KÜLÖNBÖZ FAJTÁJÚ HÚSHASZNÚ TEHENEK NÉHÁNY ÉRTÉKMÉRJE AZONOS KÖRNYEZETBEN

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "KÜLÖNBÖZ FAJTÁJÚ HÚSHASZNÚ TEHENEK NÉHÁNY ÉRTÉKMÉRJE AZONOS KÖRNYEZETBEN"

Átírás

1 DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI PANNON EGYETEM GEORGIKON MEZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR Állattenyésztési Tudományok Doktori Iskola Doktori Iskola vezetje, témavezet DR. SZABÓ FERENC egyetemi tanár, az MTA doktora KÜLÖNBÖZ FAJTÁJÚ HÚSHASZNÚ TEHENEK NÉHÁNY ÉRTÉKMÉRJE AZONOS KÖRNYEZETBEN Készítette BENE SZABOLCS KESZTHELY 2007

2

3 1. A kutatás elzményei, célkitzés Az EU csatlakozási szerzdésünk a támogatott létszámot az akkorinál jóval többre, 117 ezer húshasznú tehénre határozta meg. Napjainkra már elértük ezt a létszámot, így az ágazat további fejldési lehetségét nem a tehenek számának növelése, hanem az ágazat bels tartalékainak a feltárása jelenti. Ezek alapján fontos feladat lehet adott területre, adott környezeti viszonyokhoz a legjobban alkalmazkodó húsmarha állományok kialakítása. Számos gyakorlati tapasztalattal rendelkezünk a tekintetben, hogy a földrajzi, a klimatikus, a környezeti tényezk, a talajadottságok különbözsége, az ún. röghatás jelentsen meghatározza, hogy milyen lesz az állatok teljesítménye. A húsmarhatartás rendkívül különböz körülmények között történik a világon és hazánkban is. Vélheten azonos fajtába, típusba tartozó állatok reprodukciós, növekedési, vagy más termelési mutatóiban a röghatás, vagyis az eltér környezet következtében nagy különbségek lehetnek. E tekintetben különösen fontos, hogy az összehasonlításokat azonos környezeti feltételek mellett is végezzük. Azonos környezetben a különbségek elssorban a fajták, illetve a genotípusok különbözségébl adódnak, a tartás, a takarmányozás körülményei - azaz a különböz környezeti hatások - azokat egyformán befolyásolják. A fentiek alapján munkám céljául tíz éve teljesen azonos, extenzív, lápi körülmények között tartott, különböz húsmarhafajták (magyar tarka, hereford, angus, red angus, lincoln red, limousin, charolais, blonde d Aquitaine, shaver) néhány értékmérjének összehasonlítását választottam. A vizsgálatokra a keszthelyi fajtaösszehasonlító kísérletek nyújtottak lehetséget. Az értékelést az alábbi csoportosítás szerint végeztem el (1.ábra): 1. ábra: A vizsgált értékmérk TEHÉN BIKA Reprodukciós teljesítmény Növekedés és kifejlettkori súly Borjúnevelképesség 2. szaporulat 3. növekedési ütem 5. kifejlettkori élsúly 7. választási eredmények 1. vemhesülés 4. becsült tenyészérettségi élsúly és életkor 6. kifejlett kori testméretek 8. genetikai paraméterek, tenyészértékek Befolyásoló tényezk, környezeti és egyéb hatások 3

4 2. Anyag és módszer 2.1. A vemhesülést befolyásoló tényezk vizsgálata A vemhesülési eredmények értékeléséhez vetítési alapként a termékenyítésre kijelölt tehenek és üszk számát tekintettem. Ezek létszámát a vizsgált idszak ( ) minden évére vonatkozóan összeadtam. A kiinduló (kumulatív) létszám (adatszám) így 834 lett, amely szerint a vizsgálat tíz évében a keszthelyi állományban összesen ennyi vemhesülés lehetett volna. A tényezk (fajta, az évjárat, az életkor, az ellés hónapja, az élsúly, a legeltetés alatti abszolút és relatív súlyváltozás, valamint a született borjú súlygyarapodása) vemhesülés %-ra gyakorolt hatásának statisztikai próbáját a nemparaméteres eljárások közé tartozó Chi 2 -próbával, KRUSKAL-WALLIS teszt segítségével végeztem el. Ez a teszt az egytényezs varianciaanalízisnek megfelel nemparaméteres eljárás. A vemhesülési eredmények és a különböz tényezk között korrelációs értékeket határoztam meg A szaporulat vizsgálata A reprodukciós teljesítmény értékeléséhez vetítési alapként - a vemhesülés vizsgálatához hasonlóan - a termékenyítésre kijelölt tehenek, illetve növendék üszk számát tekintettem. Az ellési- és az ikerellési %-ot, a szaporulatot, a hasznosult szaporulatot, a borjazáskori- és a felnevelés alatti elhullást, valamint a felnevelési %-ot - a vemhesülési % értékeléséhez hasonlóan - Chi 2 -próbával értékeltem A növekedési ütem vizsgálata Minden növendéküsz, illetve tehén esetében rendelkezésre állt a születési idpont, a mérési idpont, valamint a mérési súly. Ezekbl féléves életkor-kategóriákként átlagos élsúlyokat állapítottam meg. Az életkor-kategóriánkénti élsúlyokat - BELTRÁN és mtsai (1992) vizsgálatához hasonlóan - koordinátarendszerben ábrázoltam, a kapott pontokra megkerestem a legjobban illeszked görbéket, illetve e görbék függvényeit, azok illeszkedési értékeit. A kapott függvényekkel kiszámítottam a becsült 120-napos, 205-napos, 1-8 éves kori súlyokat, és ezek alapján meghatároztam a vizsgált fajták növekedési görbéit A tenyészérettségi életkor és élsúly becslése A tenyészérettségi életkor és élsúly becslése azon a szakirodalmi utaláson alapult, miszerint az üszk a kifejlettkori élsúlyuk részének elérésekor lesznek tenyészérettek. Minden fajta esetén meghatároztam kifejlettkori élsúlyuk részét (ezt tekintettem a becsült tenyészérettségi élsúlynak), majd ezt az értéket visszahelyettesítettem a növekedési függvénybe, mint Y értéket, és ez alapján meghatároztam az X -et, ami esetemben a becsült tenyészérettségi életkort jelentette. 4

5 2.5. Kifejlettkori élsúly és életkor meghatározása Munkámban a kifejlettkori súlynak a 6 évesnél idsebb tehenek élsúly-átlagát (egytényezs varianciaanalízis) tekintettem. Az így kapott kifejlettkori élsúly adatot - a tenyészérettségi élsúlyhoz hasonlóan - minden fajta esetén visszahelyettesítettem a növekedési függvénybe. A kapott életkor értéket a kifejlettkori súly elérési életkorának tekintettem A kifejlettkori testméretek vizsgálata A testméret adatokat 2004-ben, a tehenek behajtásakor vettük fel. Az adatokat egytényezs varianciaanalízissel értékeltem. Kiszámítottam az egyes testméreteknek a marmagasság százalékában kifejezett értékeit, majd meghatároztam néhány testméret indexet is. Az élsúly és a testméretek között korrelációs együtthatókat számítottam. Az élsúly testméretekbl való becsléséhez lineáris regresszió-analízist alkalmaztam A választási eredményeket befolyásoló tényezk vizsgálata Munkám e részében 1997 és 2006 között született 603 borjú adatát dolgoztam fel. Azt vizsgáltam, hogy a különböz tényezk hogyan befolyásolják a borjak választási súlyát, súlygyarapodását és a 205-napos súlyát. Az értékelést többtényezs varianciaanalízissel végeztem. A befolyásoló tényezk között a borjú genotípusát, a tehén elléskori életkorát, születés évét, a születés évszakát és az ivart, mint fix hatást vizsgáltam. A modellben az apa hatását véletlennek tekintettem. A borjak életkora - születéstl választásig - kovariáló hatásként szerepelt a választási súly és a választás eltti napi súlygyarapodás esetében Genetikai paraméterek, tenyészértékek meghatározása Munkám során három tulajdonságot értékeltem, nevezetesen a választási súlyt, a súlygyarapodást és a 205-napos súlyt. A vegyes genotípusú, több fajtából álló populáció - VAN VLECK és mtsai (1992), NÚNEZ-DOMINGUEZ és mtsai (1995), SPLAN és mtsai (2002), valamint ROSO és mtsai (2005) vizsgálatához hasonló - értékelésében 27 tenyészbika 603 ivadékának (297 bika és 306 üsz; 388 fajtatiszta és 215 F 1 -es) adatai szerepeltek. A több fajtára kiterjed értékelést három különböz egyedmodellel, többfajtás tenyészérték-becsléssel (Multibreed Breeding Value Estimation) végeztem. Ezek annyiban különböztek egymástól, hogy SPLAN és mtsai (2002) vizsgálatához hasonlóan minden esetben más-más fix hatásokat építettem a modellekbe. Ezen kívül a modellek teljesen azonosak voltak, mindhárom tartalmazta az anyai genetikai hatást, és az anya állandó környezeti hatását is. A választási súly és a súlygyarapodás esetén figyelembe vettem a választási életkor hatását is, mint kovariánst. A három egyedmodellt összehasonlítottam. A modellnek az apák rangsorára gyakorolt hatást NÚNEZ-DOMINGUEZ és mtsai (1995), valamint LENGYEL (2004, 2005) vizsgálataihoz hasonlóan rangkorreláció számítással határoztam meg. 5

6 3. Eredmények és értékelésük 3.1. A vemhesülést befolyásoló tényezk A vizsgált tényezk közül a fajta (P<0,01), az évjárat (P<0,001), az ellés hónapja (P<0,001), a tehén élsúlya (P<0,05), a legelés alatti abszolút és relatív súlyváltozás (P<0,001), valamint a borjú súlygyarapodása (P<0,01) szignifikáns hatást mutatott a vemhesülésre. Az életkornak nem volt statisztikailag igazolható hatása. A keszthelyi extenzív lápi viszonyok között a red angus (82,2%), a charolais (82,0%) és az angus (78,9%) fajták vemhesültek a legjobban. A hereford (74,7%) és a lincoln red (71,1%) eredménye közepesnek tekinthet. A leggyengébb vemhesülési mutatót a blonde d Aquitaine (60,8%) mutatta. Az eredményes vemhesülési szint legkedvezbben a január - március hónapokban ellett teheneknél alakult. A január - február - március hónapokban ellett tehenek vemhesülése nagyjából 10%-kal jobb, mint az április - májusban borjazóké. A júniusban, illetve június után borjazó tehenek vemhesülési mutatója 33,3%. Ez a tény arra hívja fel a figyelmet, hogy - különösen a szezonális bikahasználat esetén - a bikák elkülönítésének július közepén, de legkésbb augusztus elején meg kell történni. Ezzel elérhet az, hogy a tehenek április közepére, végére leelljenek, ezáltal megteremtve a lehetséget az eredményes újravemhesülésre. A legeltetés alatti abszolút és relatív súlyváltozás hatásáról elmondható, hogy az élsúlyukat legalább 50 kg-mal, illetve 10%-kal növel állatok jobban vemhesültek (P<0,001), mint a kondíciójukat tartók, vagy csökkentk. A vizsgált nivarú állatok közül 61,0% növelte élsúlyát, és 16,0%-kal (P<0,001) jobb vemhesülési eredményt ért el, mint a súlyúkat csökkentk. A borjak szoptatás alatt elért súlygyarapodásának hatásáról elmondható, hogy a borjú 850 g/nap súlygyarapodása felett a vemhesülés 79% feletti, míg alatta 66,4%, a különbség statisztikailag igazolható (P<0,01). Az ellési hónap és a vemhesülés közti kapcsolat negatív (r = -0,40; P<0,01), szorossága közepes, ami alátámasztja, hogy az év elején ellett tehenek jobban vemhesülnek, mint a késbb borjazók. A vemhesülés és a súlyváltozás közötti kapcsolat (r = 0,19; P<0,01), valamint a borjú súlygyarapodása és a vemhesülés közti kapcsolat (r = 0,23; P<0,01) laza. A legeltetési idszak hossza és a súlyváltozás között közepes (r = 0,34; P<0,01) összefüggést találtam Szaporulati eredmények Az ellés százalékos arányában a legkedvezbb értéket a red angus (75,4%), a charolais (75,4%) és a hereford fajta (73,7%) mutatta. A legkisebb értéket a blonde d Aquitaine fajtánál találtam (51,0%). Az angus és a lincoln red fajták nem különböztek egymástól. A szaporulat az elzekhez hasonlóan alakult, a legkedvezbb szaporulati %-ot a red angus (80,4%), míg a leggyengébbet a blonde d Aquitaine (54,9%) fajta mutatta. A fajták közti különbségek statisztikailag igazoltak (P<0,001). Ikerellési % a shaver fajtánál 13,2 %-os, míg a lincoln red fajtánál 12,9%-os volt. A nagyarányú ikerellésre nehéz magyarázatot találni, lehetséges, hogy a shaver kialakítására használt, hazánkba is behozott lincoln red állomány tenyészértéke ikerellésre jobb volt, mint a vizsgálatban szerepl többi fajtáé. 6

7 A legtöbb elléskori elhullást a shaver fajtánál tapasztaltam (23,3%), ahol elhullások 40%-a ikerellésnél fordult el. Ebben a tekintetben második lincoln red fajtánál 22,9%-os volt a borjazáskori elhullás. A legkisebb perinatális veszteség a hereford fajtánál (2,1%) volt tapasztalható. A fajták közti különbségek statisztikailag igazoltak (P<0,001). A legkedvezbb felnevelési %-ot a hereford fajtánál találtam (90,9%), a fajta tehenei 100 született borjú közül majdnem 91-t felneveltek. A red angus (87,2%), az aberdeen angus (86,8%), a charolais (80,9%) és a magyar tarka (78,9%) felnevelési % értékei egymáshoz hasonlók, és jónak tekinthetk. Hasznosult szaporulat tekintetében a legjobb eredményt mutató red angus (70,1%) és hereford (69,4%) fajta is jóval elmarad a húsmarhatartásban kívánatosnak tartott 86%- os értéktl. Az egy évben egy tehénre számítható borjú 205 napos súly, valamint a 100 kg tehén éltömegre jutó 205 napos súly tekintetében a legnagyobb értékeket az angus (137,7 kg/tehén, ill. 23,8 kg/100 kg) és red angus (139,5 kg/tehén/év, ill. 23,2 kg/100kg) fajták érték el. A hereford, a lincoln red és a charolais mutatói egymáshoz hasonlók. A legkisebb értékekkel jellemezhet blonde d Aquitaine (64,7 kg/tehén/év, ill. 8,9 kg/100kg) még a két angus fajtánál tapasztalt értékek felét sem értékek el. Vizsgálataim eredménye alapján igazolódni látszik a kis test, anyai típusba tartozó brit fajták szaporodásbiológiai elnye a jellemzen terminál típusú francia fajtákkal szemben, mert igénytelenebbek, jobban tudnak alkalmazkodni a szélsségesen extenzív viszonyokhoz. Ez alól kivétel a charolais, mely az angushoz hasonló vemhesülési eredményt ért el. Ennek oka az lehet, hogy a telepen a charolais kisebb test, anyai típusát tartják, ami valószínleg igénytelenebb, mint a nagyobb test hentes típus. Eredményeim jóval rosszabbak a kívánatosnak tartottnál, amelynek okai elssorban a speciális rögnek tekinthet keszthelyi extenzív lápi viszonyokban keresendk. Meg kell említeni ugyanakkor, hogy a hereford, a red angus és az angus, mint kis test, anyai fajtacsoportba tartozó fajtákkal ilyen külterjes viszonyok között is jobb eredményt sikerült elérni, mint a vizsgálatban szerepl többi fajtával A növekedési ütem Mind a kilenc fajta esetben természetes alapú logaritmikus egyenlettel leírható függvény illeszkedett legjobban az élsúly adatok által meghatározott pontokra. Ezek alapján a becsült 120-napos súlyok tekintetében a legnagyobb értéket mutató blonde d Aquitaine és a legkisebb red angus közt 72 kg volt az eltérés, ami nagy különbségnek tekinthet. Valamennyi életkorban a blonde d Aquitaine élsúlyban jóval felülmúlta a többi fajtát. A hereford már éves korban is 20 kg-mal elmaradt a többi fajta élsúlyától, 3 évesen pedig majdnem 100 kg-mal kisebb élsúlyt mutatott, mint a limousin. Három évesen a blonde d Aquitaine 136 kg-mal volt nagyobb a hereford-nál. A 2. ábrán mutatom be a fajtákra meghatározott növekedési görbéket. Ezen jól látszik a két széls értéket mutató, eltér típusba tartozó blonde d Aquitaine és hereford fajták közti különbség. Az ábra szemlélteti továbbá a fajták közti növekedési ütemben mutatkozó különbségeket, amelyek elssorban éves kor után nyilvánulnak meg. A fajták növekedési sorrendje ez alapján: blonde d Aquitaine, limousin, charolais, shaver, lincoln red, magyar tarka, red angus, angus, hereford. A szakirodalmi utalásoknak megfelelen eredményeim alapján a keszthelyi extenzív körülmények között is nagyobb növekedési erélyt mutattak a francia fajták, mint a britek. A shaver, a lincoln red és a magyar tarka fajták növekedése közepes, az elz két fajtacsoport közé tehet. 7

8 2. ábra: A fajták növekedési görbéi 800 Élsúly (kg) Életkor (év) Magyar tarka Hereford Angus Red angus Lincoln red Limousin Charolais Blonde d'aquitaine Shaver 3.4. A becsült tenyészérettségi életkor és élsúly A becsült tenyészérettségi életkort és a hozzá tartozó élsúlyértékeket az 1. táblázat tartalmazza. 1. táblázat: A becsült tenyészérettségi élsúly és életkor Fajta A becsült tenyészérettségi élsúly és életkor Kg Év Hónap Magyar tarka 404 1,78 21,3 Hereford 347 1,66 19,9 Angus 381 1,58 19,0 Red angus 397 1,85 22,2 Lincoln red 414 1,84 22,1 Limousin 447 1,93 23,2 Charolais 435 1,80 21,6 Blonde d Aquitaine 478 1,80 21,6 Shaver 434 1,89 22,7 Összesen 415 1,79 21,5 Eredményeim alapján vizsgált fajták közül legkorábban érnek az angus (19 hónap) és a hereford (20 hónap) fajták bizonyultak. Közepesen érnek tekinthetk a red angus, magyar tarka, charolais, blonde d Aquitaine fajták. Legkésbben ér a lincoln red, a shaver és a limousin volt. A szakirodalmi adatokkal összehasonlítva elmondható, hogy a vizsgálatomban szerepl fajták néhány hónappal késbb érték el a tenyészérettségi kort, mint amit optimálisnak tartunk. Ez alól kivétel a charolais, amelyet a fajta leírása szerint hónapos kor és kg élsúly között veszünk tenyésztésbe. Vizsgálatomban a charolais fajta becsült tenyészérettségi kora 21,6 hónap és 435 kg volt. 8

9 3.5. A kifejlett kori élsúly A legnagyobb kifejlettkori súlyt a vizsgált fajták közül a blonde d Aquitaine érte el (724 kg), a második a limousin (672 kg) lett. A magyar tarka (612 kg), és a lincoln red (628 kg) egymástól statisztikailag nem különbözött, viszont szignifikánsan (P<0,05) felülmúlta az angus-t (678 kg) és a legkisebb kifejlettkori súlyt elér hereford-ot (525 kg) fajta élsúlyát. A sorrend élsúlyban tehát blonde d Aquitaine, limousin, charolais, shaver, lincoln red, magyar tarka, red angus, angus, hereford (2. táblázat). 2. táblázat: A kifejlett tehenek élsúlya, és életkora a kifejlettkori súly elérésekor Fajta A 6 évesnél idsebb (kifejlett) tehenek átlagsúlya (kg) Életkor a kifejlettkori súly elérésekor N Átlag SD CV% Min Max Év Hónap Magyar tarka abc 82,23 13, ,58 91,0 Hereford d 85,56 16, ,71 68,4 Angus bg 60,07 10, ,01 72,1 Red angus cg 86,27 14, ,30 75,6 Lincoln red ace 68,13 10, ,65 91,8 Limousin ef 60,29 8, ,79 81,5 Charolais ae 75,38 11, ,63 79,6 Blonde d Aquitaine f 72,48 10, ,28 87,4 Shaver e 75,19 11, ,28 87,7 Összesen ,57 16, ,80 81,6 (Az azonos bett nem tartalmazók egymástól szignifikánsan (P<0,05) különböznek) A kifejlettkori súlyt legfiatalabban a korán tenyésztésbe vehet hereford fajta érte el (5,7 évesen), a legkésbben pedig a közepesen ér magyar tarka és lincoln red (7,6 évesen). A vizsgáltomban egyetlen hústípusú fajta sem érte el kifejlettkori súlyát 5 éves korra, ahogy az a BREEDPLAN modellben szerepel. Úgy tnik, hogy az extenzívnek tekinthet körülmények között a nivarú állatok növekedési üteme kisebb, mint az kedvezbb körülmények között lehetne. Ez abban mutatkozott meg, hogy a vizsgált fajták 4-6 hónappal késbb érték el a tenyészérettségi élsúlyukat, illetve életkorukat. Kifejlettkori élsúlyuk a fajtára jellemz értékek alsó határát mutatta, és azt jóval késbb érték el, mint az egyes fajtákra közölt, kívánatosnak tekinthet értékek mutatnak Testméretek Marmagasság tekintetében a legnagyobb a blonde d Aquitaine fajta volt (142,5 cm). A limousin (138,0 cm), a charolais (137,4 cm), a shaver (136,6 cm) és a lincoln red (134,8 cm) egymástól statisztikailag nem különbözött, viszont szignifikánsan (P<0,05) nagyobb volt, mint a két angus (131,6 cm, ill. 132,0 cm), és a hereford (130,3 cm). Testhosszúságban els a blonde d Aquitaine (151,5 cm), a második a limousin (148,3 cm) volt. A shaver (142,1 cm), a charolais (142 cm), lincoln red (141,5 cm), az angus (139,5 cm), a magyar tarka (138,5 cm) és a red angus (138,2 cm) fajták egymástól 9

10 nem különböztek, viszont szignifikánsan (P<0,05) hosszabbak voltak, mint a legrövidebb hereford (132,6 cm). A ferde törzshosszban a legnagyobb értéket a blonde d Aquitaine-nél találtam (182,9 cm), de ettl a limousin (175,5 cm), és a charolais (174,1 cm) nem különbözött. A legnagyobb övméretet a shaver fajtánál mértem (209,8 cm), bár ettl szignifikánsan (P<0,05) csak a red angus (197,4 cm), a magyar tarka (191,3 cm) és a legkisebb hereford (190,8 cm) tért el. A limousin és blonde d Aquitaine fajták esetében a vizsgálatainkban is tapasztalt szélesebb far, keskenyebb, de hosszabb fej alátámasztja a fajtákra jellemz könnyebb ellést. A magyar tarka nagy fejszélessége (20,5 cm) és kisebb farszélesség értékei okozhatják a fajtában elforduló nehézelléseket. Az élsúly, az életkor és a testméretek között számolt korrelációs (r) értékekbl az állapítható meg, hogy az élsúly a különböz testméretekkel többnyire közepes, illetve szoros (r = 0,40-0,83; P<0,01 a legtöbb esetben) és pozitív korrelációt mutat. Az egyes testméretek közötti korreláció (r = 0,22-0,81; P<0,05 a legtöbb esetben) pozitív. A becsült lineáris regresszió illeszkedése (R 2 ) csak 0,68 volt, egyenlete pedig az alábbi (FM = farmagasság; VL = vállszélesség; CS = csípszélesség): = (5,014 x FM) + (5,017 x VL) + (9,346 x CS) - 884, A választási eredményeket befolyásoló környezeti hatások A borjú genotípusa, a tehenek elléskori életkora, az év, az évszak, valamint a választási életkor szignifikánsan (P<0,05, ill. P<0,001) befolyásolja a választási súlyt, a választás eltti napi súlygyarapodást és a 205-napos súlyt. A 205-napos súly esetén az évszak hatását nem találtam szignifikánsnak. A borjú genotípusát tekintve a legnagyobb 205-napos súlyt a blonde d Aquitaine x limousin (245 kg), valamint a red angus x limousin borjak (237 kg) érték el. A fajtatiszta borjak közül a legnagyobbak az angus-ok (221 kg) voltak. A legkisebb választási eredményt a lincoln red x magyar tarka (144 kg), valamint a hereford (160 kg) mutatták. Eredményeim alapján elmondható, hogy a keresztezett borjak - felteheten a heterózis hatás következtében - jobb választási eredményt értek el, mint a fajtatiszták (3. ábra). 3. ábra: A fajtatiszta és a keresztezett borjak 205-napos súlyának összehasonlítása napos súly (kg) Fajtatiszta Keresztezett 0 MT HE AA RA LI BD MT = magyar tarka; HE = hereford; AA = angus; RA = red angus; LI = limousin; BD = blonde d Aquitaine 10

11 A vizsgált állományban a tehenek elléskori életkora kerekítve 2 és 15 év között változott. Az eredmények alapján a tehenek életkorának növekedésével 6 éves korig ntt a választási súly (200 kg), a súlygyarapodás (818 g/nap), valamint a 205-napos súly (212 kg). A 7-11 éves tehenek borjai nem különböztek a 6 évesekétl. Az idsebb tehenek borjai esetében folyamatos csökkenést tapasztaltam. Vizsgálataim alapján tehát elmondható, hogy a java korabeli tehenek borjai jobb választási eredményeket érnek el, mint az els ellésbl, vagy a nagyon ids tehenektl születettek. Az születési évszak hatásának vizsgálata során a legkisebb választási súlyt (182 kg), és súlygyarapodást (712 g/nap) a nyáron született, a legjobbat a téli ellésekbl származó (207 kg, ill. 876 g/nap) borjaknál tapasztaltam. Az ivar hatását nézve a jobb választási eredményeket a bikaborjak érték el, választási súlyuk 12 kg-mal, súlygyarapodásuk 40 g/nappal, 205-napos súlyuk pedig 17 kg-mal volt jobb, mint az üszborjaké. Az anya fajtája szerint a legjobb választási eredményeket a blonde d Aquitaine és a limousin anyák borjai érték el. Ezektl a 205-napos súlyban nem különbözött az angus, a red angus, a shaver, és a charolais. A magyar tarka anyák borjai a lincoln red-hez hasonló 205-napos súlyt értek el, míg a legkisebbek a hereford tehenek ivadékai voltak Genetikai paraméterek, tenyészértékek A választási súly, súlygyarapodás és a 205-napos súly direkt örökölhetsége h 2 d = 0,30-0,51 közötti közepes, anyai örökölhetsége h 2 m = 0,07-0,15 kicsi. E két hatás között a korrelációs együttható (r dm ) -0,12 és -0,27 között változott, azaz a két hatás között laza negatív összefüggés van. A vizsgált tulajdonságok teljes örökölhetsége h 2 T = 0,37-0,47 közötti. Az anyai genetikai hatás és az anyai állandó környezeti hatás együttesen (h 2 m + c 2 ) 0,07-0,15 értéket mutatott. A kapott örökölhetségi értékek a hibája nagy, ezért azokat csak tájékoztató jellegnek tekinthetjük (3. táblázat). 3. táblázat: A becsült genetikai paraméterek a 205-napos súly esetén Paraméterek Egyedmodell 1. modell 2. modell 3. modell 2 d direkt additív genetikai variancia m anyai genetikai variancia dm direkt-anyai kovariancia pe anyai állandó környezeti variancia 0,028 0,027 0,016 2 e hiba variancia p fenotípusos variancia h 2 d direkt örökölhetség 0,40 ± 0,27 0,40 ± 0,27 0,51 ± 0,30 h 2 m anyai örökölhetség 0,13 ± 0,33 0,14 ± 0,33 0,14 ± 0,31 r dm direkt-anyai genetikai korreláció -0,12 ± 0,88-0,17 ± 0,81-0,27 ± 0,62 c 2 állandó környezeti var. aránya a fenotípusban 0,00 ± 0,18 0,00 ± 0,18 0,00 ± 0,17 e 2 a hiba var. aránya a fenotípusban 0,50 ± 0,19 0,50 ± 0,19 0,42 ± 0,21 h 2 m+c 2 0,13 0,14 0,14 h 2 T teljes örökölhetség 0,42 0,41 0,47-2 log likelihood A direkt additív genetikai hatás alapján becsült tenyészértékek szerint a vizsgált apák közül a legjobb a as számú magyar tarka bika volt, melynek tenyészértéke a 2. 11

12 modell alapján a populáció átlagához képest 14,4 kg-mal, 63 g/nappal és 23,5 kg-mal volt nagyobb. Valamennyi modell esetén a leggyengébb apának a as számú ugyancsak magyar tarka tenyészbika bizonyult, amely a vizsgált tulajdonságokban -30,2 kg, -120 g/nap és -35,3 kg tenyészértéket mutatott. Megállapítható, hogy azon bikák, melyek anyai hatásra becsült tenyészértékei választási súly és 205-napos súly esetén a legjobbak (pl es hereford, as magyar tarka), a direkt hatásra becsült tenyészértékek esetén az utolsók között vannak a rangsorban, és ez fordítva is igaz (pl es hereford, as red angus). Ez a két hatás közti negatív korrelációval (r dm = -0,12 és -0,27 közötti) magyarázható. A 4. ábra a három eltér modellt figyelembe véve tartalmazza a tenyészbikák 205- napos súly szerinti direkt rangsorát. 4. ábra: A tenyészbikák direkt rangsora a 205-napos súly szerint M1 M2 M RA AA HE SH HE MT BD MT LR CH MT MT LI CH MT RA SH AA AA HE HE BD CH CH RA LI MT 27 *MT = magyar tarka; HE = hereford; AA = angus; RA = red angus; LR = lincoln red; LI = limousin; CH = charolais; BD = blonde d Aquitaine **M1 = 1. modell; M2 = 2. modell; M3 = 3. modell A rang-korrelációval kapott eredmények azt bizonyítják, hogy a háromféle modellel becsült rangsorok között jelents különbség nincs. Ezt a kapott rangkorrelációs együtthatók (r rang = 0,93-0,99; P<0,01) is alátámasztják. Úgy tnik, hogy az azonos körülmények között tartott egyedek tenyészértékük alapján megállapított rangsorát a modell nem, vagy csak nagyon kis mértékben befolyásolja. 12

13 4. Új kutatási eredmények 1. Nemzetközileg is egyedülálló, azonos körülmények között, tíz évig tartó, kilenc fajtára kiterjed fajtaösszehasonlító kísérlet eredményei alapján a fajták között a vizsgált tulajdonságokban szignifikáns különbségeket találtam. Az így kapott eredmények az azonos környezet miatt pontosabbak, jobb összehasonlítási alapot képeznek a fajták között. 2. Munkám során megállapítottam, hogy a húshasznú tehenek vemhesülési eredményére hatással van a legeltetési szezon alatt bekövetkez élsúly (kondíció) változás. Ennek különösen a keszthelyihez hasonló, rossz adottságú legelkön van jelentssége. Ilyen esetekben a nyári legeltetési idszakban is szükséges lehet kiegészít takarmányok etetése. 3. A január - február - március hónapokban ellett tehenek újravemhesülése mintegy 10%-kal jobb, mint az április - májusban borjazóké. A júniusban, illetve június után borjazó tehenek vemhesülési mutatója 33,3%. Ez arra hívja fel a figyelmet, hogy szezonális bikahasználat esetén a bikák elkülönítésének július közepén, de legkésbb augusztus elején meg kell történni. Ezzel elérhet az, hogy a tehenek április közepére, végére leelljenek, ezáltal megteremtve a lehetséget az eredményes újravemhesülésre. 4. Az extenzív tartás esetében a kis test, anyai típusba tartozó brit fajták szaporodásbiológiai elnye kimutatható volt - a charolais kivételével - a másik két francia terminál fajtával szemben. 5. Eredményeim szerint az extenzív lápi körülmények között a nivarú állatok növekedési üteme kisebb, mint az kedvezbb körülmények között lehetne. Ez abban mutatkozott meg, hogy a vizsgált fajták kifejlett kori súlyuk 2/3-ad részét, azaz a becsült tenyésztésbe vételi élsúlyukat 4-6 hónappal késbb érték el, mint az egyes fajtákra közölt, kívánatosnak tekintett értékek. Emellett vizsgáltomban egyik hústípusú fajta sem érte el kifejlettkori súlyát a BREEDPLAN modellben használt 5 éves korra. 6. Az anya fajtája szerint a legjobb választási eredményeket a blonde d Aquitaine és a limousin tehenek borjai érték el. Ebbl arra következtethetünk, hogy kedveztlen körülmények között az igényesebb fajták akár kondíciójuk leromlása által is elegend tejet termelnek borjaik számára. 7. A hazánkban elször végzett, ún. többfajtás - fajtatiszta és keresztezett borjakat adatát is tartalmazó - tenyészértékbecslés eredményei alapján a választási súly, súlygyarapodás és a 205-napos súly direkt örökölhetsége h 2 d = 0,30-0,51, anyai örökölhetsége h 2 m = 0,07-0,15, teljes örökölhetsége h 2 T = 0,37-0,47 közötti. 13

14 Ezen értékek - felteheten az azonos körülmények miatt - nagyobbak a legtöbb keresztezett populációt vizsgáló szakirodalmi utalás eredményeinél. 8. Vizsgálataimból, és a rendelkezésre álló irodalmi forrásokból az látszik igazolódni, hogy a többfajtás tenyészértékbecslés során nagyobb örökölhetségi értékeket kapunk, mint fajtatiszta állományokban. A vegyes genotípusú állományokban azonban direkt és anyai hatás közötti korreláció értéke kisebb, mint amit fajtatiszta populációkban tapasztaltam. 9. A többfajtás állomány vizsgálata során alkalmazott modellek különbözsége az egyedek tenyészértékét csak nagyon kis mértékben befolyásolta, a rangsorok között pedig alig eredményezett különbségeket. Ez arra enged következtetni, hogy azonos körülmények között tartott állományok esetében az egyszerbb modellekkel is megbízható tenyészérték eredményeket kapunk. 14

15 5. Tudományos közlemények jegyzéke 5.1. Az értekezés témakörében megjelent tudományos közlemények Idegen nyelv folyóiratban megjelent lektorált cikk 1. Szabó, F. - Nagy, L. - Dákay, I. - Márton, D. - Török, M. - Bene, Sz. (2006): Effects of breed, age of dam, birth year, birth season and sex on weaning weight of beef calves. Livestock Science, IF: 1,131 (2006) 2. Bene, Sz. - Nagy, B. - Nagy, L. - Kiss, B. - Polgár, J. P. - Szabó, F. (2007): Comparison of body measurements of beef cows of different breeds. Archiv für Tierzucht, IF: 0,518 (2006) Magyar nyelv folyóiratban megjelent lektorált cikk 1. Szabó F. - Bene Sz. - Nagy L. - Erdei I. - Márton D. - Török M. - Lengyel Z. (2005): Néhány tényez hatása a húshasznú borjak választási súlyára. Állattenyésztés és Takarmányozás, Bene Sz. - Nagy B. - Nagy L. - Szabó F. (2005): Különböz húshasznú szarvasmarha fajták teheneinek testméretei. Állattenyésztés és Takarmányozás, Bene Sz. - Szabó F. (2005): Különböz fajtájú nivarú húsmarhák növekedése és kifejlettkori súlya. Állattenyésztés és Takarmányozás, Bene Sz. - Nagy B. - Nagy L. - Szabó F. (2006): Azonos körülmények között tartott, különböz fajtájú hústípusú tehenek reprodukciós teljesítménye. Magyar Állatorvosok Lapja, IF: 0,155 (2006) 5. Szabó F. - Füller I. - Fördös A. - Keller K. - Nagy B. - Nagy L. - Bene Sz. (2006): Húshasznú magyar tarka borjak választási eredménye. 1. Közlemény: Környezeti hatások. Állattenyésztés és Takarmányozás, Bene Sz. - Füller I. - Lengyel Z. - Nagy B. - Fördös A. - Szabó F. (2006): Húshasznú magyar tarka borjak választási eredménye. 2. Közlemény: Genetikai paraméterek, tenyészértékek. Állattenyésztés és Takarmányozás, Szabó F. - Márton J. - Bene Sz. (2007): Angus borjak választási eredménye. 1. Környezeti hatások. Állattenyésztés és Takarmányozás, Bene Sz. - Márton J. - Lengyel Z. - Nagy B. - Szabó F. (2007): Angus borjak választási eredménye. 2. Genetikai paraméterek, tenyészértékek. Állattenyésztés és Takarmányozás, Szabó F. - Márton D. - Nagy B. - Bene Sz. (2007): Hereford borjak választási eredménye. 1. Környezeti hatások. Állattenyésztés és Takarmányozás, Szabó F. - Domokos Z. -Lengyel Z. - Zsuppán Zs. - Bene Sz. (2007): Charolais borjak választási eredménye. 1. Környezeti hatások. Állattenyésztés és Takarmányozás, Bene Sz. - Dákay I. - Lengyel Z. - Márton D. - Nagy B. - Szabó F. (2007): Hereford borjak választási eredménye. 2. Genetikai paraméterek, tenyészértékek. Állattenyésztés és Takarmányozás, Szabó F. - Balika S. - Zsuppán Zs. - Nagy B. - Bene Sz. (2007): Blonde d Aquitaine borjak választási eredménye. 1. Környezeti hatások. Állattenyésztés és Takarmányozás,

16 13. Bene Sz. - Balika S. - Lengyel Z. - Nagy B. - Zsuppán Zs. - Szabó F. (2007): Blonde d Aquitaine borjak választási eredménye. 2. Genetikai paraméterek, tenyészértékek. Állattenyésztés és Takarmányozás, Bene Sz. - Nagy B. - Nagy L. - Szabó F. (2007): Húsmarhafajták vemhesülési eredményét befolyásoló néhány tényez vizsgálata. Magyar Állatorvosok Lapja, IF: 0,155 (2006) 15. Bene Sz. - Komlósi I. - Nagy B. - Lengyel Z. - Szabó F.: Többfajtás húsmarha tenyészértékbecslés a választási eredmények alapján. Állattenyésztés és Takarmányozás, (közlésre elfogadva) 16. Bene Sz. - Domokos Z. - Nagy B. - Lengyel Z. - Szabó F.: Charolais borjak választási eredménye 2. Genetikai paraméterek, tenyészértékek. Állattenyésztés és Takarmányozás, (közlésre elfogadva) 17. Szabó F. - Balika S. - Szcs M. - Bene Sz.: Limousin borjak választási eredménye. 1. Környezeti hatások. Állattenyésztés és Takarmányozás (közlésre elfogadva) 18. Bene Sz. - Balika S. - Lengyel Z. - Szabó F.: Limousin borjak választási eredménye 2. Genetikai paraméterek, tenyészértékek. Állattenyésztés és Takarmányozás (közlésre elfogadva) Konferencia kiadványban megjelent közlemények idegen nyelven 1. Bene, Sz. - Szabó, F. (2005): Growth and mature weight of female beef cattle of different breeds. European Association for Animal Production, Commission on Cattle Production, Session C4.11., abstract no th - 8 th June, Uppsala, Sweden, Szabó, F. - Nagy, L. - Bene, Sz. (2006): Some effects on weaning results of beef calves. 57 th Annual Meeting of the European Association for Animal Production, Session C33.12., 313.p. 17 th September, Antalya, Turkey Bene, Sz. - Füller, I. - Lengyel, Z. - Nagy, B. - Szabó, F. (2006): Genetic parameters and breeding values of weaning results of Hungarian Fleckvieh beef calves. 57 th Annual Meeting of the European Association for Animal Production, Session C4.29., 37.p. 17 th September, Antalya, Turkey Konferencia kiadványban megjelent közlemények magyar nyelven 1. Bene Sz. - Szabó F. - Lengyel Z. (2003): Húshasznú szarvasmarha állomány borjúnevel képességének vizsgálata extenzív körülmények között. Intézményi Tudományos Diákköri Konferencia, Keszthely, szeptember Bene Sz. - Szabó F. (2005): Különböz fajtájú hústípusú tehenek testméretei. XI. Ifjúsági Tudományos Fórum, Állattenyésztési Szekció március 24., Keszthely 3. Bene Sz. - Balázs F. - Nagy B. - Lengyel Z. - Szabó F. (2005): Néhány tényez hatása angus borjak választási súlyára. XLVII. Georgikon Napok és 15. ÖGA találkozó, Keszthely, szeptember Bene Sz. - Nagy B. - Nagy L. - Szabó F. (2006): Különböz fajtájú hústípusú tehenek reprodukciós teljesítménye. XII. Ifjúsági Tudományos Fórum, Állattenyésztési Szekció április 20., Keszthely 5. Bene Sz. - Balázs F. - Lengyel Z. - Nagy B. - Szabó F. (2006): Angus borjak választási tulajdonságainak variancia komponensei és populációgenetikai paraméterei. XLVIII. Georgikon Napok, Keszthely, szeptember

17 5.2. Az értekezés témakörén kívüli (egyéb) közlemények Idegen nyelv folyóiratban megjelent lektorált cikk 1. Szabó, F. - Lengyel, Z. - Balika, S. - Erdei, I. - Márton, D. - Major, T. - Bene, Sz. (2004): Examination of reproduction and weaning results in Limousin cattle population in Hungary. J. Anim. Sci IF: 1,734 (2004) 2. Dákay, I. - Márton, D. - Bene, Sz. - Kiss, B. - Zsuppán, Zs. - Szabó, F. (2006): The age at first calving and the longevity of beef cows in Hungary. Archiv für Tierzucht, IF: 0,518 (2006) 3. Szabó, F. - Lengyel, Z. - Domokos, Z. - Bene, Sz. (2007): Estimation of genetic parameters and (co)variance components for weaning traits of Charolais population in Hungary. Archiv für Tierzucht, IF: 0,518 (2006) Magyar nyelv folyóiratban megjelent lektorált cikk 1. Dákay I. - Bene Sz. - Nagy B. - Fördös A. - Márton D. - Keller K. - Vincze Zs. - Szabó F. (2006): A borjazási idszak alakulása néhány húsmarhaállományban. Állattenyésztés és Takarmányozás, Nagy B. - Lengyel Z. - Bodó I. - Gera I. - Bene Sz. - Szabó F. (2006): Magyar szürke borjak növekedési tulajdonságainak variancia komponensei és populációgenetikai paraméterei. Állattenyésztés és Takarmányozás, Dákay I. - Bene Sz. - Nagy B. - Keller K. - Fördös A. - Szabó F. (2006): A hasznosult szaporulat néhány húsmarha állományban. Állattenyésztés és Takarmányozás, Dákay I. - Nagy B. - Bene Sz. - Fördös A. - Zsuppán Zs. - Szabó F. (2006): Az ellések közt eltelt id vizsgálata néhány hústehén állományban. Állattenyésztés és Takarmányozás, Nagy B. - Bene Sz. - Szabó F. (2006): Az ellések szezonalítása és annak hatása a két ellés között eltelt idre magyar szürke tehénállományokban. Magyar Állatorvosok Lapja, IF: 0,155 (2006) 6. Nagy B. - Bene Sz. - Bodó I. - Gera I. - Szabó F. (2007): Magyar szürke borjak születési súlya és testméretei. Állattenyésztés és Takarmányozás, Török M. - Kocsi Gy. - Bene Sz. - Kiss B. - Szabó F. (2007): Hízómarhák különböz testtájain ultrahanggal mért bralatti faggyúvastagsága és annak összefüggései. Állattenyésztés és Takarmányozás, Nagy B. - Bene Sz. - Bodó I. - Gera I. - Szabó F. (2007): Magyar szürke bikák és tehenek élsúlya és testméretei. Állattenyésztés és Takarmányozás, Nagy B. - Király I. - Bene Sz. - Dákay I. - Szabó F. (2007): Magyar szürke tehenek és üszk küls és bels medence méreteinek vizsgálata. Állattenyésztés és Takarmányozás, Konferencia kiadványban megjelent közlemények idegen nyelven 1. Szabó, F. - Lengyel, Z. - Balika, S. - Erdei, I. - Márton, D. - Major, T. - Bene, Sz. (2004): Examination of reproduction and weaning results in Limousin cattle 17

18 population in Hungary. Joint Meeting ADSA, ASAS, PSA, St. Louis, Missouri, USA 2004 July Szabó, F. - Sebestyén, S. - Bene, Sz. (2004): Organisation of Beef Cattle Recording and Breeding in Hungary International Committee for Animal Recording 34 th ICAR Session and INTERBULL Meeting, Sousse Tunisia May 28 th June 3rd Nagy, B. - Lengyel, Z. - Bodó, I. - Gera, I. - Bene, Sz. - Szabó, F. (2005): Estimation of weaning performance of Hungarian Grey cattle by sire model. 5 th International conference of PhD students. University of Miskolc, Hungary, August, Nagy, B. - Bene, Sz. - Bodó, I. - Gera, I. - Szabó, F. (2006): Live weight and body measurements of Hungarian Grey bulls and cows. 57 th Annual Meeting of the European Association for Animal Production, Session C33.46., 329.p. 17 th September, Antalya, Turkey Polgár, J. P. - Füller, I. - Török, M. - Bene, Sz. - Kiss, B. - Harmath, Á. - Húth, B. (2007): Examination of slaugter results of Hungarian Simmental paternal half-sib bulls. 58 th Annual Meeting of the European Association for Animal Production, Session 37., Abst. No , 29 th August 2007, Dublin, Ireland. 6. Szabó, F. - Márton, J. - Bene, Sz. (2007): Weaning results of Angus calves in Hungary. 58 th Annual Meeting of the European Association for Animal Production, Session 37., Abst. No. 462., 29 th August 2007, Dublin, Ireland Konferencia kiadványban megjelent közlemények magyar nyelven 1. Nagy B. - Lengyel Z. - Bodó I. - Gera I. - Bene Sz. - Szabó F. (2005): Növekedési tulajdonságokat befolyásoló környezeti tényezk vizsgálata magyar szürke választott borjak esetén. VI. RODOSZ Tudományos Konferencia, Kolozsvár, Dákay I. - Bene Sz. - Nagy B. - Lengyel Z. - Szabó F. (2005): Az ellések szezonalításának vizsgálata hazai húsmarhatenyészetekben. XI. Ifjúsági Tudományos Fórum, Állattenyésztési Szekció március 24., Keszthely 3. Hornyák Z. - Török M. - Bene Sz. - Polgár J. P. - Szabó F. (2006): Elzetes adatok a hazai vágómarha genotípusok vágási paramétereinek értékelésérl. XII. Ifjúsági Tudományos Fórum, Állattenyésztési Szekció április 20., Keszthely 4. Nagy B. - Bene Sz. - Szabó F. (2006): Magyar szürke borjak születési súlya és testméretei. XII. Ifjúsági Tudományos Fórum, Állattenyésztési Szekció április 20., Keszthely 5. Nagy B. - Bene Sz. - Bodó I. - Gera I. - Lukács G. - Szabó F. (2006): Magyar szürke bikák és tehenek élsúlya és testméretei. XLVIII. Georgikon Napok, Keszthely, szeptember Nagy B. - Bene Sz. - Bodó I. - Gera I. - Szabó F. (2006): Magyar szürke borjak születési súlya és testméretei. XLVIII. Georgikon Napok, Keszthely, szeptember Kiss B. - Bene Sz. - Török M. - Polgár J. P. (2007): Magyar tarka bikák vágási paramétereinek és szöveti összetételének vizsgálata. XIII. Ifjúsági Tudományos Fórum, Állattenyésztési Szekció március 22., Keszthely 8. Förds A. - Bene Sz. - Szabó F. (2007): A húsmarhatenyésztés biológiai alapjainak értékelése különös tekintettel a genotípus-környezet kölcsönhatásra. XIII. Ifjúsági Tudományos Fórum, Állattenyésztési Szekció március 22., Keszthely 18

19 Egyéb közlemény 1. Bene Sz. (2004): Húshasznú borjak választási eredményeit befolyásoló néhány tényez vizsgálata. Diplomadolgozat, Keszthely, Bene Sz. (2005): X. Húsmarhatenyésztési tanácskozás Keszthelyen. A Magyartarka, Bene, Sz. - Nagy, B. - Nagy, L. - Szabó, F. (2005): Body measurement data of beef cows of different breeds. Animal Breeding Abstracts, Bene, Sz. - Szabó F. (2005): Growth and mature weight of female beef cattle of different breeds. Animal Breeding Abstracts, Bene Sz. (2006): XI. Húsmarhatenyésztési Tanácskozás. Magyar Állattenyésztk Lapja, Bene Sz. - Szabó F. - Polgár J. P. (2006): XI. Húsmarhatenyésztési tanácskozás Keszthelyen. A Magyartarka,

Magyar Hereford, Angus, Galloway Tenyésztk Egyesülete

Magyar Hereford, Angus, Galloway Tenyésztk Egyesülete SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ Személyi adatok: - Név: Dr. Bene Szabolcs Albin - Lakcím: 8649 Balatonberény, Ady E. u. 45. - Telefonszám: +36306333278 - E-mail: bene-sz@georgikon.hu - Születési hely, id: Marcali,

Részletesebben

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI PANNON EGYETEM GEORGIKON MEZŐGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR. Állattenyésztési Tudományok Doktori Iskola DR.

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI PANNON EGYETEM GEORGIKON MEZŐGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR. Állattenyésztési Tudományok Doktori Iskola DR. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI PANNON EGYETEM GEORGIKON MEZŐGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR Állattenyésztési Tudományok Doktori Iskola Doktori Iskola vezetője, témavezető DR. SZABÓ FERENC egyetemi tanár, az MTA

Részletesebben

A magyar szürke szarvasmarha néhány értékmér tulajdonsága

A magyar szürke szarvasmarha néhány értékmér tulajdonsága DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI PANNON EGYETEM GEORGIKON MEZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR ÁLLATTENYÉSZTÉSI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA Doktori Iskola vezetje és témavezet DR. SZABÓ FERENC egyetemi tanár az MTA doktora

Részletesebben

Beszámoló feltöltése (zárójelentés)

Beszámoló feltöltése (zárójelentés) Beszámoló feltöltése (zárójelentés) Az OTKA kutatási feladat keretében született eredményeket folyamatosan publikáltuk, ezért e helyen a beszámolási útmutató szerint az elvégzett munkát csupán röviden

Részletesebben

FAJTATISZTA FEHÉR-KÉK BELGA SZARVASMARHA POPULÁCIÓK VIZSGÁLATA

FAJTATISZTA FEHÉR-KÉK BELGA SZARVASMARHA POPULÁCIÓK VIZSGÁLATA DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI VESZPRÉMI EGYETEM GEORGIKON MEZŐGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR ÁLLATTENYÉSZTÉSTANI TANSZÉK Készült a VE Állattudományi Doktori Iskolája keretében Témavezető Dr. SZABÓ FERENC egyetemi

Részletesebben

Készült a Pannon Egyetem Állattenyésztési Tudományok Doktori Iskola keretében

Készült a Pannon Egyetem Állattenyésztési Tudományok Doktori Iskola keretében PANNON EGYETEM GEORGIKON MEZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR Állattudományi és Állattenyésztéstani Tanszék DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS Készült a Pannon Egyetem Állattenyésztési Tudományok Doktori Iskola keretében Doktori

Részletesebben

HEREFORD BORJAK VÁLASZTÁSI EREDMÉNYE*

HEREFORD BORJAK VÁLASZTÁSI EREDMÉNYE* ÁLLATTENYÉSZTÉS ÉS TAKARMÁNYOZÁS, 2009. 58. 6. 489 496. 489 HEREFORD BORJAK VÁLASZTÁSI EREDMÉNYE* 3. Közlemény: Genotípus környezet kölcsönhatás FÖRDÔS ATTILA MÁRTON ISTVÁN KELLER KRISZTIÁN BENE SZABOLCS

Részletesebben

Teljesítményvizsgálatok és tenyészkiválasztás II. Többlépcsős tenyészértékbecslés Tenyésztési program (dán vörös) Bika-előállító apák spermája sperma 70 % x 1500000 adag sperma Bika-előállító tehenek (500)

Részletesebben

Fajtatani ismeretek, típus kérdés

Fajtatani ismeretek, típus kérdés Fajtatani ismeretek, típus kérdés 2. elıadás B.Sc. Fontosabb fogalmak: Háziasítás és szakaszai Faj értelmezése Fajta értelmezése Az ún. rög szerepe Fajták csoportosítása Hasznosítási irány Színezet Szarv-szarvatlan

Részletesebben

Animal welfare, etológia és tartástechnológia

Animal welfare, etológia és tartástechnológia Animal welfare, etológia és tartástechnológia Animal welfare, ethology and housing systems Volume 5 Issue 4 Különszám Gödöllı 2009 282 A TÜDİ SÚLYÁNAK ÖSSZEFÜGGÉSE NÉHÁNY TESTMÉRETTEL AUBRAC ÉS CHAROLAIS

Részletesebben

A típusdifferenciálást megalapozó kutatások a szarvasmarhatenyésztésben

A típusdifferenciálást megalapozó kutatások a szarvasmarhatenyésztésben Szent István Egyetem Mezıgazdaság- és Környezettudományi Kar Szarvasmarha- és Juhtenyésztési Tanszék A típusdifferenciálást megalapozó kutatások a szarvasmarhatenyésztésben MTA Doktori Értekezés Tızsér

Részletesebben

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR. Állat- és Agrárkörnyezet-tudományi Doktori Iskola

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR. Állat- és Agrárkörnyezet-tudományi Doktori Iskola DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR Állat- és Agrárkörnyezet-tudományi Doktori Iskola Doktori iskola vezető: Dr. habil. ANDA ANGÉLA DSc. egyetemi tanár Témavezető: Dr. habil. POLGÁR

Részletesebben

A tejelő fajták hatása a magyar merinó gyapjútermelésére

A tejelő fajták hatása a magyar merinó gyapjútermelésére Nagy Zsuzsanna 1 Toldi Gyula 2 Holló István 3 A tejelő fajták hatása a magyar merinó gyapjútermelésére Effect of dairy sheep breeds ont he wool production of the hungarian merino anagyzsuzsanna@gmail.com

Részletesebben

PANNON EGYETEM GEORGIKON MEZŐGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS. Készült a Pannon Egyetem Állattenyésztési Tudományok

PANNON EGYETEM GEORGIKON MEZŐGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS. Készült a Pannon Egyetem Állattenyésztési Tudományok PANNON EGYETEM GEORGIKON MEZŐGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR Állattudományi és Állattenyésztéstani Tanszék DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS Készült a Pannon Egyetem Állattenyésztési Tudományok Doktori Iskola keretében Doktori

Részletesebben

Dr. Kovács Attila Zoltán. Publikációs jegyzék

Dr. Kovács Attila Zoltán. Publikációs jegyzék Név: Beosztás: Dr. Kovács Attila Zoltán egyetemi docens Publikációs jegyzék ( 1.) Bíró, P. - Kovács, A. - Perényi, M.: A garda (Pelecus cultratus L.) populációdinamikája és tápláléka a Balatonban. 217-231.

Részletesebben

SZARVASMARHA TELJESÍTMÉNYVIZSGÁLATI KÓDEX 2002.

SZARVASMARHA TELJESÍTMÉNYVIZSGÁLATI KÓDEX 2002. SZARVASMARHA TELJESÍTMÉNYVIZSGÁLATI KÓDEX 3. 2002. Készítette: a Szarvasmarha Teljesítményvizsgálati Kódex Szerkesztő Bizottság Dr. Sebestyén Sándor, a bizottság elnöke Országos Mezőgazdasági Minősítő

Részletesebben

Some production traits of Hungarian Grey Cattle

Some production traits of Hungarian Grey Cattle SUMMARY OF PhD THESIS University of Pannonnia Georgikon Faculty of Agriculturure PhD School for Animal Sciences Head of the Doctoral School and Supervisor Prof. Dr. Ferenc SZABÓ, DSC Some production traits

Részletesebben

Környezeti tényezők hatása eltérő vérhányadú charolais borjak választási, valamint éves kori teljesítményére

Környezeti tényezők hatása eltérő vérhányadú charolais borjak választási, valamint éves kori teljesítményére Szent István Egyetem, Állatorvos-tudományi Kar Állattenyésztési, Takarmányozástani és Laborállat-tudományi Intézet Környezeti tényezők hatása eltérő vérhányadú charolais borjak választási, valamint éves

Részletesebben

A HÚSHASZNÚ MAGYARTARKA TENYÉSZTÉS AKTUALITÁSAI, JÖVŐKÉP

A HÚSHASZNÚ MAGYARTARKA TENYÉSZTÉS AKTUALITÁSAI, JÖVŐKÉP A HÚSHASZNÚ MAGYARTARKA TENYÉSZTÉS AKTUALITÁSAI, JÖVŐKÉP Dr. HÚTH Balázs tenyésztés- és marketingvezető Magyartarka Szakmai Nap Derecske 2012. június 12. 1. A magyartarka, mint hazánk legnépszerűbb húsmarha

Részletesebben

ÁLLATTENYÉSZTÉSI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA Doktori Iskola vezető: Dr. Bánszki Tamás, MTA doktora. Témavezetők: mezőgazdaság-tudomány kandidátusa

ÁLLATTENYÉSZTÉSI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA Doktori Iskola vezető: Dr. Bánszki Tamás, MTA doktora. Témavezetők: mezőgazdaság-tudomány kandidátusa DEBRECENI EGYETEM AGRÁRTUDOMÁNYI CENTRUM MEZŐGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR ÁLLATTENYÉSZTÉS- ÉS TAKARMÁNYOZÁSTANI TANSZÉK ÁLLATTENYÉSZTÉSI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA Doktori Iskola vezető: Dr. Bánszki Tamás, MTA

Részletesebben

Áés LLATTENYÉSZTÉS TAKARMÁNYOZÁS. 6 (Hungarian Journal of) ANIMAL PRODUCTION. ENGLISH SUMMARIES Vol. 57. 2008.

Áés LLATTENYÉSZTÉS TAKARMÁNYOZÁS. 6 (Hungarian Journal of) ANIMAL PRODUCTION. ENGLISH SUMMARIES Vol. 57. 2008. 6 (Hungarian Journal of) ANIMAL PRODUCTION ÁLLATTENYÉSZTÉS és TAKARMÁNYOZÁS Fôszerkesztô (Editor-in-chief): GUNDEL János (Herceghalom) Szerkesztô (Editor): REGIUSNÉ MÔCSÉNYI Ágnes (Herceghalom) A szerkesztôség

Részletesebben

A HAZAI ADOTTSÁGOKRA ALAPOZOTT VERSENYKÉPES JUH- ÉS KECSKETENYÉSZTÉSSEL KAPCSOLATOS VIZSGÁLATOK

A HAZAI ADOTTSÁGOKRA ALAPOZOTT VERSENYKÉPES JUH- ÉS KECSKETENYÉSZTÉSSEL KAPCSOLATOS VIZSGÁLATOK MTA DOKTORI ÉRTEKEZÉS Dr. Póti Péter A HAZAI ADOTTSÁGOKRA ALAPOZOTT VERSENYKÉPES JUH- ÉS KECSKETENYÉSZTÉSSEL KAPCSOLATOS VIZSGÁLATOK 2014 1 ARRÓL, AMI EGYKOR MEGVOLT, DE ELENYÉSZETT Őseink mind a juhtartást/tenyésztést,

Részletesebben

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR. Állat- és Agrárkörnyezet-tudományi Doktori Iskola

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR. Állat- és Agrárkörnyezet-tudományi Doktori Iskola DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR Állat- és Agrárkörnyezet-tudományi Doktori Iskola Doktori Iskola jelenlegi vezetője: Dr. ANDA ANGÉLA egyetemi tanár Korábbi doktori iskolavezető

Részletesebben

A magyar szürke szarvasmarha néhány értékmér tulajdonsága

A magyar szürke szarvasmarha néhány értékmér tulajdonsága PANNON EGYETEM GEORGIKON MEZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR ÁLLATTUDOMÁNYI ÉS ÁLLATTENYÉSZTÉSTANI TANSZÉK ÁLLATTENYÉSZTÉSI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS Témavezet: Dr. Szabó Ferenc egyetemi tanár,

Részletesebben

RÉGI FAJTA ÚJ ERÉNYEKKEL A MAGYARTARKA TENYÉSZTÉS EREDMÉNYEI

RÉGI FAJTA ÚJ ERÉNYEKKEL A MAGYARTARKA TENYÉSZTÉS EREDMÉNYEI RÉGI FAJTA ÚJ ERÉNYEKKEL A MAGYARTARKA TENYÉSZTÉS EREDMÉNYEI Dr. HÚTH Balázs tenyésztés- és marketingvezető Tarka Marhafesztivál Bonyhád 2012. augusztus 10-11. A fajta szerepe a hazai mezőgazdaságban A

Részletesebben

AZ ŐSHONOS KENDERMAGOS MAGYAR TYÚK TARTÁSA HÓDMEZŐVÁSÁRHELYEN A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM MEZŐGAZDASÁGI FŐISKOLAI KARÁNAK TANÜZEMÉBEN

AZ ŐSHONOS KENDERMAGOS MAGYAR TYÚK TARTÁSA HÓDMEZŐVÁSÁRHELYEN A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM MEZŐGAZDASÁGI FŐISKOLAI KARÁNAK TANÜZEMÉBEN AZ ŐSHONOS KENDERMAGOS MAGYAR TYÚK TARTÁSA HÓDMEZŐVÁSÁRHELYEN A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM MEZŐGAZDASÁGI FŐISKOLAI KARÁNAK TANÜZEMÉBEN Főiskolai Karunk 1977 óta foglalkozik a kendermagos magyar tyúk fajtafenntartó

Részletesebben

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI JÓZSA MÁTÉ JÓZSEF MOSONMAGYARÓVÁR

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI JÓZSA MÁTÉ JÓZSEF MOSONMAGYARÓVÁR DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI JÓZSA MÁTÉ JÓZSEF MOSONMAGYARÓVÁR 2006 NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS ÉLELMISZERTUDOMÁNYI KAR MOSONMAGYARÓVÁR ÜZEMGAZDASÁGI INTÉZET Az állati termék előállítás

Részletesebben

STUDY ON THE AGE AT FIRST CALVING AND THE LONGEVITY OF BEEF COWS HÚSHASZNOSÍTÁSÚ TEHENEK ELSŐ ELLÉSI ÉLETKORÁNAK ÉS ÉLETTARTAMÁNAK VIZSGÁLATA

STUDY ON THE AGE AT FIRST CALVING AND THE LONGEVITY OF BEEF COWS HÚSHASZNOSÍTÁSÚ TEHENEK ELSŐ ELLÉSI ÉLETKORÁNAK ÉS ÉLETTARTAMÁNAK VIZSGÁLATA ORIGINAL PAPER STUDY ON THE AGE AT FIRST CALVING AND THE LONGEVITY OF BEEF COWS HÚSHASZNOSÍTÁSÚ TEHENEK ELSŐ ELLÉSI ÉLETKORÁNAK ÉS ÉLETTARTAMÁNAK VIZSGÁLATA Ildikó DÁKAY*, Dávid MÁRTON, Krisztián KELLER,

Részletesebben

Barnabás NAGY*, Zoltán LENGYEL, Imre BODÓ, István GERA, Márton TÖRÖK, Ferenc SZABÓ

Barnabás NAGY*, Zoltán LENGYEL, Imre BODÓ, István GERA, Márton TÖRÖK, Ferenc SZABÓ ORIGINAL PAPER EFFECT OF SOME ENVIRONMENTAL FACTORS ON WEANING PERFORMANCE OF HUNGARIAN GREY CATTLE POPULATIONS VÁLASZTÁSI EREDMÉNYEKET BEFOLYÁSOLÓ KÖRNYEZETI TÉNYEZŐK VIZSGÁLATA MAGYAR SZÜRKE SZARVASMARHA

Részletesebben

Animal welfare, etológia és tartástechnológia

Animal welfare, etológia és tartástechnológia Animal welfare, etológia és tartástechnológia Animal welfare, ethology and housing systems Volume 4 Issue 2 Különszám Gödöllı 2008 137 HOL TART A MAGYARTARKA TENYÉSZTÉS; ERİSSÉGEK, FEJLESZTÉSI IRÁNYOK

Részletesebben

FENNTARTHATÓ FÖLDHASZNÁLATI STRATÉGIA KIALAKÍTÁSA MAGYARORSZÁGON

FENNTARTHATÓ FÖLDHASZNÁLATI STRATÉGIA KIALAKÍTÁSA MAGYARORSZÁGON SZENT ISTVÁN EGYETEM FENNTARTHATÓ FÖLDHASZNÁLATI STRATÉGIA KIALAKÍTÁSA MAGYARORSZÁGON Doktori értekezés T A R F E R E N C GÖDÖLL! 2008 1 A doktori iskola megnevezése: tudományága: tudományági részterülete:

Részletesebben

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI KAPOSVÁRI EGYETEM ÁLLATTUDOMÁNYI KAR Nagyállattenyésztési és Termeléstechnológiai Tanszék A doktori iskola vezetője: DR. HORN PÉTER az MTA rendes tagja Témavezető: DR. STEFLER

Részletesebben

GAZDA ÁLLATTARTÁS II. 13. JELLEMEZZE A FELSOROLT SZARVASMARHA FAJTÁK SZÁRMAZÁSÁT, KÜLLEMÉT, BELSŐ ÉRTÉKMÉRŐIT ÉS HASZNOSÍTÁSÁTÁS!

GAZDA ÁLLATTARTÁS II. 13. JELLEMEZZE A FELSOROLT SZARVASMARHA FAJTÁK SZÁRMAZÁSÁT, KÜLLEMÉT, BELSŐ ÉRTÉKMÉRŐIT ÉS HASZNOSÍTÁSÁTÁS! GAZDA ÁLLATTARTÁS II. 13. JELLEMEZZE A FELSOROLT SZARVASMARHA FAJTÁK SZÁRMAZÁSÁT, KÜLLEMÉT, BELSŐ ÉRTÉKMÉRŐIT ÉS HASZNOSÍTÁSÁTÁS! Magyar szürke szarvasmarha Magyar szürke szarvasmarha Őshonos magyar fajta

Részletesebben

SZAKTANÁCSADÁSI FÜZETEK

SZAKTANÁCSADÁSI FÜZETEK SZAKTANÁCSADÁSI FÜZETEK Az FVM K+F Szakmai Szaktanácsadási Központ Hálózat kiadványai SZARVASMARHA ISTÁLLÓK TERMÉSZETES SZELLŐZTETÉSE Dr. Bak János Pazsiczki Imre Kiadja: FVM Mezőgazdasági Gépesítési Intézet

Részletesebben

ÁLLATTENYÉSZTÉSI IRÁNYSZÁMOK ( S e g é d l e t ) napi tömeggyarapodás: 0,8-1 kg. elhullási % : 1-4 % kényszervágási % : 2-5 %

ÁLLATTENYÉSZTÉSI IRÁNYSZÁMOK ( S e g é d l e t ) napi tömeggyarapodás: 0,8-1 kg. elhullási % : 1-4 % kényszervágási % : 2-5 % PÁLYÁZAT, TANÁCSADÁS, INFORMÁCIÓ Partner tájékoztató ÁLLATTENYÉSZTÉSI IRÁNYSZÁMOK ( S e g é d l e t ) Szarvasmarha Borjú: születési tömeg: 35-40 kg/db föcstej itatás: 3-10 napig tejpótló-szer itatás: 60-100

Részletesebben

A Kaposvári Egyetem nyúltenyésztési programja PANNON NYÚLTENYÉSZTÉSI PROGRAM. Anyai vonal. Pannon fehér. Nagytestű vonal

A Kaposvári Egyetem nyúltenyésztési programja PANNON NYÚLTENYÉSZTÉSI PROGRAM. Anyai vonal. Pannon fehér. Nagytestű vonal A HÁROM GENOTÍPUS FŐBB JELLEMZŐI: A Kaposvári Egyetem nyúltenyésztési programja PANNON NYÚLTENYÉSZTÉSI PROGRAM A Kaposvári Egyetem három állomány szelekcióját végzi Anyai vonal Pannon fehér Nagytestű vonal

Részletesebben

AZONOS KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT HIZLALT, KÜLÖNBÖZÔ GENOTÍPUSÚ NÖVENDÉK BIKÁK HIZLALÁSI ÉS VÁGÁSI EREDMÉNYE*

AZONOS KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT HIZLALT, KÜLÖNBÖZÔ GENOTÍPUSÚ NÖVENDÉK BIKÁK HIZLALÁSI ÉS VÁGÁSI EREDMÉNYE* ÁLLATTENYÉSZTÉS ÉS TAKARMÁNYOZÁS, 2008. 57. 6. 523 536. 523 AZONOS KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT HIZLALT, KÜLÖNBÖZÔ GENOTÍPUSÚ NÖVENDÉK BIKÁK HIZLALÁSI ÉS VÁGÁSI EREDMÉNYE* SZABÓ FERENC FEKETE ZSUZSANNA FÖRDÔS ATTILA

Részletesebben

Különböző húsmarha fajták legelőhasználata hazai viszonyok között. Szent István Egyetem Szarvasmarha- és Juhtenyésztési Tanszék

Különböző húsmarha fajták legelőhasználata hazai viszonyok között. Szent István Egyetem Szarvasmarha- és Juhtenyésztési Tanszék Különböző húsmarha fajták legelőhasználata hazai viszonyok között Szent István Egyetem Szarvasmarha- és Juhtenyésztési Tanszék Bevezetés Húsmarhatenyésztés jövője takarmányforrás: - kismértékben hasznosított

Részletesebben

A bioüzemanyag-gyártás melléktermékeinek felhasználása a takarmánygyártás gyakorlatában

A bioüzemanyag-gyártás melléktermékeinek felhasználása a takarmánygyártás gyakorlatában Fábián János, Ph.D. Kutatás-fejlesztési igazgató Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft. A bioüzemanyag-gyártás melléktermékeinek felhasználása a takarmánygyártás gyakorlatában Kukorica tőzsdei jegyzésének alakulása

Részletesebben

27/2007. (IV. 17.) FVM rendelet

27/2007. (IV. 17.) FVM rendelet 27/2007. (IV. 17.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az állattartó telepek korszerűsítéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési,

Részletesebben

Tejelő szarvasmarhák legeltetése: fajták, korcsoportok, lehetőségek. 1. előadás

Tejelő szarvasmarhák legeltetése: fajták, korcsoportok, lehetőségek. 1. előadás Tejelő szarvasmarhák legeltetése: fajták, korcsoportok, lehetőségek 1. előadás 1. Tejtermelő fajták Holstein-fríz szín: fekete/vörös szabálytalan tarka, tehén: 650-750 kg, bika: 1100 kg, teny. vétel: 16-18

Részletesebben

FÖLDTULAJDON ÉS FÖLDBIRTOKVISZONYOK ALAKULÁSA AZ EU TAGORSZÁGOKBAN

FÖLDTULAJDON ÉS FÖLDBIRTOKVISZONYOK ALAKULÁSA AZ EU TAGORSZÁGOKBAN SZENT ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola DOKTORI (PH.D) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI FÖLDTULAJDON ÉS FÖLDBIRTOKVISZONYOK ALAKULÁSA AZ EU TAGORSZÁGOKBAN Készítette: Erdélyi Tamás

Részletesebben

Régi új csúcstenyészérték a magyartarka fajtában

Régi új csúcstenyészérték a magyartarka fajtában Régi új csúcstenyészérték a magyartarka fajtában - új tulajdonságokkal bővült a Kettőshasznú Termelési Index (KTI) - A kettőshasznosítású fajták tenyésztésének koncepciója A kettőshasznosítású fajták tenyésztésében

Részletesebben

A MAGYAR GABONAÁGAZAT KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A BÚZA- ÉS KUKORICAÁGAZATRA FOLYAMATAI HAZÁNK EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNT CSATLAKOZÁSÁT KÖVETEN

A MAGYAR GABONAÁGAZAT KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A BÚZA- ÉS KUKORICAÁGAZATRA FOLYAMATAI HAZÁNK EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNT CSATLAKOZÁSÁT KÖVETEN SZENT ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLL GAZDÁLKODÁS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA Doktori (PhD) értekezés A MAGYAR GABONAÁGAZAT KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A BÚZA- ÉS KUKORICAÁGAZATRA FOLYAMATAI HAZÁNK EURÓPAI UNIÓHOZ

Részletesebben

Akilencvenes évek elejétõl a magyar gazdaság és társadalom gyors átrendezõdésen. tanulmány

Akilencvenes évek elejétõl a magyar gazdaság és társadalom gyors átrendezõdésen. tanulmány Csapó Benõ Molnár Gyöngyvér Kinyó László SZTE, Neveléstudományi Intézet, MTA-SZTE Képességkutató Csoport SZTE, Neveléstudományi Doktori Iskola A magyar oktatási rendszer szelektivitása a nemzetközi összehasonlító

Részletesebben

ULTRAHANGOS MÉRÉSI TECHNIKA ALKALMAZÁSA SZARVASMARHÁK HÚSTERMELŐ KÉPESSÉGÉNEK ÉS VÁGÓÉRTÉKÉNEK VIZSGÁLATÁRA

ULTRAHANGOS MÉRÉSI TECHNIKA ALKALMAZÁSA SZARVASMARHÁK HÚSTERMELŐ KÉPESSÉGÉNEK ÉS VÁGÓÉRTÉKÉNEK VIZSGÁLATÁRA DEBRECENI EGYETEM AGRÁR- ÉS GAZDÁLKODÁSTUDOMÁNYOK CENTRUMA MEZŐGAZDASÁG-, ÉLELMISZERTUDOMÁNYI ÉS KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI KAR ÁLLATTENYÉSZTÉSTUDOMÁNYI INTÉZET ÁLLATTENYÉSZTÉSI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA Doktori

Részletesebben

Növekvı arzén adagokkal kezelt öntözıvíz hatása a paradicsom és a saláta növényi részenkénti arzén tartalmára és eloszlására

Növekvı arzén adagokkal kezelt öntözıvíz hatása a paradicsom és a saláta növényi részenkénti arzén tartalmára és eloszlására PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR NÖVÉNYVÉDELMI INTÉZET NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÉS KERTÉSZETI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA Iskolavezető: Dr. Kocsis László, egyetemi tanár Témavezetők: Dr. Nádasyné Dr. Ihárosi Erzsébet,

Részletesebben

Michiel Vandaele Technical specialist Swine Trouw Nutrition. Life start sets life performance

Michiel Vandaele Technical specialist Swine Trouw Nutrition. Life start sets life performance Michiel Vandaele Technical specialist Swine Trouw Nutrition Life start sets life performance Kis súlyú malacok = gyenge eredmény?? Valóban a kis súlyú malacok felelősek a gyenge eredményekért? Vagy mi

Részletesebben

A HAZAI CHAROLAIS SZARVASMARHA ÁLLOMÁNY TÍPUSAINAK ÉS ÉRTÉKMÉRŐ TULAJDONSÁGAINAK ELEMZÉSE

A HAZAI CHAROLAIS SZARVASMARHA ÁLLOMÁNY TÍPUSAINAK ÉS ÉRTÉKMÉRŐ TULAJDONSÁGAINAK ELEMZÉSE SZENT ISTVÁN EGYETEM A HAZAI CHAROLAIS SZARVASMARHA ÁLLOMÁNY TÍPUSAINAK ÉS ÉRTÉKMÉRŐ TULAJDONSÁGAINAK ELEMZÉSE Doktori értekezés tézisei Domokos Zoltán Gödöllő 2011 A doktori iskola megnevezése: Állattenyésztés-tudományi

Részletesebben

DNS MIKROSZATELLITEK VIZSGÁLATA LÓ ÉS SZARVASMARHA FAJTÁKBAN

DNS MIKROSZATELLITEK VIZSGÁLATA LÓ ÉS SZARVASMARHA FAJTÁKBAN DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI PANNON EGYETEM GEORGIKON MEZŐGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR Állattudományi és Állattenyésztéstani Tanszék Tanszékvezető Dr. Husvéth Ferenc egyetemi tanár, az MTA doktora Készült

Részletesebben

A RESZUSZPENDÁLT ÉS BELÉLEGEZHETŐ VÁROSI AEROSZOL JELLEMZÉSE. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI

A RESZUSZPENDÁLT ÉS BELÉLEGEZHETŐ VÁROSI AEROSZOL JELLEMZÉSE. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI A RESZUSZPENDÁLT ÉS BELÉLEGEZHETŐ VÁROSI AEROSZOL JELLEMZÉSE DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI Készítette: Jancsek-Turóczi Beatrix okleveles környezetkutató Kémiai és Környezettudományi Doktori Iskola Témavezető:

Részletesebben

27/2007. (IV. 17.) FVM

27/2007. (IV. 17.) FVM 27/2007. (IV. 17.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az állattartó telepek korszerűsítéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési,

Részletesebben

Fajtatani ismeretek, típus kérdés 2. előadás Fontosabb fogalmak: Háziasítás és szakaszai Faj értelmezése Fajta értelmezése Az ún. rög szerepe Fajták csoportosítása Hasznosítási irány Színezet Szarv-szarvatlan

Részletesebben

A MAGYAR TURIZMUS ZRT. KONGRESSZUSI IGAZGATÓSÁGÁNAK TÁJÉKOZTATÓJA. a Magyarországon 2012-ben megrendezett nemzetközi rendezvényekrıl

A MAGYAR TURIZMUS ZRT. KONGRESSZUSI IGAZGATÓSÁGÁNAK TÁJÉKOZTATÓJA. a Magyarországon 2012-ben megrendezett nemzetközi rendezvényekrıl A MAGYAR TURIZMUS ZRT. KONGRESSZUSI IGAZGATÓSÁGÁNAK TÁJÉKOZTATÓJA a Magyarországon 2012-ben megrendezett nemzetközi rendezvényekrıl A Magyar Kongresszusi Igazgatóság (MKI) partnerei közremőködésével 2012-ben

Részletesebben

Animal welfare, etológia és tartástechnológia

Animal welfare, etológia és tartástechnológia Animal welfare, etológia és tartástechnológia Animal welfare, ethology and housing systems Volume 3 Issue 1 Gödöllı 2007 102 ÉLETPÁLYÁK PATHS OF LIFE Dr. Szőcs Endre 1. Születés helye és ideje: Komádi,

Részletesebben

DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI

DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI KAPOSVÁRI EGYETEM ÁLLATTUDOMÁNYI KAR Nagyállattenyésztési és Termeléstechnológiai Tanszék A doktori iskola vezetője DR. HORN PÉTER MTA rendes tagja Témavezető: DR. STEFLER

Részletesebben

Korszerő tenyésztési- és termelésellenırzési rendszer a tejtermelés fejlesztésének szolgálatában

Korszerő tenyésztési- és termelésellenırzési rendszer a tejtermelés fejlesztésének szolgálatában Korszerő tenyésztési- és termelésellenırzési rendszer a tejtermelés fejlesztésének szolgálatában ELİADÁS ÉS GYAKORLAT A Szent István Egyetem hallgatóinak Gödöllı 2007 november 16 Állattenyésztési Teljesítményvizsgáló

Részletesebben

- a teljes időszak trendfüggvénye-, - az utolsó szignifikánsan eltérő időszak trendfüggvénye-,

- a teljes időszak trendfüggvénye-, - az utolsó szignifikánsan eltérő időszak trendfüggvénye-, DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS PANNON EGYETEM GEORGIKON MEZŐGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola Témavezető: DR. KARDOS ZOLTÁNNÉ a közgazdaság tudományok kandidátusa AGRÁRGAZDASÁGI

Részletesebben

A 2013/5. SZÁM TARTALMA. Kővágó Cs., Balka Gy., Mándoki M., Abonyi T., Rusvai M.: A borjak

A 2013/5. SZÁM TARTALMA. Kővágó Cs., Balka Gy., Mándoki M., Abonyi T., Rusvai M.: A borjak A 2013/5. SZÁM TARTALMA SZARVASMARHA Kővágó Cs., Balka Gy., Mándoki M., Abonyi T., Rusvai M.: A borjak újszülöttkori pancytopeniája néven ismert kórkép és annak hazai előfordulása. Irodalmi összefoglaló

Részletesebben

ZAJÁCZ EDIT publikációs lista 2015.10.13.

ZAJÁCZ EDIT publikációs lista 2015.10.13. ZAJÁCZ EDIT publikációs lista 2015.10.13. Tudományos folyóiratokban megjelent közlemény 1. E. Zajácz, Á. Zaják, E. M. Szalai, T. Szalai (2006): Nectar production of some sunflower hybrids. Journal of Apicultural

Részletesebben

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS. Készült a Pannon Egyetem Állat- és Agrárkörnyezettudományi Doktori Iskola keretében

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS. Készült a Pannon Egyetem Állat- és Agrárkörnyezettudományi Doktori Iskola keretében 1 PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR Állattudományi és Állattenyésztéstani tanszék DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS Készült a Pannon Egyetem Állat- és Agrárkörnyezettudományi Doktori Iskola keretében Doktori Iskolavezeto:

Részletesebben

Fejlesztési lehetőségek a Magyar Charolais Tenyésztők Egyesületében. Dr. Domokos Zoltán Ügyvezető 2013. december 5.

Fejlesztési lehetőségek a Magyar Charolais Tenyésztők Egyesületében. Dr. Domokos Zoltán Ügyvezető 2013. december 5. Fejlesztési lehetőségek a Magyar Charolais Tenyésztők Egyesületében Dr. Domokos Zoltán Ügyvezető 2013. december 5. - Hajdúszoboszló Néhány jellemző szám 42 éves a magyar charolais tenyésztés 21 éves a

Részletesebben

A COMB SÚLYÁNAK ELÔREJELEZHETÔSÉGE NÉHÁNY TESTMÉRET, AZ ÉLETKOR ÉS AZ ULTRAHANG MÉRÉSI EREDMÉNYEK ÁLTAL AUBRAC ÉS CHAROLAIS HÍZÓBIKÁKBAN

A COMB SÚLYÁNAK ELÔREJELEZHETÔSÉGE NÉHÁNY TESTMÉRET, AZ ÉLETKOR ÉS AZ ULTRAHANG MÉRÉSI EREDMÉNYEK ÁLTAL AUBRAC ÉS CHAROLAIS HÍZÓBIKÁKBAN ÁLLATTENYÉSZTÉS ÉS TAKARMÁNYOZÁS, 2009. 58. 6. 513 526. 513 A COMB SÚLYÁNAK ELÔREJELEZHETÔSÉGE NÉHÁNY TESTMÉRET, AZ ÉLETKOR ÉS AZ ULTRAHANG MÉRÉSI EREDMÉNYEK ÁLTAL AUBRAC ÉS CHAROLAIS HÍZÓBIKÁKBAN TÔZSÉR

Részletesebben

A versenyteljesítmény alapú szelekció lehetőségei a telivér- és ügetőtenyésztésben

A versenyteljesítmény alapú szelekció lehetőségei a telivér- és ügetőtenyésztésben II. Anker Alfonz emléknap és nemzetközi galambásztalálkozó Kaposvári Egyetem 2012. november 17. A versenyteljesítmény alapú szelekció lehetőségei a telivér- és ügetőtenyésztésben Dr. Bokor Árpád Kaposvári

Részletesebben

Kondícióbírálati és küllemi bírálati rendszerek. 3. elıadás

Kondícióbírálati és küllemi bírálati rendszerek. 3. elıadás Kondícióbírálati és küllemi bírálati rendszerek 3. elıadás Kondíció fogalma és jelentısége Fogalma: erınléti és tápláltsági állapot. A francia kondícióbírálat elvei húsmarhákra Szubjektív értékelés Mit

Részletesebben

Állatállomány, 2013. június 1., (előzetes adatok)

Állatállomány, 2013. június 1., (előzetes adatok) 213/85 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VII. évfolyam 85. szám 213. október 25. Állatállomány, 213. június 1., (előzetes adatok) A tartalomból 1 Bevezető 1 Szarvasmarha-állomány

Részletesebben

Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Doktori Iskola. Háziállatokból izolált Histophilus somni törzsek összehasonlító vizsgálata

Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Doktori Iskola. Háziállatokból izolált Histophilus somni törzsek összehasonlító vizsgálata Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Doktori Iskola Háziállatokból izolált Histophilus somni törzsek összehasonlító vizsgálata PhD értekezés tézisei Készítette: Dr. Jánosi Katalin Témavezet : Dr.

Részletesebben

Az ÉTI 1953. évben végzett cementvizsgálatainak kiértékelése POPOVICS SÁNDOR és UJHELYI JÁNOS

Az ÉTI 1953. évben végzett cementvizsgálatainak kiértékelése POPOVICS SÁNDOR és UJHELYI JÁNOS - 1 - Építőanyag, 1954. 9. pp. 307-312 Az ÉTI 1953. évben végzett cementvizsgálatainak kiértékelése POPOVICS SÁNDOR és UJHELYI JÁNOS 1. Bevezetés Az Építéstudományi Intézet Minősítő Laboratóriumába 1953.

Részletesebben

A döntésorientált hibamód és hatáselemzés módszertanának tapasztalatai az AUDI Motor Hungária Kft.-nél

A döntésorientált hibamód és hatáselemzés módszertanának tapasztalatai az AUDI Motor Hungária Kft.-nél A döntésorientált hibamód és hatáselemzés módszertanának tapasztalatai az AUDI Motor Hungária Kft.-nél Dr. Bognár Ferenc, adjunktus, Pannon Egyetem Meilinger Zsolt, műszaki menedzser, Pannon Egyetem 1.

Részletesebben

Pap Nárcisz 1 Pap János 2 A termésbecslés és terméselemzés jelentősége a precíziós kukoricatermesztésben

Pap Nárcisz 1 Pap János 2 A termésbecslés és terméselemzés jelentősége a precíziós kukoricatermesztésben Pap Nárcisz 1 Pap János 2 A termésbecslés és terméselemzés jelentősége a precíziós kukoricatermesztésben The importance of yield estimation and yield analysis in precision corn production narcisz.pap@gmail.com

Részletesebben

Újabb eredmények a borok nyomelemtartalmáról Doktori (PhD) értekezés tézisei. Murányi Zoltán

Újabb eredmények a borok nyomelemtartalmáról Doktori (PhD) értekezés tézisei. Murányi Zoltán Újabb eredmények a borok nyomelemtartalmáról Doktori (PhD) értekezés tézisei Murányi Zoltán I. Bevezetés, célkit zések Magyarország egyik jelent s mez gazdasági terméke a bor. Az elmúlt évtizedben mind

Részletesebben

Animal welfare, etológia és tartástechnológia

Animal welfare, etológia és tartástechnológia Animal welfare, etológia és tartástechnológia Animal welfare, ethology and housing systems Volume 3 Issue 3 Gödöllı 2007 MAGYAR MERINÓ ÉS NÉMET FEKETEFEJŐ ANYAJUHOK TEMPERAMENTUMÁNAK ÉRTÉKELÉSE ÉS ÖSSZEFÜGGÉSE

Részletesebben

Funkcionális halhús előállítása különböző olajok alkalmazásával

Funkcionális halhús előállítása különböző olajok alkalmazásával Funkcionális halhús előállítása különböző olajok alkalmazásával Biró Janka 1,2, Csengeri István 1 1 Halászati és Öntözési Kutatóintézet 2 Kaposvári Egyetem, Állattudományi Kar Takarmányozást oktatók és

Részletesebben

Al-Mg-Si háromalkotós egyensúlyi fázisdiagram közelítő számítása

Al-Mg-Si háromalkotós egyensúlyi fázisdiagram közelítő számítása l--si háromalkotós egyensúlyi fázisdiagram közelítő számítása evezetés Farkas János 1, Dr. Roósz ndrás 1 doktorandusz, tanszékvezető egyetemi tanár Miskolci Egyetem nyag- és Kohómérnöki Kar Fémtani Tanszék

Részletesebben

Mérési adatok illesztése, korreláció, regresszió

Mérési adatok illesztése, korreláció, regresszió Mérési adatok illesztése, korreláció, regresszió Korreláció, regresszió Két változó mennyiség közötti kapcsolatot vizsgálunk. Kérdés: van-e kapcsolat két, ugyanabban az egyénben, állatban, kísérleti mintában,

Részletesebben

Teljesítményvizsgálatok és tenyészkiválasztás I.

Teljesítményvizsgálatok és tenyészkiválasztás I. Teljesítményvizsgálatok és tenyészkiválasztás I. A törvényi szabályozás: 1993. évi CXIV. törvény Tenyésztı szervezetek Tenyésztési program Teljesítményvizsgálatok Teljesítményvizsgálati kódex Központi

Részletesebben

Doktori (PhD) értekezés tézisei

Doktori (PhD) értekezés tézisei Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Földtudományok Doktori Iskola Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszék A magyarországi aprófalvak sikerességi tényezőinek vizsgálata Doktori

Részletesebben

ADY ENDRE: Karácsony (részlet)

ADY ENDRE: Karácsony (részlet) 3 ADY ENDRE: Karácsony (részlet) Harang csendül, Ének zendül, Messze zsong a hálaének Az én kedves kis falumban Karácsonykor Magába száll minden lélek. Minden ember Szeretettel Borul földre imádkozni,

Részletesebben

Mennyibe kerül a BVD?

Mennyibe kerül a BVD? Mennyibe kerül a BVD? (Budapest, 2013. február 21.) Dr. Ózsvári László PhD, MBA SZIE-ÁOTK, Állat-egészségügyi Igazgatástani és Agrárgazdaságtani Tanszék BEVEZETÉS A téma aktualitása, jelentősége BVD előfordulása:

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. Szóbeli vizsgatevékenység

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. Szóbeli vizsgatevékenység KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL A vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosító száma, megnevezése: 2144-06 Statisztikai szervezői és elemzési feladatok A vizsgarészhez rendelt vizsgafeladat megnevezése:

Részletesebben

GYERMEKEK FIZIKAI FEJLŐDÉSE. Százalékos adatok és görbék. Fiúk Lányok Fiúk Lányok 1 72 76 81 69 74 79 8,8 10,5 12,6 8,1 9,7 11,6

GYERMEKEK FIZIKAI FEJLŐDÉSE. Százalékos adatok és görbék. Fiúk Lányok Fiúk Lányok 1 72 76 81 69 74 79 8,8 10,5 12,6 8,1 9,7 11,6 MAGASSÁG (cm) SÚLY (kg) Fiúk Lányok Fiúk Lányok min átlag max min átlag max min átlag max min átlag max 0 46 50 54 46 49 54 2,5 3,5 4,3 2,5 3,4 4,2 0,5 64 68 73 62 66 70 6,7 8,2 9,9 6,1 7,5 9,0 1 72 76

Részletesebben

Tevékenység szemléletű tervezés magyarországi felsőoktatási intézmények pályázataiban

Tevékenység szemléletű tervezés magyarországi felsőoktatási intézmények pályázataiban Tevékenység szemléletű tervezés magyarországi felsőoktatási intézmények pályázataiban SÜVEGES Gábor Béla Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Miskolc stsuveges@uni-miskolc.hu Az utóbbi években egyre

Részletesebben

Borpiaci információk. IV. évfolyam / 23. szám november hét. Bor piaci jelentés

Borpiaci információk. IV. évfolyam / 23. szám november hét. Bor piaci jelentés A K I Borpiaci információk IV. évfolyam / 23. szám 2006. 28. 45-46. hét Bor piaci jelentés Hazai borpiaci információk A vörös asztali borok árának alakulása néhány európai országban 1-2. táblázat, 1-8.

Részletesebben

MEDDŐHÁNYÓK ÉS ZAGYTÁROZÓK KIHORDÁSI

MEDDŐHÁNYÓK ÉS ZAGYTÁROZÓK KIHORDÁSI Mikoviny Sámuel Földtudományi Doktori Iskola A doktori iskola vezetője: Dr. h.c. mult. Dr. Kovács Ferenc egyetemi tanár, a MTA rendes tagja MEDDŐHÁNYÓK ÉS ZAGYTÁROZÓK KIHORDÁSI TULAJDONSÁGAINAK VIZSGÁLATA,

Részletesebben

Állatállomány, 2012. június 1.

Állatállomány, 2012. június 1. 212/56 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 56. szám 212. augusztus 3. Állatállomány, 212. június 1. A tartalomból 1 Bevezető 1 Szarvasmarha-állomány 2 állomány 3 Baromfiállomány

Részletesebben

Integrált vad- és élőhelygazdálkodás: nagyadgazdálkodás. Gímszarvas: táplálkozás, szaporodás, sűrűségfüggés, gazdálkodás

Integrált vad- és élőhelygazdálkodás: nagyadgazdálkodás. Gímszarvas: táplálkozás, szaporodás, sűrűségfüggés, gazdálkodás Integrált vad- és élőhelygazdálkodás: nagyadgazdálkodás Gímszarvas: táplálkozás, szaporodás, sűrűségfüggés, gazdálkodás Táplálkozási viselkedés 24 órás táplálkozás 6-10 táplálkozási periódus, közte kérődzés

Részletesebben

PIAC A K I PIACI JELENTÉS. Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat. Tartalom KACSA

PIAC A K I PIACI JELENTÉS. Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat. Tartalom KACSA PIAC Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat A K I V. évfolyam/5. szám 25.3.21. 25/1. hét BAROMFI Tartalom Piaci jelentés..........1 A vágócsirke piaci, és a csirkehúsok értékesítési

Részletesebben

Módszertani Intézeti Tanszéki Osztály. A megoldás részletes mellékszámítások hiányában nem értékelhető!

Módszertani Intézeti Tanszéki Osztály. A megoldás részletes mellékszámítások hiányában nem értékelhető! BGF KKK Módszertani Intézeti Tanszéki Osztály Budapest, 2012.. Név:... Neptun kód:... Érdemjegy:..... STATISZTIKA II. VIZSGADOLGOZAT Feladatok 1. 2. 3. 4. 5. 6. Összesen Szerezhető pontszám 21 20 7 22

Részletesebben

ALLATTENYESZTES TAKARMÁNYOZÁS

ALLATTENYESZTES TAKARMÁNYOZÁS ^ N A K V I Nemzeti Agrárszaktanácsadási, I Képzési és Vidékfejlesztési Intézet (Hungarian Journal of) Animal Production ALLATTENYESZTES TAKARMÁNYOZÁS 2 0 1 3. 62. 2. A la p ítá s éve: 1 9 5 2 ALLATTENYESZTES

Részletesebben

TENYÉSZTİK EGYESÜLETE TENYÉSZTÉSI PROGRAM

TENYÉSZTİK EGYESÜLETE TENYÉSZTÉSI PROGRAM MAGYAR TENYÉSZTİK CHAROLAIS EGYESÜLETE 3525 Miskolc, Vologda u. 3. Tel.:46/412-265, Fax:46/506-763 info@charolais.hu www.charolais.hu TENYÉSZTÉSI PROGRAM A Közgyőlés elfogadta 2015. március 20-án, Kunpeszéren

Részletesebben

Innováció és együttm ködési hálózatok Magyarországon

Innováció és együttm ködési hálózatok Magyarországon Bajmócy Zoltán Lengyel Imre Málovics György (szerk.) 2012: Regionális innovációs képesség, versenyképesség és fenntarthatóság. JATEPress, Szeged, 52-73. o. Innováció és együttm ködési hálózatok Magyarországon

Részletesebben

A HŐMÉRSÉKLET ÉS A CSAPADÉK HATÁSA A BÜKK NÖVEKEDÉSÉRE

A HŐMÉRSÉKLET ÉS A CSAPADÉK HATÁSA A BÜKK NÖVEKEDÉSÉRE A HŐMÉRSÉKLET ÉS A CSAPADÉK HATÁSA A BÜKK NÖVEKEDÉSÉRE Manninger M., Edelényi M., Jereb L., Pödör Z. VII. Erdő-klíma konferencia Debrecen, 2012. augusztus 30-31. Vázlat Célkitűzések Adatok Statisztikai,

Részletesebben

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei FONTOSABB AGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK HATÁSÁNAK VIZSGÁLATA AZ ŐSZI BÚZA TERMESZTÉSBEN

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei FONTOSABB AGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK HATÁSÁNAK VIZSGÁLATA AZ ŐSZI BÚZA TERMESZTÉSBEN Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei FONTOSABB AGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK HATÁSÁNAK VIZSGÁLATA AZ ŐSZI BÚZA TERMESZTÉSBEN Hornok Mária Témavezető: Prof. Dr. Pepó Péter MTA doktora DEBRECENI EGYETEM Hankóczy

Részletesebben

../2014. (..) FM rendelet. a tenyésztésszervezési feladatok támogatása igénybevételének részletes feltételeiről

../2014. (..) FM rendelet. a tenyésztésszervezési feladatok támogatása igénybevételének részletes feltételeiről ../2014. (..) FM rendelet a tenyésztésszervezési feladatok támogatása igénybevételének részletes feltételeiről A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez

Részletesebben

VERSENYKÉPES (-E) A MAGYAR BROJLER TERMELÉS. Versenyképességünk helyzete Európában

VERSENYKÉPES (-E) A MAGYAR BROJLER TERMELÉS. Versenyképességünk helyzete Európában VERSENYKÉPES (-E) A MAGYAR BROJLER TERMELÉS Versenyképességünk helyzete Európában 2010 2014. Előzmények: a hazai agrár-élelmiszer ipar elmúlt 25 éve ~ A '80-as évek végére a tőkeigényes állattenyésztési

Részletesebben

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024 CSALÁDSEGÍTŐ INTÉZET 3300 EGER, KERTÉSZ ÚT 3. TELEFON / FAX: 06-36/784-825 E-mail: csaladsegito.intezet@upcmail.hu Web: csskeger.hu EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

Részletesebben

Az egyéni és társas gazdaságok gazdasági szerepének f bb jellemz i a magyar mez gazdaságban

Az egyéni és társas gazdaságok gazdasági szerepének f bb jellemz i a magyar mez gazdaságban 532 GAZDÁLKODÁS 57. ÉVFOLYAM 6. SZÁM, 2013 Az egyéni és társas gazdaságok gazdasági szerepének f bb jellemz i a magyar mez gazdaságban HARANGI-RÁKOS MÓNIKA SZABÓ GÁBOR POPP JÓZSEF Kulcsszavak: bruttó kibocsátás,

Részletesebben

Az eltérő élettani szereppel rendelkező zsírsavak vizsgálata háziállatokkal (OTKA T037963) ZÁRÓJELENTÉS

Az eltérő élettani szereppel rendelkező zsírsavak vizsgálata háziállatokkal (OTKA T037963) ZÁRÓJELENTÉS Az eltérő élettani szereppel rendelkező zsírsavak vizsgálata háziállatokkal (OKA 037963) ZÁRÓJELENÉS A pályázatban megfogalmazott kutatási feladatok három csoportjában végzett vizsgálatok eredményei a

Részletesebben

MÉLYFÚRÁSI GEOFIZIKAI ADATOK ÉRTELMEZÉSÉNEK MODERN INVERZIÓS MÓDSZEREI

MÉLYFÚRÁSI GEOFIZIKAI ADATOK ÉRTELMEZÉSÉNEK MODERN INVERZIÓS MÓDSZEREI MIKOVINY SÁMUEL FÖLDTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA Doktori értekezés tézisei MÉLYFÚRÁSI GEOFIZIKAI ADATOK ÉRTELMEZÉSÉNEK MODERN INVERZIÓS MÓDSZEREI Írta: SZABÓ NORBERT PÉTER Tudományos vezető: DR. DOBRÓKA MIHÁLY

Részletesebben