiai és pedagógiai, valamint teológiai és erkölcsi vonatkoz sa is van. Nagyon is illett, hogy mindkét nem ott legyen A középkori ikonográfia emberpárjai Újvári Edit ued@jgypk.u-szeged.hu Az előad s a keresztény ikonogr fia szempontj ból vizsg lja a férfi és nő teljesség-jelentés br zol si hagyom ny t, amely a teológiai tanok alakul s val p rhuzamban, de a vizu lis kifejezőerő saj ts gainak megfelelően fejlődött. Az első emberp r és a tipológiai szimbolizmus logik ja mentén kiemelt Szűz M ria Krisztus mennyei p r megjelenítése a M ria megkoron z sa ikonogr fiai típuson sokat mondóan fejezi ki azt a nézetet, amelyet a nyugati 13

14 mariológia m ig legjelentősebb képviselője, Clairvaux-i Szent Bern t ( ) a következőképpen fogalmazott meg: Nagyon is illett, hogy mindkét nem ott legyen a helyre llít sn l, kik közül egyik sem hi nyzott a megront sn l. Az Ád m Éva és M ria Krisztus p ros a vizu lis megjelenítés logik ja mentén a szóbeli megfogalmaz sn l hangsúlyosabban v llalhatta fel a férfi és nő harmóni t kifejező együttesét, és egyben a középkor t rsadalmi szitu ciój nak megfelelő eszményi kir ly kir lynő p ros egyh zi legitim ciój t. Az északi germán isten, Loki és a párkapcsolatok Voigt Vilmos voigtbudapest@gmail.com Minden vall s szab lyozza a p rkapcsolatokat (is). Van amit előír, van amit csak megtűr és van, amit tilt. Azonban igen gyakran az ilyen szövegek voltaképpen nem vall si jellegűek, hanem a törvényt fogalmazz k meg, mint péld ul az Ószövetségben. Azon ban vannak olyan szövegeink, amelyek nem-törvény-jellegűek. Ilyen péld ul az óizlandi Verses Edda egyik éneke, a Lokasenna, ami arról szól, hogy az istenek lakom j ra hívatlanul betoppan Loki, aki a jelenlevők mindegyikét sorra veszi és gúnyolja, p rkapcsolataikat kifog solva. A történet végén a feldühödött istenek elől elmenekül, m utolérik, megkötözik. Csak a vil g végén (ez a Ragnarök) szabadul ki egyéb szörnyű jelenségek közepette. Érdemes megfigyelni, milyen "p rkapcsolatokat" h nytorgat fel Loki, és az egész történet hogyan kapcsolódik a vil g elpusztul s nak eseményeihez. 14