Környezetértékelés eredményeinek hasznosítása 1. KÖRNYEZETÉRTÉKELÉS ÉS KOCKÁZATKEZELÉS

Átírás

1 Környezetértékelés eredményeinek hasznosítása 1. KÖRNYEZETÉRTÉKELÉS ÉS KOCKÁZATKEZELÉS Dr. Csete Mária Az előadás egy része Dr. Szlávik János és Csigéné Dr. Nagypál Noémi előadás diáinak felhasználásával készült. BME Környezetgazdaságtan Tanszék A környezetet is érintő beruházások költség-haszon elemzése során a környezet állapotában bekövetkezett változás pénzbeli értékének meghatározása. Új környezetvédelmi szabályozók kidolgozása során a szabályozás módjának, mértékének meghatározása. Környezetértékelés eredményeinek hasznosítása 2. A termelés magán és társadalmi költségei Különböző hatásokra a természeti környezetben bekövetkező értékváltozások becslésére. Ár, költség Kereslet A kínálat ( ha a költségek tartalmazzák az externális határköltségeket) A környezetszennyezés hatására felmerülő externális költségek meghatározására. p* p m b i A kínálat ( ha a költségek nem tartalmazzák az externális határköltségeket) A természeti vagyon értékének meghatározására a nemzeti elszámolások készítése során. *Kerekes-Szlávik: Gazdasági útkeresés - környezetvédelmi stratégiák KJK, o. h Q* Q m Termelés Használat - pontossági igény Monetáris értékelés - kiinduló feltételezések A környezeti tudatosság fejlesztése A környezetértékelés eredményeinek felhasználási területei Projekt-értékelés Szabályozók vizsgálata Externális költségek becslése Zöld elszámolás A természeti erőforrásokban bekövetkezett kár becslése A jövedelem (anyagi javak) és a környezetminőség (természeti javak) bizonyos mértékben helyettesíthetőek (ld. Bp.- vidék, alvó városok stb.) A pontosság iránti igény növekszik Az ér valamit, amiért valaki hajlandó fizetni

2 Közömbösségi görbék Közömbösségi görbék - speciális kiterjesztés X 1 Környezetminőség U 1 U 2 U 3 U 1 U 2 U 3 X 2 Anyagi javak mennyisége Az elfogadási hajlandóság Az fizetési hajlandóság Környezetminőség Környezetminőség C B B A C A WTA elfogadási hajlandóság Anyagi javak mennyisége WTP fizetési hajlandóság Anyagi javak mennyisége Teljes gazdasági érték (TGÉ) A természeti erőforrások értékösszetevői Kiterjesztett értékkoncepció, értékek aggregátuma a TGÉ Közgazdasági értékelés alapja az értékelő (ember) és az értékelt erőforrás között fennálló hagyományos kapcsolat Alapfeltételezés: emberek mindig úgy választanak (fejezik ki preferenciáikat), hogy az hasznot hozzon számukra, növelje jólétüket TGÉ = használattal összefüggő értékek + használattól független értékek Forrás: Szlávik J. (2007): Környezetgazdaságtan, Typotex

3 A biológiai sokféleségről 1. A biológiai sokféleség, biodiverzitás általánosan elfogadott 3 szintje (Standovár-Primack, 1998): Genetikai diverzitás Taxon diverzitás Ökológiai diverzitás A biológiai sokféleségről 2. A biológiai sokféleség, biodiverzitás mérésekor értékelhető tényezők: a féleségek száma a féleségek gyakoriságának eloszlásában megnyilvánuló egyenletesség a féleségek különbözőségének mértéke a féleségek tér-időbeli elhelyezkedésében és a lehetséges szomszédsági, kölcsönhatási viszonyaiban megnyilvánuló heterogenitás A biológiai sokféleségről 3. A biodiverzitás fontossága: alapvető funkciók biztosítása, hogy a Föld lakott maradhasson (szénciklus, vízkörforgás, talajvédelem stb.) esztétikai, tudományos, kulturális és más pénzben nem mérhető, de elismert funkciók számos termék forrása (élelm., gyógysz., vegyszerek) fajtagazdagság biztosítása, új fajták létrehozásának alapja egyedi és változatos rekreáció, ökoturizmus A Föld ökoszisztéma szolgáltatásainak és természeti tőkéjének értéke Nature, 1997, Costanza A kutatás céljai: 1. Megjelenítse a természeti tőke értékét, lehetséges hasznait 2. Becslést adjon a teljes természeti tőke értékre 3. A további elemzéshez kiindulási alapot, keretet adjon 4. Feltárja azokat a területeket, ahol leginkább szükség van további kutatásokra 5. További kutatást illetve vitát generáljon A Föld ökoszisztéma szolgáltatásainak és természeti tőkéjének értéke Nature, 1997, Costanza Ökoszisztémák szolgáltatásai, termékei 1. Ökoszisztémák termékeket (pl. hal, vad, faanyag) és szolgáltatásokat (pl. hulladék asszimiláció) nyújtanak. Egy funkció több szolgáltatást is nyújthat, illetve egy szolgáltatáshoz több funkcióra is szükség lehet. Gázegyensúly Éghajlat Szélsőségek Vízszabályozás A légkör kémiai összetételének Hőmérséklet, csapadék, globális és helyi klimatikus viszonyok Szélsőségek korrigálása, kiegyenlítése Hidrológiai folyamatok CO 2 /O 2 egyensúly O 3, SO x szint Üvegház gázok, a felhőképződést befolyásoló dimetil-szulfid Viharvédelem, árvízvédelem, aszály utáni regeneráció (ált. a növényzet biztosítja) Víz biztosítása a mezőgazdaság, ipar számára Vízellátás Víz tárolása Vízgyűjtő területek, víztároló által biztosított víz Erózió akadályozása, üledék visszatartása A talajnak az ökoszisztémában tartása Víz, szél okozta erózió elleni védelem

4 Ökoszisztémák szolgáltatásai, termékei 2. Ökoszisztémák szolgáltatásai, termékei 3. Talajképzés Talajképződési folyamat Kőzetek porladása, szerves anyagok felhalmozódása Tápanyagok körforgása Hulladékok asszimilálása Tápanyagok tárolás, átalakítás, megkötése Felesleges anyagok elszállítása, semlegesítése Nitrogén megkötés, nitrogén, foszfor stb. körforgása Hulladék asszimilálása, szennyezés, mérgező anyagok semlegesítése Beporzás Pollenek szállítás Növényzet reprodukciója Élelmiszertermelés Nyersanyagok Genetikai erőforrások Rekreációs érték Az elsődleges termelési folyamatból élelmiszerként felhasználható rész Az elsődleges termelési folyamatból nyersanyagként felhasználható rész Hal, vad, gabona stb. Faanyagként, takarmányozásra, energiatermelésre Genetikai információ Gyógyszergyártás, anyagtudományok számára Rekreációs tevékenységek helye Ökoturizmus, horgászat stb. Biológiai folyamatok Populációk természetes Ragadozók populáció Kulturális érték Nem gazdasági célú használat Esztétika, művészet, oktatás Élőhely Állandó és vonuló állatok számára A barlangok, mint természeti erőforrások gazdasági értékének összetevői 1. A barlangok, mint természeti erőforrások gazdasági értékének összetevői 2. Forrás: Csete M., 2009 Forrás: Szigeti C., 2008 Forrás: Csete M., 2009 A barlangok, mint természeti erőforrások gazdasági értékének összetevői 3. KÉP Projekt Környezetállapot Értékelés Program KvVM MTA munkacsoport Gazdaság és Társadalom Komplex modellek, környezetvédelmi, gazdasági és K+F szempontok együttes figyelembe vétele Értékes természeti területek, rurális területek, urbánus területek Vizsgálatok célja indikátorrendszer, mely lehetővé teszi az értékes természeti területekhez köthető bevételek, jövedelmezőségi tényezők feltérképezését, figyelembe véve a természeti tőke mérésének sajátosságaiból adódó körülményeket.

5 A VIZSGÁLT TERÜLET Kis-Balaton Indikátorcsoportok - KÉP DIREKT ÁTMENETI INDIREKT Nádaratás bevételei Kis-Balaton környéki szálláshelyek száma A KBVR előtisztító funkciójából fakadó nyereség Halászatból származó bevétel Turizmussal foglalkozó személyzet Indirekt keresletnövelő hatás Horgászat Turizmusból származó bevétel Vadászat Gyógynövények Turisztikai jellegű tárgyak eladásából származó bevétel Egyéb, a természeti tőkével összefüggő gazdasági tevékenység A térséghez közvetlenül kapcsolódó idegenforgalmi bevételek Rekreációs érték Forrás: BME Környezetgazdaságtan Tanszék, KÉP projekt Kutatási Jelentés, A városi klímát meghatározó tényezők Városi hősziget hatás 1. Városi hősziget= UHI Urban Heat Island Forrás: Sebastian Wypych Forrás: Bottyán, 2009 Városi hősziget hatás 2. Zöld tető, zöld homlokzat A városi hősziget keresztmetszete egy parkos terület jótékony hatásával COLD ISLAND Zöldfelületek gyarapításának lehetséges módjai a városokban: VÍZSZINTES FÜGGŐLEGES Zöld homlokzatok és zöld tetők szerepe az épületek fenntarthatóbb energiagazdálkodásában Zöld homlokzatok és zöld tetők által nyújtott ökológiai szolgáltatások Esztétikai és pszichológiai előnyök Általános életminőség javítás

6 Zöldfelület - TGÉ Városi zöldterület, zöldfelület növelés példa Forrás: Pusztai Sz., 2009 (KIR) ETS: Emission Trading Scheme (EU) Forrás: Csete M., Köszönöm a figyelmet!