HEREFORD BORJAK VÁLASZTÁSI EREDMÉNYE*
|
|
- Teréz Borbély
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 ÁLLATTENYÉSZTÉS ÉS TAKARMÁNYOZÁS, HEREFORD BORJAK VÁLASZTÁSI EREDMÉNYE* 3. Közlemény: Genotípus környezet kölcsönhatás FÖRDÔS ATTILA MÁRTON ISTVÁN KELLER KRISZTIÁN BENE SZABOLCS SZABÓ FERENC ÖSSZEFOGLALÁS A szerzôk az apa tenyészet kölcsönhatást vizsgálták hereford fajtában, a Magyar Hereford, Angus és Galloway Tenyésztôk Egyesülete adatbázisán. Az értékelésben 8 tenyészbika, két tenyészetben, között született, 630 ivadékának (293 bikaborjú és 337 üszôborjú) adata szerepelt. A vizsgált tulajdonság a választás elôtti napi súlygyarapodás (SGY) és a 205. napra korrigált választási súly (KVS) volt. Az értékelt tényezôk között a tenyészetet, a tehén elléskori életkorát, a születés évét, a születés évszakát és az ivart mint fix hatást, az apát, valamint az apa tenyészet kölcsönhatást mint véletlen hatást vizsgálták. A két tenyészetben ( A B ) adott tulajdonság esetén kapott teljesítmények között genetikai korreláció (r g ), a tenyészbikák rangsora alapján pedig rangkorrelációs (r rang ) számítást végeztek. Az adatfeldolgozáshoz Harvey s (1990) Least Square Maximum Likelihood Computer Program-ot és SPSS 9.0 for Windows programot használtak. Az eredmények a következôképp alakultak: r g = SGY A SGY B : 0,69; KVS A KVS B : 0,33 és r rang = SGY: 0,11(P>0,05); KVS: 0,26(P>0,05). Az eredmények szerint, hereford fajtában, a két vizsgált tulajdonság esetében statisztikailag igazolható apa tenyészet kölcsönhatás van. SUMMARY Fördôs, A. Márton, I. Keller, K. Bene, Sz. Szabó, F.: Weaning performance of Hereford calves. 3rd Paper: Genotype environment interaction The interaction of sires and populations in the Hereford beef cattle breed was examined in this study, using data from the Association of Hungarian Hereford, Angus and Galloway Breeders. Data of 630 progenies (293 males and 337 females) born between , from eight sires from two populations, were evaluated. Preweaning daily gain (PDG) and 205-day weight (205dW) were analysed. Population, age of cows, year of birth, season of birth and the sex of calves were considered as fixed effects, while sire and sire population were treated as random effects. Among the same performance data in the two populations, ( A B ) genetic correlation (r g ), while by the gradiation of sires rank correlation (r rank ), were evaluated. Data were analysed using Harvey s (1990) Least Square Maximum Likelihood Computer Program and SPSS 9.0 for Windows. Results were as follows: r g = PDG A PDG B : 0,69; 205dW A 205dW B : 0,33 and r rank = PDG: 0,11(P>0,05); 205dW: 0,26(P>0,05). According to the result of our examinations, significant sire population interactions were found in the cases of two traits (PDG and 205dW) in the Hereford breed. *A munkát az NKFP (4/0057/2004 és a 4/0025/2005) támogatta.
2 490 Fördôs és mtsai: HEREFORD BORJAK VÁLASZTÁSI EREDMÉNYE BEVEZETÉS ÉS IRODALMI ÁTTEKINTÉS A hereford a világon a legelterjedtebb kis testû húsmarhafajta, amit jó tulajdonságainak kedvezô szaporasági mutatóinak, könnyû ellésének, jó kondíciótartásának, korán érésének, nyugodt vérmérsékletének köszönhet. Hazai szarvasmarha tenyésztésünkben a fajta szerepe elsôsorban az extenzív területek hasznosításában, anyatehénként való tenyésztésében rejlik. A hereford vérségû húshasznú tehénállományokat nagytestû fajtákkal kombinálják, így a gyenge táplálóértékû tömegtakarmányokon az átlagosnál jobb minôségû hízóalapanyagot gazdaságosan állíthatnak elô. Nagy létszámának és széles körû elterjedtségének köszönhetôen a világ számos részén végeztek tudományos vizsgálatokat a fajtával, a genotípus környezet kölcsönhatás témakörében is. (Horn és Dohy, (1970) megfogalmazásában a genotípus környezet kölcsönhatás, állattenyésztési szempontból azt jelenti, hogy az eltérô genetikai felépítettségû egyedek adott környezet hatására különbözôképpen reagálnak, illetve azonos genotípusú egyedek eltérô miliôviszonyok között más-más fenotípusos értéket mutathatnak. A fajtára vonatkozó közlemények egy részét korábbi cikkeinkben (Szabó és mtsai, 2007a; Bene és mtsai, 2007) már bemutattuk, néhány további pedig a következôkben látható: Cundiff és mtsai (1966) hereford és angus borjak, 205. napra korrigált választási súlyát tartalmazó adatbázison vizsgálták milyen mértékben befolyásolják azt a fô hatások (tehén kora elléskor, ivar, fajta, legelô típusa, születési évszak, tenyészet) illetve ezen hatások kölcsönhatásai. Eredményeik szerint az említett fôhatások mindegyike jelentôs de ezen hatások interakciói közül csak az ivar tenyészet, születési évszak legelô típus, születési évszak tenyészet kölcsönhatásokat találták jelentôsnek. Bertrand és mtsai (1985, 1987) amerikai szarvatlan hereford állományok választási teljesítményében jelentkezô apa teny/régió és apa kortárs csop/teny interakciókat vizsgálták. A régiók között 0,64-es átlagos genetikai korrelációs értékeket kaptak. Butts és mtsai (1971) két hereford vonallal, két környezetben végezték kísérletüket. Mindkét vonalba tartozó állomány felét a másik környezetbe szállították, így négy szubpopulációt alakítottak ki. Vizsgálatukban mindkét ivar esetén a születési, a választási, és az éveskori súlyban, szignifikáns vonal környezet kölcsönhatást találtak. Koger és mtsai (1979) két környezetben (Florida/Mountana), két egymással rokon és két egymással nem rokon hereford vonal reprodukciós teljesítményében fellelhetô genotípus környezet kölcsönhatást vizsgáltak. A kísérlet felépítése megegyezett Butts és mtsai (1971) által alkalmazott metodikával. A vonal környezet kölcsönhatást jelentôsnek találták a vemhesülési arányban és a választott borjak számában. A kísérlet folytatásaként, Burns és mtsai (1979), a vonal tenyészet kölcsönhatás jelentôségét vizsgálták születési súly, választás elôtti napi súlygyarapodás, 205. napos súly, testhossz, kondíció pontszám, tehenek éves produkciója esetében. Az említett tulajdonságok mindegyikéban jelentôsnek találták a kölcsönhatást. Pahnish és mtsai (1983) hereford üszôk, Pahnish és mtsai (1985) hereford bikák választás utáni teljesítményében megnyilvánuló vonal tenyészet kölcsönhatást vizsgálták és az összes tulajdonság esetében jelentôsnek találták azt. A cikksorozat eredményei arra hívják fel a figyelmet, hogy a tenyésztési progra-
3 ÁLLATTENYÉSZTÉS ÉS TAKARMÁNYOZÁS, mokban, teljesítményvizsgálatok illetve a nemzetközi szaporítóanyag- és tenyész - állat forgalom során tekintettel kell lenni a genotípus környezet kölcsönhatásra is. De Mattos és mtsai (2000) vizsgálatainak célja az volt, hogy feltárja a választási súlyt befolyásoló esetleges genotípus környezet kölcsönhatásokat az USA különbözô régiói, illetve az USA, Kanada és Uruguay között, hereford populációkban. Eredményeik alapján, miszerint nem találtak kölcsönhatást, erôsen megfontolandó egy olyan populációgenetikai vizsgálat hereford fajtában, amely a 3 ország állományát egy populációnak tekinti. Hasonlóan De Mattos és mtsai (2000) munkájához, Lee és Bertrand (2002), argentin, kanadai, uruguayi, USA-beli hereford populációkban vizsgálták választási súly, születési súly és választás utáni súlygyarapodás esetén a genotípus ország kölcsönhatás jelentôségét. Eredményeik szerint, jelentôs kölcsönhatás csak a választás utáni súlygyarapodásban volt. Korábbi cikkeinkben (Szabó és mtsai, 2007a; Bene és mtsai, 2007) már beszámoltunk a hereford borjak választási eredményét befolyásoló környezeti tényezôkrôl, a választási tulajdonságok populációgenetikai paramétereirôl és a becsült tenyészértékekrôl. E munkánkban a hereford borjak választási eredményeiben megnyilvánuló apa tenyészet kölcsönhatásra vonatkozó vizsgálataink tapasztalatait mutatjuk be. ANYAG ÉS MÓDSZER Vizsgálatunkat a Magyar Hereford, Angus és Galloway Tenyésztôk Egyesülete által rendelkezésünkre bocsátott adatbázis alapján végeztük. Az értékelésben 8 tenyészbika, két tenyészetben, között született, 630 ivadékának (293 bikaborjú és 337 üszôborjú) adata szerepelt. Mindegyik bikának, mindkét tenyészetben voltak ivadékai. A borjak száma bikánként 9 és 199 között változott. A vizsgált tulajdonság a választás elôtti napi súlygyarapodás (SGY) és a 205. napra korrigált választási súly (KVS) volt. A variancia komponenseket REML módszerrel határoztuk meg. A modell a következô fix hatásokat tartalmazta: tenyészet, a tehén elléskori életkora, a születés éve, a születés évszaka és az ivar. Véletlen hatások az apa és az apa tenyészet kölcsönhatás voltak. A borjak életkora születéstôl választásig mint kovariáló hatás szerepelt a választás elôtti napi súlygyarapodás esetében. A apák tenyészértékbecsléséhez apamodellt alkalmaztunk, ami egy olyan vegyes modell, mely fix és véletlen hatásokat vesz figyelembe. Alkalmazásához csak az apa ismeretére van szükség, az egyed többi rokoni kapcsolatára nem. A becslést Harvey s (1990) Least Square Maximum Likelihood Computer Program segítségével végeztük. A tenyészetek közötti genetikai korrelációkat adott tulajdonság esetén az alábbi képlet segítségével számoltuk (Dickerson, 1962): r g = (σa 2 + σ2 AT ) ahol: r g = genetikai korreláció σat 2 = apa tenyészet kölcsönhatás varianciája σa 2 = apa varianciája σ 2 A
4 492 Fördôs és mtsai: HEREFORD BORJAK VÁLASZTÁSI EREDMÉNYE A tenyészbikák között kialakult rangsor alapján rang-korrelációs koefficiens számítást végeztünk. Az adatokat Microsoft Excel XP program segítségével rendeztük, majd SPSS 9.0 szoftverrel, Restricted Maximum Likelihood módszer alapján variancia komponenseket becsültünk és rang-korrelációs koefficiens számítást végeztünk. EREDMÉNYEK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK A REML módszerrel becsült variancia forrásokat és azok hozzájárulását az összvarianciához az 1. táblázat szemlélteti. Tulajdonság (1) Varianciaforrások és arányuk az összvarianciában Variancia forrás (4) Apa (5) Apa x Tenyészet (6) Súlygyarapodás 1, ±1, ±1, kg/nap (2) (3,22%) (1,40%) 205. napos súly 13,81±11,12 27,86±183,18 kg (3) (0,91%) (1,85%) Fenotípusosvariancia (7) 0, ,04 1. táblázat Table 1: The contribution of source of varianca to total variance, % traits (1); preweaning daily gain (2); 205th day weight (3); variance component (4); sire (5); sire x population interaction (6); phenotypic variance (7) Az apa hozzájárulása az összvarianciához, súlygyarapodás esetén 3,22%, 205. napos súly esetén pedig csupán 0,91% volt. Hazai és külföldi irodalmak (Burfening, 1982; Nunn és mtsai, 1978; Benyshek, 1979; Tess és mtsai, 1984; Bertrand és mtsai, 1985, 1987; Szabó és mtsai, 2007) az apa hozzájárulását a teljes fenotípusos varianciához, súlygyarapodás esetén 1,8 9,60%, választási súly esetén 0,2 7,10% között találták. Az apa tenyészet kölcsönhatás mindkét tulajdonság esetén kevesebb mint 2%-ban járul az összvarianciához mégis figyelembe véve az apák közötti csekély változékonyságot jelentôsnek mondható. A két vizsgált tulajdonsággal kapcsolatban becsült interakciós komponensek (1,40% 1,85%) hasonlóak mint amit a hazai és külföldi irodalmakban (0 17,20%) találhatunk (Nunn és mtsai, 1978; Czakó és mtsai, 1979; Buchanan és Nielsen, 1979; Tess és mtsai, 1984; Pahnish és mtsai, 1983; Bertrand és mtsai, 1985, 1987; Klautschek, 1989; Baumung és mtsai, 1989; Notter és mtsai, 1992; Ferreira és mtsai, 2001; Lengyel és mtsai, 2003). A két tenyészetben, a teljesítmény adatok között számolt genetikai korrelációkat a 2. táblázat tartalmazza. Robertson (1959) szerint a genotípus környezet interakciónak akkor van jelentôsége, ha a különbözô tenyészetekben mért azonos tulajdonságok közötti genetika korreláció 0,8-nál kisebb. Az eredményekbôl jól látszik, hogy a genotípus környezet kölcsönhatás mindkét tulajdonság esetén jelentôsnek bizonyult, mivel az említettnél kisebb (r g = 0,69 0,33) genetikai korrelációs együtthatókat kaptunk. Hasonló, 0,8-nál kisebb értékeket kaptak vizsgálatuk során Pani és mtsai (1977); Buchanan és Nielsen (1979); Soto-Murillo és mtsai (1993); Lengyel és mtsai (2002, 2003).
5 ÁLLATTENYÉSZTÉS ÉS TAKARMÁNYOZÁS, A tenyészet (1) Súlygyarapodás kg/nap (3) 205. napos súly kg (4) 2. táblázat Genetikai korrelációk B tenyészet (2) Súlygyarapodás 205. napos súly kg/nap (3) kg (4) Genetikai korrelációk (r g ) (5) 0,69 0,33 Table 2: Genetic correlations,,a population (1);,,B population (2); preweaning daily gain (3); 205th day weight (4); genetic correlations (5) A 3. táblázat az értékelt bikák tenyészértékét mutatja. A tenyészértékeket apamodellel értékeltük. A becsült tenyészértékek alapján a bikák rangsorát a 4. táblázat és az 1. ábra szemlélteti. A tenyészbikák becsült tenyészértéke (apa-modell) 3. táblázat Tenyészérték (1) Ivadékok száma Súlygyarapodás 205 napos súly (3) Apa kg/nap (4) kg (5) KLS(2) Tenyészet (6) A B A B A B ,00 13,86 0,00 2, ,60 40,19 0,15 4, ,11 69,18 0,02 10, ,74 33,90 0,10 8, ,39 65,89 0,16 13, ,59 2,88 0,06 1, ,96 44,08 0,25 4, ,19 16,56 0,07 6,46 Table 3: Breeding value of sires (sire-model) estimated breeding value (1); sires number (2); number of progeny (3); preweaning daily gain (4); 205th day weight (5); population (6); A táblázatokból és az ábrán jól látszik, amit már a variancia komponensekbôl számolt genetikai korrelációs értékek is sugalltak hogy az apa tenyészet kölcsönhatás oly mértékû volt, hogy az rangsor változást idézett elô a két környezetben. A kiszámított rang-korrelációs koefficiens 5. táblázat r rang = SGY: 0,11; KVS: 0,26 volt, és nem volt szignifikáns, ami azt jelenti, hogy a tenyészbikák egyik környezetben mutatott teljesítményébôl sem vonhatunk le következtetést, a másik környezetben várható teljesítményükre vonatkozólag. Hasonlóan mostani eredményeinkhez Klautschek (1989); Müller (1991), Ferreira és mtsai (2001), Lengyel és mtsai (2002) is 0,8-nál kisebb rangkorrelációs értékeket kaptak.
6 494 Fördôs és mtsai: HEREFORD BORJAK VÁLASZTÁSI EREDMÉNYE 4. táblázat A tenyészbikák rangsora a két tenyészetben (apa-modell) Súlygyarapodás 205 napos súly Apa kg/nap (4) kg (5) KLS(2) Tenyészet (6) A B A B Table 4: Ranking of sires (sire-model) as in Table 3. (2,4 6) 1. ábra: Tenyészbikák rangsorváltozása (205. napos súly) A tenyészet B tenyészet (1.) (2.) (3.) (4.) (5.) (6.) (7.) (8.) (1.) (2.) (3.) (4.) (5.) (6.) (7.) (8.) Fig. 1: Reranking of sires Jelen hereford fajtára vonatkozó eredményeink megegyeznek a korábbi magyar tarka, charolais és limousin fajták esetében végzett saját (Fördôs és mtsai 2008abc) vizsgálatunk megállapításaival, ahol is olyan mértékû apa tenyészet kölcsönhatást találtunk, amelyek a különbözô tenyészetekben, tenyészkör ze tek - ben rangsorváltozást idéztek elô a tenyészbikák között.
7 ÁLLATTENYÉSZTÉS ÉS TAKARMÁNYOZÁS, táblázat Rang korrelációk Tenyészet (1) A (2) B (3) Rangkorrelációk SGY (r rang ) (4) A (2) 0,11 P> 0,05 B (3) 0,11 P> 0,05 Rangkorrelációk KVS (r rang ) (4) A (2) 0,26 P> 0,05 B (3) 0,26 P> 0,05 Table 5.: Rank correlations population (1);,,A population (2);,,B population (3); rank correlations (4) KÖVETKEZTETÉSEK Összességében elmondható, hogy mindhárom vizsgálati módszerrel jelentôs apa tenyészet kölcsönhatást találtunk a választás elôtti súlygyarapodás és a 205. napos választási súly esetében hereford fajtában. A kölcsönhatást oly mértékûnek találtuk, ami a tenyészbikák rangsorváltozását is elôidézte a két környezet között. Ebbôl az eredménybôl azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a tenyészértékbecslési eljárás megbízhatósága csökken a vizsgált két tulajdonság vonatkozásában, ha az interakciókat figyelmen kívül hagyjuk. Vizsgálataink tapasztalatai alapján, hasonlóan más tenyészértékbecslési eljárásokhoz (pl.: BREEDPLAN) javasolható az apa tenyészet kölcsönhatás figyelembe vétele. IRODALOM Baumung, A. Tilsch, K. Wollert, J. Herrendörfer, G. (1989): Untersuchungen zum Auftreten von Vater Rasse der Mutter/Umwelt-Wechselwirkungen beim Fleischrind und deren Einfluß auf den Zuchtfortschrift in Reinzucht und Gebrauchskreuzung. Arch. Tierz., Bene, Sz. Dákay, I. Lengyel, Z. Márton, D. Nagy, B. Szabó, F. (2007): Hereford borjak választási eredménye. 2. Közlemény: Genetikai paraméterek, tenyészértékek. Állattenyésztés és Takarmányozás, Benyshek, L.L. (1979): Sire by Breed of Dam Interaction for Weaning Weight in Limousin Sire Evaluation. J. Anim. Sci., Bertrand, J.K. Berger, P.J. Willham, R.L. (1985): Sire environment interactions in beef cattle weaning weight field data. J. Anim. Sci., Bertrand, J.K. Hough, J.D. Benyshek, L.L. (1987): Sire environment interactions and genetics correlations of sire progeny performance across regions in dam adjusted field data. J. Anim. Sci., Buchanan, D.S. Nielsen, M. K. (1979): Sire by environment interactions in beef cattle field data. J. Anim. Sci., Burfening, P.J. Kress, D.D. Friedrick, RL. (1982): Sire region of United States and herd interactions for calving ease and birth weight. J. Anim. Sci., Burns, W.C. Koger, M. Butts, W.T. Pahnish, O.F. Blackwell, R.L. (1979): Genotype by Environment Interaction in Hereford Cattle: II. Birth and Weaning Traits. J. Anim. Sci., Butts, W.T. Koger, M. Pahnish, O.F. Burns, W.C. Warwick, E.J. (1971): Performance of Two Lines of Hereford Cattle in Two Environments. J. Anim. Sci., Cundiff, L.V. Willham, R.L. Pratt, C.A. (1966): Effects of Certain Factors and Their Two-Way Interactions on Weaning Weight in Beef Cattle. J. Anim. Sci.,
8 496 Fördôs és mtsai: HEREFORD BORJAK VÁLASZTÁSI EREDMÉNYE Czakó, J. Tamássy, J.né Sántha, T. Eöry, A. Batiz, G. (1979): Genotípus-környezet interakciók vizsgálata a szarvasmarha tej- és hústermelésében. Állattenyésztés, De Mattos, D. Bertrand, J.K. Misztal, I. (2000): Investigation of genotype environment interactions for weaning weight for Herefords in three countries. J. Anim. Sci., Dickerson, G.E. (1962): Implications of genetic-environmental interaction in animal breeding. Anim. Prod., Ferreira, V.C.P. Penna, V.M. Bergmann, J.A.G. (2001): Genotype environmental interaction in some growth traits of beef cattle in Brazil. Arq. Bras. Med. Vet. Zootec., 53. 3, ISSN Fördôs, A. Balika, S. Keller, K. Bene, Sz. Szabó, F. (2008c): Limousin borjak választási eredménye. 3. Közlemény: Genotípus-környezet kölcsönhatás. Állattenyésztés és Takarmányozás, Fördôs, A. Domokos, Z. Bene, Sz. Szabó, F. (2008b): Charolais borjak választási eredménye. 3. Közlemény: Genotípus-környezet kölcsönhatás Állattenyésztés és Takarmányozás, Fördôs, A. Füller, I. Bene, Sz. Szabó, F. (2008a): Húshasznú magyartarka borjak választási eredménye 3. Közlemény: Genotípus környezet kölcsönhatás Állattenyésztés és Takarmányozás, Horn, A. Dohy, J. (1970): A világ szarvasmarhafajtái, értékelésük és nemesítésük. Mezôgazdasági Kiadó, Budapest Klautschek, G. (1989): Ermittlungen über Zusammenhänge zwischen Umweltniveau und Genotyp-Umwelt- Interaktionen bei Mastleistungen von Rindern. Arch. Tierz., Koger, M. Burns, W.C. Pahnish, O.F. Butts, W.T. (1979): Genotype by Environment Interactions in Hereford Cattle: I. Reproductive Traits. J. Anim. Sci., Lee, D.H. Bertrand, J.K. (2002): Investigation of genotype country interactions for growth traits in beef cattle. J. Anim. Sci., Lengyel, Z. Komlósi, I. Balika, S. Major, T. Erdei, I. Szabó, F. (2003): Hazai limousin állományok reprodukciós és választási eredményeinek vizsgálata. 1. közlemény: Apa modell. Állattenyésztés és Takarmányozás, Lengyel, Z. Polgár J.P. Balika, S. Szabó, F. (2002): Genotípus környezet interakció vizsgálata limousin állományokban. VIII. Ifjúsági Tudományos Fórum, Keszthely Müller, J. (1991): Genotyp-Umwelt-Wechselwirkungen in der Nachkommenprüfung von fleischleistung - betonten Fleckviehbullen. Arch. Tierz., Notter, D.R. Tier, B. Meyer, K. (1992): Sire Herd Interactions for Weaning Weight in Beef Cattle. J. Anim. Sci., Nunn, T.R. Kress, D.D. Burfening, P.J. Vaniman, D. (1978): Region by sire interaction for production traits in beef cattle. J. Anim. Sci., Pahnish, O.F. Koger, M. Urick, J.J. Burns, W.C. Butts, W.T. Richardson, G.V. (1983): Genotype environment interaction in Hereford cattle: III. Postweaning trais of heifers. J Anim Sci., Pahnish, O.F. Urick, J.J. Burns, W.C. Butts, W.T. Koger, M. Blackwel, R.L. (1985): Genotype Environment Interaction in Hereford Cattle: IV. Postweaning Traits of Bulls. J. Anim. Sci., Pani, S.N. Krause, G.F. Lasley, J.F. (1977): The Importance of Sire Sex Interactions for Preweaning and Weaning Traits. J. Anim. Sci., Robertson, A. (1959): The sampling variance of genetic correlation coefficient. Biometrics, Soto-Murillo, H.W. Faulkner, D.B. Gianola, D. Cmarik, G.F. (1993): Sire pasture program interaction effects on preweaning performance of crossbred beef calves. Liv. Prod. Sci., Szabó, F. Balika, S. Zsuppán, Zs. Nagy, B. Bene, Sz. (2007b): Blonde d Aquitaine borjak választási eredménye. 1. Közlemény: Környezeti hatások. Állattenyésztés és Takarmányozás, Szabó, F. Márton, D. Nagy, B. Bene, Sz. (2007a): Hereford borjak választási eredménye 1. Környezeti hatások. Állattenyésztés és Takarmányozás, Tess, M.W. Jerke, K.E. Dillard, E.V. Robinson, O.W. (1984): Sire environment interactions for growth traits of Hereford cattle. J. Anim. Sci., Érkezett: április Szerzôk címe: Authors address: Pannon Egyetem, Georgikon Kar University of Pannonia, Georgikon Faculity of Agriculture H-8360 Keszthely, Deák F. u. 16.
Animal welfare, etológia és tartástechnológia
Animal welfare, etológia és tartástechnológia Animal welfare, ethology and housing systems Volume 4 Issue 2 Különszám Gödöllı 2008 209 HÚSHASZNÚ MAGYAR TARKA BORJAK VÁLASZTÁSI TELJESÍTMÉNYE Szabó Ferenc,
RészletesebbenDOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI PANNON EGYETEM GEORGIKON MEZŐGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR. Állattenyésztési Tudományok Doktori Iskola DR.
DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI PANNON EGYETEM GEORGIKON MEZŐGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR Állattenyésztési Tudományok Doktori Iskola Doktori Iskola vezetője, témavezető DR. SZABÓ FERENC egyetemi tanár, az MTA
RészletesebbenFAJTATISZTA FEHÉR-KÉK BELGA SZARVASMARHA POPULÁCIÓK VIZSGÁLATA
DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI VESZPRÉMI EGYETEM GEORGIKON MEZŐGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR ÁLLATTENYÉSZTÉSTANI TANSZÉK Készült a VE Állattudományi Doktori Iskolája keretében Témavezető Dr. SZABÓ FERENC egyetemi
RészletesebbenKÜLÖNBÖZ FAJTÁJÚ HÚSHASZNÚ TEHENEK NÉHÁNY ÉRTÉKMÉRJE AZONOS KÖRNYEZETBEN
DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI PANNON EGYETEM GEORGIKON MEZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR Állattenyésztési Tudományok Doktori Iskola Doktori Iskola vezetje, témavezet DR. SZABÓ FERENC egyetemi tanár, az MTA doktora
RészletesebbenMagyar Hereford, Angus, Galloway Tenyésztk Egyesülete
SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ Személyi adatok: - Név: Dr. Bene Szabolcs Albin - Lakcím: 8649 Balatonberény, Ady E. u. 45. - Telefonszám: +36306333278 - E-mail: bene-sz@georgikon.hu - Születési hely, id: Marcali,
RészletesebbenLIMOUSIN TENYÉSZÜSZŐK VÁLASZTÁSI MUTATÓINAK VIZSGÁLATA
Limousin tenyészüszők választási mutatóinak vizsgálata 1 () LIMOUSIN TENYÉSZÜSZŐK VÁLASZTÁSI MUTATÓINAK VIZSGÁLATA KOVÁCS A. 1 -BÁDER E. 1 - MIHÁLYFI I. 2 -GYÖRKÖS I. 3 1 Nyugat-Magyarországi Egyetem Mezőgazdaság-
RészletesebbenBeszámoló feltöltése (zárójelentés)
Beszámoló feltöltése (zárójelentés) Az OTKA kutatási feladat keretében született eredményeket folyamatosan publikáltuk, ezért e helyen a beszámolási útmutató szerint az elvégzett munkát csupán röviden
RészletesebbenBarnabás NAGY*, Zoltán LENGYEL, Imre BODÓ, István GERA, Márton TÖRÖK, Ferenc SZABÓ
ORIGINAL PAPER EFFECT OF SOME ENVIRONMENTAL FACTORS ON WEANING PERFORMANCE OF HUNGARIAN GREY CATTLE POPULATIONS VÁLASZTÁSI EREDMÉNYEKET BEFOLYÁSOLÓ KÖRNYEZETI TÉNYEZŐK VIZSGÁLATA MAGYAR SZÜRKE SZARVASMARHA
RészletesebbenA magyar szürke szarvasmarha néhány értékmér tulajdonsága
DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI PANNON EGYETEM GEORGIKON MEZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR ÁLLATTENYÉSZTÉSI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA Doktori Iskola vezetje és témavezet DR. SZABÓ FERENC egyetemi tanár az MTA doktora
RészletesebbenA BREEDPLAN-t a nagy húsmarhatenyésztı országok széles körben használják Magyarország
BSI.1 1 A BREEDPLAN-t a nagy húsmarhatenyésztı országok széles körben használják Magyarország BSI.2 2 MI A TENYÉSZÉRTÉK? Egy állat GENETIKAI ÉRTÉKÉNEK becslése egy adott tulajdonságban pl. 400-napos súlyban,
RészletesebbenXXI. századi lehetőségek a húsmarhatenyésztésben. Dr. Komlósi István egyetemi tanár Debreceni Egyetem
XXI. századi lehetőségek a húsmarhatenyésztésben Dr. Komlósi István egyetemi tanár Debreceni Egyetem Tenyészcélok a húsmarhatenyésztésben Termelési Reprodukciós Vágási tulajdonságok Termelési tulajdonságok
RészletesebbenAnimal welfare, etológia és tartástechnológia
Animal welfare, etológia és tartástechnológia Animal welfare, ethology and housing systems Volume 5 Issue 4 Különszám Gödöllı 2009 282 A TÜDİ SÚLYÁNAK ÖSSZEFÜGGÉSE NÉHÁNY TESTMÉRETTEL AUBRAC ÉS CHAROLAIS
RészletesebbenSome production traits of Hungarian Grey Cattle
SUMMARY OF PhD THESIS University of Pannonnia Georgikon Faculty of Agriculturure PhD School for Animal Sciences Head of the Doctoral School and Supervisor Prof. Dr. Ferenc SZABÓ, DSC Some production traits
RészletesebbenAnimal welfare, etológia és tartástechnológia
Animal welfare, etológia és tartástechnológia Animal welfare, ethology and housing systems Volume 7 Issue 1 Gödöllı 2011 15 NÉHÁNY TÉNYEZİ HATÁSA A MAGYAR NAGY FEHÉR HÚSSERTÉS SZAPORASÁGI ÉS MALACNEVELÉSI
RészletesebbenÁés LLATTENYÉSZTÉS TAKARMÁNYOZÁS. 6 (Hungarian Journal of) ANIMAL PRODUCTION. ENGLISH SUMMARIES Vol. 57. 2008.
6 (Hungarian Journal of) ANIMAL PRODUCTION ÁLLATTENYÉSZTÉS és TAKARMÁNYOZÁS Fôszerkesztô (Editor-in-chief): GUNDEL János (Herceghalom) Szerkesztô (Editor): REGIUSNÉ MÔCSÉNYI Ágnes (Herceghalom) A szerkesztôség
RészletesebbenKörnyezeti tényezők hatása eltérő vérhányadú charolais borjak választási, valamint éves kori teljesítményére
Szent István Egyetem, Állatorvos-tudományi Kar Állattenyésztési, Takarmányozástani és Laborállat-tudományi Intézet Környezeti tényezők hatása eltérő vérhányadú charolais borjak választási, valamint éves
RészletesebbenTermékenységi mutatók alakulása kötött és kötetlen tartástechnológia alkalmazása esetén 1 (5)
Termékenységi mutatók alakulása kötött és kötetlen tartástechnológia alkalmazása esetén 1 (5) Termékenységi mutatók alakulása kötött és kötetlen tartástechnológia alkalmazása esetén Kertész Tamás Báder
RészletesebbenSTUDY ON THE AGE AT FIRST CALVING AND THE LONGEVITY OF BEEF COWS HÚSHASZNOSÍTÁSÚ TEHENEK ELSŐ ELLÉSI ÉLETKORÁNAK ÉS ÉLETTARTAMÁNAK VIZSGÁLATA
ORIGINAL PAPER STUDY ON THE AGE AT FIRST CALVING AND THE LONGEVITY OF BEEF COWS HÚSHASZNOSÍTÁSÚ TEHENEK ELSŐ ELLÉSI ÉLETKORÁNAK ÉS ÉLETTARTAMÁNAK VIZSGÁLATA Ildikó DÁKAY*, Dávid MÁRTON, Krisztián KELLER,
RészletesebbenFajtatani ismeretek, típus kérdés
Fajtatani ismeretek, típus kérdés 2. elıadás B.Sc. Fontosabb fogalmak: Háziasítás és szakaszai Faj értelmezése Fajta értelmezése Az ún. rög szerepe Fajták csoportosítása Hasznosítási irány Színezet Szarv-szarvatlan
RészletesebbenÁllat- és Agrárkörnyezettudományi Doktori Iskola
DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR Állat- és Agrárkörnyezettudományi Doktori Iskola Doktori Iskolavezető: Dr. ANDA ANGÉLA egyetemi tanár Témavezető: Dr. SZABÓ FERENC egyetemi
RészletesebbenKülönböző húsmarha fajták legelőhasználata hazai viszonyok között. Szent István Egyetem Szarvasmarha- és Juhtenyésztési Tanszék
Különböző húsmarha fajták legelőhasználata hazai viszonyok között Szent István Egyetem Szarvasmarha- és Juhtenyésztési Tanszék Bevezetés Húsmarhatenyésztés jövője takarmányforrás: - kismértékben hasznosított
RészletesebbenA VÁGÁSI KOR, A VÁGÁSI SÚLY ÉS A ROSTÉLYOS KERESZTMETSZET ALAKULÁSA FEHÉR KÉK BELGA ÉS CHAROLAIS KERESZTEZETT HÍZÓBIKÁK ESETÉBEN
A vágási kor, a vágási súly és a rostélyos keresztmetszet alakulása fehér kék belga és charolais keresztezett hízóbikák esetében 1 () A VÁGÁSI KOR, A VÁGÁSI SÚLY ÉS A ROSTÉLYOS KERESZTMETSZET ALAKULÁSA
RészletesebbenA típusdifferenciálást megalapozó kutatások a szarvasmarhatenyésztésben
Szent István Egyetem Mezıgazdaság- és Környezettudományi Kar Szarvasmarha- és Juhtenyésztési Tanszék A típusdifferenciálást megalapozó kutatások a szarvasmarhatenyésztésben MTA Doktori Értekezés Tızsér
RészletesebbenRÉGI FAJTA ÚJ ERÉNYEKKEL A MAGYARTARKA TENYÉSZTÉS EREDMÉNYEI
RÉGI FAJTA ÚJ ERÉNYEKKEL A MAGYARTARKA TENYÉSZTÉS EREDMÉNYEI Dr. HÚTH Balázs tenyésztés- és marketingvezető Tarka Marhafesztivál Bonyhád 2012. augusztus 10-11. A fajta szerepe a hazai mezőgazdaságban A
RészletesebbenGAZDA ÁLLATTARTÁS II. 13. JELLEMEZZE A FELSOROLT SZARVASMARHA FAJTÁK SZÁRMAZÁSÁT, KÜLLEMÉT, BELSŐ ÉRTÉKMÉRŐIT ÉS HASZNOSÍTÁSÁTÁS!
GAZDA ÁLLATTARTÁS II. 13. JELLEMEZZE A FELSOROLT SZARVASMARHA FAJTÁK SZÁRMAZÁSÁT, KÜLLEMÉT, BELSŐ ÉRTÉKMÉRŐIT ÉS HASZNOSÍTÁSÁTÁS! Magyar szürke szarvasmarha Magyar szürke szarvasmarha Őshonos magyar fajta
RészletesebbenAnimal welfare, etológia és tartástechnológia
Animal welfare, etológia és tartástechnológia Animal welfare, ethology and housing systems Volume 4 Issue 2 Különszám Gödöllı 2008 169 AZ ANYATEHENEK ÁLTAL TERMELT TEJ MENNYISÉGÉNEK HATÁSA A BORJAK NÖVEKEDÉSÉRE
RészletesebbenELTÉRŐ TARTÁSTECHNOLÓGIÁK HATÁSA A TEJELŐ TEHÉNÁLLOMÁNYOK ÉLETTARTAMÁRA. Báder Ernő - Kertész Tamás Kertészné, Győrffy Eszter- Kovács Anita
Eltérő tartástechnológiák hatása a tejelő tehénállományok élettartamára 1 (6) ELTÉRŐ TARTÁSTECHNOLÓGIÁK HATÁSA A TEJELŐ TEHÉNÁLLOMÁNYOK ÉLETTARTAMÁRA Báder Ernő - Kertész Tamás Kertészné, Győrffy Eszter-
RészletesebbenTejtermelési adatok vizsgálata egy hazai magyartarka tenyészetben Analysis of milk production data in a Hungarian Simmental Cattle farm
Egri Edit 1, 2 - Holló István 2 - Húth Balázs 2 - Holló Gabriella 2 Tejtermelési adatok vizsgálata egy hazai magyartarka tenyészetben Analysis of milk production data in a Hungarian Simmental Cattle farm
RészletesebbenAnimal welfare, etológia és tartástechnológia
Animal welfare, etológia és tartástechnológia Animal welfare, ethology and housing systems Volume 7 Issue 1 Gödöllı 2011 30 A SZAPORASÁGI ÉS MALACNEVELÉSI MUTATÓK ALAPJÁN SZÁMÍTOTT POPULÁCIÓGENETIKAI PARAMÉTEREK
RészletesebbenBene Szabolcs 1 - Balaskó Georgina 2 - Polgár J. Péter 3
Bene Szabolcs 1 - Balaskó Georgina 2 - Polgár J. Péter 3 Néhány tényező hatása eltérő holstein-fríz génhányaddal rendelkező tehenek laktációs teljesítményére Some effects on lactation performance of cows
RészletesebbenA HÚSHASZNÚ MAGYARTARKA TENYÉSZTÉS AKTUALITÁSAI, JÖVŐKÉP
A HÚSHASZNÚ MAGYARTARKA TENYÉSZTÉS AKTUALITÁSAI, JÖVŐKÉP Dr. HÚTH Balázs tenyésztés- és marketingvezető Magyartarka Szakmai Nap Derecske 2012. június 12. 1. A magyartarka, mint hazánk legnépszerűbb húsmarha
RészletesebbenAnimal welfare, etológia és tartástechnológia
Animal welfare, etológia és tartástechnológia Animal welfare, ethology and housing systems Volume 4 Issue 2 Különszám Gödöllı 2008 233 AUBRAC ÉS CHAROLAIS BORJAK VÁLASZTÁSI TELJESÍTMÉNYÉNEK ÉRTÉKELÉSE
RészletesebbenAnimal welfare, etológia és tartástechnológia
Animal welfare, etológia és tartástechnológia Animal welfare, ethology and housing systems Volume 8 Issue 1 Gödöllı 2012 75 HAZAI TENYÉSZTÉSŐ ÉS IMPORT NÉMET HÚSMERINÓ KOSOK IVADÉKAINAK GYARAPODÁSA Polgár
RészletesebbenPÁROSÍTÁS SZIMULÁCIÓJA NAGY POPULÁCIÓBAN. Komlósi István DE ATC MTK, Állattenyésztés- és Takarmányozástani Tanszék, Debrecen
PÁROSÍTÁS SZIMULÁCIÓJA NAGY POPULÁCIÓBAN Komlósi István DE ATC MTK, Állattenyésztés- és Takarmányozástani Tanszék, Debrecen Összefoglalás A szerző a szimulált tehénállományt és valós bikaállományt klaszteranalízissel
Részletesebben25 év a magyartarka tenyésztésben
25 év a magyartarka tenyésztésben Regionális közgyűlések 2014. február 25. - március 6. Dr. Füller Imre ügyvezető igazgató Az egyesület megalakulása és főbb állomásai 1989. június 16. Bonyhád, megalakult
RészletesebbenAnimal welfare, etológia és tartástechnológia
Animal welfare, etológia és tartástechnológia Animal welfare, ethology and housing systems Volume 7 Issue 3 Gödöllő 2011 263 VÖRÖS ANGUS BORJAK TÁPLÁLKOZÁSI VISELKEDÉSE A SZÜLETÉST KÖVETŐEN Szentléleki
RészletesebbenTenyésztési eljárások a szarvasmarha-tenyésztésben
Tenyésztési eljárások a szarvasmarha-tenyésztésben Tenyésztési cél megválasztása Tenyésztési cél fogalma Tulajdonságok kiválasztása Tenyésztési eljárások Additív génhatásokat kihasználó Nem additív génhatásokat
RészletesebbenDr. Kovács Attila Zoltán. Publikációs jegyzék
Név: Beosztás: Dr. Kovács Attila Zoltán egyetemi docens Publikációs jegyzék ( 1.) Bíró, P. - Kovács, A. - Perényi, M.: A garda (Pelecus cultratus L.) populációdinamikája és tápláléka a Balatonban. 217-231.
RészletesebbenAnimal welfare, etológia és tartástechnológia
Animal welfare, etológia és tartástechnológia Animal welfare, ethology and housing systems Volume 4 Issue 2 Különszám Gödöllı 2008 137 HOL TART A MAGYARTARKA TENYÉSZTÉS; ERİSSÉGEK, FEJLESZTÉSI IRÁNYOK
RészletesebbenAZONOS KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT HIZLALT, KÜLÖNBÖZÔ GENOTÍPUSÚ NÖVENDÉK BIKÁK HIZLALÁSI ÉS VÁGÁSI EREDMÉNYE*
ÁLLATTENYÉSZTÉS ÉS TAKARMÁNYOZÁS, 2008. 57. 6. 523 536. 523 AZONOS KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT HIZLALT, KÜLÖNBÖZÔ GENOTÍPUSÚ NÖVENDÉK BIKÁK HIZLALÁSI ÉS VÁGÁSI EREDMÉNYE* SZABÓ FERENC FEKETE ZSUZSANNA FÖRDÔS ATTILA
RészletesebbenA MAGYARTARKA TENYÉSZTÉS AKTUÁLIS HELYZETE, JÖVŐKÉP
A MAGYARTARKA TENYÉSZTÉS AKTUÁLIS HELYZETE, JÖVŐKÉP Dr. HÚTH Balázs tenyésztés- és marketingvezető Magyartarka Tenyésztők Egyesülete Regionális közgyűlések 2013. február 26. március 8. 19300 Bonyhádi Érmes
RészletesebbenAnimal welfare, etológia és tartástechnológia
Animal welfare, etológia és tartástechnológia Animal welfare, ethology and housing systems Volume 4 Issue 2 Különszám Gödöllı 2008 128 KÜLÖNBÖZİ GENOTÍPUSÚ NÖVENDÉKBIKÁK SAJÁTTELJESÍTMÉNY- VIZSGÁLAT ALATTI
RészletesebbenAnimal welfare, etológia és tartástechnológia
Animal welfare, etológia és tartástechnológia Animal welfare, ethology and housing systems Volume 5 Issue 4 Különszám Gödöllı 2009 247 KÜLÖNBÖZİ SZARVASMARHA FAJTÁK HÍZÉKONYSÁGA ÉS VÁGÓÉRTÉKE Somogyi Tamás,
RészletesebbenIDŐSZERŰ KÉRDÉSEK A HÚSMARHATENYÉSZTÉSBEN. Dr. WAGENHOFFER ZSOMBOR ügyvezető igazgató
IDŐSZERŰ KÉRDÉSEK A HÚSMARHATENYÉSZTÉSBEN Dr. WAGENHOFFER ZSOMBOR ügyvezető igazgató wzsombor@t-online.hu Globális kérdések Marhahús fogyasztás alakulása Összességében növekszik a világban Fejlett országokban
RészletesebbenDOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI
DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI KAPOSVÁRI EGYETEM ÁLLATTUDOMÁNYI KAR Nagyállattenyésztési és Termeléstechnológiai Tanszék A doktori iskola vezetője: DR. HORN PÉTER az MTA rendes tagja Témavezető: DR. STEFLER
RészletesebbenNéhány tényező hatása különböző genotípusú bárányok választási eredményeire Some effects on weaning traits of different genotype lambs
Bene Szabolcs 1 - Rádli András 2 - Vigh Zoltán 3 - Polgár J. Péter 4 Néhány tényező hatása különböző genotípusú bárányok választási eredményeire Some effects on weaning traits of different genotype lambs
RészletesebbenPANNON EGYETEM GEORGIKON MEZŐGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS. Készült a Pannon Egyetem Állattenyésztési Tudományok
PANNON EGYETEM GEORGIKON MEZŐGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR Állattudományi és Állattenyésztéstani Tanszék DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS Készült a Pannon Egyetem Állattenyésztési Tudományok Doktori Iskola keretében Doktori
RészletesebbenDOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR. Állat- és Agrárkörnyezet-tudományi Doktori Iskola
DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR Állat- és Agrárkörnyezet-tudományi Doktori Iskola Doktori iskola vezető: Dr. habil. ANDA ANGÉLA DSc. egyetemi tanár Témavezető: Dr. habil. POLGÁR
RészletesebbenAZ ÚJSZÜLÖTT NYULAK TESTTÖMEGE A LÉTSZÁMOKTÓL ÉS A MÉHEN BELÜLI ELHELYEZKEDÉSÜKTŐL FÜGGŐEN UNILATERÁLISAN OVARIEKTOMIZÁLT ANYANYULAKBAN
AZ ÚJSZÜLÖTT NYULAK TESTTÖMEGE A LÉTSZÁMOKTÓL ÉS A MÉHEN BELÜLI ELHELYEZKEDÉSÜKTŐL FÜGGŐEN UNILATERÁLISAN OVARIEKTOMIZÁLT ANYANYULAKBAN POIGNER J., SZENDRŐ ZS., LÉVAI A., BIRÓNÉ NÉMETH E., RADNAI I., SCHÁN
RészletesebbenKészült a Pannon Egyetem Állattenyésztési Tudományok Doktori Iskola keretében
PANNON EGYETEM GEORGIKON MEZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR Állattudományi és Állattenyésztéstani Tanszék DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS Készült a Pannon Egyetem Állattenyésztési Tudományok Doktori Iskola keretében Doktori
RészletesebbenOpponensi vélemény. A téma aktualitása:
Opponensi vélemény Kiss Balázs: Kettős hasznosítású magyar tarka növendék bikák teljesítményvizsgálata, hústermelő képessége és húsminőségi tulajdonságai című doktori (PhD) értekezésről A Pannon Egyetem
RészletesebbenAnimal welfare, etológia és tartástechnológia
Animal welfare, etológia és tartástechnológia Animal welfare, ethology and housing systems Volume 4 Issue 2 Különszám Gödöllı 2008 243 CHAROLAIS TEHENEK TİGYBIMBÓ-ALAKULÁSA ÉS ÖSSZEFÜGGÉSE A BORJAK 205
RészletesebbenMiskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet. Correlation & Linear. Petra Petrovics.
Correlation & Linear Regression in SPSS Petra Petrovics PhD Student Types of dependence association between two nominal data mixed between a nominal and a ratio data correlation among ratio data Exercise
RészletesebbenCorrelation & Linear Regression in SPSS
Petra Petrovics Correlation & Linear Regression in SPSS 4 th seminar Types of dependence association between two nominal data mixed between a nominal and a ratio data correlation among ratio data Correlation
RészletesebbenÁLLATTENYÉSZTÉSI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA Doktori Iskola vezető: Dr. Bánszki Tamás, MTA doktora. Témavezetők: mezőgazdaság-tudomány kandidátusa
DEBRECENI EGYETEM AGRÁRTUDOMÁNYI CENTRUM MEZŐGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR ÁLLATTENYÉSZTÉS- ÉS TAKARMÁNYOZÁSTANI TANSZÉK ÁLLATTENYÉSZTÉSI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA Doktori Iskola vezető: Dr. Bánszki Tamás, MTA
RészletesebbenA magyar racka juh tejének beltartalmi változása a laktáció alatt
A magyar racka juh tejének beltartalmi változása a laktáció alatt Nagy László Komlósi István Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum, Mezőgazdaságtudományi Kar, Állattenyésztés- és Takarmányozástani Tanszék,
RészletesebbenSzentléleki et al. / AWETH Vol 1. 1 Szentléleki Andrea, 1 Zándoki Rita, 2 Domokos Zoltán, 3 Bujdosó Márton, 1 Tőzsér János
Animal welfare, etológia és tartástechnológia Animal welfare, ethology and housing systems Volume 1 Issue 2 Gödöllő 2005 110 SZARVALT ÉS SZARVATLAN CHAROLAIS TENYÉSZBIKA-JELÖLTEK VÉRMÉRSÉKLETÉNEK ÉS REPRODUKCIÓS
RészletesebbenÁLLATTENYÉSZTÉSI GENETIKA
TÁMOP-4..2-08//A-2009-000 project ÁLLATTENYÉSZTÉSI GENETIKA University of Debrecen University of West Hungary University of Pannonia The project is supported by the European Union and co-financed by European
RészletesebbenTeljesítményvizsgálatok és tenyészkiválasztás II. Többlépcsős tenyészértékbecslés Tenyésztési program (dán vörös) Bika-előállító apák spermája sperma 70 % x 1500000 adag sperma Bika-előállító tehenek (500)
RészletesebbenDOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR. Állat- és Agrárkörnyezet-tudományi Doktori Iskola
DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR Állat- és Agrárkörnyezet-tudományi Doktori Iskola Doktori Iskola jelenlegi vezetője: Dr. ANDA ANGÉLA egyetemi tanár Korábbi doktori iskolavezető
RészletesebbenCorrelation & Linear Regression in SPSS
Correlation & Linear Regression in SPSS Types of dependence association between two nominal data mixed between a nominal and a ratio data correlation among ratio data Exercise 1 - Correlation File / Open
RészletesebbenAnimal welfare, etológia és tartástechnológia
Animal welfare, etológia és tartástechnológia Animal welfare, ethology and housing systems Volume 4 Issue 2 Különszám Gödöllı 2008 614 FEDEZİKANOK DIREKT HATÁSA A SZAPORULATI EREDMÉNYEKRE Fekete Zsuzsanna,
RészletesebbenDOKTORI (PHD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI
DOKTORI (PHD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI TÖRÖK MÁRTON KESZTHELY 2009. PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR ÁLLAT- ÉS AGRÁRKÖRNYEZET-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA Iskolavezető: Dr. habil. ANDA ANGÉLA az MTA doktora Témavezető:
RészletesebbenDOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS ÉLELMISZERTUDOMÁNYI KAR MOSONMAGYARÓVÁR
DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS ÉLELMISZERTUDOMÁNYI KAR MOSONMAGYARÓVÁR Doktori Iskola vezető: Dr. Ördög Vince DSc egyetemi tanár az MTA doktora Dr. Gulyás László
RészletesebbenAnimal welfare, etológia és tartástechnológia
Animal welfare, etológia és tartástechnológia Animal welfare, ethology and housing systems Volume 3 Issue 1 Gödöllı 2007 102 ÉLETPÁLYÁK PATHS OF LIFE Dr. Szőcs Endre 1. Születés helye és ideje: Komádi,
RészletesebbenAZ ÁRPA SZÁRAZSÁGTŰRÉSÉNEK VIZSGÁLATA: QTL- ÉS ASSZOCIÁCIÓS ANALÍZIS, MARKER ALAPÚ SZELEKCIÓ, TILLING
Hagyomány és haladás a növénynemesítésben AZ ÁRPA SZÁRAZSÁGTŰRÉSÉNEK VIZSGÁLATA: QTL- ÉS ASSZOCIÁCIÓS ANALÍZIS, MARKER ALAPÚ SZELEKCIÓ, BÁLINT ANDRÁS FERENC 1, SZIRA FRUZSINA 1, ANDREAS BÖRNER 2, KERSTIN
RészletesebbenBevezetés és irodalmi áttekintés
(9) BENE SZ. 1, KECSKÉS B. S. 2, GICZI A. 3 Különböző fajtájú mének eredményei alapján becsült populációgenetikai paraméterek és tenyészértékek Population genetics parameters and breeding values by the
RészletesebbenFajtatani ismeretek, típus kérdés 2. előadás Fontosabb fogalmak: Háziasítás és szakaszai Faj értelmezése Fajta értelmezése Az ún. rög szerepe Fajták csoportosítása Hasznosítási irány Színezet Szarv-szarvatlan
RészletesebbenA TAKARMÁNYOK FEHÉRJE TARTALMÁNAK ÉS AMINOSAV ÖSSZETÉTELÉNEK HATÁSA A TOJÓHIBRIDEK TELJESÍTMÉNYÉRE
A TAKARMÁNYOK FEHÉRJE TARTALMÁNAK ÉS AMINOSAV ÖSSZETÉTELÉNEK HATÁSA A TOJÓHIBRIDEK TELJESÍTMÉNYÉRE HORÁK A. P. HALAS V. CZÁR D. - TISCHLER A. TOSSENBERGER J. Összefoglalás A nagy teljesítményre képes genotípusok
RészletesebbenÁLLATTENYÉSZTÉSI GENETIKA
TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 project ÁLLATTENYÉSZTÉSI GENETIKA University of Debrecen University of West Hungary University of Pannonia The project is supported by the European Union and co-financed by
RészletesebbenAz egyetlen automatizált állományelemző program.
Az egyetlen automatizált állományelemző program. Bemutatkozás Peter van Beek, MSc Key Account Manager, Európa és Közel- Kelet Holland tenyésztői családból származom A Wageningen Egyetemen szereztem meg
RészletesebbenBevezetés a Korreláció &
Bevezetés a Korreláció & Regressziószámításba Petrovics Petra Doktorandusz Statisztikai kapcsolatok Asszociáció 2 minőségi/területi ismérv között Vegyes kapcsolat minőségi/területi és egy mennyiségi ismérv
RészletesebbenÁLLATTENYÉSZTÉSI GENETIKA
TÁMOP-4..-08//A-009-000 project ÁLLATTENYÉSZTÉSI GENETIKA University of Debrecen University of West Hungary University of Pannonia The project is supported by the European Union and co-financed by European
RészletesebbenÁLLATTENYÉSZTÉSI GENETIKA
TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 project ÁLLATTENYÉSZTÉSI GENETIKA University of Debrecen University of West Hungary University of Pannonia The project is supported by the European Union and co-financed by
RészletesebbenMiskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Nonparametric Tests
Nonparametric Tests Petra Petrovics Hypothesis Testing Parametric Tests Mean of a population Population proportion Population Standard Deviation Nonparametric Tests Test for Independence Analysis of Variance
RészletesebbenMagyartarka Tenyésztők Egyesülete
Magyartarka Tenyésztők Egyesülete Munkabeszámoló az Egyesület 2011. évi tevékenységéről REGIONÁLIS KÖZGYŰLÉS 2011. február 28. - március 9. Dr. Füller Imre ügyvezető igazgató Régiók tenyészetszáma és tehénlétszáma
RészletesebbenMagyartarka Tenyésztők Egyesülete
Magyartarka Tenyésztők Egyesülete Munkabeszámoló az Egyesület 2011. évi tevékenységéről REGIONÁLIS KÖZGYŰLÉS 2011. február 28. - március 9. Dr. Füller Imre ügyvezető igazgató Régiók tenyészetszáma és tehénlétszáma
RészletesebbenA MAGYARTARKA TENYÉSZTÉS AKTUÁLIS HELYZETE, JÖVŐKÉP
A MAGYARTARKA TENYÉSZTÉS AKTUÁLIS HELYZETE, JÖVŐKÉP Dr. HÚTH Balázs tenyésztés- és marketingvezető Magyartarka Tenyésztők Egyesülete Regionális közgyűlések 27755 Vasvári Nadap Tyson 2018. február 27- március
RészletesebbenAnimal welfare, etológia és tartástechnológia
Animal welfare, etológia és tartástechnológia Animal welfare, ethology and housing systems Volume 5 Issue 4 Különszám Gödöllı 2009 197 KECSKEFAJTÁK TEMPERAMENTUMÁNAK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE Németh Szabina,
RészletesebbenHortobágyi fehér pecsenyelúd üzemi teljesítményvizsgálatának eredményei
Hortobágyi fehér pecsenyelúd üzemi teljesítményvizsgálatának eredményei 2011 1 Performance test results of Hortobágyi white geese 2011 2 Összeállította: Dr. Rácz Norbert tenyésztésvezető Hortobágyi Lúdtenyésztő
RészletesebbenBOZÓ SÁNDOR KOVÁCS KATALIN GÁBOR GYÖRGY GYÖRKÖS ISTVÁN VÖLGYI CSÍK JÓZSEF ÖSSZEFOGLALÁS
HOLSTEIN-FRÍZ BIKÁK TERMELÉSI ÉS SZAPORODÁSBIOLÓGIAI TULAJDONSÁGOKBAN, VALAMINT A SELEJTEZÉSI OKOKBAN KIMUTATOTT ÖRÖKÍTŐ ÉRTÉKEI KÖZÖTTI ÖSSZEFÜGGÉSEK * BOZÓ SÁNDOR KOVÁCS KATALIN GÁBOR GYÖRGY GYÖRKÖS
RészletesebbenMagyartarka Tenyésztők Egyesülete
Magyartarka Tenyésztők Egyesülete Munkabeszámoló az Egyesület 2009. évi tevékenységéről Füller Imre ügyvezető igazgató Régiók tenyészetszáma és tehénlétszáma II. körzet Veszprém, Komárom-Esztergom, Fejér,
Részletesebben-Vese körüli zsír tömege (g) (12) ,68 2,18
KUTATÁSI JELENTÉS a Kvantitatív genetikai vizsgálatok a Pannon fehér nyúlpopulációban c. ifjúsági OTKA téma (2005-2007) eredményeiről. A kutasási munka célkitűzése, hogy a Kaposvári Egyetem Pannon fehér
RészletesebbenAnimal welfare, etológia és tartástechnológia
Animal welfare, etológia és tartástechnológia Animal welfare, ethology and housing systems Volume 3 Issue 2 Gödöllı 2007 184 KÉPES BESZÁMOLÓ KÉT PÁRIZSI KIÁLLÍTÁSRÓL 2007 MÁRCIUSÁBAN Tızsér János Szent
RészletesebbenA Zuprevo preventív hatékonysága a szarvasmarha légzôszervi betegségének Mannheimia haemolytica ráfertôzéssel végzett vizsgálatában
szarvasmarha 2012. szeptember 17. A Zuprevo preventív hatékonysága a szarvasmarha légzôszervi betegségének Mannheimia haemolytica ráfertôzéssel végzett vizsgálatában Markus Rose, Wibke Metz, Joachim Ullrich,
RészletesebbenMAGYARTARKA TENYÉSZTŐK EGYESÜLETE 25 ÉV TENYÉSZTŐI MUNKÁJA
MAGYARTARKA TENYÉSZTŐK EGYESÜLETE 25 ÉV TENYÉSZTŐI MUNKÁJA Dr. HÚTH Balázs tenyésztés- és marketingvezető Magyartarka Tenyésztők Egyesülete 11594 Hites Sack Jubileumi Szakmai Nap 2014. június 19., Bonyhád
RészletesebbenAnimal welfare, etológia és tartástechnológia
Animal welfare, etológia és tartástechnológia Animal welfare, ethology and housing systems Volume 6 Issue 2 Gödöllı 2010 104 ÚJABB ADATOK MAGYAR NAGYFEHÉR FEDEZİKANOK REPRODUKCIÓS TELJESÍTMÉNYÉNEK ÉRTÉKELÉSÉHEZ
RészletesebbenFORGÁCS ANNA 1 LISÁNYI ENDRÉNÉ BEKE JUDIT 2
FORGÁCS ANNA 1 LISÁNYI ENDRÉNÉ BEKE JUDIT 2 Hátrányos-e az új tagállamok számára a KAP támogatások disztribúciója? Can the CAP fund distribution system be considered unfair to the new Member States? A
RészletesebbenA MAGYAR CHAROLAIS TENYÉSZTŐK EGYESÜLETE
REGIONÁLIS SZAKMAI NAP Szikszó, 2018. október 10. A MAGYAR CHAROLAIS TENYÉSZTŐK EGYESÜLETE TEVÉKENYSÉGE, TENYÉSZTÉSI PROGRAMJA VÁRHATÓ VÁLTOZÁSAI Dr. Domokos Zoltán ügyvezető A MAGYAR CHAROLAIS TENYÉSZTŐK
RészletesebbenA GENOMIKUS TENYÉSZÉRTÉKEK ALKALMAZÁSA A HAZAI LIMOUSIN TENYÉSZTÉSBEN
A GENOMIKUS TENYÉSZÉRTÉKEK ALKALMAZÁSA A HAZAI LIMOUSIN TENYÉSZTÉSBEN Mottó: A GENOMIKA A LEGNAGYOBB HATÁSÚ FEJLESZTÉS A MÉLYHŰTÖTT SZAPORÍTÓANYAG BEVEZETÉSE ÓTA PIERRE LALIBERTÉ A SEMEX- ALLIANCE ALELNÖKE
RészletesebbenHOLSTEIN-FRÍZ KERESZTEZETT TEHÉNÁLLOMÁNYOK KÜLLEMI TULAJDONSÁGAINAK ALAKULÁSA
Holstein-fríz keresztezett tehénállományok küllemi tulajdonságainak alakulása 1(6) HOLSTEIN-FRÍZ KERESZTEZETT TEHÉNÁLLOMÁNYOK KÜLLEMI TULAJDONSÁGAINAK ALAKULÁSA BÁDER P. 1 - BÁDER E. 1 BARTYIK J 2.- PORVAY
RészletesebbenMAGYARTARKA TENYÉSZBIKA ISMERTETŐ JANUÁR. Kedvezményezett: Magyartarka Tenyésztők Egyesülete
MAGYARTARKA TENYÉSZBIKA ISMERTETŐ 2017. JANUÁR Kedvezményezett: Magyartarka Tenyésztők Egyesülete Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap a vidéki területekbe beruházó Európa Tisztelt Tenyésztők, Kollégák!
RészletesebbenDOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI
DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI KAPOSVÁRI EGYETEM ÁLLATTUDOMÁNYI KAR Nagyállattenyésztési és Termeléstechnológiai Tanszék A doktori iskola vezetője DR. HORN PÉTER MTA rendes tagja Témavezető: DR. STEFLER
RészletesebbenA MAGYARTARKA TENYÉSZTÉS AKTUÁLIS HELYZETE, JÖVŐKÉP
A MAGYARTARKA TENYÉSZTÉS AKTUÁLIS HELYZETE, JÖVŐKÉP Dr. HÚTH Balázs tenyésztés- és marketingvezető Magyartarka Tenyésztők Egyesülete Regionális közgyűlések 27755 Vasvári Nadap Tyson 2019. március 5. -
RészletesebbenMiskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet. Nonparametric Tests. Petra Petrovics.
Nonparametric Tests Petra Petrovics PhD Student Hypothesis Testing Parametric Tests Mean o a population Population proportion Population Standard Deviation Nonparametric Tests Test or Independence Analysis
RészletesebbenACTA AGRONOMICA ÓVÁRIENSIS
1 ACTA AGRONOMICA ÓVÁRIENSIS VOLUME 56. NUMBER 1. Mosonmagyaróvár 2014 2 UNIVERSITY OF WEST HUNGARY Faculty of Agricultural and Food Sciences Mosonmagyaróvár Hungary NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM Mosonmagyaróvári
RészletesebbenÁés LLATTENYÉSZTÉS TAKARMÁNYOZÁS. 4 (Hungarian Journal of) ANIMAL PRODUCTION. ENGLISH SUMMARIES Vol. 57. 2008.
4 (Hungarian Journal of) ANIMAL PRODUCTION ÁLLATTENYÉSZTÉS és TAKARMÁNYOZÁS Fôszerkesztô (Editor-in-chief): GUNDEL János (Herceghalom) Szerkesztô (Editor): REGIUSNÉ MÔCSÉNYI Ágnes (Herceghalom) A szerkesztôség
RészletesebbenA KETTŐSHASZNOSÍTÁS NEM ZSÁKUTCA VÁLASZOK A JÖVŐ KIHÍVÁSAIRA
A KETTŐSHASZNOSÍTÁS NEM ZSÁKUTCA VÁLASZOK A JÖVŐ KIHÍVÁSAIRA Dr. HÚTH Balázs tenyésztés- és marketingvezető Magyartarka Tenyésztők Egyesülete Magyartarka Szakmai Nap 22168 Kocséri Hortobágy Hofgut 2017.
RészletesebbenSZARVASMARHA TELJESÍTMÉNYVIZSGÁLATI KÓDEX 2002.
SZARVASMARHA TELJESÍTMÉNYVIZSGÁLATI KÓDEX 3. 2002. Készítette: a Szarvasmarha Teljesítményvizsgálati Kódex Szerkesztő Bizottság Dr. Sebestyén Sándor, a bizottság elnöke Országos Mezőgazdasági Minősítő
RészletesebbenAnimal welfare, etológia és tartástechnológia
Animal welfare, etológia és tartástechnológia Animal welfare, ethology and housing systems Volume 4 Issue 2 Különszám Gödöllı 2008 202 AZ EMBRIÓ-ÁTÜLTETÉS HATÁSA A HOLSTEIN-FRÍZ FAJTA TENYÉSZTÉSÉRE Szabari
Részletesebben