5. sz. Füzet. Származtatott megbízhatósági adatbázisok használata a mennyiségi kockázatértékelésekben 2004.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "5. sz. Füzet. Származtatott megbízhatósági adatbázisok használata a mennyiségi kockázatértékelésekben 2004."

Átírás

1 M A G Y A R M Ű S Z A K I B I Z T O N S Á G I H I V A T A L 5. sz. Füzet Származtatott megbízhatósági adatbázisok használata a mennyiségi kockázatértékelésekben 004.

2 Sem a Magyar Műszaki Biztonsági Hivatal, sem annak nevében, képviseletében vagy részéről eljáró személy nem tehető felelőssé az alábbiakban közölt adatok, illetőleg információk felhasználásával összefüggésben. Seveso Füzetek Származtatott megbízhatósági adatbázisok használata a mennyiségi kockázatértékelésekben A Seveso Füzetek sorozat szakmai tartalmának összeállítása a Magyar Műszaki Biztonsági Hivatal veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseti veszélyek szabályozásával (ún. Seveso irányelv) foglalkozó szerzői kollektívájának munkája. Témavezető és szerkesztő: Cseh Gábor MMBH. Budapest, 004.

3 ELŐSZÓ E füzet rendeltetése az, hogy hozzájáruljon a valószínűségi (alapú) mennyiségi kockázatértékelések egységes hazai gyakorlatának kialakításához egyrészt az adatelemzés egyes elméleti problémáinak vizsgálatával, másrészt egyes adatbázisok használatának, illetőleg használhatóságának ismertetésével. Az első rész tárgya a meghibásodási adatok gyűjtésének, feldolgozásának és elemzésének elméletével is foglalkozó CPR E Methods for determining and processing probabilities c. munka (az ún. Vörös Könyv), melyet a holland Környezetvédelmi Minisztérium elvi engedélyével használtunk fel. E rész a rendszerelem meghibásodási paraméterek, a kezdeti esemény gyakoriságok és az ezekhez tartozó bizonytalanság értékeléséhez szükséges adatok elemzési módszereit ismerteti. Foglalkozik továbbá a potenciálisan bekövetkező, különféle meghibásodási módokkal, és a hibamentességi modellbe felvett rendszerelemekre érvényes meghibásodási osztályokkal, a származtatott és az üzem-specifikus adatok elemzésével és feldolgozásával, valamint az ezekre a kiindulási adatokra épített és a különféle forrásokból származó adatokkal kombinált, végleges rendszerelem-meghibásodási paraméterbecslés módszerével. A második, illetőleg a további részek tárgyát a különböző, származtatott meghibásodási adatokat tartalmazó ipari adatbázisok alkotják. A teljesség igényes nélkül készített bemutatás általában az adatbázisok felépítésére, használatára, az alkalmazhatóság korlátaira, valamint az adatgyűjtés, illetőleg adatfeldolgozás során alkalmazott statisztikai becslési módszerekre terjed ki. Az egyes részek végén a forrást külön megjelöltük. 3

4 TARTALOMJEGYZÉK I. rész Adatelemzés... 5 I.. Bevezetés... 5 I.. A meghibásodások osztályozása... 6 I.3. A származtatott adatok elemzése... 8 I.4. Az üzem-specifikus adatok elemzése A Bayes-féle adatfrissítés eljárása... 0 II. rész Az OREDA-97 adatbázis... 3 II.. Bevezetés... 3 II.. Fogalommeghatározások II.3. Az OREDA adatok struktúrája II.4. Adattábla formátumok II.5. Az OREDÁ-ban alkalmazott becslési eljárások III. rész Az EIReDA 998 adatbázis Előkészületben... Függelékek: A. χ - és F-eloszlás táblázatok B. Származtatott rendszerelem-meghibásodási adatbázis 4

5 I. rész ADATELEMZÉS I.. Bevezetés A rendszermodell (hibafa, vagy Markov-folyamat) létrehozása mellett a modellbeli alapesemények vagy átviteli ráták számszerűsítése érdekében adatelemzést kell végezni. A cél nemcsak a meghibásodási paraméterek, hanem e becslések bizonytalansági intervallumainak megállapítása is. E részben csak a berendezés meghibásodásokkal, mint alapeseményekkel foglalkozunk. A hibamentesség-elemzés az alábbi kiindulási adatokat, mint minimálisan szükséges számszerű adatokat igényli: a modellezett rendszerelemek meghibásodási rátái vagy működési igénytől függő meghibásodási valószínűségei; vizsgálati időszakaszok és vizsgálati intervallumok; javítási időszakaszok; karbantartási időszakaszok és karbantartási intervallumok. Sok esetben ezt az adathalmazt ki kell bővíteni az emberi tévesztés valószínűségének, a nem független meghibásodási valószínűségek számszerű adataival, és amennyiben kockázatelemzésre kerül sor, alapesemény frekvenciákkal. Általában háromféle adatforrás használható a kiindulási paraméterek számszerű becslésének elkészítéséhez. Származtatott adatok: A származtatott adatok általában korábbi hibamentesség- vagy kockázat-elemzésekből, vagy pedig származtatott adatbázisokból nyerhetők. Üzem-specifikus adatok: Az üzem-specifikus adatok a vizsgálat tárgyát képező üzemből származnak. Ezek az üzem vizsgált üzemmódjáról adott időszakaszban szerzett üzemelési tapasztalatokat tükrözik. Szakértői vagy szubjektív becslés: Ha sem fizikai, sem elméleti modellek nem állnak rendelkezésre és meghibásodási adatok sem hozzáférhetők, akkor a valószínűség értékelésekor a szubjektív értékítélet az egyedüli alternatíva. A szakértői becslés olyan szakembereket igényel, akik a vizsgálat tárgyát képező rendszer vonatkozásában a rendszerelem- és rendszermeghibásodási eseményekről széleskörű ismeretekkel rendelkeznek. Ajánlatos minél több üzem-specifikus adatot használni. Ez nem mindig lehetséges a pénzügyi megszorításokból eredő adathiány, vagy a kevés üzemelési előzmény miatt. Így az adatelemzés általában a származtatott adatok, az üzem-specifikus adatok és a szakértői becslések kombinációjából áll össze. E fejezet célja a rendszerelem meghibásodási paraméterek (λ és Q), a karbantartás miatti használhatatlanságok, valamint a kezdeti esemény gyakoriságok és az ezekhez tartozó bizonytalanság értékeléséhez szükséges adatok elemzési módszereinek ismertetése. Kiemeljük, hogy a közös okú meghibásodások valószínűségének és az emberi tévesztés valószínűségének becslésével e részben nem foglalkozunk. Hangsúlyozzuk, hogy az e részben bemutatott eljárásokkal nyert számszerű mennyiségek a szó szoros értelmében vett becslések; vagyis e mennyiségeket az adott számszerű mennyiségek becslésének kel tekinteni. Mielőtt valaki a meghibásodási adatokat összegyűjti vagy azok elemzéséhez hozzáfog, meg kell ismernie a potenciálisan bekövetkező, különféle meghibásodási módokat, és a hibamentességi modellbe felvett rendszerelemekre érvényes meghibásodási osztályokat. Mindezzel az I.. fejezetben foglalkozunk. Az I.3. és az I.4. fejezetben a származtatott és az üzem-specifikus adatok elemzését és feldolgozását ismertetjük. A fent említett kiindulási adatokra épített és a különféle forrásokból származó adatokkal kombinált, végleges rendszerelem-meghibásodási paraméterbecslést az I.5. fejezetben tárgyaljuk. A származtatott adatoknak az üzem-specifikus adatokkal vagy szakértői becslésekkel való kombinálásához használatos eljárásokat Bayes-féle adatfrissítésnek nevezik. 5

6 Ezek az eljárások nemcsak a rendszerelem-meghibásodási események számszerűsítéséhez, hanem a karbantartás miatti használhatatlanság és a kezdeti események becsléséhez is használhatók. A javítási időszakaszok, a vizsgálati időszakaszok és vizsgálati intervallumok, a karbantartási időszakaszok és karbantartási intervallumok nem vehetők ki származtatott adatforrásokból, mert a különböző üzemekben más és más a karbantartás és vizsgálat gyakorlata. Ahhoz, hogy az ilyen típusú kiindulási paraméterek becslését elkészíthessük, üzem-specifikus adatokat vagy szakértői becslést kell igénybe vennünk. Ugyanez érvényes a kezdeti esemény gyakoriságokra is. I.. A meghibásodások osztályozása Egy rendszerelem vagy rendszer meghibásodása alatt azt értjük, hogy a rendszerelem vagy rendszer elveszíti azt a képességét, hogy előírt funkcióját ellássa. Ez jelentheti az előírt funkció teljes kiesését (a rendszerelem fizikailag tönkremegy) vagy részleges kiesését (a rendszerelem, illetőleg a rendszer már nem felel meg a vonatkozó szabványelőírásoknak, specifikációknak vagy egyéb előírt követelményeknek). Ennélfogva mindkét esetben meghatározható, hogy bekövetkezett-e meghibásodás vagy sem. Egy rendszerelem vagy rendszer elemzésekor ajánlatos a meghibásodást a lehető legteljesebb körű jellemzéssel meghatározni. Ez rendszerint a meghibásodásnak, a meghibásodás okának, a meghibásodási mechanizmusnak, a meghibásodási módnak és a meghibásodás következményeinek a meghatározásából áll. Valamely meghibásodás meghatározásához először annak a funkciónak az azonosítására van szükség, amelyhez a meghibásodás rendelhető. A rendszerelemeknek és a rendszereknek végeredményben több különböző funkciójuk lehet. A funkció teljes kiesése egyértelmű tény, a határértékek túllépésének megállapítása viszont olyan kritériumokon alapul, amelyek meghatározása már szubjektív. Így például egy szivattyúról kijelenthető, hogy meghibásodott, ha a tömszelence átereszt; a szivattyú nem éri el az előírt szállítóteljesítményt; a szivattyú már egyáltalán nem szállít. I... Hiba (hibaállapot) és meghibásodás Minden egyes meghibásodási formának megvan a maga oka, gyakorisága és következménye. A meghibásodás oka magába foglalja a tervezés, a gyártás vagy a használat ama körülményeit, amelyek meghibásodáshoz vezettek. Ezeket a körülményeket hívják hibának. Meghibásodás azért következik be, mert a rendszerelem vagy a rendszer hibás. Meghibásodás akkor következik be, amikor a rendszerelem vagy rendszer által nyújtott szolgáltatás eltér az előírttól. Ezekből a meghatározásokból megállapítható, hogy a hiba (hibaállapot) és a meghibásodás (logikai) láncot alkotnak (hiba...meghibásodás). Az eltérés tehát a rendszerben lévő hiba megnyilvánulása, a meghibásodás pedig az előírt szolgáltatásra gyakorolt hatás. I... Elsődleges és másodlagos meghibásodások Általában kétféle hibát (hibaállapotot) lehet megkülönböztetni, úm. elsődleges és másodlagos hibákat. Elsődleges meghibásodás: Az elsődleges meghibásodás a rendszerelem olyan meghibásodása, amelyet (közvetlenül vagy közvetve) nem valamely más rendszerelem meghibásodása idéz elő. Másodlagos meghibásodás: A másodlagos meghibásodás pedig a rendszerelem olyan meghibásodása, amelyet (közvetlenül vagy közvetve) valamely más rendszerelem meghibásodása idéz elő. I..3. A meghibásodási mechanizmus A meghibásodási mechanizmus úgy határozható meg, mint az a fizikai, kémiai vagy mechanikai folyamat, amely meghibásodást eredményez; ilyen például az elhasználódás és a kifáradás. I..4. A meghibásodási mód A meghibásodási módot úgy határozzuk meg, mint az a hatás, amely révén a meghibásodás bekövetkezését észleljük; a meghibásodási módot rendszerint annak bemutatásával jellemezzük, hogy miként következik be a 6

7 meghibásodás. A meghibásodási mód tipizált kifejezésekkel írja le a meghibásodási eseményt nem a meghibásodási mechanizmus alapján, hanem a meghibásodás hatása szempontjából. Néhány példa a meghibásodási módra: a dízelgenerátor nem indul; a motor nem jár; a biztonsági szelep nem nyit a nyitási igény megjelenésekor; a biztonsági szelep nem megfelelően nyit. A vizsgált rendszer meghibásodási valószínűségének helyes meghatározásához szükséges lehet a következmények bemutatása is. Pl. egy biztonsági szelep nyithat túl korán, túl későn, nem megfelelő nyomáson vagy esetleg egyáltalán nem is nyit (meghibásodási ok). A következmények jellege és súlyossága nagyban függhet ettől. Tehát a vizsgált rendszer egy meghatározott meghibásodása valószínűségének kiszámításához az adott meghibásodási módra jellemző adatokat kell használni. Valamely meghibásodás rendszeren belüli hatása kiterjedhet magasabb vagy alacsonyabb szintre, de lehet, hogy a rendszer kialakítása olyan, hogy megakadályozza e hatás továbbterjedését. A meghibásodásmód és -hatás elemzése a meghibásodási módok és azok kihatásainak elemzésére szolgáló formális megközelítés; az elemzés kiterjed a funkció teljes kiesésére vagy részleges csökkenésére, valamint vizsgálja a meghibásodások rendszerbiztonságra gyakorolt hatásait is. A kockázat- és megbízhatósági elemzésekben fontos annak bemutatása, hogy mely meghibásodási módok szerepelnek alapeseményként a hibafákban vagy a Markov-modell állapot-átmeneti rátáiban. A meghibásodási ráta vagy a működési igénytől függő meghibásodás valószínűségének meghatározásához a megfelelő meghibásodási modellt kell figyelembe venni. Egy pneumatikus szelep nem megfelelő működés meghibásodási módjának általában más a meghibásodási rátája, mint e szelep nem működik működési igény felléptekor meghibásodási módjának. Ha csak a teljes meghibásodásra vonatkozó meghibásodási ráta ismert, akkor becslést kell készíteni arról, hogy a meghibásodási rátában mekkora részt képvisel a nem megfelelő működés és mekkora részt jelent a működési igénytől függő meghibásodás. Nyilvánvaló, hogy azt az adatbázist kell előnyben részesíteni, amely az egyes meghibásodási módokra külön-külön tartalmaz adatokat. I..5. Kritikus, degradációs és küszöbön álló meghibásodás Megkülönböztetünk berendezés meghibásodást, szoftver meghibásodást és emberi hibákat (tévesztéseket). E szakaszban csak a berendezés meghibásodásokkal foglalkozunk. Az emberi hibák osztályozásával kapcsolatban utalunk a jelen irodalomnak az emberi megbízhatóság elemzése szakaszára. A származtatott adatbázisokban a berendezés meghibásodásoknak többnyire a következő osztályozását találhatjuk: Kritikus meghibásodások: A kritikus meghibásodás olyan meghibásodás, amely a vizsgált rendszerelem funkciójának megszűnésével jár együtt. Az olyan típusú meghibásodások sorolhatók ide, mint pl. a szivattyú nem indul a működési igény felléptekor, vagy a szivattyú nem megfelelően áll le. Hangsúlyozzuk, hogy biztonsági berendezéseknél a kritikus meghibásodások közé tartoznak az olyan meghibásodások, mint a biztonsági berendezés működési igénytől függő meghibásodása és a biztonsági berendezés nem megfelelő (helytelen) működése. Degradációs meghibásodások: A degradációs meghibásodás azt jelenti, hogy a vizsgált rendszerelem még képes ugyan működni, azonban bizonyos működési jellemzői, melyek a funkció ellátásához nem alapvető fontosságúak, már leromlottak. Példák a degradációs meghibásodásra : külső tömörtelenség, rezgések. Az ilyen típusú meghibásodások nem mindig tesznek szükségessé azonnali javítást; a helyreállítással gyakran megvárnak egy későbbi, megfelelő alkalmat. Küszöbön álló meghibásodások: A küszöbön álló meghibásodás olyan meghibásodás, amely beállásakor az adott rendszerelem teljes funkciója már nem tartható fenn. Várható, hogy ha nem intézkednek, akkor a meghibásodás egyre súlyosabbá válik, vagyis a helyreállítást akkor már további, jelentős késlekedés nélkül el kell végezni. Ilyen meghibásodás például az erős rezgés és a kenés elégtelensége. Mivel nehéz elkülöníteni a küszöbön álló meghibásodást a kritikus meghibásodástól, ezért a küszöbön álló meghibásodást gyakran kritikus meghibásodásnak tekintik. 7

8 I..6. Véletlen és szisztematikus meghibásodások Véletlen meghibásodok: A véletlen meghibásodások az időben véletlenszerűen bekövetkező meghibásodások, amelyek különféle degradációs mechanizmusok eredményeként lépnek fel. Sokféle degradációs mechanizmus fordul elő különböző rátával a különböző rendszerelemeknél, és mivel a gyártási tűrések ilyen mechanizmusokon keresztül különböző működési idő elteltével okozzák a rendszerelemek meghibásodását, ezért a sok elemből álló berendezés meghibásodásai becsülhető rátával, de nem becsülhető (úm. véletlenszerű) időbeli eloszlással fordulnak elő. Szisztematikus meghibásodások: A szisztematikus meghibásodások eltérésekből eredő olyan meghibásodások, amelyek a rendszerelem meghibásodását okozzák a bemenetek valamely meghatározott kombinációinak vagy valamely meghatározott környezeti feltételnek az előállása következtében. A véletlen meghibásodás és a szisztematikus meghibásodás közötti markáns különbség az, hogy a véletlen meghibásodásokon alapuló rendszerelem meghibásodási ráták elfogadható pontossággal becsülhetők, míg a szisztematikus meghibásodási ráták pontos becslése éppen jellegük miatt nem lehetséges. I.3. A származtatott adatok elemzése Származtatott adatok vehetők a szakirodalomból, egyéb kockázat- és hibamentesség-elemzésekből és adattárakból. Származtatott adatok sokféle formában állhatnak rendelkezésre. Az elemzést végző személy rendelkezhet közelítő meghibásodási adatokkal vagy redukált meghibásodási ráta adatokkal, melyek pont- vagy intervallumbecslések, kvantilisek, stb. formájában állnak rendelkezésére. Sok olyan szakkönyv létezik, amely számos rendszerelemhez meghibásodási rátákat vagy működési igénytől függő meghibásodási valószínűségeket tartalmaz. Fontos megérteni, hogy az adatbázisok minősége nem azonos. Valamely adatbázis annál jobb színvonalúnak tekinthető, minél több követelménynek tesz eleget az I.3.. sz. táblázatban felsoroltak közül. I.3.. sz. táblázat: Az adatbázisokkal szemben támasztott követelmények ([I.0] p.6.9) Sorszám Követelmény. Rendszerelem típus. A meghibásodási mód világos leírása 3. A rendszerelem-határ leírása 4. Átlag(érték) 5. Medián 6. Konfidencia-intervallum 7. A rendszerelem sokaság leírása Ha egy bizonyos adatbázisban csak a rendszerelem típusát és a meghibásodási rátát közlik, akkor ez az információ nem igazán értékes. A legtöbb kockázat- és hibamentesség-elemzésnél valamely sajátos meghibásodási mód meghibásodási rátájára van szükség. Annak is egyértelműnek kell lennie, hogy az adatba mi értendő bele. Vegyünk pl. egy motoros szivattyút: vajon a motor meghibásodásai benne vannak-e, és vajon a vezérlő áramkörök meghibásodásai nincsenek-e benne? A rendszerelem-határok világos meghatározása nagyon fontos ahhoz, hogy ilyen kérdések ne merülhessenek fel. Az I.3.. sz. táblázatban egy magas színvonalú adatbázisra mutatunk példát. 8

9 I.3. A származtatott adatok forrása Származtatott adatok összegyűjtéséhez a következő módszerek használhatók: irodalomkutatás; tagság valamely adatbázist gondozó szervezetben; a meglevő kockázat- és hibamentesség-elemzések átvizsgálása. A meghibásodási adatok összegyűjtéséhez szükséges munkamennyiséget figyelembe véve gyakorlati szempontból értelmetlen dolog adatokat oly módon gyűjteni, hogy azokból kádgörbét lehessen szerkeszteni. Emiatt az átlagértéket úgy kell tekinteni, mint olyan átlagértéket, amely magába foglalja mind a korai meghibásodásokat, mind pedig az elhasználódási meghibásodásokat. Ennélfogva rendszerint feltételezzük, hogy a meghibásodási ráta és a működési igénytől függő meghibásodás valószínűsége időben állandó. Igen sok adatbázis könyv létezik; közülük néhányat a következőkben röviden ismertetünk. I.3.. sz. táblázat: Példa a származtatott adatbázisra ([I.0] p.6.0) Rendszerelem és meghibásodási mód Átlag Medián Hibatényező (EF) SZIVATTYÚK Motoros ~ Meghibásodás miatt nem indul 3E-3/nap E-3/nap 0 Beindítás után nem jár Normál működési környezet 3E-5/óra E-5/óra 0 Szélsőséges működési környezet 3E-3/óra E-3/óra 0 Örvény ~ Meghibásodás miatt nem indul 3E-/nap E-/nap 0 Beindítás után nem jár E-5/óra E-5/óra 3 Dízelhajtású ~ Meghibásodás miatt nem indul E-3/nap E-3/nap 3 Beindítás után nem jár 8E-4/óra E-4/óra 30 Rendszerelem-határ Szivattyú és motor; kivéve a vezérlő áramköröket Szivattyú, turbina, gőz- és fojtószelepek, szabályozó Szivattyú, dízelmotor, olajkenő-rendszer, beszívott és elmenő levegő, valamint az indító rendszer. NUCLARR Nuclear Computerized Library for Assessing Reactor Reliability NUREG/CR -4639, EGG-458, Volume 5, Rev 3, 990, Part 3, hardver component failure data (HCFD) Az atomerőművek hibamentességi adatainak értékelésére létrehozott Atomenergetikai Számítógépes Könyvtár olyan intelligens adatkezelő rendszer, mely felhasználásra kész formátumban dolgoz fel, tárol és szolgáltat emberi és berendezés hibamentességi adatokat. A Nuclarr rendszert az egyesült államokbeli Nuclear Regulatory Commission fejlesztette ki abból a célból, hogy egy olyan hibamentességi adattárat bocsásson a kockázatelemzéssel foglalkozók rendelkezésére, amely a legkülönbözőbb kockázatértékelési eljárások támogatására is használható. A rendszer sokféle adatbázis-kezelő funkciót kínál az adatbevitel és adat-visszakeresés terén, beleértve a forrásadat-csoportosító számítási algoritmusokat és a jelentésgeneráló funkciókat. Az összes adat és információ PC-alapú rendszerben és nyomtatott formátumban is hozzáférhető. IEEE Std IEEE Guide to the collection and presentation of electrical, electronic, and sensing component reliability data for nuclear power generating stations. IEEE Standards Board, The Institute of Electronic Engineers, Inc. 345 East 47 Street, New York, NY 007 Ez az útmutató villamos-, elektronikus-, érzékelő rendszerelemek és mechanikai berendezések hibamentességi adatait tartalmazza. A kiadvány rendeltetése a hibamentességi adatok gyűjtésére és bemutatására alkalmas egységes módszer kialakítása az atomerőművek hibamentességi számításaihoz és a kockázatelemzésekhez. 9

10 3 Eireda European Industry Reliability Data Bank. H. Procaccia, P. Aufort, S. Arsenis. Volume, Edition SFER, Paris, 995. E könyv az ipari rendszerekre készítendő mennyiségi kockázat- és biztonság-elemzésekben használatos, a rendszerelemek hibamentességi paramétereire vonatkozó dokumentált becslésekkel szemben támasztott követelményeknek kíván megfelelni. A könyv pont- és intervallum-becsléseket közöl az ipari üzemekben működő rendszerelemek meghibásodási rátáira és a működési igénytől függő meghibásodások valószínűségére. 4 T-book Reliability Data of Components in Nordic Nuclear Power Plants. The ATV Office and Studsvik AB, 4th edition, Sweden Az adatokat a svéd atomerőművekben gyűjtötték. Az adatbázis tartalmazza a rendszerelem-határok egyértelmű meghatározásait; majdnem az összes, az I.3.. sz. táblázatban felsorolt követelményt teljesíti. E könyv azért nagy jelentőségű, mert az egyesült államokbeli atomerőművekre gyűjtött adatoktól független adatforrásnak minősül. 5 OREDA Offshore Reliability Data Handbook, 994. P.O.Box 370, N-3-HØVIK, Norway A könyvben közölt adatok a tengeri olaj- és földgázbányászat területéről származnak. Az adatbázis egyértelműen megadja a rendszerelem-határokat. Emellett meghibásodási rátákat, javítási időszakaszokat is közöl. E kézikönyv az atomenergiai iparon kívülről származó, kevés jóminőségű adatbázis közé tartozik. 6 RDF 93 Handbook of reliability data for electronic components, France Telecom CNET, 993. E kézikönyv kifejezetten a berendezések hibamentességének maximalizálását célzó kutatásokhoz készült segédletként, valamint különféle befolyásoló tényezők bevezetésével támogatja a berendezések tervezését. A kézikönyvben közölt hibamentességi adatok főleg az alább felsorolt környezetben működő elektronikus berendezésekre gyűjtött üzemi adatokból származnak: időjárási viszontagságoktól védett helyre telepített, folyamatosan vagy más módon működtetett berendezések; időjárási viszontagságoktól nem védett helyre telepített berendezések; nem fixtelepítésű berendezések. 7 MIL-HDBK-7F Military Handbook: Reliability Prediction of Electronic Equipment Department of Defense, 99, USA E könyv két módszert kínál az elektronikai rendszerek hibamentességi jellemzőinek meghatározásához: az Alkatrész igénybevétel elemzést és az Alkatrész-szám elemzést. Mindkét módszertan az alap meghibásodási rátából és az azt befolyásoló sokféle tényezőből indul ki. Az alkatrész igénybevétel elemzéshez sok adatra van szükség a minőségről, a komplexitásról és a rendszer környezeti feltételeiről. A második módszertan kevesebb információt igényel, de jobbára konzervatív eredményeket ad. 8 AMINAL Handbook Probability figures, version Ministry of Physical Planning and the Environment, Belgium, 994 A belga Területtervezési és Környezetvédelmi Minisztérium megrendelésére nagyszámú adatforrás átvizsgálására került sor. Az így összegyűjtött adatokat közlik e könyvben. A konfidencia intervallumokat a legtöbb esetben megadják. E könyv rendeltetése főként az, hogy a vizsgált rendszerelemben lévő folyadék kiszabadulási valószínűségének kiszámításához meghibásodási rátákat bocsásson rendelkezésre. Olyan eseményeket vizsgál, mint pl. a külső eredetű lyukadás, tartály katasztrofális meghibásodása, vagy csőtörés. 0

11 9 NUREG/CR-78 Handbook of human reliability analysis with emphasis on nuclear power plant applications, A.D. Swain, H.E. Guttman, SAND 80-00, RX, AN, August 983, U.S. Nuclear Regulatory Commission. E könyv 0. fejezete számos olyan táblázatot tartalmaz, amelyek különböző körülmények között bekövetkező emberi hiba (tévesztés) valószínűségének becsléséhez alkalmazhatók. A közölt adatok legnagyobb része szubjektív becslésen alapul. Bizonytalansági intervallumokat is közölnek ugyan, de leszögezik, hogy az eloszlások nem ismertek. E könyv minden olyan elemző számára nélkülözhetetlen, akinek emberi megbízhatóság-elemzést kell készítenie. I.3. A származtatott adatok konfidencia-intervalluma A származtatott adatok nagyszámú, különböző karbantartási politikával, vizsgálati gyakorisággal, üzemelési feltétellel és üzemórával jellemezhető létesítményből származnak. Ez a legkülönbözőbb adatok keverékét jelenti. Pl. a kezdeti meghibásodások, az elhasználódási meghibásodások, valamint a helyreállított rendszerelemek meghibásodásai mind-mind részei ugyanannak az adathalmaznak. Ezen eltérések miatt a származtatott adatok nagymérvű bizonytalansági intervallummal rendelkeznek. Emiatt a származtatott adatbázisban közölt átlagértéket az adatgyűjtésbe bevont sokasághoz tartozó átlagértéknek kell tekinteni. Ha valamely adott rendszerelem-típushoz különböző adatbázisokból keresünk számértéket, akkor nem várhatjuk, hogy mindegyik adatbázisban ugyanazt az adatot fogjuk találni. Az [I.3] szakirodalmi forrás a kockázatelemzésekben rendszerint megjelenő rendszerelemekre közli a meghibásodási rátákhoz és a működési igénytől függő meghibásodások valószínűségéhez tartozó bizonytalansági tartományokat. Az I.3.3. sz. táblázatban néhány jellemző példát ismertetünk. Amint az az I.3.3. sz. táblázatban látható, a tartomány 3 és 00 között változhat. Ennek lehetséges okai a következők: eltérő kialakítás; különböző gyártók; különbségek a karbantartási politikában; különbségek a környezeti és az üzemeltetési feltételekben; különbözőképpen definiált rendszerelem-határok. I.3.3. sz. táblázat: Példa a bizonytalansági tartományra szivattyúk esetében ([I.0 p.6.3]) Rendszerelem-típus Meghibásodási mód Tartomány Diesel-hajtású szivattyú Motoros szivattyú Örvényszivattyú Meghibásodás miatt nem indul Nem jár Meghibásodás miatt nem indul Nem jár Meghibásodás miatt nem indul Nem jár 3E-4 3E- -/nap E-3 3E- -/óra 3E-4 3E- -/nap E-4 3E-4 -/óra 3E-3 3E- -/nap E-5 E-3 -/óra I.3.3 A származtatott adatok elemzésének eljárása A származtatott adatforrásokból a következő eljárással nyerhetünk adatokat: : Az adattal szemben támasztott követelmények meghatározása : A hasonló rendszerelemek csoportosítása 3: A megfelelő származtatott adatok meghatározása (azonosítása) 4: A származtatott kiindulási adatok összevonása a paraméter-becsléshez Mind a négy eljárási lépést részletesen ismertetjük.. lépés: Az adattal szemben támasztott követelmények meghatározása Az adatelemzési feladatot az eseményfák és a hibafák felállításával párhuzamosan kell végezni. A modellbeli minden egyes alapeseményhez specifikálni kell az adott rendszerelemet, mégpedig a lehető legteljesebb módon. Ez azt jelenti, hogy nemcsak a rendszerelem típusát, hanem a rendszerelem-határokat és a meghibásodási módot is meg kell adni. A rendszerelem-határok esetében pl. tisztázandó kérdés lehet, hogy vajon a szivattyú vagy a dízelgenerátor megszakítói beleértendők-e a kockázat- és hibamentesség-elemzésekben modellezett alapeseménybe. A rendszerelem-határok definiálásakor a származtatott adatokat tartalmazó adatbázisokban általánosan használt rendszerelem-határokat figyelembe kell venni. A rendszerelem meghibásodási módját is

12 explicit módon kell megadni. Például annak a valószínűsége, hogy egy szelep nem nyit eltérhet attól a valószínűségtől, hogy működési igény felléptekor a szelep nem zár. A meghibásodási mód azt is meghatározza, hogy meghibásodási frekvenciát vagy meghibásodási valószínűséget kell figyelembe venni a vizsgált alapeseménynél. Egy dízelgenerátornak pl. két különböző meghibásodási módja a következő: (meghibásodás miatt) nem indul és (meghibásodás miatt) nem jár. A meghibásodás miatt nem indul meghibásodási módnál a működési igénytől függő Q meghibásodási valószínűséget kell alkalmazni, míg az üzemelés alatti λ meghibásodási ráta a meghibásodás miatt nem jár meghibásodási mód esetében használatos.. lépés: A hasonló rendszerelemek csoportosítása Mivel nincsenek származtatott adatok a létesítmény valamely adott rendszerének minden egyes nagyon speciális rendszerelemére, ezért hasznos dolog a rendszerelemek típus és meghibásodási mód szerint csoportosítása. Más csoportosítás is lehetséges, de a származtatott adatokat tartalmazó források nem tesznek különbséget pl. az alkalmazás jellege (rendszerfunkció, üzemelő vagy készenléti funkció) vagy tervezési paraméterek (méret, működési környezet) szerint. A rendszerelemek típus és meghibásodási mód szerinti csoportosításának összhangban kell lennie a származtatott adatbázisokkal. 3. lépés: A megfelelő származtatott adatok meghatározása Minden egyes rendszerelem-csoporthoz származtatott adatokat keresünk. Nagy számban állnak rendelkezésre eltérő minőségű adatforrások (mind az atomenergetikai, mind az egyéb területeken). Az így talált származtatott adatok alkalmazhatóságát értékelni szükséges. A következő szempontokat kell figyelembe venni: Eredet: Az adatgyűjtés köre: Minőség: Meg kell különböztetni az atomenergetikai területről és a máshonnan származó, a különböző típusú létesítményekből, a különböző gyártóktól, a különböző korú létesítményekből, stb. származó adatokat. Vizsgálni kell az adatbázisban szereplő meghibásodási adatok mennyiségét. Vizsgálni kell azt, hogy a valós adatokhoz mennyire lehet hozzáférni (azaz, hogy dokumentáltak-e a meghibásodásnak való kitettség időszakaszai és a meghibásodások, vagy csak egy számítógépes összesítést közölnek). 4. lépés: A származtatott kiindulási adatok összevonása a paraméter-becsléshez A származtatott adatokból kiválasztással vagy összevonással jutunk el a kívánt paraméterbecsléshez. E lépésben az adat relevanciáját és konfidenciáját kell vizsgálni. Ha több származtatott adatforrást kívánunk kombinálni, akkor valamilyen összevonási módszert kell választanunk. Nem csak magát a pontértéket, hanem a bizonytalansági határokat is figyelembe kell venni (ld. I.3.. sz. ábra).. forrás: x. forrás: x 3. forrás: x 4. forrás: x Összevonás: x I.3.. sz. ábra: A különböző forrásokból származó adatok összevonása ([I.0] p.6.5) A gyakorlatban igen sokféle összevonási módszer ismeretes. E szakaszban két, viszonylag egyszerű módszert ismertetünk: a súlyozott számtani átlagot és a súlyozott mértani átlagot.

13 A súlyozott számtani átlag: n λátlag = λiwi i= n Wi = i= (I.3.) A súlyozott mértani átlag: n W λátlag = ( ) i λi i= n Wi =, ahol i= λ i = az i-edik forrásból származó meghibásodási ráta; W i = az i-edik forrás súlyozó tényezője; n = a származtatott adatforrások száma. (I.3.) A fent bemutatott képletek felhasználhatók az átlag, az alsó és a felső konfidenciaszint kiszámítására. Fontos megjegyezni, hogy a mértani átlag kiszámításához használatos képlet statisztikailag független forrásokat feltételez. Ha a különböző adatforrásokat azonos fontosságúnak ítéljük, akkor a súlyozó tényező a következő képlet felhasználásával számítható ki: W i =. n (I.3.3) Egy másik lehetőség a súlyozó tényezőnek a konfidenciaszintek függvényeként való kiszámítása. A szűk konfidencia-intervallumú források nagyobb súlyozó tényezőt kapnak, a szélesebbek pedig kisebbet. Ebben az esetben a súlyozó tényező csökkenti a szélesebb tartományú adatforrások befolyását és fordítva, erősíti a szűkebb tartományú adatok hatását. A viszonylag tág konfidencia-intervallumokat közlő adatforrásoknál az adatok elégtelenségére vagy az adatbázisok kiforratlanságára lehet következtetni. A következő képlet a súlyozó tényezőnek a konfidenciaszintek függvényeként való kiszámításához használható. A bizonytalanságot itt a hibatényezővel fejezzük ki: { ln(ef } = i) W i n. i= { ln(ef i) } (I.3.4) Az (I.3.4) képlet alkalmazásakor körültekintéssel kell eljárni. Ilyen helyzet speciális funkciójú rendszerelemeknél fordulhat elő: a tágabb konfidencia-intervallumú adatbázis jeleníti meg a legjobban a vizsgált rendszerelemet, míg a szűkebb tartományú, potenciális adatbázis nem igazán felel meg a tényleges rendszerelemnek. Ilyen esetben a tágabb konfidencia-intervallumot kell figyelembe venni. I.3.4 A működési igénytől függő meghibásodás modellje és a meghibásodási ráta modell A működési igény modell alkalmazásakor számos fontos tényezőt kell figyelembe venni. Ha a vizsgált esemény a működési igény tényleges fellépte előtt is bekövetkezhet, akkor a működési igény modell használata mintegy besűríti a meghibásodási rátát a működési igény felléptének pillanatába. Így a különféle működési igény rátákhoz más és más meghibásodási valószínűség fog tartozni, és ha a működési igény modellt alkalmazzuk, abban az esetben csak akkor kapunk megalapozott becslést, ha a működési igény ráták hasonlók. Egy olyan rendszerelem, amely pontosan úgy viselkedik, mint a működési igény modell, ugyanazzal a működési igénytől függő meghibásodási valószínűséggel jellemezhető, akár óránként, akár tízévente egyszer lép fel a működési igény. A gyakorlatban általában nem ez a helyzet. Vagyis a származtatott adatbázisokban közölt, működési igénytől függő meghibásodási valószínűségek nem használhatók fel olyan rendszerelemekhez, amelyek más vizsgálati intervallummal vagy más működési igény rátával jellemezhetők. Ha a működési igény ráta többé- 3

14 kevésbé ugyanaz (kis igényszámú rendszerek), akkor a működési igénytől függő meghibásodás valószínűsége az eltérő vizsgálati intervallumok figyelembe vétele céljából módosítható. A származtatott adatbázisban megadott működési igénytől függő meghibásodás valószínűségének módosításához a következő képlet használható (ld. [I.] forrás): T ( Q ) / T =,ahol (I.3.5) Q Q = a működési igénytől függő meghibásodás valószínűsége; T = a származtatott adatbázisból vett vizsgálati intervallum; Q = a működési igénytől függő meghibásodás valószínűsége a T vizsgálati intervallum esetében; T = vizsgálati intervallum a vizsgált esetben. Szinte egyik származtatott adatbázisban sem közlik azt a vizsgálati intervallumot, amelyre a meghibásodási valószínűséget meghatározták. Az atomerőművi adatokon alapuló adatbázisok esetében a vizsgálati intervallum egy és három hónap közé tehető. Példa A származtatott adatbázis a következő információt tartalmazza: Q T =,0 E-0 működési igényenként = 70 óra (egy hónap) A vizsgált rendszerelemet évente vizsgálják. A működési igénytől függő meghibásodás valószínűségének korrigált értéke a következő: Q = { ( * 0 - )} = 0,. Egyértelműen látszik, hogy sokkal nagyobb értéket kell használni annál, mint amilyet a származtatott adatbázis közölt. I.4. Az üzem-specifikus adatok elemzése A származtatott adatok általában olyan becslések, amelyek alapját eltérő karbantartási politikával, különféle technológiai körülményekkel jellemezhető és különböző környezeti feltételek között üzemelő, nagy elemszámú rendszerelem-sokaság képezi. A származtatott adatok ilyen sajátosságai miatt a bizonytalansági határok szélesek lesznek. Ahhoz, hogy a vizsgált létesítményre valóban jellemző adatokat kapjunk, üzem-specifikus adatokat kell gyűjteni. Ha sok rendszerelemre gyűjtjük a meghibásodások számát és a meghibásodásoknak való kitettség időszakaszait, akkor üzem-specifikus meghibásodási ráták és üzem-specifikus, működési igénytől függő meghibásodási valószínűségek képezhetők. Üzem-specifikus adatok gyűjtése meglehetősen időigényes munka. A meghibásodási események feljegyzésére, valamint e jelentések feldolgozására van szükség ahhoz, hogy a szükséges adatok a rendelkezésünkre álljanak. A meghibásodási eseményekről készített jelentéseknek elegendően részletes adatokat kell szolgáltatniuk a meghibásodási mód azonosításához, és alkalmasnak kell lenniük a bekövetkezett meghibásodások osztályozásához. I.4. Az üzem-specifikus adatok elemzésének eljárása Az üzem-specifikus adatok elemzési eljárása több különálló lépésre bontható: : Az adattal szemben támasztott követelmények meghatározása : Üzem-specifikus információ gyűjtése 3: A meghibásodások számának meghatározása 4: A meghibásodásoknak való kitettség időszakaszának és a működési igények számának becslése 5: Az adatok körének leszűkítése a hibamentességi paraméterekre. lépés: Az adattal szemben támasztott követelmények meghatározása Az üzem-specifikus adatok elemzésének megkezdése előtt egyértelműen meg kell határozni az üzem-specifikus adatok gyűjtési körét (mélységét). Ez függ az üzemben rendelkezésre álló információktól és az anyagi lehetőségektől. Az alábbi szempontok szerint táblázatos formába rendezve rendszerelem sokaságokat kell definiálni az üzemspecifikus adatok elemzési eljárásában meghatározott vizsgálati körbe tartozó, minden egyes rendszerelem figyelembevételével: 4

15 a rendszerre is utaló berendezés azonosító; rendszerelem-típus; a rendszerelemet tartalmazó hibafák; a rendszerelemet magukba foglaló üzemi rendszerek. Rendszerelem-határokat kell megállapítani úgy, hogy megadjuk az egyes berendezések vizsgálati mélységét ahhoz, hogy az egyes berendezéseket az adatelemzés céljából egyetlen entitásként vehessük figyelembe. Pl. egy motoros szelep minden alkatrészét jellemzően egyedi rendszerelemként szokás figyelembe venni a hibamentességi adatok gyűjtése során, még ha a szelep olyan különféle alkatrészekből (pl. villanymotor, hajtómű, végállás kapcsolók, nyomatékváltók, irányváltó érintkezők és tekercsek, szelepszár, szeleptányér, szelepház, stb.) áll is, amelyek külön-külön szerepelnek az üzemi karbantartási naplókban. Az üzem-specifikus adatok elemzése során meghatározott rendszerelem-határoknak összhangban kell lenniük a hibamentességi modellel és lehetőség szerint a származtatott adatokkal is. Minden rendszerelem-sokaságot rendszerelem-típus szerint csoportosítani kell a rendszerelem-sokaság definíciójának megfelelően (azaz össze kell gyűjteni az összes motoros szelepet, kézi működtetésű szelepet, stb.) A rendszerelem-sokaságokat az üzem-specifikus adatok elemzési dokumentációjába fel kell jegyezni. A legtöbb esetben nem lehetséges a hibamentességi modellbe felvett összes rendszerelemhez üzem-specifikus adatokat gyűjteni. Egyfajta szűrésre van szükség. Az I.4.. sz. táblázat olyan rendszerelemek (nem teljes körű) felsorolását tartalmazza, amelyekhez valószínűleg található üzem-specifikus adat. Minden egyes rendszerelem esetében több rendszerelem-típus különíthető el. A meghibásodási mód már egy további megkülönböztetést jelent, melyet az adatgyűjtés során figyelembe kell venni. Ezzel a rendszerelem-csoportosítás folyamata összhangba hozható a származtatott adatok elemzésének eljárásával és magukkal a származtatott adatokat tartalmazó adatbázisokkal is. I.4.. sz. táblázat: Néhány olyan rendszerelem, amelyhez általános üzem-specifikus adatok gyűjthetők ([I.0] p.6.9) Rendszerelem Típus Meghibásodási mód Dízelgenerátor Szivattyúk Szelepek Motoros ~ Örvény ~ (/turbina ~) Motoros ~ Az áthaladó közeg által működtetett ~ Visszacsapó ~ Nyomáscsökkentő ~ Kézi működtetésű (elzáró) ~ Biztonsági ~ Nem jár Nem indul Nem jár Nem indul Nem nyit Nem zár. lépés: Üzem-specifikus információ gyűjtése Az üzem-specifikus információ forrásait fel kell mérni. Egyebek mellett tipikusan ilyen források a karbantartási feladatkiírások, a vezérlőtermi naplók, a havi üzemelési jelentések és az üzemeltető személyzet tapasztalatai. A létesítmény adott időszakra vonatkozó működésének áttekintését és az üzemi személyzettel történt konzultációkat követően rögzíteni kell egy adatgyűjtési időkeretet, mely legalább a legutóbbi naptári év alatti üzemelésre terjedjen ki. Ezt az üzem-specifikus adatok elemzési dokumentációjában szerepeltetni kell, csakúgy, mint az ennek meghatározásakor rögzített peremfeltételek indokolását. Végül az adatelemzéshez szükséges összes információt a következő lépésekben gyűjtjük össze: Az. lépésben meghatározott rendszerelem-sokaságra az üzem-specifikus forrásokból visszakeresendők mindazok a meghibásodási feljegyzések, amelyek a rögzített adatgyűjtési időkeretben bekövetkeztek. Összegyűjtendők a létesítményre vonatkozó üzemelési előzmények a rögzített adatgyűjtési időkeretben kiadott összes havi üzemelési jelentés kigyűjtésével. A fentiek alapján is belátható, hogy az üzem-specifikus információ összegyűjtése jelenti az adatelemző munkacsoport számára a legnagyobb terhet. 3. lépés: A meghibásodások számának meghatározása A meghibásodások számbavételénél az adatelemzést végzőnek el kell különítenie a katasztrofális meghibásodásokat a degradációs meghibásodásoktól, illetőleg a küszöbönálló meghibásodásoktól; az időfüggő 5

16 meghibásodásokat a működési igénytől függő meghibásodásoktól; az egyedi rendszerelem meghibásodásokat a több rendszerelemet együttesen érintő meghibásodásoktól. A rendszerelemek karbantartásáról készített jelentések a meghibásodások, a meghibásodást követő helyreállítási időszakaszok és a karbantartás miatti egyéb használhatatlanságok potenciális forrásai. E jelentések jellemzően a következőket tartalmazzák: a karbantartott rendszerelemhez tartozó üzemi azonosító számot, valamint a rendszerelem leírását; a karbantartás okának megjelölését; az elvégzett munka leírását; a munkavégzéshez szükséges időszakasz vagy a rendszerelem használhatatlansága időszakaszának megjelölését. A jelentésből kiderülhet, hogy a karbantartásra azért volt-e szükség, mert a rendszerelem meghibásodás miatt nem működött megfelelően, vagy mert teljesen működésképtelen volt. Az ilyen esemény hozzáadható a rendszerelem meghibásodások számához. A karbantartási jelentés gyakran ad információt a meghibásodási módról és a meghibásodási mechanizmusról, valamint a meghibásodás felfedezésétől számított javítási időtartamról. Az ilyen információt körültekintően kell kezelni, mivel a tényleges javítási idő esetleg csak egy részét teszi ki annak az időszakasznak, amíg a rendszerelem használhatatlan volt a meghibásodás észlelése és a javítás befejezése között. Ezenfelül a javítási időt gyakran emberórában adják meg, ami azt jelenti, hogy a tényleges javítási időráfordítás a karbantartó munkacsoport létszámától függően rövidebb is lehet; a naplózott emberórák használata ily módon a javítási idő konzervatív becslését adja. A rendszerelem üzemen kívül töltött teljes időszakasza ennek ellenére meghatározható, mert a karbantartási naplóban gyakran megadják a meghibásodás felfedezésének dátumát, és azt, hogy a rendszerelem a javítást követően mikor vált használhatóvá. Azok a karbantartási naplók, amelyekben megelőző karbantartást dokumentálnak felhasználhatók e tevékenységeknek a rendszerelem-használhatatlansághoz való hozzájárulásuk becsléséhez. Ismét utalunk arra, hogy a naplóban szerepelhet, hogy valamely rendszerelemet egy bizonyos napon kivettek üzemből és némi idő elteltével újra üzembe helyezték, s így egy adatmintát kapunk a karbantartási időszakaszra. Ezen események gyakorisága az adott naptári időszakra vonatkoztatva a megelőző karbantartási bejegyzések számából meghatározható. A karbantartási jelentésekben megadott információ néha sajnos nem teljes. Gyakran nem világos a rendszerelem használhatatlanságának megadása vagy nem egyértelmű az elvégzett munka leírása (vagy hiányzik is), és találgatást igényelve arra nézve, hogy vajon egy meg nem hibásodott rendszerelem a karbantartás miatt volt használhatatlan vagy a karbantartás a rendszerelem meghibásodásának következménye volt. Egy további probléma amelyet már említettünk a karbantartási jelentésekben rögzített meghibásodások megfeleltetése az egyéb dokumentumokban rögzített működési igényeknek vagy üzemelési időszakaszoknak. 4. lépés: A meghibásodásoknak való kitettség időszakaszának és a működési igények számának becslése A meghibásodásoknak való kitettség becslése mást és mást jelent a működési igénytől függő meghibásodások, illetőleg az időfüggő meghibásodások esetében. A működési igények számát, illetőleg az üzemórákat értékelni kell. A különböző meggondolásokat és információforrásokat az I.4.. sz. táblázatban összegeztük. I.4.. sz. táblázat: A meghibásodásnak való kitettség becslése működési igénytől függő és időfüggő meghibásodásokra (atomerőművekben) ([I.0] p.6.) Működési igénytől függő meghibásodások Rendszeres időközönként végzett vizsgálat Automatikus és kézi működtetés Meghibásodás-függő karbantartás A kapcsolódási pontokra is kiterjedő karbantartás Időfüggő meghibásodások A rendszerelem, illetőleg a rendszer működése A rendszer, illetőleg a létesítmény működése Üzemelési tapasztalatok: átkapcsolások, leállások, utántöltés, indítások Az időszakos vizsgálati jelentések és eljárások a rendszeres időközönként vizsgált rendszerelemek működési igényeire és üzemidőire nézve potenciális adatforrást jelentenek. A vizsgálati jelentések a kulcsfontosságú rendszerelemek vagy rendszerek esetében a vizsgálati eljárás leírását, valamint a vizsgálatot végző személy által alkalmazandó ellenőrzőlistát tartalmaznak. Egy vészhelyzeti dízelgenerátor működésvizsgálati eljárása pl. a dízelmotor beindítását és két órán át való járatását írhatja elő. A vizsgálati jelentésben rögzíteni kell, hogy vajon beindult-e a motor vagy sem, és hogy a két teljes órán keresztül megfelelően járt-e. Egy másik példa a vészhelyzeti védőrendszer működőképességének vizsgálata, ahol a vizsgálatot végző személy az eljárás szerint 6

17 vészjelet ad, amely bizonyos áramlási útvonalakat nyit motoros szelepek működtetésével és egy vagy több szivattyú beindításával. Ezután a szelepek pozícióját és a szivattyú működését ellenőrizni kell, amikor is feljegyzik, hogy az időszakos vizsgálatok során működésbe hozott szelepek és szivattyúk valóban önálló működési igényt támasztanak-e valamely rendszerelemekre, és dokumentálják az e működési igények miatt bekövetkező rendszerelem-meghibásodást (és sikeres működést) is. Ha a tényleges időszakos vizsgálatok dokumentációja nehezen hozzáférhető, akkor a vizsgálati eljárás felhasználható a vizsgálati működési igények számának vagy a vizsgálatok alatti rendszerelem üzemelési idő becslésére valamely időszakra vonatkoztatva. Ehhez úgy juthatunk, hogy az egy vizsgálathoz tartozó működési igények számát vagy az egyedi vizsgálat időszakaszát megszorozzuk a vizsgálat gyakoriságával és a hozzá tartozó naptári idővel. E megközelítés természetesen csak akkor megalapozott, ha a vizsgálatokat az előírt gyakorisággal folytatják le. Előfordulhat, hogy egyes vizsgálatokat az eljárásokban előírtaknál gyakrabban végeznek el. A szükséges pontosítások mértékének a meghatározásához az üzemi személyzetet kell kikérdezni Bizonyos rendszerelemek esetében az időszakos vizsgálatok során fellépett működési igényeken kívüli működési igények számának becsléséhez felhasználhatók az üzemeltetési eljárások. A becsléshez úgy juthatunk, hogy a rendszerelem működtetése során a rendszerelemen megjelent működési igényeket megszorozzuk azzal, hogy a rendszerelemet az adott naptári időszakaszban hányszor működtették (vagyis hány üzemelési eljárást teljesített a rendszerelem). Ez utóbbi számadat sajnos nem mindig könnyen hozzáférhető. Az üzemindítások és üzemleállások során teljesített üzemelési eljárások száma elvileg könnyen megállapítható, azonban a (normál) üzemelés esetében ez az információ (legfeljebb) csak a vezérlőtermi naplóból gyűjthető ki. A vizsgálati és karbantartási jegyzékekből összeállított rendszerelem-hibamentességi adatbejegyzések sok hiányossága pótolható a vezérlőtermi napló átvizsgálásával, amely tulajdonképpen az üzemben bekövetkezett fontosabb események időrendi rögzítése. Pl. a napló rögzíti az időszakos vizsgálatok időszakaszán kívül fellépett működési igényeket (pl. szivattyúk és dízelgenerátorok esetében). Tartalmazza e rendszerelemek indítási és leállítási időpontjait, és ezáltal üzemidő adatokat szolgáltat. Tartalmazza továbbá a különféle üzemi eljárások megindítását is, és ezzel további információkat szolgáltat a működési igényekről. Rögzíti azokat az időszakaszokat is, amikor bizonyos rendszerelemek és rendszerek üzemen kívül vannak, és e tekintetben a napló gyakran pontosabb, mint a karbantartási jelentések. Ugyanakkor van egy probléma a vezérlőtermi naplónak rendszerelem-adatforrásként való felhasználásával: a napló a benne szereplő összes eseményt kronológiai sorrendben adja meg, vagyis nincsenek csoportosítva rendszer, eseménytípus vagy más szempontból. Emiatt az elemzést végzőnek sok közömbös bejegyzést kell átnéznie ahhoz, hogy az adatbázisba felvehető adatokat megtalálja. A rendszerelem-meghibásodások becslésének elérhető járulékos pontossága pedig többnyire nem áll arányban azzal a többlet erőfeszítéssel, amit a több éves üzemelést rögzítő naplók átvizsgálása jelent. 5. lépés: Az adatok körének leszűkítése a hibamentességi paraméterekre E feladat célja a. lépésben és a 3. lépésben összegyűjtött üzem-specifikus adatoknak rendszerelem-szintű hibamentességi paraméterekre való redukálása. Különbséget kell tenni a meghibásodási ráták becslése és a működési igénytől függő meghibásodás valószínűségének becslése között. Meghibásodási ráták: Az időfüggő meghibásodások pontbecslésének és a becslés konfidencia-intervallumának meghatározásakor a következő képletek használhatók. E képletek a meghibásodási ráta állandóságának feltétele mellett érvényesek. f λ = T T χ ( ft, 0,05) λ 0,05 = T χ ( ft +, 0,95) λ 0,95 =, ahol T λ = a meghibásodási ráta átlagértéke; λ 0,05 = a meghibásodási ráta alsó konfidencia határa; λ 0,95 = a meghibásodási ráta felső konfidencia határa; χ (m,q) = az m szabadságfokú χ -eloszlás q kvantilise; f T = az időfüggő meghibásodások száma; T = az az időszakasz, amelyben az f T meghibásodás bekövetkezett (I.4.) (I.4.) (I.4.3) 7

18 A működési igénytől függő meghibásodás valószínűsége: A működési igénytől függő meghibásodás valószínűségére vonatkozó pontbecslés és konfidencia-intervallum kiszámítására az alábbi képletek érvényesek. Ez esetben is feltételezzük, hogy a működési igénytől függő meghibásodás valószínűsége állandó. f D (I.4.4) Q = D Q 0,05 fdf0,05(f = D f + + f F D D D 0,05, D f (f D D + ), D f D + ) (I.4.5) Q Q 0,95 Q 0,05 Q 0,95 F p(m,n) f D D (fd + )F0,95(fD +, D fd) =, ahol D f + (f + ) + F (f +, D f ) D D 0,95 D D = a működési igénytől függő meghibásodás valószínűségének átlagértéke; = a működési igénytől függő meghibásodás valószínűségének alsó konfidenciaszintje; = a működési igénytől függő meghibásodás valószínűségének felső konfidenciaszintje; = az m és n szabadságfokú F-eloszlás p kvantilise; = a működési igénytől függő meghibásodások száma; = az az összes működési igény szám, amelyben benne van az f D meghibásodás is. (I.4.6) Példa E példa hat széntüzelésű hőerőművi blokkhoz (A, B, C, D, E, F) tartozó vészhelyzeti dízelgenerátor működési igénytől függő meghibásodási valószínűségének meghatározásához szükséges adatelemzést illusztrálja. Normálüzemben a vészhelyzeti dízelgenerátorok nem működnek, hanem készenléti üzemmódban vannak. Feszültségkieséskor a generátorok indítási jelet kapnak. Mindegyik dízelgenerátort havonta egyszer vizsgálják. Mindegyik blokknak saját dízelgenerátor-üzemnaplója van. Ebbe feljegyzik a vizsgálatok és a működési igények számát, valamint feltüntetik benne a meghibásodások számát is. Az összes üzemnapló rendkívül körültekintő átvizsgálására került sor a meghibásodások típusának meghatározása és az indítási igénytől függő meghibásodások kiszámítása céljából. A vizsgálat eredményeit az I.4.3. sz. táblázat mutatja. I.4.3. sz. táblázat: Az üzem-specifikus adatgyűjtés eredményei ([I.0] p.6.4) Blokk DG teljesítménye (kva) Működési igények száma Meghibásodások száma A B C D E F A működési igénytől függő meghibásodások pontértékének és az ahhoz tartozó konfidencia-határoknak a kiszámítására szolgáló képletek alkalmazásával mindegyik széntüzelésű hőerőművi blokkra külön-külön meghatározható a működési igénytől függő meghibásodás pontértéke és az ahhoz tartozó konfidenciaintervallum. Az eredményeket az I.4.4. sz. táblázat tartalmazza. 8

19 I.4.4. sz. táblázat: Átlagértékek, alsó és felső konfidenciaszintek (eredmények) ([I.0] p.6.4) Blok k Működési igények száma Meghibásodások száma Átlag (-/nap) Alsó konfidenciaszint (5 %) Felső konfidenciaszint (95 %) Hiba tényező (EF) A 50,9 E-03 9,9 E-05 9, E-03 9,6 B 653 3, E-03 5,4 E-04 9,6 E-03 4, C 408,5 E-03,3 E-04, E-0 9,6 D 408 9, E-0, E-0 3,8 E-0,8 E 99,0 E-0,8 E-03 3, E-0 4, F 943 6,7 E-0, E-0,6 E-0,6 Az I.4.. sz. ábrán mindegyik dízelgenerátorra grafikusan is megjelenítettük az eredményeket. Mind a számított átlagértéket, mind a konfidencia-intervallumot felrajzoltuk. Annak ellenére, hogy igen nagy különbségek vannak a vészhelyzeti dízelgenerátorok teljesítményében (00 kva és.500 kva), mégis meglehetősen kicsik a működési igénytől függő meghibásodás valószínűségében jelentkező eltérések az A, B és C, valamint a D, E és F létesítményeknél. Úgy tűnik, hogy az A, B és C dízelgenerátorok, valamint a D, E és F dízelgenerátorok más-más (statisztikai) sokasághoz tartoznak. A generátorok műszaki leírását áttekintve kiderült, hogy az A, B és a C létesítményekben a dízelgenerátorokba indításismétlőt építettek. Ha az első indítási kísérlet sikertelen, akkor egy második, és ha szükséges, egy harmadik indítást végeznek. Három egymást követő sikertelen kísérlet után az indítási folyamat leáll. A meghibásodási adatok azt mutatják, hogy az indításismétlők jelentősen csökkentik a működési igénytől függő meghibásodás valószínűségét. Tehát kétféle sokasággal van dolgunk: az egyikbe az indításismétlővel ellátott dízelgenerátorok, a másikba pedig azok a dízelgenerátorok tartoznak, amelyekben ilyen berendezés nincs. Mindegyik sokaságra kiszámíthatók a számtani és a mértani átlagok, valamint a megfelelő konfidenciahatárok. A végeredmények az I.4.5 sz. táblázatban találhatók. A kiszámított számtani és mértani átlagok csaknem azonosak mindkét sokaságnál. I.4.5. sz. táblázat: A dízelgenerátorokra vonatkozó adatok elemzésének eredményei ([I.0] p.6.5) Sokaság A, B, C D, E, F Átlagszámítás módja Átlagérték [-/nap] Alsó határ (5 %) Felső határ (95 %) Hibatényező (EF) Számtani,48 E-03,56 E-04,0 E-0 6,3 Mértani,44 E-03,89 E-04,00 E-0 7,3 Számtani,64 E-0 8,00 E-03 3,7 E-0,0 Mértani,56 E-0 6,04 E-03 3,3 E-0,3 Az eredmények kiértékelése: A létesítményekben fellelhető információk alapján meg lehetett határozni a (meghibásodás miatt) nem indul hibaesemény valószínűségéhez a legnagyobb mértékben hozzájáruló tényezőket: Üzemanyagellátó-rendszer: 8 % Indítórendszer: 8 % Vezérlőrendszer: 8 % Fűtés: % Ismeretlen ok: 5 % A levonható tanulságok a következők: a gyártók különbözősége nem okoz eltérést a (meghibásodás miatt) nem indul esemény valószínűségében; a berendezés-típusbeli eltérések igen nagy hatással lehetnek a (meghibásodás miatt) nem indul típusú esemény valószínűségére. 9

20 I.4.. sz. ábra: A működési igénytől függő meghibásodás valószínűsége és a konfidencia-határok (becslés) ([I.0] p.6.6.) I.5. A Bayes-féle adatfrissítés eljárása Mind a származtatott, mind pedig az üzem-specifikus adatoknak vannak előnyei és hátrányai is. A származtatott, illetőleg az üzem-specifikus adatok mellett és ellen szóló érvek a következők: Származtatott adatok: A származtatott adatbankok nagyszámú meghibásodási eseményen alapulnak. A származtatott adatbankok igen különböző rendszerelem-típusokat is tartalmaznak. A származtatott adatok csak ritkán konzervatív jellegűek. Pl. sok származtatott adatforrást olyan források felhasználásával állítottak össze, amelyekben korlátozták a lejelenthető rendszerelem-meghibásodások számát, és emiatt az adatok a valós rendszerelem-meghibásodási jellemzőket alulbecsülik. A származtatott adatbankok különféle karbantartási politikájú, eltérő vizsgálati gyakoriságú és különféle technológiai és környezeti feltételek mellett működő rendszerelemek nagyszámú sokaságán alapuló becsléseket tartalmaznak. Ez nagy konfidencia-intervallummal jár. A származtatott adatbázisból vett adatokat a nemzetközi gyakorlatban többé-kevésbé elfogadják. Üzem-specifikus adatok: Az üzem-specifikus adat jellemzi a legjobban a vizsgált rendszerelem meghibásodási viselkedését. Az üzem-specifikus adatok alkalmazása hihetőbbé teszi a kockázatelemzést vagy a hibamentesség-elemzést. Emellett lehetővé teszi a más üzemekkel való összehasonlítást. Nem lehetséges üzem-specifikus adatokat gyűjteni a hibamentességi modellbe felvett összes rendszerelemhez vagy kezdeti eseményhez. A rendkívül megbízható rendszerelemek (pl. műszerezés, szabályozókörök, vagy egyéb olyan rendszerelemek, amelyek meghibásodások közötti átlagos ideje hosszú) esetleg soha nem hibásodtak meg az üzem fennállása során vagy a vizsgált időszakaszban. A meghibásodási előzmények hiánya nehézzé teszi a valódi meghibásodási ráta vagy meghibásodási valószínűség becslését. Ezen felül bizonyos rendszerelemek esetében lehetetlen adatgyűjtéssel felvenni a meghibásodásoknak való kitettséget spektrumát (pl. egy relén megjelent összes működési igényt) a meglevő üzemi dokumentációk alapján. 0

4. sz. Füzet. A hibafa számszerű kiértékelése 2002.

4. sz. Füzet. A hibafa számszerű kiértékelése 2002. M Ű S Z A K I B I Z O N S Á G I F Ő F E L Ü G Y E L E 4. sz. Füzet A hibafa számszerű kiértékelése 00. Sem a Műszaki Biztonsági Főfelügyelet, sem annak nevében, képviseletében vagy részéről eljáró személy

Részletesebben

I. A légfékrendszer időszakos vizsgálatához alkalmazható mérő-adatgyűjtő berendezés műszaki

I. A légfékrendszer időszakos vizsgálatához alkalmazható mérő-adatgyűjtő berendezés műszaki A Közlekedési Főfelügyelet közleménye a nemzetközi forgalomban használt autóbuszok (M2 és M3 jármű-kategóriába tartozó gépkocsik) vizsgálatát (is) végző vizsgálóállomásokon alkalmazandó mérő-adatgyűjtő

Részletesebben

J/55. B E S Z Á M O L Ó

J/55. B E S Z Á M O L Ó KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA J/55. B E S Z Á M O L Ó az Országgyűlés részére a Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a 2005. január

Részletesebben

1 Rendszer alapok. 1.1 Alapfogalmak

1 Rendszer alapok. 1.1 Alapfogalmak ÉRTÉKTEREMTŐ FOLYAM ATOK MENEDZSMENTJE II. RENDSZEREK ÉS FOLYAMATOK TARTALOMJEGYZÉK 1 Rendszer alapok 1.1 Alapfogalmak 1.2 A rendszerek csoportosítása 1.3 Rendszerek működése 1.4 Rendszerek leírása, modellezése,

Részletesebben

A képkezelő berendezésekre vonatkozó uniós GPP-követelmények

A képkezelő berendezésekre vonatkozó uniós GPP-követelmények A képkezelő berendezésekre vonatkozó uniós GPP-követelmények A környezetvédelem szempontjait figyelembe vevő, azaz zöld közbeszerzés (Green Public Procurement, a továbbiakban: GPP) önkéntesen alkalmazott

Részletesebben

PÁTY ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK SZERVEZETFEJLESZTÉSE MINİSÉGIRÁNYÍTÁS AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL 2.

PÁTY ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK SZERVEZETFEJLESZTÉSE MINİSÉGIRÁNYÍTÁS AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL 2. InterMap Térinformatikai Tanácsadó Iroda 1037 Budapest, Viharhegyi út 19/c. Tel.: 06-1-212-2070, 06-1-214-0352, Fax: 06-1-214-0352 Honlap: www.intermap.hu, e-mail: info@intermap.hu PÁTY ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI

Részletesebben

Általános statisztika II. Kriszt, Éva Varga, Edit Kenyeres, Erika Korpás, Attiláné Csernyák, László

Általános statisztika II. Kriszt, Éva Varga, Edit Kenyeres, Erika Korpás, Attiláné Csernyák, László Általános statisztika II Kriszt, Éva Varga, Edit Kenyeres, Erika Korpás, Attiláné Csernyák, László Általános statisztika II Kriszt, Éva Varga, Edit Kenyeres, Erika Korpás, Attiláné Csernyák, László Publication

Részletesebben

Szakmai beszámoló és elemzés a békéltető testületek 2010. évi tevékenységéről

Szakmai beszámoló és elemzés a békéltető testületek 2010. évi tevékenységéről Szakmai beszámoló és elemzés a békéltető testületek 2010. évi tevékenységéről Budapest, 2011. február Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott

Részletesebben

A hierarchikus adatbázis struktúra jellemzői

A hierarchikus adatbázis struktúra jellemzői A hierarchikus adatbázis struktúra jellemzői Az első adatbázis-kezelő rendszerek a hierarchikus modellen alapultak. Ennek az volt a magyarázata, hogy az élet sok területén első közelítésben elég jól lehet

Részletesebben

1995L0057 HU 01.01.2007 004.001 1

1995L0057 HU 01.01.2007 004.001 1 1995L0057 HU 01.01.2007 004.001 1 Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért B A TANÁCS 95/57/EK IRÁNYELVE (1995. november 23.) az

Részletesebben

Ingatlanvagyon értékelés

Ingatlanvagyon értékelés Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar Ingatlanfejlesztı 8000 Székesfehérvár, Pirosalma u. 1-3. Szakirányú Továbbképzési Szak Ingatlanvagyon értékelés 4. A vagyon elemzése Szerzı: Harnos László

Részletesebben

I: Az értékteremtés lehetőségei a vállalaton belüli megközelítésben és piaci szempontokból

I: Az értékteremtés lehetőségei a vállalaton belüli megközelítésben és piaci szempontokból 16. Tétel Az értékteremtés lehetőségei a vállalaton belüli megközelítésben és piaci szempontokból. Az értékteremtő folyamatok a vállalat működésében, az értéklánc elemei. A teljesítmény és menedzsmentje,

Részletesebben

4. A GYÁRTÁS ÉS GYÁRTÓRENDSZER TERVEZÉSÉNEK ÁLTALÁNOS MODELLJE (Dudás Illés)

4. A GYÁRTÁS ÉS GYÁRTÓRENDSZER TERVEZÉSÉNEK ÁLTALÁNOS MODELLJE (Dudás Illés) 4. A GYÁRTÁS ÉS GYÁRTÓRENDSZER TERVEZÉSÉNEK ÁLTALÁNOS MODELLJE (Dudás Illés) ). A gyártás-előkészítés-irányítás funkcióit, alrendszereit egységbe foglaló (általános gyártási) modellt a 4.1. ábra szemlélteti.

Részletesebben

Hallgatói szemmel: a HÖK. A Politológus Műhely közvélemény-kutatásának eredményei

Hallgatói szemmel: a HÖK. A Politológus Műhely közvélemény-kutatásának eredményei Hallgatói szemmel: a HÖK A Politológus Műhely közvélemény-kutatásának eredményei Tartalomjegyzék Elnöki köszöntő... 3 Bevezetés... 4 Évfolyamképviselők és megítélésük... 7 A Hallgatói Önkormányzat és a

Részletesebben

FENNTARTHATÓ KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS PEST MEGYÉBEN

FENNTARTHATÓ KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS PEST MEGYÉBEN FELHÍVÁS FENNTARTHATÓ KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS PEST MEGYÉBEN A felhívás címe: Fenntartható közlekedésfejlesztés Pest megyében A felhívás kódszáma: VEKOP-5.3.2-15 Jelen dokumentum Magyarország Kormányának felhívása

Részletesebben

ADATFELDOLGOZÁSI MEGBÍZÁSI SZERZŐDÉS. egyrészről a [Irányító Hatóság] ([irányítószám] Budapest,.), mint megbízó (a továbbiakban: Adatkezelő)

ADATFELDOLGOZÁSI MEGBÍZÁSI SZERZŐDÉS. egyrészről a [Irányító Hatóság] ([irányítószám] Budapest,.), mint megbízó (a továbbiakban: Adatkezelő) ADATFELDOLGOZÁSI MEGBÍZÁSI SZERZŐDÉS amely létrejött egyrészről a [Irányító Hatóság] ([irányítószám] Budapest,.), mint megbízó (a továbbiakban: Adatkezelő) Postacím:.. Székhely:.. Aláírásra jogosult képviselője:....

Részletesebben

I. Századvég-MET energetikai tanulmányíró verseny

I. Századvég-MET energetikai tanulmányíró verseny I. Századvég-MET energetikai tanulmányíró verseny Választott témakör A megújuló energiaforrásokat felhasználó villamosenergia termelő egységek hozambizonytalanságához kapcsolódó hálózati megoldások Fejlesztési

Részletesebben

A.26. Hagyományos és korszerű tervezési eljárások

A.26. Hagyományos és korszerű tervezési eljárások A.26. Hagyományos és korszerű tervezési eljárások A.26.1. Hagyományos tervezési eljárások A.26.1.1. Csuklós és merev kapcsolatú keretek tervezése Napjainkig a magasépítési tartószerkezetek tervezése a

Részletesebben

STATISZTIKAI MÓDSZERTANI FÜZETEK, 45 A KULTURÁLIS STATISZTIKA MÓDSZERTANA ÉS FOGALMAI

STATISZTIKAI MÓDSZERTANI FÜZETEK, 45 A KULTURÁLIS STATISZTIKA MÓDSZERTANA ÉS FOGALMAI STATISZTIKAI MÓDSZERTANI FÜZETEK, 45 A KULTURÁLIS STATISZTIKA MÓDSZERTANA ÉS FOGALMAI BUDAPEST, 2005 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2005 ISSN 0231-0554 ISBN 963 215 918 7 Készült: a KSH Életszínvonal-

Részletesebben

ÚTMUTATÓ. 1.4 tevékenység. Dieter Schindlauer és Barbara Liegl. 2007 június

ÚTMUTATÓ. 1.4 tevékenység. Dieter Schindlauer és Barbara Liegl. 2007 június MUNKAANYAG, KÉRELMEZŐ ELSŐ INTERJÚ ÚTMUTATÓ A HU2004/IB/SO01-TL számú Egyenlő bánásmód elvének érvényesítése és az anti-diszkriminációs törvény végrehajtásának elősegítése Twinning Light projekt összesített

Részletesebben

Alapvető megfontolások adalékanyagok alkalmazása során

Alapvető megfontolások adalékanyagok alkalmazása során Alapvető megfontolások adalékanyagok alkalmazása során A korszerű kenőanyagok fejlődése és helyes alkalmazásuk jelentős gazdasági kihatással jár. A feladathoz optimálisan kiválasztott kenőanyagok az energia-megtakarítás,

Részletesebben

A közvetett hatások értékelésének lehetőségei

A közvetett hatások értékelésének lehetőségei A közvetett hatások értékelésének lehetőségei Összefoglaló jelentés Készült A VKI végrehajtásának elősegítése II. fázis című projekt keretében Készítették: Marjainé Dr. Szerényi Zsuzsanna Harangozó Gábor

Részletesebben

21. szám 124. évfolyam 2009. július 3. TARTALOM. Utasítások 48/2009. (VII. 3. MÁV Ért. 21.) VIG számú

21. szám 124. évfolyam 2009. július 3. TARTALOM. Utasítások 48/2009. (VII. 3. MÁV Ért. 21.) VIG számú 21. szám 124. évfolyam 2009. július 3. ÉRTESÍTÕ MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZÁRTKÖRÛEN MÛKÖDÕ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG TARTALOM Oldal Utasítások 48/2009. (VII. 3. MÁV Ért. 21.) VIG számú vezérigazgatói utasítás a vonatok

Részletesebben

Integrált ügyviteli rendszer: Kettős könyvelés modul

Integrált ügyviteli rendszer: Kettős könyvelés modul Integrált ügyviteli rendszer: Kettős könyvelés modul Használati útmutató 1988-2015. 3100.Salgótarján Fő tér 1. tel.: 36-32-423-912, e-mail minorg@minorg.hu Internet: http://www.minorg.hu/ 1.oldal Tartalomjegyzék.

Részletesebben

Iparművészeti Múzeum 1091 Budapest, Üllői út 33-37. KÖZBESZERZÉSI DOKUMENTUM 2016/S 091-162660. Budapest, 2016. május

Iparművészeti Múzeum 1091 Budapest, Üllői út 33-37. KÖZBESZERZÉSI DOKUMENTUM 2016/S 091-162660. Budapest, 2016. május Iparművészeti Múzeum 1091 Budapest, Üllői út 33-37. KÖZBESZERZÉSI DOKUMENTUM Szállítási szerződés Transzparencia program keretében szerver állomás kialakításához szükséges eszközök beszerzésére tárgyában

Részletesebben

HAJDÚSÁMSON VÁROSÁNAK INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. január

HAJDÚSÁMSON VÁROSÁNAK INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. január HAJDÚSÁMSON VÁROSÁNAK INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. január Jóváhagyva Hajdúsámson Város Önkormányzatának /2010 (I.) képviselőtestületi határozatával 1 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK...

Részletesebben

Energiatakarékosság gazdasági épületek építésénél és üzemeltetésénél

Energiatakarékosság gazdasági épületek építésénél és üzemeltetésénél BME OMIKK ENERGIAELLÁTÁS, ENERGIATAKARÉKOSSÁG VILÁGSZERTE 45. k. 2. sz. 2006. p. 16 23. Racionális energiafelhasználás, energiatakarékosság Energiatakarékosság gazdasági épületek építésénél és üzemeltetésénél

Részletesebben

A kenés szerepe a korszerű karbantartásban

A kenés szerepe a korszerű karbantartásban ÜZEMFENNTARTÁSI TEVÉKENYSÉGEK 3.03 A kenés szerepe a korszerű karbantartásban Tárgyszavak: kenés; kenőanyag; karbantartás; kőolaj-finomító; erőmű. A gépkenés jelentősége A kenőréteggel ellátott, ill. rendszeresen

Részletesebben

A vállalkozások tevékenységének komplex elemzése

A vállalkozások tevékenységének komplex elemzése Dr. Bíró Tibor Kresalek Péter Dr. Pucsek József Dr. Sztanó Imre A vállalkozások tevékenységének komplex elemzése Dr. Bíró Tibor Kresalek Péter Dr. Pucsek József Dr. Sztanó Imre A vállalkozások tevékenységének

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.3.17. COM(2016) 151 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK a biocidoknak a biocid termékek forgalmazásáról és felhasználásáról szóló 528/2012/EU

Részletesebben

2.3. A rendez pályaudvarok és rendez állomások vonat-összeállítási tervének kidolgozása...35 2.3.1. A vonatközlekedési terv modellje...37 2.3.2.

2.3. A rendez pályaudvarok és rendez állomások vonat-összeállítási tervének kidolgozása...35 2.3.1. A vonatközlekedési terv modellje...37 2.3.2. TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS...5 1. ÁRU ÉS KOCSIÁRAMLATOK TERVEZÉSE...6 1.1. A vonatközlekedési terv fogalma, jelent sége és kidolgozásának fontosabb elvei...6 1.2. A kocsiáramlatok és osztályozásuk...7 1.2.1.

Részletesebben

A gazdálkodók képzettsége és a tanácsadás

A gazdálkodók képzettsége és a tanácsadás 317 A gazdálkodók képzettsége és a tanácsadás SZÉKELY ERIKA Kulcsszavak: szakképzettség, szakismeret, szaktanácsadás, kihívások, ismeretátadás. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK

Részletesebben

Dr. Saxné Dr. Andor Ágnes Márta. Immateriális javak a számviteli gyakorlatban

Dr. Saxné Dr. Andor Ágnes Márta. Immateriális javak a számviteli gyakorlatban Dr. Saxné Dr. Andor Ágnes Márta egyetemi tanársegéd, Budapesti Corvinus Egyetem Immateriális javak a számviteli gyakorlatban A szerző a SZAKma 2012. novemberi számában a szellemi tőkével kapcsolatos hazai

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI RENDELETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.11.4. COM(2013) 759 final 2013/0369 (NLE) Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI RENDELETE a Kínai Népköztársaságból származó vagy ott feladott kristályos szilícium fotovillamos

Részletesebben

több időt ad a tanulónak: pl. egy hét. A tanár ezeket is minden esetben ellenőrzi.

több időt ad a tanulónak: pl. egy hét. A tanár ezeket is minden esetben ellenőrzi. Részlet a Német Nemzetiségi Általános Iskola Pedagógiai programjából: XV. AZ OTTHONI (NAPKÖZIS, TANULÓSZOBAI) FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT HÁZI FELADATOK MEGHATÁROZÁSA Iskolánkban a házi feladatok meghatározásával

Részletesebben

Innováció és együttm ködési hálózatok Magyarországon

Innováció és együttm ködési hálózatok Magyarországon Bajmócy Zoltán Lengyel Imre Málovics György (szerk.) 2012: Regionális innovációs képesség, versenyképesség és fenntarthatóság. JATEPress, Szeged, 52-73. o. Innováció és együttm ködési hálózatok Magyarországon

Részletesebben

Tájékoztató. c. illetőleg a 06 1 501 9770 (központi) információs telefonvonalon hétköznap hétfőtől péntekig 8.00 16.00 óra között.

Tájékoztató. c. illetőleg a 06 1 501 9770 (központi) információs telefonvonalon hétköznap hétfőtől péntekig 8.00 16.00 óra között. Tájékoztató Köszönjük, hogy az Extra Garancia biztosítást választotta, üdvözöljük ügyfeleink között! Tudjuk, hogy a biztosítási szakszövegek nem tartoznak a könnyen értelmezhető kellemes olvasmányok közé,

Részletesebben

10193/12 KH/md DG E2

10193/12 KH/md DG E2 AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2012. június 4. (OR. en) 10193/12 Intézményközi referenciaszám: 2012/0048 (NLE) ENER 181 COTRA 19 OC 276 JOGALKOTÁSI AKTUSOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK Tárgy: MEGÁLLAPODÁS az Amerikai

Részletesebben

TARTALOM AZ INFORMATIKA FOGALMA... 3 1. A fogalom kialakítása... 3 2. Az informatika tárgyköre és fogalma... 3 3. Az informatika kapcsolata egyéb

TARTALOM AZ INFORMATIKA FOGALMA... 3 1. A fogalom kialakítása... 3 2. Az informatika tárgyköre és fogalma... 3 3. Az informatika kapcsolata egyéb TARTALOM AZ INFORMATIKA FOGALMA... 3 1. A fogalom kialakítása... 3 2. Az informatika tárgyköre és fogalma... 3 3. Az informatika kapcsolata egyéb tudományterületekkel... 4 4. Az informatika ágai... 5 AZ

Részletesebben

ÉLETÜNK FORDULÓPONTJAI. Az NKI Társadalmi és Demográfiai Panelfelvételének (TDPA) kutatási koncepciója és kérdőívének vázlatos ismertetése

ÉLETÜNK FORDULÓPONTJAI. Az NKI Társadalmi és Demográfiai Panelfelvételének (TDPA) kutatási koncepciója és kérdőívének vázlatos ismertetése KÖZLEMÉNYEK ÉLETÜNK FORDULÓPONTJAI Az NKI Társadalmi és Demográfiai Panelfelvételének (TDPA) kutatási koncepciója és kérdőívének vázlatos ismertetése SPÉDER ZSOLT Ismertetésünk célja, hogy bemutassa az

Részletesebben

KUTATÁS, FEJLESZTÉS, PÁLYÁZATOK ÉS PROGRAMOK A FELSŐOKTATÁSBAN AZ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM FELSŐOKTATÁS-FEJLESZTÉSI ÉS TUDOMÁNYOS ÜGYEK FŐOSZTÁLYÁNAK

KUTATÁS, FEJLESZTÉS, PÁLYÁZATOK ÉS PROGRAMOK A FELSŐOKTATÁSBAN AZ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM FELSŐOKTATÁS-FEJLESZTÉSI ÉS TUDOMÁNYOS ÜGYEK FŐOSZTÁLYÁNAK KUTATÁS, FEJLESZTÉS, PÁLYÁZATOK ÉS PROGRAMOK A FELSŐOKTATÁSBAN AZ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM FELSŐOKTATÁS-FEJLESZTÉSI ÉS TUDOMÁNYOS ÜGYEK FŐOSZTÁLYÁNAK 2005. ÉVI JELENTÉSE Jel2005.rtf A kiadványt összeállította

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program KEOP-1.1.1/09-11. Települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerek fejlesztése

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program KEOP-1.1.1/09-11. Települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerek fejlesztése PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a örnyezet és Energia Operatív Program EOP-1.1.1/09-11 Települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerek fejlesztése című konstrukcióhoz érvényes: 2013. január 9 -től Tartalom A. A

Részletesebben

Energiaipar: a jég hátán is megél?

Energiaipar: a jég hátán is megél? OTDK-dolgozat 2015 Energiaipar: a jég hátán is megél? A szektor kereskedelmi engedélyes vállalkozásainak beszámolóelemzése az elmúlt évek tükrében Energy industry: can he always make do? The recent year

Részletesebben

Strukturális szakadékok és jó ötletek 1

Strukturális szakadékok és jó ötletek 1 Strukturális szakadékok és jó ötletek 1 Recenzió Készítette: Süge Csongor Ronald S. Burt 2004-ben publikálta a tanulmányt, amelyben érdekes kutatási eredményeket osztott meg mindazokkal, akik a kapcsolatiháló-elemzés,

Részletesebben

3. Állapítsa meg, hogy 1 db. KÖNYV 5. kötete és annak egyes részei szerzői jogvédelem alatt állnak-e.

3. Állapítsa meg, hogy 1 db. KÖNYV 5. kötete és annak egyes részei szerzői jogvédelem alatt állnak-e. A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakértői véleménye A szakvélemény címe: Gyűjteményes műnek minősülő kiadványok összehasonlító vizsgálata Ügyszám: SZJSZT 15/12. A szakvélemény szövege A Megkereső által

Részletesebben

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.5.25. COM(2016) 289 final 2016/0152 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a területi alapú tartalomkorlátozás, illetve a vevő állampolgársága, a belső

Részletesebben

Szervezeti- és Működési Szabályzat TARTALOMJEGYZÉK

Szervezeti- és Működési Szabályzat TARTALOMJEGYZÉK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT NAGYMÁGOCSI PETŐFI SÁNDOR MŰVELŐDÉSI HÁZ ÉS KÖNYVTÁR Nagymágocs, 2015. február 20. Tóthné Rostás Ágnes igazgató Szervezeti- és Működési Szabályzat TARTALOMJEGYZÉK I. ÁLTALÁNOS

Részletesebben

A KÖRNYEZETVÉDELMI AUDITÁLÁS GYAKORLATA

A KÖRNYEZETVÉDELMI AUDITÁLÁS GYAKORLATA A KÖRNYEZETVÉDELMI AUDITÁLÁS GYAKORLATA Dr. Kovács Endre BEVEZETÉS A környezetvédelmi auditálás rendszeresen végzett, szisztematikus felépítésű, transzparens, dokumentált és objektív értékelést biztosító

Részletesebben

Érettségi vizsgatárgyak elemzése. 2009 2012 tavaszi vizsgaidőszakok FÖLDRAJZ

Érettségi vizsgatárgyak elemzése. 2009 2012 tavaszi vizsgaidőszakok FÖLDRAJZ Érettségi vizsgatárgyak elemzése 2009 2012 tavaszi vizsgaidőszakok FÖLDRAJZ Láng György Budapest, 2014. január TARTALOM 1. A vizsgák tartalmi elemzése... 5 1.1. Az írásbeli feladatlapok szakmai jellemzői

Részletesebben

Tantárgyi útmutató. 1. A tantárgy helye a szaki hálóban. 2. A tantárgyi program általános célja. Statisztika 1.

Tantárgyi útmutató. 1. A tantárgy helye a szaki hálóban. 2. A tantárgyi program általános célja. Statisztika 1. Tantárgyi útmutató 1. A tantárgy helye a szaki hálóban Gazdálkodási és menedzsment szakirány áttekintő tanterv Nagyításhoz kattintson a képre! Turizmus - vendéglátás szakirány áttekintő tanterv Nagyításhoz

Részletesebben

SZOLNOKI FŐISKOLA Ú T M U T A T Ó

SZOLNOKI FŐISKOLA Ú T M U T A T Ó SZOLNOKI FŐISKOLA Ú T M U T A T Ó írásbeli dolgozatok készítéséhez 2005. S Z O L N O K Összeállította: Fülöp Tamás főiskolai adjunktus Átdolgozta: Mészáros Ádám tanársegéd Konzulens és lektor Dr. Kacsirek

Részletesebben

Ha attól eltérő, kérjük töltse ki az A.II mellékletet Az ajánlatokat a következő címre kell benyújtani:

Ha attól eltérő, kérjük töltse ki az A.II mellékletet Az ajánlatokat a következő címre kell benyújtani: 3. melléklet a 14/2010. (X. 29.) NFM rendelethez KÖZBESZERZÉSI ÉRTESÍTŐ A Közbeszerzések Tanácsának Hivatalos Lapja1024 Budapest, Margit krt. 85. Fax: 06 1 336 7751, 06 1 336 7757 E-mail: hirdetmeny@kozbeszerzesek-tanacsa.hu

Részletesebben

ÁLLATTARTÁS MŰSZAKI ISMERETEI. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

ÁLLATTARTÁS MŰSZAKI ISMERETEI. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 ÁLLATTARTÁS MŰSZAKI ISMERETEI Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A fejés gépesítésének műszaki kérdései 1. Gépi fejés technológiája, 2. A fejőberendezések működési

Részletesebben

SZOMBATHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS

SZOMBATHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOMBATHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS ÁLTAL FENNTARTOTT INTÉZMÉNYEK ÉS 100% TULAJDONÚ GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK SZOCIÁLIS ALAPELLÁTÁSÁNAK VIZSGÁLATA Készítette: Kanyik Csaba Szollár Zsuzsa Dr. Szántó Tamás Szombathely,

Részletesebben

Elemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések előkészítéséhez 27. 2001. július. Budapest, 2002. április

Elemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések előkészítéséhez 27. 2001. július. Budapest, 2002. április Elemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések előkészítéséhez 27. 2001. július Budapest, 2002. április Az elemzés a Miniszterelnöki Hivatal megrendelésére készült. Készítette: Gábos András TÁRKI

Részletesebben

Egy helytelen törvényi tényállás az új Büntető törvénykönyv rendszerében

Egy helytelen törvényi tényállás az új Büntető törvénykönyv rendszerében 6 Dr. Fá z si Lá sz l ó PhD * Egy helytelen törvényi tényállás az új Büntető törvénykönyv rendszerében 1. Miről van szó A 2012. évi C. törvénnyel elfogadott új Büntető Törvénykönyv [Btk.] Különös Részének

Részletesebben

A teljesítményértékelés és minősítés a közigazgatási szervek vezetésében

A teljesítményértékelés és minősítés a közigazgatási szervek vezetésében Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ ROP.. Programigazgatóság A teljesítményértékelés és minősítés a közigazgatási szervek vezetésében Tankönyv a köztisztviselők továbbképzéséhez

Részletesebben

Egyéb kérdéseivel kapcsolatban a Biztosító a 2. pontban meghatározott közreműködője útján áll rendelkezésére.

Egyéb kérdéseivel kapcsolatban a Biztosító a 2. pontban meghatározott közreműködője útján áll rendelkezésére. Hatályos: 2013. október 1. napjától ÜGYFÉL TÁJÉKOZTATÓ ÉS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK AZ EUROP ASSISTANCE S.A. IRISH BRANCH ÜGYFÉL TÁJÉKOZTATÓJA Tisztelt Ügyfelünk! 1. Ön, a CIB Bank Zrt., mint Szerződő (a

Részletesebben

1 A Nyilatkozatban alkalmazott kifejezések, fogalmak

1 A Nyilatkozatban alkalmazott kifejezések, fogalmak A www.fizessenmobillal.hu alatt elérhető weboldalt (a továbbiakban Weboldal) az Első Mobilfizetés Elszámoló Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság (cégjegyzékét vezető Cégbíróság: Fővárosi Bíróság,

Részletesebben

Bevezetés. Személygépjárművek. Fedélzeti elektromos rendszer. Hagyományos 12V-os rendszerek

Bevezetés. Személygépjárművek. Fedélzeti elektromos rendszer. Hagyományos 12V-os rendszerek Bevezetés Napjainkban az egyik legfontosabb iparág a járműipar, mely biztos alapot teremt a mobilitás, az emberek és tárgyak egyszerű mozgatása, szállítása számára. A járműipart több részre oszthatjuk

Részletesebben

4. LECKE: DÖNTÉSI FÁK - OSZTÁLYOZÁS II. -- Előadás. 4.1. Döntési fák [Concepts Chapter 11]

4. LECKE: DÖNTÉSI FÁK - OSZTÁLYOZÁS II. -- Előadás. 4.1. Döntési fák [Concepts Chapter 11] 1 4. LECKE: DÖNTÉSI FÁK - OSZTÁLYOZÁS II. -- Előadás 4.1. Döntési fák [Concepts Chapter 11] A döntési fákon alapuló klasszifikációs eljárás nagy előnye, hogy az alkalmazása révén nemcsak egyedenkénti előrejelzést

Részletesebben

Önértékelési kézikönyv KOLLÉGIUMOK SZÁMÁRA

Önértékelési kézikönyv KOLLÉGIUMOK SZÁMÁRA Önértékelési kézikönyv KOLLÉGIUMOK SZÁMÁRA Szerzők: Barcsák Marianna, Barlai Róbertné, Bot Szilvia, Farkasné Egyed Zsuzsanna, Horváthné Moldvay Ilona, Járainé dr. Bődi Györgyi, Jurecz Emil, Molnárné Stadler

Részletesebben

Céginfo.hu Általános Szerződési Feltételek

Céginfo.hu Általános Szerződési Feltételek Céginfo.hu Általános Szerződési Feltételek I. Értelmező rendelkezések Szolgáltató vagy Szolgáltatók: a Fővárosi Törvényszék Cégbíróságánál 1. 01-09-696382 cégjegyzékszámon nyilvántartott Wolters Kluwer

Részletesebben

BME Villamos Energetika Tanszék Nagyfeszültségű Technika és Berendezések Csoport Nagyfeszültségű Laboratórium. Mérési útmutató

BME Villamos Energetika Tanszék Nagyfeszültségű Technika és Berendezések Csoport Nagyfeszültségű Laboratórium. Mérési útmutató BME Villamos Energetika Tanszék Nagyfeszültségű Technika és Berendezések Csoport Nagyfeszültségű Laboratórium Mérési útmutató Az Elektronikai alkalmazások tárgy méréséhez Nagyfeszültség előállítása 1 1.

Részletesebben

PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM TÁMOGATÁSOKAT VIZSGÁLÓ IRODA. 2005. június

PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM TÁMOGATÁSOKAT VIZSGÁLÓ IRODA. 2005. június PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM TÁMOGATÁSOKAT VIZSGÁLÓ IRODA 2005. június Ezt a kiadványt a Pénzügyminisztérium szervezeti keretein belül működő Támogatásokat Vizsgáló Iroda készítette. A kiadvány egyéb, az állami

Részletesebben

A közfoglalkoztatás megítélése a vállalatok körében a rövidtávú munkaerő-piaci prognózis adatfelvétel alapján

A közfoglalkoztatás megítélése a vállalatok körében a rövidtávú munkaerő-piaci prognózis adatfelvétel alapján KÖZFOGLALKOZTATÁSI ÉS VÍZÜGYI HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG A közfoglalkoztatás megítélése a vállalatok körében a rövidtávú munkaerő-piaci prognózis adatfelvétel alapján Cím: 1051 Budapest, József Attila u.

Részletesebben

melléklet a 124/2011. sz. BM OKF Főig. Int.-hez MŰSZAKI MENTÉSI MŰVELETI SZAKUTASÍTÁS

melléklet a 124/2011. sz. BM OKF Főig. Int.-hez MŰSZAKI MENTÉSI MŰVELETI SZAKUTASÍTÁS melléklet a 124/2011. sz. BM OKF Főig. Int.-hez MŰSZAKI MENTÉSI MŰVELETI SZAKUTASÍTÁS 1 I. fejezet 1. Általános előírások 1.1. E szakutasítás fejezeteinek előírásait a tűzoltóság tűzoltási és műszaki mentési

Részletesebben

ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA ÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁSI SZABÁLYZAT

ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA ÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁSI SZABÁLYZAT ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA ÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁSI SZABÁLYZAT (Elfogadva a Szenátus RH/15/2016. (II.23.) sz. határozatával) 2016. 2 Tartalomjegyzék Preambulum... 3 1.... 3 I. Általános rendelkezések... 3 2.

Részletesebben

3. mérés Sorozatmérés digitális kijelzésű mérőórával

3. mérés Sorozatmérés digitális kijelzésű mérőórával Budaesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Géészmérnöki Kar Mechatronika, Otika és Géészeti Informatika Tanszék 3. mérés Sorozatmérés digitális kijelzésű mérőórával Segédlet a Méréstechnika (BMEGEMIAMG1)

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2010. november 17. (18.11) (OR. en) 16431/10 TRANS 338 FEDŐLAP. az Európai Bizottság. Az átvétel dátuma:

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2010. november 17. (18.11) (OR. en) 16431/10 TRANS 338 FEDŐLAP. az Európai Bizottság. Az átvétel dátuma: AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2010. november 17. (18.11) (OR. en) 16431/10 TRANS 338 FEDŐLAP Küldi: Az átvétel dátuma: Címzett: Tárgy: az Európai Bizottság a Tanács Főtitkársága Tervezet A BIZOTTSÁG

Részletesebben

OTDK-DOLGOZAT 2015 1

OTDK-DOLGOZAT 2015 1 OTDK-DOLGOZAT 2015 1 Környezeti vezetői számvitel alkalmazhatóságának kérdései a szarvasmarha tenyésztés területén, kiemelten az önköltségszámításban Questions of applicability of environmental management

Részletesebben

A mezõgazdaság gazdaságstruktúrája és jövedeleminformációs rendszerei

A mezõgazdaság gazdaságstruktúrája és jövedeleminformációs rendszerei A mezõgazdaság gazdaságstruktúrája és jövedeleminformációs rendszerei Dr. Kapronczai István PhD, az Agrárgazdasági Kutató Intézet főigazgató-helyettese E-mail: kapronczai@akii.hu Az EU-csatlakozást megelőző-,

Részletesebben

Mérési sorozatok tanulságai

Mérési sorozatok tanulságai Kovács Tibor - Reményi Tibor Mérési sorozatok tanulságai A cikkben olyan valós eszközökkel ténylegesen végrehajtott mérési sorozatokat mutatunk be, amelyek arra szolgálhatnak, hogy helyesen vegyük fel

Részletesebben

OptiJUS Opten Kft. I 57/2013. (II. 27.) Korm. rendelet. 2015.04.01. óta hatályos szöveg. Tartalomjegyzék

OptiJUS Opten Kft. I 57/2013. (II. 27.) Korm. rendelet. 2015.04.01. óta hatályos szöveg. Tartalomjegyzék OptiJUS Opten Kft. I 57/2013. (II. 27.) Korm. rendelet 57/2013. (II. 27.) Korm. rendelet a telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató

Részletesebben

Társadalmi szükségletek szociális védelmi rendszerek

Társadalmi szükségletek szociális védelmi rendszerek Tanulmányok Társadalmi szükségletek szociális védelmi rendszerek Dr. Fazekas Rozália, a KSH főtanácsosa E-mail: r.fazekas@citromail.hu Tokaji Károlyné, a KSH főosztályvezetője E-mail: karolyne.tokaji@ksh.hu

Részletesebben

A határmenti vállalkozások humáner forrás ellátottsága és -gazdálkodása

A határmenti vállalkozások humáner forrás ellátottsága és -gazdálkodása Magyarország-Szlovákia Phare CBC 2003 Program Üzleti infrastruktúra, innováció és humáner forrás-fejlesztés a határ mentén Regionális Vállalkozói Együttm ködés HU2003/004-628-01-21 A határmenti vállalkozások

Részletesebben

ERserver. iseries. Szolgáltatási minőség

ERserver. iseries. Szolgáltatási minőség ERserver iseries Szolgáltatási minőség ERserver iseries Szolgáltatási minőség Szerzői jog IBM Corporation 2002. Minden jog fenntartva Tartalom Szolgáltatási minőség (QoS)............................ 1

Részletesebben

Módszertani útmutató városi közösségi közlekedési projektek költség-haszon elemzéséhez. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség. 2007.

Módszertani útmutató városi közösségi közlekedési projektek költség-haszon elemzéséhez. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség. 2007. Módszertani útmutató városi közösségi közlekedési projektek költség-haszon elemzéséhez 1 Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Módszertani útmutató városi közösségi közlekedési projektek költség-haszon elemzéséhez

Részletesebben

Egyes kockázatelemzési (veszélyazonosítási) módszerek alkalmazásának értékelési, illetőleg ellenőrzési szempontjai

Egyes kockázatelemzési (veszélyazonosítási) módszerek alkalmazásának értékelési, illetőleg ellenőrzési szempontjai Egyes kockázatelemzési (veszélyazonosítási) módszerek alkalmazásának értékelési, illetőleg ellenőrzési szempontjai Cseh Gábor Magyar Műszaki Biztonsági Hivatal Bevezetés A veszélyes helyzetek azonosítására,

Részletesebben

MRR Útmutató a Kockázat értékeléshez és az ellenőrzési tevékenységekhez

MRR Útmutató a Kockázat értékeléshez és az ellenőrzési tevékenységekhez EUROPEAN COMMISSION DIRECTORATE-GENERAL CLIMATE ACTION Directorate A International and Climate Strategy CLIMA.A.3 Monitoring, Reporting, Verification NEM LEKTORÁLT FORDÍTÁS! (A lektorálatlan fordítást

Részletesebben

NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA TANÍTÓKÉPZŐ INTÉZET. Útmutató a szakdolgozat készítéséhez tanító szakon

NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA TANÍTÓKÉPZŐ INTÉZET. Útmutató a szakdolgozat készítéséhez tanító szakon NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA TANÍTÓKÉPZŐ INTÉZET Útmutató a szakdolgozat készítéséhez tanító szakon Nyíregyháza 2014 Tartalomjegyzék 1. Általános rendelkezések... 3 2. A szakdolgozati témák meghirdetésének rendje

Részletesebben

A CONCORDE ALAPKEZELŐ ZRT. VÉGREHAJTÁSI POLITIKÁJA

A CONCORDE ALAPKEZELŐ ZRT. VÉGREHAJTÁSI POLITIKÁJA A CONCORDE ALAPKEZELŐ ZRT. VÉGREHAJTÁSI POLITIKÁJA Hatályos: 2008. február 1. 1. Bevezetés A végrehajtási politika az ügyfelek pénzügyi eszközökre vonatkozó vételi vagy eladási megbízásainak, az ügyfél

Részletesebben

Rendszert a rendszerekben! avagy gondolatok a nyilvántartások rendszertanáról

Rendszert a rendszerekben! avagy gondolatok a nyilvántartások rendszertanáról Dr. Ger encsér Ba l á zs Sz a bolcs PhD egyetemi docens Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar Közigazgatási Jogi Tanszék Dr. Ber k es Lill a mb. oktató Pázmány Péter Katolikus Egyetem

Részletesebben

CÉLZOTT BIZTONSÁGI FELÜLVIZSGÁLAT ELŐREHALADÁSI JELENTÉS

CÉLZOTT BIZTONSÁGI FELÜLVIZSGÁLAT ELŐREHALADÁSI JELENTÉS Paksi Atomerőmű Zrt. 1-4. blokk CÉLZOTT BIZTONSÁGI FELÜLVIZSGÁLAT ELŐREHALADÁSI JELENTÉS Paks, 2011. augusztus 15. TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ... 5 1. A TELEPHELY ÉS AZ ERŐMŰ LEGFONTOSABB SAJÁTSÁGAI... 8 1.1

Részletesebben

Írta: Kovács Csaba 2008. december 11. csütörtök, 20:51 - Módosítás: 2010. február 14. vasárnap, 15:44

Írta: Kovács Csaba 2008. december 11. csütörtök, 20:51 - Módosítás: 2010. február 14. vasárnap, 15:44 A 21. század legfontosabb kulcskérdése az energiaellátás. A legfontosabb környezeti probléma a fosszilis energiahordozók elégetéséből származó széndioxid csak növekszik, aminek következmény a Föld éghajlatának

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettesének Közös jelentése az AJB-695/2016.

Az alapvető jogok biztosának és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettesének Közös jelentése az AJB-695/2016. Az alapvető jogok biztosának és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettesének Közös jelentése az AJB-695/2016. számú ügyben Előadó: dr. Garaguly István Az eljárás megindulása A Levegő Munkacsoport

Részletesebben

BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM ÁRAMLÁSTAN TANSZÉK TOMPA TESTEK ELLENÁLLÁSTÉNYEZŐJÉNEK VIZSGÁLATA MÉRÉSI SEGÉDLET. 2013/14. 1.

BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM ÁRAMLÁSTAN TANSZÉK TOMPA TESTEK ELLENÁLLÁSTÉNYEZŐJÉNEK VIZSGÁLATA MÉRÉSI SEGÉDLET. 2013/14. 1. BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM ÁRAMLÁSTAN TANSZÉK M1 TOMPA TESTEK ELLENÁLLÁSTÉNYEZŐJÉNEK VIZSGÁLATA MÉRÉSI SEGÉDLET 013/14. 1. félév 1. Elméleti összefoglaló A folyadékáramlásban lévő,

Részletesebben

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. február 8. (OR. en)

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. február 8. (OR. en) Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. február 8. (OR. en) 5895/16 ADD 1 MAR 31 FEDŐLAP Küldi: az Európai Bizottság Az átvétel dátuma: 2016. február 5. Címzett: Biz. dok. sz.: Tárgy: a Tanács Főtitkársága

Részletesebben

EURÓPAI TA ÁCS Brüsszel, 2013. február 8. (OR. en)

EURÓPAI TA ÁCS Brüsszel, 2013. február 8. (OR. en) EURÓPAI TA ÁCS Brüsszel, 2013. február 8. (OR. en) EUCO 37/13 CO EUR 5 CO CL 3 FEDŐLAP Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága a delegációk EURÓPAI TA ÁCS 2013. FEBRUÁR 7 8. KÖVETKEZTETÉSEK (TÖBBÉVES

Részletesebben

Sopron, 2015. május 11.

Sopron, 2015. május 11. Cím Sopron Megyei Jogú Város Integrált Területi Programja Verzió 2.0 MJV közgyűlési határozat száma és dátuma Területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős minisztériumi jóváhagyás száma és dátuma

Részletesebben

MELLÉKLET. Iránymutatás

MELLÉKLET. Iránymutatás HU MELLÉKLET Iránymutatás az Unió által megosztott irányítás keretében finanszírozott kiadásokra vonatkozóan a közbeszerzési szabályok megsértése esetén végrehajtandó pénzügyi korrekciók megállapításáról

Részletesebben

A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA

A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSA 1051 Budapest, Nádor u. 22. 1387 Budapest, Pf. 40.Telefon: 475-7100 Fax: 269-1615 A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA a Red Bull Air Race repülırendezvény

Részletesebben

Az 5-2. ábra két folyamatos jel (A és B) azonos gyakoriságú mintavételezését mutatja. 5-2. ábra

Az 5-2. ábra két folyamatos jel (A és B) azonos gyakoriságú mintavételezését mutatja. 5-2. ábra Az analóg folyamatjeleken - mielőtt azok további feldolgozás (hasznosítás) céljából bekerülnének a rendszer adatbázisába - az alábbi műveleteket kell elvégezni: mintavételezés, átkódolás, méréskorrekció,

Részletesebben

Stratégiai menedzsment

Stratégiai menedzsment Fülöp Gyula Stratégiai menedzsment Elmélet és gyakorlat Perfekt Kiadó Tartalom Bevezetés... 9 1. A stratégia lényege, stratégiai alapfogalmak... 11 1.1. Katonai gyökerek... 11 1.2. Stratégia az üzleti

Részletesebben

A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási helyzete

A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási helyzete VÉDETT SZERVEZETEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási helyzete Felmérés az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány támogatásával Készítette: Balogh Zoltán, Dr. Czeglédi

Részletesebben

feladatok meghatározása során elsősorban az eszközök ismeretére, az eszközökkel megvalósítható lehetőségek feltérképezésére és az alkotó

feladatok meghatározása során elsősorban az eszközök ismeretére, az eszközökkel megvalósítható lehetőségek feltérképezésére és az alkotó INFORMATIKA 5-8. Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan

Részletesebben

Javaslat: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS..././EU RENDELETE AZ IDEGENFORGALOMRA VONATKOZÓ EURÓPAI STATISZTIKÁKRÓL. (EGT-vonatkozású szöveg)

Javaslat: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS..././EU RENDELETE AZ IDEGENFORGALOMRA VONATKOZÓ EURÓPAI STATISZTIKÁKRÓL. (EGT-vonatkozású szöveg) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2010.3.29. COM(2010)117 végleges 2010/0063 (COD) Javaslat: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS..././EU RENDELETE AZ IDEGENFORGALOMRA VONATKOZÓ EURÓPAI STATISZTIKÁKRÓL (EGT-vonatkozású

Részletesebben

Gépbiztonság. Biztonságtechnikai és szabványok áttekintése.

Gépbiztonság. Biztonságtechnikai és szabványok áttekintése. Gépbiztonság. Biztonságtechnikai és szabványok áttekintése. 1. Bevezetés. A gépek biztonsága tekintetében az EU.ban több szintű szabványrendszer van kialakítva, amely a gépek lehető legszélesebb körét

Részletesebben

Dr. Révész Balázs. Adatkezelés, adatbiztonság, adatvédelem

Dr. Révész Balázs. Adatkezelés, adatbiztonság, adatvédelem Dr. Révész Balázs Adatkezelés, adatbiztonság, adatvédelem Adatvédelem és információszabadság a korrupció-megelőzés aspektusából Vannak a világnak olyan országai, ahol a korrupció a mindennapi élet része,

Részletesebben

SCHWARCZ ANDRÁS A KÉPVISELET MEGKÉSETT MODERNIZÁCIÓJA

SCHWARCZ ANDRÁS A KÉPVISELET MEGKÉSETT MODERNIZÁCIÓJA SCHWARCZ ANDRÁS A KÉPVISELET MEGKÉSETT MODERNIZÁCIÓJA A magyar parlamenti képviselők összetétele és a politikai modernizáció, 1884-2006 Politikatudományi Intézet Témavezető: Ilonszki Gabriella dr. habil.

Részletesebben