együttműködésében. GYŐR-Széchenyi István Egyetem Közlekedéstudományi Konferencia

Átírás

1 A személyhajózás a közlekedési rendszerek együttműködésében. GYŐR-Széchenyi István Egyetem Közlekedéstudományi Konferencia Götz Sándor okl. hajómérnök, gazdasági mérnök Eötvös Lóránd-díjas Duna-Express Konzorcium gotz.sandor@abszolut.eu

2 Az EUDRS egy új lehetőség jövőnk hajózása fejlődésére. A Duna hajózása olyan fejlesztést jelentsen, amely a hazai környezetvédelmi feltételeket és gazdasági fellendülést is szolgálja, a NATURA-2000 feltételei mellett, a 2010-es Zágrábi Megállapodás szerint A fejlesztések együtt járjanak az árvíz, ivó-víz, víz, és a területfejlesztési komplex célokkal, szolgálják a környező országokat is A hajózás gazdaságossága, és versenyképessége a 20/20/20-nak megfelelő hajópark fejlesztését is szolgálja A fejlesztések eredményeként jelentse a közvetlen gazdasági fellendülés hátterét, egyben az új munkahelyek megteremtését az adott térségben Együtt járjon az Új Széchenyi-Terv végrehajtásával Adjon új esélyt az ország felemelkedésére Szolgálja a hajózás bekapcsolását a főváros és más régiós központok közvetlen közösségi intermodális forgalmába

3 Magyarország a víziút közepén Kulcs-szerepet szerepet tölt be a teljes Duna hajózhatóságában A DMR-víziút hatása a Közlekedés fejlődésére Az EU többségének célja a Duna akadályok nélküli hajózása

4 A víziút hajózást gátló szakaszai ( A WWF által kiadott ábra)

5 A hazai Duna a turizmus, és a helyi gazdaság fejlődése céljait szolgálja A települések és a főváros gyors és biztonságos közlekedési kapcsolata, a saját gépkocsik használata nélkül, vízi-útra áttérve (Ingázás kiszolgálása) A helyi, és helyközi látogatók fogadása és a turizmust szolgáló vállalkozások fejlődése Több település együttműködése a termékek és szolgáltatások területi cseréjében( Kofa-hajózás) A helyi ellátás fejlesztése a környezeti kapcsolatokkal Új vállalkozások és szolgáltatások generálása Új munkahelyek teremtése Határon túli rendszeres kapcsolatok kiépítése, a gazdasági és szolgáltatási árucserében

6 A Bécsben átadott nemzetközi személyhajó kikötő A dunai személyhajózási igényre az előrejelzések idén %-os növekedést jósolnak, a meglévő flotta újabb 28 hajóval bővül.

7 A Duna Pozsonynál

8 A Duna és a hazai folyószakasz jellemzése, és problémái A Duna a DMR-csatornával együtt közvetlen kapcsolat a Fekete és Északi tengerek között A Duna teljes hossza: 3500Km. A hazai Duna-szakasz hossza: 417Km. A főág mélysége az alapmérce 0,790 m-nél 2,5m A vízszint legnagyobb változása kb.3,93-7,71m között A folyó legnagyobb szélessége a fővárosnál:1200 m A legkisebb folyószélesség a fővárosnál: 290 m (Erzsébet híd) A Duna hazai szakasza a leginkább elhanyagolt, az árvízvédelem, a hajózás és a környezeti hatások szempontjából is (több mint 30 helyen igényel beavatkozást) A folyó 75-80% 80%-a a Natura-2000 területével érintett. Dunaföldvártól délre erős medersüllyedés!(megállítása kiemelten fontos, ivóvíz bázis! Főági gázlók, öntözés) Bős alatt vizsgálni a medermélyedés megállítását, a környezeti hatásokkal összhangban.

9 A Duna kikötői az intermodális logisztikába bekapcsolhatók A Duna-meder több mint 30 helyen korlátozza az év felében a teljes terhelésű teherhajózást

10 A Visegrád-környéki beavatkozás a célba vett hajózó-út eléréséhez

11 A Visegrád-környéki beavatkozás a célba vett hajózó-út eléréséhez (VITUKI-terv.)

12 Vári kilátás a Duna és Margit szigetre

13 Turista hajó Kalocsán Sajnálatos, hogy kikötőink felkészületlenek a színvonalas turizmus kiszolgálására is.

14 Energia felhasználásunkat az EU- 20/20/20-nak megfelelően fejlesztjük A megújuló energiafejlesztési célja 20%, elsődlegesen a közlekedés és a háztartások területén!

15 Az EUDRS 2011-es aláírására kitűzött 11 célrendszere A magyar Elnökség alatti aláíráskor védnökséget vállal arégió vizes projektjeire Gyorsforgalmi közút/vasúti/vízi/vízi összeköttetések EU É/D irányában A Duna hajózhatósága (Biztonságos hajózás egész évi 340 napon, 2,5 m merülésű hajókkal! Teherhajózás gazdaságossága igényli.) Energiabiztonság (Több nemzetközi hálózat összekapcsolása, és megújuló energia 15%-os részaránya, energia-takarékosság) Kultúra és turizmus (Nemzetközi kapcsolatok bővítése) A vízminőség védelme (hazai felügyelet, ivó-és szennyvíz) Árvíz/aszály védelelem megoldása (hazai felügyelet, Duna- Tisza) A KKV-k versenyképessége Tudásbázisú társadalom Emberi Invesztíció Intézmények felállítása Biztonság a makro-régióbanrégióban

16 A fővárosi folyószakasz alig kihasznált A Duna menetrendi személyhajózása megszűnt, teherhajózása az 1970-előtti forgalom 3%-ára csökkent, A közösségi közlekedés a folyón megszűnt. Egyedül a nemzetközi szállodahajók közlekedése jellemzi, a hazai teherhajózás éves növekedése 1-1,5%, míg az EU-ban a fejlődés 6-8%

17 A vízállások hatása a hajózásra Évek Átlagos vízállás (cm) Legalacso nyabb vízállás (LKHV) Legma- gasabb vízállás (LNHV) Ingado- zás(cm) A 0-pont a Balti tenger szintje felett 94,98 m-el. Nem hajózható az LNHV 668 cm felett,és LKHV 80 cm alatt. Az utóbbi 7 évben kb.30 nap!

18 A víziút szűk keresztmetszetei Straubing-Vilshofen Bécs-Pozsony Bős-Mohács Aldunai szakasz A D-M-R viziút korlátja A Straubing-Vilshofen szakaszra készült tanulmányok változatai Aktuális állapot Merülés Hajózási napok Jelenlegi 160 cm 160 A-variáns 180 cm 185 C-variáns 230 cm 290 A tanulmány adataival célszerűen vizsgálatok a további szakaszokra, Az Aldunára a C-variánsra két vízlépcsőt terveznek.

19 Az EU közútról a vízre programja az intermodális logisztikára épít A fővárosi hidakon 500 ezer gépkocsi/nap terhelés van A Duna-parti utak terhelése 700 ezer gk./nap Ebből 35 % 2X naponta végigmegy a városon A teljes ország gk. terhelésének 40 %-a használja fel a főváros 9X30 km-es területét a munkanapokon ezzel A fővárosi közlekedésben a legnagyobb súllyal a személykocsis munkába járás, valamint a helyi áru ellátás szerepel.

20 A hajózás és a közúti közlekedés alkalmazási kérdése, intermodalitás

21 Az egyes hazai agglomerációs logisztika kialakítás lehetőségei hazánkban Visegrád-Vác-SK térsége fő/nap Győr-Gönyü, Gönyü, és térsége fő/nap Érd-Tököl-Budafok/Háros fő/nap Dunaújváros és térsége fő/nap Baja és térsége fő/nap Szeged és térsége Tiszafüred és térsége Tiszafüred és térsége Új lehetőséget ad a határok megszüntetése az EU-ban, az egyes térségi kapcsolatok újra-építésére a határon túli kistérségek felé!

22 A budapesti lakosok városon belüli helyváltoztatásainak mód szerinti meg- oszlása hétköznap Személygépkocsival (vezetőként vagy utasként) Városon belüli utazások mód szerinti megoszlása Az összes mód arányában A motorizált módok arányában 28,8% 38,6% Tömegközlekedéssel 45,9% 61,4% Kerékpárral 1,3% Gyalog 21,8% Egyéb módon 2,2%

23 Az egyes szállítási ágazatok valós hatékonysági arányai Azonos energia felhasználású teljesitmény. Beruházási költség t/km Belvíz 25 Vasút 8 Közút Szállítási 1 3,5 11,8 díjbevétel Nemzetgazdasági költség tkm Baleseti szám Emissziós hatás Munkaigény

24 A fejlesztést sürgető tényezők Az uniós törekvések az EUDRS-kereteinek felállítására, VII.közlekedési folyosó Az uniós 20/20/20, valamint a közútról a vízre program Az árvíz és ivóvíz és energia kérdések hazai és nemzetközi megoldása Az intermodális közlekedési megoldások elsődlegessége, (közvetlen közlekedési kapcsolatok) A fővárosi/nagyvárosi forgalmi csillapítás, és légszennyezés megoldása Az élhető környezet településen belüli biztosítása Az egészséges kapcsolatok helyreállítása a lakókörnyezet és folyók között A vidék és a nagytelepülések összekapcsolása

25 A városhatárt átlépő utazások összetétele A gépkocsis ingázás aránya a városhatáron át ma 65%-os, ennek részaránya 2015-re elérheti a 75 %-ot

26 Mi a Duna szerepe a jövő fővárosa életében A főváros és agglomerációja közötti forgalomban mintegy 10%-os részt vállalni a személykocsis munkába járás kiváltására A szolgáltatással belépni a közösségi közlekedés egységes jegyrendszerébe Részt venni a városon belüli É/D forgalomban az új városrészek bekapcsolására Felújítani a teljes-körű menetrendi kapcsolatokat a folyó mentén a városok között Elindítani a fővárosi ellátásban történő működést, kiszorítani a kamionos árupótlást a belső kerületekből A szolgáltatásokat kiterjeszteni a szezonálisról a teljes évi igények kielégítésére Megteremteni a hajózás és a környezetvédelem együttműködését

27 A fővárosi lakosság várható sűrűségi változása re (A kiépített és tervezett új városi telepítésekkel)

28 A fővárosi agglomerációban tervezett kikötői rendszerek Déli főágon: Százhalombatta Tököl Érd Halásztelek Budafok/Háros M0/D Északi kiságon: Tahi Szentendre M0/É Budakalász Északi főágon: Visegrád Kisoroszi Vác Göd Horány Dunakeszi Újpest

29 Közút- és hajózás megváltoztatandó gazdaságossági viszonya a fővárosban Éves szinten kamion marad távol a fővárostól Belső logisztika villamos teherszállító gépkocsikkal Mintegy 3,5 millió/év személykocsi kerülhet a városon kívüli korlátozásra, kulturált közösségi közlekedéssel kiváltva A hajózás energia ellátása biomassza alapon A villamos gépjárműveknél kiemelt K+F+I tevékenység Hazai gyártásban és háttériparban új munkahely létesülhet A hazai teherhajózásban új munkahelyet adhat

30 Katamarán 165-fős gyorshajó a fővárosi agglomeráció kiszolgálására

31 Az újgenerációs vízibusz tervezett hajóvezetői pultja Főüzemi, orrsugár-hajtómű, és kormány-lapátok komplex vezérlése Segédüzemi géptéri felügyelet Utastéri kamerák Kikötési távmérős automatika és kamerák Éjszakai hajózási eszközök Ember nélküli géptér Egész-éves éves hajózásra kiépített klímarendszer, energia hasznosítással LED világítás, jelzőfények, és fényszórók

32 Az EU-ban a villamos járműgyártás prioritást kapott A K+F területen mind az energia tárolási mód fejlesztés, mind a hajtási módok alternatívái a közösségi közlekedésben támogatottak Hazai kutatásokban jelentős fejlesztések folynak mindkét területen A biomassza alkalmazása a mindennapi tömegközlekedésben már megjelent a közutakon is.(cng)

33 Közlekedési módok energiaigénye, emissziója

34 A flottához kifejlesztendő Információs rendszer

35

36

37 A szolgáltatások kiterjesztési lehetősége más területi alkalmazásra Mindkét szolgáltatás kiterjesztési lehetősége más agglomerációs területekre Menetrendi kapcsolatok visszaállítása a városközi személyhajózási közlekedésben Hétvégi menetrendi járatok a Bp-Győr, Bp- Dunaújváros-Baja összeköttetésre Modernizált kofa-hajózás a primőr és szezonális ellátásra Nemzetközi összeköttetések újra-építése Új konstrukciók bevezetése a Duna teherhajózásának kiszolgálásába a RO-RO forgalom lebonyolításába bekapcsolódás a nemzetközi kamionos tranzit vízre-terelésébe Fentiekkel biztosítani a fenntartható gazdasági és közlekedési fejlődést

38 Az új hajózási rendszerek várható környezeti hatása Az új hajózási stratégia a gazdaságos, környezetvédelemmel összehangolt alacsony emissziójú hajózást és azt kiszolgáló intermodális eszközöket igényli. Az országos közlekedésben elősegíti az energia takarékosság(20%-os) os) csökkentését, megújuló energiára előírt legalább 15%-os növelést Visszahat a hajózás, a vízi szakmák, és a gazdaság fejlődésére, a K+F+I hátterének biztosításával Felértékeli az ágazat szerepét a köztudatban Átértékeli a folyam szerepét a nemzetközi kapcsolatokban Jól megfogalmazott vízgazdálkodási feltételek mellett projektjeivel biztosítja a medencében élők fenntartható fejlődését Finanszírozási feltételeivel felszámolhatóak az elmaradt hazai fejlesztések, a környezeti céloknak megfelelően Fejleszti a gazdaságot, és segíti a turizmust

39 Göteborg amelyben a víz és a hajózás megújította a városképet Három évszázadban a világ egyik legnagyobb hajógyártója, ahol ben a hajógyártás megszűnt és a városrész kihalt 1990-tőla városfejlesztés a vízre épül A régi épületekbe a felújítás során irodák, kiállítások, éttermek, sportlétesítmények költöznek be 2007-ben megindul a személyhajózás, mint a városi közlekedés integrált része

40 A víz és a hajózás újra bekapcsolódik a város napi életébe Megindul a közösségi közlekedés a hajózásban

41 A régi épületek új köntösben a városban

42 A megújult kikötői negyed és a sportélet

43 A város hajózása turisztikai attrakciót is szolgál

44 Göteborg új városrészt épít a kikötő köré 2012-re

45 A megoldás és a teljes formavilág Molnár L. Péter ipari formatervező mérnök diplomaterve 2009-ben

46 A Batthyány-térre tervezett központi hajóállomás

47 A tervezett közösségi közlekedési szolgáltatások adatai és hatása Megcélzott utasforgalom felfuttatása: /munkanap indításra/12 hajó /m.n. öt-hét éven belül/20 hajó /m.n. tíz éven belül/ hajó Csúcsidős forgalom központi kikötőre fő/ó Utas összetételben prioritás a személyautósok kikapcsolása a fővárosból(p+r szolgáltatás a bérlet és jegyrendszerben) A szolgáltatás várhatóan gépkocsit kapcsol ki a napi ingázásból A bérletben a teljes külső/belső csatlakozások, és parkolás biztosítása A jelenlegi átlagos 15-17,517,5 Km/ó sebesség emelése a Km/ó utazási sebességre csúcsforgalmi időben

48 Kilátás a központi kikötőből

49 A hajózásban között vár- ható fejlesztések gazdasági hatása Teherhajózás tevékenységének javulása a 2,5 m-es merülés eredményeként: 100 mill.euro A teherhajózás teljesítményének duplájára növelése a saját export/importban: 135 mill.euro A teherhajózás teljesítése 4X-es növelése a tranzit és RO-RO hajózásban: 750 mill.euro A személyhajózás agglomerációs közösségi közlekedése hatására: (COx évi 0,5mill.m3) 7,5 mill.euro, externális megtakarítása 21,5 mill.euro Összesen:1 014 mill.euro, 280 mrd Huf éves gazdasági eredményt lehet számítani. Fentieken kívül ezek hatása várható: A menetrendi hajózás újra indításában A turizmust szolgáló hajózás hatásában A fővárosi élelmiszer elosztásban, city-logistics területén Az érintett kikötők helyi KKV-kat érintő kereskedelmében, valamint A fejlesztések következtében létrejövő munkahelyek számának növekedésében, illetve megtartása, és az árvízmentes létfeltételek biztosítása terén.

50 A Temze Clippers személyhajózás a Temze-2000 projekt eredménye

51 A Temze Clippers egyik korszerű hajója a helyi közlekedésben

52 A kikötők a turisztikát is szolgálják

53 A kofa-hajózás az 1900-as évek fővárosi ellátásában

54 A hajózásban között vár- ható fejlesztések gazdasági hatása Teherhajózás tevékenységének javulása a 2,5 m-es merülés eredményeként: 100 mill.euro A teherhajózás teljesítményének duplájára növelése a saját export/importban: 135 mill.euro A teherhajózás teljesítése 4X-es növelése a tranzit és RO-RO hajózásban: 750 mill.euro A személyhajózás agglomerációs közösségi közlekedése hatására: (COx évi 0,5mill.m3) 7,5 mill.euro, externális megtakarítása 21,5 mill.euro Összesen:1 014 mill.euro, 280 mrd Huf éves gazdasági eredményt lehet számítani. Fentieken kívül ezek hatása várható: A menetrendi hajózás újra indításában A turizmust szolgáló hajózás hatásában A fővárosi élelmiszer elosztásban, city-logistics területén Az érintett kikötők helyi KKV-kat érintő kereskedelmében, valamint A fejlesztések következtében létrejövő munkahelyek számának növekedésében, illetve megtartása, és az árvízmentes létfeltételek biztosítása terén.

55 Az Új Széchenyi-Terv és a hazai DS összekapcsolása A városi és elővárosi közösségi közlekedés fejlesztésére rendelkezésre áll (Önkormányzatok és társulásai) mft, 100%-os támogatással ezek kivitelezésére mft, 100%-os támogatással Az ország és régióközpontok nemzetközi vasúti és vízi elérhetőségére mft, 100% támogatással A közlekedési módok összekapcsolása, gazdasági központok intermodalitása, és a közlekedés infrastruktúra fejlesztésére, kikötők létesítése és modernizálása 3000 mft, 100%-os támogatással Kerékpárút hálózat létesítésére(önkormányzat és társulások) 6466 m Ft, 90%-os támogatással

56 Köszönöm figyelmüket. Kapcsoljuk be a térséget a EUDRS-által biztosított fejlesztési lehetőségekbe