HEREFORD BORJAK VÁLASZTÁSI EREDMÉNYE*

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "HEREFORD BORJAK VÁLASZTÁSI EREDMÉNYE*"

Átírás

1 ÁLLATTENYÉSZTÉS ÉS TAKARMÁNYOZÁS, HEREFORD BORJAK VÁLASZTÁSI EREDMÉNYE* 3. Közlemény: Genotípus környezet kölcsönhatás FÖRDÔS ATTILA MÁRTON ISTVÁN KELLER KRISZTIÁN BENE SZABOLCS SZABÓ FERENC ÖSSZEFOGLALÁS A szerzôk az apa tenyészet kölcsönhatást vizsgálták hereford fajtában, a Magyar Hereford, Angus és Galloway Tenyésztôk Egyesülete adatbázisán. Az értékelésben 8 tenyészbika, két tenyészetben, között született, 630 ivadékának (293 bikaborjú és 337 üszôborjú) adata szerepelt. A vizsgált tulajdonság a választás elôtti napi súlygyarapodás (SGY) és a 205. napra korrigált választási súly (KVS) volt. Az értékelt tényezôk között a tenyészetet, a tehén elléskori életkorát, a születés évét, a születés évszakát és az ivart mint fix hatást, az apát, valamint az apa tenyészet kölcsönhatást mint véletlen hatást vizsgálták. A két tenyészetben ( A B ) adott tulajdonság esetén kapott teljesítmények között genetikai korreláció (r g ), a tenyészbikák rangsora alapján pedig rangkorrelációs (r rang ) számítást végeztek. Az adatfeldolgozáshoz Harvey s (1990) Least Square Maximum Likelihood Computer Program-ot és SPSS 9.0 for Windows programot használtak. Az eredmények a következôképp alakultak: r g = SGY A SGY B : 0,69; KVS A KVS B : 0,33 és r rang = SGY: 0,11(P>0,05); KVS: 0,26(P>0,05). Az eredmények szerint, hereford fajtában, a két vizsgált tulajdonság esetében statisztikailag igazolható apa tenyészet kölcsönhatás van. SUMMARY Fördôs, A. Márton, I. Keller, K. Bene, Sz. Szabó, F.: Weaning performance of Hereford calves. 3rd Paper: Genotype environment interaction The interaction of sires and populations in the Hereford beef cattle breed was examined in this study, using data from the Association of Hungarian Hereford, Angus and Galloway Breeders. Data of 630 progenies (293 males and 337 females) born between , from eight sires from two populations, were evaluated. Preweaning daily gain (PDG) and 205-day weight (205dW) were analysed. Population, age of cows, year of birth, season of birth and the sex of calves were considered as fixed effects, while sire and sire population were treated as random effects. Among the same performance data in the two populations, ( A B ) genetic correlation (r g ), while by the gradiation of sires rank correlation (r rank ), were evaluated. Data were analysed using Harvey s (1990) Least Square Maximum Likelihood Computer Program and SPSS 9.0 for Windows. Results were as follows: r g = PDG A PDG B : 0,69; 205dW A 205dW B : 0,33 and r rank = PDG: 0,11(P>0,05); 205dW: 0,26(P>0,05). According to the result of our examinations, significant sire population interactions were found in the cases of two traits (PDG and 205dW) in the Hereford breed. *A munkát az NKFP (4/0057/2004 és a 4/0025/2005) támogatta.

2 490 Fördôs és mtsai: HEREFORD BORJAK VÁLASZTÁSI EREDMÉNYE BEVEZETÉS ÉS IRODALMI ÁTTEKINTÉS A hereford a világon a legelterjedtebb kis testû húsmarhafajta, amit jó tulajdonságainak kedvezô szaporasági mutatóinak, könnyû ellésének, jó kondíciótartásának, korán érésének, nyugodt vérmérsékletének köszönhet. Hazai szarvasmarha tenyésztésünkben a fajta szerepe elsôsorban az extenzív területek hasznosításában, anyatehénként való tenyésztésében rejlik. A hereford vérségû húshasznú tehénállományokat nagytestû fajtákkal kombinálják, így a gyenge táplálóértékû tömegtakarmányokon az átlagosnál jobb minôségû hízóalapanyagot gazdaságosan állíthatnak elô. Nagy létszámának és széles körû elterjedtségének köszönhetôen a világ számos részén végeztek tudományos vizsgálatokat a fajtával, a genotípus környezet kölcsönhatás témakörében is. (Horn és Dohy, (1970) megfogalmazásában a genotípus környezet kölcsönhatás, állattenyésztési szempontból azt jelenti, hogy az eltérô genetikai felépítettségû egyedek adott környezet hatására különbözôképpen reagálnak, illetve azonos genotípusú egyedek eltérô miliôviszonyok között más-más fenotípusos értéket mutathatnak. A fajtára vonatkozó közlemények egy részét korábbi cikkeinkben (Szabó és mtsai, 2007a; Bene és mtsai, 2007) már bemutattuk, néhány további pedig a következôkben látható: Cundiff és mtsai (1966) hereford és angus borjak, 205. napra korrigált választási súlyát tartalmazó adatbázison vizsgálták milyen mértékben befolyásolják azt a fô hatások (tehén kora elléskor, ivar, fajta, legelô típusa, születési évszak, tenyészet) illetve ezen hatások kölcsönhatásai. Eredményeik szerint az említett fôhatások mindegyike jelentôs de ezen hatások interakciói közül csak az ivar tenyészet, születési évszak legelô típus, születési évszak tenyészet kölcsönhatásokat találták jelentôsnek. Bertrand és mtsai (1985, 1987) amerikai szarvatlan hereford állományok választási teljesítményében jelentkezô apa teny/régió és apa kortárs csop/teny interakciókat vizsgálták. A régiók között 0,64-es átlagos genetikai korrelációs értékeket kaptak. Butts és mtsai (1971) két hereford vonallal, két környezetben végezték kísérletüket. Mindkét vonalba tartozó állomány felét a másik környezetbe szállították, így négy szubpopulációt alakítottak ki. Vizsgálatukban mindkét ivar esetén a születési, a választási, és az éveskori súlyban, szignifikáns vonal környezet kölcsönhatást találtak. Koger és mtsai (1979) két környezetben (Florida/Mountana), két egymással rokon és két egymással nem rokon hereford vonal reprodukciós teljesítményében fellelhetô genotípus környezet kölcsönhatást vizsgáltak. A kísérlet felépítése megegyezett Butts és mtsai (1971) által alkalmazott metodikával. A vonal környezet kölcsönhatást jelentôsnek találták a vemhesülési arányban és a választott borjak számában. A kísérlet folytatásaként, Burns és mtsai (1979), a vonal tenyészet kölcsönhatás jelentôségét vizsgálták születési súly, választás elôtti napi súlygyarapodás, 205. napos súly, testhossz, kondíció pontszám, tehenek éves produkciója esetében. Az említett tulajdonságok mindegyikéban jelentôsnek találták a kölcsönhatást. Pahnish és mtsai (1983) hereford üszôk, Pahnish és mtsai (1985) hereford bikák választás utáni teljesítményében megnyilvánuló vonal tenyészet kölcsönhatást vizsgálták és az összes tulajdonság esetében jelentôsnek találták azt. A cikksorozat eredményei arra hívják fel a figyelmet, hogy a tenyésztési progra-

3 ÁLLATTENYÉSZTÉS ÉS TAKARMÁNYOZÁS, mokban, teljesítményvizsgálatok illetve a nemzetközi szaporítóanyag- és tenyész - állat forgalom során tekintettel kell lenni a genotípus környezet kölcsönhatásra is. De Mattos és mtsai (2000) vizsgálatainak célja az volt, hogy feltárja a választási súlyt befolyásoló esetleges genotípus környezet kölcsönhatásokat az USA különbözô régiói, illetve az USA, Kanada és Uruguay között, hereford populációkban. Eredményeik alapján, miszerint nem találtak kölcsönhatást, erôsen megfontolandó egy olyan populációgenetikai vizsgálat hereford fajtában, amely a 3 ország állományát egy populációnak tekinti. Hasonlóan De Mattos és mtsai (2000) munkájához, Lee és Bertrand (2002), argentin, kanadai, uruguayi, USA-beli hereford populációkban vizsgálták választási súly, születési súly és választás utáni súlygyarapodás esetén a genotípus ország kölcsönhatás jelentôségét. Eredményeik szerint, jelentôs kölcsönhatás csak a választás utáni súlygyarapodásban volt. Korábbi cikkeinkben (Szabó és mtsai, 2007a; Bene és mtsai, 2007) már beszámoltunk a hereford borjak választási eredményét befolyásoló környezeti tényezôkrôl, a választási tulajdonságok populációgenetikai paramétereirôl és a becsült tenyészértékekrôl. E munkánkban a hereford borjak választási eredményeiben megnyilvánuló apa tenyészet kölcsönhatásra vonatkozó vizsgálataink tapasztalatait mutatjuk be. ANYAG ÉS MÓDSZER Vizsgálatunkat a Magyar Hereford, Angus és Galloway Tenyésztôk Egyesülete által rendelkezésünkre bocsátott adatbázis alapján végeztük. Az értékelésben 8 tenyészbika, két tenyészetben, között született, 630 ivadékának (293 bikaborjú és 337 üszôborjú) adata szerepelt. Mindegyik bikának, mindkét tenyészetben voltak ivadékai. A borjak száma bikánként 9 és 199 között változott. A vizsgált tulajdonság a választás elôtti napi súlygyarapodás (SGY) és a 205. napra korrigált választási súly (KVS) volt. A variancia komponenseket REML módszerrel határoztuk meg. A modell a következô fix hatásokat tartalmazta: tenyészet, a tehén elléskori életkora, a születés éve, a születés évszaka és az ivar. Véletlen hatások az apa és az apa tenyészet kölcsönhatás voltak. A borjak életkora születéstôl választásig mint kovariáló hatás szerepelt a választás elôtti napi súlygyarapodás esetében. A apák tenyészértékbecsléséhez apamodellt alkalmaztunk, ami egy olyan vegyes modell, mely fix és véletlen hatásokat vesz figyelembe. Alkalmazásához csak az apa ismeretére van szükség, az egyed többi rokoni kapcsolatára nem. A becslést Harvey s (1990) Least Square Maximum Likelihood Computer Program segítségével végeztük. A tenyészetek közötti genetikai korrelációkat adott tulajdonság esetén az alábbi képlet segítségével számoltuk (Dickerson, 1962): r g = (σa 2 + σ2 AT ) ahol: r g = genetikai korreláció σat 2 = apa tenyészet kölcsönhatás varianciája σa 2 = apa varianciája σ 2 A

4 492 Fördôs és mtsai: HEREFORD BORJAK VÁLASZTÁSI EREDMÉNYE A tenyészbikák között kialakult rangsor alapján rang-korrelációs koefficiens számítást végeztünk. Az adatokat Microsoft Excel XP program segítségével rendeztük, majd SPSS 9.0 szoftverrel, Restricted Maximum Likelihood módszer alapján variancia komponenseket becsültünk és rang-korrelációs koefficiens számítást végeztünk. EREDMÉNYEK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK A REML módszerrel becsült variancia forrásokat és azok hozzájárulását az összvarianciához az 1. táblázat szemlélteti. Tulajdonság (1) Varianciaforrások és arányuk az összvarianciában Variancia forrás (4) Apa (5) Apa x Tenyészet (6) Súlygyarapodás 1, ±1, ±1, kg/nap (2) (3,22%) (1,40%) 205. napos súly 13,81±11,12 27,86±183,18 kg (3) (0,91%) (1,85%) Fenotípusosvariancia (7) 0, ,04 1. táblázat Table 1: The contribution of source of varianca to total variance, % traits (1); preweaning daily gain (2); 205th day weight (3); variance component (4); sire (5); sire x population interaction (6); phenotypic variance (7) Az apa hozzájárulása az összvarianciához, súlygyarapodás esetén 3,22%, 205. napos súly esetén pedig csupán 0,91% volt. Hazai és külföldi irodalmak (Burfening, 1982; Nunn és mtsai, 1978; Benyshek, 1979; Tess és mtsai, 1984; Bertrand és mtsai, 1985, 1987; Szabó és mtsai, 2007) az apa hozzájárulását a teljes fenotípusos varianciához, súlygyarapodás esetén 1,8 9,60%, választási súly esetén 0,2 7,10% között találták. Az apa tenyészet kölcsönhatás mindkét tulajdonság esetén kevesebb mint 2%-ban járul az összvarianciához mégis figyelembe véve az apák közötti csekély változékonyságot jelentôsnek mondható. A két vizsgált tulajdonsággal kapcsolatban becsült interakciós komponensek (1,40% 1,85%) hasonlóak mint amit a hazai és külföldi irodalmakban (0 17,20%) találhatunk (Nunn és mtsai, 1978; Czakó és mtsai, 1979; Buchanan és Nielsen, 1979; Tess és mtsai, 1984; Pahnish és mtsai, 1983; Bertrand és mtsai, 1985, 1987; Klautschek, 1989; Baumung és mtsai, 1989; Notter és mtsai, 1992; Ferreira és mtsai, 2001; Lengyel és mtsai, 2003). A két tenyészetben, a teljesítmény adatok között számolt genetikai korrelációkat a 2. táblázat tartalmazza. Robertson (1959) szerint a genotípus környezet interakciónak akkor van jelentôsége, ha a különbözô tenyészetekben mért azonos tulajdonságok közötti genetika korreláció 0,8-nál kisebb. Az eredményekbôl jól látszik, hogy a genotípus környezet kölcsönhatás mindkét tulajdonság esetén jelentôsnek bizonyult, mivel az említettnél kisebb (r g = 0,69 0,33) genetikai korrelációs együtthatókat kaptunk. Hasonló, 0,8-nál kisebb értékeket kaptak vizsgálatuk során Pani és mtsai (1977); Buchanan és Nielsen (1979); Soto-Murillo és mtsai (1993); Lengyel és mtsai (2002, 2003).

5 ÁLLATTENYÉSZTÉS ÉS TAKARMÁNYOZÁS, A tenyészet (1) Súlygyarapodás kg/nap (3) 205. napos súly kg (4) 2. táblázat Genetikai korrelációk B tenyészet (2) Súlygyarapodás 205. napos súly kg/nap (3) kg (4) Genetikai korrelációk (r g ) (5) 0,69 0,33 Table 2: Genetic correlations,,a population (1);,,B population (2); preweaning daily gain (3); 205th day weight (4); genetic correlations (5) A 3. táblázat az értékelt bikák tenyészértékét mutatja. A tenyészértékeket apamodellel értékeltük. A becsült tenyészértékek alapján a bikák rangsorát a 4. táblázat és az 1. ábra szemlélteti. A tenyészbikák becsült tenyészértéke (apa-modell) 3. táblázat Tenyészérték (1) Ivadékok száma Súlygyarapodás 205 napos súly (3) Apa kg/nap (4) kg (5) KLS(2) Tenyészet (6) A B A B A B ,00 13,86 0,00 2, ,60 40,19 0,15 4, ,11 69,18 0,02 10, ,74 33,90 0,10 8, ,39 65,89 0,16 13, ,59 2,88 0,06 1, ,96 44,08 0,25 4, ,19 16,56 0,07 6,46 Table 3: Breeding value of sires (sire-model) estimated breeding value (1); sires number (2); number of progeny (3); preweaning daily gain (4); 205th day weight (5); population (6); A táblázatokból és az ábrán jól látszik, amit már a variancia komponensekbôl számolt genetikai korrelációs értékek is sugalltak hogy az apa tenyészet kölcsönhatás oly mértékû volt, hogy az rangsor változást idézett elô a két környezetben. A kiszámított rang-korrelációs koefficiens 5. táblázat r rang = SGY: 0,11; KVS: 0,26 volt, és nem volt szignifikáns, ami azt jelenti, hogy a tenyészbikák egyik környezetben mutatott teljesítményébôl sem vonhatunk le következtetést, a másik környezetben várható teljesítményükre vonatkozólag. Hasonlóan mostani eredményeinkhez Klautschek (1989); Müller (1991), Ferreira és mtsai (2001), Lengyel és mtsai (2002) is 0,8-nál kisebb rangkorrelációs értékeket kaptak.

6 494 Fördôs és mtsai: HEREFORD BORJAK VÁLASZTÁSI EREDMÉNYE 4. táblázat A tenyészbikák rangsora a két tenyészetben (apa-modell) Súlygyarapodás 205 napos súly Apa kg/nap (4) kg (5) KLS(2) Tenyészet (6) A B A B Table 4: Ranking of sires (sire-model) as in Table 3. (2,4 6) 1. ábra: Tenyészbikák rangsorváltozása (205. napos súly) A tenyészet B tenyészet (1.) (2.) (3.) (4.) (5.) (6.) (7.) (8.) (1.) (2.) (3.) (4.) (5.) (6.) (7.) (8.) Fig. 1: Reranking of sires Jelen hereford fajtára vonatkozó eredményeink megegyeznek a korábbi magyar tarka, charolais és limousin fajták esetében végzett saját (Fördôs és mtsai 2008abc) vizsgálatunk megállapításaival, ahol is olyan mértékû apa tenyészet kölcsönhatást találtunk, amelyek a különbözô tenyészetekben, tenyészkör ze tek - ben rangsorváltozást idéztek elô a tenyészbikák között.

7 ÁLLATTENYÉSZTÉS ÉS TAKARMÁNYOZÁS, táblázat Rang korrelációk Tenyészet (1) A (2) B (3) Rangkorrelációk SGY (r rang ) (4) A (2) 0,11 P> 0,05 B (3) 0,11 P> 0,05 Rangkorrelációk KVS (r rang ) (4) A (2) 0,26 P> 0,05 B (3) 0,26 P> 0,05 Table 5.: Rank correlations population (1);,,A population (2);,,B population (3); rank correlations (4) KÖVETKEZTETÉSEK Összességében elmondható, hogy mindhárom vizsgálati módszerrel jelentôs apa tenyészet kölcsönhatást találtunk a választás elôtti súlygyarapodás és a 205. napos választási súly esetében hereford fajtában. A kölcsönhatást oly mértékûnek találtuk, ami a tenyészbikák rangsorváltozását is elôidézte a két környezet között. Ebbôl az eredménybôl azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a tenyészértékbecslési eljárás megbízhatósága csökken a vizsgált két tulajdonság vonatkozásában, ha az interakciókat figyelmen kívül hagyjuk. Vizsgálataink tapasztalatai alapján, hasonlóan más tenyészértékbecslési eljárásokhoz (pl.: BREEDPLAN) javasolható az apa tenyészet kölcsönhatás figyelembe vétele. IRODALOM Baumung, A. Tilsch, K. Wollert, J. Herrendörfer, G. (1989): Untersuchungen zum Auftreten von Vater Rasse der Mutter/Umwelt-Wechselwirkungen beim Fleischrind und deren Einfluß auf den Zuchtfortschrift in Reinzucht und Gebrauchskreuzung. Arch. Tierz., Bene, Sz. Dákay, I. Lengyel, Z. Márton, D. Nagy, B. Szabó, F. (2007): Hereford borjak választási eredménye. 2. Közlemény: Genetikai paraméterek, tenyészértékek. Állattenyésztés és Takarmányozás, Benyshek, L.L. (1979): Sire by Breed of Dam Interaction for Weaning Weight in Limousin Sire Evaluation. J. Anim. Sci., Bertrand, J.K. Berger, P.J. Willham, R.L. (1985): Sire environment interactions in beef cattle weaning weight field data. J. Anim. Sci., Bertrand, J.K. Hough, J.D. Benyshek, L.L. (1987): Sire environment interactions and genetics correlations of sire progeny performance across regions in dam adjusted field data. J. Anim. Sci., Buchanan, D.S. Nielsen, M. K. (1979): Sire by environment interactions in beef cattle field data. J. Anim. Sci., Burfening, P.J. Kress, D.D. Friedrick, RL. (1982): Sire region of United States and herd interactions for calving ease and birth weight. J. Anim. Sci., Burns, W.C. Koger, M. Butts, W.T. Pahnish, O.F. Blackwell, R.L. (1979): Genotype by Environment Interaction in Hereford Cattle: II. Birth and Weaning Traits. J. Anim. Sci., Butts, W.T. Koger, M. Pahnish, O.F. Burns, W.C. Warwick, E.J. (1971): Performance of Two Lines of Hereford Cattle in Two Environments. J. Anim. Sci., Cundiff, L.V. Willham, R.L. Pratt, C.A. (1966): Effects of Certain Factors and Their Two-Way Interactions on Weaning Weight in Beef Cattle. J. Anim. Sci.,

8 496 Fördôs és mtsai: HEREFORD BORJAK VÁLASZTÁSI EREDMÉNYE Czakó, J. Tamássy, J.né Sántha, T. Eöry, A. Batiz, G. (1979): Genotípus-környezet interakciók vizsgálata a szarvasmarha tej- és hústermelésében. Állattenyésztés, De Mattos, D. Bertrand, J.K. Misztal, I. (2000): Investigation of genotype environment interactions for weaning weight for Herefords in three countries. J. Anim. Sci., Dickerson, G.E. (1962): Implications of genetic-environmental interaction in animal breeding. Anim. Prod., Ferreira, V.C.P. Penna, V.M. Bergmann, J.A.G. (2001): Genotype environmental interaction in some growth traits of beef cattle in Brazil. Arq. Bras. Med. Vet. Zootec., 53. 3, ISSN Fördôs, A. Balika, S. Keller, K. Bene, Sz. Szabó, F. (2008c): Limousin borjak választási eredménye. 3. Közlemény: Genotípus-környezet kölcsönhatás. Állattenyésztés és Takarmányozás, Fördôs, A. Domokos, Z. Bene, Sz. Szabó, F. (2008b): Charolais borjak választási eredménye. 3. Közlemény: Genotípus-környezet kölcsönhatás Állattenyésztés és Takarmányozás, Fördôs, A. Füller, I. Bene, Sz. Szabó, F. (2008a): Húshasznú magyartarka borjak választási eredménye 3. Közlemény: Genotípus környezet kölcsönhatás Állattenyésztés és Takarmányozás, Horn, A. Dohy, J. (1970): A világ szarvasmarhafajtái, értékelésük és nemesítésük. Mezôgazdasági Kiadó, Budapest Klautschek, G. (1989): Ermittlungen über Zusammenhänge zwischen Umweltniveau und Genotyp-Umwelt- Interaktionen bei Mastleistungen von Rindern. Arch. Tierz., Koger, M. Burns, W.C. Pahnish, O.F. Butts, W.T. (1979): Genotype by Environment Interactions in Hereford Cattle: I. Reproductive Traits. J. Anim. Sci., Lee, D.H. Bertrand, J.K. (2002): Investigation of genotype country interactions for growth traits in beef cattle. J. Anim. Sci., Lengyel, Z. Komlósi, I. Balika, S. Major, T. Erdei, I. Szabó, F. (2003): Hazai limousin állományok reprodukciós és választási eredményeinek vizsgálata. 1. közlemény: Apa modell. Állattenyésztés és Takarmányozás, Lengyel, Z. Polgár J.P. Balika, S. Szabó, F. (2002): Genotípus környezet interakció vizsgálata limousin állományokban. VIII. Ifjúsági Tudományos Fórum, Keszthely Müller, J. (1991): Genotyp-Umwelt-Wechselwirkungen in der Nachkommenprüfung von fleischleistung - betonten Fleckviehbullen. Arch. Tierz., Notter, D.R. Tier, B. Meyer, K. (1992): Sire Herd Interactions for Weaning Weight in Beef Cattle. J. Anim. Sci., Nunn, T.R. Kress, D.D. Burfening, P.J. Vaniman, D. (1978): Region by sire interaction for production traits in beef cattle. J. Anim. Sci., Pahnish, O.F. Koger, M. Urick, J.J. Burns, W.C. Butts, W.T. Richardson, G.V. (1983): Genotype environment interaction in Hereford cattle: III. Postweaning trais of heifers. J Anim Sci., Pahnish, O.F. Urick, J.J. Burns, W.C. Butts, W.T. Koger, M. Blackwel, R.L. (1985): Genotype Environment Interaction in Hereford Cattle: IV. Postweaning Traits of Bulls. J. Anim. Sci., Pani, S.N. Krause, G.F. Lasley, J.F. (1977): The Importance of Sire Sex Interactions for Preweaning and Weaning Traits. J. Anim. Sci., Robertson, A. (1959): The sampling variance of genetic correlation coefficient. Biometrics, Soto-Murillo, H.W. Faulkner, D.B. Gianola, D. Cmarik, G.F. (1993): Sire pasture program interaction effects on preweaning performance of crossbred beef calves. Liv. Prod. Sci., Szabó, F. Balika, S. Zsuppán, Zs. Nagy, B. Bene, Sz. (2007b): Blonde d Aquitaine borjak választási eredménye. 1. Közlemény: Környezeti hatások. Állattenyésztés és Takarmányozás, Szabó, F. Márton, D. Nagy, B. Bene, Sz. (2007a): Hereford borjak választási eredménye 1. Környezeti hatások. Állattenyésztés és Takarmányozás, Tess, M.W. Jerke, K.E. Dillard, E.V. Robinson, O.W. (1984): Sire environment interactions for growth traits of Hereford cattle. J. Anim. Sci., Érkezett: április Szerzôk címe: Authors address: Pannon Egyetem, Georgikon Kar University of Pannonia, Georgikon Faculity of Agriculture H-8360 Keszthely, Deák F. u. 16.

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI PANNON EGYETEM GEORGIKON MEZŐGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR. Állattenyésztési Tudományok Doktori Iskola DR.

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI PANNON EGYETEM GEORGIKON MEZŐGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR. Állattenyésztési Tudományok Doktori Iskola DR. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI PANNON EGYETEM GEORGIKON MEZŐGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR Állattenyésztési Tudományok Doktori Iskola Doktori Iskola vezetője, témavezető DR. SZABÓ FERENC egyetemi tanár, az MTA

Részletesebben

FAJTATISZTA FEHÉR-KÉK BELGA SZARVASMARHA POPULÁCIÓK VIZSGÁLATA

FAJTATISZTA FEHÉR-KÉK BELGA SZARVASMARHA POPULÁCIÓK VIZSGÁLATA DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI VESZPRÉMI EGYETEM GEORGIKON MEZŐGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR ÁLLATTENYÉSZTÉSTANI TANSZÉK Készült a VE Állattudományi Doktori Iskolája keretében Témavezető Dr. SZABÓ FERENC egyetemi

Részletesebben

Magyar Hereford, Angus, Galloway Tenyésztk Egyesülete

Magyar Hereford, Angus, Galloway Tenyésztk Egyesülete SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ Személyi adatok: - Név: Dr. Bene Szabolcs Albin - Lakcím: 8649 Balatonberény, Ady E. u. 45. - Telefonszám: +36306333278 - E-mail: bene-sz@georgikon.hu - Születési hely, id: Marcali,

Részletesebben

KÜLÖNBÖZ FAJTÁJÚ HÚSHASZNÚ TEHENEK NÉHÁNY ÉRTÉKMÉRJE AZONOS KÖRNYEZETBEN

KÜLÖNBÖZ FAJTÁJÚ HÚSHASZNÚ TEHENEK NÉHÁNY ÉRTÉKMÉRJE AZONOS KÖRNYEZETBEN DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI PANNON EGYETEM GEORGIKON MEZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR Állattenyésztési Tudományok Doktori Iskola Doktori Iskola vezetje, témavezet DR. SZABÓ FERENC egyetemi tanár, az MTA doktora

Részletesebben

Beszámoló feltöltése (zárójelentés)

Beszámoló feltöltése (zárójelentés) Beszámoló feltöltése (zárójelentés) Az OTKA kutatási feladat keretében született eredményeket folyamatosan publikáltuk, ezért e helyen a beszámolási útmutató szerint az elvégzett munkát csupán röviden

Részletesebben

Barnabás NAGY*, Zoltán LENGYEL, Imre BODÓ, István GERA, Márton TÖRÖK, Ferenc SZABÓ

Barnabás NAGY*, Zoltán LENGYEL, Imre BODÓ, István GERA, Márton TÖRÖK, Ferenc SZABÓ ORIGINAL PAPER EFFECT OF SOME ENVIRONMENTAL FACTORS ON WEANING PERFORMANCE OF HUNGARIAN GREY CATTLE POPULATIONS VÁLASZTÁSI EREDMÉNYEKET BEFOLYÁSOLÓ KÖRNYEZETI TÉNYEZŐK VIZSGÁLATA MAGYAR SZÜRKE SZARVASMARHA

Részletesebben

A magyar szürke szarvasmarha néhány értékmér tulajdonsága

A magyar szürke szarvasmarha néhány értékmér tulajdonsága DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI PANNON EGYETEM GEORGIKON MEZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR ÁLLATTENYÉSZTÉSI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA Doktori Iskola vezetje és témavezet DR. SZABÓ FERENC egyetemi tanár az MTA doktora

Részletesebben

Some production traits of Hungarian Grey Cattle

Some production traits of Hungarian Grey Cattle SUMMARY OF PhD THESIS University of Pannonnia Georgikon Faculty of Agriculturure PhD School for Animal Sciences Head of the Doctoral School and Supervisor Prof. Dr. Ferenc SZABÓ, DSC Some production traits

Részletesebben

Animal welfare, etológia és tartástechnológia

Animal welfare, etológia és tartástechnológia Animal welfare, etológia és tartástechnológia Animal welfare, ethology and housing systems Volume 5 Issue 4 Különszám Gödöllı 2009 282 A TÜDİ SÚLYÁNAK ÖSSZEFÜGGÉSE NÉHÁNY TESTMÉRETTEL AUBRAC ÉS CHAROLAIS

Részletesebben

Animal welfare, etológia és tartástechnológia

Animal welfare, etológia és tartástechnológia Animal welfare, etológia és tartástechnológia Animal welfare, ethology and housing systems Volume 7 Issue 1 Gödöllı 2011 15 NÉHÁNY TÉNYEZİ HATÁSA A MAGYAR NAGY FEHÉR HÚSSERTÉS SZAPORASÁGI ÉS MALACNEVELÉSI

Részletesebben

Áés LLATTENYÉSZTÉS TAKARMÁNYOZÁS. 6 (Hungarian Journal of) ANIMAL PRODUCTION. ENGLISH SUMMARIES Vol. 57. 2008.

Áés LLATTENYÉSZTÉS TAKARMÁNYOZÁS. 6 (Hungarian Journal of) ANIMAL PRODUCTION. ENGLISH SUMMARIES Vol. 57. 2008. 6 (Hungarian Journal of) ANIMAL PRODUCTION ÁLLATTENYÉSZTÉS és TAKARMÁNYOZÁS Fôszerkesztô (Editor-in-chief): GUNDEL János (Herceghalom) Szerkesztô (Editor): REGIUSNÉ MÔCSÉNYI Ágnes (Herceghalom) A szerkesztôség

Részletesebben

Környezeti tényezők hatása eltérő vérhányadú charolais borjak választási, valamint éves kori teljesítményére

Környezeti tényezők hatása eltérő vérhányadú charolais borjak választási, valamint éves kori teljesítményére Szent István Egyetem, Állatorvos-tudományi Kar Állattenyésztési, Takarmányozástani és Laborállat-tudományi Intézet Környezeti tényezők hatása eltérő vérhányadú charolais borjak választási, valamint éves

Részletesebben

Fajtatani ismeretek, típus kérdés

Fajtatani ismeretek, típus kérdés Fajtatani ismeretek, típus kérdés 2. elıadás B.Sc. Fontosabb fogalmak: Háziasítás és szakaszai Faj értelmezése Fajta értelmezése Az ún. rög szerepe Fajták csoportosítása Hasznosítási irány Színezet Szarv-szarvatlan

Részletesebben

A típusdifferenciálást megalapozó kutatások a szarvasmarhatenyésztésben

A típusdifferenciálást megalapozó kutatások a szarvasmarhatenyésztésben Szent István Egyetem Mezıgazdaság- és Környezettudományi Kar Szarvasmarha- és Juhtenyésztési Tanszék A típusdifferenciálást megalapozó kutatások a szarvasmarhatenyésztésben MTA Doktori Értekezés Tızsér

Részletesebben

STUDY ON THE AGE AT FIRST CALVING AND THE LONGEVITY OF BEEF COWS HÚSHASZNOSÍTÁSÚ TEHENEK ELSŐ ELLÉSI ÉLETKORÁNAK ÉS ÉLETTARTAMÁNAK VIZSGÁLATA

STUDY ON THE AGE AT FIRST CALVING AND THE LONGEVITY OF BEEF COWS HÚSHASZNOSÍTÁSÚ TEHENEK ELSŐ ELLÉSI ÉLETKORÁNAK ÉS ÉLETTARTAMÁNAK VIZSGÁLATA ORIGINAL PAPER STUDY ON THE AGE AT FIRST CALVING AND THE LONGEVITY OF BEEF COWS HÚSHASZNOSÍTÁSÚ TEHENEK ELSŐ ELLÉSI ÉLETKORÁNAK ÉS ÉLETTARTAMÁNAK VIZSGÁLATA Ildikó DÁKAY*, Dávid MÁRTON, Krisztián KELLER,

Részletesebben

Különböző húsmarha fajták legelőhasználata hazai viszonyok között. Szent István Egyetem Szarvasmarha- és Juhtenyésztési Tanszék

Különböző húsmarha fajták legelőhasználata hazai viszonyok között. Szent István Egyetem Szarvasmarha- és Juhtenyésztési Tanszék Különböző húsmarha fajták legelőhasználata hazai viszonyok között Szent István Egyetem Szarvasmarha- és Juhtenyésztési Tanszék Bevezetés Húsmarhatenyésztés jövője takarmányforrás: - kismértékben hasznosított

Részletesebben

GAZDA ÁLLATTARTÁS II. 13. JELLEMEZZE A FELSOROLT SZARVASMARHA FAJTÁK SZÁRMAZÁSÁT, KÜLLEMÉT, BELSŐ ÉRTÉKMÉRŐIT ÉS HASZNOSÍTÁSÁTÁS!

GAZDA ÁLLATTARTÁS II. 13. JELLEMEZZE A FELSOROLT SZARVASMARHA FAJTÁK SZÁRMAZÁSÁT, KÜLLEMÉT, BELSŐ ÉRTÉKMÉRŐIT ÉS HASZNOSÍTÁSÁTÁS! GAZDA ÁLLATTARTÁS II. 13. JELLEMEZZE A FELSOROLT SZARVASMARHA FAJTÁK SZÁRMAZÁSÁT, KÜLLEMÉT, BELSŐ ÉRTÉKMÉRŐIT ÉS HASZNOSÍTÁSÁTÁS! Magyar szürke szarvasmarha Magyar szürke szarvasmarha Őshonos magyar fajta

Részletesebben

RÉGI FAJTA ÚJ ERÉNYEKKEL A MAGYARTARKA TENYÉSZTÉS EREDMÉNYEI

RÉGI FAJTA ÚJ ERÉNYEKKEL A MAGYARTARKA TENYÉSZTÉS EREDMÉNYEI RÉGI FAJTA ÚJ ERÉNYEKKEL A MAGYARTARKA TENYÉSZTÉS EREDMÉNYEI Dr. HÚTH Balázs tenyésztés- és marketingvezető Tarka Marhafesztivál Bonyhád 2012. augusztus 10-11. A fajta szerepe a hazai mezőgazdaságban A

Részletesebben

A HÚSHASZNÚ MAGYARTARKA TENYÉSZTÉS AKTUALITÁSAI, JÖVŐKÉP

A HÚSHASZNÚ MAGYARTARKA TENYÉSZTÉS AKTUALITÁSAI, JÖVŐKÉP A HÚSHASZNÚ MAGYARTARKA TENYÉSZTÉS AKTUALITÁSAI, JÖVŐKÉP Dr. HÚTH Balázs tenyésztés- és marketingvezető Magyartarka Szakmai Nap Derecske 2012. június 12. 1. A magyartarka, mint hazánk legnépszerűbb húsmarha

Részletesebben

AZONOS KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT HIZLALT, KÜLÖNBÖZÔ GENOTÍPUSÚ NÖVENDÉK BIKÁK HIZLALÁSI ÉS VÁGÁSI EREDMÉNYE*

AZONOS KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT HIZLALT, KÜLÖNBÖZÔ GENOTÍPUSÚ NÖVENDÉK BIKÁK HIZLALÁSI ÉS VÁGÁSI EREDMÉNYE* ÁLLATTENYÉSZTÉS ÉS TAKARMÁNYOZÁS, 2008. 57. 6. 523 536. 523 AZONOS KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT HIZLALT, KÜLÖNBÖZÔ GENOTÍPUSÚ NÖVENDÉK BIKÁK HIZLALÁSI ÉS VÁGÁSI EREDMÉNYE* SZABÓ FERENC FEKETE ZSUZSANNA FÖRDÔS ATTILA

Részletesebben

Animal welfare, etológia és tartástechnológia

Animal welfare, etológia és tartástechnológia Animal welfare, etológia és tartástechnológia Animal welfare, ethology and housing systems Volume 5 Issue 4 Különszám Gödöllı 2009 247 KÜLÖNBÖZİ SZARVASMARHA FAJTÁK HÍZÉKONYSÁGA ÉS VÁGÓÉRTÉKE Somogyi Tamás,

Részletesebben

Animal welfare, etológia és tartástechnológia

Animal welfare, etológia és tartástechnológia Animal welfare, etológia és tartástechnológia Animal welfare, ethology and housing systems Volume 4 Issue 2 Különszám Gödöllı 2008 137 HOL TART A MAGYARTARKA TENYÉSZTÉS; ERİSSÉGEK, FEJLESZTÉSI IRÁNYOK

Részletesebben

PANNON EGYETEM GEORGIKON MEZŐGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS. Készült a Pannon Egyetem Állattenyésztési Tudományok

PANNON EGYETEM GEORGIKON MEZŐGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS. Készült a Pannon Egyetem Állattenyésztési Tudományok PANNON EGYETEM GEORGIKON MEZŐGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR Állattudományi és Állattenyésztéstani Tanszék DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS Készült a Pannon Egyetem Állattenyésztési Tudományok Doktori Iskola keretében Doktori

Részletesebben

Készült a Pannon Egyetem Állattenyésztési Tudományok Doktori Iskola keretében

Készült a Pannon Egyetem Állattenyésztési Tudományok Doktori Iskola keretében PANNON EGYETEM GEORGIKON MEZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR Állattudományi és Állattenyésztéstani Tanszék DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS Készült a Pannon Egyetem Állattenyésztési Tudományok Doktori Iskola keretében Doktori

Részletesebben

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI KAPOSVÁRI EGYETEM ÁLLATTUDOMÁNYI KAR Nagyállattenyésztési és Termeléstechnológiai Tanszék A doktori iskola vezetője: DR. HORN PÉTER az MTA rendes tagja Témavezető: DR. STEFLER

Részletesebben

Dr. Kovács Attila Zoltán. Publikációs jegyzék

Dr. Kovács Attila Zoltán. Publikációs jegyzék Név: Beosztás: Dr. Kovács Attila Zoltán egyetemi docens Publikációs jegyzék ( 1.) Bíró, P. - Kovács, A. - Perényi, M.: A garda (Pelecus cultratus L.) populációdinamikája és tápláléka a Balatonban. 217-231.

Részletesebben

ÁLLATTENYÉSZTÉSI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA Doktori Iskola vezető: Dr. Bánszki Tamás, MTA doktora. Témavezetők: mezőgazdaság-tudomány kandidátusa

ÁLLATTENYÉSZTÉSI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA Doktori Iskola vezető: Dr. Bánszki Tamás, MTA doktora. Témavezetők: mezőgazdaság-tudomány kandidátusa DEBRECENI EGYETEM AGRÁRTUDOMÁNYI CENTRUM MEZŐGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR ÁLLATTENYÉSZTÉS- ÉS TAKARMÁNYOZÁSTANI TANSZÉK ÁLLATTENYÉSZTÉSI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA Doktori Iskola vezető: Dr. Bánszki Tamás, MTA

Részletesebben

AZ ÚJSZÜLÖTT NYULAK TESTTÖMEGE A LÉTSZÁMOKTÓL ÉS A MÉHEN BELÜLI ELHELYEZKEDÉSÜKTŐL FÜGGŐEN UNILATERÁLISAN OVARIEKTOMIZÁLT ANYANYULAKBAN

AZ ÚJSZÜLÖTT NYULAK TESTTÖMEGE A LÉTSZÁMOKTÓL ÉS A MÉHEN BELÜLI ELHELYEZKEDÉSÜKTŐL FÜGGŐEN UNILATERÁLISAN OVARIEKTOMIZÁLT ANYANYULAKBAN AZ ÚJSZÜLÖTT NYULAK TESTTÖMEGE A LÉTSZÁMOKTÓL ÉS A MÉHEN BELÜLI ELHELYEZKEDÉSÜKTŐL FÜGGŐEN UNILATERÁLISAN OVARIEKTOMIZÁLT ANYANYULAKBAN POIGNER J., SZENDRŐ ZS., LÉVAI A., BIRÓNÉ NÉMETH E., RADNAI I., SCHÁN

Részletesebben

A magyar racka juh tejének beltartalmi változása a laktáció alatt

A magyar racka juh tejének beltartalmi változása a laktáció alatt A magyar racka juh tejének beltartalmi változása a laktáció alatt Nagy László Komlósi István Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum, Mezőgazdaságtudományi Kar, Állattenyésztés- és Takarmányozástani Tanszék,

Részletesebben

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR. Állat- és Agrárkörnyezet-tudományi Doktori Iskola

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR. Állat- és Agrárkörnyezet-tudományi Doktori Iskola DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR Állat- és Agrárkörnyezet-tudományi Doktori Iskola Doktori iskola vezető: Dr. habil. ANDA ANGÉLA DSc. egyetemi tanár Témavezető: Dr. habil. POLGÁR

Részletesebben

Szentléleki et al. / AWETH Vol 1. 1 Szentléleki Andrea, 1 Zándoki Rita, 2 Domokos Zoltán, 3 Bujdosó Márton, 1 Tőzsér János

Szentléleki et al. / AWETH Vol 1. 1 Szentléleki Andrea, 1 Zándoki Rita, 2 Domokos Zoltán, 3 Bujdosó Márton, 1 Tőzsér János Animal welfare, etológia és tartástechnológia Animal welfare, ethology and housing systems Volume 1 Issue 2 Gödöllő 2005 110 SZARVALT ÉS SZARVATLAN CHAROLAIS TENYÉSZBIKA-JELÖLTEK VÉRMÉRSÉKLETÉNEK ÉS REPRODUKCIÓS

Részletesebben

Teljesítményvizsgálatok és tenyészkiválasztás II. Többlépcsős tenyészértékbecslés Tenyésztési program (dán vörös) Bika-előállító apák spermája sperma 70 % x 1500000 adag sperma Bika-előállító tehenek (500)

Részletesebben

A TAKARMÁNYOK FEHÉRJE TARTALMÁNAK ÉS AMINOSAV ÖSSZETÉTELÉNEK HATÁSA A TOJÓHIBRIDEK TELJESÍTMÉNYÉRE

A TAKARMÁNYOK FEHÉRJE TARTALMÁNAK ÉS AMINOSAV ÖSSZETÉTELÉNEK HATÁSA A TOJÓHIBRIDEK TELJESÍTMÉNYÉRE A TAKARMÁNYOK FEHÉRJE TARTALMÁNAK ÉS AMINOSAV ÖSSZETÉTELÉNEK HATÁSA A TOJÓHIBRIDEK TELJESÍTMÉNYÉRE HORÁK A. P. HALAS V. CZÁR D. - TISCHLER A. TOSSENBERGER J. Összefoglalás A nagy teljesítményre képes genotípusok

Részletesebben

Animal welfare, etológia és tartástechnológia

Animal welfare, etológia és tartástechnológia Animal welfare, etológia és tartástechnológia Animal welfare, ethology and housing systems Volume 3 Issue 1 Gödöllı 2007 102 ÉLETPÁLYÁK PATHS OF LIFE Dr. Szőcs Endre 1. Születés helye és ideje: Komádi,

Részletesebben

Magyartarka Tenyésztők Egyesülete

Magyartarka Tenyésztők Egyesülete Magyartarka Tenyésztők Egyesülete Munkabeszámoló az Egyesület 2011. évi tevékenységéről REGIONÁLIS KÖZGYŰLÉS 2011. február 28. - március 9. Dr. Füller Imre ügyvezető igazgató Régiók tenyészetszáma és tehénlétszáma

Részletesebben

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR. Állat- és Agrárkörnyezet-tudományi Doktori Iskola

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR. Állat- és Agrárkörnyezet-tudományi Doktori Iskola DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR Állat- és Agrárkörnyezet-tudományi Doktori Iskola Doktori Iskola jelenlegi vezetője: Dr. ANDA ANGÉLA egyetemi tanár Korábbi doktori iskolavezető

Részletesebben

AZ ÁRPA SZÁRAZSÁGTŰRÉSÉNEK VIZSGÁLATA: QTL- ÉS ASSZOCIÁCIÓS ANALÍZIS, MARKER ALAPÚ SZELEKCIÓ, TILLING

AZ ÁRPA SZÁRAZSÁGTŰRÉSÉNEK VIZSGÁLATA: QTL- ÉS ASSZOCIÁCIÓS ANALÍZIS, MARKER ALAPÚ SZELEKCIÓ, TILLING Hagyomány és haladás a növénynemesítésben AZ ÁRPA SZÁRAZSÁGTŰRÉSÉNEK VIZSGÁLATA: QTL- ÉS ASSZOCIÁCIÓS ANALÍZIS, MARKER ALAPÚ SZELEKCIÓ, BÁLINT ANDRÁS FERENC 1, SZIRA FRUZSINA 1, ANDREAS BÖRNER 2, KERSTIN

Részletesebben

Fajtatani ismeretek, típus kérdés 2. előadás Fontosabb fogalmak: Háziasítás és szakaszai Faj értelmezése Fajta értelmezése Az ún. rög szerepe Fajták csoportosítása Hasznosítási irány Színezet Szarv-szarvatlan

Részletesebben

Hortobágyi fehér pecsenyelúd üzemi teljesítményvizsgálatának eredményei

Hortobágyi fehér pecsenyelúd üzemi teljesítményvizsgálatának eredményei Hortobágyi fehér pecsenyelúd üzemi teljesítményvizsgálatának eredményei 2011 1 Performance test results of Hortobágyi white geese 2011 2 Összeállította: Dr. Rácz Norbert tenyésztésvezető Hortobágyi Lúdtenyésztő

Részletesebben

Animal welfare, etológia és tartástechnológia

Animal welfare, etológia és tartástechnológia Animal welfare, etológia és tartástechnológia Animal welfare, ethology and housing systems Volume 6 Issue 2 Gödöllı 2010 104 ÚJABB ADATOK MAGYAR NAGYFEHÉR FEDEZİKANOK REPRODUKCIÓS TELJESÍTMÉNYÉNEK ÉRTÉKELÉSÉHEZ

Részletesebben

BOZÓ SÁNDOR KOVÁCS KATALIN GÁBOR GYÖRGY GYÖRKÖS ISTVÁN VÖLGYI CSÍK JÓZSEF ÖSSZEFOGLALÁS

BOZÓ SÁNDOR KOVÁCS KATALIN GÁBOR GYÖRGY GYÖRKÖS ISTVÁN VÖLGYI CSÍK JÓZSEF ÖSSZEFOGLALÁS HOLSTEIN-FRÍZ BIKÁK TERMELÉSI ÉS SZAPORODÁSBIOLÓGIAI TULAJDONSÁGOKBAN, VALAMINT A SELEJTEZÉSI OKOKBAN KIMUTATOTT ÖRÖKÍTŐ ÉRTÉKEI KÖZÖTTI ÖSSZEFÜGGÉSEK * BOZÓ SÁNDOR KOVÁCS KATALIN GÁBOR GYÖRGY GYÖRKÖS

Részletesebben

Magyartarka Tenyésztők Egyesülete

Magyartarka Tenyésztők Egyesülete Magyartarka Tenyésztők Egyesülete Munkabeszámoló az Egyesület 2011. évi tevékenységéről REGIONÁLIS KÖZGYŰLÉS 2011. február 28. - március 9. Dr. Füller Imre ügyvezető igazgató Régiók tenyészetszáma és tehénlétszáma

Részletesebben

Magyartarka Tenyésztők Egyesülete

Magyartarka Tenyésztők Egyesülete Magyartarka Tenyésztők Egyesülete Munkabeszámoló az Egyesület 2009. évi tevékenységéről Füller Imre ügyvezető igazgató Régiók tenyészetszáma és tehénlétszáma II. körzet Veszprém, Komárom-Esztergom, Fejér,

Részletesebben

AZ ANYAI ÉS AZ APAI GENOTÍPUS HATÁSA A NORMÁL SZŐRŰ ÉS ANGÓRA NYULAK, VALAMINT EGYSZERES KERESZTEZÉSEIK SZAPORASÁGÁRA. E-mail: eiben@sunserv.katki.

AZ ANYAI ÉS AZ APAI GENOTÍPUS HATÁSA A NORMÁL SZŐRŰ ÉS ANGÓRA NYULAK, VALAMINT EGYSZERES KERESZTEZÉSEIK SZAPORASÁGÁRA. E-mail: eiben@sunserv.katki. 12. Nyúltenyésztési Tudományos Nap, Kaposvár AZ ANYAI ÉS AZ APAI GENOTÍPUS HATÁSA A NORMÁL SZŐRŰ ÉS ANGÓRA NYULAK, VALAMINT EGYSZERES KERESZTEZÉSEIK SZAPORASÁGÁRA EIBEN CS. 1, SZENDRŐ ZS. 2, ALLAIN D.

Részletesebben

DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI

DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI KAPOSVÁRI EGYETEM ÁLLATTUDOMÁNYI KAR Nagyállattenyésztési és Termeléstechnológiai Tanszék A doktori iskola vezetője DR. HORN PÉTER MTA rendes tagja Témavezető: DR. STEFLER

Részletesebben

A Zuprevo preventív hatékonysága a szarvasmarha légzôszervi betegségének Mannheimia haemolytica ráfertôzéssel végzett vizsgálatában

A Zuprevo preventív hatékonysága a szarvasmarha légzôszervi betegségének Mannheimia haemolytica ráfertôzéssel végzett vizsgálatában szarvasmarha 2012. szeptember 17. A Zuprevo preventív hatékonysága a szarvasmarha légzôszervi betegségének Mannheimia haemolytica ráfertôzéssel végzett vizsgálatában Markus Rose, Wibke Metz, Joachim Ullrich,

Részletesebben

Animal welfare, etológia és tartástechnológia

Animal welfare, etológia és tartástechnológia Animal welfare, etológia és tartástechnológia Animal welfare, ethology and housing systems Volume 3 Issue 2 Gödöllı 2007 184 KÉPES BESZÁMOLÓ KÉT PÁRIZSI KIÁLLÍTÁSRÓL 2007 MÁRCIUSÁBAN Tızsér János Szent

Részletesebben

FORGÁCS ANNA 1 LISÁNYI ENDRÉNÉ BEKE JUDIT 2

FORGÁCS ANNA 1 LISÁNYI ENDRÉNÉ BEKE JUDIT 2 FORGÁCS ANNA 1 LISÁNYI ENDRÉNÉ BEKE JUDIT 2 Hátrányos-e az új tagállamok számára a KAP támogatások disztribúciója? Can the CAP fund distribution system be considered unfair to the new Member States? A

Részletesebben

A Kaposvári Egyetem nyúltenyésztési programja PANNON NYÚLTENYÉSZTÉSI PROGRAM. Anyai vonal. Pannon fehér. Nagytestű vonal

A Kaposvári Egyetem nyúltenyésztési programja PANNON NYÚLTENYÉSZTÉSI PROGRAM. Anyai vonal. Pannon fehér. Nagytestű vonal A HÁROM GENOTÍPUS FŐBB JELLEMZŐI: A Kaposvári Egyetem nyúltenyésztési programja PANNON NYÚLTENYÉSZTÉSI PROGRAM A Kaposvári Egyetem három állomány szelekcióját végzi Anyai vonal Pannon fehér Nagytestű vonal

Részletesebben

Animal welfare, etológia és tartástechnológia

Animal welfare, etológia és tartástechnológia Animal welfare, etológia és tartástechnológia Animal welfare, ethology and housing systems Volume 4 Issue 2 Különszám Gödöllı 2008 225 ULTRAHANGGAL MÉRT BİR ALATTI FAGGYÚVASTAGSÁG ÉS ROSTÉLYOS KERESZTMETSZET-TERÜLET

Részletesebben

Animal welfare, etológia és tartástechnológia

Animal welfare, etológia és tartástechnológia Animal welfare, etológia és tartástechnológia Animal welfare, ethology and housing systems Volume 9 Issue 3 Különszám/Special Issue Gödöllő 2013 219 AZ ÚJSZÜLÖTT CSIKÓ EGYES ÉLETTEVÉKENYSÉGEINEK ÉRTÉKELÉSÉRŐL

Részletesebben

Tisztelt Tenyésztők, Kollégák!

Tisztelt Tenyésztők, Kollégák! Tisztelt Tenyésztők, Kollégák! 2012. január 1-től a régi összetételű (1 x TÉ+1 x TÉ+2 x TÉ) Kettőshasznú Termelési Index (KTI), Tej Tenyészérték Index (TTI) elnevezést kap. Ezzel együtt a KTI tartalma

Részletesebben

Animal welfare, etológia és tartástechnológia

Animal welfare, etológia és tartástechnológia Animal welfare, etológia és tartástechnológia Animal welfare, ethology and housing systems Volume 3 Issue 3 Gödöllı 2007 MAGYAR MERINÓ ÉS NÉMET FEKETEFEJŐ ANYAJUHOK TEMPERAMENTUMÁNAK ÉRTÉKELÉSE ÉS ÖSSZEFÜGGÉSE

Részletesebben

Vigh Zoltán 1 Húth Balázs 2 Bene Szabolcs 3 Polgár J. Péter 4

Vigh Zoltán 1 Húth Balázs 2 Bene Szabolcs 3 Polgár J. Péter 4 Vigh Zoltán 1 Húth Balázs 2 Bene Szabolcs 3 Polgár J. Péter 4 A húshasznú magyar tarka tehenek új küllemi bírálati rendszerének vizsgálata Monitoring the new system for the evaluation of conformation of

Részletesebben

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI KAPOSVÁRI EGYETEM

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI KAPOSVÁRI EGYETEM DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI KAPOSVÁRI EGYETEM AGRÁR- ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KAR Állatgenetikai és Biotechnológiai Tanszék A doktori iskola vezetője KOVÁCS MELINDA az MTA levelező tagja Témavezető NAGY

Részletesebben

A magyar szürke szarvasmarha néhány értékmér tulajdonsága

A magyar szürke szarvasmarha néhány értékmér tulajdonsága PANNON EGYETEM GEORGIKON MEZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR ÁLLATTUDOMÁNYI ÉS ÁLLATTENYÉSZTÉSTANI TANSZÉK ÁLLATTENYÉSZTÉSI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS Témavezet: Dr. Szabó Ferenc egyetemi tanár,

Részletesebben

SZARVASMARHA TELJESÍTMÉNYVIZSGÁLATI KÓDEX 2002.

SZARVASMARHA TELJESÍTMÉNYVIZSGÁLATI KÓDEX 2002. SZARVASMARHA TELJESÍTMÉNYVIZSGÁLATI KÓDEX 3. 2002. Készítette: a Szarvasmarha Teljesítményvizsgálati Kódex Szerkesztő Bizottság Dr. Sebestyén Sándor, a bizottság elnöke Országos Mezőgazdasági Minősítő

Részletesebben

MAGYAR SZÜRKE SZARVASMARHA

MAGYAR SZÜRKE SZARVASMARHA MAGYAR SZÜRKE SZARVASMARHA Folyóiratcikkek és szakkönyvek ajánló bibliográfiája a Magyar Mezőgazdasági Bibliográfia alapján az Országos Mezőgazdasági Könyvtár állományából Összeállította: Károlyi Zsuzsanna

Részletesebben

Áés LLATTENYÉSZTÉS TAKARMÁNYOZÁS. 4 (Hungarian Journal of) ANIMAL PRODUCTION. ENGLISH SUMMARIES Vol. 57. 2008.

Áés LLATTENYÉSZTÉS TAKARMÁNYOZÁS. 4 (Hungarian Journal of) ANIMAL PRODUCTION. ENGLISH SUMMARIES Vol. 57. 2008. 4 (Hungarian Journal of) ANIMAL PRODUCTION ÁLLATTENYÉSZTÉS és TAKARMÁNYOZÁS Fôszerkesztô (Editor-in-chief): GUNDEL János (Herceghalom) Szerkesztô (Editor): REGIUSNÉ MÔCSÉNYI Ágnes (Herceghalom) A szerkesztôség

Részletesebben

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ ÉS KÓDSZÁMJEGYZÉK AZ FNY-01, FNY-02, FNY-03 FORMANYOMTATVÁNYOKHOZ

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ ÉS KÓDSZÁMJEGYZÉK AZ FNY-01, FNY-02, FNY-03 FORMANYOMTATVÁNYOKHOZ KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ AZ EGYESÜLETI NYILVÁNTARTÁSHOZ SZÜKSÉGES AZONOSÍTÁSI BEJELENTŐ NYOMTATVÁNYOKHOZ Az adatlapok a megszülete egyed származásának és fontosabb egyedi tulajdonságainak adatrögzítését szolgálják.

Részletesebben

A MAGYARTARKA TENYÉSZT

A MAGYARTARKA TENYÉSZT A MAGYARTARKA TENYÉSZT SZTÉS S AKTUÁLIS HELYZETE, JÖVŐKÉPJ Dr. HÚTH H Balázs tenyészt sztés- és s marketingvezető Magyartarka Tenyészt sztők k Egyesülete Regionális közgyűlések 2012. február 28. március

Részletesebben

Mangalica tanácskozás Debrecen 2014. Augusztus 18. Dr. Radnóczi László

Mangalica tanácskozás Debrecen 2014. Augusztus 18. Dr. Radnóczi László A minisztérium feladatai a védett őshonos állatfajták megőrzésével és genetikai fenntartásával kapcsolatban Mangalica tanácskozás Debrecen 2014. Augusztus 18. Dr. Radnóczi László Jogi szabályozás -az

Részletesebben

A COMB SÚLYÁNAK ELÔREJELEZHETÔSÉGE NÉHÁNY TESTMÉRET, AZ ÉLETKOR ÉS AZ ULTRAHANG MÉRÉSI EREDMÉNYEK ÁLTAL AUBRAC ÉS CHAROLAIS HÍZÓBIKÁKBAN

A COMB SÚLYÁNAK ELÔREJELEZHETÔSÉGE NÉHÁNY TESTMÉRET, AZ ÉLETKOR ÉS AZ ULTRAHANG MÉRÉSI EREDMÉNYEK ÁLTAL AUBRAC ÉS CHAROLAIS HÍZÓBIKÁKBAN ÁLLATTENYÉSZTÉS ÉS TAKARMÁNYOZÁS, 2009. 58. 6. 513 526. 513 A COMB SÚLYÁNAK ELÔREJELEZHETÔSÉGE NÉHÁNY TESTMÉRET, AZ ÉLETKOR ÉS AZ ULTRAHANG MÉRÉSI EREDMÉNYEK ÁLTAL AUBRAC ÉS CHAROLAIS HÍZÓBIKÁKBAN TÔZSÉR

Részletesebben

A Fusarium solani-val szembeni ellenállóképesség vizsgálata különböző zöldborsó fajtákon és nemesítési kombinációkon

A Fusarium solani-val szembeni ellenállóképesség vizsgálata különböző zöldborsó fajtákon és nemesítési kombinációkon A Fusarium solani-val szembeni ellenállóképesség vizsgálata különböző zöldborsó fajtákon és nemesítési kombinációkon Mendlerné Drienyovszki Nóra 1 Mándi Lajosné 2 Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum,

Részletesebben

AZ ŐSHONOS KENDERMAGOS MAGYAR TYÚK TARTÁSA HÓDMEZŐVÁSÁRHELYEN A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM MEZŐGAZDASÁGI FŐISKOLAI KARÁNAK TANÜZEMÉBEN

AZ ŐSHONOS KENDERMAGOS MAGYAR TYÚK TARTÁSA HÓDMEZŐVÁSÁRHELYEN A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM MEZŐGAZDASÁGI FŐISKOLAI KARÁNAK TANÜZEMÉBEN AZ ŐSHONOS KENDERMAGOS MAGYAR TYÚK TARTÁSA HÓDMEZŐVÁSÁRHELYEN A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM MEZŐGAZDASÁGI FŐISKOLAI KARÁNAK TANÜZEMÉBEN Főiskolai Karunk 1977 óta foglalkozik a kendermagos magyar tyúk fajtafenntartó

Részletesebben

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS FARKAS JÁNOS KAPOSVÁRI EGYETEM ÁLLATTUDOMÁNYI KAR

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS FARKAS JÁNOS KAPOSVÁRI EGYETEM ÁLLATTUDOMÁNYI KAR DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS FARKAS JÁNOS KAPOSVÁRI EGYETEM ÁLLATTUDOMÁNYI KAR 2008 KAPOSVÁRI EGYETEM ÁLLATTUDOMÁNYI KAR Sertés- és Kisállattenyésztési Tanszék A doktori iskola vezetője: HORN PÉTER MTA rendes

Részletesebben

Hibridspecifikus tápanyag-és vízhasznosítás kukoricánál csernozjom talajon

Hibridspecifikus tápanyag-és vízhasznosítás kukoricánál csernozjom talajon Hibridspecifikus tápanyag-és vízhasznosítás kukoricánál csernozjom talajon Karancsi Lajos Gábor Debreceni Egyetem Agrár és Gazdálkodástudományok Centruma Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási

Részletesebben

HOL TART A MAGYARTARKA TENYÉSZT ÉS

HOL TART A MAGYARTARKA TENYÉSZT ÉS HOL TART A MAGYARTARKA TENYÉSZT SZTÉS, S, ERŐSS SSÉGEK, FEJLESZTÉSI SI IRÁNYOK ÉS PERSPEKTÍVÁK Dr. HÚTH H Balázs tenyészt sztés- és s marketingvezető Magyartarka Tenyészt sztők k Egyesülete Regionális

Részletesebben

A rosszindulatú daganatos halálozás változása 1975 és 2001 között Magyarországon

A rosszindulatú daganatos halálozás változása 1975 és 2001 között Magyarországon A rosszindulatú daganatos halálozás változása és között Eredeti közlemény Gaudi István 1,2, Kásler Miklós 2 1 MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézete, Budapest 2 Országos Onkológiai Intézet,

Részletesebben

ANALYSIS OF TYPES AND STANDARDS OF VALUES OF HUNGARIAN CHAROLAIS BEEF CATTLE HERDS

ANALYSIS OF TYPES AND STANDARDS OF VALUES OF HUNGARIAN CHAROLAIS BEEF CATTLE HERDS SZENT ISTVÁN UNIVERSITY ANALYSIS OF TYPES AND STANDARDS OF VALUES OF HUNGARIAN CHAROLAIS BEEF CATTLE HERDS Thesis of Ph.D. dissertation Domokos Zoltán Gödöllő 2011 Data of the Doctoral School Name: PhD

Részletesebben

A HAZAI CHAROLAIS SZARVASMARHA ÁLLOMÁNY TÍPUSAINAK ÉS ÉRTÉKMÉRŐ TULAJDONSÁGAINAK ELEMZÉSE

A HAZAI CHAROLAIS SZARVASMARHA ÁLLOMÁNY TÍPUSAINAK ÉS ÉRTÉKMÉRŐ TULAJDONSÁGAINAK ELEMZÉSE SZENT ISTVÁN EGYETEM A HAZAI CHAROLAIS SZARVASMARHA ÁLLOMÁNY TÍPUSAINAK ÉS ÉRTÉKMÉRŐ TULAJDONSÁGAINAK ELEMZÉSE Doktori értekezés tézisei Domokos Zoltán Gödöllő 2011 A doktori iskola megnevezése: Állattenyésztés-tudományi

Részletesebben

Fenntartható fejlődés vs. nemnövekedés. Tóth Gergely

Fenntartható fejlődés vs. nemnövekedés. Tóth Gergely Fenntartható fejlődés vs. nemnövekedés Tóth Gergely Témák 1. Nemnövekedés? 2. Történelmi ökolábnyom 3. Paradigmaváltók Forduljatok vissza fiúk. Ez csapda! Nemnöveked és Témák 1. Nemnövekedés? 2. Történelmi

Részletesebben

Magyartarka Tenyésztők Egyesülete

Magyartarka Tenyésztők Egyesülete Magyartarka Tenyésztők Egyesülete Munkabeszámoló az Egyesület 2012. évi tevékenységéről REGIONÁLIS KÖZGYŰLÉS 2013. február 28. - március 9. Dr. Füller Imre ügyvezető igazgató Régiók tenyészetszáma és tehénlétszáma

Részletesebben

A versenyteljesítmény alapú szelekció lehetőségei a telivér- és ügetőtenyésztésben

A versenyteljesítmény alapú szelekció lehetőségei a telivér- és ügetőtenyésztésben II. Anker Alfonz emléknap és nemzetközi galambásztalálkozó Kaposvári Egyetem 2012. november 17. A versenyteljesítmény alapú szelekció lehetőségei a telivér- és ügetőtenyésztésben Dr. Bokor Árpád Kaposvári

Részletesebben

Régi új csúcstenyészérték a magyartarka fajtában

Régi új csúcstenyészérték a magyartarka fajtában Régi új csúcstenyészérték a magyartarka fajtában - új tulajdonságokkal bővült a Kettőshasznú Termelési Index (KTI) - A kettőshasznosítású fajták tenyésztésének koncepciója A kettőshasznosítású fajták tenyésztésében

Részletesebben

JUH ÉS SZARVASMARHA TENYÉSZTÉSI PROGRAMOK FEJLESZTÉSÉT MEGALAPOZÓ KUTATÁSOK. MTA Doktori értekezés tézisei. Komlósi István

JUH ÉS SZARVASMARHA TENYÉSZTÉSI PROGRAMOK FEJLESZTÉSÉT MEGALAPOZÓ KUTATÁSOK. MTA Doktori értekezés tézisei. Komlósi István JUH ÉS SZARVASMARHA TENYÉSZTÉSI PROGRAMOK FEJLESZTÉSÉT MEGALAPOZÓ KUTATÁSOK MTA Doktori értekezés tézisei Komlósi István 2012 1. BEVEZETÉS A Tenyésztési Program A tenyésztési program elemei: 1. a tenyészcél

Részletesebben

Nagy Emese: Polimorfizmus és rokonsági körök vizsgálata kukoricában (Zea mays) Témavezetők: Cs. L. Marton G Gyulai

Nagy Emese: Polimorfizmus és rokonsági körök vizsgálata kukoricában (Zea mays) Témavezetők: Cs. L. Marton G Gyulai Nagy Emese: Polimorfizmus és rokonsági körök vizsgálata kukoricában (Zea mays) Témavezetők: Cs. L. Marton G Gyulai BEVEZETÉS A molekuláris biológiai és genetikai módszerek gyors fejlődése egyre inkább

Részletesebben

ULTRAHANGOS MÉRÉSI TECHNIKA ALKALMAZÁSA SZARVASMARHÁK HÚSTERMELŐ KÉPESSÉGÉNEK ÉS VÁGÓÉRTÉKÉNEK VIZSGÁLATÁRA

ULTRAHANGOS MÉRÉSI TECHNIKA ALKALMAZÁSA SZARVASMARHÁK HÚSTERMELŐ KÉPESSÉGÉNEK ÉS VÁGÓÉRTÉKÉNEK VIZSGÁLATÁRA DEBRECENI EGYETEM AGRÁR- ÉS GAZDÁLKODÁSTUDOMÁNYOK CENTRUMA MEZŐGAZDASÁG-, ÉLELMISZERTUDOMÁNYI ÉS KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI KAR ÁLLATTENYÉSZTÉSTUDOMÁNYI INTÉZET ÁLLATTENYÉSZTÉSI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA Doktori

Részletesebben

Magyar Charolais Tenyésztők Egyesülete BIKAKATALÓGUS. A legjobb szaporítóanyaggal rendelkező magyarországi tenyészbikák 2014.

Magyar Charolais Tenyésztők Egyesülete BIKAKATALÓGUS. A legjobb szaporítóanyaggal rendelkező magyarországi tenyészbikák 2014. Magyar Charolais Tenyésztők Egyesülete BIKAKATALÓGUS A legjobb szaporítóanyaggal rendelkező magyarországi tenyészbikák 2014. Tisztelt Felhasználó! 16136 PALIO A charolais fajta gazdasági célú tenyésztése

Részletesebben

A HAZAI SERTÉSÁLLOMÁNYOK GENETIKAI POTENCIÁLJÁNAK ÉRTÉKELÉSE, TELJESÍTMÉNYVIZSGÁLATI EREDMÉNYEIK ALAPJÁN

A HAZAI SERTÉSÁLLOMÁNYOK GENETIKAI POTENCIÁLJÁNAK ÉRTÉKELÉSE, TELJESÍTMÉNYVIZSGÁLATI EREDMÉNYEIK ALAPJÁN ÁLLATTENYÉSZTÉS ÉS TAKARMÁNYOZÁS, 2009. 58. 5. 397 410. 397 A HAZAI SERTÉSÁLLOMÁNYOK GENETIKAI POTENCIÁLJÁNAK ÉRTÉKELÉSE, TELJESÍTMÉNYVIZSGÁLATI EREDMÉNYEIK ALAPJÁN RADNÓCZI LÁSZLÓ KÖVÉR GYÖRGY FARKAS

Részletesebben

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS FÜLLER IMRE KAPOSVÁRI EGYETEM ÁLLATTUDOMÁNYI KAR

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS FÜLLER IMRE KAPOSVÁRI EGYETEM ÁLLATTUDOMÁNYI KAR DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS FÜLLER IMRE KAPOSVÁRI EGYETEM ÁLLATTUDOMÁNYI KAR 2010 KAPOSVÁRI EGYETEM ÁLLATTUDOMÁNYI KAR Nagyállattenyésztési és Termeléstechnológiai Tanszék A doktori iskola vezetője: DR. HORN

Részletesebben

Gottsegen National Institute of Cardiology. Prof. A. JÁNOSI

Gottsegen National Institute of Cardiology. Prof. A. JÁNOSI Myocardial Infarction Registry Pilot Study Hungarian Myocardial Infarction Register Gottsegen National Institute of Cardiology Prof. A. JÁNOSI A https://ir.kardio.hu A Web based study with quality assurance

Részletesebben

AZ IDŐBEN KORLÁTOZOTT TAKARMÁNYOZÁS HATÁSA A NÖVENDÉKNYULAK TERMELÉSÉRE

AZ IDŐBEN KORLÁTOZOTT TAKARMÁNYOZÁS HATÁSA A NÖVENDÉKNYULAK TERMELÉSÉRE 91 AZ IDŐBEN KORLÁTOZOTT TAKARMÁNYOZÁS HATÁSA A NÖVENDÉKNYULAK TERMELÉSÉRE SZENDRŐ ZS., MIHÁLOVICS GY., MILISITS G., BIRÓNÉ NÉMETH E., RADNAI I. Pao Agrártudomáyi Egyetem, Állatteyésztési Kar, Kaposvár

Részletesebben

A JUHTARTÁS HELYE ÉS SZEREPE A KÖRNYEZETBARÁT ÁLLATTARTÁSBAN ÉSZAK-MAGYARORSZÁGON

A JUHTARTÁS HELYE ÉS SZEREPE A KÖRNYEZETBARÁT ÁLLATTARTÁSBAN ÉSZAK-MAGYARORSZÁGON Bevezetés A JUHTARTÁS HELYE ÉS SZEREPE A KÖRNYEZETBARÁT ÁLLATTARTÁSBAN ÉSZAK-MAGYARORSZÁGON Abayné Hamar Enikő Marselek Sándor GATE Mezőgazdasági Főiskolai Kar, Gyöngyös A Magyarországon zajló társadalmi-gazdasági

Részletesebben

Estimation of immunoglobulin-g content of colostrum and milk from whey protein content in ruminant animals

Estimation of immunoglobulin-g content of colostrum and milk from whey protein content in ruminant animals Acta Univ. Sapientiae, Alimentaria, 6 (2013) 15 22 Estimation of immunoglobulin-g content of colostrum and milk from whey protein content in ruminant animals J. Csapó email: csapojanos@sapientia.siculorum.ro,

Részletesebben

Étkezési búzák mikotoxin tartalmának meghatározása prevenciós lehetıségek

Étkezési búzák mikotoxin tartalmának meghatározása prevenciós lehetıségek Étkezési búzák mikotoxin tartalmának meghatározása prevenciós lehetıségek Téren, J., Gyimes, E., Véha, A. 2009. április 15. PICK KLUB Szeged 1 A magyarországi búzát károsító Fusarium fajok 2 A betakarítás

Részletesebben

AGRÁRTUDOMÁNYI KÖZLEMÉNYEK, 2005/18.

AGRÁRTUDOMÁNYI KÖZLEMÉNYEK, 2005/18. Magyartarka fajtájú bikák real-time ultrahangkészülékkel mért rostélyos területének és fartájéki bőr alatti faggyúvastagságának változása hizlalás alatt Tőzsér János 1 Holló Gabriella 2 Holló István 3

Részletesebben

A prosztata rosszindulatú daganata (BNO-10: C61) miatti mortalitás és morbiditás területi megoszlása Magyarországon

A prosztata rosszindulatú daganata (BNO-10: C61) miatti mortalitás és morbiditás területi megoszlása Magyarországon A prosztata rosszindulatú daganata (BNO-10: C61) miatti mortalitás és morbiditás területi megoszlása Magyarországon Eredeti közlemény Siller György 1, Páldy Anna 2, Nádor Gizella 2, Vincze István 2, Zsámbokiné

Részletesebben

Michiel Vandaele Technical specialist Swine Trouw Nutrition. Life start sets life performance

Michiel Vandaele Technical specialist Swine Trouw Nutrition. Life start sets life performance Michiel Vandaele Technical specialist Swine Trouw Nutrition Life start sets life performance Kis súlyú malacok = gyenge eredmény?? Valóban a kis súlyú malacok felelősek a gyenge eredményekért? Vagy mi

Részletesebben

ALLATTENYESZTES TAKARMÁNYOZÁS

ALLATTENYESZTES TAKARMÁNYOZÁS ^ N A K V I Nemzeti Agrárszaktanácsadási, I Képzési és Vidékfejlesztési Intézet (Hungarian Journal of) Animal Production ALLATTENYESZTES TAKARMÁNYOZÁS 2 0 1 3. 62. 2. A la p ítá s éve: 1 9 5 2 ALLATTENYESZTES

Részletesebben

ELTÉRŐ TARTÁSMÓDOK ÉS TÁPOK ÖSSZEHASONLÍTÓ VIZSGÁLATA NÖVENDÉK CSINCSILLÁKON (Chinchilla lanigera) Lanszki J. és Horváth P.

ELTÉRŐ TARTÁSMÓDOK ÉS TÁPOK ÖSSZEHASONLÍTÓ VIZSGÁLATA NÖVENDÉK CSINCSILLÁKON (Chinchilla lanigera) Lanszki J. és Horváth P. 1 ELTÉRŐ TARTÁSÓDOK ÉS TÁPOK ÖSSZEHASONLÍTÓ VIZSGÁLATA NÖVENDÉK CSINCSILLÁKON (Chinchilla lanigera) Lanszki J. és Horváth P. Pannon Agrártudományi Egyetem Állattenyésztési Kar, Kaposvár Bevezetés Az utóbbi

Részletesebben

AZ ERDÕ NÖVEKEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA TÉRINFORMATIKAI ÉS FOTOGRAMMETRIAI MÓDSZEREKKEL KARSZTOS MINTATERÜLETEN

AZ ERDÕ NÖVEKEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA TÉRINFORMATIKAI ÉS FOTOGRAMMETRIAI MÓDSZEREKKEL KARSZTOS MINTATERÜLETEN Tájökológiai Lapok 5 (2): 287 293. (2007) 287 AZ ERDÕ NÖVEKEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA TÉRINFORMATIKAI ÉS FOTOGRAMMETRIAI MÓDSZEREKKEL KARSZTOS MINTATERÜLETEN ZBORAY Zoltán Honvédelmi Minisztérium Térképészeti

Részletesebben

Sztochasztikus kapcsolatok

Sztochasztikus kapcsolatok Sztochasztikus kapcsolatok Petrovics Petra PhD Hallgató Ismérvek közötti kapcsolat (1) Függvényszerű az egyik ismérv szerinti hovatartozás egyértelműen meghatározza a másik ismérv szerinti hovatartozást.

Részletesebben

ALLATTENYESZTES TAKARMÁNYOZÁS

ALLATTENYESZTES TAKARMÁNYOZÁS (Hungarian Journal of) Animal Production ALLATTENYESZTES TAKARMÁNYOZÁS 2014. 63.1 Alapítás éve: 1952 ALLATTENYESZTES - TARTAS - TAKARMANYOZAS > A gímszarvas (Cervus > Charolais hízóbikák > Képalkotó eljárások

Részletesebben

A SZÜLETÉSI SÚLY ÉS AZ ALOMLÉTSZÁM HATÁSA A NYULAK ELHULLÁSÁRA ÉS NÖVEKEDÉSÉRE. Pálos Judit - Szendrő Zsolt - Lévai András

A SZÜLETÉSI SÚLY ÉS AZ ALOMLÉTSZÁM HATÁSA A NYULAK ELHULLÁSÁRA ÉS NÖVEKEDÉSÉRE. Pálos Judit - Szendrő Zsolt - Lévai András A SZÜLETÉSI SÚLY ÉS AZ ALOMLÉTSZÁM HATÁSA A NYULAK ELHULLÁSÁRA ÉS NÖVEKEDÉSÉRE Pálos Judit - Szendrő Zsolt - Lévai András PANNON Agrártudományi Egyetem Állattenyésztési Kar, Kaposvár 7401 Guba S. u.40

Részletesebben

Esetelemzések az SPSS használatával

Esetelemzések az SPSS használatával Esetelemzések az SPSS használatával 1. Tekintsük az spearman.sav állományt, amely egy harminc tehenet számláló állomány etetés- és fejéskori nyugtalansági sorrendjét tartalmazza. Vizsgáljuk meg, hogy van-e

Részletesebben

ALLATTENYESZTES TAKARMÁNYOZÁS

ALLATTENYESZTES TAKARMÁNYOZÁS (Hungarian Journal of) Animal Production K I Л 1 X 1 #1 N em zeti A g rárszaktanácsadási, < IM/Л Г Ч V11I Képzési és Vidékfejlesztési Intézet ALLATTENYESZTES TAKARMÁNYOZÁS 2 0 1 3. 6 2. 3 A la p ítá s

Részletesebben

Módszertani Intézeti Tanszéki Osztály. A megoldás részletes mellékszámítások hiányában nem értékelhető!

Módszertani Intézeti Tanszéki Osztály. A megoldás részletes mellékszámítások hiányában nem értékelhető! BGF KKK Módszertani Intézeti Tanszéki Osztály Budapest, 2012.. Név:... Neptun kód:... Érdemjegy:..... STATISZTIKA II. VIZSGADOLGOZAT Feladatok 1. 2. 3. 4. 5. 6. Összesen Szerezhető pontszám 21 20 7 22

Részletesebben

Animal welfare, etológia és tartástechnológia

Animal welfare, etológia és tartástechnológia Animal welfare, etológia és tartástechnológia Animal welfare, ethology and housing systems Volume 4 Issue 2 Különszám Gödöllı 2008 468 EGYEDAZONOSÍTÁS ÉS SZÁRMAZÁSELLENİRZÉS HIPERPOLIMORF MIKROSZATELLITA

Részletesebben

A tejelő fajták hatása a magyar merinó gyapjútermelésére

A tejelő fajták hatása a magyar merinó gyapjútermelésére Nagy Zsuzsanna 1 Toldi Gyula 2 Holló István 3 A tejelő fajták hatása a magyar merinó gyapjútermelésére Effect of dairy sheep breeds ont he wool production of the hungarian merino anagyzsuzsanna@gmail.com

Részletesebben