DOKTORI (PHD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI
|
|
- Ákos Szőke
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 DOKTORI (PHD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI TÖRÖK MÁRTON KESZTHELY 2009.
2 PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR ÁLLAT- ÉS AGRÁRKÖRNYEZET-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA Iskolavezető: Dr. habil. ANDA ANGÉLA az MTA doktora Témavezető: Dr. habil. SZABÓ FERENC az MTA doktora IN VIVO ULTRAHANGTECHNIKAI VIZSGÁLATOK A HÚSMARHATENYÉSZTÉSBEN A TENYÉSZÉRTÉKBECSLÉSI MÓDSZEREK FEJLESZTÉSE ÉRDEKÉBEN TÉZISEK Készítette: TÖRÖK MÁRTON KESZTHELY
3 2
4 TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés, célkitűzések Anyag és módszer Új tudományos eredmények (Tézispontok) Publikációs jegyzék A témához kapcsolódó publikációk Egyéb, a témához nem kapcsolódó publikációk
5 1. Bevezetés, célkitűzések Mivel a húsmarhatenyésztés egyetlen produktuma a borjú, ill. a borjú hizlalásával nyert hízott marha, így a tenyészértékbecslés egyrészt a borjú előállítást befolyásoló anyai tulajdonságokra, másrészt a vágóértéket és húsminőséget meghatározó végtermék tulajdonságokra terjed ki. A becslő módszerek információ forrásként elsősorban a származási, az oldalági rokonok, valamint a sajátteljesítmény adatait használják fel a széles körben alkalmazott BLUP eljárásban. Ivadékvizsgálatokra, így a vágás utáni információk felhasználására a természetes fedeztetés széleskörű alkalmazása miatt világszerte csak korlátozott mértékben kerülhet sor. A tenyészértékbecslésben kiemelt szerepet játszik a saját teljesítmény vizsgálat (STV), amely az élő állaton elvégezhető mérésekkel járul hozzá a tenyészbika-jelöltek kiválogatásához. E vizsgálatokat a korszerű molekuláris genetikai módszerek alkalmazásával (marker gének), valamint a test szöveti összetétel meghatározására alkalmas scanner módszerekkel egyre több ország húsmarhatenyésztői igyekeznek továbbfejleszteni. Kallweit és mtsai (1994) megállapítása szerint az MRI (magnetic resonance imaging) kiváló non invazív módszer élő állatok szöveti összetételének vizsgálatára, és eredményei referenciaként szolgálhatnak más becslő módszerekhez, ám az ultrahang könnyebben alkalmazható a napi gyakorlatban, és olcsóbb is. Az irodalmi forrásmunkák elemzése azt mutatja, hogy az ultrahangos méréseket széles körben alkalmazzák a világ néhány országában. Napi használati eszköz Ausztráliában, az Egyesült Államokban és Franciaországban, de Németországban, Brazíliában és a Távol-Keleten is intenzív kutatómunkával törekszenek az eljárás előnyeit kiaknázni. Azonban különösen hazánkban kevés információ áll rendelkezésre az ultrahang hazai alkalmazhatóságáról, illetve a honi állományok ultrahanggal mérhető tulajdonságairól. A doktorjelölt munkája során célul tűzte ki, hogy méréseket végezzen és adatokat szolgáltasson különböző fajtájú húshasznosítású tenyészbikajelöltek és hízóbikák bőr alatti faggyúvastagságáról, rostélyos keresztmetszetének területéről, valamint ezen tulajdonságok kapcsolatairól az egyéb termelési paraméterekkel. Fontosnak tartotta megvizsgálni a nemzetközi szinten legismertebb, legelterjedtebb, illetve egyéb mérési protokollokat, módszereket, hogy azok közül a 4
6 hazai viszonyokhoz, a hazánkban elérhető műszertípushoz leginkább illőt lehessen kiválasztani. Célul tűzte ki a kivitelezhetőség szempontjából legeredményesebbnek, legjobban alkalmazhatónak értékelt módszerek pontosságának, a mérések ismételhetőségének (az ugyanazon állaton elvégzett egymást követő, egymástól független mérések, illetve kiértékelések közötti kapcsolatának) vizsgálatát. Célja volt továbbá információt szolgáltatni a bőr alatti faggyú és rostélyos keresztmetszet-terület hizlalás alatti változásának ütemére, dinamikájára vonatkozóan. Az eltérő életkorban, illetve élősúlyban ultrahanggal mért értékek összehasonlíthatósága érdekében kereste ezen adatoknak az adott (egységes) életkorra, élősúlyra, bőr alatti faggyúvastagságra, rostélyos keresztmetszet-területre történő korrigálási lehetőségét. A fentiek megvalósítása érdekében a nagyobb állatcsoportokon történő adatfelvételezést (mérést) lehetővé tevő módszertani fejlesztést tartotta elsődleges feladatának. 5
7 2. Anyag és módszer A méréseket a jelölt Falco 100 (Pie Medical) real-time ultrahangkészülékkel, lineáris, 18 cm-es, 3,5 MHz-es mérőfejjel végezte. A készülék maximális áthatolóképessége (mérésmélység) 30 cm, de beállítható 5, 8, 13, 16, 19, 23, 27 cm is. Vizsgálatai érdekében összesen 10 telepen 61 alkalommal 821 egyeden 2890 adatfelvételt hajtott végre, ami mintegy ultrahangfelvételt jelent (egy adatfelvétel során egy egyeden több tulajdonság /P8, rostélyos keresztmetszet területe stb./ került mérésre). A felvett adatok megoszlásáról a 1. táblázat nyújt tájékoztatást. Fajta A felvett ultrahangos adatok megoszlása Tenyészbikajelölt Hízóbika Felvételezések száma (db) (db) (db) Magyar szürke Magyar tarka Hereford Angus Charolais Limousin Blonde d Aquitaine Keresztezett Összesen táblázat A doktorjelölt a kitűzött vizsgálati cél függvényében választotta meg az adatfelvételezés során mérendő paraméterek körét a nemzetközi gyakorlat szerint. Az alkalmazott ultrahangos mérési pontok a 2. táblázatban kerülnek részletezésre. 6
8 2. táblázat Az ultrahanggal mért tulajdonságok, a mérések helye és a vizsgálatot alkalmazó országok Tulajdonság Mérés helye Hol alkalmazzák? Forrás P8, bőr alatti faggyú vastagsága a faron Rump fat, bőr alatti faggyú vastagsága a faron Backfat thickness (FT), bőr alatti faggyú vastagsága a rostélyos régiójában Ribeye (LMA, REA, EMA), rostélyos keresztmetszet területe a 3. keresztcsonti csigolya magasságában a gerincoszlopra bocsátott merőleges és az ülőgumótól a gerincoszloppal párhuzamos egyenes metszéspontján a külső csípőszögletet és az ülőgumót összekötő egyenes mentén, a M. gluteus medius és a M. biceps femoris izmok találkozásánál (a külső csípőszöglettel kb. egy magasságban, attól kb. 10 cm-re) a borda között, a gerinchez közel, a bordákkal párhuzamosan a borda között, a gerinchez közel, a bordákkal párhuzamosan Ausztrália, Új-Zéland USA, Kanada Ausztrália, Új-Zéland, USA, Kanada Ausztrália, Új-Zéland, USA, Kanada Tőzsér és mtsai, 2005d; Robinson, 1992 Perkins és mtsai, 1996; Realini és mtsai, 2001 Perkins és mtsai, 1996 Perkins és mtsai, 1996 A jelölt a minél jobb képminőség érdekében Domokos és mtsai (2007) ajánlása szerint igyekezett biztosítani az állat megfelelő rögzítését (mérlegen, nyakszorítóval, állatkezelővel), ami jó hozzáférést biztosít, és lehetővé teszi a biztonságos és pontos munkavégzést. Ugyancsak a jó képminőség érdekében a mérési ponton a bőrfelületet szükség szerint megtisztította a szennyeződésektől. Az állat és az ultrahang-fej közötti megfelelő akusztikai kapcsolat érdekében a mérési helyet Perkins és mtsai (1996), ill. Tőzsér és mtsai (2005d) ajánlása nyomán minden esetben növényi olajjal kente be. A rostélyos mérésekor, főleg izmoltabb egyedek méréséhez előtétlencsét használt, ami követi az állat testének alakját. A képkészítés során ügyelt arra, hogy a lineáris mérőfejet ne nyomja erősen a bőrhöz, mert ezzel esetleg összenyomva az eredeti faggyúállományt a valósnál kisebb értéket kaphatott volna. Az elkészített képeket a jelölt az általa tervezett speciális szoftverrel 7
9 (UltrahangMérnök 3.0) hordozható számítógépen rögzítette, majd később, asztali számítógépen kerültek kiértékelésre. Eltérő súlyú és fajtájú egyedek rostélyos keresztmetszet-területének jobb összehasonlíthatósága érdekében annak területe az élősúly százalékában is kifejezésre került a következő képlet szerint: 2 r ( cm ) Re latív rostélyosterület = 100, e ( kg ) ahol r a rostélyos keresztmetszet területe, e az élősúly. A számszerűsített mérési eredmények előkészítése minden esetben Microsoft Excel (2003) programmal, kiértékelése SPSS 9.0 for Windows szoftverrel történt. A mérés pontosságának (az ultrahanggal, illetve vágott testen mért értékek közötti kapcsolat szorosságának) vizsgálata érdekében angus, magyar tarka, limousin és charolais hízóbikának a hizlaldában, közvetlenül a vágóhídra szállítás előtt felvett P8 és rostélyos keresztmetszet-területét hasonlította össze a vágott testen mért értékekkel, valamint az EUROP rendszer szerinti minősítéssel. Az ultrahangozás és vágás között eltelt idő hatásának vizsgálata érdekében 2x40 (n=80) angus hízóbika ultrahangos (P8, REA) és vágási adatait használta fel állat esetében a vágás napján, ill. a vágás előtt 10 nappal ultrahanggal becsült, ill. vágott testen mért rostélyos keresztmetszet-terület értékek közötti kapcsolatot értékelte. A képkészítő, ill. -kiértékelő személyének az ultrahangos mérési eredményekre gyakorolt hatásának vizsgálata érdekében 115 charolais és 216 angus bika rostélyos keresztmetszet-területéről és P8 bőr alatti faggyúvastagságáról a jelölt saját maga (A) és egy gyakorlott technikus (B) által közvetlenül egymás után készített és kiértékelt ultrahangos felvételek eredményeit hasonlította össze. Az egymást követő kiértékelések közötti kapcsolat vizsgálata érdekében 72 hereford hízóbika rostélyos keresztmetszetének területéről (REA), valamint fartájéki bőr alatti faggyúvastagságáról (P8) készített felvételeket két egymást követő időpontban, egymástól függetlenül, két nap elteltével értékelte ki. A hátszín keresztmetszet-terület mint alternatív mérési pont tanulmányozása céljából 11 limousin növendékbikát vizsgált meg. Az amerikai és ausztrál ultrahangos bőr alatti faggyúvastagság-mérési módszer összehasonlítása érdekében 225 hízóbika (többszöri ismétlésben 95 angus, 8
10 10 charolais, 10 limousin és 10 magyar tarka) azonos időpontban mért P8, ill. Rump fat bőr alatti faggyúvastagság adatait értékelte. Az ultrahanggal mért tulajdonságok hizlalás alatti változásának tanulmányozása érdekében 10 angus, 10 limousin, 10 magyar tarka és 10 charolais hízóbikának a hizlalás alatt 3 havonta, összesen 4 alkalommal felvett (megmért) élősúlyát, rostélyos keresztmetszet-területét (REA), valamint P8 fartájéki bőr alatti faggyúvastagságát elemezte. A különböző testtájakon mért bőr alatti faggyúvastagság értékeinek és azok összefüggéseinek vizsgálata érdekében összesen 51 (13 angus, 13 limousin, 13 magyar tarka, 12 charolais és charolais magyar tarka) hízóbika életkorát, élősúlyát, rostélyos keresztmetszet-területét, valamint a P8, Rump fat, ill. FT módszerrel mért bőr alatti faggyúvastagságát tanulmányozta a szerző. Két tenyészetben összesen 327 angus hízóbikának összesen 748 mérési eredménye (egyedenként egy vagy több ismétlésben) alapján vizsgálta a rostélyos keresztmetszet-terület, fartájéki bőr alatti faggyúvastagság, életkor és élősúly regressziós összefüggéseit. Fajtánként, tenyészbikajelölt, ill. hízóbika csoportonként különböző telepeken, más-más évben, eltérő takarmányadagok mellett termelő, de a hazai viszonyok között reprezentatívnak mondható 17 blonde d aquitaine, 24 limousin, 35 magyar tarka, 54 charolais, 72 hereford, valamint 49 angus hízóbika ultrahangos adatait, életkorát és élősúlyát elemezte. 9
11 3. Új tudományos eredmények (Tézispontok) 1. Megállapította, hogy a rostélyos keresztmetszetének területét nagy pontossággal (r=0,83, ill. 0,95) lehet becsülni a bordaközben, közvetlenül vágás előtt Falco 100 ultrahangkészülékkel. 2. Rámutatott, hogy a képkészítő és a -kiértékelő személye hatással van az ultrahangos becslések pontosságára. A nem saját képek kiértékelései között nagyobbak az eltérések, mint a kiértékelő saját maga által készített képek kiértékelései között. Ezért fontos, hogy a gyakorlati munka során lehetőség szerint a felvétel készítője értékelje ki az általa készített képet. 3. Igen szoros kapcsolatot (REA: r=0,95; P8: r=0,99) mutatott ki az ultrahangfelvételek ugyanazon személy által elvégzett ismételt kiértékelései között. Ezért megfelelően gyakorlott kiértékelőnek elegendő egy alkalommal kiértékelnie egy felvételt. 4. Megállapította, hogy a hátszín keresztmetszet terület korrelációs értékei (élősúllyal: r=0,71; átlagos napi gyarapodással: r=0,61) alapján alkalmas lehet az ultrahangos információgyűjtés kiszélesítésére. 5. Arra a megállapításra jutott, hogy az RF módszer korrelációi valamivel szorosabbak (életkorral: r=0,30; élősúllyal: r=0,41), mint a P8 módszeré (életkorral: r=0,18; élősúllyal: r=0,30), viszont a P8 képet könnyebb elkészíteni és kiértékelni. Ezért a P8 módszer hazai viszonyok között elsősorban jobban alkalmazható. 6. Megállapította, hogy a húsmarhák faggyúsodásának, ill. rostélyos keresztmetszet területének változása jól nyomon követhető ultrahangos mérésekkel. A vizsgált fajták faggyúsodásában eltéréseket, különböző ütemű szakaszokat figyelt meg. 7. A hazai angus állományra kidolgozta a rostélyos keresztmetszet területének azonos életkorra, ill. élősúlyra történő korrigálási módszerét. 8. Adatot szolgáltatott a hazánkban tenyésztett húsmarha fajták ultrahanggal mérhető paramétereiről, amelyek alapján az általa kidolgozott relatív 10
12 rostélyosterület és KM-mutató segítségével könnyebben értelmezhetők a csoportok, fajták közötti különbségek. 9. Kifejlesztette az ultrahang-képek rögzítésére és az elkészített felvételek kiértékelésére szolgáló szoftvert. 11
13 4. Publikációs jegyzék 4.1. A témához kapcsolódó publikációk Idegennyelvű folyóiratban megjelent cikk: Török M., Polgár J. P., Kocsi Gy., Farkas V., Szabó F. (2009): Correlation of ultrasonic measured ribeye area and fat thickness to the certain traits measured on slaughtered bulls (Short Communication). Archiv Tierzucht 52. (1.) pp. Magyar nyelvű folyóiratban megjelent cikk: Török M., Polgár J. P., Kocsi Gy., Szabó F. (2008): Ultrahanggal mért bőr alatti faggyúvastagság és rostélyos keresztmetszet-terület kapcsolata a vágott testen mért értékekkel hízóbikák esetében. Animal welfare, ethology and housing systems, 4. (2.) Különszám pp. Domokos Z., Török M., Szentléleki A., Bujdosó M., Tőzsér J. (2008): Az ellési időszak és a génarány hatása charolais tenyészbika-jelöltek üzemi sajátteljesítmény-vizsgálati eredményeire. Állattenyésztés és Takarmányozás, 57. (6.) pp. Török M., Domokos Z., Tőzsér J., Szabó F. (2008): Hízómarhák rostélyos keresztmetszetének mérése real-time ultrahangkészülékkel. Irodalmi feldolgozás. Állattenyésztés és Takarmányozás, 57. (2.) pp. Török M., Kocsi Gy., Szabó F. (2008): Angus bikák bőr alatti faggyújának és rostélyos keresztmetszetének értékelése. Állattenyésztés és Takarmányozás, 57. (2.) pp. Domokos Z., Török M., Szabó F., Tőzsér J. (2007): A bőr alatti faggyúvastagság mérésének lehetőségei ultrahang-készülékkel a szarvasmarha-fajban. Irodalmi áttekintés. Állattenyésztés és Takarmányozás 56. (3.) pp. Török M., Kocsi Gy., Bene Sz., Kiss B., Farkas V., Szabó F. (2007): Hízómarhák különböző testtájain ultrahanggal mért bőralatti faggyúvastagsága és azok összefüggései. Állattenyésztés és Takarmányozás, 56. (2.) pp. Külföldi konferenciaelőadás/ poszter: Török M., Polgár J. P., Kocsi Gy., Szabó F. (2007): Correlation of ultrasonic measured fat thickness and ribeye area to the certain values measured on slaughtered bulls. Book of abstracts of the 58th Annual Meeting of the European Association for Animal Production No Dublin, Ireland, 26th- 29th August, Hazai konferenciaelőadás: Török M., Polgár J. P., Kocsi Gy., Szabó F. (2008): Ultrahanggal mért bőr alatti faggyúvastagság és rostélyos keresztmetszet-terület kapcsolata a vágott testen mért értékekkel hízóbikák esetében. I. Gödöllői Állattenyésztési 12
14 Tudományos Napok, Gödöllő, április , Előadások és poszterek összefoglaló kötete, 52. p. Török M., Farkas V., Fördős A., Fekete Zs., Polgár J. P., Szabó F. (2008): A bőr alatti faggyúvastagság és a rostélyos keresztmetszet terület egymást követő kiértékelésének kapcsolata hízóbikák esetében. XIV. Ifjúsági Tudományos Fórum, Keszthely, április 3. ISBN: Kocsi Gy., Török M., Polgár J. P., Szabó F. (2008): Hízóbikák bőr alatti faggyúvastagságának mérése két különböző ultrahangos módszerrel. XIV. Ifjúsági Tudományos Fórum, Keszthely, április 3. ISBN: Török M., Kocsi Gy., Polgár J. P., Szabó F. (2007): A bőr alatti faggyú vastagságának és a rostélyos keresztmetszet területének változása hízóbikákon a hizlalás alatt. XIII. Ifjúsági Tudományos Fórum, Keszthely, március 22. Török M., Kocsi Gy., Polgár J. P., Szabó F. (2006): Limousin bikák hosszú hátizom keresztmetszetének értékelése in vivo ultrahangtechnika alkalmazásával. XII. Ifjúsági Tudományos Fórum, Keszthely, április 20. Egyéb: Szabó F., Bene Sz., Török M., Polgár J. P., Kanyar R. (2008): Fajtaösszehasonlító vizsgálatok eredményei Keszthelyen: 6. Hizlalási és vágási eredmények. Magyar Állattenyésztők Lapja, 13. (36.) évf. 6. sz pp. Polgár J. P., Török M. (2007): Magyartarka növendék bikák hústermelőképességének becslése ultrahangos mérési módszerrel. A Magyartarka, VII. évf. 1. sz pp. 13
15 4.2. Egyéb, a témához nem kapcsolódó publikációk Idegennyelvű folyóiratban megjelent cikk: Dákay I., Márton D., Krisztián K., Fördős A., Török M., Szabó F. (2006): Study on the age at first calving and the longevity of beef cows. Journal of Central European Agriculture, 7. (3.) pp. Szabó F., Nagy L., Dákay I., Márton D., Török M., Bene Sz. (2006): Effects of breed, age of dam, birth year, birth season and sex on weaning weight of beef calves. Livestock Sciene 103: pp. IF: Szabó F., Polgár J. P., Szegleti Cs., Török M., Arany P. (2005): Comparative study of holstein bulls and steers for growth, carcass value and meat quality II. slaughter results. Georgic. for Agric.,15. (1.) 53. p. Nagy B., Lengyel Z., Bodó I., Gera I., Török M., Szabó F. (2004): Effect of some environmental factors on weaning performance of hungarian grey cattle populations. Journal of Central European Agriculture, 5. (3.) pp. Magyar nyelvű folyóiratban megjelent cikk: Bene Sz., Fekete Zs., Fördős A., Füller I., Kiss B., Rádli A., Török M., Wagenhoffer Zs., Polgár J. P., Szabó F. (2009): Különböző genotípusú növendék vágómarhák növekedése, vágóértéke és húsminősége. 1. közlemény: Hizlalási és vágási eredmények. Állattenyésztés és Takarmányozás 58. (1.) pp. Polgár J. P., Harmat Á., Kiss B., Fördős A., Kanyar R., Török M., Bene Sz., Szabó F. (2009): Azonos körülmények között hizlalt, különböző genotípusú növendék bikák vágott test összetétele és húsminősége. Állattenyésztés és Takarmányozás, 58. (1.) pp. Szabó F., Fekete Zs., Fördős A., Zsuppán Zs., Kanyar R., Török M., Polgár J. P., Bene Sz. (2008): Azonos körülmények között hizlalt, különböző genotípusú növendék bikák hizlalási és vágási eredménye. Állattenyésztés és Takarmányozás. 57. (6.) pp. Török M., Hornyák Z., Polgár J. P., Szabó F., Szűcs E. (2007): Marhahús a világkereskedelemben II. A Hús, 17. (1.) pp. Török M., Molnár A., Németh T., Polgár J. P., Szabó F., Kukovics S. (2007): Anglonúbiai keresztezett kecskék növekedésvizsgálata. Állattenyésztés és Takarmányozás, 56. (1.) pp. Hornyák Z., Török M., Polgár J. P., Szabó F., Szűcs E. (2006): Marhahús a világkereskedelemben I. A Hús, 16. (4.) pp. Polgár J. P., Wagenhoffer Zs., Grubics Zs., Hornyák Z., Török M., Lengyel Z., Szabó F. (2005): Red angus F1 és R1 hízómarhák vágási és csontozási eredményeinek értékelése. Állattenyésztés és Takarmányozás 54. (2.) pp. 14
16 Erdei I., Márton D., Ábrahám T., Lengyel Z., Benedek Zs., Török M., Szabó F. (2005): Húshasznosítású tehenek első ellési életkorának és élettartamának vizsgálata. Állattenyésztés és Takarmányozás 54. (2.) pp. Szabó F., Bene Sz., Nagy L., Erdei I., Márton D., Török M., Lengyel Z. (2005): Néhány tényező hatása a húshasznú borjak választási súlyára. Állattenyésztés és Takarmányozás 54. (1.) pp. Nagy B., Bodó I., Gera I., Lengyel Z., Török M., Szabó F. (2004): Magyar szürke szarvasmarha állományok választási eredményei. Állattenyésztés és Takarmányozás 53. (6.) pp. Külföldi konferenciaelőadás/ poszter: Polgár J. P., Füller I., Török M., Bene Sz., Kiss B., Harmath Á., Húth B. (2007): Examination of slaughter results of Hungarian Simmental paternal half-sib bulls. Book of abstracts of the 58th Annual Meeting of the European Association for Animal Production No Dublin, Ireland, 26th-29th August, Szabó F., Buzás Gy., Vincze Zs., Török M., Wagenhoffer Zs. (2005): Economic position of beef sector in Hungary. Book of abstracts of the 56th Annual Meeting of the European Association for Animal Production No. 87. Uppsala, Sweden 4th-5th June, Nagy B., Lengyel Z., Bodó I., Gera I., Török M., Szabó F. (2005): Weaning performance of Hungarian Grey calves. Book of abstracts of the 56th Annual Meeting of the European Association for Animal Production No. 11. Uppsala, Sweden 4th-5th June, Dákay I., Márton D., Lengyel Z., Török M., Vincze Zs., Szabó F. (2005): Study on longevity of beef cows of different breeds. Book of abstracts of the 56th Annual Meeting of the European Association for Animal Production No. 11. Uppsala, Sweden 4th-5th June, Hazai konferenciaelőadás: Kiss B., Bene Sz., Török M., Polgár J. P. (2007): Magyar tarka bikák vágási paramétereinek és szöveti összetételének vizsgálata. XIII. Ifjúsági Tudományos Fórum, Keszthely, március 22. Hornyák Z., Török M., Bene Sz., Polgár J. P., Szabó F. (2006): Előzetes adatok a hazai vágómarha genotípusok vágási paramétereinek értékeléséről. XII. Ifjúsági Tudományos Fórum, Keszthely, április 20. Hornyák Z., Török M., Polgár J. P., Wagenhoffer Zs., Szabó F. (2006): Limousine növendékmarhák hízlalási és vágási paraméterei. Tavaszi Szél Konferencia, Kaposvár, május 4-7. (poszter) Török M., Kukovics S., Lengyel Z., Polgár J. P. (2005): Anglo-núbiai kecskék növekedésvizsgálata. XI. Ifjúsági Tudományos Fórum, Keszthely, március
17 Egyéb: Török M., Hornyák Z., Szűcs E. (2006): Néhány gondolat Új-Zéland mezőgazdaságáról (folytatás). A Magyartarka, VI. évf. 4. sz. 16. p. Török M., Hornyák Z., Szűcs E. (2006): Néhány gondolat Új-Zéland mezőgazdaságáról. A Magyartarka, VI. évf. 3. sz. 18. p. Szabó G., Török M. (2005): Az európai angolna (Anguilla anguilla) spermájának mélyhűtése különböző hígítók és védőanyagok felhasználásával. XXVII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Agrártudományi Szekció, Szarvas, március 31- április 2. Török M. (2005): Anglo-núbiai keresztezett kecskék növekedésvizsgálata a testtömeg és a jellemző testméretek alapján. XXVII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Agrártudományi Szekció, Szarvas, március 31- április 2. Szabó G., Török M. (2004): Angolnasperma mélyhűtése különböző hígítók és védőanyagok felhasználásával. IX. Országos Felsőoktatási Környezettudományi Diákkonferencia, Budapest, április
FAJTATISZTA FEHÉR-KÉK BELGA SZARVASMARHA POPULÁCIÓK VIZSGÁLATA
DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI VESZPRÉMI EGYETEM GEORGIKON MEZŐGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR ÁLLATTENYÉSZTÉSTANI TANSZÉK Készült a VE Állattudományi Doktori Iskolája keretében Témavezető Dr. SZABÓ FERENC egyetemi
RészletesebbenMagyar Hereford, Angus, Galloway Tenyésztk Egyesülete
SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ Személyi adatok: - Név: Dr. Bene Szabolcs Albin - Lakcím: 8649 Balatonberény, Ady E. u. 45. - Telefonszám: +36306333278 - E-mail: bene-sz@georgikon.hu - Születési hely, id: Marcali,
RészletesebbenAnimal welfare, etológia és tartástechnológia
Animal welfare, etológia és tartástechnológia Animal welfare, ethology and housing systems Volume 4 Issue 2 Különszám Gödöllı 2008 128 KÜLÖNBÖZİ GENOTÍPUSÚ NÖVENDÉKBIKÁK SAJÁTTELJESÍTMÉNY- VIZSGÁLAT ALATTI
RészletesebbenDOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI PANNON EGYETEM GEORGIKON MEZŐGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR. Állattenyésztési Tudományok Doktori Iskola DR.
DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI PANNON EGYETEM GEORGIKON MEZŐGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR Állattenyésztési Tudományok Doktori Iskola Doktori Iskola vezetője, témavezető DR. SZABÓ FERENC egyetemi tanár, az MTA
RészletesebbenAnimal welfare, etológia és tartástechnológia
Animal welfare, etológia és tartástechnológia Animal welfare, ethology and housing systems Volume 4 Issue 2 Különszám Gödöllı 2008 225 ULTRAHANGGAL MÉRT BİR ALATTI FAGGYÚVASTAGSÁG ÉS ROSTÉLYOS KERESZTMETSZET-TERÜLET
RészletesebbenA BREEDPLAN-t a nagy húsmarhatenyésztı országok széles körben használják Magyarország
BSI.1 1 A BREEDPLAN-t a nagy húsmarhatenyésztı országok széles körben használják Magyarország BSI.2 2 MI A TENYÉSZÉRTÉK? Egy állat GENETIKAI ÉRTÉKÉNEK becslése egy adott tulajdonságban pl. 400-napos súlyban,
RészletesebbenHarangi Sándor. Dr. Béri Béla
Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei ULTRAHANGOS MÉRÉSI TECHNIKA ALKALMAZÁSA SZARVASMARHÁK HÚSTERMELŐ KÉPESSÉGÉNEK ÉS VÁGÓÉRTÉKÉNEK VIZSGÁLATÁRA Készítette: Harangi Sándor doktorjelölt Témavezető:
RészletesebbenAGRÁRTUDOMÁNYI KÖZLEMÉNYEK, 2005/18.
Magyartarka fajtájú bikák real-time ultrahangkészülékkel mért rostélyos területének és fartájéki bőr alatti faggyúvastagságának változása hizlalás alatt Tőzsér János 1 Holló Gabriella 2 Holló István 3
RészletesebbenKÜLÖNBÖZ FAJTÁJÚ HÚSHASZNÚ TEHENEK NÉHÁNY ÉRTÉKMÉRJE AZONOS KÖRNYEZETBEN
DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI PANNON EGYETEM GEORGIKON MEZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR Állattenyésztési Tudományok Doktori Iskola Doktori Iskola vezetje, témavezet DR. SZABÓ FERENC egyetemi tanár, az MTA doktora
RészletesebbenAZONOS KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT HIZLALT, KÜLÖNBÖZÔ GENOTÍPUSÚ NÖVENDÉK BIKÁK HIZLALÁSI ÉS VÁGÁSI EREDMÉNYE*
ÁLLATTENYÉSZTÉS ÉS TAKARMÁNYOZÁS, 2008. 57. 6. 523 536. 523 AZONOS KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT HIZLALT, KÜLÖNBÖZÔ GENOTÍPUSÚ NÖVENDÉK BIKÁK HIZLALÁSI ÉS VÁGÁSI EREDMÉNYE* SZABÓ FERENC FEKETE ZSUZSANNA FÖRDÔS ATTILA
RészletesebbenKettős hasznosítású magyar tarka növendék bikák teljesítményvizsgálata, hústermelő képessége és húsminőségi tulajdonságai
DOKTORI (PHD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR ÁLLAT-ÉS AGRÁRKÖRNYEZET-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA Iskolavezető: Dr. habil. Anda Angéla DSc egyetemi tanár Témavezetők: Dr. Polgár J. Péter CSc
RészletesebbenDr. Kovács Attila Zoltán. Publikációs jegyzék
Név: Beosztás: Dr. Kovács Attila Zoltán egyetemi docens Publikációs jegyzék ( 1.) Bíró, P. - Kovács, A. - Perényi, M.: A garda (Pelecus cultratus L.) populációdinamikája és tápláléka a Balatonban. 217-231.
RészletesebbenA VÁGÁSI KOR, A VÁGÁSI SÚLY ÉS A ROSTÉLYOS KERESZTMETSZET ALAKULÁSA FEHÉR KÉK BELGA ÉS CHAROLAIS KERESZTEZETT HÍZÓBIKÁK ESETÉBEN
A vágási kor, a vágási súly és a rostélyos keresztmetszet alakulása fehér kék belga és charolais keresztezett hízóbikák esetében 1 () A VÁGÁSI KOR, A VÁGÁSI SÚLY ÉS A ROSTÉLYOS KERESZTMETSZET ALAKULÁSA
RészletesebbenAnimal welfare, etológia és tartástechnológia
Animal welfare, etológia és tartástechnológia Animal welfare, ethology and housing systems Volume 5 Issue 4 Különszám Gödöllı 2009 282 A TÜDİ SÚLYÁNAK ÖSSZEFÜGGÉSE NÉHÁNY TESTMÉRETTEL AUBRAC ÉS CHAROLAIS
RészletesebbenDOKTORI (PHD) ÉRTEKEZÉS
DOKTORI (PHD) ÉRTEKEZÉS TÖRÖK MÁRTON KESZTHELY 2009. 1 PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR ÁLLAT- ÉS AGRÁRKÖRNYEZET-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA Iskolavezető: Dr. habil. ANDA ANGÉLA az MTA doktora Témavezető: Dr.
RészletesebbenOpponensi vélemény. A téma aktualitása:
Opponensi vélemény Kiss Balázs: Kettős hasznosítású magyar tarka növendék bikák teljesítményvizsgálata, hústermelő képessége és húsminőségi tulajdonságai című doktori (PhD) értekezésről A Pannon Egyetem
RészletesebbenA COMB SÚLYÁNAK ELÔREJELEZHETÔSÉGE NÉHÁNY TESTMÉRET, AZ ÉLETKOR ÉS AZ ULTRAHANG MÉRÉSI EREDMÉNYEK ÁLTAL AUBRAC ÉS CHAROLAIS HÍZÓBIKÁKBAN
ÁLLATTENYÉSZTÉS ÉS TAKARMÁNYOZÁS, 2009. 58. 6. 513 526. 513 A COMB SÚLYÁNAK ELÔREJELEZHETÔSÉGE NÉHÁNY TESTMÉRET, AZ ÉLETKOR ÉS AZ ULTRAHANG MÉRÉSI EREDMÉNYEK ÁLTAL AUBRAC ÉS CHAROLAIS HÍZÓBIKÁKBAN TÔZSÉR
RészletesebbenDOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR. Állat- és Agrárkörnyezet-tudományi Doktori Iskola
DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR Állat- és Agrárkörnyezet-tudományi Doktori Iskola Doktori iskola vezető: Dr. habil. ANDA ANGÉLA DSc. egyetemi tanár Témavezető: Dr. habil. POLGÁR
RészletesebbenXXI. századi lehetőségek a húsmarhatenyésztésben. Dr. Komlósi István egyetemi tanár Debreceni Egyetem
XXI. századi lehetőségek a húsmarhatenyésztésben Dr. Komlósi István egyetemi tanár Debreceni Egyetem Tenyészcélok a húsmarhatenyésztésben Termelési Reprodukciós Vágási tulajdonságok Termelési tulajdonságok
RészletesebbenAnimal welfare, etológia és tartástechnológia
Animal welfare, etológia és tartástechnológia Animal welfare, ethology and housing systems Volume 5 Issue 4 Különszám Gödöllı 2009 12 MINİSÉGI VÁGÓMARHA-ELİÁLLÍTÁS TENYÉSZTÉSI ÉS TECHNOLÓGIAI KÉRDÉSEI
RészletesebbenLIMOUSIN TENYÉSZÜSZŐK VÁLASZTÁSI MUTATÓINAK VIZSGÁLATA
Limousin tenyészüszők választási mutatóinak vizsgálata 1 () LIMOUSIN TENYÉSZÜSZŐK VÁLASZTÁSI MUTATÓINAK VIZSGÁLATA KOVÁCS A. 1 -BÁDER E. 1 - MIHÁLYFI I. 2 -GYÖRKÖS I. 3 1 Nyugat-Magyarországi Egyetem Mezőgazdaság-
RészletesebbenTenyésztési eljárások a szarvasmarha-tenyésztésben
Tenyésztési eljárások a szarvasmarha-tenyésztésben Tenyésztési cél megválasztása Tenyésztési cél fogalma Tulajdonságok kiválasztása Tenyésztési eljárások Additív génhatásokat kihasználó Nem additív génhatásokat
RészletesebbenBeszámoló feltöltése (zárójelentés)
Beszámoló feltöltése (zárójelentés) Az OTKA kutatási feladat keretében született eredményeket folyamatosan publikáltuk, ezért e helyen a beszámolási útmutató szerint az elvégzett munkát csupán röviden
RészletesebbenÁés LLATTENYÉSZTÉS TAKARMÁNYOZÁS. 6 (Hungarian Journal of) ANIMAL PRODUCTION. ENGLISH SUMMARIES Vol. 57. 2008.
6 (Hungarian Journal of) ANIMAL PRODUCTION ÁLLATTENYÉSZTÉS és TAKARMÁNYOZÁS Fôszerkesztô (Editor-in-chief): GUNDEL János (Herceghalom) Szerkesztô (Editor): REGIUSNÉ MÔCSÉNYI Ágnes (Herceghalom) A szerkesztôség
RészletesebbenA HÚSHASZNÚ MAGYARTARKA TENYÉSZTÉS AKTUALITÁSAI, JÖVŐKÉP
A HÚSHASZNÚ MAGYARTARKA TENYÉSZTÉS AKTUALITÁSAI, JÖVŐKÉP Dr. HÚTH Balázs tenyésztés- és marketingvezető Magyartarka Szakmai Nap Derecske 2012. június 12. 1. A magyartarka, mint hazánk legnépszerűbb húsmarha
RészletesebbenFajtatani ismeretek, típus kérdés
Fajtatani ismeretek, típus kérdés 2. elıadás B.Sc. Fontosabb fogalmak: Háziasítás és szakaszai Faj értelmezése Fajta értelmezése Az ún. rög szerepe Fajták csoportosítása Hasznosítási irány Színezet Szarv-szarvatlan
RészletesebbenRÉSZLETES PUBLIKÁCIÓS LISTA
RÉSZLETES PUBLIKÁCIÓS LISTA Könyv, könyvrészlet (12) 1. HOLLÓ G. (2002): A vágóállatok minősítése és osztályozása. In: Vágóállat- és húsminőség (szerk: Szűcs E.) Szaktudás Kiadóház Rt. Budapest, 39 p.
RészletesebbenHEREFORD BORJAK VÁLASZTÁSI EREDMÉNYE*
ÁLLATTENYÉSZTÉS ÉS TAKARMÁNYOZÁS, 2009. 58. 6. 489 496. 489 HEREFORD BORJAK VÁLASZTÁSI EREDMÉNYE* 3. Közlemény: Genotípus környezet kölcsönhatás FÖRDÔS ATTILA MÁRTON ISTVÁN KELLER KRISZTIÁN BENE SZABOLCS
RészletesebbenRÉGI FAJTA ÚJ ERÉNYEKKEL A MAGYARTARKA TENYÉSZTÉS EREDMÉNYEI
RÉGI FAJTA ÚJ ERÉNYEKKEL A MAGYARTARKA TENYÉSZTÉS EREDMÉNYEI Dr. HÚTH Balázs tenyésztés- és marketingvezető Tarka Marhafesztivál Bonyhád 2012. augusztus 10-11. A fajta szerepe a hazai mezőgazdaságban A
RészletesebbenTeljesítményvizsgálatok és tenyészkiválasztás II. Többlépcsős tenyészértékbecslés Tenyésztési program (dán vörös) Bika-előállító apák spermája sperma 70 % x 1500000 adag sperma Bika-előállító tehenek (500)
RészletesebbenA magyar szürke szarvasmarha néhány értékmér tulajdonsága
DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI PANNON EGYETEM GEORGIKON MEZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR ÁLLATTENYÉSZTÉSI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA Doktori Iskola vezetje és témavezet DR. SZABÓ FERENC egyetemi tanár az MTA doktora
RészletesebbenBIOTECHNOLÓGIAI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI INTÉZET
D E B R E C E N I E G Y E T E M Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar ÁLLATTUDOMÁNYI, BIOTECHNOLÓGIAI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI INTÉZET Állattenyésztéstani Tanszék OPPONENSI VÉLEMÉNY
RészletesebbenA MAGYARTARKA TENYÉSZTÉS AKTUÁLIS HELYZETE, JÖVŐKÉP
A MAGYARTARKA TENYÉSZTÉS AKTUÁLIS HELYZETE, JÖVŐKÉP Dr. HÚTH Balázs tenyésztés- és marketingvezető Magyartarka Tenyésztők Egyesülete Regionális közgyűlések 2013. február 26. március 8. 19300 Bonyhádi Érmes
RészletesebbenTEJTERMELÉST ÉS HÚSMINŐSÉGET BEFOLYÁSOLÓ DGAT1 K232A, leptin C528T, TG 5 UTR POLIMORFIZMUSOK VIZSGÁLATA HAZAI SZARVASMARHA POPULÁCIÓKBAN
DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR Állat- és Agrárkörnyezet-tudományi Doktori Iskola Doktori Iskola vezető: Dr. ANDA ANGÉLA, DSc egyetemi tanár TEJTERMELÉST ÉS HÚSMINŐSÉGET BEFOLYÁSOLÓ
RészletesebbenIDŐSZERŰ KÉRDÉSEK A HÚSMARHATENYÉSZTÉSBEN. Dr. WAGENHOFFER ZSOMBOR ügyvezető igazgató
IDŐSZERŰ KÉRDÉSEK A HÚSMARHATENYÉSZTÉSBEN Dr. WAGENHOFFER ZSOMBOR ügyvezető igazgató wzsombor@t-online.hu Globális kérdések Marhahús fogyasztás alakulása Összességében növekszik a világban Fejlett országokban
RészletesebbenAnimal welfare, etológia és tartástechnológia
Animal welfare, etológia és tartástechnológia Animal welfare, ethology and housing systems Volume 3 Issue 1 Gödöllı 2007 102 ÉLETPÁLYÁK PATHS OF LIFE Dr. Szőcs Endre 1. Születés helye és ideje: Komádi,
RészletesebbenAnimal welfare, etológia és tartástechnológia
Animal welfare, etológia és tartástechnológia Animal welfare, ethology and housing systems Volume 4 Issue 2 Különszám Gödöllı 2008 137 HOL TART A MAGYARTARKA TENYÉSZTÉS; ERİSSÉGEK, FEJLESZTÉSI IRÁNYOK
RészletesebbenDOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR. Állat- és Agrárkörnyezet-tudományi Doktori Iskola
DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR Állat- és Agrárkörnyezet-tudományi Doktori Iskola Doktori Iskola jelenlegi vezetője: Dr. ANDA ANGÉLA egyetemi tanár Korábbi doktori iskolavezető
RészletesebbenAnimal welfare, etológia és tartástechnológia
Animal welfare, etológia és tartástechnológia Animal welfare, ethology and housing systems Volume 4 Issue 2 Különszám Gödöllı 2008 209 HÚSHASZNÚ MAGYAR TARKA BORJAK VÁLASZTÁSI TELJESÍTMÉNYE Szabó Ferenc,
RészletesebbenDOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI
DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI KAPOSVÁRI EGYETEM ÁLLATTUDOMÁNYI KAR Nagyállattenyésztési és Termeléstechnológiai Tanszék A doktori iskola vezetője: DR. HORN PÉTER az MTA rendes tagja Témavezető: DR. STEFLER
RészletesebbenÁllat- és Agrárkörnyezettudományi Doktori Iskola
DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR Állat- és Agrárkörnyezettudományi Doktori Iskola Doktori Iskolavezető: Dr. ANDA ANGÉLA egyetemi tanár Témavezető: Dr. SZABÓ FERENC egyetemi
RészletesebbenA tejelő fajták hatása a magyar merinó gyapjútermelésére
Nagy Zsuzsanna 1 Toldi Gyula 2 Holló István 3 A tejelő fajták hatása a magyar merinó gyapjútermelésére Effect of dairy sheep breeds ont he wool production of the hungarian merino anagyzsuzsanna@gmail.com
RészletesebbenULTRAHANGOS MÉRÉSI TECHNIKA ALKALMAZÁSA SZARVASMARHÁK HÚSTERMELŐ KÉPESSÉGÉNEK ÉS VÁGÓÉRTÉKÉNEK VIZSGÁLATÁRA
DEBRECENI EGYETEM AGRÁR- ÉS GAZDÁLKODÁSTUDOMÁNYOK CENTRUMA MEZŐGAZDASÁG-, ÉLELMISZERTUDOMÁNYI ÉS KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI KAR ÁLLATTENYÉSZTÉSTUDOMÁNYI INTÉZET ÁLLATTENYÉSZTÉSI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA Doktori
RészletesebbenSTUDY ON THE AGE AT FIRST CALVING AND THE LONGEVITY OF BEEF COWS HÚSHASZNOSÍTÁSÚ TEHENEK ELSŐ ELLÉSI ÉLETKORÁNAK ÉS ÉLETTARTAMÁNAK VIZSGÁLATA
ORIGINAL PAPER STUDY ON THE AGE AT FIRST CALVING AND THE LONGEVITY OF BEEF COWS HÚSHASZNOSÍTÁSÚ TEHENEK ELSŐ ELLÉSI ÉLETKORÁNAK ÉS ÉLETTARTAMÁNAK VIZSGÁLATA Ildikó DÁKAY*, Dávid MÁRTON, Krisztián KELLER,
RészletesebbenA típusdifferenciálást megalapozó kutatások a szarvasmarhatenyésztésben
Szent István Egyetem Mezıgazdaság- és Környezettudományi Kar Szarvasmarha- és Juhtenyésztési Tanszék A típusdifferenciálást megalapozó kutatások a szarvasmarhatenyésztésben MTA Doktori Értekezés Tızsér
RészletesebbenAnimal welfare, etológia és tartástechnológia
Animal welfare, etológia és tartástechnológia Animal welfare, ethology and housing systems Volume 4 Issue 2 Különszám Gödöllı 2008 233 AUBRAC ÉS CHAROLAIS BORJAK VÁLASZTÁSI TELJESÍTMÉNYÉNEK ÉRTÉKELÉSE
Részletesebben25 év a magyartarka tenyésztésben
25 év a magyartarka tenyésztésben Regionális közgyűlések 2014. február 25. - március 6. Dr. Füller Imre ügyvezető igazgató Az egyesület megalakulása és főbb állomásai 1989. június 16. Bonyhád, megalakult
RészletesebbenAnimal welfare, etológia és tartástechnológia
Animal welfare, etológia és tartástechnológia Animal welfare, ethology and housing systems Volume 5 Issue 4 Különszám Gödöllı 2009 247 KÜLÖNBÖZİ SZARVASMARHA FAJTÁK HÍZÉKONYSÁGA ÉS VÁGÓÉRTÉKE Somogyi Tamás,
RészletesebbenGAZDA ÁLLATTARTÁS II. 13. JELLEMEZZE A FELSOROLT SZARVASMARHA FAJTÁK SZÁRMAZÁSÁT, KÜLLEMÉT, BELSŐ ÉRTÉKMÉRŐIT ÉS HASZNOSÍTÁSÁTÁS!
GAZDA ÁLLATTARTÁS II. 13. JELLEMEZZE A FELSOROLT SZARVASMARHA FAJTÁK SZÁRMAZÁSÁT, KÜLLEMÉT, BELSŐ ÉRTÉKMÉRŐIT ÉS HASZNOSÍTÁSÁTÁS! Magyar szürke szarvasmarha Magyar szürke szarvasmarha Őshonos magyar fajta
RészletesebbenTermékkatalógus 2011 Május
Termékkatalógus 2011 Május 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 HÚSHASZNÚ AJÁNLATUNK CHAROLAIS * Kplsz Név apa x anyai nagyapa Gyarapodás STV-ben STV gyarapodási index Élősúly termelés Élősúly termelés index Izomfejlettség
RészletesebbenKülönböz súlyban vágott charolais növendék bikák hizlalási, vágási és csontozási eredményei
147 Különböz súlyban vágott charolais növendék bikák hizlalási, vágási és csontozási eredményei HARANGI SÁNDOR BÉRI BÉLA POPP JÓZSEF Kulcsszavak: húsmarha, hizlalás, súlycsoport, húsrészek aránya, hús/csont/faggyú
RészletesebbenSome production traits of Hungarian Grey Cattle
SUMMARY OF PhD THESIS University of Pannonnia Georgikon Faculty of Agriculturure PhD School for Animal Sciences Head of the Doctoral School and Supervisor Prof. Dr. Ferenc SZABÓ, DSC Some production traits
RészletesebbenKörnyezeti tényezők hatása eltérő vérhányadú charolais borjak választási, valamint éves kori teljesítményére
Szent István Egyetem, Állatorvos-tudományi Kar Állattenyésztési, Takarmányozástani és Laborállat-tudományi Intézet Környezeti tényezők hatása eltérő vérhányadú charolais borjak választási, valamint éves
RészletesebbenPUBLIKÁCIÓS JEGYZÉK DR. HOLLÓ ISTVÁN 1. TANKÖNYVEK, SZAKKÖNYVEK, KÖNYVRÉSZLETEK
PUBLIKÁCIÓS JEGYZÉK DR. HOLLÓ ISTVÁN 1. TANKÖNYVEK, SZAKKÖNYVEK, KÖNYVRÉSZLETEK 1. Dér F., Holló I., Stefler J., Wolf Gy. (1981): Állattartás technológia II. Szarvasmarha tartástechnológia. Szerk: Guba
RészletesebbenÁLLATTENYÉSZTÉSI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA Doktori Iskola vezető: Dr. Bánszki Tamás, MTA doktora. Témavezetők: mezőgazdaság-tudomány kandidátusa
DEBRECENI EGYETEM AGRÁRTUDOMÁNYI CENTRUM MEZŐGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR ÁLLATTENYÉSZTÉS- ÉS TAKARMÁNYOZÁSTANI TANSZÉK ÁLLATTENYÉSZTÉSI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA Doktori Iskola vezető: Dr. Bánszki Tamás, MTA
RészletesebbenDOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS ÉLELMISZERTUDOMÁNYI KAR MOSONMAGYARÓVÁR
DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS ÉLELMISZERTUDOMÁNYI KAR MOSONMAGYARÓVÁR Doktori Iskola vezető: Dr. Ördög Vince DSc egyetemi tanár az MTA doktora Dr. Gulyás László
RészletesebbenA HAZAI CHAROLAIS SZARVASMARHA ÁLLOMÁNY TÍPUSAINAK ÉS ÉRTÉKMÉRŐ TULAJDONSÁGAINAK ELEMZÉSE
SZENT ISTVÁN EGYETEM A HAZAI CHAROLAIS SZARVASMARHA ÁLLOMÁNY TÍPUSAINAK ÉS ÉRTÉKMÉRŐ TULAJDONSÁGAINAK ELEMZÉSE Doktori értekezés tézisei Domokos Zoltán Gödöllő 2011 A doktori iskola megnevezése: Állattenyésztés-tudományi
RészletesebbenAnimal welfare, etológia és tartástechnológia
Animal welfare, etológia és tartástechnológia Animal welfare, ethology and housing systems Volume 4 Issue 2 Különszám Gödöllı 2008 265 AZ EXTENZÍVEN TARTOTT GYIMESI RACKA JUHOK HÚSTERMELÉSÉNEK FEJLESZTÉSE
RészletesebbenA Kaposvári Egyetem nyúltenyésztési programja PANNON NYÚLTENYÉSZTÉSI PROGRAM. Anyai vonal. Pannon fehér. Nagytestű vonal
A HÁROM GENOTÍPUS FŐBB JELLEMZŐI: A Kaposvári Egyetem nyúltenyésztési programja PANNON NYÚLTENYÉSZTÉSI PROGRAM A Kaposvári Egyetem három állomány szelekcióját végzi Anyai vonal Pannon fehér Nagytestű vonal
RészletesebbenTejtermelési adatok vizsgálata egy hazai magyartarka tenyészetben Analysis of milk production data in a Hungarian Simmental Cattle farm
Egri Edit 1, 2 - Holló István 2 - Húth Balázs 2 - Holló Gabriella 2 Tejtermelési adatok vizsgálata egy hazai magyartarka tenyészetben Analysis of milk production data in a Hungarian Simmental Cattle farm
RészletesebbenTermékenységi mutatók alakulása kötött és kötetlen tartástechnológia alkalmazása esetén 1 (5)
Termékenységi mutatók alakulása kötött és kötetlen tartástechnológia alkalmazása esetén 1 (5) Termékenységi mutatók alakulása kötött és kötetlen tartástechnológia alkalmazása esetén Kertész Tamás Báder
RészletesebbenPANNON EGYETEM GEORGIKON MEZŐGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS. Készült a Pannon Egyetem Állattenyésztési Tudományok
PANNON EGYETEM GEORGIKON MEZŐGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR Állattudományi és Állattenyésztéstani Tanszék DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS Készült a Pannon Egyetem Állattenyésztési Tudományok Doktori Iskola keretében Doktori
RészletesebbenKülönböző húsmarha fajták legelőhasználata hazai viszonyok között. Szent István Egyetem Szarvasmarha- és Juhtenyésztési Tanszék
Különböző húsmarha fajták legelőhasználata hazai viszonyok között Szent István Egyetem Szarvasmarha- és Juhtenyésztési Tanszék Bevezetés Húsmarhatenyésztés jövője takarmányforrás: - kismértékben hasznosított
RészletesebbenA különböző fajtájú húsok és táplálékok hazai fogyasztási statisztikai adatai hús fogyasztás és a betegségek megjelenésének lehetséges kapcsolata
A különböző fajtájú húsok és táplálékok hazai fogyasztási statisztikai adatai hús fogyasztás és a betegségek megjelenésének lehetséges kapcsolata Dr. Kukovics Sándor Tóth Péter Kukovics Ferenc A konferencia
RészletesebbenPUBLIKÁCIÓS LISTA. KARÁCSONY P. (2008): A hazai gabonaágazat nemzetközi versenyképessége. XXXII. Óvári Tudományos Nap, Mosonmagyaróvár (elıadás)
PUBLIKÁCIÓS LISTA 1. Magyar nyelvő elıadás és poszter KARÁCSONY P. DEBRECENI A. (2010): Az iskolázottság szerepe a magyar agrárgazdaság versenyképességében. Intelektuálny kapitál, ako konkurencná vyhoda
RészletesebbenFajtatani ismeretek, típus kérdés 2. előadás Fontosabb fogalmak: Háziasítás és szakaszai Faj értelmezése Fajta értelmezése Az ún. rög szerepe Fajták csoportosítása Hasznosítási irány Színezet Szarv-szarvatlan
RészletesebbenA MAGYAR CHAROLAIS TENYÉSZTŐK EGYESÜLETE
REGIONÁLIS SZAKMAI NAP Szikszó, 2018. október 10. A MAGYAR CHAROLAIS TENYÉSZTŐK EGYESÜLETE TEVÉKENYSÉGE, TENYÉSZTÉSI PROGRAMJA VÁRHATÓ VÁLTOZÁSAI Dr. Domokos Zoltán ügyvezető A MAGYAR CHAROLAIS TENYÉSZTŐK
RészletesebbenSZARVASMARHA TELJESÍTMÉNYVIZSGÁLATI KÓDEX 2002.
SZARVASMARHA TELJESÍTMÉNYVIZSGÁLATI KÓDEX 3. 2002. Készítette: a Szarvasmarha Teljesítményvizsgálati Kódex Szerkesztő Bizottság Dr. Sebestyén Sándor, a bizottság elnöke Országos Mezőgazdasági Minősítő
RészletesebbenPUBLIKÁCIÓS JEGYZÉK DR. HOLLÓ ISTVÁN 1. TANKÖNYVEK, SZAKKÖNYVEK, KÖNYVRÉSZLETEK
PUBLIKÁCIÓS JEGYZÉK DR. HOLLÓ ISTVÁN 1. TANKÖNYVEK, SZAKKÖNYVEK, KÖNYVRÉSZLETEK 1. Dér F., Holló I., Stefler J., Wolf Gy. (1981): Állattartás technológia II. Szarvasmarha tartástechnológia. Szerk: Guba
RészletesebbenAnimal welfare, etológia és tartástechnológia
Animal welfare, etológia és tartástechnológia Animal welfare, ethology and housing systems Volume 7 Issue 3 Gödöllő 2011 263 VÖRÖS ANGUS BORJAK TÁPLÁLKOZÁSI VISELKEDÉSE A SZÜLETÉST KÖVETŐEN Szentléleki
RészletesebbenA HÚSHASZNOSÍTÁSÚ MAGYARTARKA. magyartarka tenyésztők egyesülete
A HÚSHASZNOSÍTÁSÚ MAGYARTARKA KÜLLEMI BÍRÁLATI SZABÁLYZATA magyartarka tenyésztők egyesülete MAGYARTARKA TENYÉSZTŐK EGYESÜLETE Készítette: dr. Húth Balázs tenyésztésvezető Jóváhagyta: Elnökség és Szakbizottság
RészletesebbenSzarvasmarha-hizlalás
Szarvasmarha-hizlalás hizlalás Dr. Kovács Alfréd egyetemi docens Szent István Egyetem Mezıgazdaság- és Környezettudományi Kar Állattenyésztés-tudományi tudományi Intézet 2007 Forrás: internet Történeti
RészletesebbenDOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS FÜLLER IMRE KAPOSVÁRI EGYETEM ÁLLATTUDOMÁNYI KAR
DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS FÜLLER IMRE KAPOSVÁRI EGYETEM ÁLLATTUDOMÁNYI KAR 2010 KAPOSVÁRI EGYETEM ÁLLATTUDOMÁNYI KAR Nagyállattenyésztési és Termeléstechnológiai Tanszék A doktori iskola vezetője: DR. HORN
RészletesebbenZAJÁCZ EDIT publikációs lista 2015.10.13.
ZAJÁCZ EDIT publikációs lista 2015.10.13. Tudományos folyóiratokban megjelent közlemény 1. E. Zajácz, Á. Zaják, E. M. Szalai, T. Szalai (2006): Nectar production of some sunflower hybrids. Journal of Apicultural
RészletesebbenHOLSTEIN-FRÍZ KERESZTEZETT TEHÉNÁLLOMÁNYOK KÜLLEMI TULAJDONSÁGAINAK ALAKULÁSA
Holstein-fríz keresztezett tehénállományok küllemi tulajdonságainak alakulása 1(6) HOLSTEIN-FRÍZ KERESZTEZETT TEHÉNÁLLOMÁNYOK KÜLLEMI TULAJDONSÁGAINAK ALAKULÁSA BÁDER P. 1 - BÁDER E. 1 BARTYIK J 2.- PORVAY
RészletesebbenSzakirodalmi hivatkozások
Szakirodalmi hivatkozások Czakó J. - Szőcs E.: Savanyított tej itatása borjakkal. Állattenyésztés. Budapest, 1966. évf. 15. köt. 3. sz. 223-229. p. Guszter G. - Gere T. - Györkös I. - Hajas P. - Radó G.:
RészletesebbenTenyésztés-szervezés jövője Magyarországon. Dr Wagenhoffer Zsombor ügyvezető igazgató Magyar Állattenyésztők Szövetsége
Tenyésztés-szervezés jövője Magyarországon Dr Wagenhoffer Zsombor ügyvezető igazgató Magyar Állattenyésztők Szövetsége Év Agrárembere ÁLLATTENYÉSZTÉS kategóriában: Dr Füller Imre Korszakváltás zajlik a
RészletesebbenV. évfolyam, 1. szám, Statisztikai Jelentések VÁGÓHIDAK ÉLŐÁLLAT VÁGÁSA I XII. hónap
Statisztikai Jelentések VÁGÓHIDAK ÉLŐÁLLAT VÁGÁSA 2011 I XII. hónap Vágóhidak élőállat vágása Vágóhidak élőállat vágása Megjelenik negyedévente Tartalomjegyzék Összefoglaló...3 Táblázatok...7 Felelős szerkesztő
RészletesebbenBROJLER. Teljesítménymutatók. An Aviagen Brand
BROJLER 308 Teljesítménymutatók An Aviagen Brand Bevezetés A füzet a Ross 308 Brojler teljesítmény mutatóit tartalmazza, és a Ross Brojler Tartástechnológiai kézikönyvvel együtt használandó. Teljesítmény
RészletesebbenAnimal welfare, etológia és tartástechnológia
Animal welfare, etológia és tartástechnológia Animal welfare, ethology and housing systems Volume 3 Issue 2 Gödöllı 2007 184 KÉPES BESZÁMOLÓ KÉT PÁRIZSI KIÁLLÍTÁSRÓL 2007 MÁRCIUSÁBAN Tızsér János Szent
RészletesebbenNemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet GAZDÁLKODÁS
Agrárökonómiai tudományos folyóirat 2013. 2. 57. évfolyam Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet GAZDÁLKODÁS www.nakvi.hu Scientific Journal on Agricultural Economics A TARTALOMBÓL
RészletesebbenSZENT ISTVÁN EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KAR ÁLLATTENYÉSZTÉS-TUDOMÁNYI INTÉZET GÖDÖLLŐ MEGHÍVÓ
SZENT ISTVÁN EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KAR ÁLLATTENYÉSZTÉS-TUDOMÁNYI INTÉZET GÖDÖLLŐ MEGHÍVÓ a III. Gödöllői Állattenyésztési Tudományos Napokra Tisztelgés Horn Artúr professzor úr szakmai
RészletesebbenKészítette: Balog Eszter Témavezetők: dr. Baska-Vincze Boglárka Dr. Szenci Ottó
Készítette: Balog Eszter Témavezetők: dr. Baska-Vincze Boglárka Dr. Szenci Ottó Bevezetés A szívfrekvencia és a szívfrekvencia-változékonyság fontos mérőszámai a magzati jóllétnek (fetal wellbeing) Szívfrekvencia-változékonyság
RészletesebbenFunkcionális halhús előállítása különböző olajok alkalmazásával
Funkcionális halhús előállítása különböző olajok alkalmazásával Biró Janka 1,2, Csengeri István 1 1 Halászati és Öntözési Kutatóintézet 2 Kaposvári Egyetem, Állattudományi Kar Takarmányozást oktatók és
RészletesebbenBarnabás NAGY*, Zoltán LENGYEL, Imre BODÓ, István GERA, Márton TÖRÖK, Ferenc SZABÓ
ORIGINAL PAPER EFFECT OF SOME ENVIRONMENTAL FACTORS ON WEANING PERFORMANCE OF HUNGARIAN GREY CATTLE POPULATIONS VÁLASZTÁSI EREDMÉNYEKET BEFOLYÁSOLÓ KÖRNYEZETI TÉNYEZŐK VIZSGÁLATA MAGYAR SZÜRKE SZARVASMARHA
RészletesebbenPublikációs lista - References. Referált nemzetközi folyóiratok Publications: peer reviewed (English)
Publikációs lista - References Referált nemzetközi folyóiratok Publications: peer reviewed (English) 1. Szabó, Á., Molnár A., Győrfi J. and Pénzes B. 2009: New Data on the Mite Fauna of Hungary (Acari:
RészletesebbenPUBLIKÁCIÓS LISTA. Dr. Németh Tímea PhD
PUBLIKÁCIÓS LISTA Dr. Németh Tímea PhD FOLYÓIRATCIKK 1) Kukovics S. Ábrahám M. Németh T. (2004): Hygienic characteristics and classification of the Hungarian sheep and goat milk. Tejgazdaság (Hungarian
RészletesebbenPh.D. ÉRTEKEZÉS TÉZISEI
Ph.D. ÉRTEKEZÉS TÉZISEI ANTROPOMETRIAI PARAMÉTEREK DIAGNOSZTIKUS HATÉKONYSÁGA AZ ELHÍZÁS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A ZSIGERI ZSÍRFELHALMOZÓDÁS ÉS BIZONYOS KARDIOVASZKULÁRIS RIZIKÓTÉNYEZŐK TÜKRÉBEN Pintér Zoltán
RészletesebbenELTÉRŐ TARTÁSTECHNOLÓGIÁK HATÁSA A TEJELŐ TEHÉNÁLLOMÁNYOK ÉLETTARTAMÁRA. Báder Ernő - Kertész Tamás Kertészné, Győrffy Eszter- Kovács Anita
Eltérő tartástechnológiák hatása a tejelő tehénállományok élettartamára 1 (6) ELTÉRŐ TARTÁSTECHNOLÓGIÁK HATÁSA A TEJELŐ TEHÉNÁLLOMÁNYOK ÉLETTARTAMÁRA Báder Ernő - Kertész Tamás Kertészné, Győrffy Eszter-
RészletesebbenTeljesítmény modellek alkalmazása a brojlerek táplálóanyag szükségletének meghatározására
Teljesítmény modellek alkalmazása a brojlerek táplálóanyag szükségletének meghatározására Dr. Halas Veronika és Dukhta Galyna Kaposvári Egyetem Takarmányozástani Tanszék XXI. Kaposvári Baromfitenyésztési
Részletesebbenhabilitált doktor (22/1999)
SZEMÉLYI ADATOK KOVÁCSNÉ DR. GAÁL Katalin 9200 Mosonmagyaróvár, Várallyai u. 35. Magyarország +36 96 566 613 +36 20 5153591 gaal@mtk.nyme.hu gaalkati48@gmail.com Születési datum: 1948. 08.28. MUNKAKÖR
Részletesebben1. Általános rendelkezések
MAGYAR KÖZLÖNY 2011. évi 157. szám 38633 A vidékfejlesztési miniszter 136/2011. (XII. 22.) VM rendelete a vágósertések vágás utáni minõsítésérõl és a hasított féltestek kereskedelmi osztályba sorolásáról
RészletesebbenAnimal welfare, etológia és tartástechnológia
Animal welfare, etológia és tartástechnológia Animal welfare, ethology and housing systems Volume 4 Issue 2 Különszám Gödöllı 2008 169 AZ ANYATEHENEK ÁLTAL TERMELT TEJ MENNYISÉGÉNEK HATÁSA A BORJAK NÖVEKEDÉSÉRE
RészletesebbenAGRÁRPIACI JELENTÉSEK
AGRÁRPIACI JELENTÉSEK ÉLİÁLLAT ÉS HÚS 2009. szeptember 7. Élıállat és Hús 2009. 35. hét Megjelenik kéthetente Felelıs szerkesztı: Dr. Stummer Ildikó Készítette: Módos Rita modos.rita@aki.gov.hu Kiadja:
RészletesebbenDNS MIKROSZATELLITEK VIZSGÁLATA LÓ ÉS SZARVASMARHA FAJTÁKBAN
DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI PANNON EGYETEM GEORGIKON MEZŐGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR Állattudományi és Állattenyésztéstani Tanszék Tanszékvezető Dr. Husvéth Ferenc egyetemi tanár, az MTA doktora Készült
RészletesebbenAnimal welfare, etológia és tartástechnológia
Animal welfare, etológia és tartástechnológia Animal welfare, ethology and housing systems Volume 5 Issue 2 Gödöllı 2009 77 MAGYAR TARKA SZARVASMARHA VÁGÓÉRTÉKE ÉS A RÖNTGEN KOMPUTER TOMOGRÁFIÁS VIZSGÁLATTAL
RészletesebbenJELMAGYARÁZAT közepes kiváló. A referenciaállomány minőségi osztálya, amelyben az érték található
JELMAGYARÁZAT Genomikai pontok: 1 gyenge 2 3 4 5 közepes 9 1 kiváló A referenciaállomány minőségi osztálya, amelyben az érték található 11 (1+) A referenciaállomány legjobb 5%-ban található az érték 12
RészletesebbenKondícióbírálati és küllemi bírálati rendszerek. 3. elıadás
Kondícióbírálati és küllemi bírálati rendszerek 3. elıadás Kondíció fogalma és jelentısége Fogalma: erınléti és tápláltsági állapot. A francia kondícióbírálat elvei húsmarhákra Szubjektív értékelés Mit
RészletesebbenDOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI
DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI KAPOSVÁRI EGYETEM ÁLLATTUDOMÁNYI KAR Szarvasmarha- és Juhtenyésztési Intézet Juhtenyésztési és Állatnemesítési Tanszék A doktori iskola vezetője: Dr. HORN Péter MTA rendes
RészletesebbenÉlelmiszer-hamisítás kimutatásának lehetősége NIR spektroszkópia segítségével
Élelmiszer-hamisítás kimutatásának lehetősége NIR spektroszkópia segítségével Bázár György, Kövér György, Locsmándi László, Szabó András, Romvári Róbert Kaposvári Egyetem, Állattudományi Kar Állatitermék
Részletesebben