Pedagógiai Program Városi Kollégium Szolnok PEDAGÓGIAI PROGRAM. Szolnok, június 30.

Átírás

1 PEDAGÓGIAI PROGRAM Szolnok, június 30.

2 Tartalom Bevezető Preambulum Jogi státusz Állami feladatként ellátandó alaptevékenység Intézmény típusa Szervezeti felépítés Az intézmény működését meghatározó jogszabályok, rendeletek, szabályozók Tevékenységünk tartalmi irányai Az intézmény funkciói 8 2. Helyzetelemzés A több telephellyel rendelkező intézmény működésének fő jellemzői Humán erőforrás Tárgyi erőforrás Lakhatási feltételek A nevelő-oktató munka helyzete Tanulói összetétel A tanulók neveltségi szintje A kollégium környezetének jellemzői Kollégiumunk nevelési tevékenységének cél- és értékrendszere a tanulók életrendje, tanulása, szabadideje szervezésének, a felzárkóztató tehetséggondozó pályaválasztást segítő tevékenységek pedagógiai elvei Értékek, normák; alapértékeink, hitvallásunk A kollégiumi nevelés alapelvei és célrendszere A tanuló életrendje, tanulása, szabadideje szervezésének pedagógiai elvei A tanulók fejlődését, tehetséggondozását, pályaválasztását, önálló életkezdést elősegítő tevékenységek elvei A kollégiumi közösségi élet fejlesztésének módszerei, eszközei, a művelődési és sportolási tevékenység szervezésének elvei Az ifjúságvédelemmel összefüggő tevékenységek elvei Nevelési célkitűzéseink A kollégiumi pedagógiai tevékenység szerkezete Tematikus csoportfoglalkozás A tematikus kollégiumi foglalkozások nevelési és tevékenységrendszere A kollégiumi nevelési feladatai és tevékenységrendszere Felkészítő foglalkozások terve Tehetséggondozás Felzárkóztatás A hátrányos helyzetű tanulók számára szervezett felzárkóztató, tehetséggondozó, társadalmi beilleszkedést segítő foglalkozások terve A kollégium hagyományai és továbbfejlesztésének terve, az egyéb kollégiumi foglalkozások terve

3 6.1. Ünnepségek, hagyományok Hagyományok ápolásának továbbfejlesztési terve Szakkörök, érdeklődési körök foglalkozásainak terve Házi bajnokságok, versenyek, sportfoglalkozások Egyéni törődést nyújtó és önálló életkezdést segítő foglalkozások Személyiségfejlesztés Pályaorientáció Egészséges életmódra nevelés A kollégiumi élet szervezése foglalkozások terve A DÖK működése Folyamatos pedagógiai felügyelet A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos pedagógiai feladatok, tevékenységek A kollégium, a szülők és az iskolák közötti kapcsolattartás együttműködési formái Kollégiumi PR Közvetlen partnerek Közvetett partnerek A pedagógiai tevékenység ellenőrzése, értékelése A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, a nevelő, oktató munkát segítő felszerelések jegyzéke /a 11/1994.(VI.8.) MKM rendelet alapján/ Középtávú eszközbeszerzési terv 40 A pedagógiai program mellékletei Egészségnevelési program Drogprevenciós stratégia Környezeti nevelési program HHT AJTP pedagógiai program HHHT AJKSZP pedagógiai program A pedagógiai program legitimációja 3

4 Bevezető Pedagógiai programunk megalkotásakor, a közoktatási törvény és a vonatkozó rendeletek előírásai mellett, támaszkodtunk a Nemzeti Fejlesztési Tervben megfogalmazottakra, a kollégiumi nevelés alapprogramjának alapelveire és a kapcsolódó iskolák pedagógiai programjára. Figyelembe vettük a megyei és a városi közoktatási fejlesztési terv kollégiumokra vonatkozó fejezeteit és a partneri igény és elégedettség mérésünk feldolgozott tapasztalatait. A Városi Kollégium Szolnok város középfokú tanintézményeiben tanulni vágyó vidéki fiataloknak teremti meg a tanulmányaik folyatásához szükséges feltételeket. Ezek részben elhelyezési, lakhatási feltételek, ideértve az étkeztetést, élelmezést, biztonságos intézmény működtetést, részben pedagógiai nevelésioktatási feltételek, beleértve a tehetségfejlesztést, a felzárkóztatást, a tanulásszervezést és a pedagógiai felügyeletet. Részben pedig szociális, egészségvédelmi feltételek, ideértve az életmód mintaadó tevékenységet a gyermek- és ifjúságvédelmi, mentálhigiénés feltételeket. Tagintézményeinkben arra törekszünk, hogy minden kollégistánk humánus légkörben, öntevékenyen és személyre szabottan a lehető legnagyobb eséllyel készüljön fel a felsőfokú iskolákban a munkaerő piacon való megmérettetésre és az önálló életvitelre. Felfogásunk szerint a kollégiumpedagógia a családi, az iskolai és a bentlakásos nevelés sajátos jellemzőit tartalmazó, összesítő pedagógia. Kollégiumunkban a nevelésben egyaránt hangsúlyos szerepet kap az egyéni képességek kibontakoztatásának támogatása, a tanulók testi, lelki, szociális fejlődésének segítése az életkori sajátosságaik és egyéni igényeik figyelembevételével. Arra törekszünk, hogy a családból hozott értékeket megőrizzék és fejlesszék. Segítjük a tanulók pályaválasztását, továbbtanulását, szakmatanulását, jövőjük megalapozását. A tagintézmények a maguk hagyományrendszerével, foglalkozásaikkal, tevékenységeikkel, a szabadidő megszervezésének változatos módjaival, hozzájárulnak a nálunk eltöltött idő hasznos és örömteli megéléséhez a természeti, történelmi és kulturális örökségünk megbecsüléséhez. A kollégiumi foglalkozásokkal, a követhető életviteli mintákkal, példákkal lehetővé tesszük, hogy tanulóink érdeklődésüknek, képességeiknek, pályairányultságuknak, szakmaválasztásuknak megfelelően tanulhassanak és készülhessenek önálló életükre. A kollégiumi együttélésben, a diákönkormányzati munkában, a foglalkozásokban és tevékenységekben megtapasztalhatják tanulóink a másik ember elfogadásának, segítésének és megbecsülésének fontosságát. Megélhetik az értékek mentén kialakult közösséghez való tartozás biztonságát, természeti, történelmi és kulturális örökségünk megbecsülését. Felkészülési lehetőséget adunk a közéleti szereplésre, egyéni és közösségi érdekeik, értékeik és értékrendjük képviseletére. A kollégiumi foglalkozási keret programterv lehetőséget ad a tanulóknak és a tanároknak arra, hogy az iskolai oktatásban kevésbé hangsúlyos ismeretekből adjon olyan válogatást, amely kihat a tanulásra, életvitelre, szabadidőre, és kapcsolódik az iskolai tevékenységekhez, osztályfőnöki órákhoz. Ez a pedagógiai program az intézmény fő dokumentuma, amely tartalmazza az elfogadott és követendő pedagógiai elveket és célkitűzéseket, az elérésük érdekében elvégzendő nevelési-oktatási feladatokat. Az elvégzendő feladatok rangsora, a célkitűzések megvalósításának mértéke; a különböző feltételek és a változó diákösszetétel miatt tagintézményenként változhat. A kollégiumi óraszámok tervezésekor az elvárásoknak megfelelően nem léptük túl a törvényi minimumot. 4

5 1. Preambulum 1.1. Jogi státusz A Városi Kollégium önálló jogi személy közszolgáltató közintézmény önállóan működő költségvetési szerv, amelynek pénzügyi-gazdasági feladatait január 1-jétől Szolnok Megyei Jogú Város Intézményszolgálata látja el. Székhelye: 5000 Szolnok, Baross út 68. A Városi Kollégium tagintézményeinek telephelyei: Baross úti Tagintézmény, Bán úti Tagintézmény, Tiszaparti Tagintézmény, Gyermekváros úti Tagintézmény, Törzsszáma: OM azonosító: Szolnok, Baross út 68. (180 férőhely) Szolnok, Bán utca 9. (160 férőhely) Szolnok, Tiszaparti sétány 5. (144 férőhely) Szolnok, Gyermekváros utca 1. (250 férőhely) Az intézményt Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata alapította évben, a 19/1996. (II. 22.) számú határozatával. A kollégium feladata a többször módosított évi LXXIX. tv. 32. (a-b) pontjában meghatározottak alapján megteremteni a feltételeket az iskolai tanulmányok folytatásához azoknak, akiknek a tanuláshoz, a szabad iskolaválasztáshoz való joguk érvényesítéséhez a lakóhelyükön nincs lehetőségük, illetve akiknek a tanuláshoz a megfelelő feltételeket a szülő nem tudja biztosítani Állami feladatként ellátandó alaptevékenység Az intézmény valamennyi tevékenysége Szakágazata: Egyéb szálláshely szolgáltatás Szakfeladatok szerint: Kollégiumi szálláshelynyújtás közoktatásban tanulók számára Közoktatásban tanulók lakhatási támogatása Nappali rendszerű iskolai oktatásban résztvevő tanulók kollégiumi, externátusi nevelése Nappali rendszerű iskolai oktatásban résztvevő sajátos nevelési igényű tanulók kollégiumi, externátusi nevelése (Beilleszkedési, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő, ép értelmű testi, érzékszervi, beszédfogyatékos, autista és halmozottan fogyatékos valamint enyhe fogyatékos, a viselkedés fejlődésének organikus okokra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességgel küzdő, a viselkedés fejlődésének organikus okokra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók ellátása.) Tanulók kollégiumi étkeztetése Katasztrófa áldozatainak elszállásolása Minőségbiztosítási tevékenység Pedagógiai szakmai szolgáltatás Oktatást kiegészítő tevékenységek komplex támogatása 5

6 Speciális tehetséggondozó programok hátrányos helyzetű gyermekek, fiatalok részére Esélyegyenlőség elősegítését célzó általános, komplex tevékenységek és programok Nemzetközi oktatási együttműködés Nemzetközi kulturális együttműködés Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása Könyvtári állomány feltárása, megőrzése, védelme Könyvtári szolgáltatások Szakmai továbbképzések Kötelező felkészítő képzések Közművelődési tevékenységek és támogatások Önkormányzatok elszámolásai a költségvetési szerveikkel Munkahelyi étkeztetés Munkahelyi étkeztetés Katasztrófa áldozatainak elszállásolása Egyéb m.n.s szálláshely-szolgáltatás Üdülői szálláshely-szolgáltatás Üdülői szálláshely-szolgáltatás Iskolarendszeren kívüli nem szakmai oktatás Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás M.n.s. egyéb felnőttoktatás Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése A költségvetési szerv vállalkozási tevékenységet nem folytat Az intézmény típusa Szervezetileg egységes, önálló kollégium, amely 4 tagintézménnyel működik. A tagintézmények együttműködésének alapelvei: egyközpontú gazdasági, munkáltatói, tartalmi koordináció, irányítás a tagintézmények szakmailag önállóan alakítják ki tevékenységük hangsúlyos elemeit a tagintézmények tanulóinak iskolatípusok szerinti összetétele eltérő, így funkciójukban, feladataikban, tevékenységrendszerükben is eltérnek eltérhetnek egymástól a nevelőmunka elveit, kereteit a tagintézmények összehangolják, közös rendezvényeket szerveznek biztosítják az együttműködést 6

7 1.4. Szervezeti felépítés Diákönkormányzat Közalkalmazotti Tanács Kollégiumi Szék Intézményi Tanács Igazgató Általános Igazgatóhelyettes Pedagógiai Igazgatóhelyettes Minőségügyi vezető Gazdasági főmunkatárs Kollégiumi titkár Kollégiumvezetők Gondnokok Gondnokok HHT AJTP Munkaközösségi projektek Nevelőtanárok Nevelőtanárok Nevelőtanárok Gondnokok Gondnokok Gondnokok Gazdasági csoport Üzemeltetési csoportvezető HHHT AJKSZP Gondnokok Takarítók Gondnokok Melegítőkonyha Gondnokok dolgozói Gondnokok Karbantartók Minőségfejlesztési projekt Forrásbővítési projekt Tanulócsoportok Gondnokok Gondnokok 7

8 1.5. Az intézmény működését meghatározó jogszabályok, rendeletek, szabályozók A dokumentumok jegyzéke a IMIP-ben található Tevékenységünk tartalmi irányai Esélyadás: intézményünk nevelési tevékenységével hozzájárul az oktatási esélyegyenlőség növeléséhez, azáltal, hogy tanulóink számára biztosítjuk a hátránykompenzációra, a tehetséggondozásra, valamint a felzárkóztatásra irányuló pedagógiai szolgáltatásokat. Alapkészségek, jártasságok, kompetenciák fejlesztése: nevelőmunkánk az életben hasznosítható tudás, képességek és személyes kompetenciák kialakítására, az egész életen át tartó tanulás megalapozására épül. Partnerközpontú működés: intézményünk folyamatos szakmai kapcsolatot tart fenn a középiskolás korosztály nevelésében-oktatásában érdekelt közvetlen és közvetett partnerekkel. Pedagógiai tevékenységünk szervezésében törekszünk a partneri igényeknek elsősorban a tanulói, szülői, közoktatási társintézményi, fenntartói igényeknek - való megfelelésre, az elégedettség növelésére. Testi-lelki egészségvédelem: a kollégiumi nevelést olyan pedagógiai tevékenységnek tekintjük, melynek keretében támogató környezetet kell biztosítanunk diákjaink számára ahhoz, hogy felkészülhessenek a felelős, felnőtt életvitelre. Önálló életvezetési készségeik megalapozásához a pozitív egészségmagatartás fejlesztését célzó tevékenységeinkkel és szolgáltatásainkkal járulunk hozzá. Gyermek- és ifjúságvédelem: a tanulók testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését, egészséges felnevelkedését és jólétét biztosító környezet megteremtésére törekszünk. Gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységünk fókuszába a tanulók és a szülők jogainak érvényre juttatását állítjuk. Ennek megvalósítása érdekében működünk együtt a családdal, valamint minden a jogvédelemben, jogorvoslati eljárásban- érdekelt személlyel, intézménnyel és szervezettel Az intézmény funkciói Szociális funkció A tanulók életkori sajátosságainak megfelelő lakhatási, bentlakási, tanulási és szabadidő - eltöltési feltételek biztosítása, megfelelő színvonalú egészségügyi feltételrendszer megteremtése. Pedagógiai funkció Szocializációs funkció A közvetett nevelői hatásrendszer működtetésével a személyiséget formáló pedagógiai környezet biztosítása. Az önálló életkezdést segítő tevékenységek megszervezése. A közösségi tevékenységek rendszerének működtetésével a társadalmi beilleszkedéshez szükséges képességek kialakítása. Életmód mintaadó, motivációs funkció A társadalmilag hasznos, egyénileg értékes életmódminták belsővé válásának segítése. Az aktivitás, a motivációs szint fejlesztése. Konstruktív életvezetési technikák közvetítése. Az egészséges életmód kialakulását segítő prevenciós tevékenységek során az egészségérték közvetítése. Hiánypótló - felzárkóztató funkció Az esélykülönbségek mérséklése, folyamatos korrekció tanulmányi téren és az élet egyéb színterein. 8

9 Tehetséggondozó funkció A kiemelkedő képességű tanulókkal való foglalkozás. Pályaorientációs funkció A pályaalkalmassági, pályán megmaradást segítő képességek fejlesztése. A tanulók önismeretének fejlesztése. 2. Helyzetelemzés 2.1. A több telephellyel rendelkező intézmény működésének fő jellemzői Intézményünk az alapító okiratban meghatározottak szerint öt telephelyen működő, tagintézményi struktúrában szerveződik, és tevékenykedik. A kollégium önálló működési jogkörrel rendelkező, közszolgáltató közintézmény költségvetési intézmény, melynek élén az igazgató áll. A tagintézmények intézményegységként kapcsolódnak a szervezethez, élükön a kollégiumvezetők állnak. Akik munkaköri leírásban rögzítetten, szakmailag önállóan; a tagintézmény működésével, működtetésével összefüggésben pedig, részben leadott jog- és hatáskör alapján szervezik a kollégiumok munkáját. Az intézményvezetés testületi szerve a vezetői tanács. Ez a testület hozza a stratégiai döntéseket és hangolja össze a kollégiumok munkáját. A testületet az igazgató vezeti. Az intézményműködés részletes leírását és szabályozását az intézményi SZMSZ, a szervezeti struktúra jellemzőit az IMIP tartalmazza, pedagógiai tartalmi munkáját a pedagógiai program alapján végzi Humán erőforrás Az intézmény megalakulása óta eltelt időben folyamatosan növekszik az egyetemi végzettséggel és a megfelelő kompetenciákkal rendelkező pedagógusok száma. Ezekhez jelentős erőforrás optimalizációs programot kellett végrehajtani. Pedagógusaink egy része az elmúlt időszakban fejezhette be egyetemi, vagy további felsőfokú végzettség megszerzésére irányuló tanulmányait. A minőség fejlesztéshez kötődő tréningek, képzések és team munkák ugyancsak jelentős erőket mozgattak meg. A mentálhigiénés, prevenciós és pedagógiai munkát segítő tréningek jelentősen javították tantestületünk pszichológiai, pedagógiai, mérési, módszertani kultúráját. További feladataink vannak azonban a tantestület átlagos motivációs szintjével, a pedagógusok motiválásával összefüggésben. Az adott kompetenciával Tanári kompetenciák rendelkezők száma Természettudományok 12 Társadalomtudományok, bölcsészet, nyelv 26 Művészetek 1 Gazdaságtudomány 4 Informatika 1 Sport és egyéb területek 2 Vezetéstudomány /Közoktatás vezető/ 14 Pedagógus továbbképzések irányai tanulásmódszertan 1 személyiségfejlesztés 3 drogprevenció 12 minőségfejlesztés 1 kollégiumpedagógia 20 új diploma megszerzése 5 szakmai módszertani képzés 13 jogismeret 2 AJKSZP-s módszertani képzés 16 AJTP-s módszertani képzés 11 9

10 Az adatokból látható, hogy egy pedagógus több területen is kompetensnek tekinthető. Az intézmény szakos ellátottsága összességében megfelelő képet mutat, de az egyes kollégiumainkban az érettségi tárgyakból több szakos kollégára lenne szükség. Ezen belül is kevés a szülők és a diákok igénye alapján - a reál szakosok és a nyelvtanárok száma. (lásd igény és elégedettségmérés) Életkori jellemzője továbbra is a tantestületnek, hogy a fiatalabb korosztály, a pályakezdők számára nem igazán vonzó a kollégiumi tanári pálya. A döntően az esti órákra eső kötelező órák miatt elsősorban a középkorúak, illetve az ötvenesek korosztálya vállalja a sajátos munkarendből fakadó nehézségeket. Igy a legnépesebb a negyven-negyvenkilenc év közöttiek, illetve az ötven-ötvenkilenc évesek csoportja, a korfa további ágain viszonylagos egyensúly tapasztalható. Jelenleg a negyven és hatvan év közöttiek a pedagógusok 86%-át alkotják Tárgyi erőforrás Az intézmény a megalakulásakor meglehetősen leromlott épületeket, berendezéseket, eszközöket örökölt. Ezeknek a hiányosságoknak a felszámolására, a tárgyi feltételek javítására, külön ütemtervet készítettünk előző programunkban, amely összességében teljesült. Az épületek karbantartása, az eszközbeszerzés többnyire saját bevételekből, pályázatokból valósult meg. A Gyermekváros úti kollégiumunk egy nagyobb összegű központi céltámogatással, megyei és városi fenntartói koordinálással a kor színvonalának minden tekintetben megfelelő állapotba került. Jelentősen előreléptünk a taneszközök, tanulást segítő informatikai berendezések, operációs rendszerek, oktatási segédanyagok és nyelvi hanganyagok beszerzése terén. A Gyermekváros úti kollégiumunkban internetes korszerű könyvtárral, négy intézményünkben szerényen felszerelt könyvtárszobával rendelkezünk. Minden kollégiumunkban számítástechnika terem, internetes hozzáféréssel - összesen 192 számítógép és 9 hálózati szerver - áll a tanulók rendelkezésére. Az eszközök beszerzése különböző pályázatok útján történt a megalakulástól napjainkig. A gépek mellett megfelelő számban találhatók nyomtatók és más technikai, audiovizuális eszközök, amelyek a tanulást, az önképzést, a szakköri munkát és a szabadidő hasznos eltöltését szolgálják. Kollégiumaink tantermei, tanulószobái és más oktatási tevékenységre, foglalkozásokra rendelkezésre álló helyiségei változatos képet mutatnak. Legjobb a helyzet a Gyermekváros úti kollégiumban, ahol a tanulószobák, szakköri helyiségek mellett könyvtár, Internet labor, zeneszoba, nyelvi labor is rendelkezésre állnak a tanuláshoz, felkészüléshez. A többi kollégiumunkban a tanulószobák folyamatos saját erős fejlesztés eredményeként biztosítják a tanulási feltételeket. A tanulószobák többségében sikerült a bútorokat kicserélünk. A Tiszaparti sétányon lévő kollégiumban továbbra is kettős funkciót tölt be az étterem, mivel az ebédeltetést követően a délutáni tanulószobai foglalkozásoknak is helyet ad. Ebben a kollégiumban is rendelkezésre áll néhány szakköri helyiség, klubszoba, kondicionáló terem illetve szoba. Két kollégiumunk rendelkezik sportolásra alkalmas udvarral, egy kollégium parkosított zöldterülettel. Az iskolákkal együttműködve nyílt lehetőségünk az iskolák tornatermeinek használatára. Az udvarok felszereléssel nem rendelkeznek, így csak a sportolás, mozgás alapfeltételei biztosítottak. Egy kollégiumunknál a feltételek teljesen hiányoznak, itt kondicionáló teremben, és a szomszédos intézményekkel kialakított jó kapcsolat révén az iskolai sportudvaron nyílik lehetőség sportolásra. 10

11 2.4. Lakhatási feltételek Pedagógiai Program Városi Kollégium Szolnok A lakhatási feltételek javítása annak ellenére, hogy a megalakulás óta komoly fejlődést értünk el még mindig a fejlesztési célkitűzések első helyén áll. Jelenlegi helyzetünk szélsőséges minőségi mutatókkal jellemezhető. Rendelkezünk egy korszerű kollégiummal, ahol a tanulóink négyágyas, tanulófallal, modern bútorokkal berendezett szobákban laknak. A másik kollégiumunkban a tízágyas szobák zsúfolt hatását középre helyezett szekrényfallal igyekszünk enyhíteni. A két szélsőséges állapot között helyezhető el a további három kollégiumunk, ahol általános a négyágyas szoba, a berendezések (ágyak, asztalok, székek) pedig folyamatos karbantartásra, cserére szorulnak A nevelő-oktató munka helyzete A tagintézmények hagyományai szerint; vegyes életkorú, illetve homogén kollégiumi csoportok is működnek. A csoportok a közösség alapegységei, szervezik, tervezik, értékelik tagjaik tevékenységét. A közösségek életét a diákönkormányzat szervezi, irányítja, a diákönkormányzatot segítő tanár, a reszortfelelős - csoportvezető tanárok és a kollégiumvezetők támogatásával. Az önkormányzati tevékenység eltérő hagyományú és színvonalú. Továbbfejlesztésük fontos az intézményi nevelésfilozófia alapján, hiszen az önigazgatás a felnőtt szerepre való felkészülés mellett az intézményi munka szervezésének alapjává is válik. Csak így lehet a közvetett nevelőhatások biztosításával eredményeket elérni. Az eltelt időszak alatt egyre markánsabban jelent meg az egyes kollégiumok egyéni arculata. A sajátosságok tetten érhetők a tevékenységek rendszerében, és a mindennapok gyakorlatában. A nevelőmunka folyamatosságát hátrányosan befolyásolja az évenkénti felvételi rendszerből adódó bizonytalanság. A felvételi elhelyezési folyamat szabályozása enyhítheti a bizonytalanságot. A csoportba kerülő kollégisták neveltségi színvonala, tanulási szokásai képességei jelentősen eltérnek egymástól. A csoportvezető tanárok felelőssége, hogy segítsék a kollégiumba való beilleszkedést, az új életritmus megtalálását, szeretettel, türelemmel támogassák a csoport közösséggé válását. Mindennapi munkájuk sokrétű, hiszen a nevelői gondozói tevékenység mellett szaktanári munkát is kell végezniük. Nagy szükség van az egyéni és kiscsoportos foglalkozások rendszerének további kihasználására, önismereti-kommunikációs, konfliktuskezelő programok működtetésére a tanárok és diákok számára egyaránt. A tanulmányi munka segítése, a tanulási feltételek megteremtése jól kialakult rendszerben történik. A szabadidős tevékenységeknek saját hagyományai vannak, bár nem mindenütt elég széles a tevékenységrepertoár. Néhol kevés a szakkör, önképzőkör. Legtöbbször az anyagi feltételek hiányoznak. Egy-egy pályázat időlegesen javít a helyzeten. Az igényekhez való alkalmazkodás leginkább a korrepetálásoknál történik meg. A fejlesztő-felzárkóztató foglalkozások a szaktanári kompetenciák használatát teszik szükségessé, elkezdődött a tanári munka specializálódása. A mindennapi nevelőtanári munkában kiemelt helyet foglalnak el: a rendszerességre szoktatás, önkiszolgálásra nevelés önállóságra nevelés a kötelességtudat erősítése társakért tenni akarás készségének kifejlesztése felnőttek értékítéletének megbecsülése, elfogadása a mássággal való együttélés elfogadása, annak kezelése 11

12 a személyiség önfejlesztő képességének kialakítása szocializáció, demokratizmus, önigazgatás 2.6. Tanulói összetétel A kollégium a középiskolák valamennyi típusából fogad tanulókat, ennek megfelelően kapcsolatban állunk valamennyi városi középiskolával. A tanulók jelenlegi létszámaránya az intézménytípusokat tekintve a következők szerint alakul: 43% gimnáziumi, 34% szakközépiskolai, 23% szakiskolai képzésben vesz részt. A nemek szerinti arányokat tekintve a lányok vezetnek 54-46%-os arányban A tanulók neveltségi szintje A kollégiumban a neveltségi szintet az alábbiak szerint értelmezzük: a tanuló adott időpontban mutatott fejlettsége a nevelési célhoz viszonyítva. Tanulóink neveltségi szintje általában nem tér el a városi középiskolásokétól. Az életkori sajátosságaikat figyelembe véve többségük helyes magatartási normák szerint élők közé tartozik. Egyre bővül a nehezen kezelhetők csoportja Kollégiumunkban is van egy igen problémás réteg, akik az alapvető együttélési és kulturális kompetenciák nagyfokú hiányával, alulmotiváltsággal jellemezhetők A kollégium környezetének jellemzői Kollégiumunk Szolnok város közoktatási intézményrendszerének sajátos egysége. A város iskolaszerkezetében megtalálható valamennyi középfokú iskolatípus. A tanintézmények nem csak helyben lakó tanulókat vesznek fel. E tanulók egy részének lakhatását, tanulási feltételeit biztosítja a Városi Kollégium. A város minden középiskolájával kapcsolatban vagyunk. A kezdeti arányok átrendeződése miatt egyre kevésbé tudjuk elhelyezni egy kollégiumban egy iskola diákjait, holott erre az iskoláknak kifejezett igényük van. Kollégistáink rendszeresen látogatják a közművelődési intézményeket. A Szigligeti Színházzal ismét erősödött kapcsolatunk. Diákjaink rendszeresen látogatják az előadásokat. Az Arany János Programban résztvevőknek bérletet vásároltunk. A kollégiumi könyvtár állományát folyamatosan gyarapítjuk, diákjaink azonban gyakran tanulnak, dolgoznak a Verseghy Könyvtárban. A Városi Művelődési Központ rendezvényeire meghívást kapunk. Diákjaink rendszeres látogatói a Damjanich János Múzeumnak és a Galériának. Minden nevelőtanár fontos feladatának tartja, hogy csoportjának a művelődési lehetőségeket ajánlja, az alkalmakat szervezze. Szakmai kapcsolatok fűzik intézményünket a Jász Nagykun Szolnok Megyei Pedagógiai Intézethez és a Debreceni Egyetem Pedagógiai-Pszichológiai Intézetéhez, a Kollégiumi Szakmai és Érdekvédelmi Szövetséghez, valamint a Magyar Tehetséggondozó Társasághoz. Ezen együttműködések alapozzák meg a Városi Kollégium szakmai módszertani információs bázisként való működését. 12

13 3. Kollégiumunk nevelési tevékenységének cél- és értékrendszere a tanulók életrendje, tanulása, szabadideje szervezésének, a felzárkóztató tehetséggondozó pályaválasztást segítő tevékenységek pedagógiai elvei 3.1. Értékek, normák; alapértékeink, hitvallásunk A kollégiumi nevelőmunka során fontos értéknek tartjuk a konstruktív életvezetés magatartási és tevékenységformáinak kialakítását, megszilárdítását. A nevelés során az erkölcsi, értelmi, esztétikai és testi nevelés rendszerében kimunkálható közösségi és egyéni értékek közvetítésére vállalkozunk. Tanulóink jellemének fejlesztése során az alapvető emberi jogok, a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak, egyetemes emberi jogoknak a képviseletét tartjuk szem előtt. A demokratikus magatartás kialakítását erősítjük, melyben az egyén és a közösség normái összehangolódnak. Nevelőmunkánk során kiemelt szerepet kapnak a nemzeti értékek és hagyományok, illetve az európai humanista hagyományok ápolása. Felelős gondolkodásra nevelünk, amelyben érték a különböző kultúrák iránti nyitottság, mások megbecsülése, az emberiség problémái iránt érzett felelősség. Alapértékeink az együttélés normáinak betartása harmonikus személyiség fejlesztése testi lelki egészség fontosságának elfogadtatása a tudás rangjának elismertetése képességek szerinti fejlesztés pozitív viszony kialakítása az esztétikum befogadására a környezetért való felelősségérzet kialakítása partnerközpontúságra, nyitottságra, korszerűségre törekvés európaiság szemléletének kialakítása Hitvallásunk Olyan nevelési oktatási feladatokat ellátó kollégiumot működtetünk: ahol tanulóink elsajátítják a társadalmi együttélés normáit, a konstruktív konfliktusmegoldás technikáit és szabályait ahol segítjük a korszerű ismeretek megszerzését, melyek birtokában versenyképessé vállnak tanulóink a munkaerőpiacon, és felkeltjük igényüket az egész életre szóló tanulás iránt ahol tanulóink elsajátítják az önérvényesítés demokratikus technikáit és a másság elfogadásának szabályait Az intézményünkben a pedagógusok törekednek arra, hogy: rendszeres önképzéssel, szervezett továbbképzéssel megújított, korszerű szakmai ismeretekkel rendelkezzenek, képesek legyenek a nevelési folyamat eredményes megszervezésére, irányítására, ellenőrzésére, értékelésére; jártasak legyenek a különböző pedagógiai eljárások hatékony alkalmazásában, egyéniségükkel, megjelenésükkel, felkészültségükkel és életmódjukkal követendő példaként szolgáljanak a kollégisták előtt, 13

14 megfelelő empátiával rendelkezzenek, nevelői eljárásaikban, pedagógiai eljárásaikban, pedagógiai kommunikációjukban a tanulók iránti tiszteletet helyezzék előtérbe, folyamatosan együttműködjenek a tanulók közösségeivel, a nevelésükben résztvevő személyekkel, intézményekkel, kisebbségi szervezetekkel és önkormányzatokkal, szakmai tevékenységük során együttműködjenek a kollégiumi nevelőtestület vezetőivel, tagjaival és a nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott alkalmazottak körével A Városi Kollégium rendelkezik önálló emblémával, amely az intézmény hivatalos dokumentumain, levelein, kiadványain jelenik meg. A szervezeti kultúra fejlesztésének területei, az újszerű szemléletmód kialakításának módja az intézmény minőségirányítási rendszerén belül található meg, melyet az intézmény Minőségirányítási Programja tartalmaz A kollégiumi nevelés alapelvei és célrendszere Nevelési alapelveinket, pedagógiai tevékenységünk ellátásának elveit és nevelési célrendszerünket a stratégiai tervezés jegyében az alábbi szabályozóelemek beépítésével határoztuk meg: Ágazati szintű szabályozóelemek: A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény és végrehajtási rendeletei, így a 46/2001. (XII. 22.) OM rendelet a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjáról Fenntartói irányelvek: Szolnok Megyei Jogú Város közoktatási intézményrendszere működésének minőségirányítási programja Belső, intézményi szabályozóelemek: vezetői program, minőségirányítási program, partneri igény és elégedettség mérések eredményei, intézményi tanácsi döntései a szakmai fejlesztés irányelveiről A kollégium céljai elérése érdekében gyermekközpontú, személyiségközpontú környezetet alakít ki, és tanulóközpontú tevékenységrendszert működtet, az alábbiak figyelembevételével. A kollégiumi nevelés fő alapelvei Az alapvető emberi és szabadságjogok, a gyermekeket megillető jogok érvényesítése; Demokratikus, humanista, nemzeti és európai nevelési elvek alkalmazása; A tanulók iránti felelősség, bizalom, szeretet és tapintat; Az alapvető erkölcsi normák betartása; Az egyéni és életkori sajátosságok figyelembevétele; A sajátos nevelési igényű tanulóknál az egyéni, speciális szükségletek figyelembe vétele; A nemzeti, etnikai kisebbségi azonosságtudat tiszteletben tartása, fejlesztése; Építés a tanulók öntevékenységére, önszerveződő képességére; A szülőkkel és a kapcsolódó iskolákkal való konstruktív együttműködés. 14

15 A tanuló életrendje, tanulása, szabadideje szervezésének pedagógiai elvei A diákok életrendjét a házirend szabályozza, melynek betartása a tanártól következetességet, a tanulótól önfegyelmet igényel. Kiemelt figyelmet fordítunk a kötelező és a választható foglalkozások ütemezésére, szervezésére, a tervszerűségre és a rendszerszemléletre. Tanítás-tanulás alapelvei: - Mindenki számára biztosítottak legyenek a megfelelő tanulási körülmények, eszközök. - Lehetőség szerint biztosított legyen a szükséges tanári segítség. - A fiatalokat hátrányaik ledolgozásában támogatjuk. - Támogatjuk a változatos tanítási-, tanulási formákat. A szabadidő szervezésének elvei: - Fontosnak tartjuk a szabadidő kulturált eltöltését. - A szabadidős programok többféle igényt kell, hogy kielégítsenek. - Törekszünk a megfelelő feltételek megteremtésére. - Támogatjuk a mozgással, sporttal az egészséges életmóddal összefüggő tevékenységeket A tanulók fejlődését, tehetséggondozását, pályaválasztását, önálló életkezdést elősegítő tevékenységek elvei A fejlesztés, nevelés elvei: - Megfelelő feltételeket kívánunk teremteni a művelődéshez, az ismeretszerzéshez. - A fejlesztésben az egyéni, valódi fejlesztési szükségletből indulunk ki (differenciálás). - Közvetítjük az alapvető hagyományos erkölcsi normákat. - A kollégiumi tudásközvetítésben (bizonyos részterületein) figyelembe vesszük az iskolai ismeretelsajátítást, gyakorlatközpontú tudással kiegészítve, támogatva azt. A felkészítő foglalkozások mellett elsősorban nem tananyagközpontú ismereteket kívánunk gyarapítani, hanem a teljesítményképes tudás megszerzését támogatjuk. A tehetséggondozás elvei: - A tehetség megmutatkozásának, kibontakozásának a kollégiumi tevékenységrendszerben lehetőséget kell teremteni. - A tehetséggondozásban a személyiség teljes fejlesztésére figyelünk, e nélkül nem lehet hatékony a tehetségek gondozása. A pályaorientációs tevékenység, az önálló életkezdés támogatásának elvei: - A tevékenységek formáját és tartalmát a differenciálás alapján szervezzük. - Meg kell adni a szülőknek a szükséges segítséget az ilyen irányú problémáik megoldásában A kollégiumi közösségi élet fejlesztésének módszerei, eszközei, a művelődési és sportolási tevékenység szervezésének elvei - A szabadidős programok szervezése, szakkörök működtetése járuljanak hozzá a kulturált életmódra neveléshez. - A sport, zene, színház és mozi látogatás járuljanak hozzá a kulturált életmód és igényesség kialakításához. - Valamennyi területen a tanulók önállóságára épüljön a közösségi munka, melynek hátterében a nevelőtanár szakmai segítsége áll. 15

16 Az ifjúságvédelemmel összefüggő tevékenységek elvei Elveink megfogalmazásánál figyelembe vettük a többször módosított évi LXXIX. közoktatási törvény 49. (2) bekezdését, (14) bekezdését, mely kimondja, kit tekinthetünk hátrányos helyzetűnek - a gyermekek jogairól szóló egyezményt, és az évi XXXI. törvényt a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról. A diákösszetétel szociális mutatóit megvizsgálva látható, hogy arányaiban, de számszerűen is egyre több a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanuló. A hátrányok nem csak szociális, anyagi területen jelentkeznek, hanem kulturális-műveltségi, illetve földrajzi-lakókörnyezeti formában is. Ezen hátrányok leküzdésére, a veszélyeztetettség megszüntetésének érdekében elvünk, hogy: - a gyermekek hátrányos helyzetét csökkentsük, ha szükséges megfelelő szakemberek bevonásával is, - nyújtsunk segítséget a veszélyeztetettség megszüntetésében, - a felmerülő ifjúságvédelmi problémák megoldása érdekében jó kapcsolatot építünk ki a szülőkkel, önkormányzatokkal, gyermekvédelmi intézményekkel, osztályfőnökökkel, családsegítő szolgálattal Nevelési célkitűzéseink Célunk - tanulóink megismerjék a kulturált közösségi együttélés normarendszerét és betartsák annak szabályait - megőrizni és erősíteni a kollégiumi hagyományokat, építve a tanulók önszerveződő közösségeinek kezdeményezéseire - az esélykülönbségek mérsékelése, a szociális hátránnyal vagy beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségekkel küzdő tanulók hátránykompenzációs foglalkoztatása - a tehetség kibontakozásának segítése az általános és a specifikus tehetséggondozás pedagógiai rendszerei alapján - tanulóink megismerjék az egészséges életmód legfontosabb szabályait, az egészséges táplálkozás, a rendszeres testmozgás, a testi higiéné fontosságát és a lelki egészségvédelem jelentőségét. Pozitív egészségmagatartásuk részeként sajátítsák el azokat az ismereteket és problémamegoldási technikákat, melyek erősíthetik a káros szenvedélyek elutasítását - az intézmény gyermek- és ifjúságvédelmi feladatellátásának fejlesztése, a veszélyeztetett helyzetű tanulók minél korábbi kiszűrése és a veszélyeztetettségből adódó zavarok korrekciója, együttműködve a családdal, valamint minden a gyermeki jogok védelmében, a jogorvoslat érvényesítésében érdekelt személlyel, intézménnyel és szervezettel - tanulóink megismerjék nemzeti kultúránk értékeit, hagyományait az európai kulturális örökséget, valamint az egyetemes emberi kultúra értékeit - a környezettudatos magatartás kialakítása, tanulóink felkészítése a fenntartható környezettel való harmonikus életvezetésre - az intézményi minőségfejlesztési tevékenység keretében rendszeresen felülvizsgáljuk a céljaink megvalósítására irányuló pedagógiai tevékenységek eredményességét. 16

17 4. A kollégiumi pedagógiai tevékenység szerkezete Kollégiumi foglalkozások Tartalma Formája Típusa 1. Felkészítő, fejlesztő foglalkozások 1.1. Tanulást segítő foglalkozások - tanulószobai foglakozás - korrepetáló, felzárkóztató - tehetséggondozó - egyéni tanulásszervezés - vetélkedőre, versenyre felkészítés - érettségire, szakmai vizsgára felkészítése - szakkörök, diákkörök egyéni és csoportos Óraszám Tanulói részvétel óra/hét 46/2001. (XII.22 OM rendelet alapján kötelező) 13 óra* Tanulócsoport óra/hét Kötelező min. Kt. 53. (7) 14 óra 1.2. Egyéni és közösségi fejlesztést megvalósító foglalkozások 2. Speciális ismereteket adó foglalkozások 2.1. A tanulókkal való egyéni törődést biztosító foglalkozások - tematikus és általános kollégiumi csoportfoglalkozás - egyéni problémák megbeszélése - mentálhigiénés foglalkozás - prevenciós foglalkozás csoportos egyéni 1 óra aminek 60%-a KNAP** szerint előírt tartalmú, 40%-a szabadsáv 2.2. Szabadidő eltöltését szolgáló foglakozások 3. Kollégiumi élet szervezése 4. Folyamatos pedagógiai felügyelet - érdeklődési körök - önképzőkör - versenyek, vetélkedők - házibajnokság - diáknap - sportfoglalkozás - öntevékeny diákkör - kulturális programok - hagyományápoló rendezvények - művészei csoport a kollégiumi élet szervezésével összefüggő foglalkozás pedagógiai tevékenység ellátása a foglalkozáson kívüli tanulók számára egyéni és csoportos 1 óra 10 óra csoportos csoportos Kt. 53 (8) 6 óra A felkészítő, fejlesztő foglalkozások látogatása alól a tanuló a kollégium házirendjében meghatározott elvek szerint felmentést kaphat. KNAP: Kollégiumi nevelés országos alapprogramja 4.1. Tematikus csoportfoglalkozás A kollégiumi nevelő értékközvetítő, fejlesztő tevékenységének egyik színtere a tematikus csoportfoglalkozás. A Kollégiumi nevelés országos alapprogramja kötelezően hét témakörben jelöli meg 17

18 a nevelési feladatot. A további idő a csoport és a kollégium, valamint a csoport tagjaival, ügyeivel, szervezésével, közösségi feladatok megszervezésével telik. Témakörök: 1. Tanulás Cél: az iskolai órákra való felkészülés, tanulási módszerek, technikák elsajátítása. 2. Énkép, önismeret, pályaorientáció Cél: a kollégista személyiségének jellemének, aktuális pszichés állapotának megismerése, fejlesztése. 3. Európai azonosságtudat. Egyetemes kultúra Cél: Szerezzen ismereteket az Európai Unióról formálódjék műalkotások megismerése által tárgy és környezetkultúrájuk, véleményalkotó képességük. 4. Környezettudatosság Cél: felkészítés a környezettel harmonikus életvezetésre, a fenntartható fejlődés fontosságának felismertetése. 5. Testi és lelki egészség Cél: a tanulók felkészítése az egészséges életmód, életviteli szokások tudatos felépítésére, gyakorlására. Hangsúlyt kap a káros szenvedélyek belsővé válásának megelőzése. 6. Felkészülés a felnőttlét szerepeire. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés. Gazdasági nevelés Cél: a tanuló találja meg helyét, szerepét, feladatait a családi, iskolai és kollégiumi közösségben. Felkészítés a felnőttlét szerepeire. 7. Hon- és népismeret Cél: a tanulóban maradjon meg a kötődés a küldő környezettel, alakuljon ki kötődés a befogadó környezettel. A kollégiumi csoportfoglalkozások éves óraszáma Témakör 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. 13. évf. óraszám Tanulás Énkép, önismeret, pályaorientáció Európai azonosságtudat. Egyetemes kultúra Környezettudatosság Testi és lelki egészség Felkészülés a felnőttlét szerepeire. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés. Gazdasági nevelés Hon-és népismeret Mindösszesen óraszám/tanév A szabad sávban, a csoportfoglalkozások keretében a megadott témakörökön túl, a tanulócsoport életével kapcsolatos feladatok, tevékenységek, aktuális problémák megoldása, valamint a pozitív és negatív magatartásformák csoport előtti dicsérete illetve elmarasztalása történik. 18

19 A kollégiumvezető, tanév elején éves tanulói foglalkozási tervet készít. A csoportvezető nevelőtanár csoportjára vonatkoztatva helyzetelemzést és munkatervet készít az elvárásoknak megfelelően. A csoportvezető a kollégiumi csoportfoglalkozásokra vonatkozóan külön tematikát készít. A csoportfoglalkozás tematikájának elkészítésénél alapelvünk, hogy: - az életkori sajátosságokat figyelembevevő, érdeklődést felkeltő foglalkozásokat tervezzünk, - fejlesszük tanulóink készségét, képességét, - ösztönözzük a diákokat a környezettel harmonikus életvezetésre, - vezessük rá tanulóinkat a kapcsolatépítő közösségi szokások kiépítésére, - családias, jó légkörű foglalkozásokat szervezzünk, - fejlesszük a diákok öntevékenységét, szervezőkészségét A tematikus kollégiumi foglalkozások nevelési és tevékenységrendszere Tanulás Témakörök Tartalmak Tevékenység formák Énkép, önismeret, pályaorientáció Európai azonosságtudat Egyetemes kultúra Környezettudatosság Testi és lelki egészség Felkészülés a felnőttlét szerepeire. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés. Gazdasági nevelés Hon- és népismeret Ismeret, információ, művelődés, kommunikációs kultúra Kapcsolatok, értékrendek, erkölcsök, pályaorientáció, pályakorrekció én-, társismeret Esztétika, környezet, nemzeti kultúra, egyetemes műveltség Európai identitástudat Globális és lokális problémák Fenntartható fejlődés Testi-lelki egészség Társas kapcsolatok Káros szenvedélyek prevenciója Időbeosztás Család, barátság Egyén, közösség Társadalmi normák Jogok, szabadságjogok Háztartás Gazdálkodás Helyismeret, hon- és népismeret Hagyományőrzés Múltismeret-jelenismeret Kapcsolódás Európához és a nagyvilághoz Tanulási technikák, stratégiák kialakítása Felzárkózatás, korrepetálás, tehetséggondozás Könyvtárhasználat Informatika Értelmezés, elemzés Szituációs játék Álláskeresés folyamata, technikái Környezet esztétikai tevékenység Kiállítás és tárlatlátogatás Előadások, bemutatók Interaktív kapcsolatok kulturális értékek képviselőivel Környezettudatos magatartás Felelősségvállalás a környezet állapotáért Szelektív hulladékgyűjtés Gyűjtőmunka Természetjárás Sporttevékenység Szituációs játék Kortárs előadás Felvilágosító film Beszélgetés Vetélkedő Beszélgetés Előadás Szituációs gyakorlatok Oktató film Előadás Múzeumlátogatás Gyűjtőmunka Beszélgetés Vetélkedő 19

20 4.3. A kollégiumi nevelés feladatai és tevékenységrendszere Nevelési hatásrendszer Énkép, önismeret, szociális képességek fejlesztése A tanulási és gondolkodási kultúra fejlesztése Felzárkóztatás, a tehetségek kiválasztása és gondozása, a pályaorientáció segítése A kulturált életmódra nevelés, szuverén világkép kialakulásának segítése Egészséges életmód, környezettudatos magatartás kialakításának segítése Társadalmi, gazdálkodási jártasságok fejlesztése NAT műveltségi területek oktatásának közös követelményei Szociális, kommunikációs és állampolgári kompetencia Önálló tanulás, matematikai és anyanyelvi kompetencia, digitális kompetencia anyanyelvi és idegen nyelvi kompetenciák esztétikai-művészeti tudatosság, kifejezőkészség, hatékony, önálló tanulás digitális kompetencia Esztétikai-művészeti tudatosság, kifejezőkészség Szociális és állampolgári kompetenciák Idegen nyelvi kommunikáció Természettudományos kompetencia Szociális és állampolgári kompetencia Szociális és állampolgári kompetencia, Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Természettudományos kompetencia Kollégiumi tevékenységek és színterek Diákönkormányzat és diákszövetség működése Közgyűlés Csoportfoglalkozás Önismereti foglalkozás Kollégiumi újság Tanulási technikák, stratégiák kialakítása Felzárkóztatás, tehetséggondozás Szakkörök, érdeklődési körök Vetélkedők A tanulást segítő rendszer működtetése Művészeti tevékenység Szabadidős-művelődési tevékenységek Nyelvvizsgára felkészítés Informatikai körök Nemzeti kultúránk és az egyetemes emberi kultúra értékeinek megismerése Szülőföld megismerése Külföldi cserekapcsolatok, idegen nyelvi kommunikáció Sporttevékenység, Káros szenvedélyek prevenciója Egészségnevelési rendezvények Környezet tisztántartása Önkiszolgáló tevékenység Környezetesztétika megóvása Diákönkormányzati tevékenység Csoportfoglalkozás 5. Felkészítő foglalkozások terve Alapelvünk, hogy az oktatási esélyegyenlőség növelése érdekében intézményünk valamennyi diákja számára megadjuk az egyéni képességeinek kibontakoztatásához szükséges segítséget és lehetőséget. Intézményünk a maga sajátos eszközrendszerével, a különböző tanulási formák biztosításával, a felzárkóztatás és tehetséggondozás változatos módjaival lehetővé teszi, hogy a kollégisták adottságaiknak, érdeklődésüknek, képességeiknek, pályairányultságuknak és tehetségüknek megfelelően készülhessenek önálló életükre. A kollégium segít kialakítani annak tudatát, hogy a rendszeres és folyamatos készülés, a gyakorlás, a bevésés az iskolai siker alapja, ugyanakkor előkészít a továbbtanulásra, a felnőtt életre. 20