Mécs László: A királyfi három bánata. Új Katedra Pedagógusok lapja. Beköszöntő. A tartalomból április 1

Átírás

1 ÚJ KATEDRA Új Katedra Pedagógusok lapja Kiadja: COMMITMENT Kommunikációs Iroda Kft., 1095 Budapest, Máriássy u. 5 7., Tel.: , fax: Felelős kiadó: dr. Guller Zoltán Alapító-főszerkesztő: Pecsenye Éva Felelős szerkesztő: Varga Gabriella gabriella.varga@commitment.hu Szerkesztőbizottság: Kojanitz László (elnök), Barlai Róbertné, Szebedy Tas Főmunkatárs: Horváth Gábor Miklós Munkatársak: Novák Imre, Simonyi Gáspár Tervezőszerkesztő: Molnár Tamás Olvasószerkesztő: Nagy Márton A szerkesztőség címe: 1095 Budapest, Máriássy u. 5 7., Tel.: , fax: Előfizetéssel kapcsolatos információk: Tel.: 52/ , Fax: 52/ , ugyfelszolgalat@commitment.hu Hirdetésfelvétel: Kovács Balázs, 30/ , Nyomdai munkák: OOK Press, Veszprém, Felelős vezető: Szathmáry Attila ISSN (nyomtatott) ISSN (online) A tartalomból Mindenki változtatást akar Életpálya, minősítés, képzés Reformpedagógia és kompetenciamérés Másképp egyformák A szó mágiája Beszélgetés Jezsó Ákossal Egy faun az erdőből Tersánszky Józsi Jenő világa A gyergyószentmiklósi gimnázium Kis magyar rock őstörténet Grandpierre Atillával A színpad varázsa S. Nagy István hetvenöt éves Szent Miklós Kamaraegyüttes Kerülj a térképre! Pályázati felhívás Beköszöntő Mécs László: A királyfi három bánata Amikor születtem, nem jeleztek nagyot messiás-mutató különös csillagok, csak az anyám tudta, hogy királyfi vagyok. A többiek láttak egy síró porontyot, de anyám úgy rakta rám a pólyarongyot, mintha babusgatná a szép napkorongot. Maga adta nékem édessége teljét, úgy ajándékozta anyasága tejét, hogy egyszer földnek bennem kedve teljék. Isten tudja, honnan, palástot kerített, aranyos palástot vállamra terített, fejem fölé égszín mosolygást derített. Ma is úgy foltozza ingemet, ruhámat, ma is úgy szolgál ki, főzi vacsorámat, mint királyi ember királyi urának. Amerre én jártam, kövek énekeltek, mert az édesanyám izent a köveknek, szíve ment előttem előre követnek. Amíg ő van, vígan élném a világom, nem hiányzik nekem semmi a világon, három bánat teszi boldogtalanságom. Az egyik bánatom: mért nem tudja látni egymást a sok ember, a sok-sok királyfi, úgy, ahogy az anyjuk tudja őket látni? A másik bánatom: hogyha ő majd holtan fekszik a föld alatt virággá foszoltan, senki se tudja majd, hogy királyfi voltam. Hogyha minden csillag csupa gyémánt volna, minden tavaszi rügy legtisztább gyöngy volna: kamatnak is kevés, nagyon kevés volna. Hogyha minden folyó lelkemen átfolyna s ezer hála-malom csak zsoltárt mormolna, az én köszönetem így is kevés volna. Hogyha a föld minden színmézét átadom, az ő édességét meg nem hálálhatom, ez az én bánatom, harmadik bánatom április 1 Katedra2009 aṕrilis.indd 1 4/7/09 3:19:10 PM

2 Súlypont Mindenki változtatást akar Életpálya, minősítés, képzés ÚJ KATEDRA Az elmúlt időszakban, részben a különböző kutatási eredmények (Zöld Könyv, Tárki-Tudok pedagógusok túlterheltségének vizsgálata, McKinsey-jelentés), részben a költségvetési megszorítások miatt folyamatosan napirenden volt a pedagógusszakma helyzete. A hozzászólók többsége elismerte, hogy a képzett, motivált, szakmai és anyagi szempontból egyaránt megbecsült pedagógusok nélkül a közoktatás hatékony fejlesztése, színvonalának emelése aligha képzelhető el. Abban is mintha közös lenne a megszólalók véleménye, hogy az iskolahasználók közoktatással való elégedettsége csökken (s nem lehet vigasz, hogy a közszolgáltatások más területeinek megítélése még kedvezőtlenebb), szükséges és halaszthatatlan a pedagógusszakma megújítása. Számos javaslat is megfogalmazódott e probléma kapcsán, ezek azonban nem álltak össze rendszerré, s csak töredékük valósult meg a mögöttünk álló évtizedben. Az alábbiakban arra teszünk kísérletet, hogy összefoglaljuk egy lehetséges pedagóguspolitika legfontosabb elemeit. Tisztában vagyunk azzal, hogy a legfontosabb az, kiből lesz pedagógus, és a pedagógusképzés átalakítása is kulcsfontosságú, ezek nélkül stabil, jó minőségű óvoda és iskola, nevelés és oktatás nem képzelhető el. Ugyanakkor úgy látjuk, hogy bármely változás ezeken a területeken a legjobb esetben is csak év múlva éreztetheti hatását, az új elemek ekkorra érnek be, ekkorra válnak stabilan a napi tantermi munka meghatározójává. Nyilvánvaló, hogy nincs ennyi időnk, ezért ez az összefoglalás arra keres választ, hogy a jelenlegi napi működési gyakorlat hol szorul gyors korrekcióra. Kiindulópontunk az volt, hogy elfogadjuk konszenzusos álláspontnak: ma mind a pedagógusok, mind az iskolahasználók körében megvan a szándék a pedagógusszakmát érintő változásokra. Ezek a változtatások a pedagógusok szemszögéből a biztonság, a megélhetés és az elismertség erősítését, míg az iskolahasználók szempontjából a minőség (szakszerűség, megbízhatóság, alkalmasság) és a hatékonyság javítását célozzák. Közösen elfogadott s nagyon leegyszerűsítve megfogalmazott célnak tekintettük azt is, hogy minden szereplő érdeke, hogy az egyenlősdit megvalósító rendszer helyett olyan pedagóguspolitikára van szükség, amely a szakmailag alkalmas, felkészült pedagógusokat preferálja, lehetővé teszi számukra, hogy tervezhessék pályájukat, méltó módon meg tudjanak élni a fizetésükből, elismertségük révén emelkedjék a pálya presztízse. Életpályamodell Álláspontunk szerint a pedagógusok számára sajátos státust kell kialakítani a közalkalmazotti rendszeren belül. (Történt már erre kísérlet ben, ám a kormányváltás és az azt követő, úgynevezett 50%-os béreme- lés miatt az akkor kidolgozott életpályamodell lekerült a napirendről, s bár egyes elemeinek bevezetése időről időre szóba került, érdemi változás nem történt.) Elképzelésünk szerint az életpályamodell lineáris életpálya-fokozatokból áll, amely gyakornoki státussal kezdődik, s amelyre az életpálya során további négy fokozat épül. Ezt egészítenék ki a professzionális (például vizsgáztató, mentor stb.) elemek, amelyekhez kiegészítő jövedelem kapcsolódik. Megmaradna a pályán eltöltött idő elismerése, de ennek jövedelemdifferenciáló szerepe (ami ma domináns) jelentősen csökkenne. Az egyes életpálya-fokozatokhoz eltérő munkaköri felada tok, kötelező óraszám, illetve illetmény, kedvezmények kapcsolódnak. A medián illetmény az országos diplomás átlagfizetésnek felelne meg. Meghatározott idő elteltével az egyes fokozatok határán történne meg a pedagógusok minősítése, ennek eredményétől függne a továbblépés. Fontos változtatás a szakmai funkció nélküli jubileumi jutalom fokozatos felváltása egy olyan új elemmel, amely lehetőséget nyújt a pedagógus számára, hogy minden pályán töltött tíz év után legfeljebb három alkalommal fizetés mellett, meghatározott időre mentesüljön az iskolai munkavégzés alól. A munkavégzés alóli felmentés időtartama (fél vagy egy év), a fizetés (teljes vagy csökkentett), a felmentés egyéb szabályai (oktatásimunka-tilalom, továbbképzési kötelezettség) az európai szabbatikus modellek tanulmányozását követően dolgozhatók ki. A megoldás szakmai funkciója nyilvánvaló: szolgálja a szakmai és emberi megújulást, lehetővé teszi a kiégés elkerülését. Az egyes munkakörök változása Az iskolai feladatok változása, a nevelés általunk kívánatosnak tartott előtérbe kerülése, a helyi munkaerő-gazdálkodás, valamint a bérezés átláthatósága és igazságossága szempontjából előnyösebbnek tartanánk, ha a pedagógus munkavégzésének kereteit nem a megtartandó tanórák, hanem a negyvenórás munkahét határozná meg. Ebben az esetben az egyes pedagógusok kötelező óraszámát és egyéb feladatait központilag meghatározott kereteken belül a tantárgyfelosztás melléklete tartalmazná. Ez rugalmasabb munkaszervezést tesz lehetővé, egyúttal biztosítja, hogy minden feladatot el tudjon látni az intézmény. Nyilvánvalóan kevesebb lesz a kötelező óraszáma annak, aki munkaigényesebb tárgyat tanít, akinek több más feladata van, és megfordítva, több tanítási órát kell tartania annak, akire a többi tevékenységből kevesebb hárul. Egy ilyen változtatásnak természetesen előfeltétele az iskolai feladatok átlagos időigényének felmérése és olyan kataszter felállítása, ami alapján a pedagógus egyéni munkaköri leírása kialakítható. Hangsúlyozni kell, hogy ez a rendszer a továbbiakban sem jelent 40 órás munkahelyi jelenlétet, hiszen a munka április Katedra2009 aṕrilis.indd 2 4/7/09 3:19:10 PM

3 ÚJ KATEDRA számos eleme (órára készülés, dolgozatjavítás, a tanulók értékelése) otthon is elvégezhető. A rendszer bevezetésével együtt kell járnia a szakmai munka feltételeinek javításával (például olyan kidolgozott oktatási, nevelési csomagok, teszt- és feladatbankok stb. felkínálásával, amelyek lerövidítik a felkészülés idejét) is. Egy ilyen modellben megítélésünk szerint láthatóvá és finanszírozhatóvá válnak a nem tanórai nevelési feladatok, igazságosabbá és átláthatóvá válik a helyi munkamegosztás, az alacsony pótlékok helyébe a feladathoz, munkához igazodó bérezés lép, nő a helyi munkamegosztás racionalitása (nem kell például felesleges órákat kreálni, hogy meglegyen a kötelező óraszám), s nagyobb mozgásteret biztosít a bérek megfelelő szintre hozásához. Ezen új rendszernek további fontos sajátossága, hogy a pedagógus alapfeladatának az oktató-nevelő munkát tartja, s a fejlesztéseket (például helyi tanterv, pedagógiai program, minőségirányítási program készítése) nem vagy csak részben tekinti munkaköri feladatnak. Olyan feladatként tekint rá, amelyet többletjövedelemért a pedagógus elláthat, de amelyre kötelezni nem lehet. Minősítés Meggyőződésünk, hogy a pedagógusszakma megújulását és presztízsének helyreállítását egyaránt szolgálná egy átlátható, objektív, a szakmai ellenőrzést is magában foglaló minősítési rendszer működtetése. A minősítés részben az életpályán történő előrelépés feltétele lenne, eldöntené, hogy a pedagógus továbbléphet-e vagy sem az életpálya következő fokozatára (illetve bizonyos esetekben az alkalmatlanságot is), vállalhat-e speciális szakmai feladatokat (például munkaközösség-vezetést, intézményvezetést). A minősítésnek hitelesnek, eredményének mindenki által elfogadottnak kell lennie. Ennek érdekében mind a szempontok, mind a résztvevők, a módszerek és a figyelembe vett időtartam tekintetében komplexnek kell lennie. Meg kell jelennie benne az iskolavezetés, az iskolahasználók és a szakfelügyelő/szakértő véleményének, a szakmai továbbképzések meglétének, valamint megfelelően súlyozott különböző mérési eredményeknek. A minősítést minősítő bizottság végezné, amelyet az Oktatási Hivatal képviselője vezet, tagjai pedig az iskolavezetés, egy felkért szakfelügyelő, valamint az iskola szülői szervezetének képviselője. A bizottság nyilvános sztenderd alapján dolgozik: megvizsgálja a pedagógus munkájának objektív mutatóit, begyűjti az iskolahasználók, az iskolavezetés, illetve a szakfelügyelet véleményét, majd döntést hoz. A döntést indokolni kell (ez nem feltétlenül nyilvános), ellene fellebbezéssel lehet élni. A bizottság háromféle döntést hozhat: (1) kitűnően megfelelt (továbbléphet), (2) megfelelt (továbbléphet), (3) nem felelt meg (várakoznia kell). Ha a pedagógus nem felelt meg minősítést kap, akkor az eljárást két éven belül meg kell ismételni. Ha a pedagógus ekkor sem éri el a megfelelő minősítést, munkaviszonyát határozott idejűvé kellene átalakítani. Ezután kétévenként amennyiben gyakorló pedagógus kérheti a minősítés április Súlypont megismétlését. Szükségesnek ítéljük, hogy a gyakornoki években a pedagógusképző intézmény is vegyen részt a gyakornok minősítésében. Amennyiben a pedagógus minősítése kiválóan megfelelt, úgy a következő életpálya-fokozaton eltöltött ideje 2 évvel rövidebb lesz. A minősítés meghatározó szerepet kapna az intézményvezetők kiválasztásakor is. Az igazgató minősítését pályázatának benyújtásakor az Oktatási Hivatal végezné, értékelve a vezető addigi szakmai-vezetői tevékenységét, illetve magát a pályázatot. A fenntartói döntés meghozatalakor a minősítés eredményét nem lehetne figyelmen kívül hagyni. Pedagógus-továbbképzés A pedagógus-továbbképzés területén négy fontos változtatást tartunk indokoltnak: a képzések színvonalának emelését, a továbbképzés és a minősítés kapcsolatának biztosítását, új finanszírozási szabályok bevezetését és a pedagógus által választott képzések egy részének tartalmi megkötését. Úgy ítéljük meg, hogy szigorítani kell a pedagógus-továbbképzési programok akkreditációját, minőségbiztosítását és ellenőrzését. Ebben a munkában jelentős szerepet kell biztosítani a továbbképzést végző szervezetek és a pedagógusképző felsőoktatási intézmények együttműködésének. A pedagógus minősítésekor az azt végző bizottságnak vizsgálnia kell, hogy a pedagógus teljesítette-e a kötelező továbbképzést, illetve előírhat (ajánlhat) a pedagógus számára bizonyos továbbképzéseket. Változtatni szükséges a pedagógus-továbbképzések finanszírozásán is, a képzéseket három kategóriába kell sorolni. Az első kategóriába kerülnének a kiemelt szakmapolitikai célokhoz kapcsolódó továbbképzések, amelyeket meghatározott feltételek mellett teljes egészében a költségvetés finanszírozna. A második körbe sorolnánk azokat a képzéseket, amelyek a fenntartói és/vagy intézményi feladatokhoz szorosan kapcsolódnak, ezekhez lehetne igénybe venni a költségvetésben meghatározott támogatást. Minden további képzés a harmadik csoportba kerülne, amelyek finanszírozása a pedagógusra hárul. Természetesen valamennyi képzés akkreditált, elvégzésükkel a pedagógus eleget tesz továbbképzési kötelezettségének. A pedagógus az említett kategóriákból szabadon állíthatja össze saját továbbképzési tervét azzal a megkötéssel, hogy meghatározott periódusonként kötelező részt vennie központilag meghatározott képzéseken is (melyek döntően az általa tanított tudományterülethez kapcsolódnak, illetve a módszertani ismeretek alkalmazását, bővítését szolgálják). Státus, finanszírozás, illetmény Az új finanszírozási, foglalkoztatási modell meghatározó eleme, hogy közoktatásban alkalmazott pedagógusok több lépcsőben központilag finanszírozott munkavállalókká válnának. A központi finanszírozás alapja a feltétlenül indítandó tanulócsoportok száma alapján számolt normatíva, ennek alapján állapítanák meg az intézmény pedagógus- 3 Katedra2009 aṕrilis.indd 3 4/7/09 3:19:10 PM

4 Súlypont ÚJ KATEDRA A pedagógus életpályamodell összefoglalása Életpálya-fokozat megnevezése Kötelező óraszám A fokozatban eltöltött határozatlan idejű kinevezés időtartama (év) Fizetési fokozat/ illetmény Szerezhető, beosztások jogosultságok Címek Pótlék Gyakornok 1. Pedagógus I. 2. pl. osztályfőnök, szabadidő 3. szervező pl. vizsgáztató tanár, 4. munkaközösség-vezető Pedagógus II 5. pl. intézményvezető intézménytípustól és -mérettől függően 6. pl. mentor Pedagógus III. 7. pl. tanácsos Pedagógus IV pl. szakfelügyelő, szaktanácsadó pl. címzetes igazgató keretszámát, illetve a vezetők számát. A finanszírozási rendszer ugyanakkor a mainál lényegesen rugalmasabbá válna, mert az adott intézmény keretszámát korrigálnák egyéb szempontok, így például az, hogy az intézmény milyen környezetben (leszakadó régió, kistelepülés), illetve milyen feltételek között (hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek magas aránya) működik. Az illetményeken felül központilag finanszíroznák valamennyi pótlékot, a 13. havi fizetést, valamint az éves béralap 4%-át jutalmazásra és további 1%-át a munkaköri leírásokban nem szereplő egyéb feladatok ellátására. Ez utóbbiak felhasználásáról az intézmény vezetése dönt. Az intézmény keretszámán felül is alkalmazhatna pedagógusokat, amennyiben pedagógiai programja és helyi tanterve ezt szükségessé teszi, ám ebben az esetben valamennyi költségét a fenntartó fizeti. A munkáltatói jogok első lépésben a fenntartóhoz kerülnének valamennyi pedagógus esetében. A fenntartó által finanszírozott pedagógus státusa minden tekintetben megfelel a központi állományúénak. A fenntartói finanszírozású pedagógust amennyiben egy központi keretbe sorolt hely megürül központi keretbe kell sorolni, míg a központi keretbe sorolt pedagógus csak akkor lenne átsorolható fenntartói finanszírozásúra, ha az intézmény keretszámának csökkentése ezt indokolttá teszi. A rendszer bevezetése fokozatosan történhet, hiszen a helyi tanterveket összhangba kell hozni a megállapított intézményi keretszámmal, valamint a fenntartói szándékokkal. Vagyis eleinte a központi költségvetésnek egy a fenntartónak fizetett támogatás keretében finanszíroznia kellene a fenntartói keretben lévő pedagógusokat is. A fokozatosság abban is megnyilvánulna, hogy első körben a kistelepülési óvodák, iskolák pedagógusai kerülnének a központilag finanszírozott státusba. Kiegészítés a táblázathoz Gyakornok: Három-öt éves periódus, határozott idejű kinevezéssel. Feladata, hogy szakórái mellett rendszeresen hospitáljon, mentora vezetésével megismerkedjék az iskola életével, részt vegyen tanórán kívüli programokban (kirándulások, diáknapi programok), látogassa a vizsgákat, megismerje az intézményben zajló szakmai fejlesztéseket, gyermekvédelmi munkát, a diákönkormányzat működését és az iskolai alapdokumentumokat. A harmadik évben minősítik, s amennyiben megfelel, határozatlan idejű tanári kinevezést kaphat. Amennyiben nem felel meg, úgy csak határozott idejű kinevezést kaphat, és gyakornoki fokozatban kell maradnia, amíg nincs megfelelő minősítése. Pedagógus I.: Hatéves periódus, általában határozatlan idejű kinevezéssel, hároméves illetményfokozatokkal. Ebben a szakaszban a pedagógus már vállalhat kiegészítő jövedelemmel járó többletfeladatot (például osztályfőnökséget, diákönkormányzatot segítő tanárságot stb.). A hatodik évben kerül sor a minősítésre. Ha ezen nem felel meg, a kilencedik évig még két alkalommal megkísérelheti a megfelelő minősítés megszerzését, ha ekkor is sikertelen, úgy kinevezése határozott idejűvé változik. A harmadik év után lép következő fizetési fokozatba, ahol mindaddig marad, amíg nem szerez megfelelő minősítést. Pedagógus II.: Hatéves periódus, általában határozatlan idejű kinevezéssel, hároméves illetményfokozatokkal. Ebben a szakaszban újabb többletfeladatokat vállalhat (pl. munkaközösség vezetése, megfelelő képzettség esetén intézményvezetés, vizsgáztatás). A hatodik évben történik a minősítés. Ha ezen nem felel meg, akkor ugyanazt az eljárást kell alkalmazni, mint a Pedagógus I. esetében április Katedra2009 aṕrilis.indd 4 4/7/09 3:19:10 PM

5 ÚJ KATEDRA Súlypont Pedagógus III.: Minimum kilencéves periódus, hároméves illetményfokozatokkal. Ebben a szakaszban az előzőeken túl megfelelő képzettség esetén vállalhat mentori beosztást, kaphat szakfelügyelői, szaktanácsadói jogosítványt, illetve tanácsosi címet. A kilencedik évben vagy azt követően kezdeményezheti minősítését, ám ez nem kötelező. Pedagógus IV.: A pálya lezárásáig tartó periódus. Ebben a szakaszban a korábbi beosztásain és címein túl címzetes igazgatói, illetve főtanácsosi címet is kaphat. Kötelező óraszám: A kötelező óraszám azt jelenti, hogy a negyvenórás munkahét keretében a pedagógusnak hány tanórát kell tartania. A gyakornok óraszáma kevesebb, hogy legyen módja megismerkedni az iskola életével, és gyakorlatot szerezzen a pedagógiai munka minél több területén. Az egyes fokozatokban a kötelező óraszám felső határa csökkenthető, amennyiben a pedagógus más felada tai ezt indokolják. A fokozatban eltöltött határozatlan idejű kinevezés időtartama: Az egyes fokozatokban eltöltött minimális időtartam szülési szabadság gyes, gyed esetén legfeljebb a felére csökkenhet. Ha a szülési szabadság ennél hosszabb, a következő fokozatban minimálisan eltöltött idő is legfeljebb a felére csökken, úgy, hogy a pedagógus minél előbb elérje az optimális továbblépési időt. A minősítést mindenkor legalább félállásban, legalább kétéves tényleges munkában töltött periódusnak kell megelőznie. A kiválóan megfelelt minősítésű pedagógust rövidített várakozási idő illeti meg. A fokozat végén a pedagógusnak meg kell szereznie a továbblépéshez szükséges minősítést. Amennyiben ez nem történik meg, a pedagógus kinevezése határozott idejűvé változik. Fizetési fokozat, illetmény: A fizetési fokozat és az életpálya-fokozat szorosan összefügg. A pedagógus háromévenként lép egy fizetési fokozattal feljebb. A 2., 4., 6. és 9. fizetési fokozatba azonban csak akkor léphet, ha megfelelő minősítést kapott. A fizetési fokozat indokolt esetben szabályozott módon és ideiglenesen eltérhet az életpályafokozattól (például hogy ne érje hátrány a gyes és gyed miatt kiesőket). Az illetmény tartalmazza azoknak a feladatoknak a díjazását is, amelyek részei a tanár munkakörének és jelenleg meglehetősen csekély pótlékkal honorálják (pl. osztályfőnökség). Szerezhető címek, beosztások, jogosultságok: A pedagógus leghamarabb akkor vállalhat osztályfőnökséget, munkaközösség-vezetést, igazgatóságot, mentorságot, emelt szintű érettségi vizsgáztatást stb., ha elérte a megfelelő életpálya-fokozatot. Ezeknek a feladatoknak jó része beépülne a munkakörébe, így nem pótlék, hanem magasabb illetmény járna érte. (képünk illusztráció) Vizsgáztató tanár: Emelt szintű érettségi vizsgáztatásra (és az ehhez kapcsolódó illetményre) jogosult olyan, legalább Pedagógus II. beosztású pedagógus, aki a megfelelő (a jelenleginél alaposabb) vizsgáztatói képzést sikeresen elvégezte, részt vesz a vizsgáztatók számára szervezett esetleges tréningen, és egy adott periódusban (pl. négy év) újabb díjazás nélkül (költségtérítés mellett) meghatározott számú vizsgáztatásra kötelezhető. Mentor: Az a legalább Pedagógus III. fokozatú pedagógus, aki a gyakornok pedagógiai munkáját segíti. Alkalmazható mentor legfeljebb egyéves időtartamra akkor is, ha az iskola Pedagógus I. besorolású új dolgozót alkalmaz. Intézményvezető (felső vezető): Az a legalább Pedagógus II. fokozatú pedagógus, aki vezetői szakvizsgával rendelkezik. Az intézmény típusa és a tanulólétszám határozza meg a vezetői pótlék mértékét 30 és 100%, valamint a kötelező óraszámát 10 és 2 óra között. Az igazgató minősítését pályázatának beadásakor az Oktatási Hivatal végzi, eszerint halad tovább. Az intézményvezető-helyettesi pótlék az igazgatói pótlék 40%-a. Tanácsos, főtanácsos: A miniszter adományozhatja a kiváló minősítésű, legalább Pedagógus III. fokozatban lévő pedagógusnak. Egyidejűleg a főállású pedagógusok legfeljebb 1%-a lehet főtanácsos, 3%-a tanácsos. (Ez az adott korosztály 3, illetve 10%-át jelentheti.) Címzetes igazgató: Azok a Pedagógus IV. fokozatban lévő pedagógusok nyerik el a címet, akik pályájuk során legalább 10 évig intézményvezetők vagy helyettesek voltak, és megbízásuk lejártát követően visszatérnek a tanári tevékenységhez. Pótlékok: A feltüntetett pótlékokon felül a speciális körülmények között dolgozó, illetve a sajátos nevelést igénylő gyerekekkel foglalkozó pedagógusok is pótlékot kapnak (pl. kistelepülési, hátrányos helyzetű stb.). Sió László Környei László április 5 Katedra2009 aṕrilis.indd 5 4/7/09 3:19:11 PM

6 Hírek Egész életen át tartó tanulás 2008 Milyen eredményeket hozott a program tavaly, és mi történt még 2008-ban? Rekordszámú Erasmus hallgató, minden eddiginél több látogató a Kutatók Éjszakáján, valamint 66 vállalkozó kismama is részét képezi a Tempus Közalapítvány as mérlegének. Korántsem teljes körű áttekintés a Tempus Közalapítvány által koordinált oktatási-képzési pályázati programok és a kapcsolódó szakmai tevékenységek tavalyi legszebb pillanatairól: Az Egész életen át tartó tanulás program pályázati formáinak kihasználtsága és sikeressége egyre növekszik: az Erasmus hallgatók száma csaknem 3800 fő, közülük majdnem félezren utaztak szakmai gyakorlatra. Külföldi oktatási periódusra rekordszámú pedagógus jelentkezett, több mint 700 fő. Az először pályázó intézmények segítése érdekében a Tempus Közalapítvány 2008 novemberében nemzetközi Leonardo partnerkereső szemináriumot rendezett Az eredmény nem vész el Kiadványsorozat projektbemutatókkal, elemzésekkel, tanulmányokkal A pályázatok keretében megvalósuló nemzetközi együttműködések, az egyéni szakmai gyakorlatok és tanulmányutak komoly szakmai eredményeket hoznak, legyen szó az oktatás-képzés bármely szintjéről. Az eredmények széleskörű terjesztése és hasznosítása érdekében még 2006-ban indult útjára a projektbemutatókat, tanulmányokat, elemzéseket tartalmazó HOPPÁ! Disszeminációs füzetek kiadványsorozat, amely azóta már a 15. köteténél tart. A témák között szerepel az Erasmus oktatói mobilitások elemzése, a méltányosság az oktatásban, a kultúrák közötti párbeszéd az oktatásban, a műszaki és természettudományos közoktatási projektek, a pályatanácsadással foglalkozó projektek vagy az e-learning témájú szakképzési projektek, hogy csak a legfrissebbeket említsük. A sorozat célja, hogy érzékeltesse a pályázati programok jelentőségét a hazai oktatásban és képzésben, illetve más érintett területeken, valamint megmutassa, hogy egy-egy projekt milyen hatással lehet az adott intézményben, a szélesebb közösségben vagy akár a szakmapolitikában. A füzetek elektronikus formában letölthetők a Tempus Közalapítvány honlapjáról a címen a Könyvtár menüpont alatt. ÚJ KATEDRA Budapesten, melynek témája a szakképzés vonzóvá tétele volt. A rendezvény iránt igen nagy volt az érdeklődés, 13 ország intézményeinek képviselői gyűltek össze, hogy jobban megismerjék a pályázati lehetőségeket, hasonló profilú partnereket találjanak és közös projektek alapjait fektessék le. Az eredmény: a magyar résztvevők 40%-a nyújtott be 2009 februárjában Leonardo pályázatot, és előzetes információink szerint fogadó intézményként is többen részt vesznek majd idén nemzetközi együttműködésekben. 61 intézményi projekt kapott támogatást a Tempus Közalapítvány által koordinált EGT/Norvég Alap által finanszírozott mobilitási program kapcsán. A 267 millió forintos pályázati keret támogatásával mintegy 600 beés kiutazás valósulhatott meg. Magyarország az öt legaktívabb ország egyike az Európa a polgárokért programban, amelynek hazai információs pontjaként a Tempus Közalapítvány szolgál ban 4 magyar város is Aranycsillag-díjas projektben szerepelt. Nagy sikernek örvendett az immár hagyományosnak számító Kutatók Éjszakája. 15 városban, több mint 300 helyszínen várták színes programok az érdeklődőket. A látogatók száma meghaladta a 45 ezer főt országszerte. Sikeresen zárult a Tempus Közalapítvány távoktatási programja, a VANDA Vállalkozó Nők, Dolgozó Anyák, mely gyermekgondozást végző nők számára indult a munkaerőpiacra történő visszatérés elősegítésére. A projekt végén 66-an nyújtottak be sikeres vizsgamunkát. Megkezdte működését az Oktatás és Képzés 2010 munkaprogram megvalósításához kapcsolódó hírportál, mely 5 témakörben közvetíti az uniós oktatási munkacsoportokban folyó munka eredményeit a hazai szakemberek számára a címen. Az Európai Bizottság és az Oktatási és Kulturális Minisztérium támogatásával Partnerek a tanulásban egy kávé mellett az egész életen át tartó tanulásról címmel a Tempus Közalapítvány kávéházi beszélgetéseket szervezett az ország 3 keleti régiójában mindenkinek, aki tanul, tanít vagy tanulni szeretne. A rendezvények célja volt, hogy közös fórumot, találkozási lehetőséget biztosítsanak a hivatalos struktúrák és az informális hálózatok számára, hogy minden érintett szereplő (tanár, diák, alkalmazott, cégtulajdonos, újságíró stb.) között beinduljon a kommunikáció. A kezdeményezés idén regionális hálózatépítő tréninggel és az adott régiókban azonosított legfontosabb témák megvitatásával, kidolgozásával folytatódik. További információk: Dányi Andrea sajtóreferens, TEMPUS Közalapítvány, Budapest IX., Lónyay u. 31., Tel: /124-es mellék, andrea.danyi@tpf.hu, 6 április Katedra2009 aṕrilis.indd 6 4/7/09 3:19:11 PM

7 ÚJ KATEDRA Európai szintű elismerés az idegen nyelvek tanításában Idén nyolcadszorra osztják ki az Európai Nyelvi Díjat Magyarországon nyolcadik alkalommal osztják ki az Európai Bizottság és az Oktatási és Kulturális Minisztérium támogatásával az Európai Nyelvi Díjat, amely az idegen nyelvek tanítása terén megvalósuló innovatív hazai programokat, folyamatokat hivatott elismerni. A díj meghirdetői 2009-ben is keresik a nyelviskolák, közoktatási, felsőoktatási, szakképző intézmények, civil szervezetek példamutató nyelvoktatási, nyelvtanulási gyakorlatát. Az Európai Nyelvi Díj 1998-ban az EU tagállamainak kezdeményezésére azzal a céllal jött létre, hogy hivatalos elismerésben részesítse az oktatás és képzés bármely szintjén megvalósuló példaértékű, innovatív programokat. Magyarország 2002-ben kapcsolódott be a versenybe, és a program hazai lebonyolítását végző Tempus Közalapítvány díjazta az olyan hazai nyelvi/nyelvoktatási programokat, amelyek immár nemzeti és európai szinten is elismertek, és az Európai Nyelvi Díj logójának használatával képletesen is magukon viselik a minőség védjegyét. Az elmúlt hét év során 19 hasonló nyelvi program nyerte el az Európai Nyelvi Díjat Magyarországon, melyek gazdái a legkülönbözőbb intézmények: nyelviskolák, közoktatási, felsőoktatási, szakképző intézmények, civil szervezetek stb., mind példaértékű nyelvoktatási vagy nyelvtanulási gyakorlatot képviselve. A Tempus Közalapítvány idén június 26-ig várja a pályázatokat. A pályázók közül előnyt élveznek az éves prioritások területén működő programok. Az idei évben az alábbi négy prioritás érvényesül: kultúrák közötti párbeszéd, nyelvek és az üzleti élet, egész életen át tartó tanulást támogató nyelvi programok és tantárgyközi integráció. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium által biztosított egymillió forintos keretből a díjazottak anyagi támogatásban is részesülnek, mely elsősorban a program széleskörű megismertetésére, továbbfejlesztésére fordítható. A pályázat részleteivel kapcsolatosan további információkat az érdeklődő intézmények a content/index.php?page_id=641 link alatt találnak. Tavalyi díjazottak 2008-ban két kiemelkedő program kapta megosztva az első díjat. Mindkét program intézményközti együttműködéseknek köszönhetően valósult meg, amely példaértékűnek számít a magyar oktatási környezetben. A Fast English nyelviskola üzleti nyelvi programja a General Electric Foundation támogatásával valósult meg. A General Electric Foundation Opening Doors Nyíló világ programjának keretén belül középiskolás diákok másfél éven keresztül részesülnek a nyelviskola által kidolgozott üzleti angol nyelvi képzésben. A programhoz kapcsolódóan Hírek megismerkednek a kormányzati, a magyar és nemzetközi üzleti és civil szféra képviselővel, gyárlátogatásokon, üzleti készségfejlesztő táboron vesznek részt. A diákok mellett a részt vevő iskolák angoltanárai az üzleti angol tanítását és módszertanát oktató továbbképzésen vesznek részt. Ez lehetőséget teremtett arra, hogy a támogatás megszűnte után a partnerként részt vevő iskolák pedagógusai folytathassák az üzleti nyelvi képzést. A Bács-Kiskun megyei önkormányzat Katona József Megyei Könyvtára és az Alternative English School közös, nyertes programja a Mesélj, Európa! címet viseli. A program egy interaktív nyelvi vetélkedőből állt, melynek három fordulóját 2008 márciusa és májusa között rendezték meg. A vetélkedőre 5 6. és 7 8. osztályos korcsoportban nevezhettek csapatok a régió általános iskoláiból. A vetélkedő során a gyermekek számára játékos nyelvtanulás keretében, innovatív módszerekkel tették élővé, élvezetessé a tanulás folyamatát, ösztönözve ezzel az önálló tanulási folyamatot. A program tudatosan épít a beszédközpontú kompetencia elvén alapuló tanítási-tanulási folyamatra, és hangsúlyos szerepet szán az interkulturális készségek fejlesztésének. Mi lesz veled felnőttképzés? Általános egyet nem értés így lehetne összefoglalni a felnőttképző intézmények véleményét abban a néhány kérdésben, amelyek a 2009-ben változó felnőttképzési törvény nagy mérföldkövei lehetnek. A digitális írástudás beépítése, valamint a magasabb áfa-kulcs a tervek szerint kötelező eleme lehet a megújulásnak, ám ezt pontosan az érintettek nem támogatják derül ki az Akkreditált Felnőttképzési Intézmények Országos Egyesületének (AFIOE) vizsgálatából. A megjelent AFIOE-tagok és az Irányvonalak és prognózisok a felnőttképzésben elnevezésű konferencia egyéb résztvevőinek összesen 260 kitöltő véleményindexe alapján kiderült, hogy a nem preferált újdonságok így az, hogy a digitális írástudás megszerzése minden felnőttképzési program része legyen, illetve az akkreditált felnőttképzések díjának a legmagasabb áfa-körbe helyezését az érintettek több mint háromnegyede elutasítja, de egy olyan programba, amely által egyszerűsödnének és költséghatékonyabbá válnának a mindennapos folyamatok, többségében belevágnának. Vagyis az intézmények zöme arra voksol, hogy inkább beruház egy speciális programra, amely a jövőben megkönynyítené a minőségirányítási, adatszolgáltatási, regisztrációs és oktatásszervezést támogató munkát. Az Akkreditált Felnőttképzési Intézmények Országos Egyesületének elnökeként dr. Csikesz Tamás már a konferencián az érdekérvényesítés élére állt, és az intézményekkel közösen foglalt állást a szabályozás időzítéséről és szükségességéről is. Azonban a három kérdés még megoldásra vár, de legalább az első lépés, az igény- és a támogatottság felmérése megtörtént. (FISZ Hírügynökség) április 7 Katedra2009 aṕrilis.indd 7 4/7/09 3:19:11 PM

8 Iskola a mindennapokban ÚJ KATEDRA Reformpedagógia és kompetenciamérés Az ERG SZKI országos megmérettetése Egy rendhagyó iskolát szeretnék önöknek bemutatni, amely 2001-ben kezdte meg működését, s azóta évente fiatalt segített át az érettségi embert próbáló akadályán. Hogy miért mertem rendhagyónak nevezni az Erzsébetvárosi Reformpedagógiai Gimnáziumot? Azért, mert idejekorán, másokat megelőzve a tantestület és az iskolavezetés felismerte: csak a tanulók személyes készségeit és képességeit alapul vevő, adottságaikkal számoló, szinte személyre szabott oktatás-nevelés lehet korunkban igazán eredményes. Ha szertenézünk, láthatjuk: erősödnek a rendszerváltozást követően a piacgazdaság jellemzői. Mindent, azaz egyre több mindent már szinte csak gazdasági szempontból ítélünk meg, forinttal mérünk. Háttérbe szorul a kultúra és a műveltség, mindannyiunk által tapasztalt következmény például, hogy a társadalom nagy része leszokik az olvasásról, írásról. A gazdaság átalakulása, az új nemzetközi munkamegosztás egyre nagyobb gazdasági függőséget okoz, és versenyt eredményez. Bár ez utóbbi kedvező sajátosságokat is jelent, ám induláskor az eltérő feltételekből következő hátrányokat, a hendikeppet nehéz leküzdeni, egyre több a munkanélküli, a kiábrándult, elfoglaltság és cél nélküli ember. A személyes problémák és az új szemlélet következtében erodálódik a korábban szocializált értékrend és a család. Utóbbi korábbi hivatását egyre nehezebben tölti be, a fiatalság körében növekszik a bizonyos fokig hátrányos helyzetű, sérült, deviáns (alkoholizáló, drogozó és esetenként bűnöző) magatartású gyermekek száma, akik igényelnék a megkülönböztetett figyelmet, foglalkozást, törődést. Ennek a felismerésnek a jegyében szerveződött meg 2001-ben az Erzsébetvárosi Reformpedagógiai Gimnázium, amely céljai szerint reagálni kíván a társadalom visszás fejlődési rendellenességére, úgy, hogy kiemelten foglalkozik a más közösségekben valamiért nem eredményesen szereplő, részképesség-, illetve magatartászavaros, valamint sajátos nevelési igényű fiatalok oktatásával. Ugyanakkor partnere a Talentum Művészeti Iskolának, s elvégzi az ott táncolni és zenélni tanuló fiatalok közoktatási szolgáltatását. Képzeletbeli zászlónkra és persze honlapunkra is a következő jellemzőket írtuk: Egy intézmény, ahol maximum fős osztályokban tanulhatsz, ahol sport, tánc, zenei vagy egyéb elfoglaltságodat figyelembe veszi az időbeosztás és az órarend, ahol azt is megtanulhatod az elsők közt, hogyan kell hatékonyan tanulni, ahol az emelt óraszámban oktatott számítástechnika nem önmagáért való, hanem eszköz, amellyel ismereteidet hatékonyabban gyarapíthatod, ahol a pedagógusok esetleges lemaradásod megszüntetéséért, érted dolgoznak, s ha a veled való foglalkozás igényli, fejlesztőpedagógus, gyógypedagógus szakember segíti munkájukat, fejlődésedet. E megközelítések az oktatásban célul tűzhető ún. hozzáadott érték megvalósítását célozzák, amely figyelembe kívánja venni, hogy a tanulók milyen szociokulturális helyzetből és adottságokkal, élményekkel érkeztek hozzánk. Nem törekszünk tehát versenyezni elitiskolákkal, mert mások a céljaink és feladataink: a kicsit lemaradókat, a közoktatásra kevesebb energiát fordítani tudókat szeretnénk eredményesen megfeleltetni a követelményeknek. A viszonylag alacsonyabb osztálylétszám, a csoportbontások nagyobb odafigyelést, az egy gyermekre jutó időtartam megnövekedését eredményezték (annak ellenére is, hogy egyes intézkedéseivel 2007 őszétől a kormányzat bizonyos fokig lehetetleníti ezt a fajta eredményt). Természetesen ezen feltételek és jellemzők egyértelművé tették, hogy gimnáziumunk nem az elitképző iskolák tagja. Miután intézményünkben egyértelműen jelen van a szociális érzékenység, tanulóink másfajta hozzáadott értéket visznek magukkal, ha végeznek. Délelőtti és délutáni oktatásban igazodunk a kettős élethivatást kitűző sport-, tánc- és zenei tanulmányi elfoglaltságokhoz. Integrált osztályainkban együttműködik egymással minden nációból származó fiatal, legyen akár fehérbőrű, vagy roma, netán külhoni magyar is. Ez az odafigyelés, ez a hozzáadott érték az, amely az osztályfőnökök, a patrónusok felelősségteljes munkájában április Katedra2009 aṕrilis.indd 8 4/7/09 3:19:11 PM

9 ÚJ KATEDRA Iskola a mindennapokban megnyilvánul. Az osztályfőnökök mellett ugyanis a tanulók által választott patrónus is képviseli érdekeiket, s az intézmény ifjúsági felelőse is gondoskodik róluk. Az iskola tanulóinak létszáma 100 és 150 fő közt ingadozik, szeptember 15-én az iskolakezdést követően épp 134 fő beiratkozott hallgatónk volt. A roma tanulók létszáma negyvenhez közelít, magatartásukkal nem okoznak több és más gondokat, mint a többi hozzánk járó tanuló. Mintegy 30 fő igényli, és legalább ennyi fiatalnál szükséges is a fejlesztőpedagógus segítsége, aki a különféle tanulási hátrányokat igyekszik a tanulóknál felszámolni, ismereteiket az átlaghoz közelítve felzárkóztatni. Gyógypedagógus segíti és kontrollálja tervszerű munkáját. Nyugodt lelkiismerettel elmondhatjuk, hogy nem volt még olyan fiatal, akit ha volt egy kis motivációja ne segítettünk volna át eredményesen az érettségi-felkészítőn és magán a vizsgán is. Látjuk ugyanakkor, hogy az idő előrehaladtával s a társadalmi problémák, feszültségek növekedésével lehet, hogy az eddigiek is kevésnek bizonyulnak. Oly nagy hiányokat tapasztalunk helyenként a hozzánk kerülő 8 általános iskolát végzett fiatalok ismeretanyagában, tudásában, hogy időnként éveket kell visszanyúlnunk, hogy megfelelő alapokat teremthessünk az érettségihez szükséges ismeretek számára. Reagálva az általános iskolák munkájában tapasztalt eredménytelenségre, úgy döntöttünk, hogy kommunikációs-tanulási ismeretek átadásával segítjük az iskolakezdést. A hozzánk jelentkezett mintegy 40 fő 9. osztályos tanuló az első félévben külön tanulásmódszertan-órákon ismerkedik meg azzal, hogyan kell, illetve lehet eredményesen, eredményesebben tanulni. Az ismeretek átadásának hatékonyabbá tételét a Számítástechnikával támogatott oktatás bevezetett és továbbfejlesztendő gyakorlatával is segíteni kívánjuk. Tantestületünk több tanára már most is projektorral kivetített munkaállomás segítségével illusztrálja mondanivalóját, teremt képi világot is hangsúlyozott üzeneteihez. Ezt tapasztaljuk fizika-, biológia-, történelem-, művészettörténet-órákon, ahol videók, digitális tananyagok és az internet/sulinet segítségét is felhasználva hoznak létre kollégáink többcsatornás, azaz a hallást és látást is használó ismeretátadást. Ismét el kell mondanom: ebben a tanévben talán sikerül egy újabb fázisába is lépni az SZTO gyakorlatának. Megkíséreljük az ismeretanyag visszaadását gyakoroltatni a számítógép segítségével ezzel mélyíteni kívánjuk az elsajátított ismereteket, és meglétüket, valamint alkalmazási készségük elsajátítását tesztek segítségével is ellenőrizhetjük. Tantestületünk új Intézményi Minőségirányítási Programot fogadott el, életbe léptettük új esélyegyenlőségi tervünket is, több tantestületi akkreditált képzésen vett részt mindenki, azaz a pedagógusok is készülnek az új, nagyobb, aktuális feladatokra. Ugyanakkor néhány éve megdöbbentünk, amikor megismerkedtünk az intézmény 10. osztályosainak kompetenciamérési eredményeivel. Gimnáziumunk eredményét a matematika kompetenciamérésnél az alábbi eredmények jellemzik, összevetve a többiekével. Az iskolák átlageredményeinek összehasonlítása Matematikából a 10. évfolyamos tanulók átlaga 416 pont, ez az országos átlag (499 pont) alatt van. A szignifikánsan jobban, hasonlóan, illetve gyengébben teljesítő iskolák száma és aránya Az ország összes iskolájának (1045 intézmény) telephelyi átlaga alapján 750 (72%) iskola szignifikánsan jobban, 69 intézmény (7%) szignifikánsan gyengébben teljesített, 226 olyan iskola van (22%), amelyik szignifikánsan hasonló eredményt ért el április 9 Katedra2009 aṕrilis.indd 9 4/7/09 3:19:12 PM

10 Iskola a mindennapokban ÚJ KATEDRA A mérésben részt vevő 528 gimnázium közül 499 iskola (95%) szignifikánsan jobban, 3 iskola (0%) szignifikánsan gyengébben teljesített, 26 olyan iskola van (5%), amelyik szignifikánsan hasonló eredményt ért el. Szövegértés A szignifikánsan jobban, hasonlóan, illetve gyengébben teljesítő iskolák száma és aránya Egyértelmű a következtetés: iskolánk tanulói az elvárható, tanulói kérdőívekből következtethető mértékek helyett: alulteljesítettek. Aztán, ahogy kezdtünk ocsúdni, elkezdtük keresni az okokat is, hogy mi eredményezheti a szakiskolai átlagnál ugyan jobb, de a szakközépiskolai átlagnál is gyengébb eredményeket intézményünkben a matematika területén. Természetesen a mentő tényezőket kerestük, mert tudtuk, hogy jó matektanárok dolgoznak nálunk, igazán lelkiismeretesen, Az iskolák eredményeinek összehasonlítása lelküket is kitéve. Úgyhogy rajtuk nem múlik, nem múlhat az eredményesség. Nos, milyen tényezők vannak még az oktatásban? Elsősorban a gyerekek, a tanulók, illetve az ő hinterlandjuk, hátországuk, szocia lizációjuk. Itt jött az első igazán komoly tényező: tanulóink többsége, majd háromnegyede a mi intézményünk mellett egy másik iskolába is jár párhuzamosan. S aki a Talentum Művészeti Iskolában tanul táncolni vagy zenélni, végül OKJ-s képesítést szerezve, az a művészetet inkább tekinti már most élethivatásának, mint a szükséges rossz és kényszerűen velejáró közismereti tárgyakat. Azaz a tanulók alulmotiváltak a közismereti tárgyak tanulásában, mert elég, illetve elég sok nekik balettben, néptáncban, akrobatikában nap mint nap megfelelni, s utána vagy előtte még 6 tanórán látszólag odafigyelni, vagy rosszabb esetben 5 órányi mozgást követően, délután a padra borulva lekókadni. Hasonló a helyzet fiatal roma származású hangszeres zenét tanuló diákjainkkal is. Ők is csak Szövegértésből a 10. évfolyamos tanulók átlaga 453 pont, ez az országos átlag (506 pont) alatt van. Az ország összes iskolájának (1047 intézmény) telephelyi átlaga alapján 610 (58%) iskola szignifikánsan jobban, 161 intézmény (15%) szignifikánsan gyengébben teljesített, 276 olyan iskola van (26%), amelyik szignifikánsan hasonló eredményt ért el. A mérésben részt vevő 530 gimnázium közül 474 iskola (89%) szignifikánsan jobban, 5 iskola (1%) szignifikánsan gyengébben teljesített, 51 olyan iskola van (10%), amelyik szignifikánsan hasonló eredményt ért el április Katedra2009 aṕrilis.indd 10 4/7/09 3:19:12 PM

11 ÚJ KATEDRA Iskola a mindennapokban átlavírozni szeretnének a négy éven és az érettségin akár elégséges szinten, hiszen már ez is elég az OKJ megszerzéséhez. Sajátos szemlélet és hozzá kapcsolódó alulmotiváltság. Azután jött a következő gondolat, hogy általában azokat a fiatalokat íratták/íratják be a Talentum Művészeti Iskolába, akik nem jeles vagy kitűnő babérokra és nem a felsőoktatásban szerzett diplomákra pályáznak, hanem más területeken, így a mozgásban, a zenében tehetségesek, és a középiskolai érettségit amely ma már szinte minden OKJ-s szakképzettség megszerzésének feltétele akarják csak megszerezni nem túl nagy erőfeszítéssel, épp a követelmények minimumát teljesítve. Ezt még megfejeli az a tényező is, hogy az intézmény nem vár el még bizonyos szintű tanulmányiátlag-követelményt sem az ide jelentkezőktől. Ezt nehezen is tudná érvényesíteni a Talentumból jelentkező fiatalok miatt, akiknek felvételére együttműködési szerződésben vállalt kötelezettséget. Egy budapesti intézmény, amely Budapest átlagához képest is alulteljesít. De hiszen ide nemcsak budapestiek járnak! A tanulói összetételben mintegy 50% a fővárosi, további 25%-a Pest megyei, s a többiek is az ország minden részéből, kisebb-nagyobb településeiről jönnek, de vannak köztük külhoniak is. Sőt a tanulói összetételben jelentős szerepet töltenek be az SNI-s, részképesség-, illetve magatartászavaros fiatalok, akik a létszám 1/6-át testesítik meg. Felfedeztük, hogy egyértelmű összefüggés látszik a tanulók szüleinek végzettsége és a tanulók tanulmányi teljesítménye között is, de erre vonatkozóan nem rendelkezünk pontos adatokkal, mert sem tanulói szerződésünk, sem tanulói kérdőívünk nem tér ki a szülők ilyen jellemzőire. Kénytelenek voltunk tehát megállapítani, hogy a kompetenciamérésben sok mindent tehetünk még ugyan, de valószínűleg még sok kudarcélményt fogunk szerezni a más iskolákkal való összehasonlításban. Ahogy azonosítottuk, melyik osztályról is van szó, rájöttünk, hogy azok a fiatalok, akik teljesítménye igazán lehúzta az osztályátlagot, már nincsenek az érettségire készülők között. Vagy túlkorosságuk miatt abbahagyták, vagy sikertelenségük okán léptek más útra, de nincsenek a várhatóan egzáment szerző tanulóink sorában. Ez kicsit megnyugtatta a tanári kart. Mert bár időnként magunk is kicsit szégyelljük, hogy az érettséginél 20%-ot teljesítve is át lehet csúszni, így ez információt csak a IV. osztály második félévében osztjuk meg a nálunk tanulókkal. Együttműködő szakértőink csak azt az utat látták igazán célravezetőnek, hogy a szaktantárgyakat oktató pedagógusok szinte minden tárgyban fokuszáljanak oktatásuk során tanóránként tananyagba integráltan néhány percet oly egyszerű feladatok megoldására, amelyek az alapvető követelményeket testesítik meg a matematika és a szövegértés során. A más tárgyak oktatása közben gyakoroltassanak olyan példákon keresztül, amely a más szaktárgy sajátja: Mekkora volt, hány főt számlált akkor a támadó fősereg?, Hány százalékuk beszéli az ősi baszk nyelvet?, Hogyan aránylik a szigetek nagyságrendje a kontinenséhez? stb. Bár eddig e célzatos rákészülést kissé képmutatónak tartottuk, de ha ilyen mércével mérik intézményünket, kénytelenek vagyunk e célirányos módszereket is alkalmazni. Az Újjáfejlesztett Intézményi Minőségirányítási Program következetes végrehajtása, a közvetlenül érintett szaktanárok akkreditált képzéseken való részvétele is biztosan javítani fogja esélyeinket a jobb teljesítményekre. Ugyanakkor úgy gondoljuk, a jövőben jó irányú tanulmányi fejlődéshez járulhat hozzá az egyre következetesebben alkalmazott asszertív és resztoratív elveken alapuló nevelés is. Hárs István A májusában végzett Országos Kompetenciamérés eredménye megtalálható a honlapon. Hasznos segítséget találhatnak az iskolai eredmények értékeléséhez a Iskola_Az_OKM2006_intezmenyi_hasznositasa.pdf címen április 11 Katedra2009 aṕrilis.indd 11 4/7/09 3:19:12 PM

12 Harmónia Másképp egyformák ÚJ KATEDRA Nem csupán Magyarországon vagy az Európai Unióban, hanem az egész világon égető problémát jelent az előítéletes gondolkodás és a diszkrimináció. Ezért az oktatási intézményekben különös figyelmet kell szentelni ennek a problémakörnek, hogy a gyerekek már egészen kiskorukban megtanulják elfogadni a másságot. Sztereotípia, előítélet, diszkrimináció. Noha, a pszichológia és a szociálpszichológia jelentős különbségeket tesz a felsorolt kifejezések között, a köznapi használatban mégis gyakran összemosódik jelentéstartalmuk. Vegyük sorra, hogy melyik fogalom mit is takar valójában! Egy csoportba vagy csoporthoz tartozni biztonságos dolog. A csoportban részt vevő emberek egy vagy több közös tulajdonsággal rendelkeznek, érdekek és célok fűzik össze őket, sajátos normarendszert alakítanak ki, önmagukat pedig minden mástól megkülönböztethető egységnek tekintik. Ennek következtében azonban gyorsan megjelenhetnek az emberi tudatban a mi és az ők élesen elkülönített csoportjai, vagyis a másságszemlélet. A másságszemléletben minden esetben csoportok véleménye tükröződik más csoportokról, és csoportok viszonyulása fejeződik ki más csoportok iránt. Ennek alapján a másnak látott személyek és csoportok jobb esetben közömbös, legtöbbször azonban negatív érzelmeket váltanak ki, amelyek az ellenszenvtől egészen az agresszióban megnyilvánuló gyűlöletig terjedhetnek. Ugyan az ilyen másságszemlélet sokszor egyén és egyén közötti kapcsolatban jelenik meg, azonban az individuum ilyenkor is valamilyen jellegzetes, stigmatizált csoportsajátossága miatt válik elutasítottá a másik fél szemében. De miből adódnak ezek a csoportsajátosságok? Egy embercsoport bizonyos jellemvonásainak általánosítását (torzítás, leegyszerűsítés, túlzás) sztereotipizálásnak nevezzük. Ez annyit jelent, hogy egy bizonyos csoportba tartozó embereknek hasonló jellemvonásokat tulajdonítunk, anélkül, hogy figyelembe vennénk tagjai egyéni képességeit, tulajdonságait, különbségeit. A sztereotip gondolkodás tulajdonképpen elkerülhetetlen sajátossága a társadalmi életnek, hiszen így tudjuk az egyes egyéneket csoportokba sorolni, a csoportokat pedig jellegzetesen megkülönböztetni, elkülöníteni egymástól. Sok esetben ezért a sztereotípiák nem bántóak az adott csoportra nézve (pl. a magyarok vendégszeretőek, a németek precízek, a sportolók kitartóak, a férfiaknak jobb a műszaki érzékük, a nők érzelmesebbek stb.). Amennyiben azonban a sztereotipizálás negatív tartalommal bír, úgy megbélyegzés, stigmatizáció figyelhető meg az adott csoporttal kapcsolatban. Az előítélet egy más csoport tagjaira vonatkozó, erősen pozitív vagy negatív értékítélet (utóbbi a jellemző inkább), amely sem megelőző tapasztalatra, sem racionális érvre nem támaszkodik, viszont érzelemvezérelt, és nem veszi figyelembe az egyéni különbségeket. A sztereotípiától abban különbözik, hogy az előítéletben foglalt merev képen az annak ellentmondó tapasztalat sem képes módosítani. Például, ha előítéletesen gondolkozom az olaszokról, mint népcsoportról, és úgy vélem, hogy hangos és hirtelen emberek, akkor azon az sem változtat, ha találkozom több halk beszédű, nyugodt természetű olasz emberrel. Negatív előítéletekkel egyébként a leggyakrabban etnikai, faji vagy nemi kategóriákkal szemben találkozhatunk. A társadalmi környezetnek meghatározó szerepe van az előítéletek kialakulásában Az előítélet alapja többnyire valamilyen érdek vagy történelmileg örökölt frusztráció, leggyakoribb forrása pedig az etnocentrizmus (saját etnikum vagy etnikai csoport középpontba helyezése) és a xenofóbia (idegengyűlölet). Versenyhelyzet, egyenlőtlenség és a csoportok közötti minimális érintkezés esetén az előítéletek felerősödnek, szerepük megnő (példa erre a Nagy-Britanniában az ázsiai bevándorlók ellen munkanélküliek által elkövetett erőszakos cselekmények). Ugyanakkor Theodor Adorno szociálpszichológus rávilágított arra, hogy vannak olyan emberek, akik hajlamosak előítéletek táplálására, nem pusztán közvetlen külső hatásra, hanem saját személyiségvonásaikból eredendően is. Ezeket az embereket autoritárius (tekintélyelvű) személyiségeknek nevezik. A tekintélyelvű személyiség gyermekkorában nagyon bizonytalannak érzi magát, és erősen függ a szülőktől. Fél tőlük, és tudat alatt ellenséges indulatokat táplál irántuk. Ennek következtében felnőttkorára nagy adag bosszúvágy halmozódik fel benne, amit csak a gyengébb csoportokon mer kiélni, miközben kifelé fenntartja a tekintély feltétlen tiszteletét. A diszkrimináció egyes emberek előnyös vagy hátrányos kezelése azon az alapon, hogy azok valamely meghatározott csoport tagjai. Pozitív vagy negatív diszkrimináció történhet faji vagy etnikai hovatartozás alapján, de akár nemre, korra, fogyatékosságra, egészségi állapotra vagy bármilyen egyéb tulajdonságra való tekintettel április Katedra2009 aṕrilis.indd 12 4/7/09 3:19:13 PM

13 ÚJ KATEDRA Harmónia Az előítéletes gondolkodás nem egyenlő a diszkriminatív magatartással, ugyanis létezik előítélet diszkrimináció nélkül, és fordítva is. A gondolkodás és a cselekvés ilyen összefüggéseit Richard LaPierre (1934), majd Robert Merton (1949) vizsgálta, akik arra jutottak, hogy ebből a szempontból négy modell különböztethető meg. A nem-előítéletes nem-diszkriminatív típus ragaszkodik az egyenlőséghez gyakorlatban és elvben egyaránt. A nem-előítéletes diszkrimináció arra utal, hogy egy személynek nincsenek faji vagy etnikai előítéletei, ugyanakkor adott esetben diszkriminatív magatartást tanúsíthat (például ha valaki nem személyes meggyőződésből, hanem mások bíráló véleménye miatt részesít hátrányos megkülönböztetésben valakit). Az előítéletes nem-diszkiminatív ember más csoportokkal szembeni előítéletei a jogi és társadalmi nyomásnak köszönhetően nem nyilvánulnak meg. Az előítéletes diszkriminációt tanúsító személy pedig sem a szabadság, sem az egyenlőség elveiben nem hisz, és az előítéletei alapján diszkriminál. A kölcsönös függés lehet a megoldás Az egyre inkább globalizálódó világban a toleráns és egymást tiszteletben tartó párbeszéd a nemzetek, közösségek, csoportok, egyének számára nélkülözhetetlen képesség. Az oktatásnak pedig alapvető szerepe van ezen képesség kialakításában, vagyis a sokszínűség megértetésében és annak tiszteletére nevelésében. Magyarországon napjainkban sajnos nem csupán a foglalkoztatottság, hanem az oktatás terén is súlyos problémákat tapasztalhatunk a hátrányos megkülönböztetés tekintetében, és nap mint nap találkozhatunk előítéletekkel az iskola falai között. Az esélyegyenlőség elve nem érvényesül eléggé a magyar közoktatás gyakorlatában, mivel az oktatási rendszer nemcsak hogy leképezi, de gyakran elő is segíti a társadalmi egyenlőtlenségek kialakulását. A közoktatásban erős szegregációs és szelekciós mechanizmusok figyelhetők meg például a hazai legnagyobb kisebbség, a roma származású gyermekek oktatásában. Az ilyen gyermekek eleve hátrányos helyzetűként kerülnek iskolába, a család rossz anyagi és egyéb körülményei meghatározó szerepet játszanak az oktatás minőségében, mert nagy különbségek tapasztalhatók az egyes iskolák oktatási színvonala és tanulói öszszetétele között. Sokan az elkülönítésüket szorgalmazzák, mert képtelenek elviselni sokszor még a tudatát is annak, hogy egy osztályban vegyesen járnak roma és magyar gyerekek. Persze ez nem csupán a közoktatás hibájának róható fel, hiszen a gyermekek a szülőktől nagyon gyorsan átveszik az előítéletes gondolkodást. Éppen ezért sokszor az iskolára és a pedagógusokra nagy feladat hárul abból a szempontból, hogy segítsenek a tanulóknak a másság elfogadásában, és az előítéletesség, a diszkrimináló magatartás kialakulásának megelőzésében, feloldásában. Elliot Aronson szociálpszichológus szerint az előítélet nem változik meg egy információs kampánytól (könyv, film, előadás). Az évek során a gyerekek egyre jobban elkötelezik magukat az előítélettel telt magatartásuk mellett. Ezért hiába vannak a felvilágosító hadjáratok, mert a diákok nem hallgatják végig, és nem fogadják be azokat az információkat, amelyek vélekedéseikkel ellentétesek. A megoldás sokkal inkább egymás megismerésében rejlik. Aronson kísérletei alapján a kölcsönös függést kialakító mozaikmódszerrel oktatott gyerekek jobban megszerették egymást, jobban érezték magukat az iskolában és pozitívabb önértékelésre tettek szert, mint azok, akiket továbbra is hagyományos módszerek szerint tanítottak. A kölcsönös függés során két csoportot olyan helyzet elé állítanak, amely egymással való együttműködést igényel tőlük. Azzal, hogy a gyerekek közvetlen kapcsolatba kerülnek egymással, az előítélettel rendelkezők saját tapasztalataik valóságával és nem pusztán sztereotípiákkal érintkeznek. Az együttműködés során jobban megismerik egymást a csoportok, illetve annak tagjai, ami segít megszüntetni a másikkal szemben tanúsított előítéletes gondolkozást és hátrányos megkülönböztetést. A további kutatások arra mutatnak, hogy a mozaikmódszerrel tanított etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek eredményei jobbak lettek. A kölcsönös függés megteremtése sokat ígérő stratégia, de akkor hatásos igazán, ha az előítéletek még nem épültek be nagyon mélyen a gyerekekbe. De nem csupán az oktatás mikéntje, hanem a pedagógus személye is kulcsszerepet játszik az előítéletek visszaszorításában. Megfelelő mentálhigiénés tudás birtokában egy pedagógusnak változatos eszközök állnak rendelkezésére, hogy a gyerekek egymás iránti elfogadását erősítse. A rengeteg egyszerű gyakorlat mellett azonban a legfontosabb a személyes példamutatás a nyitottságra és a befogadásra. A szociálpszichológusok többsége ugyanis egyetért abban, hogy a konkrét, egyedi előítéletek tanulás útján keletkeznek, úgy, hogy mások attitűdjeit vagy viselkedését utánozzuk. Legalább az iskolában legyenek követendő példák a gyermekek számára arra, hogy egyformák vagyunk. Másképp, de egyformák. Simonyi Gáspár április 13 Katedra2009 aṕrilis.indd 13 4/7/09 3:19:13 PM

14 Mesevilág ÚJ KATEDRA A szó mágiája Mátyás király égig érő fája címmel mesekönyve jelent meg Jezsó Ákosnak A monori árokparti kismanó tűzzel kapcsolatos tanulságos meséi után Tűzből pattant történetek Jezsó Ákos nemrégiben megjelent legújabb mesekönyvében a magyar történelem fonalára fűzte fel a gyerekeknek szóló történeteit. A Mátyás király égig érő fája című kötetben a történeti tények izgalmasan keverednek a kismanós fantáziával: Szent István, Dobó István, Rákóczi Ferenc és természetesen a címadó Mátyás király egyaránt feltűnik. No nem a szokásos, száraz történelmi valójukban, hanem manókkal, lidércekkel, egyszarvúakkal, sárkányokkal, beszélő állatokkal és népmesei elemekkel körbevéve. Hogyan jutott eszébe, hogy valós történelmi figurákat felvonultató mesés könyvet írjon? Mi volt a szándéka ezzel a kötettel? Szeretem a meséket. Még így, felnőtt fejjel is. A jó mese ugyanis igazi drágakő, hiszen benne van az egész élet: a jó is, meg a rossz is, a helyes cselekedet is, meg a bűn is. Ráadásul a jó mese egy idealizált állapotot tükröz, hiszen a jó mindig elnyeri jutalmát éppen úgy, mint ahogyan a rossz is. A jó mese tehát az emberek közötti viselkedés normáira, vagyis a társas együttélés szabályaira oktat és nevel. Nem véletlenül hangsúlyoztam ki azt, hogy a jó mese, hiszen manapság már szinte minden a feje tetejére állt, így napjainkban nem minden mese tudja betölteni eredeti hivatását. Egyébként ez sem új keletű probléma. Már a nagy magyar költő, Arany János is felhorkant afölött, hogy saját korában, vagyis a XIX. század második felében milyen tucatmesék lepték el a könyvesboltokat. Ezt írta egy ízben: Napjainkban akármely silányság utat lelhet a sajtóban, vagy legalább írott betű segélyével fönnmaradhat, mint örökös hiba (...) Bízom a gyerekek ösztönös ítélőképességében, abban, hogy visszautasítják, ami nem életre való. Különösen akkor, ha van alternatívájuk, ha az amerikai silányságok mellé asztalukra tesszük a magyar népmeséket. Ha azonban jól választjuk meg a mesét, akkor olyan ősi kincset adunk a gyermekünknek, amelyben benne van az emberi szó ki nem mondható, ám mégis beleértett mágiája. Mire gondol? Azokra a népmesékből jól ismert fordulatokra, amelyek népünk őstörténelmét, a sámánok és a táltosok korát idézik. Ilyen például a halálnak halálával vagy a ment mendegélt duplázott szófordulat. A magyar népmesék így őrizték meg a sámánok révületbe esését, ami szinte példátlan Európában. Itt szeretnék visszakanyarodni az eredeti kérdésére, vagyis arra, hogy miért is álmodtam a mesekönyvbe egy olyan világot, amelyet valós történelmi szereplőkkel és mesebeli lényekkel népesítettem be. Én mindezzel egy új síkot szerettem volna nyitni, ez az új sík pedig a szeretet irányába tereli az olvasó fantáziáját. Mert ez az egyik legfontosabb értékünk: szeretni egymást, szeretni a másik embert olyannak, amilyen. Szeretni az életet, a természetet és azt a földet, ahol megszülettünk. Szeretni a hazánkat. Ezek az értékek számomra nagyon fontosak. Igen ám, de a szeretet nem jön önmagától! Ezt is tanulni kell, éppen úgy, mint minden mást is. A magyar történelem telis-tele van kiemelkedő személyiségekkel, mint ahogyan fontos eseményekben is bővelkedik. Mi alapján döntötte el, hogy kiről vagy miről ír mesét? Mesekönyvemben az elmúlt ezer év jelenik meg. Sőt még ennél is több, mert az egyik mesében a honfoglalás előtti világba is visszanyúlok. A turulmadár mellett ebben a mesében megelevenedik Hunor és Magor is. Két dolog vezérelt, miközben ezeket a meséket írtam. Az első, hogy az elmúlt évezred minden történelmi korszaka kapjon egy mesét. Csak a példa kedvéért említem meg a török elleni küzdelem korát, április Katedra2009 aṕrilis.indd 14 4/7/09 3:19:16 PM

15 ÚJ KATEDRA amely ugye nemcsak abból a 150 évből állt, amíg a törökök itt voltak, hanem az azt megelőző 150 évből is. Már Zsigmond király is küzdött a törökkel, aztán jöttek a Hunyadiak és így tovább, egészen Mohácsig. Nos, ebből a cirka 300 évből csak egy epizódot akartam kiemelni. Olyat, amely lefedi a 300 év küzdelmeit, győzelmeit és vereségeit. Ezért esett a választásom Dobó Istvánra és az egri hősökre, hiszen ők győztek, amivel a török elleni küzdelem első felét is jelképezték, azt a kort, midőn a magyar hadak dicsőséget dicsőségre halmoztak. Dobó István és az egri hősök történelme azonban a törökellenes küzdelem második szakaszában játszódott, akkor, amikor a török már az ország belsejében volt. Így tehát ez a mese azt a korszakot is képviseli. Az egri hősök példája pedig a hazaszeretetre és az önfeláldozásra tanít, arra, hogy még a legkilátástalanabb pillanatban sem szabad feladni a reményt. A reményt, hogy hátha jobbra fordulnak a dolgok. Ebben a mesében egyébként nem más, mint maga az ördög lép színre, és ő teszi helyre a dolgokat. Persze kalandos úton, pontosan úgy, ahogyan azt egy mesétől elvárjuk. Arra törekedtem tehát, hogy olyan meséket írjak, amelyek a magyar történelem mindegyik korszakát lefedik. De hogy azon belül kiről vagy miről írok, azt már én választottam ki. Ezenkívül arra is odafigyeltem: ahogy közeledünk napjainkhoz, úgy legyenek a mesék egyre realisztikusabbak. A táltosok, a sámánok, a sárkányok, az egyszarvú vagy Föld Anyánk mindmind a honfoglalást követő századokhoz köthető mesékben jelennek meg. Napjainkhoz közeledve pedig átadják szép csöndben a helyüket azoknak a hősöknek, akikről a történelemkönyvekben olvashatunk. Így jutunk el aztán az utolsó meséhez, amelynek a története már az autók, a tűzoltók és egy Loncsompancsa nevű locsolókanna körül forog. Itt már napjaink korában vagyunk. Meséiben népmesei elemek is megjelennek. Ezt tudatosan szőttem bele a mesefonálba. Sokat tanulmányoztam a magyar népmesék világát. Meg kell jegyeznem: elbűvölt. A gyerekei nyilván hallották, olvasták ezeket a meséket. Nekik hogy tetszett? Természetesen felolvastam nekik, mégpedig rögvest azután, hogy megírtam. Nekik tetszett. Remélem, másoknak is. A gyerekek ma már egyre kevesebb mesét hallgatnak és olvasnak, hiszen leköti őket a televízió, a számítógép és az internet. És persze a szülőknek is könnyebb néha egy fárasztó nap után a gyereket a tévé elé ültetni, mint foglalkozni vele. Felvetődik a kérdés: érdemes napjainkban gyermekeknek szóló könyvet, mesét írni? Sőt: éppen ezért kell ezt tenni! A világ olyan, amilyennek mi építjük. Nem kell behódolni a korszellemnek, küzdeni kell ellene. Csökönyösen hiszek abban, hogy a mainál Mesevilág sokkal jobb, emberibb világot is létrehozhatnánk akkor, ha szembe mennénk az árral, és ragaszkodnánk az őseink által reánk testált értékekhez. Olyan, avíttnak tűnő értékekre gondolok, mint például a hit, remény és a szeretet. A hit önmagunkban és a másikban. Hit a múltunkban, és ha ez a hit megvan, akkor hit a jövőnkben. Hit a reményben, hogy a szeretet jegyében ki tudunk törni a mai, önző, csak az anyagi javakra figyelő és a másik emberen átgázoló világból. Ott vannak a vízipólósaink: ha felemelt kézzel mentek volna a medencébe, akkor nem lettek volna olimpiai bajnokok. Ők azonban győzni akartak, és győztek is! Keményen dolgoztak a sikerért, és nem adták fel az első nehézségek megjelentekor. Küzdöttek. Nekünk is valahogy így kell cselekednünk, küzdenünk kell a korszellem kísértései ellen. Persze mindenki csak a saját köreiben építheti fel a maga új, saját kis világát, de ezek a kis világok egyszer majd csak öszszeadódnak és egy szép nagy, kerek egészet alkotnak. Nem utópia ez? De, most feltétlenül annak tűnik. Ám lehet, hogy holnapután már realizmus lesz. Ki tudja? Éppen ezért szeretném ide hozni Gárdonyi Géza egyik gondolatát. Így szól: Az irodalom szolgálat. A nemzet jelenének és jövőjének a szolgálata. A jövő pedig gyermekeink szemében csillog. Miattuk kell úgy küzdeni a korszellem vadhajtásai ellen, mint ahogyan vízipólósaink az olimpiai diadalért küzdöttek. Annak ellenére, hogy komoly politikai újságírói múlt áll ön mögött, a Mátyás király égig érő fája már nem az első gyerekeknek szóló mesekönyve. Ennyire kiábrándult volna a magyar politikából? Igen. Azt gondolom, hogy ebben az országban nagyon sok mindent újra kell kezdeni, és az új világ felépítését a gyermekeinken kell kezdeni. A politikusok már menthetetlenek. Simonyi Gáspár Jezsó Ákos Negyvenhárom éves író-újságíró, négy gyermek atyja. A Budapesti Piarista Gimnáziumban érettségizett 1984-ben, majd a Ságvári Endre Nyomdaipari Technikumban tanult szakmát. Diplomáját 1995-ben a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karán szerezte. Újságíróként az Új Magyarország, a Napi Magyarország és a Magyar Nemzet című napilapoknál, valamint a Reform című hetilapnál dolgozott. Főbb könyvei: Csak a kegyelem (interjúkötet Erdő Péter bíboros, Esztergom-budapesti érsekkel); Horgony és vitorla (interjúkötet Tempfli József nagyváradi megyés püspökkel); Voksok és keresztek; A vörös malom lovagjai; Tűzből pattant történetek; Mátyás király égig érő fája április 15 Katedra2009 aṕrilis.indd 15 4/7/09 3:19:16 PM

16 Sulitéka Egy faun az erdőből Tersánszky Józsi Jenő világa ÚJ KATEDRA Kovács Bandi barátom emlékére Talán Dénes Zsófia írónő, a kor irodalmi életének jó ismerője írt a legszebben Tersánszkyról, amikor öszszeszedte róla a gondolatait, ő hasonlította egy faunhoz, aki az erdőből bukkant elő, mert lényét olyannak találta, aki rokonságot tart az erdők, szakadékok meselényeivel. Tersánszky Józsi Jenő 1888-ban született. A XX. század elején bukkant fel a pesti-budai flaszteron, kávéházakban, csehókban, a bohém dzsungelben. A magyar irodalom egyik legegyénibb hangú szerzője. Úgyszólván készen jelent meg az irodalomban. A zsinórmértéknek számító Nyugat folyóirat 1910-től folyamatosan közölte írásait. A modern magyar irodalom ügyének harcosa lett, a népi ihletésű urbanizálódás képviselője, de irodalmi csatákban nem vett részt, nem volt teoretikus alkat. Szelleme szabadon szárnyalt. A rendkívüli pillanatokat ragadta meg, néha apró dolgokkal bíbelődve kitűnő észrevételeket tett, és nem ment el a realitások mellett. Képzeletébresztő írásai a véletlenszerű alkalmak forrásvidékéről származnak. Az elesettek, utcakergetők életmeséit szőtte. Szálai a táj, a város, az emberek és a szerelem. Minden fény és öröm ellenére tisztában van azzal, hogy az emberi lét kegyetlen viszonyok sora, a gyenge elhullik, és az álmok előbb-utóbb véget érnek. Nagybányáról származott, amit a világ legbűbájosabb városának nevezett. Onnan jött, ahol Hollósy Simon, Thoma János szervezett művésziskolát. Nem csoda, ha kezdetben ő is festőnek készült, de remek zenész és sikeres kabarészínész is volt. Rendkívüli ember volt, már fiatalkori fényképein is látszik különleges ereje, kitűnő fizikuma. Egyenesen belenéz a lencsébe, arcán öntudat, kötelességtudat. A vele egykorúaknál több energia szorult belé, és élt is adottságaival. Az iskolában elsőrangú tornász volt, egyben szoknyabolond. Olyannyira imádta a zenét, hogy szinte minden szabad percében muzsikált. Gitározott, harmonikázott. Abszolút hallása volt. Élete vége felé Budán kiskocsmák, borozók közönségét szórakoztatta dalaival. Az első világháborúban önkéntesként vett részt, haditudósításokat írt, aztán megcsömörlött a gyilkolástól, az embertelenségtől. Miközben a harcokról írt, a legmegátalkodottabb problémával került szembe. Első kézből származó információk álltak rendelkezésére a gyilkolásról. Tetézte elkeseredettségét, hogy majd egy évre olasz hadifogságba került. A Viszontlátásra, drága című műve az első világháborúról szóló drámai beszámoló. Merőben új képet festett a harcokról, a frontról. Az öldöklés értelmetlenségét ábrázolja. A tények leírásával éri el hatását és mond ítéletet. Feltárja a társadalom, a háború mozgatórugóit, mert egyik oldalon sincsenek magasztos célok, mindkét oldal katonái ugyanannak az esztelen brutalitásnak kiszolgáltatottjai, akikben eltorzít minden emberit a gyilkolási kényszer, és arcukra hozza a halál gondját. A háború után élete kátyúba került, mind írói, mind magánéleti válságot élt át ben felmászott az akkori Ferenc József (most Szabadság híd) híd turulmadarához, és a Dunába vetette magát. Egy mentőcsónakból észrevették és kimentették. Kórházi ápolása közben ismerte meg későbbi feleségét, aki pénzzel, szeretettel segítette a gyógyulásában, de megpróbáltatásai folytatódtak ben szemérem elleni vétség miatt két hónapi börtönbüntetésre ítélték A céda és a szűz című írása miatt. Főleg azokat a részeket inkriminálták, melyekben két szolgálólány szerelmeskedik egymással. Baráti segítséggel szabadult a debreceni fogdából. Reneszánsz ember volt. Egységben élt benne a zene, az irodalom és a képzőművészet. Ha írt, közben komponált, rajzolt, festett, formázott, színezett. Tájleírása inkább tájfestés. Színek, fények, formák mestere. Képes bonyolult emberi élményeket, érzéseket bemutatni. Nagy beleérző képességgel ábrázolja az élet nagy álmodóit, álmodozóit. Hőseit boldoggá teszi egy-egy pohár ingyen ital, egy szerény kártyanyereség és természetesen a szerelmeskedés. Nem jellemző rájuk, hogy az élet nagy dolgain merengenének. Ő amúgy kerülte a társadalomelméleti vitákat, írásaiba sűrítette lélektani ismereteit. Nagy leleményű, dús fantáziájú mesemondó, szabad-, de nem piszkosszájú. Lassan rajzolja meg hősei karakterét. Egy tolvajlámpa cikázó fényével pásztázta alakjait. Szerette a keleti meséket. Dzsinnek, szellemek ejtették rabul képzeletét, de ezek jó szellemek. A csavargók, hülyék, lúzerek, koldusok világát nála jobban kevesen ismerték. Nem mindentudó elbeszélő. Írásaiban soha nem kapja el a hév, nem túloz, nem lelkizik, elmondja történeteit, a többi már a mi dolgunk, olvasóké. Művei vallomások saját életszituációiról. Mesteroperatőr ahogy Móricz nevezte stílusát. Hősei beleugranak még sohasem ízlelt kalandba is. Nem április Katedra2009 aṕrilis.indd 16 4/7/09 3:19:16 PM

17 ÚJ KATEDRA éteri magasságokból hozza a témáit, hanem az általa megfigyelt világból, ennek anyagából, jellemzőiből, figuráiból dolgozott. Akad alakjai közt furcsa szokással rendelkező, mint az az angol üzletember, amúgy nőbolond, aki agglegényként végigutazza a világot, és szeretői skalpját, egy-egy hajtincsét gyűjti egy majomszőr párnában, amit állandóan magánál tart. Női alakjainak néha mocskos a szája, nemritkán szívesen pálinkáznak férfiakkal, akikhez aztán hozzá is bújnak. Egyik leghíresebb figurája Kakuk Marci, aki piaci polgár, azaz csavargó. Zsakettben és köcsögkalapban jár. Különös, mulatságos és derék legény. Csajbókos (hóbortos), kicsit bandzsa. Till Eulenspiegel szellemi rokona. Életrevaló alak, időnként kutyálkodik. Célja, hogy túlélje az ellenséges társadalmat. Hősei számolnak a környezet cudar machinációi val, praktikusan gondolkodnak az élet dolgairól, és nem csak retye-petyéznek a vakvilágba. Írásaiban olyan feszültség lappang, mint mikor bombát hatástalanítanak egy sűrűn lakott városrészben. Mindehhez gazdag hangulatfestő elemeket használ. Egészen egyedi, sajátos gondolkodásmód, észjárás jellemezi. Szenvtelenül sorakoztatja egymás mellé az eseményeket, nem idealizálja a körülményeket. Nem volt kompromisszumokra hajló alkat, hiába ment keresztül sok nyomorúságon. Kérlelhetetlenül szókimondó volt, a nyers elevenség irányába stilizált. Úgy tartja, az író életének és művének fednie kell egymást, és az élet visszaadja az embernek, amit korábban adott. Műveiben faunok táncolnak a réten, ahol virágcsillagocskák égnek. Képzelete remekül tudta a kieszelt történeteket valószerűsíteni. Az ötvenes évek szűk levegője őt sem kímélte, ötéves hallgatásra ítélték. Ő is a gyerekirodalomba menekül. A sematikus kultúrpolitikához nem illettek művei, hősei. Alkatától távol állt a pozitív kommunista hős ideálja, bemutatása, népszerűsítése. Amikor újra publikálhatott, sorra jelentek meg művei. Még Kossuth-díjat is kapott élete végén. Állathősei rendkívüliek. Jancsi csacsi táltos, minden szamárversenyt megnyer, csak azt várja el, hogy emberségesen bánjon vele gazdája. Misi mókus vörös szőrű, de a farka fekete, persze nemcsak ebben különbözik testvéreitől, hanem lelkületében is. Kalandvágy él benne, világot akar látni és kíváncsisága különböző kalandokba sodorja. Az Egy vezérbika emlékiratai a 30-as évek világában játszódik. A regényben egy szarvasgím elköltözött lelke a mesélő. A gím népe vezére lett. A hagyományok szerint vezérbika a legöregebb vagy a legduhajabb gím szokott lenni, a szellemi felkészültség nem számít, jobb a sötétagyúság. Tersánszky figurája megbontotta az ősi rendet, vezérkedésében a szellemiség brillírozott, és lám, az ő újításai menekítik meg a szarvasokat a veszedelmektől, hiába Sulitéka ellenkeznek ötletei, elképzelései homlokegyenest a szarvasok ősi társadalmi szokásaival. Hasonlóan rendkívüli állatról olvashatunk a Legenda a nyúlpaprikásról című kisregényben, ami bizonyíték arra, hogy világunkban bármi megtörténhet, a nyúlpaprikás eljöhet a mezőről. Paprikás, a nyúl szintén táltos. A mű emberhőse a megrugdalt, toprongyos Gazsi, akinek se komája, se babája. Az igénytelenség szentje. Egyszerű lélek, nincsenek nagy igényei, csak egy jó nyúlpaprikásra vágyik. A környékük vadászterület, bankárok, grófok, földesurak járják puskával a Nyulas-dűlőt, mert hemzseg ott a nyúl, de azok a gróféi. A kisemmizettségben a hozzá belátogató nyúlban, Paprikásban találja meg Gazsi a társát, benne találja meg az igazit. Paprikás megtanul táncolni, híres-neves nyúl lesz, és vele Gazsi rangot vív ki magának, és lesz tisztes állami alkalmazott öreg korára. Tersánszky életstílusával is ki akart törni kora társadalmi szokásrendszerének, világlátásának keretei közül. Az írást kenyérkeresetnek tartotta, de nem volt jó üzletember. Kolumbusz tojása-szerű ötletét, a saját készítésű biciklifékét sem sikerült szabadalmaztatnia, eladnia. Ha igaztalan támadás, sértés érte, a borozókba, kocsmákba menekült, az övéi közt keresett vigaszt. Keveset beszélt, társaságban is inkább figyelte környezetét, lejegyezte a köznapi élettényeket. Írásaiból jól megismerhető a korszak, talán mélyebbre ásott, mint egy történelmi munka. Világlátása földközeli. Írásai bájosak, kedvesek, üdék. A társadalmon kívüliek életéről, a megnyomorítottak lelkületéről írt akasztófahumorral, idilli jóérzéssel. Olyanokról, akik néha csak kérdezgetéssel laknak jól, esetenként a kezükhöz ragad valami, vagy nincs más szavuk csak a verekedés vagy a dicsekvés ficomántos csóri galambok búbolgatásáról, és néha tetű eszi a nyakukat, és csak náthás emberek állják a szagukat. Életét legendák sora övezi, ezek főleg abból származnak, hogy kedvelte a női engedékenységet. Örök nyughatatlanság élt benne. Ravasz volt, furfangos-góbés, de sohasem alattomos. Pajzán volt és szemérmetlen, de nem sértő. Gyakran került kapcsolatba nem nagy fajsúlyú hölgyikékkel. Szívesen követte a nőket idegéletük skáláin. Nem számított, hogy az illető merkantildáma, esetleg megátalkodott ördögborda vagy cselédlány. Szenvedélyes volt, mint a nagy tétben játszó pókerező. Szenvedélye ostorral járt mögötte. Napjainkban, amikor a szabadság kontra egyenlőség ideológiai idejét éljük, tanulhatnánk Tersánszkytól szolidaritást, együttérzést, megértést az elesettek iránt, akikre a nyomorúság úgy tör rá, mint egy kuvasz. Novák Imre április 17 Katedra2009 aṕrilis.indd 17 4/7/09 3:19:17 PM

18 Sulitéka A gyergyószentmiklósi gimnázium monográfiája ÚJ KATEDRA Nincs más számonkérés: csak gyermekeink tekintetében. Ahány szóra váró gyermek: a jövőnek megannyi lámpása a meglódult időben. Sütő András Fennállásának 100 éves évfordulója alkalmából, 2008-ban, mintegy ötszáz oldalnyi terjedelemben, benne gazdag fényképgalériával, a Mark-House gondozásában exkluzív kiadásban jelent meg Rokaly József nyugdíjas történelemtanár tollából az épület bejáratánál Sütő András gondolatát jelmondatként hirdető gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Gimnázium monográfiája. A gimnázium az ókori görögöknél a testi nevelést szolgálta. Később, a görög társadalom fejlődésével, gyakorló iskolát jelentett, ahol a testedzés mellett a tanulók a retorikával és filozófiával is megismerkedhettek. A középkorban a gimnáziumok általában a klastromokhoz tartoztak, és inkább csak papokat képeztek től kezdve a magyar állam szabályozta a gimnáziumok szervezetét, megállapította és általánosította a tantervüket. A XIX. század második felében azonban a gimnázium már nem felelt meg a második ipari forradalom támasztotta követelményeknek, mivel tantervében nem szerepeltek technikai ismeretek. Ezért Csáki Albin 1893-as és Vlaszovics Gyula 1899-es reformja próbálta közelebb vinni a gimnáziumi oktatást a kor követelményeihez. A XX. század elején a gimnázium a gyakori reformok ellenére is csupán (az akkori értelemben vett) általános műveltséget nyújtott tanulóinak olvasható a kötetben, amely a gimnázium száz évének alapos és részletes áttekintése után a ma iskolájának életéből is közread mozzanatokat, majd tanárportrékat közöl, közelebbről is bemutatja az iskola híres végzettjeit, csokorba gyűjti egykori diákok és tanárok visszaemlékezéseit, s végül, de nem utolsósorban a száz év végzős tanulóinak névsorára és egy sor más adatjellegű információra is kitér. Egy iskola száz évét felkutatni, írott emlékeit összegyűjteni és könyvbe zárni igen bátor, sőt merész vállalkozás írja előszavában Patek Mária-Anna aligazgató. Száz iskolai tanévnyitó százféle köszöntővel, több száz, ezer ifjú merész álmaival, több száz tanár lelkes, felelősségteljes oktató-nevelő munkájával, sok szép eredménnyel és kudarccal, és mindez a legellentmondásosabb történelmi időkbe, korokba ágyazva e könyv lapjain emlékekbe kövülten várja a feltámadást, vagy inkább a feltámasztást. Az aligazgató asszony, közvetlen hangon szólítva meg az olvasót, elmondja: általa fog életre kelni a holt betű, megelevenedni a sok számadat, név és esemény. Miközben őseid, szüleid, önmagad avagy ismerőseid arcát kutatod, jelenné válik a benned élő, előhívott emlékekkel mindaz, ami e könyv lapjain olvasható: a százéves gimnázium története fogalmaz. Emlékezni jó, emlékezni kell, mert biztos, szép jövőt csak az tud igazán álmodni, aki a múlt tapasztalataiból építkezik. ( ) Az elődök példája nekünk 18 szól, a ma emberének, a mai iskola diákjainak, tanárainak egyaránt. Gimnáziumunk százéves történetében lapozva magával ragad az elődök kitartó küzdelme a gimnázium megalapításáért, majd az épület felépítéséért folytatott elszánt, kitartó munka ejt bámulatba bennünket. A múltra azonban nemcsak emlékezni kell, hanem tapasztalataiból, tetteiből tanulni, okulni is érdemes véli Patek Mária, majd külön-külön szólítja meg az iskola diákjait, tanárait és az érdeklődő kívülállót. Kollégáihoz szólva leszögezi: jó tanárnak lenni semmikor sem könnyű feladat, mert oktatni-nevelni nagy felelősséggel járó hivatás. Szerinte a mai tanítványok ugyanolyan lelkes fiatalok, mint száz évvel ezelőtti társaik, csak az életkörülmények és az álmok tartalma változott. A tanulni akarás, az önmegvalósítás és a jövőépítés szenvedélyes vágya azonban egyformán jellemzi minden kor fiatalját. Sorait az aligazgató asszony végül e szavakkal zárja: Erdély nagynevű iskolái között méltó helyet foglal el a Salamon Ernő Gimnázium, amely százéves múltjával és előreláthatóan több száz éves jövőjével hirdeti jelenlétünket és megmaradásunkat itt, az ősi földön. A centenárium egyik mottójául Márton Áron szavait kölcsönző Minden nép annyit ér, amennyi értéket saját magából ki tud termelni emlékezés- és ünnepségsorozat részeként megjelent kötet hátsó borítójára fülszövegként a Dezső László felvétele április Katedra2009 aṕrilis.indd 18 4/7/09 3:19:18 PM

19 ÚJ KATEDRA Sulitéka Rokaly József székelyruhás gyermekeket körtánc közben ábrázoló fényképfelvétel alá a szerző ezt írta: A látvány és ami mögötte van, önmagában is lázadás a pénzhez kapcsolódó, globalizációs egyveleg ellen, kiáltás és egyben felkiáltójel a székely-magyar népi értékek védelmében! Lelket melengető hatása lesz azokban az otthonokban, amelyekben tudják, hogy megmaradásunknak vannak pillérei és határkövei. Olyan pillérek, amelyek nem omolhatnak össze, és olyan határkövek, amelyeken nem léphetünk túl a nihilizmus és kozmopolitizmus lábunk elé terített mezsgyéjén. A népi kultúrát az egyszerű emberek teremtik és adják át arra fogékony fiataloknak. Ha a kultúra az alkotások összessége, akkor a civilizáció ezen alkotások társadalmi befogadásának, elterjedtségének fokmérője. Ha nem volnának egyszerű és tiszta emberek, nem őrződnének meg az igazi emberi értékek, és még kevésbé hagyományozódnának át nemzedékről február 15-én született Gyergyócsomafalván. Iskoláit helyben és a gyergyószentmiklósi gimnáziumban végezte, ahol 1957-ben érettségizett. Egyetemi tanulmányait a Bolyai Tudományegyetem Történelem Filológia Karán kezdte 1957-ben és a Babeş-Bolyai Tudományegyetem Történelem Filozófia Karán fejezte be 1962-ben egyetemes középkor, újkor és jelenkor szakosítással és 1992 között a maroshévízi líceum, től a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Gimnázium tanára. Hat éve nyugdíjas, betanító tanár ban megszerezte az I. fokozatot, 1999-ben pedig Ezüstgyopár-díjjal tüntették ki. Az Erdélyi Múzeum Egyesület alapító tagja, a Magyar Történészek Világszövetségének tagja, a Magyar Tudományos Akadémia által 1998-tól nyilvántartott külföldi tudományos kutató, a Helytörténeti Füzetek szerkesztőbizottságának tagja. Több mint száz kisebb írása, 50 tanulmánya és négy önálló könyve jelent meg, kettőnek pedig társszerzője. Nagyobb terjedelmű könyvei a Gyergyócsomafalva monográfiája I II. kötet (2003, 2006), valamint A gyergyószentmiklósi gimnázium monográfiája (2008). Ugyanabban az évben megkapta az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) Országos Elnöksége Oklevelét. nemzedékre, olyan mértékű értékromboló korszakok után, mint amilyen a»kommunizmus«45 éve volt. Fiataljaink jó úton járnak. S hogy valóban jó úton járjanak, Lakatos Mihály, a líceum igazgatója Howard Cate szavait tolmácsolja útravalóul: Az erőfeszítés akkor ér valamit, ha az ember nem adja fel félúton, hanem a fáradtság ellenére is befejezi, amit elkezdett. (Mark House Kiadó, Gyergyószentmiklós, 2008) Varga Gabriella A kocka el van veszve Rokaly József tanár úr nevéhez, pontosabban szólva könyvszerzői munkásságához nemcsak a gyergyószentmiklósi gimnázium, illetve szülőfaluja, Gyergyócsomafalva monográfiája fűződik, hanem A kocka el van veszve című gyűjtemény is, amely negyvenöt éves tanári munkájának egyik mellékterméke : diákjai aranymondásaival ingerli benne nevetésre az olvasót. Mint mondja, tanulói régi kérésének tett eleget e könyvecske megjelentetésével. Noha csupán a maga és kollégái szórakoztatására kezdte gyűjteni mindjárt tanári pályafutása indulásakor a tanulók aranymondásait, egyre sürgetőbbé vált azoknak könyv formájában történő megjelentetése is. Komoly munkát kellemes légkörben eredményesebben lehet végezni írja kötetbevezető szavaiban a tanár úr. Szükséges néha oldani a légkört az osztályban, különösen olyan tanár esetében, akinek legtöbb tanulója azt mondta vissza a találkozókon, hogy»félve szerettük«! E mondaton ne botránkozzon meg se a mai tanár, se a mai tanuló, hiszen pályafutásom nagy része arra az időszakra esett, amikor még a tanügyben a nagy Jan Amos Comenius elvei érvényesültek (a tanár olyan, mint a Nap: sugaraival életre kelti a palántákat, április de néha meg is perzseli a nem megfelelőket stb.), a tanár volt a tudás fő (és a könyvet leszámítva, majdnem egyetlen) forrása, a tanárnak tekintélye volt, a tanulók akkor még nem lőtték egymást és tanáraikat A kérdésre pedig, hogy érdemes-e kiadni az olyasfajta, a rendszertelen tanulásból, a hegy alatti abrakolásból, a hézagos felkészülésből származó mondásokat, mint: Amerigo Vespucci már Kolumbusz előtt járt Amerikában, de nem tudta, A keresztes háborúk után a pápa hatalma megbicsaklik, Az ember az állatok képmására hasonlít, közvetlen az állatvilághoz, Descartes szerint az ember nemcsak észlény, hanem gondolkodik is, Nagy Károlynak négy unokája is volt, de csak három érte meg saját halálát, Egyiptom őslakói a múmiák voltak, Petőfi füstbe ment el, Kréta szigete a Földközi-tengertől délre fekszik, a szerző igennel válaszol: E kötet a szórakoztatáson kívül minden bizonnyal iskolai»útikalauz«is lehet a tanulók számára, olyan értelemben, hogy rájönnek: hogyan nem szabad tanulni, szeméttel az agyunkat nem szabad terhelni. Értelmetlen dolgokat ne próbáljunk agyunkban elraktározni. Csak amit értünk, azt szabad megtanulni, rögzíteni. (vg) 19 Katedra2009 aṕrilis.indd 19 4/7/09 3:19:18 PM

20 Sulitéka ÚJ KATEDRA Szakács Ferenc Sándor: Kettéhasadt lélek Svédországban rengeteg a liget. Helységnevekben, családnevekben elő- vagy utótagként gyakran találkozunk a lund kifejezéssel. Az ország második nagy egyetemi városa a dél-svédországi Lund. Az itt megjelenő magyar lap, a Magyar Liget is innen kapta a nevét. A családi lap Lélekgondozó című rovatában, még római tartózkodása idejétől kezdve, amikor doktori dolgozatához végzett tanulmányokat a Vatikán közeli Collegium Germanicum et Hungaricum lakójaként, és később is évekig rendszeresen küldte és küldi jelenleg is a magyar fővárosból tömör bibliamagyarázatait Szakács Ferenc Sándor. Írásainak kötetbe szerkesztését doktori értekezésének sikeres megvédése és közlése La migrazione degli ungheresi dalla Transilvania in Romania verso l Ungheria. Scenari possibili (Az erdélyi magyarok migrációja Romániából Magyarországra. Lehetséges szcenáriók), valamint a Biblia éve tette különösen időszerűvé. Merthogy szerzőnk olyan mindenkor időszerű erkölcsi kérdéseket feszeget mind kötetbe foglalt írásaiban, mind a szociológiai felmérések alapján összeállított doktori dolgozatában, mint a szeretet, a lélek, az idő, a hatalom, a meghasonlás, a társadalmi értékek, a kapzsiság... Valamennyi mindennapi életünk minőségét fémjelző kategória, amelyeket jó, ha naponta ütköztetünk a régmúlt idők bölcsességeivel, a Bibliában foglalt tudással, hogy az egyre sodróbbá váló élet fogas kérdéseit a magunk és a közjó javára folyamatosan megválaszolhassuk. A különböző időszakokban és más-más okokból az északi országokba települt magyarok hiányos lelki gon- Szakács Ferenc Sándor Marosvásárhelyen született november 27-én. Érettségi után tanulmányait a gyulafehérvári Hittudományi Főiskolán folytatta között Rómában filozófiai, teológiai és társadalomtudományi tanulmányait befejezve doktorátust szerzett. Az erdélyi magyarok migrációjáról szóló doktori értekezését olasz nyelven írta: La migrazione degli ungheresi dalla Transilvania in Romania verso l Ungheria. Scenari possibili (Az erdélyi magyarok migrációja Romániából Magyarországra. Lehetséges szcenáriók) ben házasságot kötött Csibi Margittal, a Duna Televízió munkatársával től a dél-svédországi Magyar Liget családi lap rovatvezetője. Évekig Budapesten marketingmunkát végzett nyarától a csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Ház igazgatója. dozásának pótlására hoztuk létre és jelentetjük meg ma is Szakács Ferenc Sándor rovatát. Az, hogy az újonnan indult Ághegy Könyvek sorozatában egybegyűjtve írásait ajánlhatom nemcsak a skandináviai magyaroknak, hanem az otthoniak figyelmébe is, örömmel tölt el, hiszen a bibliamagyarázatok, akármennyire is számlálhatatlanok, mindig meglepő új tanulságokkal szolgálnak. Eszembe jut például Kiss János Botond ornitológus barátom néhai református lelkész édesapjának a teljes bibliára kiterjedő, több ezer oldalas bibliamagyarázata, amelyet négy évtizedes munkával, a jobbítás igényével, a híres cseresznyetermelő marosdécsei hívek lelkébe nem hiába csöpögtetett az istentiszteletek alkalmával. Óriási művével, ha kiadatlan maradt is, faluközössége lelki életében máig hatóan hagyott felbecsülhetetlen értékű nyomokat. A pályája elején álló fiatal Szakács Ferenc Sándor teológiai tanulmányai végeztével a mostanában állandósuló ökumenizmus gyakorlatával és az anyaországban dúló politikai csatározások erkölcspróbáló világában forgolódva önvizsgálatra biztat. Az írásainak kiindulópontjául választott bibliaidézetek minket akiket a nyugati régióba tartozónak mond a politika arra ösztönöz, hogy a saját gondjaink megoldásához szükséges bölcsességek forrását keresve egyre mélyebbre ássunk. Érintettek vagyunk többek között az idegenek befogadásáról, a bevándorlók magatartásáról, a megfelelő viselkedésről szóló tudnivalók alaposabb ismeretében. Szent István intelmeit keressük és megtaláljuk például a svéd törvényekben és szokásokban ahhoz, hogy elégedett polgáraivá váljunk ennek a vendégszerető országnak. Mert amiként különb-különb tájakról és tartományokból jönnek a vendégek, úgy különb-különb nyelvet és szokást, különb-különb példát és fegyvert hoznak magukkal, s mindez az országot díszíti, az udvar fényét emeli, s a külföldieket a pöffeszkedéstől elrettenti. Mert az egynyelvű és egyszokású ország gyenge és esendő. Ennél fogva megparancsolom neked, fiam, hogy a jövevényeket jóakaratúan gyámolítsad, és becsben tartsad, hogy nálad szívesebben tartózkodjanak, mintsem másutt lakjanak. Így az Imre hercegnek ajánlott intelmek. Mózes Könyveiben (2Móz. 22,21; 2Móz. 23,9; 3Móz. 19,33 34; 5Móz. 10,19) pedig ekként szól a tanács: A jövevényeken ne hatalmaskodjál, és ne nyomorgasd azokat, mert jövevények voltatok Egyiptom földjén. És: Olyan legyen néktek a jövevény, ki nálatok tartózkodik, mintha közületek való bennszülött volna, és szeresd azt, mint tenmagadat Ezeket a tanácsokat mai cselekedeteink nyelvére fordítva alakíthatunk ki emberséges életet bárhol a földön, ahol a közerkölcs szabályai fontosak, ahol a lélek nemcsak van, hanem gondozzák is. Hiszem, hogy erre szükség van és lesz, egy családi lap pedig enélkül nem lehet teljes április Katedra2009 aṕrilis.indd 20 4/7/09 3:19:18 PM