A magyar szürke szarvasmarha néhány értékmér tulajdonsága

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A magyar szürke szarvasmarha néhány értékmér tulajdonsága"

Átírás

1 DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI PANNON EGYETEM GEORGIKON MEZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR ÁLLATTENYÉSZTÉSI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA Doktori Iskola vezetje és témavezet DR. SZABÓ FERENC egyetemi tanár az MTA doktora A magyar szürke szarvasmarha néhány értékmér tulajdonsága Készítette: Nagy Barnabás Keszthely 2007

2 2

3 1. A KUTATÁS ELZMÉNYEI ÉS CÉLKITZÉSEI A magyar szürke szarvasmarha fajtát évszázadok óta tartják és tenyésztik hazánkban, ennek ellenére meglehetsen kevés adattal rendelkezünk e fajta tulajdonságairól. Ezért célul tztem ki, hogy a magyar szürke szarvasmarha néhány értékmér tulajdonságát, azok alakulását befolyásoló tényezket megvizsgáljam és értékeljem. Vizsgálataim során az alábbi célokat fogalmaztam meg: 1. A születési súly mérése, a testméretek felvételezése és testarány indexek számítása, 2. Egyes genetikai ill. környezeti tényezk hatásának vizsgálata a választási eredményekre, befolyásuk korrigálására szolgáló additív és szorzó faktorok kidolgozása, 3. A választási súly, súlygyarapodás és a 205-napos súly örökölhetségének, genetikai paramétereinek, az egyedek tenyészértékének és a populációk genetikai értékének meghatározása egyedmodellel, 4. Tenyészértékbecslés, valamint a tenyészértékbecslésre használt két modell (apa- és az egyedmodell) összehasonlítása, 5. A borjazások szezonalitásának vizsgálata és annak hatása a két ellés között eltelt idre, 6. A magyar szürke tehenek és bikák élsúlyának mérése, testméreteinek felvételezése, testarány indexek ill. fenotípusos korrelációk számítása, 7. A fajta növekedési ütemének jellemzése, K sebességi állandók számítása és ábrázolása, 8. Az üszk és tehenek küls- és bels medence méreteinek mérése, értékelése. Munkám során az említett méréseket, adatfelvételezéseket, értékeléseket a hortobágyi és más állományokon végeztem. 3

4 2. ANYAG ÉS MÓDSZER 2.1. SZÜLETÉSI SÚLY ÉS TESTMÉRETEK VIZSGÁLATA A Hortobágyi Génmegrz KHT. három téli szállásán (Darassa, Kecskés, Kungyörgy) tartott magyar szürke anyagulyában született 48 újszülött borjú (26 bika + 22 üszü) mérését 2005 januárjában végeztem el. A gulyák tartása és takarmányozása a vizsgált idszakban mindhárom téli szálláshelyen azonos volt. A nyári idszakban az anyagulyákat legeln tartották, a téli szálláshelyet zárt, huzatmentes istálló és a hozzájuk kapcsolódó kifutó biztosította. Az anyatehenek takarmányellátását tavaszi ill. nyári idszakban a legelk gyeptermése, kés szi ill. téli hónapokban ad libitum köles- és borsó szenázs, valamint széna biztosította. Az állatok sem vitamin-, sem abrak kiegészítést nem kaptak. A születési súly mérését és a testméret-adatok felvételét a borjak felszáradását követen végeztem el, egy rugó megnyúlás elvén mköd, 100 kg-ig mér mérleggel ill. mérszalaggal és mérbottal. Az egyes testméret adatokból különböz testméret indexeket számoltam VÁLASZTÁSI EREDMÉNYEI VIZSGÁLATA Vizsgálatomban kilenc magyar szürke tenyészet szerepelt. Az adatbázisban 182 tenyészbika és 2638 tehén között született ivadékainak (n=5744, bikaborjú=1481, üszborjú=4263) választási teljesítményei szerepeltek.. A tenyészértéket, a tulajdonságok genetikai és környezeti varianciáját, az örökölhetségi értékeket, apamodellel becsültem. A modell fix hatásokat és véletlen genetikai hatásokat tartalmazott. A választási súlyra és a választás eltti súlygyarapodásra alkalmazott modell általános alakja: Y ijklmnop = + S i + F j + Y k + C m + I n + b(x ijklno - x ) + e ijkmnop ahol, 4

5 Y ijklmn = az i-dik apától, j-dik tenyészetben, k-adik évben, m-edik borjazásból, n ivarú, o korú választott borjú választási tömege, életnapra jutó súlygyarapodása. = az összes megfigyelés átlaga, S i = az bika véletlen hatása F j = a tenyészet fix hatása Y k = a születési év fix hatása C m = az ellés számának fix hatása I m = az ivar fix hatása b= regressziós koefficiens e ijkmnop = véletlen hiba. A 205 napos súly modellje az elztl annyiban különbözött, hogy a borjak életkorát, mint kovariáns nem építettük be a modellbe, azaz a modell a következképpen alakult: Y ijklmno = + S i + F j + Y k + E l +C m + I n + e ijklmno E l = a születési évszak fix hatása 2.3. A BORJAK NÖVEKEDÉSI TULAJDONSÁGAINAK VARIANCIA KOMPONENSEI ÉS POPULÁCIÓGENETIKAI PARAMÉTEREINEK VIZSGÁLATA A vizsgálatban összesen 7584 egyed szerepelt. Az értékelt borjak 182 tenyészbika és 2638 tehén között született ivadékai (1481 bika-, 4263 üszborjú) voltak. A pedigrében szerepelt 35 apai nagyapa, 104 anyai nagyapa, 50 apai nagyanya, 702 anyai nagyanya. Az értékelt tulajdonság a választási súly (VS), a választás eltti napi súlygyarapodás (SGY) és a 205 napra korrigált választási súly volt. A 205 napra korrigált választási súly kiszámítása során az adatbázisban szerepl becsült születési súlyokat nem tudtam figyelembe venni, mivel azok nem mérések alapján kerültek meghatározásra. Ezért a Magyar Szürke Szarvasmarhát Tenyésztk Egyesülete által használt születési súlyokat alkalmaztuk, ami az üszborjak esetében egységesen 25 kg, bikaborjak esetében pedig 30 kg. A variancia-, kovariancia komponensek, a genetikai paraméterek és a tenyészérték becslését egyedmodellel végeztük. 5

6 A vizsgált tulajdonságok paraméter és tenyészérték a becslésre az alábbi egyedmodellt alkalmaztuk: y= Xb+Zu+Wm+Spe+e y = a megfigyelés vektora (tulajdonság) b = a fix hatás(ok) vektora u = a véletlen hatások vektora (egyed) m = az anyai genetikai hatás vektora pe = az anya állandó környezeti hatásának vektora e = hiba vektor X = a fix hatások elfordulási mátrixa Z = a véletlen hatások elfordulási mátrixa W = az anyai genetikai hatás elfordulási mátrixa S = az anya állandó környezeti hatásának elfordulási mátrixa A modellel az alábbi paramétereket becsültük: additív direkt genetikai variancia (σ 2 d), anyai genetikai variancia (σ 2 m), direkt-anyai genetikai kovariancia (σ dm ), anyai állandó környezeti hatás (σ 2 pe), hiba variancia (σ 2 e), fenotípusos variancia (σ 2 p), direkt örökölhetség (h 2 d) = az additív direkt genetikai hatás kialakulásáért felels gének örökldése, σ 2 d / σ 2 p, anyai örökölhetség (h 2 m) = az anya genetikai hatás kialakulásáért felels gének örökldése, σ 2 m / σ 2 p, direkt-anyai genetikai korreláció (r dm ), az állandó környezeti variancia aránya a fenotípusos varianciában (c 2 ), a hiba variancia aránya a fenotípusos varianciában (e 2 ) AZ ELLÉSEK SZEZONALITÁSA ÉS A KÉT ELLÉS KÖZÖTT ELTELT ID VIZSGÁLATA Ezen feladat keretében három szaporítási gyakorlatot hasonlítottam össze. Az értékelésben 1994-tl 2004-ig terjed idszakban 7343 ellés szerepelt. 1.) Szezonális termékenyítés, fedeztetéssel. E termékenyítési módot alkalmazó tenyészetben a pároztatás csoportos volt. A tenyésztési program szerint egy szezonban történt a pároztatás. A bikaeresztés március hónapban volt, a levétel július végén. Az adott tenyészetben az 1980-as évektl fogva ezt a pároztatási eljárást alkalmazzák. A vizsgált idszakban 6778 ellés adatát elemeztem. 2.) Egész évbeni termékenyítés, fedeztetéssel. Ezt a termékenyítési módot alkalmazó tenyészetben a pároztatás szabadon történt. A tenyészbikák egész éven át a tehenek között 6

7 voltak. A tenyészetben 1993 óta egész évbeni természetes fedeztetéssel oldják meg a tehenek újravemhesítését. E tenyészetben 254 ellés havonkénti megoszlását és a közöttük eltelt idt vizsgáltam. 3.) Folyamatos (egész évbeni) mesterséges termékenyítés. Ezen termékenyítési módot alkalmazó tenyészetben, a tehenek vemhesítését egész évben mesterséges termékenyítéssel oldották meg tl a tenyészetben ezt a termékenyítési gyakorlatot alkalmazzák. A tenyészetben 311 ellés adatát értékeltem KIFEJLETT BIKÁK ÉS TEHENEK ÉLSÚLYA ÉS TESTMÉRETEINEK VIZSGÁLATA A vizsgálatban a Hortobágyi Génmegrz Kht. kecskési téli szállásán tartott 23 tenyészbika (életkoruk átlagosan 5,7 év) és a Küngyörgyön telel 42 tehén (átlagos életkoruk 7,9 év) adatai szerepeltek. A tehenek élsúlyának mérését digitális mérleggel, a testméret felvételét szakaszolt kezel folyosóban végeztem el. A bikák súlyát hídmérlegen, testméreteket pedig nyakszorítóval megfogott állatokon vettem fel. Az egyes testméret adatokból különböz testméret indexeket számoltam. Az indexek az egymással anatómiailag és részben fiziológiailag is összefügg testméretek egymáshoz való viszonyát jellemzik ÜSZK, TEHENEK ÉS BIKÁK NÖVEKEDÉSI ÜTEMÉNEK VIZSGÁLATA A méréseket az között született 106 nivarú és 102 hímivarú egyeden végeztem el. A növekedés intenzításának és szakaszainak meghatározására Fábián (1973), Szcs (1987) átfogó vizsgálatait feldolgozva a növekedési függvények közül a természetes alapú logaritmizált formát választottam. A K sebességi együttható meghatározásához a mérlegelések és testméretfelvételezések adatainak egymáshoz való viszonyát értékeltem. A felhasznált képlet: K= lnw 2 lnw 1 / t 2 t 1 K: növekedés sebességi együttható W 1 : elz testtömeg, testméret, (kg,cm) W 2 : aktuális testtömeg, testméret, (kg,cm) t 1 : elz testtömeg ill. testméret felvételezés ideje, (nap) t 2 : aktuális testtömeg ill. testméret felvételezés ideje, (nap) 7

8 2.7. TEHENEK ÉS ÜSZK KÜLS ÉS BELS MEDENCE MÉRETEINEK VIZSGÁLATA A vizsgálatot a Hortobágyi Génmegrz KHT. 3. számú gulyájában és a Pannon Egyetem Tan- és Kísérleti Üzem KHT. Húsmarhatelepén végeztem el. Összesen 15 üsz és 30 tehén méreteit vettem fel és értékeltem. A medence bels átmérket szakállatorvos mérte. A méreteket mindig ugyanaz a személy vette fel, így próbáltuk a hiba lehetségét csökkenteni. A küls medence méreteket mérszalaggal, a bels medence méreteket pedig szülútmér eszközzel (Vissac-féle pelviméter) mértük meg Holló és Horváth (1979) szerint. A kapott medenceméretek alapján kiszámítottuk a medencebejárat területét az alábbi képlettel. T= a x b x T: a medencebejárat területe (cm 2 ) a: a vertikális átmér fele (cm) b: a horizontális átmér fele (cm) : pitagorasz állandó, értéke 3, AZ ALKALMAZOTT PROGRAMOK Az adatok elkészítését a Microsoft Excel (2000) programmal végeztem. A környezeti tényezk hatását és az apamodellel történ értékelést Harvey (1990) Least Square Maximum Likelihood Computer Program-mal végeztem. A variancia és kovariancia komponenseket, a genetikai paramétereket, valamint a tenyészértéket a DFREML (Meyer, 1998), és az MTDFREML (Boldman és mtsai, 1993) programmal becsültem. Az egy- és többtényezs variancia analízisekhez és a rangkorreláció számításokhoz az SPSS 9.0 (1996) programot használtam. 8

9 3. EREDMÉNYEK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK 3.1. BORJAK SZÜLETÉSI SÚLYA ÉS TESTMÉRETEI A hazai rideg tartási körülmények között a magyar szürke borjak születési súlyát és testméreteit a tenyésztk nem mérik, ezért viszonylag kevés tapasztalattal rendelkezünk. A Magyar Szürke Szarvasmarhát Tenyésztk Egyesülete is becsült születési súlyokkal (üsz 25 kg, bika 30 kg) dolgozik az értékelések során. Munkánk során sikerült 48 újszülött borjú (26 bika és 22 üsz) súlyát lemérni, melyre átlagosan 30,84 kg illetve 28,04 kg-ot kaptunk. Felvételeztem testméreteket is, amelyekbl testméret indexeket számoltunk a fajtába tartozó borjak testarányainak jellemzésére. A borjak mar- és farbúbmagassága alapján a túlnttségi index átlagosan 110% volt. A különböz testméretek és a testsúly között fenotípusos korreláció számítás többségben közepes, vagy szoros (r=0,41-0,87) összefüggést mutat. A borjak születési súlyának jellemzésére súlymérés nélkül legmegbízhatóbban az övméret és a szárkörméret használható a kapott (r= 0,75-0,87) korrelációs együttható alapján VÁLASZTÁSI EREDMÉNYEK Az elemzésemben értékelt tényezk, nevezetesen a tenyészet, a születési évjárat, az anya életkora és a borjú ivara szignifikáns különbségeket eredményeztek a magyar szürke borjak választási tulajdonságaiban. A születési évszak nem befolyásolta szignifikánsan a választási súlyt és a választás eltti napi súlygyarapodást. A környezeti tényezk vizsgálata során kiderült, hogy a különböz évszakokban született borjak átlagos 205 napos választási súlya szignifikánsan nem különbözik egymástól, amit a becsült átlagok hibája (SE) mutat. A választási súly, a választás eltti napi súlygyarapodás és a 205 napra korrigált választási súly a 7. ellésig fokozatosan ntt. Az ivar hatása a bikaborjak jobb választási eredményében mutatkozott meg. A vizsgált különböz környezeti tényezk közül az 1, ellésbl született üszborjak választási eredményeit célszer korrigálni az összehasonlíthatóság pontosabbá tétele érdekében. 9

10 Megfigyelhet, hogy a legnagyobb és legkisebb tenyészértékkel bíró tenyészbika utódainak választási eredményei között (választási súlykülönbség 52 kg, választás eltti napi súlygyarapodás különbség 213 g/nap, 205. napra korrigált választási súlykülönbség 46 kg) jelents súlykülönbség van. Ezért a tenyészbika kiválasztásnál, használatánál, íly létszámú szürkemarha esetén nagyobb figyelmet kellene fordítani a tenyészértékre. A vizsgált tulajdonságok örökölhetsége 0,24-0,25 közötti. A szerényebb választási súlyt örökít bikák nagyszámban történ használata természetesen másképp ítélend meg e fajta esetében. Hiszen itt a f cél a fajta fenntartása, a génmegrzés, a genetikai variabilitás növelése, valamint napjainkban sok esetben vizsgálat tárgyát képez típus kérdés NÖVEKEDÉSI TULAJDONSÁGOK VARIANCIA KOMPONENSEI ÉS POPULÁCIÓGENETIKAI PARAMÉTEREI A magyar szürke fajtában a vizsgált borjú növekedési tulajdonságok, direkt módon közepesen örökldnek (h 2 d=0,37-0,40). A borjak választási súlyának, súlygyarapodásának és 205 napra korrigált választási súlyának anyai örökölhetsége (h 2 m=0,19-0,21) gyenge, azaz a borjú fenotípusának kialakulásában az anyai genetikai hatásnak illetve az anya állandó környezeti hatásának (c 2 =10%) kisebb szerepe van, mint az additív genetikai hatásnak. A vizsgálat során az additív direkt genetikai hatásra kapott közepes örökölhetségi értékek h 2 d= 0,58 0,61 miatt, mindenképpen célszer az ivadékteljesítmény vizsgálatok elvégzése a hatékonyabb szelekció érdekében. A vizsgált tulajdonságok esetében a direkt és az anyai genetikai hatás közötti korreláció negatív (r dm =-0,81 és 0,89 közötti), ezért a szelekció során mind a két hatást együttesen célszer figyelembe venni. Ez azt jelenti, hogy az apa kiválasztása során, annak additív direkt genetikai és az anyai genetikai hatásra becsült tenyészértékére is tekintettel kellene lenni, mivel a két hatás közötti kapcsolat negatív. Az apa és az egyedmodellel becsült tenyészértékeket összehasonlítva megállapítható, hogy abszolút értékben eltérés is lehet, így eljelváltás is elfordulhat, de az apák közötti rangsor nagymértékben nem változik, amit a rangkorrelációs értékek is alátámasztanak. A két modell közötti szoros rangkorreláció r rang = 94,1 95,5 %. 10

11 3.4 AZ ELLÉSEK SZEZONALITÁSA ÉS ANNAK HATÁSA A KÉT ELLÉS KÖZÖTT ELTELT IDRE Vizsgálati eredményeim alapján a magyar szürke fajta szaporodásában szezonalitás figyelhet meg melynek mértéke a termékenyítés módjától függen változik. A szezonális fedeztetés esetén az ellések 99%-a az év els felében lezajlott. A legtöbb ellés január (20,4%), február (18,3%) és március (25,7%) hónapokban volt. Az egész évbeni bikahasználat esetén is megfigyelhet a szezonalitás, az ellések havonkénti megoszlásában, ugyanis az ellések 93%-a az év els felében történt. A legtöbb ellés február (17,3%), március (27,2) és április (19,7) hónapokban volt. A folyamatos mesterséges termékenyítést alkalmazó tenyészetben egész éven át tartó ellési megoszlást figyelhetünk meg, bár az ellések nagyobb része (63%) a tavaszi illetve a nyár eleji hónapokra esett. A termékenyítési mód és az ellési idszak az újravemhesülés idejét valamint az ellések közti idt befolyásolja. A szezonális fedeztetést alkalmazó tenyészetben az ellések közötti id 412 nap, az egész évbeni fedeztetést alkalmazó tenyészetben 409 nap, az egész évbeni mesteséges temékenyítést alkalmazó tenyészetben 470 nap volt. Mindhárom termékenyítési gyakorlat esetén megfigyelhet, hogy a legkedvezbb (400 nap körüli) ellési idközt az év els hónapjaiban ellett tehenek mutattak KIFEJLETT BIKÁK ÉS TEHENEK ÉLSÚLYA ÉS TESTMÉRETEI Azonos körülmények között felnevelt és tartott magyar szürke fajtájú bikák élsúlya 852 kg, a teheneké 562 kg, átlagos életkoruk pedig 5,7, ill. 7,9 év volt. Marmagasság tekintetében a bikák (149 cm) átlagosan 8 cm-el magasabbak voltak a teheneknél (141 cm). A felvételezésre került testméretekbl meghatározott testarány, magassági index bikák és tehenek esetén átlagosan 87,1% - 89,8% volt. A testméret és a testsúly közötti fenotípusos korreláció bikák esetén r=0,41 0,80, míg teheneknél r=0,45 0,62. Eredményeink alapján elmondható, hogy a bikák élsúlyának jellemzésére súlymérés nélkül legmegbízhatóbban az övméret és a szárkörméret használható a kapott (r= 0,80-0,67) korrelációs együttható alapján. Y = (övméret X 5,119)+(szárkörméret X 58,194)+(ferde törzshosszúság X 5,845)-2747,286 képlet segítségével 8%-os pontossággal becsülhet a magyar szürke bikák élsúlya. 11

12 3.6 MAGYAR SZÜRKE ÜSZK ÉS BIKÁK NÖVEKEDÉSI ÜTEME A vizsgálatban különböz korú nivarú és hímivarú állatok általam felvett élsúly és testméret adatait értékeltem. A mért élsúly adatokra fektetett, logaritmizált függvény illeszkedése R 2 = 0,78 volt. A magyar szürke tehenek átlagos kifejlettkori súlya 562 kg. Ha a tegyésztésbevételi kort, az állatok élsúlyával fejezzük ki, miszerint az állat elérte a kifejlettkori súlyának 2/3 ill. 3/4 részét. Ez a magyar szürke üszk esetében az elz sorrend alapján 375 kg ill. 421 kg. Bikák esetén 568 kg ill. 639 kg-os élsúlynál célszer tenyésztésbe venni. Ezt a súlyt megközelíten 3 éves korukra érik el. A szürkemarha üszk és tehenek esetében a far III. szélesség növekedésének K sebességi állandója meredek lefutást mutat, és már 300 napos korban nagyon alacsony szintet ér el, majd egy intenzív növekedési szakasz figyelhet meg. A szürke üszket a legtöbb tenyészetben 3 évese (1068 nap) korban veszik tenyésztésbe, így átlagosan 4 éves (1424 nap) korukba ellenek elször. Nagy valószínséggel ez kési növekedés a vemhességnek ill. az ellés mechanikai folyamatainak az eredménye. Megfigyeltem, hogy a szürke üszk 1500 napos korukra szinte elérik a kifejlettkori övméretüket. A függvény illeszkedése R 2 = 0,92 volt. A szürke bikák 1700 napos korukra érik el a kifejlettkori övméretüket, ezt követen már kondícióváltozásról beszélhetünk. A függvény illeszkedése R 2 = 0,93 volt MAGYAR SZÜRKE TEHENEK ÉS ÜSZK KÜLS ÉS BELS MEDENCE MÉRETEI A vizsgálat alapján megfigyelhet, hogy a tehenek küls csíp méreteinek fenotípusos varianciája (6,2 6,3%) között változott. Ebbl arra lehet következtetni, hogy az egyedek faralakulás tekintetében nagy homogenitást mutatnak. Az üszk és tehenek bels medence méret adatai (üszk medencéjének bels haránt átmérje 16,2 cm, vízszintes átmérje 15,28 cm, függleges átmérje 13,83 cm, medencebejárat területe 166,01 cm 2 volt átlagosan, a tehenek haránt átmérje 21,85 cm, vízszintes átmérje 20,51 cm, függleges átmérje 19,60 cm, medencebejárat területe 315,72 cm 2 volt átlagosan) az alábbi következtetés levonását teszi lehetvé. A magyar szürke üszk és tehenek bels medence átméri és szülútja az ellés szempontjából nagyon elnyösnek mondhatók, az irodalomban fellelhet más fajtákhoz viszonyítva. 12

13 Az üszk és a tehenek küls és bels medence méretei között szignifikáns (P<0,001) különbségeket tapasztaltunk. Ennek értelmében az élsúly és az ellés kedvezen befolyásolja a medence méreteinek alakulását az ellés lefolyásának szempontjából. Az életkor és a medence bels méretei között gyenge pozitív (r= 0,02 0,13) korreláció arra enged következtetni, hogy az életkor ill. az ellések számának növekedésével kis mértékben változnak a medence bels méretei. 13

14 4. ÚJ KUTATÁSI EREDMÉNYEK 1. Vizsgálataim során reprezentatív mérlegeléssel megállapítottam, hogy a magyar szürke bikaborjak születési súlya 30,84 kg, az üszborjaké pedig 28,04 kg volt. A születési súly és a szárkörméret ill. övméret között szoros pozitív korrelációt (r= 0,75 ill. 0,87) tapasztaltam. 2. Munkám során azt találtam, hogy a magyar szürke borjak választási teljesítményére hatással vannak a környezeti tényezk (év, évszak, tenyészet, anya életkora, ivar). A legnagyobb eltérést a tenyészet hatásánál figyeltem meg, mely a tartási- ill. takarmányozási viszonyokra vezethet vissza. 3. A magyar szürke borjak választási súlyát egyedmodellel értékelve a direkt örökölhetség h 2 d= 0,58 0,61 között, az anyai örökölhetség h 2 m= 0,24 0,26 között változott. Az egyedmodell becsülve a hibavariancia kisebb ( 2 e= 351 kg 2 ), mint apamodellel ( 2 e= 622 kg 2 ). 4. Három eltér szaporítási gyakorlatot alkalmazó magyar szürke szarvasmarhatenyészet vizsgálata során megfigyeltem, hogy az ellések, egész évbeni folyamatos fedeztetést alkalmazó tenyészetben is szezonalitást mutatnak. A két ellés között eltelt id alakulását a szaporítási gyakorlat és az ellési idszak (hónap) jelentsen befolyásolta. 5. A testméret adatok alapján a következ regressziós egyenletet írtam fel a tenyészbikák élsúlyának meghatározására: Y = (övméret X 5,119)+(szárkörméret X 58,194)+(ferde törzshosszúság X 5,845)-2747,286. A becsült és a mért súlyok között szoros pozitív korrelációs (r=0,923) és r 2 =0,852 értéket kaptam. 6. Az élsúly és testméret adatokra a logaritmizált függvény illeszkedett a legjobban. A függvény illeszkedése az élsúly esetében R 2 = 0,78 0,80 között változott. 7. A far III. növekedésének K sebességi állandójának változását figyelve, arra a megálapításra jutottam, hogy az ellés mechanikai folyamatainak jelents hatása van a kifejlettkori testméret kialakulására. 8. A két éves körüli magyar szürke üszk medencebejáratának területe 166 cm 2, míg a 10 éves teheneké 315,72 cm 2 volt, mely eredmény mind a nemzetközi, mind a hazai szakirodalomban más húsmarha fajtákra közölt adatoktól nagymértékben különbözik, cm 2 -el meghaladja azokat. A magyar szürke üszk és tehenek bels medence átméri (ferde, vízszintes, függleges) így szülútja az ellés szempontjából elnyösnek mondható. 14

15 5. TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNYEK JEGYZÉKE 5.1. AZ ÉRTEKEZÉS TÉMAKÖRÉBEN MEGJELENT TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNYEK Idegen nyelv folyóiratban megjelent, lektorált cikkek Nagy B. Lengyel Z. Bodó I. Gera I. Török M. Szabó F. (2004): Effect of some environmental factors on weaning performance of Hungarian grey cattle population. Journal Central European Agriculture p. Magyar nyelv folyóiratban megjelent, lektorált cikkek Nagy B. Bodó I. Gera I. Lengyel Z. Török M. Szabó F. (2004): Magyar szürke szarvasmarha állományok választási eredményei. Állattenyésztés és Takarmányozás p. Nagy B. Lengyel Z. Bodó I. Gera I. Bene Sz. Szabó F. (2006): Magyar szürke borjak növekedési tulajdonságainak variancia komponensei és populációgenetikai paraméterei. Állattenyésztés és Takarmányozás Nagy B. Bene Sz. Szabó F. (2006): Az ellések szezonalitása és annak hatása a két ellés között eltelt idre magyar szürke tehénállományokban. Magyar Állatorvosok Lapja Nagy B. Bene Sz. - Bodó I. Gera I. Szabó F. (2007): Magyar szürke bikák és tehenek élsúlya és testméretei. Állattenyésztés és Takarmányozás Nagy B. Király I. - Bene Sz. Dákay I. Szabó F. (2007): Magyar szürke tehenek és üszk küls és bels medence méreteinek vizsgálata. Állattenyésztés és Takarmányozás

16 Konferencia kiadványban megjelent közlemények idegen nyelven Nagy B. Lengyel Z. Bodó I. Gera I. Török M. Szabó F. (2005): Weaning performance of Hungarian Grey Calves. European Association for Animal Production, Uppsala Sweden, 5-8. June Nagy B. Lengyel Z. Bodó I. Gera I. Bene Sz. Szabó F. (2005): Estimation of weaning performance of hungariangrey cattle by sire model. 5th international conference of phd students, University of Miskolc, Hungary, August Nagy, B. - Bene, Sz. - Bodó, I. - Gera, I. - Szabó, F. (2006): Live weight and body measurements of Hungarian Grey bulls and cows. 57 th Annual Meeting of the European Association for Animal Production, Session C33.46., 329.p. 17 th September, Antalya, Turkey Konferencia kiadványban megjelent közlemények magyar nyelven Nagy B. Lengyel Z. Bodó I. Szabó F. (2003): Néhány tényez hatása a magyar szürke borjak választási tömegére. XLV. Georgikon Napok, Új stratégiák az agrárgazdaságban. Keszthely 2003 szept Nagy B. Lengyel Z. Bodó I. Gera I. Bene Sz. Szabó F. (2005): Növekedési tulajdonságokat befolyásoló környezeti tényezk vizsgálata magyar szürke választott borjak esetén. RODOSZ 6, romániai magyar doktoranduszok és fiatal kutatók szövetségének kiadványa. Kolozsvár 2005 márc Nagy B. Szabó F. Bodó I. Gera I. Lengyel Z. (2004): Választási eredményeket befolyásoló környezeti tényezk vizsgálata magyar szürke szarvasmarha állományokban. XLVI. Georgikon Napok, Új kihívások, Új lehetségek a mezgazdaságban. Keszthely szept Nagy B. Lengyel Z. Bodó I. Gera I. Szabó F. (2005): Magyar szürke szarvasmarha állományok választási eredményei. XI. Ifjusági Tudományos Fórum, Keszthely 2005 márc. 24. Nagy B. Lengyel Z. Bodó I. Gera I. Szabó F. (2005): Magyar szürke borjak választási teljesítményét befolyásoló tényezk vizsgálata. Tavaszi Szél, Debrecen május

17 Nagy B. Lengyel Z. Bodó I. Gera I. Szabó F. (2005): Variancia komponensek és populációgenetikai paraméterek becslése magyar szürke választott borjak esetében egyedmodellel. XLVII. Georgikon Napok és 15. ÖGA találkozó, Keszthely szept Nagy B. Bene Sz. Szabó F. (2006): Magyar szürke borjak születési súlya és testméretei. XII. Ifjusági Tudományos Fórum, Keszthely 2006 ápr. 20. Nagy B. - Bene Sz. - Bodó I. - Gera I. - Lukács G. - Szabó F. (2006): Magyar szürke bikák és tehenek élsúlya és testméretei. XLVIII. Georgikon Napok, Keszthely, szeptember Nagy B. - Bene Sz. - Bodó I. - Gera I. - Szabó F. (2006): Magyar szürke borjak születési súlya és testméretei. XLVIII. Georgikon Napok, Keszthely, szeptember NEM AZ ÉRTEKEZÉS TÉMAKÖRÉBEN MEGJELENT TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNYEK Magyar nyelv folyóiratban megjelent, lektorált cikkek Bene Sz. Nagy B. Nagy L. Szabó F. (2005): Különböz húshasznú szarvasmarha fajták teheneinek testméretei. Állattenyésztés és Takarmányozás p. Dákay I. Bene Sz. Nagy B. Fördös A. Márton D. Keller K. Vincze Zs. Szabó F. (2006): A borjazási idszak alakulása néhány húsmarhaállományban. Állattenyésztés és Takarmányozás Bene Sz. Nagy B. Nagy L. Szabó F. (2006): Azonos körülmények között tartott, különböz fajtájú hústípusú tehenek reprodukciós teljesítménye. Magyar Állatorvosok Lapja IF: 0,158 Dákay I. Bene Sz. Nagy B. Keller K. Fördös A Szabó F. (2006): A hasznosult szaporulat néhány húsmarha állományban. Állattenyésztés és Takarmányozás Szabó F. Füller I. Fördös A. Keller K. Nagy B. Nagy L. Bene Sz. (2006): Húshasznú magyar tarka borjak választási eredménye. 1. Közlemény:Környezeti hatások. Állattenyésztés és Takarmányozás Dákay I. Nagy B. Bene Sz.. Fördös A. Zsuppán Zs. Szabó F. (2006): Az ellések között eltelt id vizsgálata néhány hústehén állományban. Állattenyésztés és Takarmányozás

18 Bene Sz. Füller I. Lengyel Z. Nagy B. Förds A. - Szabó F. (2006): Húshasznú magyartarka borjak választási eredménye*, 2. Közlemény: Genetikai paraméterek, tenyészértékek. Állattenyésztés és Takarmányozás Bene Sz. Balázs F. Lengyel Z. Nagy B. Szabó F. (2007): Angus borjak választási eredménye, 2. Közlemény: Genetikai paraméterek,tenyészértékek. Állattenyésztés és Takarmányozás Szabó F. Márton D. Nagy B. Nagy L. Bene Sz. (2007): Hereford borjak választási eredménye* 1. Közlemény: Környezeti hatások. Állattenyésztés és Takarmányozás Bene Sz. Balázs F. Lengyel Z. Nagy B. Szabó F. (2007): Angus borjak választási eredménye, 2. Közlemény: Genetikai paraméterek,tenyészértékek. Állattenyésztés és Takarmányozás Szabó F. Márton D. Nagy B. Nagy L. Bene Sz. (2007): Hereford borjak választási eredménye* 1. Közlemény: Környezeti hatások. Állattenyésztés és Takarmányozás Bene Sz. Dákay I. Lengyel Z. Márton D. Nagy B. - Szabó F. (2007): Hereford borjak választási eredménye* 2. Közlemény: Genetikai paraméterek, tenyészértékek. Állattenyésztés és Takarmányozás Konferencia kiadványban megjelent közlemények idegen nyelven Bene, Sz. - Füller, I. - Lengyel, Z. - Nagy, B. - Szabó, F. (2006): Genetic parameters and breeding values of weaning results of Hungarian Fleckvieh beef calves. 57 th Annual Meeting of the European Association for Animal Production, Session C4.29., 37.p. 17 th September, Antalya, Turkey Konferencia kiadványban megjelent közlemények magyar nyelven Bene Sz. Balázs F. Nagy B. Lengyel Z. Szabó F.: Néhány tényez hatása angus borjak választási súlyára. XLVII. Georgikon Napok és 15. ÖGA találkozó, Keszthely szept

19 Dákay I. Bene Sz. Nagy B. Lengyel Z. Szabó F. (2005): Az ellések szezonalitásának vizsgálata hazai húsmarhatenyészetekben. XI. Ifjusági Tudományos Fórum, Keszthely 2005 márc. 24. Bene Sz. - Nagy B. - Nagy L. - Szabó F. (2006): Különböz fajtájú hústípusú tehenek reprodukciós teljesítménye. XII. Ifjusági Tudományos Fórum, Keszthely 2006 ápr. 20. Bene Sz. - Balázs F. - Lengyel Z. - Nagy B. - Szabó F. (2006): Angus borjak választási tulajdonságainak variancia komponensei és populációgenetikai paraméterei. XLVIII. Georgikon Napok, Keszthely, szeptember EGYÉB PUBLIKÁCIÓK Nagy B. (2006): Egykor lábon mentek! Magyar Állattenyésztk Lapja Nagy B. (2006): Az els hortobágyi bikavásárok. Magyar Állattenyésztk Lapja Lukács G. Nagy B. Szabó F. Kocsondi J. (2006): Szarvasmarha-tenyésztés a Festeticsbirtokon a XVIII. század végén. XLVIII. Georgikon Napok, Keszthely, szeptember

Magyar Hereford, Angus, Galloway Tenyésztk Egyesülete

Magyar Hereford, Angus, Galloway Tenyésztk Egyesülete SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ Személyi adatok: - Név: Dr. Bene Szabolcs Albin - Lakcím: 8649 Balatonberény, Ady E. u. 45. - Telefonszám: +36306333278 - E-mail: bene-sz@georgikon.hu - Születési hely, id: Marcali,

Részletesebben

KÜLÖNBÖZ FAJTÁJÚ HÚSHASZNÚ TEHENEK NÉHÁNY ÉRTÉKMÉRJE AZONOS KÖRNYEZETBEN

KÜLÖNBÖZ FAJTÁJÚ HÚSHASZNÚ TEHENEK NÉHÁNY ÉRTÉKMÉRJE AZONOS KÖRNYEZETBEN DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI PANNON EGYETEM GEORGIKON MEZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR Állattenyésztési Tudományok Doktori Iskola Doktori Iskola vezetje, témavezet DR. SZABÓ FERENC egyetemi tanár, az MTA doktora

Részletesebben

Animal welfare, etológia és tartástechnológia

Animal welfare, etológia és tartástechnológia Animal welfare, etológia és tartástechnológia Animal welfare, ethology and housing systems Volume 4 Issue 2 Különszám Gödöllı 2008 209 HÚSHASZNÚ MAGYAR TARKA BORJAK VÁLASZTÁSI TELJESÍTMÉNYE Szabó Ferenc,

Részletesebben

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI PANNON EGYETEM GEORGIKON MEZŐGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR. Állattenyésztési Tudományok Doktori Iskola DR.

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI PANNON EGYETEM GEORGIKON MEZŐGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR. Állattenyésztési Tudományok Doktori Iskola DR. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI PANNON EGYETEM GEORGIKON MEZŐGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR Állattenyésztési Tudományok Doktori Iskola Doktori Iskola vezetője, témavezető DR. SZABÓ FERENC egyetemi tanár, az MTA

Részletesebben

Beszámoló feltöltése (zárójelentés)

Beszámoló feltöltése (zárójelentés) Beszámoló feltöltése (zárójelentés) Az OTKA kutatási feladat keretében született eredményeket folyamatosan publikáltuk, ezért e helyen a beszámolási útmutató szerint az elvégzett munkát csupán röviden

Részletesebben

LIMOUSIN TENYÉSZÜSZŐK VÁLASZTÁSI MUTATÓINAK VIZSGÁLATA

LIMOUSIN TENYÉSZÜSZŐK VÁLASZTÁSI MUTATÓINAK VIZSGÁLATA Limousin tenyészüszők választási mutatóinak vizsgálata 1 () LIMOUSIN TENYÉSZÜSZŐK VÁLASZTÁSI MUTATÓINAK VIZSGÁLATA KOVÁCS A. 1 -BÁDER E. 1 - MIHÁLYFI I. 2 -GYÖRKÖS I. 3 1 Nyugat-Magyarországi Egyetem Mezőgazdaság-

Részletesebben

A BREEDPLAN-t a nagy húsmarhatenyésztı országok széles körben használják Magyarország

A BREEDPLAN-t a nagy húsmarhatenyésztı országok széles körben használják Magyarország BSI.1 1 A BREEDPLAN-t a nagy húsmarhatenyésztı országok széles körben használják Magyarország BSI.2 2 MI A TENYÉSZÉRTÉK? Egy állat GENETIKAI ÉRTÉKÉNEK becslése egy adott tulajdonságban pl. 400-napos súlyban,

Részletesebben

HEREFORD BORJAK VÁLASZTÁSI EREDMÉNYE*

HEREFORD BORJAK VÁLASZTÁSI EREDMÉNYE* ÁLLATTENYÉSZTÉS ÉS TAKARMÁNYOZÁS, 2009. 58. 6. 489 496. 489 HEREFORD BORJAK VÁLASZTÁSI EREDMÉNYE* 3. Közlemény: Genotípus környezet kölcsönhatás FÖRDÔS ATTILA MÁRTON ISTVÁN KELLER KRISZTIÁN BENE SZABOLCS

Részletesebben

FAJTATISZTA FEHÉR-KÉK BELGA SZARVASMARHA POPULÁCIÓK VIZSGÁLATA

FAJTATISZTA FEHÉR-KÉK BELGA SZARVASMARHA POPULÁCIÓK VIZSGÁLATA DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI VESZPRÉMI EGYETEM GEORGIKON MEZŐGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR ÁLLATTENYÉSZTÉSTANI TANSZÉK Készült a VE Állattudományi Doktori Iskolája keretében Témavezető Dr. SZABÓ FERENC egyetemi

Részletesebben

XXI. századi lehetőségek a húsmarhatenyésztésben. Dr. Komlósi István egyetemi tanár Debreceni Egyetem

XXI. századi lehetőségek a húsmarhatenyésztésben. Dr. Komlósi István egyetemi tanár Debreceni Egyetem XXI. századi lehetőségek a húsmarhatenyésztésben Dr. Komlósi István egyetemi tanár Debreceni Egyetem Tenyészcélok a húsmarhatenyésztésben Termelési Reprodukciós Vágási tulajdonságok Termelési tulajdonságok

Részletesebben

A VÁGÁSI KOR, A VÁGÁSI SÚLY ÉS A ROSTÉLYOS KERESZTMETSZET ALAKULÁSA FEHÉR KÉK BELGA ÉS CHAROLAIS KERESZTEZETT HÍZÓBIKÁK ESETÉBEN

A VÁGÁSI KOR, A VÁGÁSI SÚLY ÉS A ROSTÉLYOS KERESZTMETSZET ALAKULÁSA FEHÉR KÉK BELGA ÉS CHAROLAIS KERESZTEZETT HÍZÓBIKÁK ESETÉBEN A vágási kor, a vágási súly és a rostélyos keresztmetszet alakulása fehér kék belga és charolais keresztezett hízóbikák esetében 1 () A VÁGÁSI KOR, A VÁGÁSI SÚLY ÉS A ROSTÉLYOS KERESZTMETSZET ALAKULÁSA

Részletesebben

A magyar szürke szarvasmarha néhány értékmér tulajdonsága

A magyar szürke szarvasmarha néhány értékmér tulajdonsága PANNON EGYETEM GEORGIKON MEZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR ÁLLATTUDOMÁNYI ÉS ÁLLATTENYÉSZTÉSTANI TANSZÉK ÁLLATTENYÉSZTÉSI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS Témavezet: Dr. Szabó Ferenc egyetemi tanár,

Részletesebben

Állat- és Agrárkörnyezettudományi Doktori Iskola

Állat- és Agrárkörnyezettudományi Doktori Iskola DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR Állat- és Agrárkörnyezettudományi Doktori Iskola Doktori Iskolavezető: Dr. ANDA ANGÉLA egyetemi tanár Témavezető: Dr. SZABÓ FERENC egyetemi

Részletesebben

Animal welfare, etológia és tartástechnológia

Animal welfare, etológia és tartástechnológia Animal welfare, etológia és tartástechnológia Animal welfare, ethology and housing systems Volume 5 Issue 4 Különszám Gödöllı 2009 282 A TÜDİ SÚLYÁNAK ÖSSZEFÜGGÉSE NÉHÁNY TESTMÉRETTEL AUBRAC ÉS CHAROLAIS

Részletesebben

Tenyésztési eljárások a szarvasmarha-tenyésztésben

Tenyésztési eljárások a szarvasmarha-tenyésztésben Tenyésztési eljárások a szarvasmarha-tenyésztésben Tenyésztési cél megválasztása Tenyésztési cél fogalma Tulajdonságok kiválasztása Tenyésztési eljárások Additív génhatásokat kihasználó Nem additív génhatásokat

Részletesebben

Some production traits of Hungarian Grey Cattle

Some production traits of Hungarian Grey Cattle SUMMARY OF PhD THESIS University of Pannonnia Georgikon Faculty of Agriculturure PhD School for Animal Sciences Head of the Doctoral School and Supervisor Prof. Dr. Ferenc SZABÓ, DSC Some production traits

Részletesebben

Készült a Pannon Egyetem Állattenyésztési Tudományok Doktori Iskola keretében

Készült a Pannon Egyetem Állattenyésztési Tudományok Doktori Iskola keretében PANNON EGYETEM GEORGIKON MEZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR Állattudományi és Állattenyésztéstani Tanszék DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS Készült a Pannon Egyetem Állattenyésztési Tudományok Doktori Iskola keretében Doktori

Részletesebben

A típusdifferenciálást megalapozó kutatások a szarvasmarhatenyésztésben

A típusdifferenciálást megalapozó kutatások a szarvasmarhatenyésztésben Szent István Egyetem Mezıgazdaság- és Környezettudományi Kar Szarvasmarha- és Juhtenyésztési Tanszék A típusdifferenciálást megalapozó kutatások a szarvasmarhatenyésztésben MTA Doktori Értekezés Tızsér

Részletesebben

Juh és szarvasmarha tenyésztési programok fejlesztését megalapozó kutatások

Juh és szarvasmarha tenyésztési programok fejlesztését megalapozó kutatások Komlósi István Juh és szarvasmarha tenyésztési programok fejlesztését megalapozó kutatások című MTA doktori értekezésének a bírálata A Magyar Tudományos Akadémia Doktori Tanácsának a megtisztelő felkérése

Részletesebben

Termékenységi mutatók alakulása kötött és kötetlen tartástechnológia alkalmazása esetén 1 (5)

Termékenységi mutatók alakulása kötött és kötetlen tartástechnológia alkalmazása esetén 1 (5) Termékenységi mutatók alakulása kötött és kötetlen tartástechnológia alkalmazása esetén 1 (5) Termékenységi mutatók alakulása kötött és kötetlen tartástechnológia alkalmazása esetén Kertész Tamás Báder

Részletesebben

Opponensi vélemény. A téma aktualitása:

Opponensi vélemény. A téma aktualitása: Opponensi vélemény Kiss Balázs: Kettős hasznosítású magyar tarka növendék bikák teljesítményvizsgálata, hústermelő képessége és húsminőségi tulajdonságai című doktori (PhD) értekezésről A Pannon Egyetem

Részletesebben

25 év a magyartarka tenyésztésben

25 év a magyartarka tenyésztésben 25 év a magyartarka tenyésztésben Regionális közgyűlések 2014. február 25. - március 6. Dr. Füller Imre ügyvezető igazgató Az egyesület megalakulása és főbb állomásai 1989. június 16. Bonyhád, megalakult

Részletesebben

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR. Állat- és Agrárkörnyezet-tudományi Doktori Iskola

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR. Állat- és Agrárkörnyezet-tudományi Doktori Iskola DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR Állat- és Agrárkörnyezet-tudományi Doktori Iskola Doktori iskola vezető: Dr. habil. ANDA ANGÉLA DSc. egyetemi tanár Témavezető: Dr. habil. POLGÁR

Részletesebben

ÁLLATTENYÉSZTÉSI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA Doktori Iskola vezető: Dr. Bánszki Tamás, MTA doktora. Témavezetők: mezőgazdaság-tudomány kandidátusa

ÁLLATTENYÉSZTÉSI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA Doktori Iskola vezető: Dr. Bánszki Tamás, MTA doktora. Témavezetők: mezőgazdaság-tudomány kandidátusa DEBRECENI EGYETEM AGRÁRTUDOMÁNYI CENTRUM MEZŐGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR ÁLLATTENYÉSZTÉS- ÉS TAKARMÁNYOZÁSTANI TANSZÉK ÁLLATTENYÉSZTÉSI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA Doktori Iskola vezető: Dr. Bánszki Tamás, MTA

Részletesebben

Barnabás NAGY*, Zoltán LENGYEL, Imre BODÓ, István GERA, Márton TÖRÖK, Ferenc SZABÓ

Barnabás NAGY*, Zoltán LENGYEL, Imre BODÓ, István GERA, Márton TÖRÖK, Ferenc SZABÓ ORIGINAL PAPER EFFECT OF SOME ENVIRONMENTAL FACTORS ON WEANING PERFORMANCE OF HUNGARIAN GREY CATTLE POPULATIONS VÁLASZTÁSI EREDMÉNYEKET BEFOLYÁSOLÓ KÖRNYEZETI TÉNYEZŐK VIZSGÁLATA MAGYAR SZÜRKE SZARVASMARHA

Részletesebben

HOLSTEIN-FRÍZ KERESZTEZETT TEHÉNÁLLOMÁNYOK KÜLLEMI TULAJDONSÁGAINAK ALAKULÁSA

HOLSTEIN-FRÍZ KERESZTEZETT TEHÉNÁLLOMÁNYOK KÜLLEMI TULAJDONSÁGAINAK ALAKULÁSA Holstein-fríz keresztezett tehénállományok küllemi tulajdonságainak alakulása 1(6) HOLSTEIN-FRÍZ KERESZTEZETT TEHÉNÁLLOMÁNYOK KÜLLEMI TULAJDONSÁGAINAK ALAKULÁSA BÁDER P. 1 - BÁDER E. 1 BARTYIK J 2.- PORVAY

Részletesebben

DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI

DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI KAPOSVÁRI EGYETEM ÁLLATTUDOMÁNYI KAR Nagyállattenyésztési és Termeléstechnológiai Tanszék A doktori iskola vezetője DR. HORN PÉTER MTA rendes tagja Témavezető: DR. STEFLER

Részletesebben

ELSŐ TERMÉKENYÍTÉS IDEJE TEJELŐ TEHÉNÁLLOMÁNYOKNÁL

ELSŐ TERMÉKENYÍTÉS IDEJE TEJELŐ TEHÉNÁLLOMÁNYOKNÁL Első termékenyítés ideje tejelő tehénállományoknál 1 (6) ELSŐ TERMÉKENYÍTÉS IDEJE TEJELŐ TEHÉNÁLLOMÁNYOKNÁL BÁDER E. 1 - GERGÁCZ Z. 1 - GYÖRKÖS I. 2 - BÁDER P. 1 - KOVÁCS A. 1 - GYÖRFFY E. 1 - BOROS N.

Részletesebben

A versenyteljesítmény alapú szelekció lehetőségei a telivér- és ügetőtenyésztésben

A versenyteljesítmény alapú szelekció lehetőségei a telivér- és ügetőtenyésztésben II. Anker Alfonz emléknap és nemzetközi galambásztalálkozó Kaposvári Egyetem 2012. november 17. A versenyteljesítmény alapú szelekció lehetőségei a telivér- és ügetőtenyésztésben Dr. Bokor Árpád Kaposvári

Részletesebben

Matematikai geodéziai számítások 6.

Matematikai geodéziai számítások 6. Matematikai geodéziai számítások 6. Lineáris regresszió számítás elektronikus távmérőkre Dr. Bácsatyai, László Matematikai geodéziai számítások 6.: Lineáris regresszió számítás elektronikus távmérőkre

Részletesebben

ELTÉRŐ TARTÁSTECHNOLÓGIÁK HATÁSA A TEJELŐ TEHÉNÁLLOMÁNYOK ÉLETTARTAMÁRA. Báder Ernő - Kertész Tamás Kertészné, Győrffy Eszter- Kovács Anita

ELTÉRŐ TARTÁSTECHNOLÓGIÁK HATÁSA A TEJELŐ TEHÉNÁLLOMÁNYOK ÉLETTARTAMÁRA. Báder Ernő - Kertész Tamás Kertészné, Győrffy Eszter- Kovács Anita Eltérő tartástechnológiák hatása a tejelő tehénállományok élettartamára 1 (6) ELTÉRŐ TARTÁSTECHNOLÓGIÁK HATÁSA A TEJELŐ TEHÉNÁLLOMÁNYOK ÉLETTARTAMÁRA Báder Ernő - Kertész Tamás Kertészné, Győrffy Eszter-

Részletesebben

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI JÓZSA MÁTÉ JÓZSEF MOSONMAGYARÓVÁR

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI JÓZSA MÁTÉ JÓZSEF MOSONMAGYARÓVÁR DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI JÓZSA MÁTÉ JÓZSEF MOSONMAGYARÓVÁR 2006 NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS ÉLELMISZERTUDOMÁNYI KAR MOSONMAGYARÓVÁR ÜZEMGAZDASÁGI INTÉZET Az állati termék előállítás

Részletesebben

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI KAPOSVÁRI EGYETEM ÁLLATTUDOMÁNYI KAR Nagyállattenyésztési és Termeléstechnológiai Tanszék A doktori iskola vezetője: DR. HORN PÉTER az MTA rendes tagja Témavezető: DR. STEFLER

Részletesebben

JUH ÉS SZARVASMARHA TENYÉSZTÉSI PROGRAMOK FEJLESZTÉSÉT MEGALAPOZÓ KUTATÁSOK. MTA Doktori értekezés tézisei. Komlósi István

JUH ÉS SZARVASMARHA TENYÉSZTÉSI PROGRAMOK FEJLESZTÉSÉT MEGALAPOZÓ KUTATÁSOK. MTA Doktori értekezés tézisei. Komlósi István JUH ÉS SZARVASMARHA TENYÉSZTÉSI PROGRAMOK FEJLESZTÉSÉT MEGALAPOZÓ KUTATÁSOK MTA Doktori értekezés tézisei Komlósi István 2012 1. BEVEZETÉS A Tenyésztési Program A tenyésztési program elemei: 1. a tenyészcél

Részletesebben

Teljesítményvizsgálatok és tenyészkiválasztás II. Többlépcsős tenyészértékbecslés Tenyésztési program (dán vörös) Bika-előállító apák spermája sperma 70 % x 1500000 adag sperma Bika-előállító tehenek (500)

Részletesebben

-Vese körüli zsír tömege (g) (12) ,68 2,18

-Vese körüli zsír tömege (g) (12) ,68 2,18 KUTATÁSI JELENTÉS a Kvantitatív genetikai vizsgálatok a Pannon fehér nyúlpopulációban c. ifjúsági OTKA téma (2005-2007) eredményeiről. A kutasási munka célkitűzése, hogy a Kaposvári Egyetem Pannon fehér

Részletesebben

Vigh Zoltán 1 Húth Balázs 2 Bene Szabolcs 3 Polgár J. Péter 4

Vigh Zoltán 1 Húth Balázs 2 Bene Szabolcs 3 Polgár J. Péter 4 Vigh Zoltán 1 Húth Balázs 2 Bene Szabolcs 3 Polgár J. Péter 4 A húshasznú magyar tarka tehenek új küllemi bírálati rendszerének vizsgálata Monitoring the new system for the evaluation of conformation of

Részletesebben

A MAGYAR GABONAÁGAZAT KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A BÚZA- ÉS KUKORICAÁGAZATRA FOLYAMATAI HAZÁNK EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNT CSATLAKOZÁSÁT KÖVETEN

A MAGYAR GABONAÁGAZAT KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A BÚZA- ÉS KUKORICAÁGAZATRA FOLYAMATAI HAZÁNK EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNT CSATLAKOZÁSÁT KÖVETEN SZENT ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLL GAZDÁLKODÁS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA Doktori (PhD) értekezés A MAGYAR GABONAÁGAZAT KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A BÚZA- ÉS KUKORICAÁGAZATRA FOLYAMATAI HAZÁNK EURÓPAI UNIÓHOZ

Részletesebben

DOKTORI (PHD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI

DOKTORI (PHD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI DOKTORI (PHD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI TÖRÖK MÁRTON KESZTHELY 2009. PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR ÁLLAT- ÉS AGRÁRKÖRNYEZET-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA Iskolavezető: Dr. habil. ANDA ANGÉLA az MTA doktora Témavezető:

Részletesebben

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ ÉS KÓDSZÁMJEGYZÉK AZ FNY-01, FNY-02, FNY-03 FORMANYOMTATVÁNYOKHOZ

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ ÉS KÓDSZÁMJEGYZÉK AZ FNY-01, FNY-02, FNY-03 FORMANYOMTATVÁNYOKHOZ KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ AZ EGYESÜLETI NYILVÁNTARTÁSHOZ SZÜKSÉGES AZONOSÍTÁSI BEJELENTŐ NYOMTATVÁNYOKHOZ Az adatlapok a megszülete egyed származásának és fontosabb egyedi tulajdonságainak adatrögzítését szolgálják.

Részletesebben

6. Előadás. Vereb György, DE OEC BSI, október 12.

6. Előadás. Vereb György, DE OEC BSI, október 12. 6. Előadás Visszatekintés: a normális eloszlás Becslés, mintavételezés Reprezentatív minta A statisztika, mint változó Paraméter és Statisztika Torzítatlan becslés A mintaközép eloszlása - centrális határeloszlás

Részletesebben

Korszerő tenyésztési- és termelésellenırzési rendszer a tejtermelés fejlesztésének szolgálatában

Korszerő tenyésztési- és termelésellenırzési rendszer a tejtermelés fejlesztésének szolgálatában Korszerő tenyésztési- és termelésellenırzési rendszer a tejtermelés fejlesztésének szolgálatában ELİADÁS ÉS GYAKORLAT A Szent István Egyetem hallgatóinak Gödöllı 2007 november 16 Állattenyésztési Teljesítményvizsgáló

Részletesebben

Teljesítményvizsgálatok és tenyészkiválasztás II.

Teljesítményvizsgálatok és tenyészkiválasztás II. Teljesítményvizsgálatok és tenyészkiválasztás II. Többlépcsıs tenyészértékbecslés Tenyésztési program (dán vörös) Bika-elıállító apák spermája sperma 70 % x 1500000 adag sperma Bika-elıállító tehenek (500)

Részletesebben

Biometria az orvosi gyakorlatban. Korrelációszámítás, regresszió

Biometria az orvosi gyakorlatban. Korrelációszámítás, regresszió SZDT-08 p. 1/31 Biometria az orvosi gyakorlatban Korrelációszámítás, regresszió Werner Ágnes Villamosmérnöki és Információs Rendszerek Tanszék e-mail: werner.agnes@virt.uni-pannon.hu Korrelációszámítás

Részletesebben

Animal welfare, etológia és tartástechnológia

Animal welfare, etológia és tartástechnológia Animal welfare, etológia és tartástechnológia Animal welfare, ethology and housing systems Volume 4 Issue 2 Különszám Gödöllı 2008 137 HOL TART A MAGYARTARKA TENYÉSZTÉS; ERİSSÉGEK, FEJLESZTÉSI IRÁNYOK

Részletesebben

Magyartarka Tenyésztők Egyesülete

Magyartarka Tenyésztők Egyesülete Magyartarka Tenyésztők Egyesülete Munkabeszámoló az Egyesület 2011. évi tevékenységéről REGIONÁLIS KÖZGYŰLÉS 2011. február 28. - március 9. Dr. Füller Imre ügyvezető igazgató Régiók tenyészetszáma és tehénlétszáma

Részletesebben

Fajtatani ismeretek, típus kérdés

Fajtatani ismeretek, típus kérdés Fajtatani ismeretek, típus kérdés 2. elıadás B.Sc. Fontosabb fogalmak: Háziasítás és szakaszai Faj értelmezése Fajta értelmezése Az ún. rög szerepe Fajták csoportosítása Hasznosítási irány Színezet Szarv-szarvatlan

Részletesebben

- a teljes időszak trendfüggvénye-, - az utolsó szignifikánsan eltérő időszak trendfüggvénye-,

- a teljes időszak trendfüggvénye-, - az utolsó szignifikánsan eltérő időszak trendfüggvénye-, DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS PANNON EGYETEM GEORGIKON MEZŐGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola Témavezető: DR. KARDOS ZOLTÁNNÉ a közgazdaság tudományok kandidátusa AGRÁRGAZDASÁGI

Részletesebben

Statisztika I. 11. előadás. Előadó: Dr. Ertsey Imre

Statisztika I. 11. előadás. Előadó: Dr. Ertsey Imre Statisztika I. 11. előadás Előadó: Dr. Ertsey Imre Összefüggés vizsgálatok A társadalmi gazdasági élet jelenségei kölcsönhatásban állnak, összefüggnek egymással. Statisztika alapvető feladata: - tényszerűségek

Részletesebben

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei FONTOSABB AGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK HATÁSÁNAK VIZSGÁLATA AZ ŐSZI BÚZA TERMESZTÉSBEN

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei FONTOSABB AGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK HATÁSÁNAK VIZSGÁLATA AZ ŐSZI BÚZA TERMESZTÉSBEN Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei FONTOSABB AGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK HATÁSÁNAK VIZSGÁLATA AZ ŐSZI BÚZA TERMESZTÉSBEN Hornok Mária Témavezető: Prof. Dr. Pepó Péter MTA doktora DEBRECENI EGYETEM Hankóczy

Részletesebben

DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI

DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI KAPOSVÁRI EGYETEM AGRÁR- ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KAR Állattenyésztés-technológia és Menedzsment Tanszék A doktori iskola vezetője DR. KOVÁCS MELINDA egyetemi tanár Témavezető:

Részletesebben

SZARVASMARHA TELJESÍTMÉNYVIZSGÁLATI KÓDEX 2002.

SZARVASMARHA TELJESÍTMÉNYVIZSGÁLATI KÓDEX 2002. SZARVASMARHA TELJESÍTMÉNYVIZSGÁLATI KÓDEX 3. 2002. Készítette: a Szarvasmarha Teljesítményvizsgálati Kódex Szerkesztő Bizottság Dr. Sebestyén Sándor, a bizottság elnöke Országos Mezőgazdasági Minősítő

Részletesebben

Dr. Kovács Attila Zoltán. Publikációs jegyzék

Dr. Kovács Attila Zoltán. Publikációs jegyzék Név: Beosztás: Dr. Kovács Attila Zoltán egyetemi docens Publikációs jegyzék ( 1.) Bíró, P. - Kovács, A. - Perényi, M.: A garda (Pelecus cultratus L.) populációdinamikája és tápláléka a Balatonban. 217-231.

Részletesebben

Környezeti tényezők hatása eltérő vérhányadú charolais borjak választási, valamint éves kori teljesítményére

Környezeti tényezők hatása eltérő vérhányadú charolais borjak választási, valamint éves kori teljesítményére Szent István Egyetem, Állatorvos-tudományi Kar Állattenyésztési, Takarmányozástani és Laborállat-tudományi Intézet Környezeti tényezők hatása eltérő vérhányadú charolais borjak választási, valamint éves

Részletesebben

Áés LLATTENYÉSZTÉS TAKARMÁNYOZÁS. 6 (Hungarian Journal of) ANIMAL PRODUCTION. ENGLISH SUMMARIES Vol. 57. 2008.

Áés LLATTENYÉSZTÉS TAKARMÁNYOZÁS. 6 (Hungarian Journal of) ANIMAL PRODUCTION. ENGLISH SUMMARIES Vol. 57. 2008. 6 (Hungarian Journal of) ANIMAL PRODUCTION ÁLLATTENYÉSZTÉS és TAKARMÁNYOZÁS Fôszerkesztô (Editor-in-chief): GUNDEL János (Herceghalom) Szerkesztô (Editor): REGIUSNÉ MÔCSÉNYI Ágnes (Herceghalom) A szerkesztôség

Részletesebben

ÁLLATTENYÉSZTÉSI GENETIKA

ÁLLATTENYÉSZTÉSI GENETIKA TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 project ÁLLATTENYÉSZTÉSI GENETIKA University of Debrecen University of West Hungary University of Pannonia The project is supported by the European Union and co-financed by

Részletesebben

III. Kvantitatív változók kapcsolata (korreláció, regresszió)

III. Kvantitatív változók kapcsolata (korreláció, regresszió) III. Kvantitatív változók kapcsolata (korreláció, regresszió) Tartalom Változók kapcsolata Kétdimenziós minta (pontdiagram) Regressziós előrejelzés (predikció) Korreláció Tanuló Kétdimenziós minta Tanulással

Részletesebben

Mérési adatok illesztése, korreláció, regresszió

Mérési adatok illesztése, korreláció, regresszió Mérési adatok illesztése, korreláció, regresszió Korreláció, regresszió Két változó mennyiség közötti kapcsolatot vizsgálunk. Kérdés: van-e kapcsolat két, ugyanabban az egyénben, állatban, kísérleti mintában,

Részletesebben

Integrált vad- és élőhelygazdálkodás: nagyadgazdálkodás. Gímszarvas: táplálkozás, szaporodás, sűrűségfüggés, gazdálkodás

Integrált vad- és élőhelygazdálkodás: nagyadgazdálkodás. Gímszarvas: táplálkozás, szaporodás, sűrűségfüggés, gazdálkodás Integrált vad- és élőhelygazdálkodás: nagyadgazdálkodás Gímszarvas: táplálkozás, szaporodás, sűrűségfüggés, gazdálkodás Táplálkozási viselkedés 24 órás táplálkozás 6-10 táplálkozási periódus, közte kérődzés

Részletesebben

ÁLLATTENYÉSZTÉSI IRÁNYSZÁMOK ( S e g é d l e t ) napi tömeggyarapodás: 0,8-1 kg. elhullási % : 1-4 % kényszervágási % : 2-5 %

ÁLLATTENYÉSZTÉSI IRÁNYSZÁMOK ( S e g é d l e t ) napi tömeggyarapodás: 0,8-1 kg. elhullási % : 1-4 % kényszervágási % : 2-5 % PÁLYÁZAT, TANÁCSADÁS, INFORMÁCIÓ Partner tájékoztató ÁLLATTENYÉSZTÉSI IRÁNYSZÁMOK ( S e g é d l e t ) Szarvasmarha Borjú: születési tömeg: 35-40 kg/db föcstej itatás: 3-10 napig tejpótló-szer itatás: 60-100

Részletesebben

Tóth-Petrovics Ágnes: Szaporasági teljesítmények növelése exogén hormonális kezelések nélkül

Tóth-Petrovics Ágnes: Szaporasági teljesítmények növelése exogén hormonális kezelések nélkül Tóth-Petrovics Ágnes: Szaporasági teljesítmények növelése exogén hormonális kezelések nélkül Tejtermelő tehenek szaporításának nehézségei tenyésztői szemmel A tejtermelés világszerte szinte kizárólag holstein

Részletesebben

A GENOMIKUS TENYÉSZÉRTÉKEK ALKALMAZÁSA A HAZAI LIMOUSIN TENYÉSZTÉSBEN

A GENOMIKUS TENYÉSZÉRTÉKEK ALKALMAZÁSA A HAZAI LIMOUSIN TENYÉSZTÉSBEN A GENOMIKUS TENYÉSZÉRTÉKEK ALKALMAZÁSA A HAZAI LIMOUSIN TENYÉSZTÉSBEN Mottó: A GENOMIKA A LEGNAGYOBB HATÁSÚ FEJLESZTÉS A MÉLYHŰTÖTT SZAPORÍTÓANYAG BEVEZETÉSE ÓTA PIERRE LALIBERTÉ A SEMEX- ALLIANCE ALELNÖKE

Részletesebben

PANNON EGYETEM GEORGIKON MEZŐGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS. Készült a Pannon Egyetem Állattenyésztési Tudományok

PANNON EGYETEM GEORGIKON MEZŐGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS. Készült a Pannon Egyetem Állattenyésztési Tudományok PANNON EGYETEM GEORGIKON MEZŐGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR Állattudományi és Állattenyésztéstani Tanszék DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS Készült a Pannon Egyetem Állattenyésztési Tudományok Doktori Iskola keretében Doktori

Részletesebben

Magyartarka Tenyésztők Egyesülete

Magyartarka Tenyésztők Egyesülete Magyartarka Tenyésztők Egyesülete Munkabeszámoló az Egyesület 2014. évi tevékenységéről REGIONÁLIS KÖZGYŰLÉS 2015. február 24. - március 13. Dr. Füller Imre ügyvezető igazgató Régiók tenyészetszáma és

Részletesebben

PÁROSÍTÁS SZIMULÁCIÓJA NAGY POPULÁCIÓBAN. Komlósi István DE ATC MTK, Állattenyésztés- és Takarmányozástani Tanszék, Debrecen

PÁROSÍTÁS SZIMULÁCIÓJA NAGY POPULÁCIÓBAN. Komlósi István DE ATC MTK, Állattenyésztés- és Takarmányozástani Tanszék, Debrecen PÁROSÍTÁS SZIMULÁCIÓJA NAGY POPULÁCIÓBAN Komlósi István DE ATC MTK, Állattenyésztés- és Takarmányozástani Tanszék, Debrecen Összefoglalás A szerző a szimulált tehénállományt és valós bikaállományt klaszteranalízissel

Részletesebben

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék GAZDASÁGSTATISZTIKA. Készítette: Bíró Anikó. Szakmai felelős: Bíró Anikó június

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék GAZDASÁGSTATISZTIKA. Készítette: Bíró Anikó. Szakmai felelős: Bíró Anikó június GAZDASÁGSTATISZTIKA GAZDASÁGSTATISZTIKA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Bene Szabolcs 1 - Balaskó Georgina 2 - Polgár J. Péter 3

Bene Szabolcs 1 - Balaskó Georgina 2 - Polgár J. Péter 3 Bene Szabolcs 1 - Balaskó Georgina 2 - Polgár J. Péter 3 Néhány tényező hatása eltérő holstein-fríz génhányaddal rendelkező tehenek laktációs teljesítményére Some effects on lactation performance of cows

Részletesebben

A tejelő fajták hatása a magyar merinó gyapjútermelésére

A tejelő fajták hatása a magyar merinó gyapjútermelésére Nagy Zsuzsanna 1 Toldi Gyula 2 Holló István 3 A tejelő fajták hatása a magyar merinó gyapjútermelésére Effect of dairy sheep breeds ont he wool production of the hungarian merino anagyzsuzsanna@gmail.com

Részletesebben

FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI

FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI statisztika 9 IX. ROBUsZTUs statisztika 1. ROBUsZTUssÁG Az eddig kidolgozott módszerek főleg olyanok voltak, amelyek valamilyen értelemben optimálisak,

Részletesebben

Régi új csúcstenyészérték a magyartarka fajtában

Régi új csúcstenyészérték a magyartarka fajtában Régi új csúcstenyészérték a magyartarka fajtában - új tulajdonságokkal bővült a Kettőshasznú Termelési Index (KTI) - A kettőshasznosítású fajták tenyésztésének koncepciója A kettőshasznosítású fajták tenyésztésében

Részletesebben

Biomatematika 13. Varianciaanaĺızis (ANOVA)

Biomatematika 13. Varianciaanaĺızis (ANOVA) Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar Biomatematikai és Számítástechnikai Tanszék Biomatematika 13. Varianciaanaĺızis (ANOVA) Fodor János Copyright c Fodor.Janos@aotk.szie.hu Last Revision Date:

Részletesebben

A Kaposvári Egyetem nyúltenyésztési programja PANNON NYÚLTENYÉSZTÉSI PROGRAM. Anyai vonal. Pannon fehér. Nagytestű vonal

A Kaposvári Egyetem nyúltenyésztési programja PANNON NYÚLTENYÉSZTÉSI PROGRAM. Anyai vonal. Pannon fehér. Nagytestű vonal A HÁROM GENOTÍPUS FŐBB JELLEMZŐI: A Kaposvári Egyetem nyúltenyésztési programja PANNON NYÚLTENYÉSZTÉSI PROGRAM A Kaposvári Egyetem három állomány szelekcióját végzi Anyai vonal Pannon fehér Nagytestű vonal

Részletesebben

Jubíleumi Szakmai Nap

Jubíleumi Szakmai Nap Jubíleumi Szakmai Nap Bonyhád, 2014. június 19. Fél évszázad a magyartarka tenyésztés szolgálatában Friebert Anikó Pannóna-Állattenyésztő Kft. ügyvezető A fajta meghonosodása Tolna vármegyében A magyartarka

Részletesebben

Kondícióbírálati és küllemi bírálati rendszerek. 3. elıadás

Kondícióbírálati és küllemi bírálati rendszerek. 3. elıadás Kondícióbírálati és küllemi bírálati rendszerek 3. elıadás Kondíció fogalma és jelentısége Fogalma: erınléti és tápláltsági állapot. A francia kondícióbírálat elvei húsmarhákra Szubjektív értékelés Mit

Részletesebben

A HAZAI ADOTTSÁGOKRA ALAPOZOTT VERSENYKÉPES JUH- ÉS KECSKETENYÉSZTÉSSEL KAPCSOLATOS VIZSGÁLATOK

A HAZAI ADOTTSÁGOKRA ALAPOZOTT VERSENYKÉPES JUH- ÉS KECSKETENYÉSZTÉSSEL KAPCSOLATOS VIZSGÁLATOK MTA DOKTORI ÉRTEKEZÉS Dr. Póti Péter A HAZAI ADOTTSÁGOKRA ALAPOZOTT VERSENYKÉPES JUH- ÉS KECSKETENYÉSZTÉSSEL KAPCSOLATOS VIZSGÁLATOK 2014 1 ARRÓL, AMI EGYKOR MEGVOLT, DE ELENYÉSZETT Őseink mind a juhtartást/tenyésztést,

Részletesebben

Magyartarka Tenyésztők Egyesülete

Magyartarka Tenyésztők Egyesülete Magyartarka Tenyésztők Egyesülete Munkabeszámoló az Egyesület 2011. évi tevékenységéről REGIONÁLIS KÖZGYŰLÉS 2011. február 28. - március 9. Dr. Füller Imre ügyvezető igazgató Régiók tenyészetszáma és tehénlétszáma

Részletesebben

RÉGI FAJTA ÚJ ERÉNYEKKEL A MAGYARTARKA TENYÉSZTÉS EREDMÉNYEI

RÉGI FAJTA ÚJ ERÉNYEKKEL A MAGYARTARKA TENYÉSZTÉS EREDMÉNYEI RÉGI FAJTA ÚJ ERÉNYEKKEL A MAGYARTARKA TENYÉSZTÉS EREDMÉNYEI Dr. HÚTH Balázs tenyésztés- és marketingvezető Tarka Marhafesztivál Bonyhád 2012. augusztus 10-11. A fajta szerepe a hazai mezőgazdaságban A

Részletesebben

Juhász Péter Prokisch József-Csorvási Éva-Petes Kata-Nemes Ildikó- Bársony Péter-Stündl László Debreceni Egyetem AGTC

Juhász Péter Prokisch József-Csorvási Éva-Petes Kata-Nemes Ildikó- Bársony Péter-Stündl László Debreceni Egyetem AGTC Juhász Péter Prokisch József-Csorvási Éva-Petes Kata-Nemes Ildikó- Bársony Péter-Stündl László Debreceni Egyetem AGTC 2013. május 22-23. XXXVII. Halászati Tudományos Tanácskozás A szelén: Sokáig toxikus

Részletesebben

Módszertani Intézeti Tanszéki Osztály. A megoldás részletes mellékszámítások hiányában nem értékelhető!

Módszertani Intézeti Tanszéki Osztály. A megoldás részletes mellékszámítások hiányában nem értékelhető! BGF KKK Módszertani Intézeti Tanszéki Osztály Budapest, 2012.. Név:... Neptun kód:... Érdemjegy:..... STATISZTIKA II. VIZSGADOLGOZAT Feladatok 1. 2. 3. 4. 5. 6. Összesen Szerezhető pontszám 21 20 7 22

Részletesebben

AZ ŐSHONOS KENDERMAGOS MAGYAR TYÚK TARTÁSA HÓDMEZŐVÁSÁRHELYEN A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM MEZŐGAZDASÁGI FŐISKOLAI KARÁNAK TANÜZEMÉBEN

AZ ŐSHONOS KENDERMAGOS MAGYAR TYÚK TARTÁSA HÓDMEZŐVÁSÁRHELYEN A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM MEZŐGAZDASÁGI FŐISKOLAI KARÁNAK TANÜZEMÉBEN AZ ŐSHONOS KENDERMAGOS MAGYAR TYÚK TARTÁSA HÓDMEZŐVÁSÁRHELYEN A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM MEZŐGAZDASÁGI FŐISKOLAI KARÁNAK TANÜZEMÉBEN Főiskolai Karunk 1977 óta foglalkozik a kendermagos magyar tyúk fajtafenntartó

Részletesebben

A HAZAI CHAROLAIS SZARVASMARHA ÁLLOMÁNY TÍPUSAINAK ÉS ÉRTÉKMÉRŐ TULAJDONSÁGAINAK ELEMZÉSE

A HAZAI CHAROLAIS SZARVASMARHA ÁLLOMÁNY TÍPUSAINAK ÉS ÉRTÉKMÉRŐ TULAJDONSÁGAINAK ELEMZÉSE SZENT ISTVÁN EGYETEM A HAZAI CHAROLAIS SZARVASMARHA ÁLLOMÁNY TÍPUSAINAK ÉS ÉRTÉKMÉRŐ TULAJDONSÁGAINAK ELEMZÉSE Doktori értekezés tézisei Domokos Zoltán Gödöllő 2011 A doktori iskola megnevezése: Állattenyésztés-tudományi

Részletesebben

A regisztrált álláskeresők számára vonatkozó becslések előrejelző képességének vizsgálata

A regisztrált álláskeresők számára vonatkozó becslések előrejelző képességének vizsgálata A regisztrált álláskeresők számára vonatkozó becslések előrejelző képességének vizsgálata Az elemzésben a GoogleTrends (GT, korábban Google Insights for Search) modellek mintán kívüli illeszkedésének vizsgálatával

Részletesebben

Tejelő szarvasmarhák legeltetése: fajták, korcsoportok, lehetőségek. 1. előadás

Tejelő szarvasmarhák legeltetése: fajták, korcsoportok, lehetőségek. 1. előadás Tejelő szarvasmarhák legeltetése: fajták, korcsoportok, lehetőségek 1. előadás 1. Tejtermelő fajták Holstein-fríz szín: fekete/vörös szabálytalan tarka, tehén: 650-750 kg, bika: 1100 kg, teny. vétel: 16-18

Részletesebben

Bokor Judit PhD. Szerz, cím, megjelenés helye, Szerz, cím, megjelenés helye, 2008. Szerz, cím, megjelenés. helye, PUBLIKÁCIÓ. Könyv, idegen nyelv

Bokor Judit PhD. Szerz, cím, megjelenés helye, Szerz, cím, megjelenés helye, 2008. Szerz, cím, megjelenés. helye, PUBLIKÁCIÓ. Könyv, idegen nyelv Bokor Judit PhD PUBLIKÁCIÓ Könyv, idegen nyelv Szerz, cím, megjelenés helye, 2006 Szerz, cím, megjelenés helye, 2007 Szerz, cím, megjelenés helye, 2008 Szerz, cím, megjelenés helye, 2009 Könyv, magyar

Részletesebben

TENYÉSZTİK EGYESÜLETE TENYÉSZTÉSI PROGRAM

TENYÉSZTİK EGYESÜLETE TENYÉSZTÉSI PROGRAM MAGYAR TENYÉSZTİK CHAROLAIS EGYESÜLETE 3525 Miskolc, Vologda u. 3. Tel.:46/412-265, Fax:46/506-763 info@charolais.hu www.charolais.hu TENYÉSZTÉSI PROGRAM A Közgyőlés elfogadta 2015. március 20-án, Kunpeszéren

Részletesebben

HOL TART A MAGYARTARKA TENYÉSZT ÉS

HOL TART A MAGYARTARKA TENYÉSZT ÉS HOL TART A MAGYARTARKA TENYÉSZT SZTÉS, S, ERŐSS SSÉGEK, FEJLESZTÉSI SI IRÁNYOK ÉS PERSPEKTÍVÁK Dr. HÚTH H Balázs tenyészt sztés- és s marketingvezető Magyartarka Tenyészt sztők k Egyesülete Regionális

Részletesebben

Statisztikai következtetések Nemlineáris regresszió Feladatok Vége

Statisztikai következtetések Nemlineáris regresszió Feladatok Vége [GVMGS11MNC] Gazdaságstatisztika 10. előadás: 9. Regressziószámítás II. Kóczy Á. László koczy.laszlo@kgk.uni-obuda.hu Keleti Károly Gazdasági Kar Vállalkozásmenedzsment Intézet A standard lineáris modell

Részletesebben

Animal welfare, etológia és tartástechnológia

Animal welfare, etológia és tartástechnológia Animal welfare, etológia és tartástechnológia Animal welfare, ethology and housing systems Volume 7 Issue 4 Különszám Gödöllı 2011 202 ANGOL TELIVÉR TENYÉSZKANCÁK ÉLİSÚLYA ÉS TESTMÉRETEI Bene Szabolcs,

Részletesebben

A MAGNÉZIUM - ADAGOLÁS HATÁSA A TYÚKOK TERMELÉSI TULAJDONSÁGAIRA

A MAGNÉZIUM - ADAGOLÁS HATÁSA A TYÚKOK TERMELÉSI TULAJDONSÁGAIRA DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI NYUGAT - MAGYARORSZÁGI EGYETEM MEZ GAZDASÁG- ÉS ÉLELMISZERTUDOMÁNYI KAR MOSONMAGYARÓVÁR ÁLLATTUDOMÁNYI INTÉZET Doktori Iskola vezet je: Dr. Schmidt János egyetemi tanár

Részletesebben

Az idősorok összetevői Trendszámítás Szezonalitás Prognosztika ZH

Az idősorok összetevői Trendszámítás Szezonalitás Prognosztika ZH Idősorok Idősor Statisztikai szempontból: az egyes időpontokhoz rendelt valószínűségi változók összessége. Speciális sztochasztikus kapcsolat; a magyarázóváltozó az idő Determinisztikus idősorelemzés esetén

Részletesebben

Magyartarka Tenyésztők Egyesülete

Magyartarka Tenyésztők Egyesülete Magyartarka Tenyésztők Egyesülete Munkabeszámoló az Egyesület 2009. évi tevékenységéről Füller Imre ügyvezető igazgató Régiók tenyészetszáma és tehénlétszáma II. körzet Veszprém, Komárom-Esztergom, Fejér,

Részletesebben

Animal welfare, etológia és tartástechnológia

Animal welfare, etológia és tartástechnológia Animal welfare, etológia és tartástechnológia Animal welfare, ethology and housing systems Volume 4 Issue 2 Különszám Gödöllı 2008 233 AUBRAC ÉS CHAROLAIS BORJAK VÁLASZTÁSI TELJESÍTMÉNYÉNEK ÉRTÉKELÉSE

Részletesebben

PUBLIKÁCIÓS LISTA. KARÁCSONY P. (2008): A hazai gabonaágazat nemzetközi versenyképessége. XXXII. Óvári Tudományos Nap, Mosonmagyaróvár (elıadás)

PUBLIKÁCIÓS LISTA. KARÁCSONY P. (2008): A hazai gabonaágazat nemzetközi versenyképessége. XXXII. Óvári Tudományos Nap, Mosonmagyaróvár (elıadás) PUBLIKÁCIÓS LISTA 1. Magyar nyelvő elıadás és poszter KARÁCSONY P. DEBRECENI A. (2010): Az iskolázottság szerepe a magyar agrárgazdaság versenyképességében. Intelektuálny kapitál, ako konkurencná vyhoda

Részletesebben

A NAPTÁRI (KRONOLÓGIAI) ÉLETKOR KISZÁMÍTÁSÁNAK, A BIOLÓGIAI ÉLETKOR (MORFOLÓGIAI KOR) ÉS A VÁRHATÓ TESTMAGASSÁG MEGHATÁROZÁSÁNAK MÓDSZERE

A NAPTÁRI (KRONOLÓGIAI) ÉLETKOR KISZÁMÍTÁSÁNAK, A BIOLÓGIAI ÉLETKOR (MORFOLÓGIAI KOR) ÉS A VÁRHATÓ TESTMAGASSÁG MEGHATÁROZÁSÁNAK MÓDSZERE A NAPTÁRI (KRONOLÓGIAI) ÉLETKOR KISZÁMÍTÁSÁNAK, A BIOLÓGIAI ÉLETKOR (MORFOLÓGIAI KOR) ÉS A VÁRHATÓ TESTMAGASSÁG MEGHATÁROZÁSÁNAK MÓDSZERE A NAPTÁRI ÉLETKOR KISZÁMÍTÁSA A hétköznapi értelemben is használt,

Részletesebben

Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930

Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági

Részletesebben

Matematikai statisztika c. tárgy oktatásának célja és tematikája

Matematikai statisztika c. tárgy oktatásának célja és tematikája Matematikai statisztika c. tárgy oktatásának célja és tematikája 2015 Tematika Matematikai statisztika 1. Időkeret: 12 héten keresztül heti 3x50 perc (előadás és szeminárium) 2. Szükséges előismeretek:

Részletesebben

AGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK HATÁSA A KULTÚRNÖVÉNYEKRE ÉS A GYOMOSODÁSRA

AGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK HATÁSA A KULTÚRNÖVÉNYEKRE ÉS A GYOMOSODÁSRA PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR NÖVÉNYVÉDELMI INTÉZET NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÉS KERTÉSZETI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA ISKOLA VEZETŐ DR. GÁBORJÁNYI RICHARD MTA DOKTORA AGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK HATÁSA A KULTÚRNÖVÉNYEKRE

Részletesebben

Kennelkönyv. ami tartalmazza:

Kennelkönyv. ami tartalmazza: a kutya tenyésztõk és fedezõkan tulajdonosok számára ami tartalmazza: " tenyészszukák nyilvántartása (egyéni lap + összesítő) " ellések nyilvántartása - ellési ló " kölykök listája " fedezõkanok listája

Részletesebben

A HŐMÉRSÉKLET ÉS A CSAPADÉK HATÁSA A BÜKK NÖVEKEDÉSÉRE

A HŐMÉRSÉKLET ÉS A CSAPADÉK HATÁSA A BÜKK NÖVEKEDÉSÉRE A HŐMÉRSÉKLET ÉS A CSAPADÉK HATÁSA A BÜKK NÖVEKEDÉSÉRE Manninger M., Edelényi M., Jereb L., Pödör Z. VII. Erdő-klíma konferencia Debrecen, 2012. augusztus 30-31. Vázlat Célkitűzések Adatok Statisztikai,

Részletesebben

Magyartarka Tenyésztők Egyesülete

Magyartarka Tenyésztők Egyesülete Magyartarka Tenyésztők Egyesülete Munkabeszámoló az Egyesület 2012. évi tevékenységéről REGIONÁLIS KÖZGYŰLÉS 2013. február 28. - március 9. Dr. Füller Imre ügyvezető igazgató Régiók tenyészetszáma és tehénlétszáma

Részletesebben