Készült a Pannon Egyetem Állattenyésztési Tudományok Doktori Iskola keretében

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Készült a Pannon Egyetem Állattenyésztési Tudományok Doktori Iskola keretében"

Átírás

1 PANNON EGYETEM GEORGIKON MEZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR Állattudományi és Állattenyésztéstani Tanszék DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS Készült a Pannon Egyetem Állattenyésztési Tudományok Doktori Iskola keretében Doktori Iskola vezetje, témavezet DR. SZABÓ FERENC egyetemi tanár, az MTA doktora KÜLÖNBÖZ FAJTÁJÚ HÚSHASZNÚ TEHENEK NÉHÁNY ÉRTÉKMÉRJE AZONOS KÖRNYEZETBEN Készítette BENE SZABOLCS KESZTHELY 2007

2

3 Különböz fajtájú húshasznú tehenek néhány értékmérje azonos környezetben Értekezés doktori (PhD) fokozat elnyerése érdekében Írta: BENE SZABOLCS Készült a Pannon Egyetem Állattenyésztési Tudományok Doktori Iskola iskolája keretében Témavezet: Dr. SZABÓ FERENC, egyetemi tanár, az MTA doktora Elfogadásra javaslom (igen / nem) A jelölt a doktori szigorlaton... % -ot ért el, Keszthely, elnöke.... Szigorlati Bizottság Az értekezést bírálóként elfogadásra javaslom: Bíráló neve: igen /nem Bíráló neve: igen /nem Bíráló neve: igen /nem. (aláírás). (aláírás). (aláírás) A jelölt az értekezés nyilvános vitáján...% - ot ért el Keszthely, Bíráló Bizottság elnöke A doktori (PhD) oklevél minsítése... Az EDT elnöke

4

5 KIVONAT A szerz a keszthelyi kísérleti húsmarhatelepen, tíz éven át azonos körülmények között tartott, kilenc fajtába (magyar tarka, hereford, angus, red angus, lincoln red, limousin, charolais, blonde d Aquitaine, shaver) tartozó tehenek néhány értékmérjét hasonlította össze. Arra kereste a választ, hogy a reprodukciós teljesítményben, a növekedésben és a kifejlettkori élsúlyban, valamint a borjúnevel-képességben milyen különbségek vannak a fajták között. Az irodalmi utalásoknak megfelelen a kis test, anyai típusba tartozó fajták reprodukciós fölénye a vizsgálatban is megmutatkozott. A legjobb vemhesülési eredményt a red angus, charolais és angus fajták érték el, a hereford és a lincoln red teljesítménye közepesnek tekinthet. A legjobb szaporulati és felnevelési, valamint a legjobb fajlagos mutatókat is az angus, a red angus, charolais, illetve a hereford fajták mutatták. Az extenzív lápi körülmények között a nivarú állatok növekedési erélye kisebb volt, mint az kedvezbb körülmények között lehetne. Ez abban mutatkozott meg, hogy a vizsgált fajták 4-6 hónappal késbb érték el a becsült tenyészérettségi élsúlyt, mint a szakirodalomban közölt, kívánatosnak tekintett értékek. Az eredmények viszont tendenciájukban megegyeznek az egyes fajták közötti különbségekrl meglév eddigi információkkal. Az értékelt tényezk, nevezetesen a borjú genotípusa, a tehén elléskori életkora, az évjárat, az évszak és a borjú ivara szignifikáns (P<0,001, ill. P<0,05) különbségeket eredményeztek a borjak választási eredményeiben. A legnagyobb választási eredményeket a limousin és blonde d Aquitaine anyák borjai érték el, bár ezektl alig maradt el a red angus, az angus és a shaver. A tehén életkora a korábbi vizsgálatok eredményeihez hasonló módon és tendenciával, a keszthelyi lápi körülmények között is befolyásolta a borjak választási eredményét. A többfajtás tenyészértékbecslés (MBVE) eredményei szerint a választási tulajdonságok direkt örökölhetsége közepes (h 2 d = 0,31-0,51) közepes, anyai örökölhetsége pedig gyenge (h 2 m = 0,07-0,15). A három különböz egyedmodell a választási tulajdonságra hasonló genetikai paramétereket eredményezett. A modell az egyedek tenyészértékét csak nagyon kis mértékben befolyásolta, a rangsorok között pedig nem volt számottev különbség.

6 ABSTRACT SOME PRODUCTION TRAITS OF BEEF COWS OF DIFFERENT BREEDS IN IDENTICAL ENVIRONMENTS The author performed evaluations of different breeds of cows (Hungarian Simmental, Hereford, Angus, Red Angus, Lincoln Red, Limousin, Charolais, Blonde d Aquitaine, Shaver) for 10 years at the Keszthely experimental farm. The aim of study was to evaluate the differences between breeds in mature weight, reproduction, growth and calf rearing. The advantage of the smaller framed breeds in reproduction was confirmed - as expected based on published data. The best pregnancy rates were achieved by the Red Angus, Charolais and Angus types, while the Hereford and Lincoln Red breeds had medium performance. The best reproduction, rearing and calf production per cow were also achieved by the Angus, Red Angus, Charolais and Hereford breeds. In the extensive peatbog-soil pasture environment, the growth rate of female cattle was lower than under optimal circumstances. The breeds included in the research achieved breeding weight 4-6 month later than indicated by other publications. The result of the research however confirmed the differences between the breeds already known. The evaluated characteristics had sigificant differences (P<0.001, and P<0.05) on weaning weight due to the genotype of the calves, age of the cow at first calving, birth year and season and sex of the calves. The highest weaning weights were achieved by the calves of the Limousin and Blonde d Aquitaine breeds, closely followed by the Red Angus, Angus and Shaver. In the wetland environment, the age of the cow had significant effect on the calves weaning weight as predicted by previous studies in other environments. According to the results of multi-breed breeding value estimation direct heritability of weaning characteristics is medium (h 2 d = ) and maternal heritability is weak (h 2 m = ). The three different types of animal models resulted similar genetic parameters on weaning traits. The model had very little impact on the breeding value of individuals and gradiation as a rank of sires showed little difference.

7 AUSZUG EINIGE LEISTUNGSMERKMALE DER MUTTERKÜHEN VON VERSCHIEDENER RASSEN IN DER GLEICHEN UMWELTBEDINGUNGEN Der Autor hat in seiner Arbeit durch zehn Jahren lang einige Leistungseigenschaften der Mutterkühen von neun Fleischrinderrassen (Ungarisches Fleckvieh, Hereford, Limousin, Charolais, Angus, Red Angus, Lincoln Red, Blonde d Aquitaine und Shaver) verglichen. Er hat die Antwort darauf gesucht, welche Unterschiede sind zu finden in der Reproduktionsleistung, in der Wachstum und im Gewicht von aufgewachsenen Kühen, und in der Kalbaufzuchtsfähigkeit der Kühen von verschiedener Rassen. Wie es in der Fachliteratur geschrieben wurde, die Kühe im mütterleichen Typ mit kleineren Körper eine reproduktive Vorteil in dieser Untersuchung auch gezeigt haben. Die beste Trächtigkeitsraten hatten die Rassen Red Angus, Charolais, und Angus, die Hereford und Lincoln Red Kühe zeigten mittelmäßige Ergebnisse. Die beste spezifische Ergebnisse in der Vermehrung und in der Kälberaufzucht sind auch bei den Rassen Angus, Red Angus und Charolais Kühen zu sehen. In der Haltung zwischen extensiven Weidebedingungen am Moorboden die Wachstumsintensität der Kühe war niedriger, als das zwischen besseren Haltunsbedingungen gewesen wäre. Es zeigte sich auch daran, daß die geprüfte Rassen das Gewicht von Zuchtreife um 4-6 Monate später erreichteten, wie es im Fachliteratur als Erwünscht geschrieben wurde. Aber die Ergebnisse im Tendenz sind gleich mit den früheren Informationen über dieser Rassen. Die gewertete Eigenschaften, wie Genotyp des Kalbes, das Alter der Kuh bei der Abkalbung, der Jahrgang, die Jahreszeiten und das Geschlecht des Kalbes ergaben signifikante Unterschiede in den Absatzergebnissen der Kälber (P<0,001; P<0,05). Die höchste Gewichte erreichten die Limousin und Blonde d Aquitaine Kälber, aber die Red Angus, Angus und Red Lincoln Kälber hatten auch nur mit weniger niedrigere Ergebnisse. Das Alter der Kuh - mit gleichem Tendenz wie im früheren Untersuchungen übte eine beweisbare Wirkung auf die Absatzleistung der Kälber. Laut den Ergebnissen der Zuchtwertschäzung mit mehreren Rassen (MBVE) die direkte Absatzparametern haben mittelmäßige Heritabilität (h 2 d = 0,31-0,51 ), und die mütterliche Heritabilität ist niedrig (h 2 m = 0,07-0,15). Die drei unterschiedliche Tiermodelle (Animal Model) bei den Absatzeigenschaften zeigten ähnliche genetische Parametern. Das Modell beeinflußte den Zuchtwert der Tiere nur sehr niedriegerweise, und in der Reihenfolge fanden wir keine Unterschiede.

8 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS IRODALMI ÁTTEKINTÉS Reprodukciós teljesítmény Vemhesülés Szaporulat Növekedés és kifejlettkori súly Növekedési ütem Tenyészérettségi élsúly és életkor Kifejlettkori élsúly A kifejlett tehenek testméretei A küllemi bírálat, a kondíció bírálat és a testméretek Borjúnevel-képesség és a választási súly A borjúnevel-képesség és a választási eredmények kapcsolata A választási eredményekre ható tényezk A húshasznú tehenek tejtermelése A választási súly, súlygyarapodás és a 205-napos súly örökölhetsége A többfajtás tenyészértékbecslés Tenyészértékbecslés egyedmodellel A VIZSGÁLAT CÉLJA ANYAG ÉS MÓDSZER A vizsgálat helye és a vizsgált állomány A vemhesülést befolyásoló tényezk vizsgálata A szaporulati mutatók vizsgálata A növekedés, a kifejlettkori súly és a testméretek értékelése A növekedési ütem vizsgálata A tenyészérettségi életkor és élsúly becslése Kifejlettkori élsúly és életkor meghatározása A kifejlettkori testméretek vizsgálata A borjúnevel-képesség és a választási súly vizsgálata A környezeti hatások elemzése Genetikai paraméterek, tenyészértékek meghatározása Az alkalmazott programok EREDMÉNYEK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK A vemhesülést befolyásoló tényezk Szaporulati eredmények A növekedési ütem és a kifejlettkori élsúly... 63

9 A növekedési ütem A becsült tenyésztésbe vételi életkor és élsúly A kifejlett kori élsúly A kifejlett kori testméretek A borjúnevel-képesség Környezeti hatások Választási eredmények az apa és az anya fajtája szerint Genetikai paraméterek, tenyészértékek Variancia és kovariancia komponensek, genetikai paraméterek Tenyészértékek A vizsgált modellek összehasonlítása KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A reprodukciós eredmények Növekedés, tenyésztésbe vétel, kifejlettkori súly, testméretek Borjúnevel képesség Környezeti hatások Genetikai paraméterek, tenyészértékek ÚJ KUTATÁSI EREDMÉNYEK (TÉZISPONTOK) NEW RESEARCH RESULTS (POINTS OF THESIS) ÖSSZEFOGLALÁS KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNYEK JEGYZÉKE Az értekezés témakörében megjelent tudományos közlemények Idegen nyelv folyóiratban megjelent lektorált cikk Magyar nyelv folyóiratban megjelent lektorált cikk Konferencia kiadványban megjelent közlemények idegen nyelven Konferencia kiadványban megjelent közlemények magyar nyelven Az értekezés témakörén kívüli (egyéb) közlemények Idegen nyelv folyóiratban megjelent lektorált cikk Magyar nyelv folyóiratban megjelent lektorált cikk Konferencia kiadványban megjelent közlemények idegen nyelven Konferencia kiadványban megjelent közlemények magyar nyelven Egyéb közlemény FELHASZNÁLT IRODALOM MELLÉKLETEK

10 BEVEZETÉS 1. BEVEZETÉS A húsmarhatenyésztés célja világszerte a szükséges mennyiség vágómarha és marhahús gazdaságos megtermelése és piacra juttatása. Noha a marhahústermelésben a tejés kettshasznosítású fajták világszerte meghatározó arányt képviselnek, a húshasznú állományok szerepe is fontos és növekv jelentség. A marhahústermelés terén Magyarországnak évszázados hagyományai vannak. A középkorban hazánkat Európa marhahús-szállítójának tekintették. Korabeli feljegyzések bizonyítják, hogy azidtájt a Kárpát-medencébl évente több százezer hízóökröt hajtottak lábon a bécsi, milánói, nürnbergi vágóhidakra. Erre jó alapot adott a többmilliós, igázásra is használt magyar szürke marha, mely képes volt lábon, legelve nagy távolságokra eljutni. A századfordulótól az 1970-es évig a magyar tarka fajta töltötte be ezt a szerepet, melynek kettshasznosítású fajtaként a nyugat-európai ízlésnek megfelel, faggyúban szegény, de jól márványozott húsa rendkívüli népszerségnek örvendett. A hazai szarvasmarha-tenyésztés szakosodása az 1972-ben elfogadott kormányprogram hatására indult el. A programban megfogalmazottak alapján egyrészt létrejött az intenzív tejtermel ágazat, másrészt kialakultak a hazai húsmarha állományok. A húsmarhatartás az 1970-es és az 1980-as években fejldött, majd késbb a tehénlétszám visszaesett és az ágazat stagnált. Ez a létszámcsökkenés oly mértéket öltött, hogy december 1-re az anyatehén létszám 39 ezerre csökkent. Az olcsóbb baromfihús a marhahúsnak világszerte konkurensévé vált. Ez nagy szerepet játszott abban, hogy a hazai marhahús fogyasztás az évek során 3,1 kg/f/év-re csökkent. Ennek következtében a hazai marhahús termelésünk visszaesett, az itthon elállított marhahúsnak csupán felét értékesítjük a hazai piacokon. Az EU csatlakozási szerzdésünk a támogatott tehénlétszámot az akkorinál jóval többre, 117 ezer húshasznú tehénre határozta meg. Napjainkra már elértük ezt a létszámot, így az ágazat további fejldési lehetségét nem a tehenek számának növelése, hanem az ágazat bels tartalékainak a feltárása jelenti. Jelents tartalék rejlik a hazai húsmarha állományok szaporulati és választási eredményeinek javításában, valamint a költségek csökkentésben, az olcsóbb, takarékosabb tartási, takarmányozási megoldások alkalmazásában és végezetül a szaktudás továbbfejlesztésében is. A húsmarha ágazat fejlesztése nagyon fontos és sürget feladat. Ehhez a szükséges terület és takarmánybázis hazánkban rendelkezésre áll. Jelenleg 1,07 millió hektár a 10

11 BEVEZETÉS gyepterületünk, emellett hazánk a kukoricaövezetben fekszik, és az ország 72 %-a mezgazdaságilag hasznosítható terület. Ez Európában kiemelked, jelents melléktermékhozamot biztosít a húshasznú anyatehéntartás számára. Mindezek, továbbá a silókukoricatermesztés kedvez ökológiai feltétele megalapozza a hatékony marhahízlalást az ország kukoricaterm régióiban. Számos gyakorlati tapasztalattal rendelkezünk a tekintetben, hogy a földrajzi, a klimatikus, a környezeti tényezk, a talajadottságok különbözsége, az ún. röghatás jelentsen meghatározza, hogy milyen lesz az állatok teljesítménye. A húsmarhatartás rendkívül különböz körülmények között történik a világon és hazánkban is. Vélheten azonos fajtába, típusba tartozó állatok reprodukciós, növekedési, vagy más termelési mutatóiban a röghatás, vagyis az eltér környezet következtében nagy különbségek lehetnek. E tekintetben különösen fontos, hogy az összehasonlításokat azonos környezeti feltételek mellett is végezzünk. Azonos környezetben a különbségek elssorban a fajták, illetve a genotípusok különbözségébl adódnak, a tartás, a takarmányozás körülményei - azaz a különböz környezeti hatások - azokat egyformán befolyásolják. A fentiek alapján munkám céljául a tíz éve teljesen azonos körülmények között tartott, különböz húsmarhafajták (magyar tarka, hereford, angus, red angus, lincoln red, limousin, charolais, blonde d Aquitaine, shaver) néhány értékmérjének összehasonlítását választottam. A vizsgálatokra a keszthelyi fajtaösszehasonlító kísérletek biztosítottak lehetséget. 11

12 IRODALMI ÁTTEKINTÉS 2. IRODALMI ÁTTEKINTÉS 2.1. Reprodukciós teljesítmény A reprodukció a tenyésztés gyakorlatában általában termékenységet, szaporaságot, esetenként az anyaállatok nevelképességét jelenti (HOLLÓ és mtsai, 2004). A húsmarhatartás eredményességét elssorban a szaporulat, a reprodukciós teljesítmény határozza meg (SZABÓ, 1998). Rendszeres ellés nélkül nincs megfelel számú választott borjú és hízómarha, ami a hústermel-képességet, st, populációk szintjén az ún. hústermelési kapacitást, és a tenyészállat-utánpótlás mértékét is meghatározza (ZÖLDÁG, 1980). A húsmarhaállományokban a reprodukciós teljesítmény akkor tekinthet kedveznek, ha a választott borjak aránya a fedeztetett tehénállomány létszámának legalább 86%-a. Jó esetben minden tehén évente borjazik és az ellési idszak nem hosszabb, mint 90 nap (SZABÓ, 1998; HARASZTI és ZÖLDÁG, 1994). A húshasznú állományok tényleges szaporulati eredményének (reprodukciós teljesítményének) legjobb kifejezje a vemhesülési, ellési, ikerellési, illetve szaporulati százalék, továbbá a született és választott borjak aránya (felnevelési %), valamint a hasznosult szaporulat. E mutatókat legcélszerbb a vemhesítésre kijelölt állomány létszámára vetíteni. Az induló, átlagos, záró, vagy valóságos tehénlétszámra vetített mutatókat ugyanis az eltér mérték selejtezés torzíthatja (SZABÓ, 1998). A reprodukciót befolyásoló tényezk genetikai, vagy környezeti eredetek. Ezek a fajta, a vemhességi id, az ellés lefolyása, az újratermékenyülés, a tartási mód, a tartás jellege, a takarmányozás színvonala (fehérje-, ásványi anyag-, vitamin- stb. ellátás), az évszaki eltérések és az éghajlat (HUSZENICZA és mtsai, 1987, 1988). A kedvez szaporulat elérésének elengedhetetlen feltétele a szakszer takarmányozás, az állomány jó egészségi állapota és a helyes szaporítási gyakorlat. Ha ezek biztosíthatók, akkor gyakorlatilag bármilyen fajtával, vagy bármilyen genotípusú állománnyal jó eredmény érhet el. A szaporulati eredményeket kedvezen befolyásolja a heterózishatás is (CUNDIFF és mtsai, 1974). A keresztezett tehénállományok szaporulati eredményei általában jobbak, mint a fajtatiszta populációké. Különösen igaz ez kedveztlenebb körülmények között (BECZE, 1987; SZABÓ, 1998). 12

13 IRODALMI ÁTTEKINTÉS Vemhesülés A termékenység nivarú állatok esetében azt jelenti, hogy rendszeresen fogamzásra képes ivadékokat hoznak világra (PERJÉS, 1985). A termékenység örökölhetsége az irodalmi adatok alapján maximálisan 10% körül van (BALIKA, 1976). GERE és MOLNÁR (1973) szerint a tehén élsúlya a vemhesülés és szaporasági eredmények mellett a borjak növekedésére is hatással van. KÖCSKY és PERJÉS (1980) részletesen ismertette a szarvasmarha szaporodásbiológiai paramétereit, azok számítás módját és értelmezését. YARO és mtsai (1989) hereford állományokban 92,1%-os vemhesülési arányt, és 94,9%-ban könny ellést tapasztaltak. GREGORY és mtsai (1992) több fajtára kiterjed vizsgálatban az alábbi vemhesülési eredményeket kapták: hereford 78,9%, angus 84,6%, limousin 74,8%, szimentáli 83,1%, charolais 83,2%. RENQIUST és mtsai (2006) keresztezett állományokban a vemhesülést átlagosan 80%-nak, a 9 évnél idsebb tehenek vemhesülését azonban csak 57%-nak találták. PERRY és mtsai (2007) mesterségesen termékenyített üszk esetén 68,0%-os vemhesülést tapasztaltak. BALIKA (1976) vizsgálta magyar tarka állományokban az élsúly, a szoptatás alatti súlyváltozás, az ellési idpont és a borjak súlygyarapodásának hatását az újravemhesülésre. Eredményei alapján a legjobb vemhesülést a kg súlyú, a 100 kg-nál többet gyarapodó, ill. január-március között ell tehenek érték el. Az intenzívebben növekv (1151 g/nap súlygyarapodás feletti) borjak anyja nehezebben vemhesült. A korrelációs együtthatók alapján a vemhesülést fontossági sorrendben 1. élsúlyváltozás (r = 0,62); 2. ellési id (r = 0,53); élsúly (r = -0,14); borjú súlygyarapodása (r = -0,11) határozta meg. ZÖLDÁG és GÁBOR (1980) húshasznosítású magyar tarka állományban, hét éves idszakban, a legelre alapozott szabadtartás javuló környezeti tényezi és az évrl évre jobb szaporodásbiológiai mutatók közötti összefüggések fontosságára hívta fel a figyelmet. A vizsgálat szerint az els termékenyítésre fogamzottak aránya 58-ról 64%-ra, a termékenyítési index 1,67-rl 1,51-re, a 100 tehénre jutó évi borjúszaporulat 88-ról 97%- ra, a születés eltti borjúveszteség 5,1-rl 5,0%-ra javult, emellett csökkent a nehézellések száma is. A javuló reprodukciós teljesítményt a szabadtartás, a természetszer elletés, a termékenyítési idszak eltt nyújtott energiatöbblet, a javuló technológiai fegyelem és a termékenységre végzett szelekció együttes következményének tulajdonították. SZABÓ (1982a) hereford, magyar tarka, valamint hereford x magyar tarka F 1 tehenek legelés alatti élsúlyváltozásának a vemhesülésre gyakorolt hatását vizsgálta. Eredményei szerint a testsúlyát növel tehenek közül a magyar tarka x hereford F 1 -ek 13

14 IRODALMI ÁTTEKINTÉS 82,46%, a hereford tehenek 76,73%, míg a magyar tarka tehenek 72,81%-os vemhesülést értek el, míg a súlycsökkentést mutató tehenek vemhesülése ennél jóval rosszabb volt. HUSZENICZA és mtsai (1988, 1989) hereford, hereford x magyar tarka és charolais fajtájú teheneken a tenyésztési szezon els napjaiban vizsgálták a fajta, az ellésszám, a tápláltsági fok és az elléstl az újravemhesülésig eltelt id hatását a ciklikus petefészekmködés és az acikliás tehenek újravemhesülésére. A vizsgált 262 egyedbl 130 volt ciklikus petefészek mködés (49,6%), ezekbl a vizsgált idszakban 116 vemhesült (89,2%), a két ellés közti id pedig 374±27 nap volt. A 132 acikliás tehénbl csak 67 vemhesült (50,8%), ezeknél a két ellés közti id (411±39 nap) szignifikánsan (P<0,001) nagyobb volt, mint a ciklikus mködéseknél. A vizsgált tényezk közül a tápláltsági fok mutatta a legszorosabb összefüggést a vemhesülési eredményekkel. OLSON és mtsai (1991) Nebraskában és Floridában hasonlították össze 8 keresztezett genotípus vemhesülési, ellési és választási eredményeit. A legjobb vemhesülést Nebraskában a sahiwal x angus (95,9%), míg Floridában az angus x hereford (92,0%) genotípusok mutatták. AMUNDSON és mtsai (2006) keresztezett tehénállomány vemhesülési eredményeit értékelték az idjárás, és a szezon hosszának függvényében. Eredményeik szerint akkor a legjobb a vemhesülés, ha az átlaghmérséklet meghaladja a 16,7 C-t. BORMANN és mtsai (2006) angus állományokban átlagosan 93%-os vemhesülést állapítottak meg. A vemhesülés örökölhetségét kicsinek (h 2 = 0,13) találták, ezért véleményük szerint annak szelekcióval történ javítása nagyon lassú folyamat Szaporulat A szaporaság az élve született ivadékok számát jelenti. Ez rosszul örökld tulajdonság (h 2 = 0,1; GUERRA és mtsai, 2006), ebbl adódóan szelekcióval történ javítása hosszadalmas folyamat. KELEMÉRI (1973) a kistest hereford fajta kiváló szaporaságáról számolt be. SZUROMI és mtsai (1978) induló tehénlétszámra számított ellési arányt hereford fajtánál 81,1%-nak, magyartarka x hereford F 1 -eknél 79,0%-nak találták. SZUROMI és ENYEDI (1986) import hereford állományon 73,9%-os ellési %-ot állapítottak meg. MEYER és mtsai (1991) ausztráliai hereford és angus állományokban 88,2%, ill. 74,8% ellési %-kot találtak. CREWS (2006) szerint a vemhességi id örökölhetsége (h 2 ) 0,64. 14

15 IRODALMI ÁTTEKINTÉS SEBESTYÉN (1979) szerint az ikerborjazás örökölhetsége h 2 = 0,0-0,1. Az ikerellés gyakoriságát magyar tarka és holstein-fríz fajtáknál vizsgálta, magyar tarka esetén 3 gazdaságban 6968 ellésbl 231 ikerellést talált, ami 3,31%-os gyakoriságot jelent. ECHTERNKAMP és mtsai (1985) különböz fajtájú állományokból olyan teheneket válogattak ki, amelyeknél már elfordult ikerellés. Ezeket termékenyítették ikerellésre magas tenyészérték bikákkal. Az ivadékok esetében 18,3%, 8,1%, illetve 14,5% ikerellést tapasztaltak. A kiindulási populációkban az ikerellések aránya 3,0-4,5% között változott. Vizsgálataik alapján az ikerellések gyakorisága célirányos szelekcióval eredményesen javítható. BECZE és MÉSZÁROS (1986) szerint az ikerellések aránya természetes körülmények között 3-5%-os. Hormonális kezelések hatására ennek háromszorosa érhet el. A két méhszarvba 1-1 embrió ültetésével 18 tehénen 27,8%-os, míg ráimplantálási módszerrel 101 tehénen 41,8%-os ikerellési arányt értek el magyar tarka fajtával. KRESS és mtsai (1990) hereford és hereford - angus keresztezett üszk ellési eredményeit értékelték. A vizsgálatban 65 hereford üsz után 38 borjú született, és ebbl 36 lett leválasztva. A hereford - angus keresztezettek esetén 43 üsz után - felteheten a heterózis hatás következtében - 40 borjú született, és csak kett hullott el választásig. BERGER és mtsai (1992) angus üszk és tehenek esetén vizsgálták a születéskori és a felnevelés alatti borjúelhullást. Elléskor üszk esetén a borjak 1,3%-a, a felnevelés alatt 3,6%-a hullott el. Tehenek esetén ez 0,6%, ill. 2,1% volt. CUNDIFF és mtsai (1992) angus, hereford és shorthorn fajtákból álló keresztezett populációkban vizsgálták a vemhesülést, ellési %-ot, szaporulatot, születési súlyt, 200 napos súlyt és az egy tehénre jutó 200 napos súlyt. A fajtatiszta tehenek közül az angus mutatta a legjobb értékeket (a fentiek sorrendjében: 88,1%, 84,1%, 78,9%, 33,5 kg, 197 kg és 156 kg/tehén). A keresztezett tehéncsoportok közül az angus x hereford (90,7%, 87,6%, 82,1%, 36,3 kg, 207 kg, 173 kg/tehén) volt a legjobb. A keresztezett csoportok jobb eredményét a heterózis hatásnak tulajdonították. CUNDIFF és mtsai (1993) több fajtára kiterjed összehasonlító kísérletükben a legjobb ellési %-ot a hereford-angus keresztezett teheneknél találták. Az egy tehénre jutó 200 napos borjúsúly alapján felállított sorrend: szimentáli, charolais, hereford-angus keresztezett, limousin volt. SZABÓ és mtsai (1994) két amerikai hereford-angus keresztezett állományon 88-91%-os szaporulatot és 79-84% hasznosult szaporulatot állapítottak meg. Limousin fajta esetén 89, ill. 82%-os értékeket kaptak. 15

16 IRODALMI ÁTTEKINTÉS 2.2. Növekedés és kifejlettkori súly Növekedési ütem A növekedési erély a fiatal szarvasmarha testtömegének és testméreteinek idbeli változását fejezi ki. Az állatok fiatal korukban növekednek a leggyorsabb ütemben. A kor elrehaladtával a növekedési erély fokozatosan csökken, majd kifejlett korban megsznik. A növekedési erély genetikailag nagymértékben meghatározott, közepesen örökld tulajdonság (h 2 = 0,40-0,60; SZABÓ, 1998). LASTER és mtsai (1976) az üszk növekedési erélyében mutatkozó különbségeket vizsgálták Eredményeik szerint a fiatal 400 napos üszk súlya az alábbi: hereford 262 kg, angus 275 kg, limousin 291 kg, charolais 305 kg, szimentáli 305 kg. BELTRÁN és mtsai (1992) két növekedési típusba sorolt (line A és K ) angus növendék üszk és tehenek élsúlyát élekor-kategóriák szerint koordinátarendszerben ábrázolták. A kapott pontokra két különböz modellel ( Richards és Brody modell; BROWN és mtsai, 1976; DENISE és BRINKS, 1985; DOREN és mtsai, 1989) függvényt illesztettek, majd meghatározták a k növekedési sebesség tényezt is. Természetes alapú logaritmikus egyenlettel leírható görbéket kaptak eredményül. MENCHACA és mtsai (1996) a brahman fajtában testsúly alapján három csoportot alakítottak ki, majd mindhárom csoport esetén növekedési görbéket határoztak meg. A növekedést három szakaszra osztották (0-200 nap, nap és 850 nap felett), majd szakaszonként ábrázolták az élsúlyt és a napi súlygyarapodást. Végül szakaszonként, majd a szakaszokat összevonva exponenciális egyenleteket határoztak meg. THALLMAN és mtsai (1999) különböz fajtájú üszk választás utáni növekedését, farmagasságát és vemhesülési eredményét vizsgálták. Eredményeik szerint a charolais üszk 200 napos korban 229 kg, 400 napos korban 390 kg, 550 napos korban 445 kg élsúlyt értek el. 550 napos korban a farmagasságuk 131,9 cm, vemhességi mutatójuk 84,7% volt. A tulajdonságok örökölhetsége a fenti sorrendben 0,21; 0,28; 0,22; 0,40; 0,28. VILLALBA és mtsai (2000) borzderes borjak növekedési ütemét vizsgálták az anya elléskori életkorának függvényében. Eredményeik szerint az els ellésbl származó borjak születési, 120 napos, 150 napos és 180 napos súlya 40, 136, 159, ill. 182 kg volt, míg a 3 ellés után születetteké 43, 150, 179, ill. 206 kg volt. A borzderes borjak hasonló növekedési ütemet mutattak, mint az angus. 16

17 IRODALMI ÁTTEKINTÉS A szarvasmarhák növekedési sebességével több kutató foglalkozott (NTUNDE, 1977; DUNAY és mtsai, 1978; POLGÁR, 1997). LEHMANN (1975) különböz matematikai modellekkel értékelte a gazdasági állatok pre- és posztembrionális növekedését. A növekedést szakaszokra osztotta, majd szakaszonként értékelte és ábrázolta a növekedési sebességet. Abban esetben, ha a teljes posztembrionális növekedést egy koordinátarendszerben ábrázolta, a legjobbnak a természetes alapú (e) logaritmusos, valamint a természetes alapú hatványfüggvényeket találta. BERG és BUTTERFIELD (1976) részletesen ismertették a szarvasmarha növekedési jellemzit. Véleményük szerint a kifejlettkori súly felének, ill. -ának elérése után a növekedés sebessége erteljesen lelassul. SAGER (1982, 1983) a testsúly és a testméretek növekedésének összevetése során azok között szoros kapcsolatot talált. SZCS és mtsai (1987) szerint a kifejlettkori végsúly elérése a gyakorlatban igen ritka. A függvények illeszkedését és annak szorosságát a végsúly ersen befolyásolja Tenyészérettségi élsúly és életkor Az ivarérettség genetikailag jobban determinált, mint a tenyészérettség, vagy az els borjazási életkor. Tenyészérett az állat, ha tenyésztésbe vehet, szaporítható anélkül, hogy késbbi fejldése, termelése károsodást szenvedne. A tenyészérettséget nehéz pontosan meghatározni, hiszen nem köthet olyan biológiai állapotváltozáshoz, mint az ivarérettség (SZABÓ, 2004). A tenyészérettség és a tenyésztésbe vételi életkor a húsmarhatenyésztésben - különösen az egyciklusos szaporítási gyakorlat mellett - nem feltétlenül azonos fogalmak. A húshasznú üszket akkor tartjuk tenyészérettnek, amikor kifejlettkori súlyuk részét elérik (SZABÓ, 1998). Tenyésztésbe vételük a technológia következtében a születésüket követ év nyarán, mintegy hónapos életkorban történik, tehát a tenyésztésbe vétel elssorban tenyészti döntéseken alapul. Ha a tenyészüsz erre az idpontra nem éri el kifejlettkori súlya -át, akkor nem tekintjük tenyészérettnek, és csak a következ nyáron indokolt tenyésztésbe venni. Ha az üsz ezen idpontnál korábban éri el a fajtára jellemz élsúly -részét, akkor tenyészérettnek tekintjük, de - technológiai megfontolásból - csak késbb, a szaporítási gyakorlatnak megfelelen vesszük tenyésztésbe. 17

KÜLÖNBÖZ FAJTÁJÚ HÚSHASZNÚ TEHENEK NÉHÁNY ÉRTÉKMÉRJE AZONOS KÖRNYEZETBEN

KÜLÖNBÖZ FAJTÁJÚ HÚSHASZNÚ TEHENEK NÉHÁNY ÉRTÉKMÉRJE AZONOS KÖRNYEZETBEN DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI PANNON EGYETEM GEORGIKON MEZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR Állattenyésztési Tudományok Doktori Iskola Doktori Iskola vezetje, témavezet DR. SZABÓ FERENC egyetemi tanár, az MTA doktora

Részletesebben

Magyar Hereford, Angus, Galloway Tenyésztk Egyesülete

Magyar Hereford, Angus, Galloway Tenyésztk Egyesülete SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ Személyi adatok: - Név: Dr. Bene Szabolcs Albin - Lakcím: 8649 Balatonberény, Ady E. u. 45. - Telefonszám: +36306333278 - E-mail: bene-sz@georgikon.hu - Születési hely, id: Marcali,

Részletesebben

Beszámoló feltöltése (zárójelentés)

Beszámoló feltöltése (zárójelentés) Beszámoló feltöltése (zárójelentés) Az OTKA kutatási feladat keretében született eredményeket folyamatosan publikáltuk, ezért e helyen a beszámolási útmutató szerint az elvégzett munkát csupán röviden

Részletesebben

A magyar szürke szarvasmarha néhány értékmér tulajdonsága

A magyar szürke szarvasmarha néhány értékmér tulajdonsága DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI PANNON EGYETEM GEORGIKON MEZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR ÁLLATTENYÉSZTÉSI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA Doktori Iskola vezetje és témavezet DR. SZABÓ FERENC egyetemi tanár az MTA doktora

Részletesebben

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI PANNON EGYETEM GEORGIKON MEZŐGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR. Állattenyésztési Tudományok Doktori Iskola DR.

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI PANNON EGYETEM GEORGIKON MEZŐGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR. Állattenyésztési Tudományok Doktori Iskola DR. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI PANNON EGYETEM GEORGIKON MEZŐGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR Állattenyésztési Tudományok Doktori Iskola Doktori Iskola vezetője, témavezető DR. SZABÓ FERENC egyetemi tanár, az MTA

Részletesebben

FAJTATISZTA FEHÉR-KÉK BELGA SZARVASMARHA POPULÁCIÓK VIZSGÁLATA

FAJTATISZTA FEHÉR-KÉK BELGA SZARVASMARHA POPULÁCIÓK VIZSGÁLATA DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI VESZPRÉMI EGYETEM GEORGIKON MEZŐGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR ÁLLATTENYÉSZTÉSTANI TANSZÉK Készült a VE Állattudományi Doktori Iskolája keretében Témavezető Dr. SZABÓ FERENC egyetemi

Részletesebben

Fajtatani ismeretek, típus kérdés

Fajtatani ismeretek, típus kérdés Fajtatani ismeretek, típus kérdés 2. elıadás B.Sc. Fontosabb fogalmak: Háziasítás és szakaszai Faj értelmezése Fajta értelmezése Az ún. rög szerepe Fajták csoportosítása Hasznosítási irány Színezet Szarv-szarvatlan

Részletesebben

HEREFORD BORJAK VÁLASZTÁSI EREDMÉNYE*

HEREFORD BORJAK VÁLASZTÁSI EREDMÉNYE* ÁLLATTENYÉSZTÉS ÉS TAKARMÁNYOZÁS, 2009. 58. 6. 489 496. 489 HEREFORD BORJAK VÁLASZTÁSI EREDMÉNYE* 3. Közlemény: Genotípus környezet kölcsönhatás FÖRDÔS ATTILA MÁRTON ISTVÁN KELLER KRISZTIÁN BENE SZABOLCS

Részletesebben

RÉGI FAJTA ÚJ ERÉNYEKKEL A MAGYARTARKA TENYÉSZTÉS EREDMÉNYEI

RÉGI FAJTA ÚJ ERÉNYEKKEL A MAGYARTARKA TENYÉSZTÉS EREDMÉNYEI RÉGI FAJTA ÚJ ERÉNYEKKEL A MAGYARTARKA TENYÉSZTÉS EREDMÉNYEI Dr. HÚTH Balázs tenyésztés- és marketingvezető Tarka Marhafesztivál Bonyhád 2012. augusztus 10-11. A fajta szerepe a hazai mezőgazdaságban A

Részletesebben

A magyar szürke szarvasmarha néhány értékmér tulajdonsága

A magyar szürke szarvasmarha néhány értékmér tulajdonsága PANNON EGYETEM GEORGIKON MEZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR ÁLLATTUDOMÁNYI ÉS ÁLLATTENYÉSZTÉSTANI TANSZÉK ÁLLATTENYÉSZTÉSI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS Témavezet: Dr. Szabó Ferenc egyetemi tanár,

Részletesebben

Teljesítményvizsgálatok és tenyészkiválasztás II. Többlépcsős tenyészértékbecslés Tenyésztési program (dán vörös) Bika-előállító apák spermája sperma 70 % x 1500000 adag sperma Bika-előállító tehenek (500)

Részletesebben

PANNON EGYETEM GEORGIKON MEZŐGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS. Készült a Pannon Egyetem Állattenyésztési Tudományok

PANNON EGYETEM GEORGIKON MEZŐGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS. Készült a Pannon Egyetem Állattenyésztési Tudományok PANNON EGYETEM GEORGIKON MEZŐGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR Állattudományi és Állattenyésztéstani Tanszék DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS Készült a Pannon Egyetem Állattenyésztési Tudományok Doktori Iskola keretében Doktori

Részletesebben

Animal welfare, etológia és tartástechnológia

Animal welfare, etológia és tartástechnológia Animal welfare, etológia és tartástechnológia Animal welfare, ethology and housing systems Volume 5 Issue 4 Különszám Gödöllı 2009 282 A TÜDİ SÚLYÁNAK ÖSSZEFÜGGÉSE NÉHÁNY TESTMÉRETTEL AUBRAC ÉS CHAROLAIS

Részletesebben

A Kaposvári Egyetem nyúltenyésztési programja PANNON NYÚLTENYÉSZTÉSI PROGRAM. Anyai vonal. Pannon fehér. Nagytestű vonal

A Kaposvári Egyetem nyúltenyésztési programja PANNON NYÚLTENYÉSZTÉSI PROGRAM. Anyai vonal. Pannon fehér. Nagytestű vonal A HÁROM GENOTÍPUS FŐBB JELLEMZŐI: A Kaposvári Egyetem nyúltenyésztési programja PANNON NYÚLTENYÉSZTÉSI PROGRAM A Kaposvári Egyetem három állomány szelekcióját végzi Anyai vonal Pannon fehér Nagytestű vonal

Részletesebben

A típusdifferenciálást megalapozó kutatások a szarvasmarhatenyésztésben

A típusdifferenciálást megalapozó kutatások a szarvasmarhatenyésztésben Szent István Egyetem Mezıgazdaság- és Környezettudományi Kar Szarvasmarha- és Juhtenyésztési Tanszék A típusdifferenciálást megalapozó kutatások a szarvasmarhatenyésztésben MTA Doktori Értekezés Tızsér

Részletesebben

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR. Állat- és Agrárkörnyezet-tudományi Doktori Iskola

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR. Állat- és Agrárkörnyezet-tudományi Doktori Iskola DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR Állat- és Agrárkörnyezet-tudományi Doktori Iskola Doktori iskola vezető: Dr. habil. ANDA ANGÉLA DSc. egyetemi tanár Témavezető: Dr. habil. POLGÁR

Részletesebben

A HAZAI ADOTTSÁGOKRA ALAPOZOTT VERSENYKÉPES JUH- ÉS KECSKETENYÉSZTÉSSEL KAPCSOLATOS VIZSGÁLATOK

A HAZAI ADOTTSÁGOKRA ALAPOZOTT VERSENYKÉPES JUH- ÉS KECSKETENYÉSZTÉSSEL KAPCSOLATOS VIZSGÁLATOK MTA DOKTORI ÉRTEKEZÉS Dr. Póti Péter A HAZAI ADOTTSÁGOKRA ALAPOZOTT VERSENYKÉPES JUH- ÉS KECSKETENYÉSZTÉSSEL KAPCSOLATOS VIZSGÁLATOK 2014 1 ARRÓL, AMI EGYKOR MEGVOLT, DE ELENYÉSZETT Őseink mind a juhtartást/tenyésztést,

Részletesebben

Dr. Kovács Attila Zoltán. Publikációs jegyzék

Dr. Kovács Attila Zoltán. Publikációs jegyzék Név: Beosztás: Dr. Kovács Attila Zoltán egyetemi docens Publikációs jegyzék ( 1.) Bíró, P. - Kovács, A. - Perényi, M.: A garda (Pelecus cultratus L.) populációdinamikája és tápláléka a Balatonban. 217-231.

Részletesebben

Környezeti tényezők hatása eltérő vérhányadú charolais borjak választási, valamint éves kori teljesítményére

Környezeti tényezők hatása eltérő vérhányadú charolais borjak választási, valamint éves kori teljesítményére Szent István Egyetem, Állatorvos-tudományi Kar Állattenyésztési, Takarmányozástani és Laborállat-tudományi Intézet Környezeti tényezők hatása eltérő vérhányadú charolais borjak választási, valamint éves

Részletesebben

Fajtatani ismeretek, típus kérdés 2. előadás Fontosabb fogalmak: Háziasítás és szakaszai Faj értelmezése Fajta értelmezése Az ún. rög szerepe Fajták csoportosítása Hasznosítási irány Színezet Szarv-szarvatlan

Részletesebben

Áés LLATTENYÉSZTÉS TAKARMÁNYOZÁS. 6 (Hungarian Journal of) ANIMAL PRODUCTION. ENGLISH SUMMARIES Vol. 57. 2008.

Áés LLATTENYÉSZTÉS TAKARMÁNYOZÁS. 6 (Hungarian Journal of) ANIMAL PRODUCTION. ENGLISH SUMMARIES Vol. 57. 2008. 6 (Hungarian Journal of) ANIMAL PRODUCTION ÁLLATTENYÉSZTÉS és TAKARMÁNYOZÁS Fôszerkesztô (Editor-in-chief): GUNDEL János (Herceghalom) Szerkesztô (Editor): REGIUSNÉ MÔCSÉNYI Ágnes (Herceghalom) A szerkesztôség

Részletesebben

Mennyibe kerül a BVD?

Mennyibe kerül a BVD? Mennyibe kerül a BVD? (Budapest, 2013. február 21.) Dr. Ózsvári László PhD, MBA SZIE-ÁOTK, Állat-egészségügyi Igazgatástani és Agrárgazdaságtani Tanszék BEVEZETÉS A téma aktualitása, jelentősége BVD előfordulása:

Részletesebben

ULTRAHANGOS MÉRÉSI TECHNIKA ALKALMAZÁSA SZARVASMARHÁK HÚSTERMELŐ KÉPESSÉGÉNEK ÉS VÁGÓÉRTÉKÉNEK VIZSGÁLATÁRA

ULTRAHANGOS MÉRÉSI TECHNIKA ALKALMAZÁSA SZARVASMARHÁK HÚSTERMELŐ KÉPESSÉGÉNEK ÉS VÁGÓÉRTÉKÉNEK VIZSGÁLATÁRA DEBRECENI EGYETEM AGRÁR- ÉS GAZDÁLKODÁSTUDOMÁNYOK CENTRUMA MEZŐGAZDASÁG-, ÉLELMISZERTUDOMÁNYI ÉS KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI KAR ÁLLATTENYÉSZTÉSTUDOMÁNYI INTÉZET ÁLLATTENYÉSZTÉSI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA Doktori

Részletesebben

A HÚSHASZNÚ MAGYARTARKA TENYÉSZTÉS AKTUALITÁSAI, JÖVŐKÉP

A HÚSHASZNÚ MAGYARTARKA TENYÉSZTÉS AKTUALITÁSAI, JÖVŐKÉP A HÚSHASZNÚ MAGYARTARKA TENYÉSZTÉS AKTUALITÁSAI, JÖVŐKÉP Dr. HÚTH Balázs tenyésztés- és marketingvezető Magyartarka Szakmai Nap Derecske 2012. június 12. 1. A magyartarka, mint hazánk legnépszerűbb húsmarha

Részletesebben

Tejelő szarvasmarhák legeltetése: fajták, korcsoportok, lehetőségek. 1. előadás

Tejelő szarvasmarhák legeltetése: fajták, korcsoportok, lehetőségek. 1. előadás Tejelő szarvasmarhák legeltetése: fajták, korcsoportok, lehetőségek 1. előadás 1. Tejtermelő fajták Holstein-fríz szín: fekete/vörös szabálytalan tarka, tehén: 650-750 kg, bika: 1100 kg, teny. vétel: 16-18

Részletesebben

A MAGYAR GABONAÁGAZAT KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A BÚZA- ÉS KUKORICAÁGAZATRA FOLYAMATAI HAZÁNK EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNT CSATLAKOZÁSÁT KÖVETEN

A MAGYAR GABONAÁGAZAT KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A BÚZA- ÉS KUKORICAÁGAZATRA FOLYAMATAI HAZÁNK EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNT CSATLAKOZÁSÁT KÖVETEN SZENT ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLL GAZDÁLKODÁS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA Doktori (PhD) értekezés A MAGYAR GABONAÁGAZAT KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A BÚZA- ÉS KUKORICAÁGAZATRA FOLYAMATAI HAZÁNK EURÓPAI UNIÓHOZ

Részletesebben

A versenyteljesítmény alapú szelekció lehetőségei a telivér- és ügetőtenyésztésben

A versenyteljesítmény alapú szelekció lehetőségei a telivér- és ügetőtenyésztésben II. Anker Alfonz emléknap és nemzetközi galambásztalálkozó Kaposvári Egyetem 2012. november 17. A versenyteljesítmény alapú szelekció lehetőségei a telivér- és ügetőtenyésztésben Dr. Bokor Árpád Kaposvári

Részletesebben

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI KAPOSVÁRI EGYETEM ÁLLATTUDOMÁNYI KAR Nagyállattenyésztési és Termeléstechnológiai Tanszék A doktori iskola vezetője: DR. HORN PÉTER az MTA rendes tagja Témavezető: DR. STEFLER

Részletesebben

Régi új csúcstenyészérték a magyartarka fajtában

Régi új csúcstenyészérték a magyartarka fajtában Régi új csúcstenyészérték a magyartarka fajtában - új tulajdonságokkal bővült a Kettőshasznú Termelési Index (KTI) - A kettőshasznosítású fajták tenyésztésének koncepciója A kettőshasznosítású fajták tenyésztésében

Részletesebben

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS. Készült a Pannon Egyetem Állat- és Agrárkörnyezettudományi Doktori Iskola keretében

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS. Készült a Pannon Egyetem Állat- és Agrárkörnyezettudományi Doktori Iskola keretében 1 PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR Állattudományi és Állattenyésztéstani tanszék DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS Készült a Pannon Egyetem Állat- és Agrárkörnyezettudományi Doktori Iskola keretében Doktori Iskolavezeto:

Részletesebben

STUDY ON THE AGE AT FIRST CALVING AND THE LONGEVITY OF BEEF COWS HÚSHASZNOSÍTÁSÚ TEHENEK ELSŐ ELLÉSI ÉLETKORÁNAK ÉS ÉLETTARTAMÁNAK VIZSGÁLATA

STUDY ON THE AGE AT FIRST CALVING AND THE LONGEVITY OF BEEF COWS HÚSHASZNOSÍTÁSÚ TEHENEK ELSŐ ELLÉSI ÉLETKORÁNAK ÉS ÉLETTARTAMÁNAK VIZSGÁLATA ORIGINAL PAPER STUDY ON THE AGE AT FIRST CALVING AND THE LONGEVITY OF BEEF COWS HÚSHASZNOSÍTÁSÚ TEHENEK ELSŐ ELLÉSI ÉLETKORÁNAK ÉS ÉLETTARTAMÁNAK VIZSGÁLATA Ildikó DÁKAY*, Dávid MÁRTON, Krisztián KELLER,

Részletesebben

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR. Állat- és Agrárkörnyezet-tudományi Doktori Iskola

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR. Állat- és Agrárkörnyezet-tudományi Doktori Iskola DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR Állat- és Agrárkörnyezet-tudományi Doktori Iskola Doktori Iskola jelenlegi vezetője: Dr. ANDA ANGÉLA egyetemi tanár Korábbi doktori iskolavezető

Részletesebben

ÁLLATTENYÉSZTÉSI IRÁNYSZÁMOK ( S e g é d l e t ) napi tömeggyarapodás: 0,8-1 kg. elhullási % : 1-4 % kényszervágási % : 2-5 %

ÁLLATTENYÉSZTÉSI IRÁNYSZÁMOK ( S e g é d l e t ) napi tömeggyarapodás: 0,8-1 kg. elhullási % : 1-4 % kényszervágási % : 2-5 % PÁLYÁZAT, TANÁCSADÁS, INFORMÁCIÓ Partner tájékoztató ÁLLATTENYÉSZTÉSI IRÁNYSZÁMOK ( S e g é d l e t ) Szarvasmarha Borjú: születési tömeg: 35-40 kg/db föcstej itatás: 3-10 napig tejpótló-szer itatás: 60-100

Részletesebben

Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930

Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági

Részletesebben

Some production traits of Hungarian Grey Cattle

Some production traits of Hungarian Grey Cattle SUMMARY OF PhD THESIS University of Pannonnia Georgikon Faculty of Agriculturure PhD School for Animal Sciences Head of the Doctoral School and Supervisor Prof. Dr. Ferenc SZABÓ, DSC Some production traits

Részletesebben

SZARVASMARHA TELJESÍTMÉNYVIZSGÁLATI KÓDEX 2002.

SZARVASMARHA TELJESÍTMÉNYVIZSGÁLATI KÓDEX 2002. SZARVASMARHA TELJESÍTMÉNYVIZSGÁLATI KÓDEX 3. 2002. Készítette: a Szarvasmarha Teljesítményvizsgálati Kódex Szerkesztő Bizottság Dr. Sebestyén Sándor, a bizottság elnöke Országos Mezőgazdasági Minősítő

Részletesebben

A HAZAI CHAROLAIS SZARVASMARHA ÁLLOMÁNY TÍPUSAINAK ÉS ÉRTÉKMÉRŐ TULAJDONSÁGAINAK ELEMZÉSE

A HAZAI CHAROLAIS SZARVASMARHA ÁLLOMÁNY TÍPUSAINAK ÉS ÉRTÉKMÉRŐ TULAJDONSÁGAINAK ELEMZÉSE SZENT ISTVÁN EGYETEM A HAZAI CHAROLAIS SZARVASMARHA ÁLLOMÁNY TÍPUSAINAK ÉS ÉRTÉKMÉRŐ TULAJDONSÁGAINAK ELEMZÉSE DOKTORI (PHD) ÉRTEKEZÉS Készítette: DOMOKOS ZOLTÁN GÖDÖLLŐ 2011. A doktori iskola megnevezése:

Részletesebben

Tóth-Petrovics Ágnes: Szaporasági teljesítmények növelése exogén hormonális kezelések nélkül

Tóth-Petrovics Ágnes: Szaporasági teljesítmények növelése exogén hormonális kezelések nélkül Tóth-Petrovics Ágnes: Szaporasági teljesítmények növelése exogén hormonális kezelések nélkül Tejtermelő tehenek szaporításának nehézségei tenyésztői szemmel A tejtermelés világszerte szinte kizárólag holstein

Részletesebben

dr. Kranjec Ferenc A modern holstein-fríz tehén reprodukciós jellegzetességei, annak javítására alkalmazható módszerek

dr. Kranjec Ferenc A modern holstein-fríz tehén reprodukciós jellegzetességei, annak javítására alkalmazható módszerek dr. Kranjec Ferenc A modern holstein-fríz tehén reprodukciós jellegzetességei, annak javítására alkalmazható módszerek Bodrog, Szerencsi MGZRT. A petefészek ellés utáni ciklusba lendülése Tejtermelés,

Részletesebben

GAZDA ÁLLATTARTÁS II. 13. JELLEMEZZE A FELSOROLT SZARVASMARHA FAJTÁK SZÁRMAZÁSÁT, KÜLLEMÉT, BELSŐ ÉRTÉKMÉRŐIT ÉS HASZNOSÍTÁSÁTÁS!

GAZDA ÁLLATTARTÁS II. 13. JELLEMEZZE A FELSOROLT SZARVASMARHA FAJTÁK SZÁRMAZÁSÁT, KÜLLEMÉT, BELSŐ ÉRTÉKMÉRŐIT ÉS HASZNOSÍTÁSÁTÁS! GAZDA ÁLLATTARTÁS II. 13. JELLEMEZZE A FELSOROLT SZARVASMARHA FAJTÁK SZÁRMAZÁSÁT, KÜLLEMÉT, BELSŐ ÉRTÉKMÉRŐIT ÉS HASZNOSÍTÁSÁTÁS! Magyar szürke szarvasmarha Magyar szürke szarvasmarha Őshonos magyar fajta

Részletesebben

SZAKTANÁCSADÁSI FÜZETEK

SZAKTANÁCSADÁSI FÜZETEK SZAKTANÁCSADÁSI FÜZETEK Az FVM K+F Szakmai Szaktanácsadási Központ Hálózat kiadványai SZARVASMARHA ISTÁLLÓK TERMÉSZETES SZELLŐZTETÉSE Dr. Bak János Pazsiczki Imre Kiadja: FVM Mezőgazdasági Gépesítési Intézet

Részletesebben

Animal welfare, etológia és tartástechnológia

Animal welfare, etológia és tartástechnológia Animal welfare, etológia és tartástechnológia Animal welfare, ethology and housing systems Volume 4 Issue 2 Különszám Gödöllı 2008 137 HOL TART A MAGYARTARKA TENYÉSZTÉS; ERİSSÉGEK, FEJLESZTÉSI IRÁNYOK

Részletesebben

AZONOS KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT HIZLALT, KÜLÖNBÖZÔ GENOTÍPUSÚ NÖVENDÉK BIKÁK HIZLALÁSI ÉS VÁGÁSI EREDMÉNYE*

AZONOS KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT HIZLALT, KÜLÖNBÖZÔ GENOTÍPUSÚ NÖVENDÉK BIKÁK HIZLALÁSI ÉS VÁGÁSI EREDMÉNYE* ÁLLATTENYÉSZTÉS ÉS TAKARMÁNYOZÁS, 2008. 57. 6. 523 536. 523 AZONOS KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT HIZLALT, KÜLÖNBÖZÔ GENOTÍPUSÚ NÖVENDÉK BIKÁK HIZLALÁSI ÉS VÁGÁSI EREDMÉNYE* SZABÓ FERENC FEKETE ZSUZSANNA FÖRDÔS ATTILA

Részletesebben

Ismertesse az emlősök emésztőkészülékének felépítését és emésztését! Információtartalom vázlata:

Ismertesse az emlősök emésztőkészülékének felépítését és emésztését! Információtartalom vázlata: 1. Ismertesse az emlősök emésztőkészülékének felépítését és emésztését! Információtartalom vázlata: - Az előbél felépítése és járulékos mirigyei - A középbél felépítése és járulékos mirigyei - Az utóbél

Részletesebben

A szarvasmarha értékmérı tulajdonságai. 4. elıadás

A szarvasmarha értékmérı tulajdonságai. 4. elıadás A szarvasmarha értékmérı tulajdonságai 4. elıadás Fogalom: A szarvasmarha értékmérı tulajdonságai között azokat a minıségi (pl.: szín) és mennyiségi (pl.: élısúly) tulajdonságokat tartjuk számon, amelyek

Részletesebben

Vigh Zoltán 1 Húth Balázs 2 Bene Szabolcs 3 Polgár J. Péter 4

Vigh Zoltán 1 Húth Balázs 2 Bene Szabolcs 3 Polgár J. Péter 4 Vigh Zoltán 1 Húth Balázs 2 Bene Szabolcs 3 Polgár J. Péter 4 A húshasznú magyar tarka tehenek új küllemi bírálati rendszerének vizsgálata Monitoring the new system for the evaluation of conformation of

Részletesebben

A HAZAI CHAROLAIS SZARVASMARHA ÁLLOMÁNY TÍPUSAINAK ÉS ÉRTÉKMÉRŐ TULAJDONSÁGAINAK ELEMZÉSE

A HAZAI CHAROLAIS SZARVASMARHA ÁLLOMÁNY TÍPUSAINAK ÉS ÉRTÉKMÉRŐ TULAJDONSÁGAINAK ELEMZÉSE SZENT ISTVÁN EGYETEM A HAZAI CHAROLAIS SZARVASMARHA ÁLLOMÁNY TÍPUSAINAK ÉS ÉRTÉKMÉRŐ TULAJDONSÁGAINAK ELEMZÉSE Doktori értekezés tézisei Domokos Zoltán Gödöllő 2011 A doktori iskola megnevezése: Állattenyésztés-tudományi

Részletesebben

Szarvasmarha-hizlalás

Szarvasmarha-hizlalás Szarvasmarha-hizlalás hizlalás Dr. Kovács Alfréd egyetemi docens Szent István Egyetem Mezıgazdaság- és Környezettudományi Kar Állattenyésztés-tudományi tudományi Intézet 2007 Forrás: internet Történeti

Részletesebben

Barnabás NAGY*, Zoltán LENGYEL, Imre BODÓ, István GERA, Márton TÖRÖK, Ferenc SZABÓ

Barnabás NAGY*, Zoltán LENGYEL, Imre BODÓ, István GERA, Márton TÖRÖK, Ferenc SZABÓ ORIGINAL PAPER EFFECT OF SOME ENVIRONMENTAL FACTORS ON WEANING PERFORMANCE OF HUNGARIAN GREY CATTLE POPULATIONS VÁLASZTÁSI EREDMÉNYEKET BEFOLYÁSOLÓ KÖRNYEZETI TÉNYEZŐK VIZSGÁLATA MAGYAR SZÜRKE SZARVASMARHA

Részletesebben

DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI

DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI KAPOSVÁRI EGYETEM ÁLLATTUDOMÁNYI KAR Nagyállattenyésztési és Termeléstechnológiai Tanszék A doktori iskola vezetője DR. HORN PÉTER MTA rendes tagja Témavezető: DR. STEFLER

Részletesebben

Doktori iskola vezet : Dr. Kovács András egyetemi tanár, az MTA doktora

Doktori iskola vezet : Dr. Kovács András egyetemi tanár, az MTA doktora ÁLLATTENYÉSZTÉSI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA Doktori iskola vezet : Dr. Kovács András egyetemi tanár, az MTA doktora Témavezet : Dr. Béri Béla egyetemi docens, a mez gazdaság-tudományok kandidátusa A HASZNOS

Részletesebben

SZENT ISTVÁN EGYETEM GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR VÁLLALKOZÁSI AKADÉMIA ÉS TOVÁBBKÉPZÉSI INTÉZET

SZENT ISTVÁN EGYETEM GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR VÁLLALKOZÁSI AKADÉMIA ÉS TOVÁBBKÉPZÉSI INTÉZET SZENT ISTVÁN EGYETEM GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR VÁLLALKOZÁSI AKADÉMIA ÉS TOVÁBBKÉPZÉSI INTÉZET ÁLLATTENYÉSZTÉSI TECHNOLÓGIÁK Technologies of Animal Husbandry Tantárgyi tájékoztató Érvényes a

Részletesebben

HOL TART A MAGYARTARKA TENYÉSZT ÉS

HOL TART A MAGYARTARKA TENYÉSZT ÉS HOL TART A MAGYARTARKA TENYÉSZT SZTÉS, S, ERŐSS SSÉGEK, FEJLESZTÉSI SI IRÁNYOK ÉS PERSPEKTÍVÁK Dr. HÚTH H Balázs tenyészt sztés- és s marketingvezető Magyartarka Tenyészt sztők k Egyesülete Regionális

Részletesebben

TENYÉSZTİK EGYESÜLETE TENYÉSZTÉSI PROGRAM

TENYÉSZTİK EGYESÜLETE TENYÉSZTÉSI PROGRAM MAGYAR TENYÉSZTİK CHAROLAIS EGYESÜLETE 3525 Miskolc, Vologda u. 3. Tel.:46/412-265, Fax:46/506-763 info@charolais.hu www.charolais.hu TENYÉSZTÉSI PROGRAM A Közgyőlés elfogadta 2015. március 20-án, Kunpeszéren

Részletesebben

Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930

Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági

Részletesebben

A COMB SÚLYÁNAK ELÔREJELEZHETÔSÉGE NÉHÁNY TESTMÉRET, AZ ÉLETKOR ÉS AZ ULTRAHANG MÉRÉSI EREDMÉNYEK ÁLTAL AUBRAC ÉS CHAROLAIS HÍZÓBIKÁKBAN

A COMB SÚLYÁNAK ELÔREJELEZHETÔSÉGE NÉHÁNY TESTMÉRET, AZ ÉLETKOR ÉS AZ ULTRAHANG MÉRÉSI EREDMÉNYEK ÁLTAL AUBRAC ÉS CHAROLAIS HÍZÓBIKÁKBAN ÁLLATTENYÉSZTÉS ÉS TAKARMÁNYOZÁS, 2009. 58. 6. 513 526. 513 A COMB SÚLYÁNAK ELÔREJELEZHETÔSÉGE NÉHÁNY TESTMÉRET, AZ ÉLETKOR ÉS AZ ULTRAHANG MÉRÉSI EREDMÉNYEK ÁLTAL AUBRAC ÉS CHAROLAIS HÍZÓBIKÁKBAN TÔZSÉR

Részletesebben

DETERMINATION OF SHEAR STRENGTH OF SOLID WASTES BASED ON CPT TEST RESULTS

DETERMINATION OF SHEAR STRENGTH OF SOLID WASTES BASED ON CPT TEST RESULTS Műszaki Földtudományi Közlemények, 83. kötet, 1. szám (2012), pp. 271 276. HULLADÉKOK TEHERBÍRÁSÁNAK MEGHATÁROZÁSA CPT-EREDMÉNYEK ALAPJÁN DETERMINATION OF SHEAR STRENGTH OF SOLID WASTES BASED ON CPT TEST

Részletesebben

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI JÓZSA MÁTÉ JÓZSEF MOSONMAGYARÓVÁR

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI JÓZSA MÁTÉ JÓZSEF MOSONMAGYARÓVÁR DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI JÓZSA MÁTÉ JÓZSEF MOSONMAGYARÓVÁR 2006 NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS ÉLELMISZERTUDOMÁNYI KAR MOSONMAGYARÓVÁR ÜZEMGAZDASÁGI INTÉZET Az állati termék előállítás

Részletesebben

6. FEJEZET. A nyúl felnevelése

6. FEJEZET. A nyúl felnevelése 6. FEJEZET A nyúl felnevelése 6.1 A szopósnyulak nevelése 6.1.1 Tejtermelés A szopósnyulak 19-21 napos korukig kizárólag tejet fogyasztanak. Életbemaradásuk, növekedésük és fejlődésük eddig a korig az

Részletesebben

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS FÜLLER IMRE KAPOSVÁRI EGYETEM ÁLLATTUDOMÁNYI KAR

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS FÜLLER IMRE KAPOSVÁRI EGYETEM ÁLLATTUDOMÁNYI KAR DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS FÜLLER IMRE KAPOSVÁRI EGYETEM ÁLLATTUDOMÁNYI KAR 2010 KAPOSVÁRI EGYETEM ÁLLATTUDOMÁNYI KAR Nagyállattenyésztési és Termeléstechnológiai Tanszék A doktori iskola vezetője: DR. HORN

Részletesebben

JUH ÉS SZARVASMARHA TENYÉSZTÉSI PROGRAMOK FEJLESZTÉSÉT MEGALAPOZÓ KUTATÁSOK. MTA Doktori értekezés tézisei. Komlósi István

JUH ÉS SZARVASMARHA TENYÉSZTÉSI PROGRAMOK FEJLESZTÉSÉT MEGALAPOZÓ KUTATÁSOK. MTA Doktori értekezés tézisei. Komlósi István JUH ÉS SZARVASMARHA TENYÉSZTÉSI PROGRAMOK FEJLESZTÉSÉT MEGALAPOZÓ KUTATÁSOK MTA Doktori értekezés tézisei Komlósi István 2012 1. BEVEZETÉS A Tenyésztési Program A tenyésztési program elemei: 1. a tenyészcél

Részletesebben

A húsmarha-ágazatot érintő kormányzati intézkedések, támogatási lehetőségek

A húsmarha-ágazatot érintő kormányzati intézkedések, támogatási lehetőségek A húsmarha-ágazatot érintő kormányzati intézkedések, támogatási lehetőségek Dr. Vásáry Miklós Földművelésügyi Minisztérium, Agrárközgazdasági Főosztály Budapest, 2015. december 3. Helyzetkép Megnevezés

Részletesebben

FENNTARTHATÓ FÖLDHASZNÁLATI STRATÉGIA KIALAKÍTÁSA MAGYARORSZÁGON

FENNTARTHATÓ FÖLDHASZNÁLATI STRATÉGIA KIALAKÍTÁSA MAGYARORSZÁGON SZENT ISTVÁN EGYETEM FENNTARTHATÓ FÖLDHASZNÁLATI STRATÉGIA KIALAKÍTÁSA MAGYARORSZÁGON Doktori értekezés T A R F E R E N C GÖDÖLL! 2008 1 A doktori iskola megnevezése: tudományága: tudományági részterülete:

Részletesebben

BIOTECHNOLÓGIAI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI INTÉZET

BIOTECHNOLÓGIAI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI INTÉZET D E B R E C E N I E G Y E T E M Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar ÁLLATTUDOMÁNYI, BIOTECHNOLÓGIAI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI INTÉZET Állattenyésztéstani Tanszék OPPONENSI VÉLEMÉNY

Részletesebben

Termékkatalógus 2011 Május

Termékkatalógus 2011 Május Termékkatalógus 2011 Május 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 HÚSHASZNÚ AJÁNLATUNK CHAROLAIS * Kplsz Név apa x anyai nagyapa Gyarapodás STV-ben STV gyarapodási index Élősúly termelés Élősúly termelés index Izomfejlettség

Részletesebben

A bioüzemanyag-gyártás melléktermékeinek felhasználása a takarmánygyártás gyakorlatában

A bioüzemanyag-gyártás melléktermékeinek felhasználása a takarmánygyártás gyakorlatában Fábián János, Ph.D. Kutatás-fejlesztési igazgató Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft. A bioüzemanyag-gyártás melléktermékeinek felhasználása a takarmánygyártás gyakorlatában Kukorica tőzsdei jegyzésének alakulása

Részletesebben

INTENZÍV BROILER INDÍTÓ

INTENZÍV BROILER INDÍTÓ INTENZÍV BROILER INDÍTÓ Cikkszám: 4-131-012-01 Felhasználási javaslat: 0-14 napos korig Háromfázisos etetési technológiát teljes körűen kielégítő takarmány fajtától függetlenül, biztonságos, ellenőrzött

Részletesebben

SERTÉS KOKCIDIÓZIS Dr Valler József Vitamed Pharma Kft.

SERTÉS KOKCIDIÓZIS Dr Valler József Vitamed Pharma Kft. Dr Valler József Vitamed Pharma Kft. EGY KIS TÖRTÉNETI VISSZATEKINTÉS : Hazai sertésekben főleg malackorban gyakori az Eimeria debliecki, E.scabra, E. polita véglények előfordulása. Amerikai kutatók Isospora

Részletesebben

Kettős hasznosítású magyar tarka növendék bikák teljesítményvizsgálata, hústermelő képessége és húsminőségi tulajdonságai

Kettős hasznosítású magyar tarka növendék bikák teljesítményvizsgálata, hústermelő képessége és húsminőségi tulajdonságai 1 PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR ÁLLAT-ÉS AGRÁRKÖRNYEZET-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA Állattudományi és Állattenyésztéstani Tanszék Készült a Pannon Egyetem Állat- és Agrárkörnyezettudományi Doktori Iskola keretében

Részletesebben

D E B R E C E N I E G Y E T E M

D E B R E C E N I E G Y E T E M D E B R E C E N I E G Y E T E M Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar ÁLLATTUDOMÁNYI, BIOTECHNOLÓGIAI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI INTÉZET Állattenyésztéstani

Részletesebben

Különböző húsmarha fajták legelőhasználata hazai viszonyok között. Szent István Egyetem Szarvasmarha- és Juhtenyésztési Tanszék

Különböző húsmarha fajták legelőhasználata hazai viszonyok között. Szent István Egyetem Szarvasmarha- és Juhtenyésztési Tanszék Különböző húsmarha fajták legelőhasználata hazai viszonyok között Szent István Egyetem Szarvasmarha- és Juhtenyésztési Tanszék Bevezetés Húsmarhatenyésztés jövője takarmányforrás: - kismértékben hasznosított

Részletesebben

Szelekció. Szelekció. A szelekció típusai. Az allélgyakoriságok változása 3/4/2013

Szelekció. Szelekció. A szelekció típusai. Az allélgyakoriságok változása 3/4/2013 Szelekció Ok: több egyed születik, mint amennyi túlél és szaporodni képes a sikeresség mérése: fitnesz Szelekció Ok: több egyed születik, mint amennyi túlél és szaporodni képes a sikeresség mérése: fitnesz

Részletesebben

A termékenyítés gyakorlati bemutatása a Szögedi Gazdaság Kft. példáján keresztül. Csíkász Szabolcs 2014-10-02

A termékenyítés gyakorlati bemutatása a Szögedi Gazdaság Kft. példáján keresztül. Csíkász Szabolcs 2014-10-02 A termékenyítés gyakorlati bemutatása a Szögedi Gazdaság Kft. példáján keresztül. Csíkász Szabolcs 2014-10-02 Szögedi Gazdaság Kft. Bemutatkozás Állomány Hosszú távú tervek Tartalom Célok Süldők felkészítése

Részletesebben

Mérési adatok illesztése, korreláció, regresszió

Mérési adatok illesztése, korreláció, regresszió Mérési adatok illesztése, korreláció, regresszió Korreláció, regresszió Két változó mennyiség közötti kapcsolatot vizsgálunk. Kérdés: van-e kapcsolat két, ugyanabban az egyénben, állatban, kísérleti mintában,

Részletesebben

A Kecskeméti Jubileum paradicsomfajta érésdinamikájának statisztikai vizsgálata

A Kecskeméti Jubileum paradicsomfajta érésdinamikájának statisztikai vizsgálata Borsa Béla FVM Mezőgazdasági Gépesítési Intézet 2100 Gödöllő, Tessedik S.u.4. Tel.: (28) 511 611 E.posta: borsa@fvmmi.hu A Kecskeméti Jubileum paradicsomfajta érésdinamikájának statisztikai vizsgálata

Részletesebben

Különböz súlyban vágott charolais növendék bikák hizlalási, vágási és csontozási eredményei

Különböz súlyban vágott charolais növendék bikák hizlalási, vágási és csontozási eredményei 147 Különböz súlyban vágott charolais növendék bikák hizlalási, vágási és csontozási eredményei HARANGI SÁNDOR BÉRI BÉLA POPP JÓZSEF Kulcsszavak: húsmarha, hizlalás, súlycsoport, húsrészek aránya, hús/csont/faggyú

Részletesebben

Animal welfare, etológia és tartástechnológia

Animal welfare, etológia és tartástechnológia Animal welfare, etológia és tartástechnológia Animal welfare, ethology and housing systems Volume 7 Issue 1 Gödöllı 2011 15 NÉHÁNY TÉNYEZİ HATÁSA A MAGYAR NAGY FEHÉR HÚSSERTÉS SZAPORASÁGI ÉS MALACNEVELÉSI

Részletesebben

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024 CSALÁDSEGÍTŐ INTÉZET 3300 EGER, KERTÉSZ ÚT 3. TELEFON / FAX: 06-36/784-825 E-mail: csaladsegito.intezet@upcmail.hu Web: csskeger.hu EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

Részletesebben

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI KAPOSVÁRI EGYETEM

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI KAPOSVÁRI EGYETEM DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI KAPOSVÁRI EGYETEM AGRÁR- ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KAR Állatgenetikai és Biotechnológiai Tanszék A doktori iskola vezetője KOVÁCS MELINDA az MTA levelező tagja Témavezető NAGY

Részletesebben

SZIE VADVILÁG MEGŐRZÉSI INTÉZET GÖDÖLLŐ 2010. ÁPRILIS 9. AZ ŐZ SZAPORODÁSBIOLÓGIAI JELLEMZŐI

SZIE VADVILÁG MEGŐRZÉSI INTÉZET GÖDÖLLŐ 2010. ÁPRILIS 9. AZ ŐZ SZAPORODÁSBIOLÓGIAI JELLEMZŐI SZIE VADVILÁG MEGŐRZÉSI ITÉZET GÖDÖLLŐ 2010. ÁPRILIS 9. AZ ŐZ SZAPORODÁSBIOLÓGIAI JELLEMZŐI DR. MAJZIGER ISTVÁ SZEGEDI TUDOMÁYEGYETEM MEZŐGAZDASÁGI KAR HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ADRÁSSY U. 15. mi@mgk.u-szegd.hu

Részletesebben

Módszertani Intézeti Tanszéki Osztály. A megoldás részletes mellékszámítások hiányában nem értékelhető!

Módszertani Intézeti Tanszéki Osztály. A megoldás részletes mellékszámítások hiányában nem értékelhető! BGF KKK Módszertani Intézeti Tanszéki Osztály Budapest, 2012.. Név:... Neptun kód:... Érdemjegy:..... STATISZTIKA II. VIZSGADOLGOZAT Feladatok 1. 2. 3. 4. 5. 6. Összesen Szerezhető pontszám 21 20 7 22

Részletesebben

PIAC A K I PIACI JELENTÉS. Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat. Tartalom KACSA

PIAC A K I PIACI JELENTÉS. Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat. Tartalom KACSA PIAC Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat A K I V. évfolyam/5. szám 25.3.21. 25/1. hét BAROMFI Tartalom Piaci jelentés..........1 A vágócsirke piaci, és a csirkehúsok értékesítési

Részletesebben

Animal welfare, etológia és tartástechnológia

Animal welfare, etológia és tartástechnológia Animal welfare, etológia és tartástechnológia Animal welfare, ethology and housing systems Volume 3 Issue 1 Gödöllı 2007 102 ÉLETPÁLYÁK PATHS OF LIFE Dr. Szőcs Endre 1. Születés helye és ideje: Komádi,

Részletesebben

Jubíleumi Szakmai Nap

Jubíleumi Szakmai Nap Jubíleumi Szakmai Nap Bonyhád, 2014. június 19. Fél évszázad a magyartarka tenyésztés szolgálatában Friebert Anikó Pannóna-Állattenyésztő Kft. ügyvezető A fajta meghonosodása Tolna vármegyében A magyartarka

Részletesebben

ADY ENDRE: Karácsony (részlet)

ADY ENDRE: Karácsony (részlet) 3 ADY ENDRE: Karácsony (részlet) Harang csendül, Ének zendül, Messze zsong a hálaének Az én kedves kis falumban Karácsonykor Magába száll minden lélek. Minden ember Szeretettel Borul földre imádkozni,

Részletesebben

A Markowitz modell: kvadratikus programozás

A Markowitz modell: kvadratikus programozás A Markowitz modell: kvadratikus programozás Harry Markowitz 1990-ben kapott Közgazdasági Nobel díjat a portfolió optimalizálási modelljéért. Ld. http://en.wikipedia.org/wiki/harry_markowitz Ennek a legegyszer

Részletesebben

EURÓPA. ROSS 308 SZÜLŐPÁR Teljesítmény mutatók. An Aviagen Brand

EURÓPA. ROSS 308 SZÜLŐPÁR Teljesítmény mutatók. An Aviagen Brand EURÓPA ROSS 308 SZÜLŐPÁR Teljesítmény mutatók An Aviagen Brand Bevezetés A füzet a Ross 308 szülőpár állományok teljesítmény mutatóit tartalmazza, és a Ross 308 Szülőpár tartástechnológia kézikönyvvel

Részletesebben

Hibridspecifikus tápanyag-és vízhasznosítás kukoricánál csernozjom talajon

Hibridspecifikus tápanyag-és vízhasznosítás kukoricánál csernozjom talajon Hibridspecifikus tápanyag-és vízhasznosítás kukoricánál csernozjom talajon Karancsi Lajos Gábor Debreceni Egyetem Agrár és Gazdálkodástudományok Centruma Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási

Részletesebben

Animal welfare, etológia és tartástechnológia

Animal welfare, etológia és tartástechnológia Animal welfare, etológia és tartástechnológia Animal welfare, ethology and housing systems Volume 7 Issue 4 Különszám Gödöllı 2011 Béri / AWETH Vol 7.4. (2011) 84 A KONCENTRÁLTABB TEJ TERMELÉSÉNEK LEHETİSÉGE

Részletesebben

LEGELOHASZNOSTEAS 1-11:ISHASZNO SZARVASMARHAVAL ES HIDEGYERCT LOYAL Makray S. - Der F. - to - Hanc Cs. Summary

LEGELOHASZNOSTEAS 1-11:ISHASZNO SZARVASMARHAVAL ES HIDEGYERCT LOYAL Makray S. - Der F. - to - Hanc Cs. Summary 220 Summary LEGELHASZNSTEAS 1-11:ISHASZN SZARVASMARHAVAL ES HIDEGYERCT LYAL Makray S. - Der F. - to - Hanc Cs. Rearing draft horses on pasture is a new way of grassland utilization, which has started in

Részletesebben

ELTÉRŐ TARTÁSMÓDOK ÉS TÁPOK ÖSSZEHASONLÍTÓ VIZSGÁLATA NÖVENDÉK CSINCSILLÁKON (Chinchilla lanigera) Lanszki J. és Horváth P.

ELTÉRŐ TARTÁSMÓDOK ÉS TÁPOK ÖSSZEHASONLÍTÓ VIZSGÁLATA NÖVENDÉK CSINCSILLÁKON (Chinchilla lanigera) Lanszki J. és Horváth P. 1 ELTÉRŐ TARTÁSÓDOK ÉS TÁPOK ÖSSZEHASONLÍTÓ VIZSGÁLATA NÖVENDÉK CSINCSILLÁKON (Chinchilla lanigera) Lanszki J. és Horváth P. Pannon Agrártudományi Egyetem Állattenyésztési Kar, Kaposvár Bevezetés Az utóbbi

Részletesebben

Mangalica tanácskozás Debrecen 2014. Augusztus 18. Dr. Radnóczi László

Mangalica tanácskozás Debrecen 2014. Augusztus 18. Dr. Radnóczi László A minisztérium feladatai a védett őshonos állatfajták megőrzésével és genetikai fenntartásával kapcsolatban Mangalica tanácskozás Debrecen 2014. Augusztus 18. Dr. Radnóczi László Jogi szabályozás -az

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACI ESÉLYEK, MUNKAERŐ-PIACI STRATÉGIÁK 1

MUNKAERŐ-PIACI ESÉLYEK, MUNKAERŐ-PIACI STRATÉGIÁK 1 GYÖRGYI ZOLTÁN MUNKAERŐ-PIACI ESÉLYEK, MUNKAERŐ-PIACI STRATÉGIÁK 1 Bevezetés Átfogó statisztikai adatok nem csak azt jelzik, hogy a diplomával rendelkezők viszonylag könynyen el tudnak helyezkedni, s jövedelmük

Részletesebben

Elso elemzés Example Athletic

Elso elemzés Example Athletic 50 KHz R 520 Xc 69 [Víz és BCM zsír nélkül] A mérés 11.07.2005 Ido 15:20 dátuma: Név: Example Athletic Születési dátum: 22.07.1978 Keresztnév: Kor:: 26 Év Neme: férfi Magasság: 1,70 m Mérés sz.: 1 Számított

Részletesebben

Megbeszélés. 1. Hozzá tud-e járulni a projekt a combnyaktáji töréstípusok európai megoszlásának megértéséhez?

Megbeszélés. 1. Hozzá tud-e járulni a projekt a combnyaktáji töréstípusok európai megoszlásának megértéséhez? 96 A combnyaktáji törések száma 1965 90 között megkétszerezdött, s a szerzk többsége az irányzat folytatódását várja, 2025-re az 1990- es értékek kétszeresét, 2050-re három és félszeresét valószínsítve.

Részletesebben

KUTATÁSI BESZÁMOLÓ. A terület alapú gazdaságméret és a standard fedezeti hozzájárulás (SFH) összefüggéseinek vizsgálata a Nyugat-dunántúli régióban

KUTATÁSI BESZÁMOLÓ. A terület alapú gazdaságméret és a standard fedezeti hozzájárulás (SFH) összefüggéseinek vizsgálata a Nyugat-dunántúli régióban KUTATÁSI BESZÁMOLÓ A terület alapú gazdaságméret és a standard fedezeti hozzájárulás (SFH) összefüggéseinek vizsgálata a Nyugat-dunántúli régióban OTKA 48960 TARTALOMJEGYZÉK 1. A KUTATÁST MEGELŐZŐ FOLYAMATOK

Részletesebben

Szárazonállás és tejtermelés összefüggései. (gyakorlati tapasztalatok)

Szárazonállás és tejtermelés összefüggései. (gyakorlati tapasztalatok) Szárazonállás és tejtermelés összefüggései (gyakorlati tapasztalatok) 2011. december 3. Dr. Bartyik János Az Enyingi Agrár ZRT. tevékenysége növénytermesztésen és állattenyésztésen alapul, a szarvasmarha

Részletesebben

A mangalica sertés takarmányozásának sajátosságai. Sárközi Tamás UBM Feed kft

A mangalica sertés takarmányozásának sajátosságai. Sárközi Tamás UBM Feed kft A mangalica sertés takarmányozásának sajátosságai Sárközi Tamás UBM Feed kft Az előadás tárgya 1, Malac takarmányozás 2, Koca takarmányozás 3, Hízó takarmányozás 4, Malacszám növelésének lehetősége A SERTÉSTAKARMÁNYOZÁSI

Részletesebben

Animal welfare, etológia és tartástechnológia

Animal welfare, etológia és tartástechnológia Animal welfare, etológia és tartástechnológia Animal welfare, ethology and housing systems Volume 4 Issue 2 Különszám Gödöllı 2008 265 AZ EXTENZÍVEN TARTOTT GYIMESI RACKA JUHOK HÚSTERMELÉSÉNEK FEJLESZTÉSE

Részletesebben