2012. Dél-borsodi Egészségügyi és Szociális Klaszter

Átírás

1 2012. Dél-borsodi Egészségügyi és Szociális Klaszter dr. Szalkai Iván Beszámoló jelentés a A Kaqun víz hatása a kognitív funkciók sebességére vizsgálatról. Engedélyszám:IV-R /2012

2 ÖSSZEFOGLALÁS A Kaqun víz hatása a cognitív funkciók sebességére vizsgálat random kiválasztott, a korcsoportnak megfelelő egészségi állapotú idős embereken történt. A csoportok átlagéletkora 65 év körüli. Négy csoportot hoztunk létre, 1,5 l; 1 l; 0,5 l Kaqun vizet fogyasztók, valamint a kontroll csoport, amely 1 l csapvizet ivott. A mérések során a mérést végző, s azt kiértékelő nem ismerte a csoportbeosztást, az csak adatok feldolgozása után került az elemzők tudomására (kettős vak). Vizsgálva lett a dózis és a terápiás hatás összefüggése is. Vizsgálva lett: pletismogram, HRV analízis eszközeivel a pulzus szám szórása nyugalmi és terhelési állapotban; Vérnyomás (szisztolés és disztolés), oxigén szaturáció, SRT (reflex idő) és CRT ( cognitív idő). A mérési adatok RopStat szoftverrel kerültek kiértékelésre, s a változások szignifikanciája elemzésre. Szignifikáns eredményt kaptunk a vérnyomás csökkentő hatásra (szisztolés, diasztolés). A pulzus szám szórásának a vizsgálatával meghatároztuk a stressz indexet. A napi 1,5 és 1 liter vizet ivó csoportban lehetett bizonyos intervallumokban szignifikanciát kimutatni. A reflexidő csökkenésénél mindhárom csoportban szignifikáns eredményt kaptunk. A cognitív idő vizsgálatánál mindhárom csoportban szignifikáns változást észleltünk. Az oxigén saturáció szignifikáns mértékben csak a napi 1,5 l Kaqun vizet fogyasztók esetében növekedett. A kontroll csoport adatainak az elemzése több esetben a bázis első hét intervallumban hasonló eredményeket hozott, mint a Kaqun víz fogyasztása, de ez a hatás nem tartós. Ennek oka egyrészt a pszichés területen keresendő, de valószínűbb, hogy a folyadékhiány megszüntetésével,a keringő vérmennyiség felhígításából eredő javulást tükröz. Ez a javulás nem olyan tartós, mint a Kaqun víz fogyasztása által kiváltott hatás. A dózis és a hatástartam vizsgálatánál látható, hogy az 1-1,5 l/nap dózis esetében a maximális hatás a Héten jelentkezik, fokozatos javulás után, míg a 0,5 l/nap fogyasztása esetében a második héten, utána az eredmény romlik. Ebből következik, hogy alapvetően az 1-1,5 l/nap dózis a megfelelő. 2

3 A vizsgálatból látható, hogy a Kaqun víz az idős lakosság esetében javítja a haemodinamikát, gyorsítja a reflex és gondolkodási folyamatokat, növeli a szervezet oxigén tartalmát. Bevezetés: KAQUN VÍZ ELMÉLETE Napjainkban egyre többször találkozhatunk speciális, csodatévő termékekkel, vagy annak kikiáltott különböző anyagokkal. Ezek a csodatévő anyagok gyakran elvéreznek a tudományos igényű bizonyításon, gyakran azonban az általunk orvosok által kevésbé ismert területeken találjuk meg a működésük magyarázatát. Sokáig ilyen volt az oxigén tartalmú víz is. Ennek egyik oka az oxigén tartalmú vizek előállítási mechanizmusában van, hiszen találunk egyszerűen oxigén gázzal feltöltött vizet hasonló technológia, mint a szikvízé, ahol CO2 gázt nyeletnek el a vízzel. Találhatunk ózonnal kezelt vizet is, ezekre azonban az jellemző, hogy az oxigén a nyomás csökkenésekor hamar eltávozik a vízből, ezért hatásának a hosszútávú kimutathatósága kétséges. A magasabb oxigén tartalmú vizek egyik típusa a Kaqun víz. A Kaqun víz gyógyító hatását számtalan tapasztalati tény, valamint kísérlet is igazolja, azonban a szakemberek körében is ott a kétkedés, hogy miként tud gyógyítani ez a víz. A vizsgálatok a Kaqun víz gyógyító hatását a következő tényezőkre vezetik vissza, illetve igazolják: 1. a víz, mint speciális tulajdonságokkal rendelkező anyag 2. a vízben oldott oxigén hatása 3. a szervezet redox rendszerének a változása a vízkezelés hatására 4. a kaqun víz lúgos vegyhatása A Kaqun technológia. A Kaqun vízátalakítási technológia szabadalommal védett. A lényege, hogy a szűrt vizet elektromos és megadott frekvenciával üzemelő mágneses téren vezetik át, ahol katalizátorok között megadott ideig tartózkodik a víz. A kezelés hatására a következő változások mennek végbe: 3

4 A nagy vízklaszterek felbomlanak, és kis, 6-9 molekulás, stabilabb klaszterek jönnek létre, Az elektromos tér hatására a hidrogén ion szabadul fel, amely a vízklaszter elektromos töltését megváltoztatja, reakcióképességét növeli Az oxigén aránya és reakcióképessége a hidrogén vesztés hatására növekszik A víz Ismerjük, megisszuk, folyik a csapból s lassan az egyik legnagyobb értékké válik. Megszoktuk, hogy itt van, nélküle nincs élet, a biológiai struktúrák jelentős alkotórészét adja. Tudjuk, hogy H2O a szerkezete. Tudjuk, hogy 0 fokon fagy meg, s 100 fokon forr, sajátossága, hogy 4 fokon sűrűbb, mint 0 fokon, (elgondolkoztunk azon, vajon miért?). De ha összevetjük hasonló, 2 hidrogén atomot tartalmazó molekulákkal (H2S, H2Se, H2Te), akkor kiderül, hogy a molekulasúly alapján mínusz 100 fokon kellene forrnia. A periódusos rendszer hatodik oszlopában ahová az oxigén is tartozik, alapvetően magasabb a forráspont, de ezek közül is kiemelkedik a víz. Ennek az eltérésnek az oka a víz szerkezetében keresendő, abban, amit víz klaszternek hívunk. A víz képlete ezért nem H2O, hanem H2nOn. Ezek a tetraéderek alkotják a több száz molekulából álló klasztereket. A folyékony vízben egyedi molekulák, kis méretű klaszterek és nagy méretű klaszterek egyaránt megtalálhatóak. Ezek az alakzatok folyamatos átalakulás-ban, bomlásban és épülésben vannak, de mintegy 10%-uk stabil marad. Ezek a formátumok a belső terükben egyéb molekulákat képesek tárolni, s azokat lassan felszabadítani. A klaszterek a biokémiai folyamatokhoz képest hosszú ideig, (millisecundum nagyságrendben) maradnak stabilak. Attól függően, hogy a klaszterek külső 4

5 burkán a dipólus szerkezetű vízmolekula hogyan helyezkedik el, az lehet pozitív vagy negatív töltésű, vagyis savas vagy lúgos jellegű. A klaszter nagyságától függ, hogy az átjut-e a sejtmembránon, vagy az intercelluláris térben marad. A sejtfalon csak a kis, 6-8 vízmolekulából álló klaszterek jutnak át. A klasztermentes vizet halott víznek tartjuk. A sejtmembránon a víz un. transport fehérjék segítségével jut át. A transport fehérje egy olyan fehérje, amely spirális alakban feltekeredett, a negatív töltésű aminosavak a külső oldalon helyezkednek el, s csatornát képeznek, amelyben a dipólus jellegű víz, (6-9 vízmolekulából álló kis klaszterek) s a hozzá kötődő (benne oldott) anyagok keresztüljutnak a sejtmembránon. Az átjutásban szerepet játszik az osmotikus nyomás is, minthogy a sejten belől a vízben oldott anyagoknak köszönhetően az ozmotikus nyomás 300mosm/l, (isotonia 280 mosm/l) amely magasabb az extracelluláris tér osmotikus nyomásánál. A sejtmembrán szűrő szerepét mutatja, hogy a sejten belől a ph 6,8, míg a sejten kívüli térben 7,3-7,4. A sejtfelszínen lévő, erősen negatív töltésű sziálsav pedig Van der Waals kötések révén képes a sejtfal vizes burkát biztosítani. A klaszterek kialakulását a víz molekula dipólus jellege teszi lehetővé. Az oxigén felőli rész a negatív, a hidrogén atomok felőli rész a pozitív töltésű. Az elektromos eltérés lehetővé teszi, hogy a két vízmolekula között H-O hidak jöjjenek létre, amelyek távolsága nagyobb, kötésereje ezzel együtt kisebb, mint a molekulán belőli H-O kötés ereje. Ezek a kötések hozzák létre az alap tetraéder struktúráját a víznek (4 vízmolekula alkot egy struktúrát H8O4). A klaszter struktúra változékonyága hozza létre a víz kristályszerkezetét. A fagyott víz szilárd kristály, amely megolvadva folyékony kristállyá alakul át. Ahogyan növekszik a hőmérséklet, ez a klaszter struktúra egyre inkább az egyedi molekulák irányába tolódik el felbomlanak a klaszterek, s az egyedi vízmolekulák gáz állapotot vesznek fel. A klaszterek arányát, azok formáját számtalan tényező befolyásolhatja. 5

6 A víz másik formája nem a gömb alakú klaszter, hanem a fonal alakú polimer szerkezet. Ez a szerkezet képes magára felfűzni a gyűrűs szerkezetű molekulákat, (fehérjéket, hormonokat, szénhidrátokat), ezzel lehetővé tenni a közöttük történő kémiai reakciókat, információ cserét. A polimerizáció lehet elektrodonor, illetve elektroacceptor, ezzel részt vesz a szervezetben a szabad elektronért folyó küzdelemben. A polimerizációt beindító egyik mechanizmus a Fe2 és a hyperoxid jelenlétéhez kötött (Fenton reakció). Fe2+ + H2O2 = Fe3+ + OH- + OH* Az így képződő OH gyökök indítják el a víz polymerizációját. A víz polimerek egy olyan speciális sajátossággal rendelkeznek, hogy külső frekvencia besugárzással (hang, fény) a polimerek átalakulási sebessége, s ezáltal élettani hatása is megváltozik. Fény hatására a polimer spontán rezgési frekvenciája növekszik. Ez a sajátosság magyarázhatja az olyan látszólag nehezen érthető hatásokat, mint amelyeket a fény, lézer, infrasugárzás, infrahang, tibeti harangok, a mágnesterápia, a mobil telefonok okoznak. A víz klaszterek magyarázzák meg olyan fizikai sajátosságát a víznek, mint a speciális felületi feszültség, ahol a Van der Waals féle energiák hatására a folyadék felszín bizonyos szintig terhelhető, a felszíni molekulák befelé ható energiája meghaladja a molekulák mozgásából adódó kifelé ható erőket. Ennek nem csak a molnárkák vízfelszínen való járásában van jelentősége, hanem a folyadékban lévő anyagok bőrfelszínen keresztül történő áthatolásában is, jelen esetben a vízben oldott oxigén szervezetbe kerülésében. Az oxigén. Az oxigén a víz mellett az élet másik alapköve. Oxigén nélkül nincs élet, azonban alapvetően egy igen erős méreg, s a szervezet az oxigén hatásának egyensúlyát csak igen bonyolult szabályzó (redox) rendszerrel képes kordában tartani. Az oxigén voltaképp a sejt elektrokémiai folyamatainak a katalizátora. Sok sejt működése megváltozik oxigén hiányos, vagy magasabb oxigén tartalmú környezetben. A vízben oldott oxigén kezelést a múlt század harmincas éveiben Otto Wartburg, német professzor dolgozta ki silicosisos betegek kiegészítő kezelésére. Ma már ismert, hogy a vízben megfelelő formában oldott oxigén javítja szövetek oxigén ellátását, természetesen elsősorban a bejutás felszívódás helye körül (bőr, tápcsatorna, máj), de a klaszterek stabilitása miatt a vér útján messzebb is eljutnak. Különböző tumor sejtvonalakon lefolytatott vizsgálatok kimutatták, hogy oxigén jelenlétében %-ban csökken a tumorsejtek száma. A hatás nem lineáris az oxigén koncentrációval, de csak az eredeti, normál hőmérsékletű 6

7 Kaqun víznél jelentkezik, a forralt víznél nem (klaszterszerkezet felbomlik a forralás hatására). Napjaink oxigén kezelésében a Kaqun vízhez a hyperbárikus oxigén terápia hasonló. Jó eredményeket érnek el tartós kezeléssel bőrfekélyeknél, szénmonoxid mérgezetteknél. Kezelés során is megállapítható az oxidatív stress mutatók és gyulladásos folyamatok csökkenése. A hyperbarikus oxigén terápia egyik mellékhatása, a spontán csonttörés, a vizes kezelésnél nem jelentkezik. A tumorsejtek növekedése felgyorsul 7 Hgmm parciális oxigén nyomás alatt. Ha az oxigén szint 2,5 Hgmm alá csökkent, a tumoros sejtek elveszítik sugár, cytostatikum és fotodinámiás kezelésekkel szembeni érzékenységüket. Magasabb oxigén szintnél pedig bizonyított, hogy a tumor sejtek növekedése lelassul. Az oxigén és tumor hatás vizsgálatánál ma már olyan eredmények is megjelennek, hogy oxigénhiányos légkörből norm. oxigen koncentrációra (10%-ról 21 %-ra) helyezett egereknél megnőtt a lymphoma kialakulás aránya. A Kaqun víz esetében azonban mint láttuk más folyamatok dominálnak. Szabadgyökökre való hatás, az oxidatív stressz szerepe Az oxigén a szervezetben igen fontos elektronátvívő szerepet tölt be. A folyamat: O O2 O3 OH- H2O2 H2nOn A Kaqun víz hatására a szervezetben szabad gyökök képződnek, amelyek a szervezet számára veszélyes szignált képviselve biológiai folyamatokat indítanak el. Napjainkban egyre több vizsgálat igazolja a redox rendszer szignál szerepét. A redox szignál beindít bizonyos szabályzó folyamatokat (pl: sejt szinten az apoptózist, szöveti szinten az értágulatot, stb). A redox folyamatoknak helyük és szerepük van a szervezet működésében, nem tekinthetőek egyértelműen negatív szereplőknek, bár sok elváltozásban és betegségben szerepük van. A szabadgyökök szabályzó szerepét ma már elsődlegesebbnek tartjuk, mint a pathológiai szerepüket, amely nem a szabad gyökről, hanem a szervezet szabályzó rendszerének a pathológiájáról, kimerüléséről szól. Az oxigén molekula nem veszélyes, azonban átalakulása során elektronfelvétellel aktív gyökök képződnek, s ezek rendelkeznek károsító hatással is. A szabad gyökök életideje in vivo 10-7, 10-4 sec, ami következtében a szabad gyökök nem csak a keletkezési helyükön, hanem távolabb is szignálként működhetnek, kifejthetik hatásukat. A szabad gyök képződés és szabályzás fiziológiás helye a sejt mitokondriumban található. Itt a folyamatosan keletkező szabad gyökök semlegesítését a szuperoxid dismutase enzim végzi. Vas 7

8 vagy réz ion jelenlétében igen agresszív.oh gyök keletkezik, amely 10-9 sec.-ig marad fenn. Ezt semmilyen enzim sem képes semlegesíteni (Fenton rakció). Mint láttuk, ennek a reakciónak van szerepe a víz polimerizálódásában is. A szervezet szabályzása a korábbi, a peroxid fázisban zajlik le. Amennyiben a prooxidáns és antioxidáns rendszer egyensúlya felborul, elindulnak a degeneratív betegségek, s ekkor beszélünk oxidatív stresszről. Az élő sejtek, mint elektromos rendszerek, folyamatosan létrehoznak és fenntartanak egy extrém komplex térbeli elektromos, azaz redox mintázatot. Ennek a térbeli redox mintázatnak egyik leghatékonyabb és gyors fiziológiás (és patológiás) szabályozását a reaktív oxigén és nitrogén származékok végzik. Az aerob sejtekben az összehangolt mitokondriális hálózat fogyasztja el a felhasznált oxigén 90 %-át, biztosítva az ATP energiát a sejtfolyamatok számára. Ez a dinamikus mitokondriális energia és redox hálózat pillanatról pillanatra változik az intra- és extracelluláris jelek függvényében. Amikor a sejt pillanatnyi energiaigényéhez képest kevés az oxigén (csökkent oxigén ellátás vagy megnövekedett energia igény) a sejtet átszövő és összehangolt mitokondriális hálózat hipoxiás redox szignált bocsát ki a megnövekedett ROS(reaktiv oxigen rendszer) kieresztéssel. A ROS kibocsátott növekedése, mint egy másodlagos messenger rendszer, egy összehangolt komplex választ indukál a redox-szenzitív faktorokkal és molekulákkal. A szervezeten belől az oxidatív folyamatok két vegyületcsoporthoz kötődnek, a ROS és a RNS(reaktiv nitrogen rendszer) csoporthoz. A RNS enzimnek háromféle izoformája létezik. A neuronális nrns (centrális és perifériális neuronokban) és az endoteliális erns (főként az endotél sejtekben), amelyek folyamatosan kifejeződő kalcium és kalmodulin függő enzimek. Az indukálható irns az immunsejtekben és számos egyéb sejttípusban képződnek. Az irns transzkripciós aktivációját okozhatják endogén mediátorok (kemokinek, citokinek stb.) vagy exogén faktorok (bakteriális toxinok, vírusfertőzések, allergének, ózon, hipoxia, tumorok stb.). A mitokondrium szerepe A mitokondrium a sejt energiatermelő szerve, az oxigénfelhasználás, s ennek révén a szabad elektron termelés jelentős mértékben itt történik. A mitokondriumnak fontos szerepe van a sejt redox rendszerének, Ca 2+ anyagcserén keresztül az apoptózishoz vagy a sejtosztódás beindításához szükséges szignál leadásában. A mitokondriumban mind a ROS, mind a NOS rendszer jelen van. A mitokondriális ROS termelés fő beindítói a belső membrán potenciál, a Ca 2+, az O tenzió, a NO, valamint a tápanyag rendelkezésre állása. 8

9 Ez a ROS/RNS által indukált és szabályozott válasz képes befolyásolni a gén expressziót, az apoptózist, a sejt növekedést, a sejt adhéziót, a kemotaxist, a protein protein interakciókat és enzimatikus funkciókat, az angiogenezist, immunfolyamatokat, a gyulladásos folyamatokat, a Ca 2+ homeosztázist, az ion csatornákat és számos egyéb folyamatot. Hyperbarikus oxigén terápia alatt NO szint emelkedése párhuzamot mutatott a krónikus fekély gyógyulási ütemével. Kísérletes körülmények között, in vitro vizsgálat során a kaqun oxigéndús vízben 10 másodperc alatt a maximumot mutató reaktív oxigén gyök koncentráció érhető el. Ez a reakció a sejtrendszerben ugyanígy végbemegy, ugyanis a sejtfalban a peroxidase generálása a molekuláris oxigénből, mind pedig a substrat oxidációja végbemegy, miközben reaktív folyamatok egyensúlyban vannak. Mint tudjuk, a reaktív oxigén gyökök hiánya ugyanúgy problematikus, mint az oxidatív stressz állapotot okozó túltermelésük. Az in vitro rendszerben mért rendkívül gyors reaktív oxigén növekedés támogatja azt a feltételezést, hogy az oxigéndús víz kellő mennyiségű adagolása in vivo körülmények között is gyors és nagyobb mennyiségű OH gyök keletkezéséhez vezet a Fenton(Haber-Weiss) reakció révén. Ismert tény, hogy az intracellularis oxidatív állapot, a reaktív oxigén gyökök (ROS) fontos szerepet játszanak az apoptózisban. A reaktív oxigén származékok (ROS) és a reaktív nitrogén származékok (RNS) fontos szignálrendszert képviselnek az intra- és intercelluláris kommunikációs folyamatokban és a redox-homeosztázis fenntartásában. Ez a ROS/RNS által indukált és szabályozott válasz képes befolyásolni a gén expressziót, az apoptózist, a sejt növekedést, a sejt adhéziót, a kemotaxist, a protein protein interakciókat és enzimatikus oxigén keletkezik. A reakcióban a NADH is részt vesz. Hibátlan rendszer esetében ezek a funkciókat, az angiogenezist, immun-folyamatokat, a gyulladásos folyamatokat, a Ca 2+ homeosztázist, az ion csatornákat és számos egyéb folyamatot vezérel. A limphoid sejtekben a ROS megjelenése aktiválja azt a transcripciós enzimet, amely a sejt szintű oxidatív stressz egyik fontos faktora. A sejtben zajló ROS és RNS aktiváció befolyásolja a hibásan feltekeredett fehérje molekulák degradációját, befolyásolják a foszfolipidek működését, s egyben ezek az anyagok a szignál képződés fontos elemei is egyben. Szabad gyökök szerepe az idegrendszer működésében. A ROS és RNS idegrendszeri szignálként is működik, szerepe van a neurális szignálfolyamatokban, az idegrendszeri plaszticitás és memória kialakulásában. Az NO egy olyan szabadgyök molekula, amely képes szabadon átdiffundálni a sejtmembránon, és mint neurotranszmitter, neuromodulátor és szignálmolekula működhet. Szabályozza a neurotanszmitter 9

10 kibocsátást, s ez úton a szinaptikus aktivitást, valamint képes szabályozni a középagy dopamin neuronjainak gerjeszthetőségét is. A neurotransmitterek azonban antioxidáns, szabadgyökfogó képességgel is bírnak, így szabályozzák az ingerület átvitelt, s a neuronokra irányuló protectív hatását. A kaqun víz fogyasztása egy reaktív gyök csúcsot ( OH, O2 és H2O2) hoz létre a fogyasztás pillanatában, amely a fenti mechanizmussal egyrészt fokozza a szabad gyökök hatását, s elősegíti az apoptózis bekövetkezését, az immunrendszer stimulálását, másrészt provokálja a szervezet saját antioxidáns rendszerét. Ez a lökésszerűen jelentkező reaktív gyök képződés erős apoptotikus ingert képez. A szervezet oxidatív stressz elleni védelme három szinten zajlik: 1. Antioxidáns enzimek 2. Endogen nem enzimatikus antioxidánsok 3. Exogen antioxidánsok (táplálékkal bevitt). Meg kell jegyezni, hogy a nyomelemek nem rendelkeznek antioxidáns hatással, hanem a szervezet antioxidáns enzimjeinek a felépítéséhez szükségesek. Ez ismételt és sokadik bizonyítéka annak, hogy a szervezetben dinamikus egyensúly van, s nekünk a terápiánk során ennek az egyensúlynak a fenntartását kell elérnünk, az egyoldalú gátló kezelés nem biztos hogy minden esetben célszerű. Lúgos vegyhatás szerepe A kaqun víz enyhén lúgos, 7,6-8 ph-jú. A sejten belőli vegyhatás enyhén savas, az intracelluláris téré enyhén lúgos. A szervezet anyagcsere termékei alapjában savas vegyhatásúak, amelyek a vesén, széklettel és a bőrön keresztül távoznak. Vizelet: 4,5 8,5 között, étkezéstől függően Széklet: 5,5, étkezéstől függően Verejték bőr: 4,5-5,5 A szervezet a felesleges savas vegyhatású termékek ürítésére még a légzést (CO2 szint csökkentése), valamint a zsírsejteket is felhasználja. A zsírszövet egyik feladata a savas jellegű anyagcsere lebomlási termékek tárolása. Az enyhén lúgos kaqun víz p. os fogyasztása esetében elősegíti a termelődő savas termékek közömbösítését, fürdés során pedig a bőrön lévő savak közömbösítésével fokozza azok bőrön át történő kiürülését. Lúgos közegben a tumor sejtek életképessége csökken. 10

11 A kaqun vízzel végzett egyéb mérések eredményei: 1. A víz fogyasztása után megnőtt az izomerő. A reakcióidő msec-umokkal csökken. Ez a mérés az ideg és izomrendszer teljesítménynövekedését mutatta a kaqun víz fogyasztása hatására. 2. A vér oxigéntelítettsége (oxigen saturáció) 1,2%-al növekedett vízfogyasztás után. A Vicardio készülékkel mért cardiális stressz átlag 22-ről 16-ra csökkent (javult), a pulzusszám csökkent. Ez a mérés a szívizomzat terhelésre való javuló reakcióképességét mutatja. A vérnyomás 2%-al csökkent, a Rosenberg vizsgálat eredménye javult. (Semmelweis Egyetem, Testnevelési és Sporttudományi Kar) 3. Cardio-vasculáris betegségek (dr. Zeltner György vizsgálatai): a. Anginás betegek esetében 75%-uknál csökkent a nitrátok iránti szükséglet, végül 41% teljesen elhagyta a nitrátok szedését. b. Pitvar fibrilláció esetében a ritmus normalizálódott. c. TIA, VBI 80%-ban javult a kaqun víz fogyasztása után d. Perifériás obliteratív érbetegség esetében 85%-ban nőtt a járástávolság, s 25%-ban begyógyultak a fekélyek is. e. Visszeres lábszárfekély 60%-ban gyógyult a kaqun fürdő kezelés során. 4. Bőrbetegségek (vírus, baktérium, gomba) javul a kaqun fürdő hatására, fekélyek (visszeres, érszűkületes, diabeteses) javulnak vagy teljesen eltűnnek. Verruca seborhoica ellapul, számuk csökken 5. Traumás sérülések esetén a hámosodás felgyorsul, az égett bőr (sugár, termi-kus) minimális hegesedéssel nyomtalanul gyógyul 6. A kaqun víz jelentős fizikai terhelés esetén csökkenti a fáradtság érzetet (hosszú távú vezetés) Használata: A kaqun víz alkalmazásának három formája van. 1. A kaqun víz fogyasztása, amely prevenciós cél és fenntartó kezelés eseté-ben ½ l naponta, terápiás céllal 1,5 l naponta, egész napra elosztva. Ilyenkor a hatás a tápcsatornából történő felszívódás útján jelentkezik, belszervi, bőrtől távolabb eső szervek, tápcsatorna betegségei esetében használatos. 2. A kaqun vízben való fürdés. A fürdés időtartama 50 perc, naponta 1-3 fürdés alkalmazható a betegség súlyosságától függően. Főleg bőrhöz kapcsolódó, illetve közel lévő 11

12 elváltozások esetében javallt, de a többi esetben is hasznos. A fürdőkúra ideje két hét, amely szünet után folytatható. Ezt a beteg állapota, a gyógyulás üteme határozza meg. 3. Oxy gél használata, amely fekélyek esetében biztosítja a hosszú idejű oxigén hatást Összefoglalva: A Kaqun víz egy speciálisan előállított, fogyasztásra és fürdésre használt víz, (funkcionális víz) amely fizikai jellemzőiben, ph-jában, oxigén szintjében eltér a normál ivóvíztől. (OTH engedély: 420-2/2007, OKI szakvélemény: 6212/2011). A Kaqun víz 16 mg/l oldott oxigént tartalmaz, ph-ja 7,8 8,5 közötti (enyhén lúgos), a cytoplasmánál alacsonyabb osmotikus nyomással rendelkező folyadék, amely hatásmechanizmusa: - a megváltozott felszívódási és hasznosulási viszonyok - a magas oldott oxigén tartalom - lökésszerű prooxidáns hatás, amely felgyorsítja a sejtregenerációt, fokozza az immunrendszer működését, tágítja az ereket, s potencírozza a szervezet antioxidáns enzimrendszerét - lúgos vegyhatás, amely csökkenti a savas lerakódást, s ezzel a szöveti ödémát Az idős korral együtt járónak tekintjük a memória, az idegi és kognitív funkciók lassulását. Ennek hátterében a prooxidáns gyökök felszaporodását, a szervezetben lerakódó anyagcseretermékeket, valamint az idegi és mentális aktivitás csökkenését tételezzük fel. Az idegi és mentális funkciók gyengülése az idősödés egyik korai jele, amely mérésekkel objektíven meghatározható. Cél: 1. Igazolni vagy elvetni azt a hypothezist, hogy a Kaqun víz fogyasztása befolyásolja: a. az alapvető mentális funkciókat, b. hatással van a vegetatív idegrendszer működésére c. befolyásolja a vérnyomást d. hatással van az erek tágulási ütemére 2. Megvizsgálni, hogy ezek a hatások dózisfüggőek-e 3. Megvizsgálni a hatás időbeni kifejlődésének és tartósságának az ütemét. Anyag és módszer 12

13 A vizsgálat dr. habil. Huszár András Ph.D vezetésével dr. Szalkai Iván gyakorlati kivitelezésében, a Kaqun Kft dolgozóinak bevonásával került végrehajtásra. A vizsgálatba 60 főt vontunk be. 4 csoportot alkottak, minden csoportban 15 fő indult. Ezek a csoportok voltak: 1. Kaqun víz napi 0,5 l fogyasztás 2. Kaqun víz napi 1 l fogyasztás 3. Kaqun víz napi 1,5 l fogyasztás 4. Kontroll csoport napi 1 l víz fogyasztása 1. táblázat. A csoportok jellemzői: csoport összetétel életkor férfi nő összesen átlag szórás ,69 év 4,73 év ,73 év 6,56 év ,36 év 6,12 év év 7,9 összesen / átlag ,93 év 6,33 év A vizsgálat alatti lemorzsolódás nem mellékhatás fellépte miatt következett be. Egyetlen önkéntes panaszkodott fejfájásra, de a kapcsolat a fogyasztott vízzel nem volt bizonyítható. A vizsgálat placebo kontrollos, randomizált, kettős vak vizsgálat. A vizsgálat anyaga: Kaqun víz, placebo: csapvíz Kaqun üvegben. A vizsgálat során olyan év közötti, mindkét nemet képviselő önkéntesek kerültek bevonásra, akik 2 hónapon belől nem fogyasztottak vagy nem fürödtek Kaqun vízben. Egészségi állapotuk a korosztálynak megfelelő. A csoportbesorolás az érkezés sorrendjében történt, semmi más nem határozta meg (0,5 1 1,5), random módszer. A kontrollcsoportot egy másik helység látogatói közül választottuk ki, azok a valós csoporttal nem találkoztak. A minta kiválasztásánál törekedtünk az alábbi feltételek meglétére: Önellátó, vagy adott korosztályban még dolgozó, aktív társasági életet élő, átlagos egészségi állapotú (nem kórházi kezelés alatt álló) időseket kiemelni a vizsgálat céljára. 13

14 A Vizsgálat a következőkre terjedt ki: 1. a reflex idő (SRT) domináns kéz vizsgálat 35 elemen keresztül. Elemzésre kerül az átlag P200-as idő, leszűrve a betanulásnak tekintendő három legmagasabb értéket. Megfigyelésre kerül a P200-as idő hullámzása is. Normál érték 200 msec. 2. Cognitív idő (CRT) eltérő hangmagaságú jel felismerése, nyomógombbal történő jelzése, nehezítve visszafele történő számolással, s a gomb lenyomása közben a szám kimondásával. A vizsgálat hossza 35 elem. Normál érték 300 msec. A vizsgálatnál nem vettük figyelembe a három legmagasabb valamint a 200 msec. alatti értékeket. A legmagasabb értékeket betanulási értéknek tekintettük, amelyek fals módon megnyújtják a kapott eredményt, a 200 msec. alatti értékek pedig nem cognitív folyamat eredményei. 3. HVR mérés, annak szórása, szórási % meghatározása norm. helyzetben, illetve 10 guggolás (30 watt terhelés) után. Az alapadatok és a változás rögzítése. A szórási adatok az adott intervallumban a szimpatikus és paraszimpatikus idegrendszer ingerhatásait reprezentálja, így stressz indexként használható. Meghatározásra kerül az ér tágulás minimál és átlagértéke, amely a capillárisok rugalmasságát jelzi. 4. Oxigén saturáció mérése 5. Vérnyomás és pulzusszám rögzítése. A pulzusszámot mértük nyugalmi helyzetben, valamint terhelés után minden 10 másodperces ciklusban, s meghatározásra került a fittségi index, vagyis az az időpont, amikor a nyugalmi pulzusszámot a pulzus a terhelés után elérte. A mérésben használt eszközök: Oxigén szaturáció: Innomed Rt Oxycard készülék, mely a perifériás vér oxigén szaturációját, valamint az átlag pulzusszámot rögzíti. Többi vizsgálat: Kellényi féle tremométer, amely rögzíti a jel és a válaszjel közötti időtartamot, valamint szoftveresen képes rögzíteni a mért értékeket dinamikusan és statisztikai elemzés után. A statisztikai elemzések: FFT analízis, lineáris regressziós korreláció elemzése, standard hiba elemzés, normalitás vizsgálat, függő változók (elméleti átlagok egyenlőségének 14

15 tesztelése, sztochasztikus homogenitás tesztelése), a valamint a változások szignifikancia szintjének értékelése. A vizsgálat időtartama ½ év. A vizsgált személyekből csoportokat képeztünk, s a csoport adatok átlagának (mediánjának) elemzését végeztük el. Betegkövetés és hatásértékelés A kiválasztott személyeken 5 mérést végeztünk, induláskor, a 7, 14, 21. és 28.-ik napon. A folyadékkal való ellátás ezeken a napokon, kiszámolt mennyiséggel történt (3, 5, 7, flakon víz). A mért adatokat elektronikus és papír alapú dossziéban őrizzük, a csoportbeosztás külön kerül nyilvántartásra. A méréseket végzők nem ismerik a csoportbeosztást. A papír alapú dokumentumok között kerül tárolásra a vizsgálatban való önkéntes részvétel igazolása, a résztvevők tájékoztató dokumentuma, vizsgálati adatlap, valamint a víz átvételét igazoló dokumentum. Vizsgálati eredmények: 1. Szisztolés vérnyomás értékelése A vérnyomást az egyéb mérések előtt, minimum 10 perc pihenés után mértük. A kapott eredmény (medián értékek összehasonlítása): 2. táblázat. összehasonlító adatok systolés vérnyomás változása medián csökkenés hetek bázis mértéke 1,5 l./nap l./nap (26), 17 0,5 l./nap kontroll (9), 1 A szisztolés vérnyomás csökkenése legnagyobb mértéket a napi 1 l-t fogyasztóknál következett be, a kontrollnál elenyésző volt. 15

16 1. ábra szisztolés érték változásának ábrázolása Az összevont elemzés esetében jól látható, hogy mindhárom csoportban jelentős vérnyomás csökkenés érhető el, míg a kontroll csoport csak az első héten mozog együtt a vizsgálati csoportokkal, később visszatér a kiindulási értékre. (pszichés hatás, vízterek feltöltése ) A 1,5 l/nap csoport elemzése: 3. táblázat. 1,5 l / nap csoport adatok csoport átlag medián szórás relatív szórás normalitás (norm=1) bázis , ,13 0, hét 131, , ,0879 0, hét 129, , ,0849 0, hét , ,107 0, hét 130, , ,13 0,8006 A függő változók vizsgálatánál az elméleti átlag egyenlőségének tesztelése (variancia analízis, a Robusztus variancia analízis szabadságfok korrekcióval, Geisser-Greenhouse elemzés, a Huynh-Feldt elemzés) szignifikanciaszintje p<0,001 16

17 A sztochasztikus homogenitás tesztelése (Friedman próba, Rangszámokon végzett variancia analízis, a Robusztus variancia analízis szabadságfok korrekcióval, Geisser-Greenhouse elemzés, a Huynh-Feldt elemzés) szignifikanciaszintje p<0, táblázat. lineáris korreláció változásának a szignifikanciája Pearson féle lineáris korrelációs együttható bázis p=0,2159 p=0,2624 p=0,1550 p=0, p=0,0385 p=0,0054 p=0, p=0,2504 p=0, p=0, (fehér: nem szignifikáns, sárga p<0,05, zöld: p<0,01, kék: p<0,001) A szisztolés vérnyomás csökkentő hatás a 2. hét végére fejlődik ki szignifikánsan, s tartja meg a hatását a vizsgálat végéig. 2. ábra. 1,5 l-es csoport hibahatáros változása A 2. héttől kapott értékek a bázis mérések hibahatárán kívül esnek, ez jelzi, hogy nem mérési ingadozásról, hanem hatásról van szó. Értékelés: A függő változók és a sztochasztikus vizsgálat igazolta, hogy a csoportképzés megfelelő. A linearitás vizsgálat az egyes fázisok közötti változás, tehát a terápiás idő meghatározására alkalmas. Ebből látható, hogy a legnagyobb változás a második kezelt héthez viszonyítva jelenik meg, amikor a 3.4. heti 17

18 adatok az erősen szignifikáns kategóriában vannak. A negyedik hétre minden összevetésben szignifikáns változás látható. Az 1,0 l/nap csoport elemzése: 3. ábra 1 l/nap hibahatáros elemzése A bázis értékhez képest már az első hétre a változás értéke a hibahatáron kívülre esik. A csökkenés a harmadik hétig tart, amikor a vérnyomás értéke emelkedik, de nem éri el a bázis értéket. 5. táblázat. 1 l/nap adatok csoport átlag medián szórás relatív szórás normalitás (norm=1) bázis 140, , ,126 0, hét 136, , ,116 0, hét 136, ,7127 0,123 0, hét 126, , ,131 0, hét 132, , ,157 0,7439 A systolés vérnyomás csökkenése átlag értéknél 8 Hmm (legjobb érték 14 hgmm), mediánban 17 Hgmm (legjobb érték 26 Hgmm). Az utolsó mérés esetében a vérnyomás érték növekedett. A bázis, 3. és 4.héten a mért adathalmaz nem követte a norm. eloszlást. 18

19 A függő változók vizsgálatánál az elméleti átlag egyenlőségének tesztelése variancia analízis p< 0,001, a Robusztus variancia analízis szabadságfok korrekcióval, Geisser-Greenhouse elemzés, a Huynh-Feldt elemzés) szignifikanciaszintje p<0,005 A sztochasztikus homogenitás tesztelése (Friedman próba, Rangszámokon végzett variancia analízis, a Robusztus variancia analízis szabadságfok korrekcióval, Geisser-Greenhouse elemzés, a Huynh-Feldt elemzés) szignifikanciaszintje p<0, táblázat. lineáris korreláció változásának a szignifikanciája Pearson féle lineáris korrelációs együttható bázis p=0,0178 p=0,0009 p=0,0035 p=0, p=0,0005 p=0,0051 p=0, p=0,0008 p=0, p=0, (fehér: nem szignifikáns, sárga p<0,05, zöld: p<0,01, kék: p<0,001) Értékelés: Bár az adathalmaz eltért a normalitástól, a függő változók és a sztochasztikus vizsgálat igazolta, hogy a csoportképzés megfelelő. A linearitás vizsgálat az egyes fázisok közötti változás, tehát a terápiás idő meghatározására alkalmas. Ebből látható, hogy a második héttől beállt változás (kék szín) igen magas szignifikanciáról árulkodik. A bázis értékhez képes az utolsó hét kivételével a változás szignifikáns, s ez minden megelőző adathoz viszonyítva is fennáll. (4. héten emelkedést értékelünk). A 0,5 l/nap csoport elemzése 19

20 4. ábra. 0,5 l/nap hibahatáros elemzése Az adatok már az 1. héttől eltérnek a bázis adatok hibahatárától, változást mutatnak. Az első és utolsó héten legnagyobb a szórás, ami a vérnyomáscsökkenés lassabb kifejlődésére, illetve kevésbé tartós voltára utal. 7. táblázat. 0,5 l/nap adatok csoport átlag medián szórás relatív szórás normalitás (p) bázis ,1 0, hét 133, ,36 0,145 0, hét ,28 0,0779 0, hét 133, ,54 0,101 0, hét 129, ,71 0,144 0,646 A szisztolés vérnyomás csökkenése a 0,5 l-t fogyasztó csoportban az átlagértékeket tekintve 10 Hgmm, medián értéken 11 Hgmm. A legnagyobb szórás az első hét után található (eltérő reakciók), a normalitás vizsgálat értékromlása a 3. heti mérésnél tapasztalható, ahol egy betegnél 28 Hmm-es vérnyomáscsökkenést mértünk. Ezen adat miatt az átlag alatti csoportba mindösszesen 3 beteg jutott. A függő változók vizsgálatánál, valamint a sztochasztikus homogenitás tesztelése esetében még 20%-os trimmelésel sem sikerült szignifikanciát kimutatni. 8. táblázat. linaris korreláció változásának a szignifikanciája Pearson féle lineáris korrelációs együttható bázis p=0,0096 p=0,0330 p=0,0310 p=0, p=0,0571 p=0,0006 p=0, p=0,0235 p=0,

21 3 p=0, (fehér: nem szignifikáns, sárga p<0,05, zöld: p<0,01, kék: p<0,001) A lineáris korreláció vizsgálatánál a változás szignifikáns, s kiemelten magas szignifikanciát találtunk a bázis adatokhoz mért elemzéskor. Kontroll vizsgálat 5. Ábra Kontroll csoport szisztolés vérnyomás eredménye A bázishoz képest szignifikáns vérnyomás csökkenés észlelhető, amely a 2. Héten meghaladja a bázisértéket, a harmadik héten beáll a bázisértékre. Az első csökkenés oka feltételezhetően a vízterek feltöltéséből adódik, amely hatást a szervezet kompenzál, s a vérnyomás ismét megemelkedik. Összességében: A Kaqun víz szignifikánsan csökkenti a szisztólés vérnyomást. Az 1,5 l/nap csoportban ez folyamatosan fent állt a fogyasztás ideje alatt, az 1 l/nap csoportban a hatás nem ilyen tartós, az utolsó héten kisfokú emelkedés észlelhető, míg a fél literes csoportnál ez 21

22 a kiugrás a harmadik héten észlelhető, majd a csökkenés folytatódik. Tehát megállapítható, hogy a fogyasztott mennyiséggel arányos a hatás. Diastolés vérnyomás adatok értékelése A vérnyomást az egyéb mérések előtt, minimum 10 perc pihenés után mértük. A kapott eredmény (medián értékek összehasonlítása): 9. táblázat. diasztolés értékek változása diastolés vérnyomás változása medián hetek bázis ,5 l./nap l./nap ,5 l./nap kontroll ábra. Diasztoles értékek változása A diastoles értékek mérésekor szintén észlelni lehetett a vérnyomás csökkenő tendenciáját, bár hullámzó lefutással. A 1,5 l/nap csoport elemzése: 22

23 10. táblázat. 1,5 l hatása a diasztoles vérnyomásra csoport átlag csökkenés b-x medián csökkenés b-x szórás relatív szórás normalitás (p) bázis 78, ,22 0,13 0, hét 75, , ,806 0,129 0, hét 71, , ,104 0,128 0, hét 76, , ,539 0,0858 0, hét 72 6, ,22 0,142 0,8878 A mediánt tekintve a diasztoles érték az első hét után még nem változik, a második hétre már eléri a legalacsonyabb szintet. A függő változók vizsgálatánál nem sikerült szignifikanciát kimutatni, a sztochasztikus homogenitás tesztelése esetében a szignifikancia csak jelzett. 11. táblázat. Korrelációs szignifikancia Pearson féle lineáris korrelációs együttható bázis p=0,4836 p=0,8258 p=0,9102 p=0, p=0,0986 p=0,7411 p=0, p=0,0347 p=0, p=0, A lineáris korreláció vizsgálatánál szignifikancia mértékét csak a 3. heti emelkedés és 4. heti csökkenés a héthez viszonyítva. 6. ábra. 1,5 l/nap hibahatáros elemzése Az átlag értékek elemzésével látható, hogy a 3. mérés már kívül van a bázis időszak átlagának a hibahatárától, a csökkenés eddig folyamatos. A bázis mérés nagy szórását az 23

24 egyik vizsgálati alanynál mért 100 Hgmm-es érték hozta létre. A vizsgálati időszak végére ennél a személynél 74 Hgmm-t mértünk. A 1,0 l/nap csoport elemzése: 12. táblázat. 1 l/nap fogyasztás elemzése csoport átlag medián szórás relatív szórás normalitás (p) bázis ,278 0, ,2 1. hét 74,6 72 9,934 0,33 2. hét 77, ,88 0, hét 71, ,87 0, hét 74, ,64 0,17 A függő változók vizsgálatánál és a sztochasztikus homogenitás tesztelése esetében nem sikerült szignifikanciát kimutatni. 13. táblázat. korrelációs szignifikancia Pearson féle lineáris korrelációs együttható bázis p=0,6214 p=0,5564 p=0,7856 p=0, p=0,0014 p=0,0000 p=0, p=0,0088 p=0, p=0, A lineáris korreláció vizsgálat esetében a bázis adatokhoz képest a változás nem szignifikáns, a belső adatmozgáskori szignifikancia kifejezett (növekedés, illetve csökkenés). A 0,5 l/nap csoport elemzése 14. táblázat. A 0,5 l/nap fogyasztása csoport átlag medián szórás relatív szórás normalitás (p) 24

25 bázis 78, , ,0993 0, hét 77, , ,143 0, hét 77, , ,0814 0, hét 79, , ,11 0, hét 76, , ,102 0,9891 A függő változók vizsgálatánál és a sztochasztikus homogenitás tesztelése esetében nem sikerült szignifikanciát kimutatni. 15. táblázat. Korrelációs szignifikancia Pearson féle lineáris korrelációs együttható bázis p=0,0069 p=0,1530 p=0,1888 p=0, p=0,0550 p=0,0034 p=0, p=0,1633 p=0, p=0, A lineáris korreláció vizsgálat esetében a bázis adatokhoz képest a változás nem szignifikáns. Kontroll csoport: 6. Ábra kontroll hatása a diasztoles értékre A kontroll víz fogyasztása érdemben nem hatott a diasztolés vérnyomás értékre, a mozgás a statisztikai hibahatáron belől zajlott. Összességében a diasztoles értékre való Kaqun víz hatás alapvetően a 1,5 l/nap fogyasztása esetében tekinthető szignifikánsnak. 25

26 Nyugalmi vegetatív index vizsgálata Vegetatív indexnek az R-R távolság átlagának a szórással képzett hányadosa. A szív frekvenciát a vegetatív idegrendszer szabályozza, szinte azonnali reakció tapasztalható a szervezetet érő fizikai és pszichés hatásokra. A vizsgálat hypothetise, hogy a Kaqun víz fogyasztása javítja a szervezet stressz tűrő képességét fizikai behatásokra. A szívfrekvencia azonnali indikátora a szervezetet érő fizikai és pszichikai hatásoknak. Külső behatást jelez, hogy a második héten minden (beleértve a kontrollt is) vizsgálati csoportban emelkedést tapasztaltunk. 16. táblázat. nyugalmi vegetatív index változása vegetatív index változása medián kezdet vég változás hetek bázis (max-min változás) 1,5 l./nap 4,05 4,22 4,76 3,9 3,9-0,15 (-0,86) 1 l./nap 4,74 3,06 3,39 4,48 3,45-1,29 (-1,68) 0,5 l./nap 4,99 3,65 4,25 3,65 4,18-0,81 (-1,34) kontroll 4,62 3,4 5,05 3,71-0,81 (+1,65) 7. ábra. nyugalmi vegetatív index változása 26

27 A 1,5 l/nap csoport elemzése: 17. táblázat. 1,5 l/nap csoport vegetatív index változás csoport átlag medián szórás relatív szórás normalitás (p) bázis 4,4 4,05 1,629 0,37 0, hét 4, ,22 1,356 0,318 0, hét 4, ,12 1,903 0,435 0, hét 4, ,9 1,184 0,284 0, hét 4, ,9 1,582 0,385 0,8911 A függő változók vizsgálatánál és a sztochasztikus homogenitás tesztelése esetében nem sikerült szignifikanciát kimutatni. 18. táblázat. korrelációs változás szignifikanciája Pearson féle lineáris korrelációs együttható bázis p=0,4576 p=0,1763 p=0,7555 p=0, p=0,0072 p=0,0267 p=0, p=0,0291 p=0, p=0, A lineáris korreláció elemzése során látható, hogy a bázis értékhez mért változás nem szignifikáns, Az értékek az első heti fogyasztás után növekednek, majd folyamatos, szignifikáns csökkenés észlelhető. A 1,0 l/nap csoport elemzése: 19. táblázat. 1 l/nap fogyasztás adatai csoport átlag medián szórás relatív szórás normalitás (p) bázis 4, ,715 1,53 0,307 0, hét 3, ,03 1,517 0,434 0, hét 3, ,36 1,15 0,324 0, hét 4, ,465 1,795 0,383 0,304 27

28 4. hét 3, ,37 1,634 0,438 0,027 A Kaqun víz fogyasztása utáni első mérésre a stressz index csökkent, majd fokozatos emelkedést észlelünk, amely nem éri el a bázis szintet, majd a negyedik hétre ismét csökkent. A függő változók vizsgálatánál az elméleti átlag egyenlőségének tesztelése variancia analízis p< 0,001, a Robusztus variancia analízis szabadságfok korrekcióval, Geisser- Greenhouse elemzés, a Huynh-Feldt elemzés) szignifikanciaszintje p<0,01 A sztochasztikus homogenitás tesztelése (Friedman próba, Rangszámokon végzett variancia analízis, a Robusztus variancia analízis szabadságfok korrekcióval, Geisser- Greenhouse elemzés, a Huynh-Feldt elemzés) szignifikanciaszintje p<0, táblázat. Korrelációs együtthatók szignifikanciája Pearson féle lineáris korrelációs együttható bázis p=0,0270 p=0,0234 p=0,9962 p=0, p=0,0002 p=0,4958 p=0, p=0,1560 p=0, p=0, A bázis adatokhoz képest a harmadik hét kivételével szignifikáns a változás. Az elő hét adatához viszonyított változás szignifikáns. A 0,5 l/nap csoport elemzése 21. táblázat. A 0,5 l/nap csoport adatai csoport átlag medián szórás relatív szórás normalitás (p) bázis 4, ,99 1,056 0,233 0, hét 4, ,65 3,238 0,709 0, hét 4, ,25 1,226 0,285 0, hét 3, ,65 1,008 0,28 0, hét 4, ,18 1,874 0,423 0,839 Az első heti folyadék fogyasztás nem hozott változást, a második héttől a csökkenés elindul, majd az utolsó mérésnél emelkedést mutat. A függő változók vizsgálatánál és a sztochasztikus homogenitás tesztelése esetében nem sikerült szignifikanciát kimutatni. 28

29 22. táblázat. A 0,5 l/nap korrelációs szignifikanciája Pearson féle lineáris korrelációs együttható bázis p=0,3771 p=0,8038 p=0,5253 p=0, p=0,8662 p=0,8625 p=0, p=0,1016 p=0, p=0, A lineáris korrelációs együttható vizsgálatánál szignifikáns változás nem mutatható ki. Kontroll vizsgálat 8.Ábra kontroll vegetatív index változása szignifikáns. A nyugalmi vegetatív index hullámzó lefolyást mutat, azonban egyik változás sem Összességében: A nyugalmi vegetatív index változása a másfél literes csoportban a második mérési héttől mutat szignifikáns csökkenést, míg az egy literes csoportban a csökkenés folyamatosan szignifikáns értéket mutat. A fél literes csoportban a változás nem szignifikáns. Ez alapján az egy literes csoport hatása emelendő ki. 29

30 SRT vizsgálata A reflex idő változása az idegimpulzusok sebességének a változását mutatja ki. A mérés a klasszikus módszerrel, akusztikus ingerre adott gomb lenyomással történt. A hangok közötti időszakasz véletlenszerűen változott. A legkisebb mért értékeket meghagytuk, a három legmagasabb értéket nem vettük figyelembe. 8. ábra. Srt mérés értékei A nyers adatok esetében a 1,5 és 1 liter/nap dózisnál látható változás, a kisebb dózis, illetve a kontroll nem egyértelmű. 23. Táblázat. SRT értékek változása bázis ,5 212,38 211, , , , , , , , ,429 1, , ,36 191, ,571 controll 190, , ,5 197,667 Az adatok magas szórása miatt a trimmelés módszere mellett döntöttünk, s így végeztük az értékelést. 30

31 A 1,5 l/nap csoport elemzése: 9. Ábra 1,5 l kaqun víz hatása az srt-re 24. Táblázat 1.5 l kaqun víz hatása az srt-re csoport átlag medián szórás relatív szórás normalitás (p) bázis 211,74 210,621 27,97 0,132 0, hét 198,37 201,172 15,09 0,0761 0,99 2. hét 197,28 196,36 17,79 0,0902 0, hét 195,9 191,429 17,38 0,0887 0, hét 202,07 200,571 18,87 0,0934 0,9696 A reflexidő folyamatosan csökkent a negyedik mérésig, s a végén volt egy kis hibahatáron belőli emelkedés. A függő változók vizsgálatánál az elméleti átlag egyenlőségének tesztelése variancia analízis p< 0,0001, a Robusztus variancia analízis szabadságfok korrekcióval, Geisser- Greenhouse elemzés, a Huynh-Feldt elemzés) szignifikanciaszintje p<0,01 A sztochasztikus homogenitás tesztelése (Friedman próba, Rangszámokon végzett variancia analízis, a Robusztus variancia analízis szabadságfok korrekcióval, Geisser- Greenhouse elemzés, a Huynh-Feldt elemzés) szignifikanciaszintje p<0,001 31

32 25. táblázat. Pearson féle lineáris korrelációs együttható bázis p=0,0000 p=0,0005 p=0,0002 p=0, p=0,0006 p=0,0000 p=0, p=0,0000 p=0, p=0, Az adatok és elemzések szoros szignifikanciát mutatnak ki a víz fogyasztása és a reflexidő javulása között. A 1,0 l/nap csoport elemzése: 10. Ábra 1 l /nap Kaqun víz hatása Az 1 literes adagnál a negyedik mérésig a mediánban fokozatos csökkenés tapasztalható, az 5. mérésnél hibahatáron belőli emelkedés látszik. 26.Táblázat 1 l/nap hatása az srt értékre csoport átlag medián szórás relatív szórás normalitás (p) bázis 208, ,741 35,47 0,171 0, hét 209, ,483 41,83 0,2 0, hét 205, ,517 26,66 0,13 0, hét 207, ,441 43,91 0,212 0, hét 210, ,071 33,33 0,158 0,

33 Az elméleti átlagok egyezősége és a sztochasztikus homogenitás nem mutat szignifikanciát. 27. táblázat. Pearson féle lineáris korrelációs együttható bázis p=0,0000 p=0,0000 p=0,0000 p=0, p=0,0000 p=0,0000 p=0, p=0,0000 p=0, p=0, A lineáris korreláció analízis nagyfokú szignifikanciát mutat az adatok változásában. A 0,5 l/nap csoport elemzése 11. Ábra 0,5 l/nap víz hatása az srt értékre A bázis érték, egy 403-as érték miatt magas szórás értékkel bír, emiatt a standard hiba is magas. A 2. és 3. vizsgálatra az értékek csökkenésén kívül a standard hiba értéke is jelentősen csökkent, ami a vizsgálati alanyoknál a szórásérték csökkenését jelenti. 33

34 28. Táblázat 5 0,5 l Kaqun víz hatása az srt értékre csoport átlag medián szórás relatív szórás normalitás (p) bázis 233,44 223,76 65,44 0,28 0, hét 219,12 221,21 32,88 0,15 0, hét 208,27 205,84 14,9 0,0715 0, hét 223,83 224,93 31,74 0,142 0, hét 210,99 209,03 16,76 0,0794 0,9978 Az elméleti átlagok egyezősége és a sztochasztikus homogenitás nem mutat szignifikanciát. 29. táblázat Pearson féle lineáris korrelációs együttható bázis p=0,0005 p=0,0093 p=0,0038 p=0, p=0,0002 p=0,0000 p=0, p=0,0005 p=0, p=0, A lineáris korrelációs vizsgálat szoros szignifikanciát mutat. Cognitív reaction time A cognitív folyamatok időszükséglet vizsgálata megosztott figyelem mellet a munka memória használati időt méri. 12. Ábra 9CRT vizsgálat adatai 34

35 Látható, hogy a bázis időhöz viszonyítottan jelentős gyorsulás tapasztalható a kontroll csoporttal szemben. A bázis adatokhoz képest a kontroll és az 1-1,5 l/nap értéke jelentős csökkenést mutat, azonban a Kaqun vizet fogyasztó személyek a javulást tartják, míg a controll esetében az értékek emelkednek. 30. Táblázat CRT adatok változása bázis ,5 409, , , , , ,2 320, , , ,583 1,5 357, , , , ,321 controll 410, , , ,333 A 1,5 l/nap csoport elemzése: 13. Ábra 1,5 l víz hatása a crt-re A 1,5 l/nap kaqun víz fogyasztása esetében a bázishoz képest bekövetkezett változás az első héten szignifikáns, mind a Person féle lineáris korrelációs együttható (p=0,0276), mind a Wilson féle robosztus korrelációs együttható (p= 0,0399) esetében. A további hetek változási minimálisak, szignifikancia nem mutatható ki. 35

36 Az 1 l/nap csoport elemzése 14. Ábra 1 l Kaqun víz hatása a cognitív folyamatokra A bázis időeredményekhez képest a csökkenés folyamatos. Függő változók közül mind az elméleti átlagok egyenlőség tesztelése, mind a sztochasztikus homogenitás tesztelése kifejezett szignifikanciát mutatott. A lineáris regresszió vizsgálatánál a bázishoz képest bekövetkezett változás szignifikanciát mutat. A 0,5 l /nap csoport elemzése 15. Ábra 0,5 l kaqun víz hatása a cognitív folyamatokra 36

37 A bázis héthez képest az első héten a medián érték növekedett,,majd folyamatos csökkenés következett be. Függő változók közül mind az elméleti átlagok egyenlőség tesztelése, mind a sztochasztikus homogenitás tesztelése kifejezett szignifikanciát mutatott. A lineáris regresszió vizsgálatánál az első héthez viszonyított változások szignifikánsak. Oxigén saturáció változása A magasabb oxigén tartalmú víz fogyasztásának várhatóan az oxigén saturáció növekedését, a szervezet oxigén ellátásának a javulását kell eredményeznie. 16. Ábra Oxigén saturáció változása 31. Táblázat az oxigén saturáció változása 1,5 l 1 l 0,5 l kontroll változás %-ban 2 0,73 0,54 1 A kontroll szaturáció emelkedése 1% volt. Tehát 1 % emelkedés oka feltehetően a vízterek feltöltésében keresendő. Ehhez képest a napi 1 és 1,5 liter Kaqun vizet fogyasztóknál tapasztaltunk szaturáció növekedést. A lineáris korreláció vizsgálat mind a 1,5 l/nap, mind a 1 l/nap esetében szignifikánsnak ítélte a változást. 37